Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

VJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! N MAGYAR ORSZÁG mm SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 132. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1950. június 6. Mai számunkból: Az apának mennie kell — a fiai maradhatnak (3. oldal) • Nem engedhetjük, hogy milliókat hajigáljunk kl az ablakon (4. oldal) A baráti népek életéből (5. oldal) V núgy hiszem, ha láthatom" (Cs. j.) Ha visszatekintünk azokra a hat-hét éwei ezelőtti időkre, amikor még első mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteink létrehozását, szervezését kezdtük, büszkén látjuk; bár még nem nagy. de sikerekben, eredményekben annál gazdagabb múlt áll mögöttünk. Akkor még, ha n nagyüzemi mezőgazdasági termelésre Való áttérés égető szükségszerűségéről, annak jóságáról beszéltünk a szegedi, vagy a járásbeli dolgozó parasz­tok körében, állításaink igaz voltít csak egyedül a szovjet kolhozok életéből vett példákkal bizonyíthat­tuk". Ma már más, sokkal jobb a helyzetünk. Városunk­ban. a járásban is vannak már szép számmal jól mű­ködő szövetkezetek. Bár ezek még gazdagságban, szer­vezettségben távol vannak a szovjet kolhozok mögött. A szegedi és a járásbeli egyéni gazdáknak minden le­hetőségük megvan ahhoz, Ihogy itthon, saját viszonyaink között ismerkedjenek, barátkozzanak leendő új élet­módjukkal, hogy szemtől-szemben láthassák: minden, amit a tsz-mozgalom fejlesztéséért cselekszik pártunk, az egy es parasztemberek boldogulásáért, mezőgazdasági termelés felvirágoztatásáért történik. Az a körülmény, hogy ma már Szegeden és a já­ráshan is nagy számmal vannak többé-kevésbé jól mű­ködő termelőszövetkezetek, jelentős mértékben meg­könnyíti a szervező munkát. Csupán az a kérdés, tu­dunk-e élni ezzel a könnyebbséggel, hogyan használjuk fel napi munkánk közben? E kérdés olvasása után bizonyára nágyon sok ke­rületi, falusi pártmunkás restelkedik egv kissé. Be kell ismerniötk, hogy munkájuk még szebb sikereket hozha­tott volna, ha ünnepeken, vagy más ráérő időben egy­egy faluba, vagy Szeged valamelyik termelőszövetke­zetébe egyéni parasztokból álló népes látogató-csopor­tokat szerveztek volna. Vannak olyan termelőszövet­kezetek (például az újszegedi Haladás), melyeknek ala­pítói népiesen szólva még csak ecetes korsót sem örö­költek, ma mégis több miilói forintos vagyonunk van, tervezett jövedelmük eléri az évi kétmillió forintot. Tag­jaik közül sokan még a legmódosatab középparasztokkal sem cserélnének már, pedig az állatállományba, gazda­sági épületekbe, berendezésekbe fektetett sok tíz- és százezer forintjaik még csak a jövőben kezdenek iga­zán gyümölcsözni. Az ilyen példák még a "legmaka­csabb* egyéni gazdát is gondolkodásra késztetik. Csu­kott szemmel is láthatja: a szövetkezetével az egyéni gazdálkodás hasznát még csak említeni sem lehet égy napon. • ~ ­Sem Szegeden, sem a járásban nem adtunk eddig kellő módot arra, hogy az egyéni gazdák nagy többsége meglátogasson egy, vagy néhány jól működő termelő­szövetkezetet, megismerjék azok jelenlegi helyzetét és terveikét. Bizonyítja ezt az alábbi kis statisztika is. A szegedi járásban ebben az esztendőiben csupán négy esetben szerveztek egyéni gazdák körében tsz-látoga­tást. A járás több mint 25 ezer egyénileg dolgozó pa­rasztja közül mindössze csak 192-nek jutott mód arra, hogy ellátogassanak a járás nem is a legjobb kiét ter­melőszövetkezetébe. Nem tagadjuk: ma még nem kis számmail vannak gyengébben működő tsz-ek is. A forráskúti Petőfi, az üllési Vörös Csillag, s említhetnénk még párat. Ezek­ben, s a hozzájuk hasonló kerületekben lakó egyéni gaz­dák még joggal idegenkednek a közöstől. A korábbi években gázosán maradt földéket, tönkrement gazda­sági berendezéseket látva, számos rossz előítélet él ben­nük, nemcsak az az egy hanyag kollektíva, hanem az egész szövetkezeti mozgalom iránt. Ezek azek a "nehéz* területeik. Itt mondják a népnevelők érvelésedre, s azokra az újságcikkekre, melyek más szövetkezetek nagyszerű eredményeiről számolnak be, hogy ez csak -propaganda*. Van módunk ahhoz, hogy még az ellen­ség előtt is bebizonyítsuk állításaink igazságát. Hívjuk meg hát ezeket a "nehéz* embereket az újszegedi Ha­ladás, vagy a baktói Felszabadulás Tsz-ekbe. Maguk mondják majd: ha nálunk ilyen lett volna, rrü már ré­gen a tagjai lennénk. Szegeden, de nem egy helyen a járásban is, a deszki Kossuth Tsz-ben, a téten a tömeges új belépésekkel megkétszereződött a tagság száma. A tsz-t*gokká lett egyéni gazdák nemcsak a népnevelók hívására jöttek, hanem két szemükkel Cátták. maguk is tapasztalhatták a közös munka jóságát. Tehát műlit évi tapasztalataink is arra késztetnek bennünket, hogy tegyük ez egyéni gazdák körében népmozgalommá a tsz-efe látogatását. Hiba volt eddig az tís, hogy községi tanácsaink, a pártbizottságok nagyon keveset törődtek a látogatásbői visszaérkezett csoportokkal. Jóformán meg oem kérdez­ték tőlük: a látottak után mi a szándékuk, maradnak-e még a régi mellett, vagy pedig mivel jobb előbb, mint később, ök is hozzálátnak szövetkezetük megszervezésé­hez. fgy aztán könnyen feledésbe ment nagyon sok új tsz alakításának gondolata. Igaz, hogy most rengeteg a dolgunk. Már készülünk az aratásra. Sok még a kapálni való, a paprikaültetés, szőlő- és fapermetezés, meg egyetek. Azonban napi tennivalóink mellett a szövetkezeti mozgalom szakadat­lan szervezését egy órára sem függeszthetjük fel. A járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osz­tályának, a szegedi kerületi tanácsoknak és a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának, de a járási pártbi­zottságnak is a jövőben sokkal nagyobb segítséget kell adni a tsz-látogatások megszervezéséhez. Szükséges ez azért is, mert minden egyéni gazdának joga van azt mondani, ha a szövetkezet helyességéről akarják meg­győzni, s elébe teszák a belépési nyilatkozatot: rendjén van a dolog, de úgy hiszem, ha látom. Megkezdődtek Moszkvában a szovjet—iugoszláv tárgyalások Kedden, moszkvai idő sze­rint délelőtt tíz árakor a Kremlben a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökségének üléstermében megkezdődött az első megbeszélés Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnö­ke és a szovjet kormány ve­zetői között. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben fo­lyik. * A megbeszélés kezdete előtt behívták az ülésterembe a szovjet és a külföldi tudó­sítókat. A megbeszélés részt­vevői zöldasztal mögött ülve fesztlen eszmecserét folytat­tak az újságírókkal és a fotó­riporterekkel. Néhány nerc múlva a sajtó képviselői el­hagyták az üléstermet. A megbeszélésen jugoszláv részről Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnöke. Edvard Kar­deli, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi ál­lamtitkár, Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Jakov Blazsevies, -a Horvát Népköztársaság vég­rehajtó tanácsának elnöke, Veljko Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet. Jozsa Vilfan, a köztársasági elnök főtitkára és Anton Vratusa éllamtitkárhelyettes. a szö­vetségi végrehajtó tanács al­elnökének kabinetfőnöke vesz részt. Szovjet részéről a megbe­széléseken K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tana­csa Elnökségének elnöke. N. A. Bulganvin. A. I. Mikojan, V. M. Molotov. N. Sz. Hrus­csov, D. T. Sepilov, V. V. Kuznyccov, a' Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettese, N. P. Firjubin belg­rádi szovjet nagykövet. L. F. Iljicsov. a szovjet külügymi­nisztérium kollégiumának tagja és K. D. Levicskin a szovjet külügyminisztérium 5. európai osztályának he­lyettes vezetője vesz részt. A jugoszláv vezetők helyi idő szerint pontosan kilenc óra negyvenöt perckor érkez­tek a Kremlbe a miniszter­tanács épülete elé. ahol Bul­aanyin. a minisztertanács el­nöke és Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára fogadta és köszöntötte ,öket. A küldöttség többi tagjai­val történt rövid üdvözlés után a két ország képviselői elfoglalták helyüket a nagy tanácsteremben. Miután a fotoriportereknek és a filmri por tereknek né­hány percet adtak felvételeik elkészítésére, a politikai tár­gyalások tíz órakor megkez­dődtek.' Szovjet és jugoszláv körök­ben kiemelik, hogy a kedden megkezdődött tárgyalások mindazoknak a problémák­nak széles területét érintik, amelyek a két országot ér­déklik, cppugy, mint a leg­jelentősebb nemzetközi vo­natkozású kérdéseket is. A két küldöttségnek a múlt évi belgrádi nyilatkozatban ki­fejtett álláspontjai alap-A nyújtanak arra a meggyőző­désre. hogy a jelen tárgyalá­sok is eredménnyel végződ­nek maid. A vélemények kicserélése és a belgrádi nyilatkozattal megkezdődött együttműködés mindenesetre még jobban el­mélyülhet — átlapitjak mag jugoszláv körökben Ez egyébként olyan álláspont, amelyre Jugoszlávia mindig helyezkedett abban a törek­vésében, hogy a békés egy­más mellett élés elve alapján kiterjessze baráti kapcsola­tait minden országgal. Az a rendkívül meleg fo­gadtatás, amelyre a jugoszláv vezető személyiségek a Szov­jetunió hivatalos képviselői­nél találtak, éppúgy, mint az a spontán lelkesedés és nagv rokonszenv, amit Moszkva polgárai e napokban városuk utcáin Tito elnök iránt tanú­sítottak. mutatja azt a nagv érdeklődést, amely a Szovjet­unióban Jugoszlávia iránt megnyilvánul és ugyanakkor lényege® pozitív elemként ital a jugoszláv—szovjet együttműködés fejlesztése irányában. A magyar irodalom gyöngyszemei Irodalmi e»t a könyvhét alkalmából Az Ünnepi Könyvhét megnyitása alkalmából hét­főn délután és este „A ma­gyar irodalom gyöngysze­mei" címmel irodalmi estet rendezett a TTIT a szegedi Nemzeti Színházban. Az eredeti műsort, — amelyet plakátokon és a Délmagyar­országban is meghirdettek — csak dicsérni lehet, s azt a kezdeményezést is, hogy egy ilyen esten hazánk legkitű­nőbb prózai művészei is vendégszerepeljenek. Amit kaptunk, az ugyancsak min­den elismerést megérdemel, mert Szörényi Éva szavala­tai, valamint a Fáklyaláng bemutatott két felvonása maradandó művészi élményt jelentett. A közönség körében azon­ban néhány jogos kifogást hallottunk a műsor végleges összeállításával kapcsolatban, így a délutáni előadáson el­maradt az eredetileg hirde­tett ünnepi beszéd. Sem a dél­utáni, sem az esti előadáson nem hallottuk az eredeti műsorban közölt Vén cigányt Bessenyei Ferenctől, a Wa­lesi bárdokat Ungvári Lász­lótól, Szabó Lőrinc versét és Jubész Gyula Űj vallomását Szörényi Évától, Móra Fe­renc és Veres Péter egy-egy írását Barsy Bélától. Vár­tuk az eredeti műsort és he­lyette lényegesen mást, sok­kal foghíjasabbat téaptqnk. Ugyancsak említést érdemel, hogy a plakátokon eredetileg meghirdetett Ihász szerepét a Fáklyalángban nem Kátay Endre játszotta, holott erre a változásra semmi különö­sebb rendkívüli oka nem te­het a rendezőségnek, mivel Kátay Endre végig ott volt mindkét előadás alatt, mint műsorközlő. Jogosan érezte magát be­csapottnak az irodalmi est közönsége a hiányos műsor láttán, s ugyanilyen jogosan kéri a TTIT-től, hogy a jö­vőben nagyobb következe­tességgel rendezze műsorait. (S.) Versenyben az időjárással a gyálaréti termelőszövetkezetben A gyálaréti Komszomul Termelőszövetkezet tagjait a rendkívüli esős időjárás kis­sé megkéstette a munkával. Többek között hosszú ideig nem kezdhették meg a sáros talaj miatt a negyven hold cukorrépa és a tíz hold ta­karmányrépa egyelését, s az egyelés után a mély kapá­lást. Most, az utóbbi meleg napok idején azonban már felszáradt annyira a talaj, hogy teljes erővel neki lát­hassanak a munkának. Teljes erővel? Még annál is nagyobbal! A növényter­melési brigád vezetője, Áb­rahám József elvtárs és a munkacsapat vezetők úgy Szegedi fiatalok — Pécsváradon Május 27-én, 30 szegedi fiatal együtt utazott Pécsváradra, hogy szabadságuk idején segítsenek az árvizsújtotta Mohács ­sziget újjáépítésében. Utazásunk alatt rövid időn belül ösz­szerbarátkoztunk: a sök tréfa, dal, játék kellemessé tette az utazást. A késő délutáni órákban érkeztünk a pécsváradi állo­másra. Itt fogadtak bennünket, s elvezettek a táborba, ahol kellemesen berendezett sátrakban lakunk. A táborban biz- . gf„,,,71. tosítva van számuiíkm a szórakozási lehetőség: akad itt rá- 71 miniSZWrianaCS rendelete dió, röplabda, futball, ping-pong. munka után tudunk spor- az egyetemi és SZíl ti középiskolai hallgatók iskoláztatásáról és elhelyezéséről szervezték meg a munkát, hogy az emberek között fel­osztották a területeket, s a tagok hozzátartozói, a csalá­dok valamennyi ráérő mun­kaképes tagja kiment répát egyelni, kapálni, hogy minél előbb behozzák a lemara­dást. A jó szervezés meg is mutatta hatását. A Komszo­mol Termelőszövetkezet ré­paföldjein most már éppen befejezés előtt áll a munka. Csamangó elvtárs, a ter­melőszövetkezet új elnöke nagy önállóságra igyekszik nevelni a brigád- és a mun­kacsapat vezetőket. Sokat törődik a verseny szervezé­sével is. Vecsernyés Imre, Varga B. György, Bús Jó­zsef munkacsapatai most is fej-fej mellett haladva ver­senyeznek egymással. Ilyen körülmények között lehet is a munkában rövid idő alatt szép eredményeket elérni. Gyuris József levelező Gyorsítani kell a sitósás munkáit a szegedi járásban A szegedi járás termelő­szövetkezeteinek silózási ter­vei szerint május és június hónapokban összísen 3 200 köbméter jóminőségú zöld­silót kell elkészíteni. A két hónapból már jóval több, mint egy hónap eltelt. Mégig a járási tanács mezőgazda­sági osztályának jelentése szerint a járás területén ed­dig mindössze csak 240 köb­méter silót 'készítettek el. A sándorfalvi, a röszkei és a deszki gépállomások körze­teiben még egyáltalán hozzá sem fogtak ehhez a nagy munkához. A Kisteleki Gép­állomás területén is még csak éppen hogy megkezd­ték a silózást. Négy termelő­szövetkezetben együttesen csak 30 köbmétert silóztak eddig. Bármennyire sok is most a növénytermelésben a mun­kánk, nem csinálhatunk hó­végi, illetve évvégi hajrát a silózásból, mert ettől nagy­mértékben függ, milyen lesz a következő esztendőkben az állattenyésztésből származó jövedelmünk. Az elmúlt évek tapasztala­ttá mutatják, hogy a szegedi járás legtöbb termelőszövet­kezeteiben már csak akkor láttak komolyan hozzá a si­lókészítéshez, amikor a be­ágyazásra kerülő zöldtakar­mányok nagy része elvénűit, s elveszítette tápértékének jelentős részét. Az idén már hasonló eseteknsk nem sza­bad megismétlődniük. Fele­lősek ezért a szövetkezeti és községi mezőgazdászok, gép­állomási vezetők, s a szövet­kezeti igazgatók is. tolni. Az a feladatunk, hogy a rombadőlt és megrongálódott házak újjáépítéshez szükséges tégla gyártását elősegítsük az anyagok előkészítésével. Az első nap a 11-es sátor lakói, akik mind szegediek 600 talicska kevert földet mozgattunk meg nyolcan 200 méterre, ahol a szakmunkások készítik a téglát. A második napon már 675 talicska földet hordtunk a téglagyártáshoz és úgy született meg a brigád tagjaiban az a gondolat; versenyre hívjuk Iki a tábor összes brigádját. A feltétel a következő volt: mindennap 700 talicska földei hordunk el. A versenykihívást a fiatalok elfogadták és a vetélkedést a táborparancsnokság a két hét elteltével értékeli és a legjobb eredményt elérő brigádot jutalmazni fogja. Élelmezésünk !kitűnő, a község éttermében étkezünk. Igen jól érezzük magunkat. Nem fog senlki szégyenkezni miattunk, mert úgy dolgozunk, hogy a szegedi fiataloknak itt jó hírük, legyen. NAGY FERENC a DISZ-építőtábor kultúrfelelösé A Minisztertanács határo­zatot hozptt az egyetemi és szakközépiskolai hallgatók iskoláztatásának és kötelező szakmai gyakorlatra való el­helyezésének rendjéről. A rendelet kötelezi a mi­nisztereket s az országos Ha­táskörű szervek vezetőit, hogy olőre állapítsák meg az évenként felveendő hallga­tók számát, a tényleges ká­derszükségletzt és a népgaz­daság hosszabb távlatú ká­derképzés! terve alapján. A rendelet kimondja azt is, hogy g különböző iskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterek a korábban megjelölt igények szerint osszák szét a végzett növen­oékeket a minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek között. Ez az intézkedés a jövőben megakadályozza azt, hogy egyes szakágakra több — esetleg .kevesebb — szakem­bert képezzenek ki, mint a tényleges szükséglet, s igy minden végzős hallgató ré­szére képzettságének megfe­lelő munkát tudnak biztosí­tani népgazdaságunkban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom