Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

r te**, ma, jtm* rí, S A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI fFolyiatíb # 4, aftfalrŐl% mind a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia Intézeteiben és egyetemi tanszékeken fplyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutatómunkával. A tudományos kutatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Különös súlyt kdl helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőségeket biztosít Magyarország részvétele az Egyesült Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját 0 úttal biztosítani kell a rádióaktív izotópok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vácuumtechnika továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modern módszereire, korszerű magasnyomású és katalitikus vegyi eljárások, valamint új szervesvegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképességének és az állattenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására, nagyobb termőképességű új vetőmagfajták kinemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezési kérdéseinek megoldására kell súlyt helyezni. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni. hogy hatékony segítséget nyújtso i a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakításához, és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásához. Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival és más országokkal is. A tudományos kutatást és a gyakorlati kutatómunkát a hosszútávlati kutatási programokra alapozott éves tervek alapján kell megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebbkörű gyakorlati felhasználását. El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítésihez. FII. Az ország egyes területeinek fejlesztése X második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelembevételével kell megvalósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglévő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a gazdaságtalan szállításokat és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Gondoskodni kell a hőforrások, a hulladékenergia, valamint a kisebb folyók energiájának helyi hasznosításáról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségeteket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Gondoskodni kell arról, hogy a főváros mellett a nagyobb vidéki városok és ipari központok egészségügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása ls jelentősen fejlődjék. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban termelőroövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. Fokozottabban kell kihasználni országunk adottságait a hazai és külföldi turistaforgalom növelésére. A tanácsi gazdaság fejlesztési terveinek kidolgozását a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezdeményezés fokozott érvényesítése érdekében a tanácsok számára lehetővé keli tenni, hogy a tervek teljesítéséhez rendelkezésükre bocsátott eszközökkel önállóan gazdálkodjanak. A gazdálkodásban lényegesen fokozni kell a tanácsok érdekeltségét. Tovább keli növelni a tanácsok hatáskörét a helyi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági egységeknek a tanácsok irányítása alá helyezésével. Ezekkel és más intézkedésekkel el kell 'érni, hogy a tanácsok területük gazdasági életének tényleges irányítóivá váljanak. s ezzel a második ötéves tervben az egyes területek fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítását hathatósan elősegítsék. | | | Budapesttet a második ötéves terv ] | időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan javuljanak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyabb mértékben a fővárosban. Budapest és közvetlen környékének ipari termelését alepvetőan a termelékenység emelésével, főként a főváros belső munkaerőforrásaiból kell növelni. Üj ipari üzemeket általában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyanakkor azonban, nagy összegeket keli fordítani a meglevő üzemek fejlesztésére, és különösen gépállományuk korszerűsítésére. Így a többi között tovább kell fejleszteni új csőhidegvonómű építésével az RM Műveket; bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehajtani a budapesti erőművekiben, a MÁVAG-ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Vegyiművekben, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyáraiban, a Kőbányai Gyógyszergyárban, és az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárban, a Ruggyantaárugyárban, a Csepeli Papírgyárban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús- és édesipar számos özemében sfb. Budafok-Hároson farostlemezgyárat kell üzembehelyezni. A lakosság friss áruval való eQátásámak javítására Budapest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést. A második ötéves terv folyamán a lakáshelyzet megjavítására Budapesten állami eszközökből mintegy 38 000 lakást kell építeni. A magánerőből történő lakásépítés támogatásával arra keU törekedni, hogy a terv időszakában a fővárosban összesen 60 000 lakás épüljön. Szép és korszerű lakótelepeket kell létrehozni. Jelentősen növelni ke] a lakóházak tatarozására és karbantartására szolgáló eszközöket. Nagyszámú új villamoskocsi, trolibusz és autóbusz forgalomba állításával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a járművek szállítóképességét; A külső területek közlekedését új vonalak létesítésével kell javítani. A csepeli gyorsvasutat Szigetszentmiklósig kell meghosszabbítani, meg kell gyorsítani a vasúti személyszállítást Budapest és a Budapestet környező települések között. Á földalatti vasút építését úgy kell folytatni, hogy a harmadik ötéves terv során üzembehelyezhető legyen. A második ötéves terv idején be kell fejezni a Ferihegyi repülőtér újjáépítését és a tervidőszak utolsó évében el kell ke*deni az Erzsébet-híd újjáépítését. A vízellátás javítása érdekében bővíteni kell a szigetszentmiklósi és margitszigeti vízművet és fel kell építeni a délpesti ipari vízművet. Fejleszteni kell a főváros csatornahálózatát; Lényegesen meg kell javftanl a fővárosban a köztisztaságot, fokozni kell az ezzel kapcsolatos munkálatok gépesítését. A Budapesti Gázművek fejlesztésével jelentősen meg kell javítani a gázellátást és lehetővé kell tenni 75.000 új fogyasztó .bekapcsolását a gázellátásba.A második ötéves terv során Budapesten legalább 700 új általános iskolai és jelentős számú új középiskolai tantermet kell az oktatás rendelkezésére bocsátani. Az egészségügyi ellátás javítására a kórházi ágyak számát közel 1000-rel kell növelni, továbbá a III. és XIII. kerületben új rendelőintézetet kell létesíteni Folytatni kell a főváros történelmi és műemlékeinek helyreállítását. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kulturális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Nagy gondot kell fordítani Budapest fürdőváros jellegének megfelelő fejlesztésére. Ennek keretében mintegy 1000 férőhellyel kell a szállodai férőhelyek számát szaporítani — elsősorban a más célra igénybevett szállodák felhasználásával. Helyre kell állítani a margitszigeti Ybl-fürdőt, s a meglevő fürdőket jelentős méretekben kell korszerűsíteni és felújítani. Be kell fejezni a Fővárosi Vígszínház újjáépítését. 1957-ben Budapesten nagyteljesítményű televíziós adóval meg kell kezdeni a műsoradást, Uj fedettuszodát kell építeni. | 2 I Nagymértékben tovább kell folyI I tatni az ország északi iparvidékének fejlesztését, elsősorban a bányászat, a vaskohászat, a vegyipar és az építőanyagipar területén. Borsod, Nógrád, Heves megyékben a szén- és ércbányászat jelentős fejlesztését kell biztosítani. Fel kell építeni a rudabányai vasércdúsító művet, bővíteni kell a gyöngyösoroszl ércdúsítót; Á Bodva völgyében gipszgyárat kell létesíteni. Tovább kell fejleszteni a Lenin Kohászati Műveket. Kazincbarcikán bővíteni kell a nitrogénműtrágya-termelést és be kell fejezni a hőerőmű építését. Borsodban új vízművet kell építeni. Tiszapalkonyán a vegyipar hatalmas új központját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesíteni. Be kell fejezni a hejőesabai cementgyár építését. Borsod megyében panelgyárat kell létesíteni. Vácott új nagy cement- és mészművet kell létrehozni. Sátoraljaújhelyen új csempegyárat kell létesíteni. Nagymértékben kell fejleszteni a terület élelmiszer iparát. Fejleszteni kell a hatvani konzervgyárat. Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, elsősorban a vashulladékok feldolgozásával. Nagy gondot kell fordítani a tokajvidéki szőlőterületek felújítására. A lakáshelyzet megjavítására a bányász-településeken és a városokban nagyszámú lakást kell építeni. Miskolcon mintegy 5000 lakás megépítését kell átlawtt erőből és szövetkezeti úton biztosítani. Diósgyőrött új, rendelőintézettel egybeépített kórházat, Ózdon új rendelőintézetet, Salgótarjániban új kórházi részleget kell létesíteni. Miskolc kulturális Intézményeit a város Jelentőségének megfelelően kell fejleszteni. Korszerűsíteni kell a Déryné Színházat, 1958-ben meg kell kezdeni a televíziós adást. Ózdon, Salgótarjánben és Egerben be kell fejezni a sportstadionok építését. Tovább kell fejleszteni a mátrai üdülőhelyeket. Mátraházán új üdülő6zanatóriumot, Mátrafüreden új gyermekotthont kell létesíteni | - | Fokozottan kell hasznosítani a Din I I nántűl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bányászat és vegyipar jelentékeny fejlesztését kell megvalósítani. Jelentős beruházások segítségével fokozni kell a Pécs-környéki és a komlói feketeszén-termelést és a tata—dorogi medence minőségi barnaszén termelését. Pécsújhegyen és Oroszlányon új hőerőműveket kell létesíteni. Veszprém megyében növelni kell a lignit-termelést, nagymértékben fokozni kell a bauxittermelést és fejleszteni kell a könnyűfémkohászatot. Ki kell terjeszteni a geológiai kutatásokat a Bakony hegységben. Uikuton új mangánérc-dúsftő művet kell üzembehelyezni. Székesfehérvárott bővíteni kell az alurníniumhengerművet, Zala megyében az olajbányászat jelentős fejlesztése a központi feladat. A Balaton környékén több új tőzegtelepet kell megnyitni. Hidason briíkettgyárat, Szörnyben torakküzemet, Almásfüzitőn kenőolaj-üzemet, a nyergesújfalui Viscosa Művekiben műszálüzemet kell létesíteni. Korszerűsíteni kell a dorogi szénlepárlót. Sztálinvárosban a Vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szalmaiceUulózgyárat kell létesíteni. Mohácson farostlemezgyárat kiell építem. Szombathelyen be kell fejezni a fargécslemez-gyár építését. Tovább kell folytatni Szekszárd Iparosítását. Sopronban faforgácsfieldolgozó üzemet kell létesíteni. Újjáalakítást kell végrehajtani a Lábatlami Cementgyárban és a Tataibányai Cement- és Mészművekben, bővíteni kell az Ajkai Erőművet, a Wilhelm Pleck Vagonés Gépgyárat, a győri Gyapjúfonógyárat, a Műlbőrgyánait, a Keksz- és Ostyagyárat és egyéb üzemieket. Jelentősen fejleszteni kell a Dunántúl élemiszeriparát, Tataibányán kenyérgyárat kell létesíteni. A Dunántúlon a mezőgazdasági termelésen belül a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés fejlesztése a fő feladat. Emellett fokozni kell a hússertés-tenyésztést. A Szigetköziben fejleszteni kell a zöldségtermelést. A Fertő vidékén és a Balaton mentén fokozni kell a nádkitenmelést, és a nád ipari feldolgozását. A lakásépítést a Dunántúlon elsősorban a bányatelepülésekre és egyes városokra, így Pécsre, Tataibányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpontosítani. Sztálinvárosban kórházat és gimnáziumot, Komlón gimnáziumot és mozit, Győrött új színházat és mozit, Zalaegerszegen és Tatabányán új mozit kell létesíteni. Fejleszteni kell a Balaton menli és egyéb üdülőhelyeket. Siófokon kórház-rendelőt, Balatonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell létesíteni. I 4 I Tovább kell folytatni az Alföld iparosí! ! tását, a meglevő üzemek korszerűsítésével és bővítésével, valamint új üzemek létesítésével. A terület adottságainak megfelelően, elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak, egyes, elsősorban munkaigényes gépipari ágazatok, valamint a vegyipar és az építő* anyagipar fejlesztését kell célul kitűzni. Ki kell terjeszteni az Alföldön a geológiai kutatásokat. A konzervipart többek között Szegeden, Kecskeméten és Nagykőrösön, a paprikafeldolgozást Szegeden és Kalocsán kell fejleszteni. Szolnokot a kénsavgyártás bővítésével és szuperfoszfát ürem létesítésével új vegyipari köw ponttá kell fejleszteni. Emellett farostlemez- és dohányfermentáló üzemet kell Szolnokra tele? píteni. Nagymértékben fejleszteni kell Martfűn a Cipőgyárat Bővíteni kell a Jászberényi Apritógépgyárnl, Békéscsabán új hűtőházat kell építeni. Hódmezővásárhelyen új kötöttárugyárat kell létesíteni. Debrecenben tovább kell építeni a Golyós? csapágygyárat, bővíteni kell a Hajlítottbútorgyárat és gyógyszergyárat, rekonstruálni kell a cementáru-üzemet, új blokk-(építöeIcm)-gyárat kell létesíteni. A Nyírségben Is fejleszteni kell az ipart. Nyíregyházán új élelmiszeripari üzemet kell létesíteni. Nagymértékben fejleszteni kell a tiszavasvári Aíkaloldagyárat és a kisvárdal öntödét. A nyírbátori növényolajüzemet új üzemrészekkel kell bővíteni. Napkoron mészhomoktéglagyárat kell létesíted Gondoskodni keU a terület gyümölcstermésének tárolására, csomagolására és feldolgozására szolgáló berendezésekről. Az Alföld mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet kell a jövőben is a gabonaés kukoricatermelésnek biztosítani. Az Alföld déli területein fokozni és tökéletesíteni kell a legnemesebb gabonafajták termelését Fejleszteni kell a sertés- és baromfitenyésztést A Tiszántúlon be kell fejezni a Keleti és Nyugati főcsatorna építését, részlegesen üzembe kell helyezni a nagyiváni víztárolót meg kell kezdeni a tiszaburai második tiszai vízlépcső, valamint az ehhez tartozó berendezések építését Fejleszteni kell a Tiszántúl ipari növénytermelését (cukorrépa, rostkender, cirok), Közép- ée Dél-Tiszántúl öntözött területein fokozatosan át kell térni az öntözéses vetésforgó alapján folyó termelésre. A Nyírségben törekedni kell a burgonya termésátlagainak jelentős növelésére, kiváló új burgonyafajták meghonosítására és tovább kell fejleszteni a nagyüzemi gyümölcsösöket A Duna—Tisza-közén nagymértékben fejleszteni kell a gyümölcs-, szőlő* és zöldségtermelést Fehérgyarmat környékén keskenynyomközű vasútvonalat kell építenL Növelni kell az alföldi városokban a lakásépítést és tovább kell folytatni sok évtizedes lemaradásunk felszámolását a közművekkel való ellátás terén. Űj vízművet kell építeni Békéscsabán. Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyíregyházán, tovább kell fejleszteni a meglevő víz- és csatornaműveket Debrecenben és Szolnokon, meg kell építeni a debrecen—kürüflszegapáti gázvezetéket, folytatni kell a kecskeméti csatornamű építését. Az egészségügyi ellátás megjavítására új rendelőintézettel egybekötött kórházat kell építeni Fehérgyarmaton, valamint Karcagon. Fel kell építeni a sportstadiont Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán. Nagy gondot kell fordítani az Alföld általános- és középiskolai oktatási helyzetének megjavítására és különösen a tanyai települések kulturális színvonalának emelésére. Ujjá kell építeni a nyíregyházi színházat. Gondoskodni kell Szeged város jelentőségének megfelelő fejlesztéséről, korszerűsíteni kell a szegedi Orvosi Egyetemet. Á" második ötéves terv hatalmas lépést jelent előre országunk gazdasági erejének növelése útján. Magyarországon 1960-ban az egy lakosra jutó termelés 1938-hoz viszonyítva villamosenergiából 5,3-szeresére, 810 kWóra, szénből 2,8-szeresére, 2900 kgra, acélból háromszorosára, 217 kg-ra, alumíniumból 33-szorosára, 4,6 kg-ra, cementből több mint ötszörösére, 180 kg-ra emelkedik. A kulturális téren végbemenő előrehaladás mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát végzettek száma 3,5-szerese, a főiskolai hallgatók száma 2,5-szerese lesz a felszabadulás előttinek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a szocialista tábor többi országával együtt egyre sikeresebben vesz részt a szocialista tábor országai és a fejlett tőkés országok közötti békés gazdasági versenyben. A második ötéves terv során a tudomány és technika vívmányainak széleskörű alkalmazásával, a szocialista világrendszer országai között egyre jobban fejlődő munkamegosztás segítségével és mindenekelőtt a dolgozó nép lelkes munkája nyomán országunkban a termelőerők gyorsütemű fejlődésével egyidejűleg fellendül a falu és város anyagi jóléte, emelkedik kulturális színvonala, növekszik az ország védelmi ereje, tovább erősödik a munkásosztály és a parasztság szövetsége, biztos alapokon tovább épül a szocializmus hazánkban. |i; A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladatokat állít népünk elé. Teljesítésük feltételei népgazdaságunkban megvannak E feltételek tényleges biztosítása, és ezzel a terv valósággá változtatása azonban mindenekelőtt dolgozó népünk szívós mindennapi munkáján, helytállásán, a terv végrehajtásában való tevékeny, cselekvő részvételén múlik. Ezért a pártszervezetek, az állami szervek, a szakszervezetek, a DISZszervezetek, a Hazafias Népfront közpoiiti feladata, hogy u dolgozók alkotó lendületét a terv döntő cékitűziéseiinefc megvalósítására •' - V. , J jEfefet&tfs O 6. oldalon) J \ • • - •