Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

Csütörtök, 1956. JűBus ML 1 A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI (Folytatói az 1, oldalról) I. Ipar, építőipar A szocialista Ipar termelésének 47—* 50 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégitse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket Az ipari termelés növelése érdekében <-> a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva e- biztosítani kell a meglevő ipari berendezéseknek az eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését Az iparba öt év alatt összesen St—34 ' milliárd forintot kell bcrnháznL Egyes fontosabb ipari termékek termo* lése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen ft íoea. évi termelés VlllamosenergU Szén " • Kőolaj Acétayersvaa Acél Hengerettacél Timföld Kénsav Marónátron Műtrágyák* Műanyagok Tégla Cement Gőzturbina Vízturbina FrSmű és Ipart kasén Dlesel-moior** As 1989. évi termelés az 1955. évi termelés százalékában 9550 millió kWó 154 29.4 millió to 132 1,9 millió to 119 1,41 millió to 185 2,24 millió to 138 1,40 millió to 158 224 ezer to 145 200 ezer to ISI 40.5 ezer to 348 150 ezer to 372 11,8 ezer to 430 1950 millió db 158 1,88 millió to 158 370 ezer kW 154 50 millió Ft 500 194 millió Ft 330 586 ezer LE 680 m Autóbusz és pótkocil 8400 db 245 Vasúti személykocsi 805 db 272 Tehergépkocsi 6800 db 179 fémforgácsolt szerszámgépek 11.100 db 183 Forgácsmenten szerszámgép 80 mütló Ft 283 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2500 db 183 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db 328 Háztartási varrdgép 68,5 ezer db 149 Rádlómíisorvevó 135 *zer db Cellulóz «.5 ezer to paplr .64 ezer to 155 Pamutszővet 247 millió m« 108 Gyapjúszövet 34.7 mliliö m> 135 Selyemszövet 25.5 millió tn' 127 Kötöttáru 7810 to • • 155 Konlekcióáru 7274 millió Ft 128 C|pö 16,2 millió pár 116 f ukor 410 ezer to 185 Nyershűi Mer »* /s|r 79 ezer to 131 Étolaj 55 ezer lo 163 Vaj 18,3 ezer to 161 * (Hatóanyagban számítva) »» (Traktor- és autómotor nélkflt) Az eddiginél nagyobb mértékben kell _ kiaknázni hazánk természeti kincseit Az összes ipari beruházások közel háromnegyed részét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét l!)G0-ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az összes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal), 67 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék); 90 százalékát szulfitccllulózból (1955: 50 százalék), 100 százalékát tilolt kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom; kón, fenol, krezol és más, jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló; viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat nz iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960bnn a bulnalumfnium közel 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal." A kitermelt szén és olaj növekedő liánvada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960-ban mintegy 1,500.000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárosi kokszolóim! melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. Á kohászatban a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható ncclféleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését: Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mintegy egy százalékra való csökkentését. A licngercltncél termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi kilenc százalékról 1960ban 14 százalékra kell emelni, ez lehetővé teszi, hegy a finomlemez-szükségletet 1960-ban teljesen hazai termelésből fedezzük. | _ | Ki kell terjeszteni és eredményesebbé I I kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2,5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben; Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkals mázni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színes fém- és olajkészleteit. Az ország felkutatott szénvagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén, vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy 1960-ig az ország kitermelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgázkészlete is nagymértékben gyarapodjék, a nagylengyel! kőolajmezőt teljesen körül kell határolni és új kőolajéi földgáz-előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1,200.000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950-54. évi 630.000 méterrel. Be keli vezetni a 4—5000 méter mélységű fúrásokat Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jó minőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tűzállóanyagból, öm tödéi homokból, gipszből és más fontos ásványokból. m

A bányászati iparágak biztosítsák az or* _ szág ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ebből mintegy ötmilliárd forintot a szénbányászatra. A feketeszén termelése 1960-ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék, összesen mintegy 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell üzembe helyezni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható ,jó minőségű szenek bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki minőségi barnaszeryek termelésének fokozására, valamint a Borsod vidéki barnaszénbányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az észak-magyarországi barnaszénbányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő vállalatokat. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenteni 1960-ban mintegy 800.000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagok gyártáséra is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 300.000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására. A hazai vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a rudabányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc-szükségletének kielégítésére új karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évi 290.000 tonnáról 1960-ban közel 1,600.000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat termelésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy hárommilliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—30 százalékát. A hazai vasérctermelés emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érctömörítvény arányának emelése révén 1960ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképesség? mintegy 250.000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz-felhasználás 20 százalékkal javuljon. ' Á" durva- és középlemez** termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösein a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csillapítatlan" acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40—50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengereltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy öt százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalumíniumtermelést az 1955. évi 37 000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott hengerelt és sajtolt alumínium-féltermékek, valamint a különböző alumíniumkészáruk termelését. Gondoskodni kell az alumíniumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről: A színesfém-kohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést, ami jóminőségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960-ban évi 600 tonna teljesítőképességű magBéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyösoroszd ércbányában nyert ólom- és cinkére dúsításáról és feldolgozásáról Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a 6 mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — hiztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, va, larnint az erőiművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia menyiséget 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 64 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére Bt év alatt mintegy hétmilliárd forint beruházást kell fordítani. öt év alatt az erőművek terjesítőképességét mintegy 663.000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200.000 kilowattos borsodi és a 225.000 kilowattos tiszapalkonyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90.000 kilowattos erőművet, 100.000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132.000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és összesen 500.000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglevő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképeségének összhangba hozásával mintegy 50.000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57.000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18.400 kilowatt pedig kisebb és közepes vízierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamosenergia-termelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékról. Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. A népi demokratikus államok energiarendszerével való együttműködés megteremtése és az energiaimport lebonyolítása érdekében meg kell építeni a megfelelő 220 kilovoltos távvezetéket és az alállomásokat. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai alumíniumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését. i o I Az ipaj- összes ágai között a vegy• I [ ipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelés öt év alatt közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani m A Román Népköztársaság által szállftandó földgázra alapozva fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavidéki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágya-termelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új üzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló és korszerű szintetikus szálasanyagok (perion poliakrilnitril), továbbá a PVC (polivinüklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom. réz és egyéb színes fémek, valamint bőr ós egyes építőipari anyagok pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfát-üzem létesítésével kell biztosítani, A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évinek hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. El kell kezdeni a kaibamid előállítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormonos gyomirtószereik gyártását. A növényvédőszer-termelés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen. Nagyarányú növekedést kefl elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében. 1960-ban mintegy 6200 tonna benzolt, 5200 tonna fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátránytermékeket kell gyártani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának megjavítását. A közlekedést, az Ipart és a mezőgazdaságot több és minőségileg jobb kőolajtermékkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 55 százalékkal növekedjék. Javítani kell a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajok részarányát pedig a jelenlegi tíz százalékról legalább 45 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyel! kőolaj gazdaságos feldolgozását új krakkolóüzem létesítésével, és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosításét értékes vegyianyagok termelésére. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását kell megkezdeni. A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni. Fokozott mértékben kell nyersés műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut, és egyébb közszükségleti cikkeket előállítani 1

0 I Az építőanyagipar előtt az a feladat áll; 1 hogy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az épilőanyagiparban olyan új, az eddiginél korszerűbb és az építkezések önköltségét csökkentő építőanyagok egész sorának termelésére kell reátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb kivitelezését Az építőanyagipar fejlesztésére több mint 2 milliárd forintot kell öt év alatt beruházni Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjek. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700.000 tonnával kell növelni, a belonclőgyártó iparban a termelés mintegy 2,5-szeresérc emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő- és utófeszített — vasbetonelemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vasbeton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok, fal- és íödcmelemek (panelek) gyártását. Az összes téglatcrmclés mintegy 50 százalékát az építőipar termelékenységének növelése érdekében üreges gyártmányokban kell előállítani. Gondoskodni kell a kazán- és kohósalaknak korszert! építőanyagok gyártására való fokozott hasznosításáról. Hazai szükségletre és a kivitel fokozására 56—58 százalékkal emelni kell nz üveg- és mintegy 60 százalékkal a finomkerámiaipar termelésé L Biztosítani kell a minőségi húzottüvcg-termelés széleskörű bevezetését, valamint az optikai üveggyártás, a színesfémeket pótló kritályosműkő és a színescscmpe-gyártás megvalósítását. Ki kell terjeszteni a hazai nyersanyagokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását. A tűzállóanyagok termelése 1960bnn mintegy 30 százalékkal legyen több, mint 1955-ben, ' * (Folytatás a 3, oldaloni j