Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

Csütörtök, 1958. Július 26. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI (folyttöh « t. oldalról) H

A gépiparnak az eddiginél lényegesen ___ nagyobb mennyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítani a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában » gépipari termelést mintegy 10 százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ennek több mint 80 százalékát a meglevő üzemeik fejlesztésére kell felhasználni: A nemzdtlközi együttműködés áfltal nyújtott lehetőségek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magos műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben résztvevő országok igényeit is kielégítik Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a Diesel-mozdonynál, egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukoricakomfoájn, traktorok) és az autóbusznál: A szerszágépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (finommechanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregát-gépefc termelése fejlődjék A golyóscsapágy gyártását több mint 2,6-szeresére kell növelni: Különösen súlyt kell helyezni a Dkselmotoros járművek gyártásának fejlesztésére. A Diesel-motorral hajtott különféle teljesítőképességű, normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kell előállítani; A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani. A Diesel-motoros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A Diesel-motorok gyártása 1960han, 1955-höz képest — lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék. A Diesel-mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagyteljesítményű vasúti villamos mozdonyok gyártásét is, ezekből 1960-ban 15 darabot kell előállítani. A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni; Korszerű talajmegmunkátó és betakarító gépeket kefll előállítani; öt év alatt az ipar közel 9000 nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzális traktor, több mint 10 000 gabonakombájn mintegy 17 000 kukoricakomibájn és silókombéjn gyártását biztosítsa: A vegyipar nagymértékű fejlesztésével összhangban az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani korszerű vegyipari gépek gyártására. A vegyipari gépek termelését 9t év alatt az 1955. évinek mintegy 2,5-szeresére. az emelő- és szállítóberendezésekét több mint 1,6-szeresére. a szivattyúk és kompresszorok gyártását több mint 1,7-szeresére, a hajógyártást több mint 1,4-szeresé-e k^H növelni. Nagymértékben kell fokozni a vízturbinák gyártását. Biztosítani kell bányagépek, sújtólégbiztos védelmi berendezések, valamint korszerű építőipari és élelmiszeripari gépek fokozott gyártását. Be kell hozni az erősáramú Ipar viszonylagos elmaradását. Nagyfeszültségű és nagyteljesítményű berendezéseket vizsgáló laboratóriumot kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a különböző teljesítményű Dicsei-elektromos mozdonyokhoz szükséges vontatómotoro1 kat és fődinamókat. Ki kell alakítani • a legmegfelelőbb hűtésű 50 MW-os turbógcncrátor típust, be kell vezetni az új nagyvasúti villamos mozdonyok gyártását. Az erősáramú iparnak rövid időn belül meg kell oldani az Ipar és mezőgazdaság területén levő automatizálási és villamosvezérlési felada~ tokát. Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és .biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vákuumtechnika és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikai berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvencia-modulált adóberendezések gyártására. öt év alatt mintegy 110.000 darab televíziós vevőkészüléket kell gyártani. A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek, az automatikaelemek és a komplett laboratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejleszteni. Tovább keli fejleszteni a radiológiai (nukleáris) műszerek gyártását, a kutatási célokon túlmenően az iparban és a gyógyászatban történő fokozott alkalmazásuk érdekében. Tovább kell fejleszteni a geofizikai mérőműszerek sorozatgyártását. Az orvosi készülékek és műszerek gyártásánál a legfejlettebb készüléktípusok és a rozsdamentes acélműszerek fejlesztését kell biztosítani. Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését. öt év alatt legalább 2100 000 rádióvevőkészüléket, 60 000 tonna fémedényárut kell gyártani. Meg kell kezdeni az olcsó, 50—75 köbcentiméteres beépített motorral ellátott, pedállal is hajtható kerékpárok (Moped) gyártását. Rá kell térni a motorkerékpár-motorral hajtott négykerekű, fedett karosszériájú járművek gyártására, öt év alatt összesen 230 000 motorkerékpárt, illetve motorkerékpár-motorral hajtott járművet és 1 700 000 kerékpárt, illetve Mopedkerékpárt kell előállítani. A háztartási vilamoskészüiékek gyártását több mint háromszorosára kell növelni. A gépiparnak meg kell oldania az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek. berendezések, járművek megfelelő minőségű alkatrészekkel való rendszeres ellátását. A pótalkatrészgyártást jelentősen fejleszteni kell úgy, hogy 1960-ban az 1955. évinek mintegy 2.5-szerese legyen. Különös gondot kell fordítani a külföldre eladott gépek alkatrész-utánpótlására. Ki kell szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészek alkalmazását. A gépek súlyának csökkentésével; ötvözött acélanyagok alkalmazásával, az anyagmegtakarítás fokozásával 1955-höz képeat 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos hcngereltacél felhasználását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek helyettesítésére; egyedül a kábelgyártásnál 3350 tonna ólmot és 400 tonna rezet kell 1960-ban aulmlniummal helyettesíteni; Biztosítani keü, hogy a gépipar egyre több; a korszerű műszaki követelményeknek megfelelő, gazdaságosan értékesíthető exportcikkeket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai, híradás- és vákuumtechnikai gyártmányok, Diesel-mozdonyok; autóbuszok, mezőgazdasági gépek részarányát, a szerszámgépexportban pedig technikailag tökéletesített új típusú gépek, a nagy teljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk arányát. A finommechanikai exportban növekedjék az újfajta röntgenkészülékek, textilvizsgáló és elektromos mérőműszerek részesedése. A gépkivitel előirányzatait pontosan a műszaki és minőségi követelményeknek megfelelően kell teljesíteni és ebben fokozni kell az exporttermékeket előállító vállalatok anyagi érdekeltségét. I || I A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 I ) százalékkal kell emelni a termelést; ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell beruházni. A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba; mint 1955-ben. A könnyűipari termékek minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelő, űj könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textilanyagok; a jé kivitelű konfekcióáruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni. Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot; jelentős erőfeszítésre van szükség a könnyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a köny-i nyűiparban felhasznált importanyagok részarányának csökkentése érdekében, üzembe kell helyezni új, évi 22.000 tonna teljesítőképességű szalmacellulózé-gyárat, fel kell építeni négy farost- és két forgácslemez-üzemet, 1960-ban mintegy 27.500 tonna szalmacellulézt, 47.500 köbméter farost- és forgácslemezt, és 22.000 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagból előállítani. |12| A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 48— 52 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyárátását, valamint a mélyhűtött főzelékés gyümölcskészítmények termelését. Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2.2—2.4 milliárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230.000 literrel több tejet, a baromfifeldolgozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit clolgozzon fel. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775.000 hektoliterrel kell növelni. A hűtőházak befogadóképességét több mint 20.000 tonnával kell bővíteni. Jelentősen javítani kell az élelmlsserek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választékot, higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását. Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáruvfr*7.t.eséget. |ig j Az állami helyiipari vállalatok és a ] I kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához, mind jobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi (állami és szövetkezeti) építőanyagipari termelés fejlesztésére és ehhez megfelelő anyagi feltételeket kell biztosítani Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet, és kl kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordí tani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb elterjesztésére. R

AZ építőipart jelentősem fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában. öt év alaítt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy egymilliárd forintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák. Az építési tevékenység messzemenő áV alakítását kell megindítani ' Az építési munkák összpontosításával, a közművek Időben való megépítésével, az építkezések lényeges meggyorsításával és olcsóbbá tételével, továbbá az építőiparnak, főként a lakásépítkezéseknek — előregyártás és gépesítés útján gyáripari jellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell elérni. Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok mennyiségét. Az építkezéseknél biztosítani kell a helyi anyagok minél nagyobb mértékű felhasználását. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kisfejtésö tetőket építeni: Az építőiparral párhuzamosan fejleszteni kell az épületgépészeti berendezések előállítását. Az építőipar rendelkezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé teszi az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenlegi szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását. Ilii Az ipar minden területén nagy gon1° I dot kell fordítani a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításában, mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében. Már a második ötéves terv első éveiben a készletek oly mértékben való feltöltését kell elérni, amely szükséges a termelés zavartalan menetéhez. Ugyanakkor az Ipar minden ágában — a minőség javításával egy Időben — csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás és selejtgyártás ellem. II. A% ipar műszaki színvonala 'Az egész népgazdaság fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ápar minden ágában gyors ütemben emelkedjék a műszaki színvonal. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait biztosítani kell a rohamosan fejlődő technikai eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását; A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani: A munka termelékenységének nöI ' I velése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelőfolyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kiisegítő és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkásak minél nagyobb részét a termelés alapfolyamatában lehessen foglalkoztatni. Egyes területeken meg kel] kezdeni és ki kell terjeszteni a termeQőfolyamatok automatizálását. Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat: az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembehelyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra ós a felújításra előirányzott öszszegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot kéli fordítani, mintegy 70 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában, j 2 I A gépesítés fokozását a villamosí! 1 tás kiterjesztésével kell megalapozni. Az iparban egy munkásra jutó villamosenergia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kWó-ról 1960-ra mintegy 8300 kWó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni, mint a miunka termelékenységét Széles körben kell alkalmazni a mi korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell vegyi eljárások segítségével a fémek korrózióvédelmét; Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különíböző melléktermékek és hulladékok vegyipari feldolgozásált. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960ban 1,1 kilogrammra, az 1955. évinek több mint négyszeresére kell fokozni. m

Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazásét az ipar különböző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni. m

Fordulatot kell elérni az energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezésekben használják feli, amelyekiben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók felhasználását. A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások a&abnazásfe val, az energiaátalakftó és felhasználó berendezések újjáalakításával és korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladélkenergliájának hasznosításával 1960-ban összesen 3—3,5 millió tonna 6zenet kell megtakarítani. Meg kell kezdeni az ipar hulladék hőenergiájának — ahol ez gazdaságos — az épületek távfűtésére való felhasználását. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 700 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani. Lényegesen növelni kell a Diesel-rendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag Diesel-rendszerű traktorokat kell előállítani. R

Lényegesen meg keü gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmányfejlesztésnél a haza! szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Ebből a szempontból különös gondot kell fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gépek súlyának leszállítására, a gyártmányok minőségének; tartósságának fokozására. E célok megvalósítására fejleszteni kell a legfontosabb iparági kutató- és tervezőintézeteket, azok gépi, laboratóriumi és kísérleti berendezéseit, eszközeit, valamint az üzemek szerkesztő és kutató részlegelt. Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következők: \ A szénbányászatban fő feladat a báu/ nyaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fejlesztési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése, a Kóta-féle millszekundos robbantás elterjesztése, a külszíni és föld alatti munkálatok gépesítése. Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését. L\ A kőolajkutatás meggyorsítása szüksé/ gessé teszi a fúrási technológia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugáröblítésű fúrást. El kell érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 százaléka a legkorszerűbb turbinás eljárással működjék. A rádióaktív és egycb korszerű eljárások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát. A kőolajtermelésnél — elsősorban a dél-zalai lelőhelyeken — a kutakba irányuló olajbeáramlás fokozására nagyobb mértekben kell másdolagos termelési eljárásokat al-t halmazai, (Folytatás a 4. oldaton).