Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

4 Péntek, 1956. Július 27. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI (Folytatái a 3. oldalról munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fiziltni és egészségre ártalmas munkát végzók bérét. | 2 I Az állami vállalatokban és intézmé! ! nyekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát 1055-ről 1960-ra mintegy 250.000 fővel kell növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mlint a nemtermelő munkát végzőké. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést n 7 órás munkanapra, Illetve a 42 órás munkahétre. A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti cs az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet. S

A sokgyermekes családok részére a családi pótlékot fel kell pmelni. E

Biztosítani kell a parasztság pénzben! és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyelnek érvényrejuttatásával el kell érni, hogy a sz.Övetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké. Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát; a gyermekek betegsége esetén az anyának a táppénzt — meghatározott időtartamra — a gyermek hároméves koráig kell biztosítani. A bölcsődei férőhelyek számát 5 év alatt 27 százaiéitkai kell emelni.. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát. A dolgozó nők helyzetének könnyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, hatnapos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni. Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai kéer.ítmények árusításéit. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és nz áruk házhozszállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytiszitító hálózatot s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását) öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 ezer porszívót, 63 000 padlókefélőt, 87 ezer Villamos hűtőszekrényt kell forgalombahozni. HTj Az állami kiskereskedelem és a ÍÖld| I művei szövetkeze t ok áruforgalmát üt év alatlt több mint 35 százalékkal kell emelni. Az élelmlszcrclndást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 33 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú étkezési cüklkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalóldkal több húst és húskészítményt, 35 Bzázalékkal több 2sfrt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrdt, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, minit 1953-bem. Mintegy 25 százalékkal kell növelni o fargalornbahoeott sör és mintegy 73 szzalékikial a bor mennyiségét. Növelni kell az üzeméleimezéeben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan a dolgozók többfajta jó minőségű étel között választhassanak. Az. áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal ' — kell emelni az Iparcikkek forgalmát, 1960-ban 1933-höz képest. 1960-ban több minit 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy hússzor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétezer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1935-ben A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg kl kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot. Lényegesen több szintetikus szálból készült kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikkeit, valamint mikroporózus- és kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni. Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgalmát, öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, mintegy 100 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz, képest hatszor több 125 cm'-es motorkerékpárt, két és félszer több 230 cm'-es motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalombahozni. Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát, 1980-ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1953-höz képest 1960-ban legalább 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, többele között legalább 70 százalékkal több téglát, 03 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet. 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 33 százalékkai kell öt év alatt emelni. Növelni kell a kereskedelem kulturáltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az önkiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni. A növekvű kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2000-2500 boltot és 900 új vendéglálóiizcmi egységet kell létesíteni, fűleg az újonnan épülő lakótelepeken, a városok külterületein és n falvakban. Az italboltok egy részét kisvendéglőkké kell átalakítani. A szállodai szobák számát öt év alatt legalább 35 százalékkal. ezen belül az idegenforgalom követelményeinek megfelelő szobák számát mintegy kétszeresére kell növelni részben úgy, hogy a régebben szállodai célra szolgáló épületeket e célra vissza kell adni. Ezzel is elő kell segíteni a kölcsönös, turieztlikai célit utazások növekedését. | 0 j A második ötéves terv éveiben ösz! 1 szeren nvntcgy 200.000, állatni erőforrásokból több mint 100.000 lakást kell építeni, kétszer annyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program megvalósításában — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolói a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások, alkalmazottak és értelmiséglek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére — több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenekelőtt Budapesten, a bányász-településeken, az Ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban Ikoll összpontosítani. Állami erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányászat dolgozói számára mintegy 30 ezer lakás építését kell biztosítani. Gondoskodni kell arról, hogy a lakáshelyzet megjavítása érdekében minél több, azelőtt lakás céljait szolgáló, de jelenleg más célra használt helyiséget adjanak vissza eredeti rendeltetésének. Ahol gazdaságosnak mutatkozik irodaházakat kell építeni és ezáltal lakásokat kell felszabadítani. Javítani kell a meglevő lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meglevő lakóépületek megfelelő karbantartásáról és felújításáról. Az állami tulajdonban levő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot, vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított összeg közel négyszeresét kel fordítani. A lakosság tulajdonában levő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani. A városi lakosság Ivóvíz ellátásának további javítását elsősorban a meglevő vízművek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes területeken új vízművek létesítésével kell elérni. Uj közkútak és kis vízművek létesítésével megfelelő Ivóvízzel eddig nem rendelkező községekben másfél millió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni, jelentős mértékben igénybevéve a társadalmi erőt is* A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalékkal, a villanyfogyasztásba bekapcsolt háztartások számát mintegy 300 ezerrel kell növelni, mintegy 600 falut kell villamosítani. Meg kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével A városi közlekedést 180 db új, korszerű villamoskocsi, 165 db trollibusz és 400 db autóbusz üzembeállításával kell érezhetően megjavítani. I 91 Tovóbb kell javítani a lakosság I I egészségügyi ellátását, különös gopdot fordítva a betegségek megelőzésére, a széles tömegeket érintő betegségek elleni küzdelem fokozására. Tovább kell fejleszteni az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet. Emelni kell a közegészségügyi színvonalat, fokozni kell a fertőző betegségek elleni küzdelmet. Ezen célkitűzések megvalósítására: a gyógyintézeti és szülrotthonl ágyak számát 1955-höz képest mintegy 8500zal kell növelni, ezen belül hét új kórházat kell építeni. Bővíteni kell a szanatóriumi hálózatot. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni, úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növekedésével. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátási kell megvalósítani. Tovább kell fejleszteni a rendelőintézeti cs gondozóintézeti ellátást. Űj rendelő- és gondozóintézetek létesítésével, a meglevők teljesítőképességének növelésével közel 85 eeázalékkal kell emelni a szakorvosi és gondozóintézeti óraszámot. Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot. Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésem álló közlekedési eszközök számát. Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni. 1960-ban 10.000 lakosra 15 orvos jusson. KI kell szélesíteni • szakorvosképzést és továbbképzést. emelni kell az egészségügyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egészségügyi intézmények felújítására és korszerűsítésére, javítani kell műszerellátottságukat, növelni kell textil , élelmiszer- és gyógyszerellátásukat. Támogatni kell a nagy hagyományokra visszatekintő magyar orvostudományi kutatómunkát. Biztosítani kell az orvostudomány eredményeinek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munkában. Biztosítani kell a lakosság mind egészségesebb élet- és munkakörülményéit. Gondoskodni kell az üzemegészségügy, a munkavédelem és a balesetelhárítás fejlesztéséről. Munkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociális létesítményekre öt év alatt több mint egymilliárd forintot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves tev idején. Társadalmi támogatással ls biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a tisztaság, a közegészségügyi előírások követelményeinek fokozott érvényre jutását. Fokozottan gondoskodni kell az Idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesítepi számukra, javítani és kulturáltabbá kell tenni ellátottságukat. A régi rendszerű nyugdíjak emelésével csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot. A dolgozó régi nyugdíjasok részére lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását. Emelni kell a hadigondozott* járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülők férfihelyeinek számát új üdülűk építésével, és a meglcvfik bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermeküdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni. Fontos feladatnak kell tekinteni a sport Izéleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a versenysport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb falusi sportpályát kell létesíteni részben állami, részben társadalmi erűből. A második ötéves terv nagy gazdasági _ programja megköveteli népünk általános műveltségének további emelését, nz alapműveltséget nyújtó általános iskola fejlesztését. Ezért a második ötéves terv időszakában 4500 általános iskolai osztálytermet kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó részét állami erőből kell megépíteni, kisebb részét társadalmi erőforrásokból, valamint a jelenleg más célra Igénybevett iskolaépületek visszajuttatásával és az államapparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. ÜJ általános iskolák létesítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott Iskolák fokozatos felszámolását. Az általános kulturális színvonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az általános gimnáziumba felvehető tanulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való ellátását. Az ifjúság szocialista oktatásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való nevelésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek érdekében az általános és középiskolákban új tantervet és az ehhez szükséges új tankönyveket kell bevezetni. A tananyagban helyet kell adni n politechnikai oktatás elemeinek. A középfokú szakiskolai képzést gy*orlntibhá kell tenni, közelebb kell hozni az ipari ós mezőgazdasági termelőmunkához. A szakképzés mellett kellő gondot kell fordítani a tanulók általános műveltségére is. A második ötéves terv során be kell vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét. Az általános és középiskolákban az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani a tanulók szépérzékének fejlesztésére, esztétikai nevelésére. Biztosítani kell nz általános- és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábnállítását. I 11 I Az egyetemeken és főiskolákon lényege! ! sen emelni kell az oktatás színvonalát és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. Jelentősen meg kell javítani a felsőoktatási intéz* mények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A népgazdaság előtt álló nagy feladatok meg; követelik a felső oktatási intézményektől >-! különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oklntás színvonalának állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modern technika fejlesztését, a korszerű technikai eljá; rások kidolgozását és bevezetését Ki kell dolgozni a népgazdaság 10 éves szakember-szükséglet! tervét és ennek alapján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és főiskolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tagozatra járó elsó évei egyetemi és főiskolai hallgatók számát; Az egyetemi és felsőoktalási beruházásokra a II. ötéves lerv időszaka alatt , több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből löbbck között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyelem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem. valamint a Veszprémi Vegyipart Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani egyetemeinken a tudományos kutatómunka fejlesztésére ls. Fokozott mértékben biztosítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, a külföldi könyv- és folyóirat beszerzést, az egyetemi könyvtárak elmaradottságának gyors üicmü felszámolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobbarányú lehetőségeit. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségén* emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejleszteni, lényegesen megjavítva az Ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. fTT Tovább kell emelni egész dolgozó IJ L népünk kulturális színvonalát az irodalom és művészet fellendítése, az öntevékeny kulturális munka és az Ismeretterjesztés, egységes irányelvek alapján történő — fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari központok, valamint a kulturális intézménnyel még nem rendelkező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel keü építeni két új filmműtermet, ezenkívül korszerűsíteni kell filmgyáraink műszaki berendezését. Ej filmlaboratóriumot kell létrehozni: A mozihálózatot 240 új, keskeny- és normálfilmes mozi létesítésével tovább kell fejleszteni és jelentősen növelni kell a vándormozik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panoráma filmek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállományát, valamint n kiadott könyvek példányszámát. A könyv-, újság- és folyóiratkiadásra 25—30 százalékkal több papírt kell biztosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítéséről. Részlegesen helyre kell állítani a Pesti Vigadót és benne nagy befogadóképességű hangversenytermet kell létesíteni. Különös figyelmet kell fordítani a vidék zenei életének fellendítésére. Az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni az Ifjúság zenei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai hálózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új nagy jelentőségű eszközét kell megteremteni. Fejleszteni kell a Rádió műsoradását, be kell vezetni az ullrarövidbullámú rádióadást. El kell éi ni, hogy a tervidőszak végére A családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevőkészülékkcl. Gondoskodni kell a leromlott állapotban levő műemlékek és múzeumok fokozott mérvű helyreállításáról. A Budai Várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és harmadik ötéves terv során tudományos és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kulturális értékcink nemzetközi cseréjét, kultúrkapcsolatainkat. r^T A kitűzött fejlesztési feladatokkal ! ! összhangban a költségvetés szocális és kulturális kiadásalt öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. la* | Elő kell segíteni a tudomány nagyJ [ mértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Mind a társadalom, (Folytatás az 5. oldcAorft