Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

Kedd, 1936. július 10. lHV'iminfcHwm 8 OELMRGYORORSZBG A ruhaipari dolgozók íösziiválja előli Ha ünnepi műszak kezdődika Ruhagyárban Pénteken indulnak a küldöttek Zalaegerszegre A Szegedi Ruhagyár fiataljai készülnek a zalaegerszegi fesztiválra. Ma kétnapos műszak kezdődik, s pénteken a reggeli gyorssal elindulnak a küldöttek, a legjobb dolgozók. Számos „kísérlet" előzte meg az indulást, próbákat álltak ki a fiatalok. Az egyik ilyen volt a vasárnapi ls, amikor a DISZ-őrjárat tagjai végigjárták a munkatermeket, összegyűjtötték az el­heverő készleteket, megállapították, hol van rendetlenség. Egész délelőttjük ráment erre, mégis meg­érte. Előkerültek a sarokba dobott anya­gok, a gép alá rejtett alkatrészek, olajo­zok, orsók, s az olajozóba dugott cérna­gombolyagok is. Az l-es terem, — a fiata­lok terme — a legrendesebbnek bizonyult. Pedig itt is található eldobott anyag, egy­egy olajozó. A legfőbb hiba azonban az, hogy a földre rakják az anyagot, tehát piszkolódik. A III-as teremben találtak legtöbb elheverő készletet, kész köpeny­ujjakat, olajzóba dugott cérnát, felfűzött, szétdobált gombokat, nadrág-koptató sza­lagot, melyre itt nincs is szükség, bobino­kat, stb. A teremvezetők és a szalagveze­tők bizony hiába igyekeztek magyarázni: ezek szükségesek, inkább több legyen, mint kevesebb. Azt mindenki elismeri, hogy egy géphez húsz orsó nem szükséges, barna cérna helyett senki nem varr sötétkékkel, s a köpenyre nem kell nadrág-koptatót varrni. A gépalkatrészeknek a raktárban a he­lyük, nem pedig a sarokban. A fölösleges bobinok csak rozsdásodnak, s lassan kár­ba vesznek. Nagyobb rend lehetne a pad­láson is. Ide hordják a kiselejtezett gépe­ket, itt vannak a beállításra váró új gé­pek, alkatrészek. Raktári rend nincs, né­hol ömlesztve ván á selejtezésre váró al­katrész. Igazuk van a fiataloknak: na­gyobb gondot lehetne erre is fordítani. Két terem átépítés alatt Van. E két te­remben, az V-üsben és a IX-esben is jó néhány gépalkatrész és egyéb ruhaféle, válltömés, filc méteráru maradt elhagya­tottan. Ezeket mind összegyűjtötték az őrjárat tagjai, s várják, hogy jelentkezze­nek érte, akiknél hiány mutatkozik. Még senki nem jelentkezett értük, hisz csak azokat vették el, amik fölöslegesek, ami­ket már sarokba, vagy gép alá dobáltak. A tisztasággal is baj van még jó né­hány teremben. Nagyrészt nők dolgoznak a Ruhagyárban, mégis rendetlenség található a termekben. Elfelejtik néhányan a gépolajozást, emiatt — ezt különösen a feledékenyek érzik — nem megy úgy a munka, kevesebb a kere­set is. Az őrjárat tagjai a jegyzőkönyvön kívül nevelőmunkát is végeznek, felkere­sik azokat, akiknél a legnagyobb hahyag­ságot észlelték, beszélgetnek velük, igye­keznek meggyőzni őket. Hasznosnak bizonyult a DISZ anyag­takarékossági őrjárata. Az öttagú brigád felkutatott minden anya­got, s emellett javaslatot is tett a vállalat­vezetőségnek, elsősorban a műszakiaknak, az anyagpazarlás meggátlására. Munka­idő után, vasárnap végezték az őrjáratot, s dél elmúlt, mikor hazaindultak. Mindezt egyéni érdek nélkül, az egész kollektíva hasznára tették. Talán beszámolnak majd erről a fesztiválon, s elmondják, hogy az anyagtakarékossági őrjárat hogyan segíti az egész üzem termelését, a jobb munkát. Növeljük tovább a bizalmat Szalal Brigitta elvtársnő, a Szegedi Postaigazgatóság ve­zetője válaszolt a „Délma­gyarország" május 30-án meg­jelent „Növeljük tovább a bi­zalmat" cfmií cikkáre. Levelé­nek lényegét itt közöljük: A Szegedi Postaigazgatóság örömmel veszi, sőt kéri is uz olyan bíráló cikkeket, ame­lyek való helyzetet tárnak, fel és tényleg fennálló hi­bákra mutatnak rá, mert azok kijavítása valóban elő­re viszik a munkát. Ez a kívá­nalom a »Délma.gyarorszag-< május 30-i cikkében nem fe­dezhető fel, mert alapvetően tévesek a cikknek azok az igaz tényékként rögzített megállapításai, amelyekre ok­fejtését alapítja, ennélfogva ját azok között, akik a való­ságot ismerik — és ilyenek sokan lehetnek —, hanem el­lenkezőleg: a sajtóba vetett bizalmat rendítik meg. Részleteiben: Imre szabály tálánság alt. Erre Kuszin Miklós elvtárs -iem cppen halkan azt válaszolta, hogy éz rosszindulat, ez egy­általán nem kommuniéfá ni­velési módszer. Mindenkinek joga van az Házépítés Bátmonostoron A SZEGEDI TERVEZŐ a rendelkezésükre álló autó- a budapesti teoctílfestönyár IRODA igazgatója, Balogh busszal a férfiak kíséretében meó-sa még nem fazpta ki Péter elvtárs nemrégiben ja- bementek Bajára egy pohár szabadságát. István, aki Ba­ranyában földműves, a legna­gyobb nyári munkában van, Béla, a „Szabad Eöld" mun­katársa, ugyancsak elfoglalt ember, ő sem tudott jönni, viszont a legfiatalabb Milas­sin, az Árpád, még csak ti­zenikét éves. Így hát a tíz­tagú családból csak négyen vasolta a vállalat dolgozói- sörre, meg egy picit táncolni, nak, hogy társadalmi műnké- Éjfélkor került mindenki ágy­ban építsék fel egy árvíxká- ba, — egyes házaknál száll­rosult tsz-tag házát BáVmo- tak meg — de reggel fél 6­nostor községben. E javaslat Ikor már megkezdték a mun­nyomán szombaton reggel kát! Pető Jutka volt az egyik harminchármán, mérnökök, legfáradhatatlanabb „segéd­rajzolók. technikusok, adthi- munkás". Lovas Erzsi, Pálfn­nisztratív dolgozók, fiatálok kó Teréz és a többi díszes és idősebbek, nők és férfiak lányok és fiúk is igazán ni- tudtak segílkezni. autóbusszal elutaztak a Ba- gyón kitettek magukért. Ba- „.,„„.., jától délre tíz kilométerre rabás Ernő, Balogh Péter, az A fekvő községbe. igazgató és a többiek a ke- AMTT sokan beszeltek ar­Az éVkezők két csoportra m/etlen meleg ellenére is fá- ról> milVen Mikesen építenek oszlottaík: kilencen Bálint radhatatlanul dolgoztaik. Per- a ^zegediék, s ki-kljöttelz Ferenc mérnök, az iroda párt- sze segítették a Milassin csa- meQnézni, hogyan haladnak. íí^ftefc Wd ^gjai is. Zoltán, aki Fél- Vasárnap délután megérkez­mentek a meg délebbre cso /-u, nónr^í-ai „ ­Dávodra. Ott 230 ház épül - egyházán mezőgazdasági tech- Davodnl ts a tervezők, es több mint a fele már munka- nikumba jár, Hona, a szek- bejelentették: készen vannak Z r. 0 vfunkaval. Azután levetkőz­szardi ápolónő ts segített. De tek, s nekiláttak segíteni a Teréz, aki ugyanott dolgozik, többieknek. Késő délután már nem tudott hazajönni, Tibor állt az épület. Minden fálat Gödöllőn, az Agrártudományi felhúztak egészen a tetőig! M. T. ban van! Azok a családok, akiknek a házuk kint a ta­nyavilágban az árvíz miatt rombadőlt, most itt bent a iközségben, magasabb helyen ság vezetősége embertelen, számító módon járt el, mert csak ügy, képzeletben való véleméhyalkoüás aligha tart­hat számot arra, hogy egyez­zék a tárgyilagossággal. Nyil­ván azért láthatott napvilá­got ilyeh kitétel, mert a meg- ilyen emlékezetes dologri felelő módon cs illetékes he- nem emlékezni. Mis dolog lyen eszközlendő előzetes tá- azonban megcáfolni és mc­jékozódás elmaradt. Megje- gint más dolog elfelejteni He­gyezni kívánom itt, arra sem iamit. Mert köztudomású, emlékszik az illetékesek kö- h°bV a tények függetlenül (tí­zül senki, mintha a városi «W> hogy elismerik őket, vagy DISZ-bizottság megbízottai se7tt> tények maradnak. előtt az igazgatóságon bárki A levél hangsúlyozza Szé­is olyan kijelentést tett vol- Ikely Imre szabálytalanságaik na, hogy már jó ideje figye- Ezeket senki sem igyekezett lemmel kíséri az igazgatóság kisebbíteni, vagy tagadni és azt, hogy Székely mit művel, ma sem tagadja. De azt iheg­. PH, Ennélfogva ebből az elkép- mondottuk és rttegntóndjuk következtetései is helytele- zelt téhyfcől a cikkben levont *Ho is, hogy ezek-ét a szábáty­nek és Így a bírálatnak szánt további következtetés is tel- talanságokat meg léhc­cikk éppen nem éri el a cél- jesen ferde és nélkülözi a tár- tett volna előzni, ha gyilagosságot. a Postaigazgatóság vezetői jobban szefetik az embert és 4 Nem feledkezik meg és nem halmozzák az ellene szo­• nem feledkezett még Jó terhelő adatokat csak azért, soha az igazgatóság a dolgo- hogy alkalomadtán a fejéhez zók neveléséről. Erre szám- vágják. S ez volt a májüs 30-i talart példa van aZ igazgató- újságcikk fő mondanivalója. ság eljárásaiban. A nevelés A fegyelmi elbocsátás jo­kérdése azonban nem egyol- gosságát azzal „bizonyltja" bármiféle összefüggés volna <jalú ügylet A neveléssel pár- Szalai elVtdrsnő, hogy másod­Székely Imre állítólagos ne- huzamosnak kelI lennie a ne_ fokon jömhorota azt a Po.jt. heztelesének az egyik gyule- vezérigazgatósága is. Nos, tu­sén való kifejezésre juttatása velodnl akarásnak is. A vizs- domásunk szerint ez a másod és a lefolytatott po6tai vizs- gálát során tűnt ki például ftíkú határozat úgy született gálát között. Ha történt is ^ hogy Székely Imre postai meg, hogy a vezérigazgatóság­Székely Imre részéről a cikk allkalma2ásakor ettitkolta azt, It^Trl.TSt szerint biralat, az ne lehetett , „ den, de Székely Imrevei sző­annyira kifejezett, hogy arra h°gy megelőzőleg ellene mar ba sem állták. De ma már felfigyelhettem volna, mert büntető eljárás volt folyamat- felesleges is erről beszélni, hi­ilyen bírálat elhangzáséra ban a postai vizsgálat arra derített fényt, hogy nála a felelősségérzet teljes hiánya áll fenn. 1. Egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy nem emlékszem. Szerintem az összefüggések ilyen értelem­ben való beállítása erőltetett. d Téves és egyoldalú a cikknek az a megálla­pítása, amely szerint a bírála­tot követően szinte gombnyo­másra megindult a szakmai vizsgálat. Téves az a megál­lapítás is, hogy hamarosan rábizonyítottak néhány sza­bálytalanságot. Itt ugyanis nem Volt szükség rá'bizonyí­Szalai elVtdrsnő tehát ka­tegorikusan visszautasítja a szen végül — nyilván, hábor­gó lelkiismeretüknek enged­ve, a fegyelmi határozattal ellentétben — mégsem írták Székely Imre munkakönyvé­be, hogy „azonnali hatállyal elbocsátva", hanem azt: „hoz­zájárulással kilépett". Ennek „Délmagyarország" cikkének köszönhető, hogy két nappal ezelőtt Szegeden is munkához tudott jutni. Annak pedig, hogy Székely Imre ellen valamikor eljárás volt folyamatban, ehhez az minden lényeges kitételét. Té­ves, téves, téves — ez ismét­lődik a levélben. Az érvek és a bizonyítékok azonban, ame­lyekkel „megcáfolja" az új­tésra, mert a vonatkozó szám- ságcikk állításait, már távol- ügyhöz semmi köze. adási és kiküldetési okiratok­ban Székely Imre által vol­tak rögzítve azok a bizonyíté­kok, amelyek alátámasztot­ták szabálytalanságait. Min­denesetre fegyelmi eljárási síkon a Posta Vezérigazgató­sága, mint II. fokú postai fe­gyelmi hatóság, az igazgató­ság által első fokon hozott el­ról sem ilyen határozottak és Ba tehát a Szegedi Posia­meggyőzöek. Azt írja Szálai igazgatóság vezetői mát fél­elvtársnő, hogy az illetékesek adták korábbi álláspontjukat. Közül senki sem emlékszik illetve részben maguk ls kéhy„ arra a kijelentésre, hogy jő- telenek voltak elismerni, hogy ideje figyelemmel kísérik, helytelenül járta'k el, miért mit müvei Székely Imre. Pe­dig ez nemrégen, május vége­felé történt. Azon a megbe­szélésen, ahol a városi DISZ­kell akkor a „Délmagyaror­szág" bírálatának visszaveré­sével kísérletezni? A tekinté­lyüket féltik talán? Ne félt­bocsátó fegyelmi határozatot bizottság Vezetői szót emeltek sék, mert a kommunisták le­építenek újat állami segítség- Egyetemen Vizsgázott, Anna gel. A Szegedi Tervező Imca brigádja társadalmi munká­ban vállalta a meglévő iskola emeletráépítési terveinek elő­készítését, mivel az iskola az árvíz sújtotta tanyákról beköl­tözött diákok miatt szűk. Az iroda dolgozói közül egyéb­ként többen a környékbeli Községek helyreállítási mun­kálatainak vezetői. A BÁTMONOSTORON MA­RADOK kimentek a munka­helyre, Millassin István épü­lő házához. Az építési anya­gokat már mind kihordták, az út mentén több ház fel is épült. Kovács Pali — jelen-1 leg árelemző az irodánál, de kőműves volt, s most végzi jeles eredménnyel az építő­ipari technikumot! — első­ként fogott a munkához. Sánta József statikus segéd­tervező — aki ugyancsak •most végzi az esti technikumot és kőműves volt —, meg Csü­ngi Jóska, Fehér Anci, ifjú technikus odaálltak falazni, a többi díszesek, idősebbek pe­dig maltert keverték-hordta'k, homokot termeltek ki, téglát! hajigáltak láncban. Bodnár István bácsi tolta a tálicská­ban a homokot a malteros lá­dába ... Este fél 9-ig csak ebédelni pihentek meg a lel­kes szegediek. ESTE TtZ ÓRAKOR — M­hétetlen, de így volt — bár­mennyire fáradták voltak, a lányok, mégis kípöttyentették magukat és egy óra hosszára helyben hagyta. O Célszerű lett volna an­nak a tisztázása, hon­nan veszi a cikkíró azt a meg­állapítást, hogy az igazgató­Székely Imre ügyében, volt egy kis csitt-csatt is. Fodor elvtárs, a Posta személyzeti vezetője mondotta azt, hogy már régóta figyelte Székely klntélyét, az embereknek irántük való bizalmát soha item az elkövetett hibák ta­kargatása, hanem az őszinte önkritika növeli. térkép e táj..— jutnak eszembe Radnóti szaval. De nem mihdegy, milyen gé­pen és ki ül a gépen! Eb­ből a gépből Moszkvától Szegedig és sok-sok ors2ág, A Szovjetunió különböző in- ták légkörét illeti, feltűnő tát. Csak étről is külön, so- dolgözót^^^doltóért' re­ióoDfaihAl aírtralomoiről moi' „„ „ j. 1 i i „ u „ i u „ k * - ­Negyven perces légi beszélgetés a Szovjetunió Matematikai Kongresszusáról „Kérjük a szegedi gép uta­sait, hogy foglalják el helyü­ket" — mondta be imént a ferihegyi repülőtér hangszó­rója, s miután a névsorolva­sás szertartásán átestünk, megfigyelem a repülőhöz igyekvő utasokat. A legtöbb­je megszokott természeteS­fW-JM SJ^&EÍk tató"vett réíítj ezenkívül ~ eleven tudományos tett lépcsőn a nagy gepma- • érdeklődés, dar belsejebe, de mindig a v||*g m|nden részéből akad, aki az első légi út szo- amely kísérte. A mi előadá­rongó izgalmával foglalja el hívtak meg neves matemati- sainkhoz is igen értékes hoz­helyét. S találkozni néha kusokat. Nyugatról is jöttek, zészólások hangzottak el. A olyannal is, akinek éz az Két amerikai, két francia, résztvevőkkel különben a tézeteiből, egyetemeiről ezer- volt az az élénkség, nél is több matematikai ku­kat letíethe beszélni, a ter- meg _ erdőt, füttyös mek kitűnő megvilágításé- mölcsöst, szőlőt ról, az elektromosan moz- kat >• gatható táblákról, a falak nemes faburkolatáról, a ki­tűnő könyvtári ellátottság­ról, a diákok szállásairól, amely szinte külön város. gyü­síro­S míg pillanatra elgondol­kodom, így szól a professzor: — Valahogy több volt ez a moszkvai kongresszus, mint egyszerűen tudomáhyos lk­aiig 200 kilométernyi, negy- öt olasz matematikus volt szünetekben és egyéb alkal- ^ -"l'mi nácskozás. A huszadik kong ez, s jólesik hozzátenni: jövőnkbe is ... — Hogy mit láttünk még7 Megtekintettük a többi kö­zött a Szovjet Tudományos Akadémia ven-negyvenöt perces út kinn, ezenkívül voltak nyu- mákkor is összejöttünk, s csak afféle röppenés. Így gat- és keletnémetek, kinai- mondhatom, hogy nagyon van vele kedves útitársam, a ak, lengyelek, románok, termékeny tapasztalatcsere Szegedi Tudományegyetem csehszlovákok, jugoszlávok, folyt közöttünk, beleértve tudós matematikus proíesz- bolgárok, syédek, norvégok mihden ország tudósát. Egész szóra, is. sereg személyes, sőt baráti — A kongresszus június kapcsolat is alakult ki ezek 25-én kezdődött Vinogradov- során- könyveket, különle­akTTéíórrreíülőS'véÚ5- * ^tt'j^ dékta SeB Sbeszélélek- Fantasztikus teljesítményű t^'el tér haza Moszkvában ru szovjet tudósának nagy bói igen hasznos indítékokat gép: a legkomplikáltabb mű­iárt a Szovjetunió III Ösz- előadásával. A további na- szereztünk további tudomá- veleteket is elvégzi, kellő szövetségi Matematikai pókon több Száz főhyi szek- „m"ni?Antk,h?z- „ előkészítés után, másodper­Szőkefalvy Nagy Béla gyors elektromos számológépét. ressZUs Szellemében, a leg­teljesebb internacionális együttműködés valósult meg a résztvevő tudósok között. A békés at» oté együttműködés nagyszerű megnyilatkozása volt ez. Már nem is békeharc, hánem, a béíkeharc örömteli eredménye. Ezt különben több nyugati tudós is elismer­te fölszólalásában. Most már igaíún Szeged kongresszusán, vele. együtt ciókra oszolva folytak a tu- J^JS^USÍSS!. ?ag>-unk. Pedi , " ., ' „_ ,„ji. , nem eioszor járt Kinn a ozov­Ti6 ^ dotnányos tanácskozások. jetunióban (ez év januárjá­kts é^L^máT^szS^lre- Ezeken probléma- bah is meghívták a funkek,. gedi Tudományegyetem Kos- körben elért eredményekről nem először járt kinn a Szov- cionál-egyenletek, közönséges mennyi színes élmény suth-díjas akadémikusa vett részt a kongresszusod, akik azonban még néhány nappal tovább kinn maradtak. A repülőgép kényelmes foteljeiben elhelyezkedve ké­Béla professzort, beszéljen erről a jéléhtős tudományos tanácskozásról a „Délma­gyarország" olvasóinak. — Valóban jelentős ta­nácskozás volt — mondja. — .. , ma­rckisrneretlenú egyenletek radt a tarsolyban. Látogatás megoldását mutatták be raj- a Moszkva—Völga-csatorná­ta. Sőt — jelenleg ugyan nól _ A leningrádi balett még kísérleti állapotban vendégjátéka... A kedves, — fordításokra állítják be. baráti vacsora Petrovszkij Angolból oroszra fordítja a professzornál, a moszkvai betett szöveget. Egyelőre egyetem rektoránál, egy azonban még csak 930 szó svéd kollégával együtt... S van benfie. • megannyi más, soha el nem Valamikor csodának ne- tftúló szál, áhíely össZsfűz. véztük. — ma azt mondiuk: De már nagy huppanással tüdomáfty. A békében alkö- földet is érünk, zizegő fűszá­tó ember tudománya.., Köz- lak közt állnak meg a hagy bén, míg így hallgatom az gumikerekek. Síét haza Szö­tal szegedi kutatóval elért volt megpillantani enhek az érdekes beszámolót, már a kefalvy professzor a család­operátor-elméleti eredmé- óriási egyetemi épületnek az Tisza játékosan csillogó ka- jéhoz, s aztán jönnek az nyeinkről szólott. arányait, pazar, de mégis nyarjái fölött járuhk. „Ki újabto munkás hétköznapok. — Ami az előadások, a vi- céljának megfelelő bútorza- gépen száll fölébe, ahnak x Ldküs Zoltán számoltak be a résztvevők, de ismertették most folyó kutatási eredményeikét is. Az egyik ilyen szekció-ülé­sen tartott előadásokat Kal­már professzor is> mégpedig az egyiket orosz nyelven a nál-ártalízis konferenciára), mégis elragadtatással nyilat­kozik most is a kinn tapasz­taltakról, a kongresszus színhelyéről, a Lenin-hegyi Lomonoszov­rem meg Szőkefalvy Négy matematikai logikái és a gé- egyetem megkapó méretei­pi matematikai eredményei- ről és berendezéséről, s rőí. Az én francianyelvú élő- egyéb élményeiről, adásom Korányi Ádám fia- — Igazán felemelő érzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom