Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

i+l K i - h Vasárnap, 1956. Július 29. ' üflmmwporszíg 'A A Megkezdődött a közlekedés az új tápéi ponion-hídon r pénteken délután ünnepéfrm keretek között adták át • tápéi dolgozó parasztoknak a Tiszán épült új pantonhidat. A ponton-híd megépítésével Tápé község lakosainak régi vágyuk teljesült. Ugyanis Tiszántúl, a tápéi réten mintegy 5 ezer katasztrális hold földje van a falunak, s a tápéi rétre a kd- és bejárás mindig kompon történt. Nagyobb munkaidőben a kompon rendszeresen olyan nagy volt a forgalom, hogy a munkába induló, vagy haza érkező kocsiknak, dolgozó parasztoknak nem ritkán órák hosszat kellett vámiok, mfg átkelhettek a Tiszán, Az új pontork-hldat Prieszol József elvtárs, a közlekedés és postaügyi miniszter első helyettese adta át a község lakosságának. A falu nevében Tóth Antal elvtárs, községi tanácselnök, mintegy 500 főnyi dolgozó paraszt jelenlétében vette át a hidat. Az ünnepség után a kormány és a különlböző szervezetek küldöttei még sokáig elbeszélgettek az ünneplő dolgozó parasztokkal, érdeklődtek munkájuk, életkörülményeik iránt, Megjelent a Csonsrádmegyei Népnevelő legújabb száma r X Csongrád megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának kiadásában megjelent a Csongrádmegyei Népnevelő júliusi száma, amely tartalmazza a nagy nyári mezőgazdasági munkák feladatait. Ismerteti, hogy milyen feltételek mellett vásárolja meg az állam a gabonafelesleget. „Tudod-e" című rovata tényanyagot sorol fel a megye tsz-einek gazdasági eredményeiről. Sztoika István mindszenti párttitkár arról ír, hogyan szervezték meg az aratási, cséplősi és begyűjtési agitációt. A Hazafias Népfront tennivalóiról Gyáni Imre cikkét közli. Igen érdekes cikk szól arról, hogy milyen taoasztalatok vannak a Szegedi Kenderfonógyárban a Kovailov-módszer bevezetésével kapcsolatban. Egy másik cikk a Szegedi Textilművek új módszerét ismerteti az augusztus 20-i munkaversenyről. Megismertet bennünket a füzet „A marxizmus—leninizmus szellemében neveljük ifjúságunkat" című cikkében a DISZben szervezendő különféle Oktatási formákkal. Közli Korom Mihálynak, a MEDOSZ megyei elnökének cikkét az „Üzemi kollektív szerződés a társadalmi ellenőrzés egyik eszköze" címmel. Néhány külpolitikai kérdésre is választ kaphatnak a népnevelők, mert a füzet ismerteti Sepilov szovjet külügyminiszter Arab-Keleten tett látogatásának jelentőségét. a poznani események előzményeit és okait, valamint tájékoztat az amerikai acélipari munkások sztrájkjáról. Pálinkó Sándorné viszont arról ír, hogy a népnevelők a nyári nagy munkák Idején se hanyagolják el a tsz agitációt. Végül „Egyszerűbb ügyintézést a dolgozóknak" címmel Gselhó István cikkét közli az államigazgatás egyszerűsítéséről. Előre a vándorzászló elnyeréséérti A szegedi pártbizottság vándorzászlót létesített az exportterv teljesítésében legjobb eredményt elérő üzemek jutalmazására. A vándorzászló létesítésével együtt kidolgozták a versenypotntokát és e szerint döntenek arróJ, hogy melyik szegedi üzemhez kerül elsőízfoen a gyönyörű vándorzászló. Az értékelést a negyedév lezárása utáni hónap 20ig tartják meg, A versenypontok a következők: 1. Az esedékes negyedév utolsó hónapjának 24-ig az üzem hány százalékban teljesítette export-tervét globálisan. 2. A negyedéves export kiszállítási terv teljesítése forintban önköltségi áron, a cipőgyárnál párban, valamint a teljesítés százalékban. 3. Az exportálló külkereskedelmi vállalatok véleménye a határidőről, a tervszerűségről, a minőségről, az esetleges (vevő) reklamációról és arról, hogy az üzem javasolta-e új export-termékek gyártását. 4. A jogerősen megítélt -kifizetett-' meghiúsulási és minőségi kötbér kizárja a vállalatot a versenyből még akkor is, ha egyébként az összes feltételeket teljesítette. 5. Egyenlő pontszám esetén az elsőséget az dönti el, hogy a vállalatok milyen technikai fejlesztést és kisgépesítési valósítottak meg a műszaki intézkedési terven felül az esedékes negyedévben. Az augusztus 20-i verseny során már több vállalat fogadalmat tett arra, hogy elnyeri a városi pártbizottság vándorzásziaját. A nemes vetélkedés minden bizonnyal előbbre viszi majd az exportterveik teljesítését, s új hírnevet szereznek vároSunk üzemei a külföldi piacokon. Levelezőink írják MEZÖKER-üzlet van a Szí? chenyi téren, mely szombaton délután 5 órakor már zár. Ugyanezt mondhatom a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzletről is. Én állandóan délelőtt 7-től 3-ig dolgozom és ha elmegyek a gyermekért a város másik végén lakó nagymamához, bizony 5—6 óra is lesz, mire a vásárlásra gondolhatok; Már korán reggel kezdődik mindennap a bosszankodás, mert ha j kimegyek a piacra, hiába van j ott ZÖLDSZÖV-bolt, és mellette I egy másik is — valószínűleg MEZÖKER —, ezekbe az üzletekbe csak 6 óra felé hoznak árut, és csak ha a kipakolás nem tart soká, akkor tudok vásárolni is. De akik 6 órára járnak dolgozni, azok kénytelenek dupla árat fizetni az élelmes kofáknál; Talán arra hivatkoznak az illetékesek, hogy van a piacon egy ZÖLDSZÖV-bolt, amely reggel 5-kor már nyitva van. De, ha ők Harminc leendő textiltechni» kapcsolónál meggyulladt a hul- lóban nagyon sokáig állt a gép nem tudnák, akkor én elmondom Részletek egy munkanaplóból — néhány megj'ngyzéssel — — é» ezt megérzi a fonónő, mert aznap kevesebbet keresett". kus ismerkedett egy hónapon ke- ladék", resztül a Szegedi Kenderfonó- « gyárban a gépek és a termeli* ^ el6fonón „ ,za!(lgot f0_ titkaival. A második osztályosok vább nyújtjuk ég gyengén sodor. Nagy volt az akaraterő, a taalapfokon, a harmadikosok már juk A tzalagvezetc,.tárcsán, a nulási vágy a fiatalokban. Enmagasabb szinten: ők a musza- behúzó hengeren, a tűmezőn is nek igazolására lássunk még néki vezetés gyakorlatával uba- 3 nyájtóhengeren keresztül a hány sort. ráthoztak. Az üzemben eltöltött tzirnyas orsóra és onnan a cgé. „A gilfonón próbáltam ma egy hónapnak mély nyoma van V(?re kgrül az ^„g Az orsó dolgozni, de már az első nap a tanulók ismereteiben. A gya- kosszá acélrúdból való végére kikészült a kezem: amint a korlatban ellenőrizték tudásukat menetesen Meszkedik a szárny, villát próbáltam megállítani, az és tanulmányaikat, * ugyanok- A cgéve ^^ vagy műanyagból tovább forgott és úgy megégetkor közelebbről megismerkedtek két végén a dolgozókkal is - a gépek mel- hogy fe ^ ctússzon karimával, te a kezemet, hogy be kellett köróla az tözni. Így nem bírtam leszorítalett, a termelő munkában. De anyag. A nyújtóhengerből kifő- ni a villát, mindig elfordult és nyoma maradt üzenu gyakorló- szniagot iegeiőszGr kézzel kis- ha a szálat össze akartam eresz] luknak írásban is - munkanap- f(, mígsotíor;-u/{) majd átdugjuk teni, a fonál magával sodorta a ] lójukban. Egy-egy ilyen munka- fl számlJ tetej£n nyíláson. A kötést is. Erre levettem a kötést, Megkezdődött a bérlefezés X szegedi Nemzeti Színház az 1956—57. színi évadra a Nemzeti Színház 11 és a Kamaraszínház 3 előadására 15 százalékos kedvezménnyel kötött és 6zelvénybérletet hirdet. A helyhez és időhöz kötött bérlet váltható a szegedi Nemzeti Színházban bemutatásra kerülő 11 előadásra; A szelvénybérlet 15 szelvényt tartalmaz, mely közül 11 da -b a szegedi Nemzeti Színiházban, 3 darab a Kamaraszínházban újionnan bemutatandó darabok bemiutar tására, 1 darab pedig bármely repertoár darab elóadására érvényes. Egv szelvénybérlet ára: 30 forint A szelvénytömb egy-egy szelvénye 15 százalékos kedvezményes áron a szegedi Nemzeti Színház, vagy a Kamaraszínház bármely előadására tetszés szerinti helyré és napon — vasárnap és ünnepnap kivételével — beváltható. Mindkét bérletfajta váltható az üzemi közönségszervezőknél és a színház közönségszervező irodájában; azt is nekik, hogy ha árulni akar ez az üzlet, az elárusítónak reggel 6 órakor el kell menni talicskával az áruért, mert azt nem küldik ki. Szeretném tudni, miért tartják nyitva ilyen körülmények között az árudát, avagy miért nem kap időben árut az iizlct, miért nem lehet nyáron 6 óra előtt ls kiszolgálni és végül mért nem lehet ezekben az árudéiban minden zöldség- és főzelékfélét megkapni. Király Mihálync • Lapjukban olvastam; bogy _ működik Szegeden egy minőségnaplá szakmai tapasztalatokat, "sr^r"ny'űfegls, rajta kéresZüCv^- bármennyire kellemetlen völt ís vizsSáW intézet, melynek mungépek vázlatát, különböző sző- a. myagot „ esévére_ fa - tovább próbálgattam", katársai állandóan ellenőrzik az -••»--*— *- •"— élelmiszereket az üzletekben és a piacon. Ajánlatos lenne nálunk, Dorozsmán is ellenőrizni a tej minőségét, mert megbotránkoztató egyes árusok lclketlcnségc. Ma is savanyú tejet adtak eL Eltettem és hihetetlenül gyorsan megaludt, de az üvegben sajnos alig maradt aludttej. Három liter tejből 20 deka túró lett A károsultak nevében kérem, intézkedjenek, hogy mielőbb leleplezzék az ilyen kártevőket; i ,> Bálint Istvánná ... „...„. fa utolsó napon sem apadt a jön létre, ha a csévét más sebes- szakma iránti lelkesedés, amiről mításokat és személyes élménye- or5Ó áUandú sebességgel jorog. ket tartalmaz. Fényt derít a fut- feicsévéUs viSzont csak akkor tulok szakmaszeretetére is dehlodésére. Jéggel forgatjuk, mint a szárnyat, nemcsak a napló, hanem Dénes Az alábbiakban Dénes Ibolya Eu fl differenciálmú ,egitségé. jbd tanúskodik. Mikor el. IXT'fr,- mURkTZ vel ér'Üh el"' kértük tőle munkanaplóját, ezt lóiábál közlünk nehany részié* ,, , _ , _ . _ . . , , • Jt - néhány megjegyzéssel Mo'1 kövotkeukmégegy «*. mondta: „De kerem ám vissza " . reg hasonló műszaki jellegű le- sürgősen, mert erre a nyáron is ... írás és azután ez a megjegyzés szükségem lesz!" „Kimentem az üzembe te jön, Csak jorgat,dtok fiatal technimegnéztem a német gépeket. El- w m . . , . kusok üzemi tapasztalataitok felső látásra is nagyon megragad- umonanasom, w tett el leg- jegyzisgit> mcrt hamarosan heIyt ták a figyelmemet. Legjobban a hamarabb a műszak , kM áUnotok oz üzemben, ön-1 gerebengép tetszett. Lehet, hogy Itt, ahol a műszaki problémák álló műszaki szakemberként — Ugye szép a szegcdi paprika? — még akkor Is, ha Szőregcn terem, a Vörös. Rózsa Tsz kertészetében. - y Siflis József felvétele. Fény. Szív. azért, mert még csak az műkő- egész seregével és a gyártás egy dött. De nagyon szép volt!" — lényeget mozzanatával ismerkeírfa Dénes Ibolya munkanaplón delt meg Dénes Ibolya, jában. •» p - sí A gépekhez való határtalan & most következik egy kis :zk%ttá!rtb7k gé'p tökéletes rajzára is rábukkanha- »Ma reggel más anyagra álltunk a füzetben. És az sem cse- tunk át- A művezető kilincskerekély dolog, hogy a működő, az ket> nyújtóváltó, és sodróváltóembert szolgáló gép ragadja meg kereket cserélt. A beszerelés legjobban a figyelmét, "tán továbbra is állt a gép, mert * »•*••»" közben fogaskerék-lazulás törÍ,Reggel elvégeztük a teendő- 1<?"t- A fonónő rettentő mérges ket, azután kimentünk az előfo- azert> ho8ü olyan sokáig nóra. Ott segédkeztem a lesze- alU ° 8éP> mert azt hitte, hogy désnél és közben beszélgettem a °f »'//" technikusok" rontották J fonónővel. Azután egy fonóterv el ~ m,vel mi" segítettünk. De elkészítését kezdtük meg, de hlába öntötte ránk a mérgét nem egészen sikerült. 0.40 T sze- mnszaki hiba voU!" kundát akartunk kifonni 78 ki- *• logramm táblasúllyal. Ahogy Látja Dénes Ibolya a gépek, számolni kezdtünk, kigyulladt az csapágyak és fogaskerekek mela gép, amely mellett álltunk, lett az embert is, aki dolgozni Egy pillanat alatt lángba borult és keresni akar, és naplójában az egész, de nyomban megkez- helyet szőrit egy fonónő panadődött az oltás is. A szalagokat szának is: „Reggel, amikor beelszakították, a kannákat elszed- jöttem az üzembe, a fonónő ték a gép közeléből és a gépet kedvetlenül újságolta, hogy nincs körülfogták az ohók. Hamar el- anyag és ma állni fogunk. Vofojtották a tüzet és kiderült,' hogy az egész azért keletkezett, mert nem volt tiszta a gép és a VISSZAÉRKEZETT Budapestre a Har—Lig Jelzésű MALÉV utasszállító repülőgép, amelyet légibanditák elraboltak, és Nyugat-Németországba irányítottak. KÉTNAPOS ÜNNEPI VASAR lesz Szegeden augusztus 19-én és 20-án. A vásárra Szegedtől 100 kilométeres körzetből vasúton 50, autóbuszon pedig 25 százalékos kedvezménnyel lehet majd utazni. KÉT DERESEDŐ HAJŰ kötött tegnap házasságot az élet alkonyán Vásárhelyen az anyafcönywezetőmél. Az élettársát elvesztő 62 éves Freiler József és Dezső Lidia 54 éves asszony. Freiler bácsi kertészkedéssel foglalkozik. Ezúton is kívánunk nékik megértést boldogságot, A felajánlás teljesítése Jjjk g | óy - • DományOc Istvánné, a Szegedi Kenderfonógyár Hnomkártolósa azt írta augusztus 20-i felajánlási lapjára, hogy mindkét gépét tisztán tartja és száz százalékos minőségi njunkat vegez. Dományikné Jelenleg délutános és átlagos ÍÍ . : ; . teljesítménye 120 százalék. PETŐFI HAMVAINAK NYOMÁBAN Valahol Segesvárnál az ö életét is kioltotta a szabadságharc leverésére érkezett seregek golyója. Ennyit tudott legnagyobb költőjének haláláról a magyar nép. Különféle legendák kaptak szárnyra, olyanok is akadtak, akik tudni vélték, hogy a költőt élve temették el egy tömegsírba. Biztosat azonban senki sem tudott róla, s Petőfi Sándor hamvai mind a mai napig ismeretlen helyen nyugosznak, lehetetlenné téve, hogy a nemzet lerója méltó kegyeletét egyik legnagyobb fia előtt. De ahogy az édesanya megtesz mindent, hogy megkeresse legkedvesebb gyermekének nyughelyét, úgy a nemzet is mindent megtett, hogy megtalálja legnagyobb költőjének porait. Segítségére siettek afc ben a munkában a testvéri román nép tudósai, kutatói is, hiszen a román földben pihenő költőt ők is magukénak érzik, az ő szabadságukért is harcolt verseivel és fegyverével, egész életművével. A magyar—román barátság egyik legnagyszerűbb megnyilvánulása az az állhatatos, közös munka, amelyet a költő sírhelyének felkutatására folytatnak magyarok és románok együttes erővel és egy akarattal. A Román Írószövetség kolozsvári lapjában, az Utunk-ban magyar tudós, a Magyar Írók Szövetsége lapjában, az Irodalmi Újságban román professzor írásai keresik, kutatják a választ a nagy kérdésre: Hol van Petőfi sírja? Százhét évvel a költő hifláld Qtdtt Úf 'i érkezett a Petőfi-kérdés megoldása. Dienes András magyar történész, Culcer Alexandru román orvosprofesszor és mások előzetes kutatásai és a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban előkerült dokumentumok arra mutatnak, hogy Petőfi sírhelye feltehetően a fehéregyhási Csonta-kertben van. Ennek alapján született meg a határozat, hogy egy románmagyar vegyesbizottság ásassa fel a kérdéses helyet, hiszen Petőfi jellegzetes, előreálló felső szemfogairól antropológusok fel tudják ismerni koponyáját és maradványait. Már ki is jelölték • a bizottságokat. A magyar bizottság tagjai Pándi Pál egyetemi tanár, Nemeskéry János antropológus, Dienes András «&**»<$», PctCjirkuuuA és Nyilassy Vilma. Román részről Daicoviciu Constanlin akadémikus, régész tanár, dr. Culcer Alexandru orvosprof eszszor és Szabédi László egyetemi tanár vesz részt az ásatási munkákban. Több mint egy évszázad telt el Petőfi Sándor halála óta. Sírhelyét eddig is keresték, de az elmúlt évtizedek fasiszta rendszereinek a nemzetiségek között ellenségeskedést szító politikája megakadályozta a munkák eredményes befejezését. Most azonban a két baráti ország tudósai váll-váll mellett haladva talán rövidesen megtalálják a nagy költő hamvait, hogy azok végre honi földbe kerülve elnyerjék a hálás utódok méltó kegyeletetGwszky István