Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

Péntek, 1956. július 27. ~ 3 A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI (FvtyMái a 2. oldalról.) IV, Szállítás és hírközlés X gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötévas terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya s a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16.4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállí • tás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a léglkö-lekedést is. m

A vasúti közlekedés teljesítménye árutonna-kilométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék. Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legforgalmasabb fővonalakon. A második ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer második vágány lefektetésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakítani a Budapest—Üjszáz—Szolnok, a Szolnok—Debrecen, a Budapest—Székesfehérvár vonalakat öt év alatt teljesen, vagy jelentős részbea újjá kell építeni Győr, Hatvan, Debrecen, Szolnok, Miskolc, Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű állomást is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és felszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelembe vételéről. Az állomási mellékvágányok hosszát elsősorban a vasúti fővonalakon kell növelni úgy, hogy a vonalak összes hosszához viszonyított arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960-ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a vasúti hálózatba való bekapcsolására mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni. A vasúti vonalak átbocsátóképességének és a forgalom biztonságának növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hosszban önműködő térközbiztosító berendezéseket kell felszerelni. Növelni kell a 22 tonna tengelynyomásra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehetővé teszi nagyobb raksúlyú kocsik és nagyobb vonóerejű mozdonyok alkalmazását, valamint a vonatok sebességének növelését, öt év alatt összesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani, ebből 1600 kilométert 22 tonna tengelynyomásra alkalmassá kell tenni. A vasúti forgalom korszerűsítése és gaj> daságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 darab Diesel-mozdonyt és 30 darab villamosmozdonyt kell üzembe állítani. A vasúton a Diesel és az elektromos vonatvontatás arányát az 1955. évi 12 százalékról 1960-ban 25 százalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka Diesel-mozdonyokkal történjék. A második ötéves terv során be kell fejezni a budapest—hatvani, £ és meg kell kezdeni a budapest—szolnoki vonal villamosítását. X villamos- és Diesel-mozdonyokon kívül a kiselejtezésre kerülő gőzmozdonyok pótlására 120 darab korszerű, nagy teljesítményű gőzmozdonyt kell üzembehelyezni. öt év alatt mintegy 11.000 darab nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani. Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az önürítő szén- és ércszállítókocsik, valamint a hűtőkocsik számát. Mintegy 1000 darab korszerű, négytengelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség fokozását. A nagyobb távolságú belföldi és a nemzetközi utasforgalom számára 50 darab új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása a vasúton kizárólag személykocsikban történjék. Budapest és a fonltosabb vidéki városok között, valamint a nagyvárosok és a fantosabb üdülőhelyek között a közvetlen kapcsolat fejlesztésére gyors személyszállítást biztosító motorvonatokat kell forgalomba állítani, öt év alatt 30 darab öttengelyes Diesel-motorkocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. A budapesti elővárosi forgalom megjavítására 40 darab négytengelyű villamos motorkocsit kell üzembehelyezni, A vasúti teherkocsipark gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik fordulóideje évi átlagban 3 8 napra csökkenjen, a hl hl tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 18 tonnára emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és olcsóbbá tételére kl kell terjeszteni a szállítótartályokban való árufuvarozást, valamint az áruk ömlesztett állapotban való szállítását. A rakodási munkák gépesítését gyorsított ütemben kell folytatni. A folyami hajózás áruszállítása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóhajét és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső árutonnakilométer-teljesítmény mintegy 24 százalék* kai növekedjék. Nagymértékben fejleszteni kéli a Dunatengeri hajózást, szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kell emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és közép-keleti forgalomba. öt év alaitt nyolc Duna-tengerjáró hajót kell a közlekedés rendelkezésére bocsátani. A dunai és balatoni kiránduló forgalmat nyolc új személyszállító hajó forgalomba helyezésével kell megjavítani. A gépikocsiközlekedésben a teherforgalorn mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsi-közlekedés részére öt év alatt mintegy 17 000 új tehergépkcM* kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherfuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmait. Ennék megfelelően szállítási feladataikait mintegy 130 százalékkal kell növelni. Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúlykihasználás mintegy 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni kell a pótkocsik alkalmazását és javítani keü a gépjármű-állomány alkatrész elláltását, A távolsági autóbuszkazlakedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 darab távolsági autóbuszt kell üzem/behelyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járattok sűrítését és további községek bekapcsolását a közlekedési hálózatba. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek é6 javítóállomások hálózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítóállomás álljon rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményéket támaszt a kőBÚlti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igényibe vett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utakká. Meg kell építeni a Hatvan—Salgótarján, Budapest—Tatabánya, Miskolc —Özd közötti pormentes, szilárd burkolatú utakat. További községekét keü bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal keli korszerűsíteni. I 4 I A második ötéves terv időszakában I ! lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást; Mintegy 700 kilométer hosszé éj csővezetéket kell létesíteni, fgy meg kell építeni a Nagylengyel—Szőny, Lovászi—Pét. valamint a román országhatár—Tiszapalkonya közötti csővezetékeket. | g I A hírközlés második ötéves tervének ! I fontos feladata a távbeszélőhálózait további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélő-központok állomás-befogadóképességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községékiben 27 százalékkal kell emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami és erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését. Tovább kell bővíteni a nemzetközi távbeszélőhálózatot. Korszerűsíteni kell az elavult postai épületeket. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 19574060 30 kW-os, Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultra-rövidhullámú rádióműsoradó-hálózaitot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket. sára, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére, és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésé.': kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkezdvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek | Az 1956—60. években a népgazdaI ' I ságba állami erőforrásokból 76—78 milliárd Ft-ot, egyéb forrásokból további 2 milliárd Ft-ot kell beruházni, összesen tehát mintegy 15 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. A beruházásokat úgv kell elosztani, hogy az ipar 32—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 27—29 milliárd forint jusson. és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül az első ötéves terv idején elért 41.3 százalékkal szemben 37— 38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyeres- és alapanyag, valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások összege. Míg a második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves terv idején megvalósítottakhoz képest mintegy kétszeresükre, a villamosenergiaipari beruházások mintegy másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait viszont csökkenteni kell. A könnyű- és élelmiszeriparban öt év alatt több mint 4.6 milliárd forintot kell beruházni, közel 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején megvalósítottakhoz képest, s ezáltal a mezőgazdaság részesedését az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13.6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába közel háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni. A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére kell felhasználni 5.3 milliárd forintot, több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. A kereskedelem, a vendéglátóipar, a begyűjtés és az áruraktározás fejlesztésére öt év alatt legalább 1.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből — a nagy népgazdasági károkat okozó raktárhiány fokozatos megszüntetése céljából — legalább 660 millió forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezzel a kereskedelmi raktárak befogadóképességét közel 20 százalékkal kell növelni az első ötéves terv időszaka alatt történő 11 százalékos fejlesztéssel szemben. Ezenkívül a tárolási lehetőség további kibővflésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani; A lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására; szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több atet 13 milliárd forintot kéli beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveibte. Jelentősen növelni keü a tudományos kutatásra fordított beruházásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva,a Magyar Tudományos Akadémia Intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is — mintegy 370 millió forintot kell fordítani, három és félszer annyit; mint az első ötéves terv időszakában. (

2 I A bővített újratermelést a második öt>! éves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokicai, hanem meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglevő tcrmelőberendezé. sek előnyösebb kiaknázásával, nagyobb beruház zások nélkül kell biztosítani e- hozzávetőleges sen — az öt évre előirányzott termelésnövekos désnek: acélnyersvasból 50, martinacélból 30j timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75} kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90, kötöttáruból 40, cukorból 70 százalékát. [-T-I A beruházások hatékonyságának fokoI I zása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során. r^rij Fordulatot kell elérni a beruházásokra I I rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. Biztosítani kell, hogy a beruházási eszközöket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat a hazai viszonyok között alkalmazható legkorszerűbb technika figyelembevételével úgy kell megvalósítani, hogy • legkisebb költségráfordítással a legnagyobb gacs dasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdasági számítások alapján kell végezni és nagymértékbea meg kell javítani a beruházások előkészítéséi; Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A lakásépítés átlagos költségéi öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni; Széles körben kell felhasználni típusterveket; Szabványelemeket, gazdaságos szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást; A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a típustervek kiterjedt alkalmazásával, Egyszerűsíteni keü a beruházások gazdasági és műszaki tervezését. Biztosítani Beteli az építkezések tervelnek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el kell érni a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. Ki kell dolgozni egyes épületfajtákra az építkezés időtartamát és költségét meghatározó normáikat és biztosítani kell ezek betartásárt. A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vállalatok nyereségűknek a jelenleginél nagyobb részét fordíthassák a termelőberendezések, valamint szociális és kulturális intézmények fejlesztésére. m

A második ötéves terv beruházásaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai (kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj és földgáz termelésének 1960. után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell terüli a későbbi években is a villamosenergiatermelő berendezések folyamatos üzernbehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételekelt a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját. Ki kell dolgozni a harmadik ötéves terv új létesítményeinek telepítésére vonatkozó irányelveket. I q I Lényegesen nagyobb gondot kell for! ! dítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért a második ötéves terv folyamán felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennyit az első ötéves terv éveiben erre a oélna jutott. A felújítási összegek meghatározott hányada az elhasznált gépek új gépekkel való felcserélésére legyen fordítható. A nehéziparban mintegy 10 millárd forintot, a könnyű- és élelmiszeripariban kb. hárommilliárd forintéit, a mezőgazdaságban közel kétmilliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6,5 milliárd forintot kel felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gázés csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy négymhlr*' forintot kell fordítani. r VI, Életszínvonal, kultúra, tudomány V. Beruházás, felúiíiás Á második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozáA második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését. 0

A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százaiékos növelését a munkabta rek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani. A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó es nagyobb felelősséggel járó munkát vegzo dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkezi Mvtatis A l-ff omoni