Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

lemmgyqrorsm Vasárnap, 1956. július 29. Mi történt a kii 1? süt íc Vsán ? Hz egyiptomi események a vi ág érde^ödásének köz^ponijálian SZOMBATON DÉLELŐTT bizalmi szavazás volt a francia nemzetgyűlésben. Guy Mollet kormánya 273 szavazattal 163 ellenéken bizalmat kapott a parlamenttől. A nemzetgyűlés ezáltal első olvasásban elfogadta az algériai katonai költségek fedezését célzó pénzügyi intézkedéseket, valamint a katonai költségvetési póthitelekre vonatkozó javaslat egészét. A SZUEZI-CSATORNA államosításéval kapcsolatos egyiptomi döntést követően lázas diplomáciai tevékenység kezdődött Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok között. Az angol kormány tagjai pénteken Eden vezetésével tíz órás minisztertanácsot tartottak, a sajtóval azonban semmit sem közöllek a tanácskozáson elhangzottakról. Eden lemondott hétvégi pihenőjéről ét pénteken este megbeszélést folytatott a brit nemzetközösség ISmegbízottaivaL Ma este érkezik Londonba Pineau francia külügyminiszter és holnap tárgyal majd Sclvyn Lloyd angol külügyminiszterrel. Reuter-közlés szerint Egyiptom visszautasította a Szuczi-esatorna Társaság államosításával kaprsolatban küldött angol és francia tiltakozójegyzék fivét elét. A szombat reggeli angol lapok közül a Times leszögezi, hogy a helyzettel nem lehet csupán udvarias jegyzékváltással megbirkózni, ugyanakkor óvatosságot ajánl a megteendő lépésekkel kapcsolatban. Emlékezetet arra, hogy Nasszernek további megtorló eszközök állnak rendelkezésére. A lap a Szuezi-csatorna Társaság államosítását „a legnagyobb csapásnak" tartja, ;,amit csak egy úgynevezett semleges ország eddig a Nyugatra mért". A Daily Mail gyors akciót sürget Anglia részéről, amelyet barátaival egyetemben kellene megtennie, a Manchester Guardian javaslata szerint pedig meg kellene vizsgálni, miként tehetné magát a Nyugat kevésbé függővé a csatornától. Az angol kormány pillanatnyi tanácstalansága teljesen érthető, hiszen a Szuezi-csatorna létfontosságú számára: ezen keresztül szállítja el hajókon Kuweit és Szaúd-Arábia olaját. — ,,Most nz n helyzet — állapítja meg Edward Aichroft, a londoni rádió kommentátora —; hogy Nyugat-Európa olajellálása még az eddiginél is bizonytalanabb lett"Aschroft kommentárja további résziben vá•olta az egyiptomi kormány lépésének politikai kihatásait, amelyek megítélése szerint még súlyosabbak, mint a gazdasági következmények. — „Nasszer egy hatalmas arab birodalmat akar összekovácsolni — mondja Aschroft — az Atlanti-óceáo keleti partvidékétől egészen Iránig. Ennek a célnak a szolgálatában nyilván ki fogják aknázni a nyugati érdekeltségek kiűzését a Szuezi-csatorna területéről. Az algériaiak harci kedve csak megnő, ha látják, hogy Nasszernek olyan győzelmet sikerült aratnia a nyugati nagyhatalmak felett, amelyet nekik még nem sikerült elérniük. Hasonlóan megnövekszik majd a tuniszi és a marokkói arabok önérzete és becsvágya is — fejezi be kommentárját Aschroft. Amerikai hivatalos körök álláspontja szerint, mint erre nz AP amerikai hírügynökség rámutat — elvben nem ellenezhető az államosítás. Az USA kormánya csupán azt helyteleníti, hogy Nasszer éppen most ragadta magához drámai módon a Szuezi-esatornát ét attól tart, hogy ez a lépés komoly következményekkel járhat sok ország hajózási érdekeire. Az AP jelentése szerint azonban amerikai körökben sem támogatják azt a gondolatot, hogy erőszakkal foglalják vlsszá a csatornát. A HOLNAP KEZDŐDŐ bét egyik legfontosabb külpolitikai eseménye a Moszkvában sorrakerülő szovjet—japán tanácskozás lesz. E megbeszélések célja — mint ismeretes — az, hogy diplomáciai kapcsolat létesüljön a Szovjetunió és Japán között Mindkét állam nagy fontosságot tulajdonit e tanácskozásoknak, amit az is bizonyít, hogy mindkét részről külügyminiszter vezeti a tárgyalásokat. Josida volt japán minisztereinők — akinek Amerika-barát beállítottsága közismert — levelet intézett Sigemicu japán külügyminiszterhez és azt tanácsolja, hogy Sigemicu „erős pozícióból" tárgyaljon a Szovjetunióval. Josida „szovjet-barát érzelmek megnyilvánulásának" minősíti a japán kormány tárgyalási készségét és felhívja a figyelmet, hogy a japán kormány tiltakozzék a Szahalin- és a Kuri/ii-szigeteknek a Szovjetunióhoz való csatolása ellenEzek a disszonáns hangok azonban egyáltalán nem befolyásolják a japán közvéleménynek azon óhaját, hogy a japán kormány mindent kövessen el a moszkvai tanácskozások sikere érdekébenA magyar Külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Miről intézkedik a Szuezi-csatorna Társaság államosítását elrendelő törvény? A hat pontból álló törvény első cikke elrendeli a Szuezi-csatorna Társaság állami tulajdonba vételét. A társaság összes javai, jogai és kötelezettségei az államra szállnak át. Feloszlatják a társaság igazgatóságát, és a részvényesek. kát alanítása a törvény hatályba lépését megelőzően kialakult záró árfolyam alapján történik az államosított vállalat összes javainak és követeléseinek az állam által való jegyzékbe vétele után. Á további cikkek intézkednek arról, ho^v a Szuezi-csatorna átmenő forgalmát egy független szerv fogja irányítani, amely jogi személyiséggel bír és a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe fog tartozniA szervezet megtart 1a a vállalat összes alkalmazottait, akik kötelesek tovább folytatni tevékenységüket és jóváhagyás nélkül semmiféle oivból sem hagyhatják el munkahelyüketÁ törvény a hivatalos íap július 26-1 számáb. n jelent meg és ezen a napon is lépett életbe- i « i _ A Külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából a magyar Külügyminisztérium 1956. július 28-án jegyzéket juttatott el az Amerikai j Egyesült Államok magyarországi követségéhez, melyben tiltakozik a különböző amerikai szervezetek által Nyugat, Németországban felbocsátott, izgató tartalmú röpcédulákkal és különböző felszerelésekkel ellátott léggömböknek ' n Magyar Népköztársaság légi terébe való küldése ellen Mint Ismeretes, a magyar Külügyminisztérium két alkalommal: 1051. október 15-éjt és 1956. február 8-án hasonló tárgyú jegyzékben tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. A Magyar Népköztársaság kormánya július 28-i jegyzékében felhívja az amerikai ! kormány figyelmét arra, hogy | a különböző amerikai szervezeteknek ez a tevékenysége 1 súlyosan megsérti a nemzetközi jog általánosan ismert alapelveit. j Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a magyar Külügyminisztérium előző tiltakozásaira adott válaszjegyzékeiben nem vitatta a magyar kormány által kifogá! -olt cselekmények megtörténj tét, azonban ezek a válaszj jegyzékek — a nyilvánvalóan propaganda célokat szolgáló kijelentéseken kívül — érdemleges megjegyzéseket nem tartalmaznak. A magyar kormány jegyzéke rámutat arra, hogy a szóban forgó nemzetközi jogba ütköző cselekmények azóta sem szűntek meg. „Az illetékes magyar szervek — mint azt a magyar kormány jegyzéke leszögezi — a második magyar jegyzék átadásának napja, 1956. február 8. óta 293 esetben észleltek a Magyar Népköztársaság légi terében ilyen jellegű léggömböket, sőt 1956. július 19-én 11 óra 40 perckor egy Nyugat-Németországban felengedett nagyméretű léggömb egy magyar repülőgéppel való összeütközés következtében újabb légi katasztrófát okozott; a magyar repülőgép lezuhant és pilótája életét vesztette". A magyar kormány sajnálattal állapítja meg, hogy „az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről nemcsak hogy semmiféle intézkedés nem történt e nemzetközi jogba ütköző cselekmények megismétlődésének megakadályozására, hanem az amerikai hatóságok elősegítik és támogatják ezek folytatólagos elkövetését. Ezt bizonyítja az is — mint a jegyzék kiemeli —, hogy a léggömb-akciókkal párhuzamosan amerikai katonai repülőgépek Ismételten — csupán július első napjaiban 4 esetben — megsértették a Magyar Népköztársaság légi terét. A magyar kormány jegyzéke felhívja a figyelmet arra — nyilván az Amerikai Egyesült Államok kormánya által is ismert — tényre, hogy a nemzetek közötti békés kapcsolatok elősegítése érdekében az utóbbi időben sűrítette saját nemzetközi légijáratait és több külföldi légiforgalmi társaságnak adott jogot arra, hogy a Magvar Népköztársaság területe felett nemzetközi légijáratot tartson üzemben. A magyar jegyzék rámutat arra, hogy az állandóan ismétlődő léggömb-hadjárat az ezeken a nemzetközi légijáratokon utazó magyar és külföldi utasok személyi és vagyoni biztonságát veszélyezteti. „A szerencsétlenségek elkerülése érdekében — emeli ki a jegyzék — az illetékes magyar szervek kénytelenek lesznek minden eset4 ben, amikor a Magyar Nép2 köztársaság légi terében léggömböket észlelnek, a személyszállító gépeket leszállítani és utazásuk folytatását leáll/tani mindaddig, amíg az illető járat útvonalán a veszélytelen közlekedést nem látják biztosítottnak". Ezért a Magyar Népköztársaság kormánva leghatározottabb tiltakozásának kifejezésre juttatása mellett kijelenti, hogy mind a szerencsétlenségek2 bői, mind a szerencsétlenségek megelőzéséhez szükséges biztonsági intézkedésekből eredő károkért a felelősség az Amerikai Egyesült Államok kormányát terheli, amely ismételt felkérés ellenére is vonakodik megszüntetni a nemzetközi jogot sértő cselekményeket. A Magyar Népköztársaság kormánya — írja a jegyzék — fenntartja magának a jogot arra, ho*y konkrét kárigényeit érvénye2 sítse. A jegyzék kifejezésre jut2 tatja a Magyar Népköztársaság kormányának azt a reményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya most már hathatós intézkedéseket tesz a léggömb-hadjárat által teremtett helyzet megszüntetésére. „Az említett cselekmények gátolják a két ország kapcsolatainak javulását, amely pedig a Magyar Népköztársaság kormányának mélységes óhaja" — állapítja meg befejezésül a magyar Külügyminisztérium jegyzéke. Rövid külpolitikai hírek Varsó: Július 28-án Varsóból repülőgépen visszautazott Moszkvába a szovjet kormányküldöttségei r üt London: Az angol kincstár szombaton olyan intézkedéseket hozott, amelyek megakadályozzák, hogy Egyiptom fontsterlinghez jusson, kivéve, ha erre az angol valutaellenőrző hivatal különleges engedélyt ad, A kormány befagyasztotta a Szns ezi-csatorna Társaság Angliában elhelyezett fontsterling-készlctétEz egyúttal azt is eredményezi, hogy Egyiptomot kizárták a „transzferábilis sterling övezetéi bői is". Más szavakkal es azt jelenti, hogy Egyiptom még a Nagy-Britannián hívül elhelye* zett fontsterling-készleteit sem tudja felhasználni vásárlásokra más országokban. A szovjet kormányküldöttség Lengyelországban Varső: Rokossowski marsallnak, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására nulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere, valamint a Lengyelországban vendégeskedő szovjet kormányküldöttség többi tagja július 27-én ellátogatott a nemzetvédelmi minisztériumba; Zsukov marsall beszédében rámutatott, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet az újabb háborús fenyegetések ellen, a népek közötti együttműködésért küzdő békeszerető erők erőfeszítéseinek növekedése jellemzi. A békeliarcban a demokrácia és a szocializmus erőinek megszilárdulásáért folyó küzdelemben hatalmas szerepe volt a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának. Pártunk állapította meg Zsukov — nyíltnn és határozottan fellépett a személyi kultusz ellen. A személyi kultusz olyan jelenség, amely idegen a marxizmus—leninizmustól, de a személyi kultusz elleni harc egyáltalán nem jelenti a vezetők szerepének is általában a tekintély szerepének tagadását. A személyi kultuszt olykor összekeverik a hadseregbeli egyszemélyi vezetés kérdésével. Ez súlyos tévedés. Véleményünk szerint azok, akik a személyi kultusz elleni harcot as egyszemélyi vezetés elleni küzdelemként értelmezik, károsan hatnak a katonai harcképesség fokozására. Zsukov hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor hadseregei között kialakult együttműködés a nemzetközi feladatok azonosságán; a közvetlen testvéri barátságon, a népek barátságán alapszikRokossowski marsall Zsukov marsall felé fordulva ezeket mondotta: Az igazi barát a bajban ismerhető fel. A lengyel és a szovjet katonák harci barátságát a közös ellenség ellen Lengyelországnak a fasiszta megszállás alóli felszabadításáért vívott harcban közösen kiontott vér pecsételte meg. Hazánk földjén sok elesett szovjet katona sírja van- Dicső emléküket a lengyel nép örökre megőrzi. A látogatás és a találkozó rendkívül szívélyes légkörben folyt leÉ ágás Anglia ütőerén - A Szuezi-csatorna és az egyiptomiak — r v Magyar kormánydelegáció utazóit Bolívia úi elnökének beiktatására Rolivia Köztársaság új elnökének, dr. H. Siles Zuazonak beiktatására Molnár Erik igazságügyminiszter vezetésével július 28-án 3 tagú magyar kormánydelegáció utazott Bolíviába; Á világlapok nagy szenzációként adták hírül, hogy az egyiptomi demokratikus forradalom negyedik évfordulójának ünnepén Nasszer elnök bejelentette a Szuezi-csatorna államosítását. Pillantsunk vis^ga ennek a kérdésnek kapcsán egy kissé a Szuezicsatorna törénetére, míg a világjelentőségű létesítmény eljutott a tervektől a felépítésig, a felépüléstől az államosításig. A csatorna megépítésének terve nem újkeletű. Először a fáraók próbálkoztak a két tenger összekötésével s a rendelkezésükre álló hatalmas és kimeríthetetlen emberanyaggal, valamint a rabszolgatartó társadalom ismert munkamódszereivel meg is építették a csatornát, melyet csak a következő évszázadok gazdasági hanyatlásának idején temetett be a sivatag terjeszkedő homokja. Jóval később a gazdaságiszervező tehetségű V. Sixtus pápa, majd a francia világhatalmi politika fő képviselője, Richeliu bíboros, sőt Napóleon agyában is felvetődött a csatorna megépítésének gondolata. Sajnos, Napóleon mérnökeinek vaskos számítási tévedései megakadályozták a tervek valóraváltását. S csak a következő évtizededben, pontosabban 1846-ban alakult meg egy tanulmányozó bizottság angol, francia és osztrák szakemberek közreműködésével. E bizottság sok nehézség ellenére fő elveiben tisztázta a csatorna építésének lehetőségeit, körvonalait, majd Negrelli, híres osztrák vízépítő mérnök kidolgozta a részletes terveket. Lesseps Ferdinánd, a csatorna későbbi megépítője nem vett részt a terv kidolgozásában. Lesseps — különböző egyéni ügyeskedésekkel, egyiptomi baráti kapcsolataival — minthogy ott konzulként működött — 1854-ben megszerezte a maga nevére az építési engedélyt. Sikerült, elsősorban a francia kispolgárság megmozgatásával eladni a részvényeket is. Mellette Szaid alkirály 60.000 részvényt jegyzett. Végre 1859. április 29-én Lesseps kapavágásával megkezdődött a monumentális építkezés. Az emberanyag elsősorban az egyiptomi fellahok soraiból került ki, akik úgyszólván minden technikai segédlet nélkül kézzel-lapáttal vájták a földet. Az embertelen munkakörülmények miatt mintegy százhúszezer egyiptomi pusztult el a csatorna építése során. Később kénytelenek voltak a világ minden részéből toborozni munkaerőt, s minthogy ezek teljesítménye nem érte el az éghajlathoz szokott igénytelen fellahok munkáját, kénytelenek voltak az építkezést gépesíteni. Ez jelentősen megnövelte a munka költségeit, úgyannyira, hogy a bevégző munkálatokat csak állandó anyagi zavarokkal küzdve fejezhették be és kerülhetett sor 1869. november 17-én a Szuezi-csatorna ünnepélyes felavatására. A tulajdonképpeni csatorna 161 kilométer hosszú. Ehhez járul a Földközi-tengerbe vezető kilenc kilométeres és a Vörös-tengerbe vivő háromkilométeres szakasz — úgyhogy a csatorna teljes hossza 173 kilométer. A csatorna ma a nemzetközi kapitalizmus egyik legbusásabb üzlete. Egy esztenl dőben átlagosan 12.000 hajó halad át rajta mintegy 64 millió tonna súllyal. Egy, 20.000 tonnás gőzös körülbelül 70.000 arany frank átkelési díjat fizet. Az utasok szá2 ma egy évben átlag negyed-' millió. Ez mintegy 5 millió arany frank jövedelmet jelent a csatornatársaságnak. De térjünk csak vissza még a múlthoz. A felavatás után nem sokkal később Izmail al4 király pazarló gazdálkodása, az Egyiptomot fenyegető gaz2 dasági váltság idején, 18754 ben lépett a színre AngliaKülönböző gazdasági kény-* szerintézkedésekkel és tőzs2 dei manipulációkkal megszerezte a részvénytöbbséget, 1877-ben Egyiptomot nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alá helyezték. 1878-ban Anglia megszállta Ciprust, majd 1882. november 19-én angol csapatok szálltak partra PortSzaidban, s ezzel a csatorna semlegesége is megszűnt: angol hajózási út lett belőle. S csak hosszas harcok és tárgyalások után jött létre jóval később, 1954-ben a csatornával kapcsolatos angol— egyiptomi szerződés. Az angol csapatok kivonultak, de az irányítás joga továbbra is a Szuezi-csatorna Társaság kezében maradt s használta is egészen tegnapelőttig. Ugyanis a koncessziót e társasággal 99 évre kötötték, tehát 1968-ban járt volna le. S most, 12 évvel a határidő lejárta előtt Nasszer egyiptomi miniszterelnök bejelentette a csatorna államosítását, hogy az egyiptomi nép végre valóban jogos tulajdonosa legyen a hazáján végighúzódó százhúszezer fellah vérével megöntözött Szuezi-csa-* tornának.