Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

OELMflGYJIROR SZIG Olaszország a közigazgatási választások után Szerda, 1956. június 0. Május 27-én é6 28-án köz­igazgatási választások voltak Olaszországban. A mintegy/30 millió választópolgár OflOfl községi és 87 megyei tanács 130 ezer tisztségviselőjét vá­lasztotta meg — 300 ezer je­löltből. A választás — mJmt vár­ható volt — jelentős balrato­lódást eredményezett, vagyis a baloldal erői, az Olasz Kom­munista Párt és a Nenni-ve­zette Olasz Szocialista Párt jelentősen megnövelték együttes szavazataik szániát és több helyen az abszolút többséget is megszerezték. Az Olasz Kommunista Párt például Bolognában több mint 12t ezer szavazatot kapott, 35 ezerrel többet, mint az 1953. évi parlamenti választásokon. A kommunista párt Rómában is növelte szavazatait: 237 ezer szavazatot kapott az 1953. évi 234 ezerrel szemben. Igaz, néhány helyen, így Szi­cília egyes városaiban, to­vábbá olyan nagyvárosokiban — Milánóban, Firenzében, Genovában, Velencében —, ahol a kommunistáik és a szo­cialisták külön listán indul­tak, a kommunista párt némi 6zavazatvesztoséget szenve­dett, azonban a szocialisták jelentős előretörése következ­tében a baloldal szavazatai ezekben a varosokban is emelkedtek. Rómában, Geno­vában, Triesztben, Velencé­ben, Milánóban, Torinóban, valamint több száz községben a baloldal a keresztényde­mokraták és szövetségeseik eddigi egyeduralmát is meg­szüntette. Az olasz baloldali erők si­kereinek értékét növeli az a körülmény, hogy a jobboldali és a középpártok választási agitációjukban mindent el­követtek a baloldal esélyei­nek csökkentése érdekében. Különösen az Olasz Kommu­nista Párt ellen központosí­tották erőiket, mindenek­előtt a Keresztény-Demok­rata Párt. amely minden esz­közzel azt igyekezett elhi­tetni az olasz választókkal, ­hogy a kommunista párt ös­szeomlás előtt áll. Az a hatmillió választó azonban, aki a kommunista párt mellett szavazott, be­bizonyította, hogy az Olasz Kommunista Párt változat­lanul bírja az olasz dolgo­zók bizalmát, és továbbra Is fontos szerepet tölt be al olasz poEtikai életben. A Keresztény-Demokrata Párt jelentősen megnövelte szavazatainak számát — a jobboldal rovására, annak eredményeképpen, hogy a Vatikán előírta: a katoliku­soknak a kereszténydemokra­tákra ikell szavazniok. A Keresztény-Demokrata Párt ennek ellenére sem érte el célját, az egyed­uralmat a közigazgatási po­rondon, sőt több városban és községben elvesztette többségét. Ilymódom a kereszténydemok­ratáknak továbbra is együtt kell múködniök a kormány­koalíció pártjaival: a szociál­demokratáikkal, akik szintén igen tekintélyes szavazatnye­reséget értek el, továbbá a Köztársasági Párttal és a Li­berális Párttal, hogy eddigi befolyásukat a közigazgatás területéin is megőrizzék. A baloldal választási sike­rei következtében tehát Olaszországban megszilárdult a haladó erők helyzete és ez kedvező hatással van az olasz dolgozók további, a tőkések, földbirtokosok és gyárosok uralma ellen folyó, egyre eredményesebb küzdelem ki­menetelére. Pá rtélet II mezőgazdaságban dolgozó pártmunkások szakmai tanulása tontos követelmény Mi történt a külpolitikában ? Francia—nyugatnémet megállapodás a Saar-kérdésben TEGNAP KERÜLT SOR a francia nemzetgyűlésben bizalmi szavazásra a kor­mánv politikájával kapcsolatban. Lapzártáig nem érkezeit jelentés a szavazás megkezdé­séről, illetve eredményéről. A tegnap reggeli francia sajtó általában úgv vélte, hogv Guv Mollet megkapja a bi­zalmat, bár néhánv lap. mint például a Combat hangsúlyozza, hogy a kormánytöbb­ség lényegesen csökkenni fog. Az Humanité tegnap reggeli számában megállapítja: a helvziet azért zavaros, mert a kormány napirendi javaslatéban össze­kapcsolta az algériai kérdést a függőben lé­\fr> többi gazdasági problémával, továbbá, mert. Marokkóban és Tuniszban nem ugyan­azt a politikát, folytatja, mint Algériában A Francia Kommunista Párt a bizalmi szavazást, megelőző háromnapos nemzetgyű­lési vitában javasolta, hogy a bizalmi sza­vazás során a helyesebb döntés érdekében az algériai kérdést válasszák külön a vitá­ban szereplő más külpolitikai és gazdasági problémáktól, a nemzetgvúlé6 azonban ezt a javaslatot nem fogadta el. AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNYT egyre inkább foglalkoztatja annak gondolata, mi­ként lehetne a ciprusi kérdést mindkét félre kedvezően megoldani. Felvetik ezt a kér­dést. természetesen az angol lapok is, sót mint az MTI jelentéséből kitűnik — a lon­doni rádió francianyelvú adásában is fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Dávid Scott. az angol rádió hírmagya­rázója bevezetőiében hangsúlyozta: Angliá­ban mind többen jutnak arra a meggyőző­désre, hogy az elnyomás politikája egyál­talán nem hozhat gyümölcsöt Ciprus szige­tén, Véleményének alátámasztására Scott tóbb angol lap álláspontját idézi, amelyek közül különösen a Spectator című lap ja­vaslata látszik figyelemreméltónak. EzalaP négy fokozatban ajánlja a ciprusi kérdés megoldását: 1. Hozzák vissza száműzetésé­ből Makariosz erseket és tárgyaljanak vele, 2. Késedelem nélkül ismerjék ei a ciprusiak önrendelkezési jogát, 3. Adjanak biztosíté­kot a Cipruson élő török kisebbség számára, 4. Szülkség esetén a NATO-t kérjék fel, hogy vegye át a ciprusi angol támaszpontot. A Spectator cikke végén leszögezi: fez angol kormány jelenlegi ciprusi politikáját „egy­általán nem lehet politikának nevezni, mert az véres zűrzavar " GUY MOLLET francia miniszterelnök és Adenauer nyugatnémet kancellár hétfőn külügyminisztereik társaságában — megbe­széléseket folytattak Luxemburgban. A ki­adott közlemény szerint a két kormányfő elvi megállapodást ért el a Saar-kérdésben. Eszerint a Saar-vidét et politikailag 1957 január elsején, gazdaságilag 1960 január , elsején a Német Szövetségi Köztársasághoz i csatolják. Megegyeztek abban, hogy 550 millió márka előirányzott költséggel létre­hozzák a Moselle-csatornát. Ezen az olcsó víziúton szállítják.fl majd a Ruhr-vidéki szenet a lotharing^j. francia acéliparnak. Az építési költségekből Nyuga/t-Németor­szág 300 millió márkát Franciaország pe­dig 250 millió márkát fedez. Adenauer és Guy Mollet ezenkívül még abban is megállapodott, hogy Franciaország a következő években mintegy 90 millió torma szenet kap még a V/arndt-környéSki bányák termeléséből A kiadott közlemények szerint a két állam szákértői a közeljövőben kidolgozzák a megfelelő egyezmények szövegét. A közlemény végül arról is tájékoztat, hogy a két kormányfő „az atlanti szövetség iránti húségét" is kifejezte. A szakmai tanulás jelen­tősége a mezőgazdaságban különösen fontos a pártveze­tők részére. A tanulás álta­lában az „égető" kérdések­hez tartozik nálunk is. A párt- és gazdaság vezetők­nek a gyakorlati munka nagy tömegét kell elvégezni­ük, ezért a szakmai oktatás legtöbbször már a szervezés­nél elakad. A politikai és szakmai tanulás függ a mun­kaidő beosztástól — érinti tehát a munkastílus fogla­mát is: hogyan tudjuk a munkánkat átgondoltabbá és szervezettebbé tenni, hogy kiküszöböljük a kapkodást. Ehhez viszont a szakmai ta­nulás is hozzásegít. A pártmunkásoknak fa­lun feltéllenül Ismerniük kell a mezőgazdasági tudomány alapjait. Az összes termelési ágak közül talán a mezőgaz­daság a legbonyolultabb. A mpszakmánkban az élő szer­vezetek előállítása folyik a természet állandó befolyása közepette. Például a növény­termelés — a növény fejlő­dése •— majdnem egy évig folyik, és ez alatt az idö alatt hányszor van a természet vad szeszélyének kitéve. Olykor a szárazság, fagy, elemi károk, kártevők stb. pusztítja a kultúrnövényein­ket. Egy kisborjúból 3 év után lesz — tengernyi ve­sződség után — tehén. Ilyen sok idő kell ahhoz, hogy le­mérjük több éves munkánk eredményességét. Látható, hogy a mi munkánk meny­nyire függ a természet fo­lyamatainak feltételeitől. Nagy szervező munkát igé­nyel egy szocialista mező­gazdasági üzem — mint a termelőszövetkezet — irá­nyítása. Néhány héttel ez­előtt, például szinte aggasztó szárazság volt, ezért, nem fejlődtek jól növényeink. A szárazságot felváltotta a csa­padékos idő és viszonylag rövid idő alatt tömérdek mennyiségű esö zúdult a szántóföldekre. A nagy mennyiségű eső miatt a, szántóföldi munkákban vesztegelni voltunk kényte­lenek, holott a kultúrnövé­nyeink között a gyomok rendkívül gyorsan fejlőd­tek. A munkálatok torlód­tak, ezért rövid idő alatt a munkák roppant tömegét kellett elvégezni, hogy az esö miatti állást, elmaradást behozzuk. Ezt a pótlást a jó terméseredmény elérése követeli meg tőlünk. A me­zőgazdasági munkákban je­lentkező ilyen rapszodikus körülmények között kell — a jó termés biztosítása t vé­gett — sokszor rövid idő alatt a munkák háromszoro­sát elvégezni, mint normá­lis ' körülmények között. Ezért fontos, hogy a vezetők — a pártszervezet vezetői is — szakmailag minél képzet­tebbek legyenek és adott esetekben szinte ntérnöki számításokkal folyjék a mun­kák szervezése. A gazdasági munka sikere függ attól is, hogy a párt­szervezet szakmai vonalon tud-e eléggé kezdeményezni és előremutatni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha helyes szakmai útmutatást ad a pártszervezet, azt a gazdasá­gi vezetőség és a tagok elfo­gadják, végrehajtják. Ezzel pedig a tsz előbbre halad és nő a párt tekintélye. Ami­kor a pártszervezet jó javas­latot terjesztett elő például a brigádok megszervezésére, konkrét javaslatot tett a munkafegyelem kialakításá­ra, a tsz-be nem való embe­rek eltávolítására, ezek a ja­vaslatok helyeslésre találtak. Előbbre is vitték a tsz ügyét, erősítették a pártot. Jelenleg szakmai oktatás nincs nálunk a pártvezető­ség részére. A pártvezetőségi üléseik tömöttek és taár szak­mai oktatásra ott nincs lehe­tőség. Külön még a pártveze­itőségi ülésen és politikai ok­tatáson a szakmai oktatás nagy lekötöttséget jelentene. Magam úgy igyekszem szak­mailag tovább fejlődni, hogy naponta lehetőleg 1—2 órát olvasok a szakkönyvekből. Ez a tanulás nem valamiféle tánrend, inkább az aktuális szükségszerűség alapján tör­ténik. Mégis sokat ad az ilyen tanulás, gyakran hasznát ve­szem. Feltétlenül szükséges vol­na a módszeres szakmai ok­tatás. Ezek a szakmai tanfo­lyamok ne elméletieskedők legyenek, hanem a gyakor­lat szempontjából fontos és bevált módszereket tanítsál^ Egyes szakelőadások azért nem elég hitelesek a tsz­tagok számára, mert azokat nem a jelenlegi körülmé­nyeknek megfelelően, és fő­leg nem a tsz gyakorlatából és szemszögéből tartják. Pél­dául, ha egy tudományos ku­tató előadásában javasol va­lami újat, akkor vegye szá­mításba azt is, hogy a költ­ségeket nem az állam, ha­nem a tsz tagsága fedezi. Ha a tsz tagok nem látják gaz­daságosnak a javaslatot, azt mondják „az állam pénzén könnyen tud gazdálkodni a fixfizetés mellett." Hiba, hogy a szakmai előadásek. gyakran túl általánosak. Nem egy adott tsz körűimé* nyei között folyik a tanítás, ami pedig hasznos gyakor­lati útmutatás volna. Pél­dául állattenyésztési előadás eredményesebb valamelyik állattenyésztői tsz-ben. Érdemes volna azon gon­dolkodni, hogyan lehetne a pártvezetőségi' tagok szak­mai oktatását egész évben folytatni. Hiszen a téli elő* adások után elfelejti sok hallgató például azt, ho­gyan kell a nyári betakarí­tási munkatervet elkészíteni, vagy más egyebet, amely munkák távolesnek időben a téli hónapoktól. Helyes vol­na a szakmai oktatást job­ban összekapcsolni a poli­tikai oktatással, mert így nem lenne duplán lekötve a pártmunkások ideje De a pártvezetők feltétlenül ta­nuljanak, mert azzal a ter­melő munka és a termelés pártellenőrzésének színvona­la fejlődik. Széli Sámuel, a Felszabadulás Tsz párttitkára A VHumrtnilé elkobzott számából Rövid külpolitikai hírek Rangún: U Nu burmai mi­niszterelnök kedden lemon­dott, utóda a kormány élén U Ba Szve eddigi hadügymi­niszter, aki a miniszterelnök­ség mellett megtartja tovább­ra is a hadugyrrtiniszteri tár­cát. U Nu újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentett^, hogy azért mondott le a mi­niszterelnökségről, hogy több időt szentelhessen pártszer­vezési kérdéseiknek. * New York: A Biztonsági Tanács jóváhagyta az arab— izraeli viszály rendezésére vo­natkozó angol javaslat módo­sított szövegét. A javaslat felkéri Hammar­skjöld ENSZ-főtitkárt, foly­tassa jószolgálatiit Izraelnél és arab szomszédainál és has­son oda, hogy mindkét tél eleget tegyen a fegyverszü­neti egyezmény rendelkezé­seinek. A szavazás előtt Anglia hozzájárult ahhoz, hogy a ha­uúrazal bevezetőjéből, az arab államok képviselőinek ellen­vetésére, töröljék -a kölcsö­r ösen elfogadható alapon való békés rendezésről- szóló cik­kelyt, • New York: Szulkarno indo­néz elnök egy interjúban a SEATO felszámolása mellett foglalt állást. 'Ugyanakkor Szukarno közölte, hegy Indo­nézia, India, Burma, Pakisz­tán és Ceylon — a múlt évi bandungi értekezlet összehí­vásánál; kezdeményezői — most vizsgálják meg egy újabb ázsiai és afrikai érte­kezlet összehívásának kérdé­sét. Az elnök azon vélemé­nyének adott hangot, hogy az új értekezlet hasznos lesz. * London: Az angoil rádió je­lenti, hogy II. Erzsébet angol királynő és férje, az edin­burghi herceg a "•Britannia­yacht fedélzetén háromnapos svédországi hivatalos látoga­tásra Stockholmba tndutt A Magyar Állami Népi Együties sikeies londoni szereplése Az állami népi együttes hétfőn este megtartotta be­mutatkozó előadását a lon­doni Palace-Szjnházban. A színház ez alkalomból zsú­folásig megtelt. Az együttes egyszeriben meghódította az angol kö­zönséget. A művészeket minden szám után szűnni nem akaró taps köszöntöt­te, s a legtöbb műsorszá­mot meg kellett ismételni. A nézők lelkesedése végig tartott, noha az előadás az eredetileg tervezettnél kb. y órával hosszabbra nyúlt, műsor befejeztével a kö­zönség még sokáig a helyén maradt, szűnni nem akaró ovációval fejezve ki elisme­rését, A 1'HumaSlté május 11-i szá­mát a pít-izsi rendőrség elkobozta, arra való hivatkozással, hogy Al­gériával kapcsolatos anyaga „ál­lamérdekeket veszélyeztet." Ebből < számból vettük át Jean Pierre Ghabrot riportját, amelyet az aláb­biakban kivonatosan közlünk. RÓBERT DEMAYT behív­ták ezredéhez, Algjériálba. Áp­rilis 30-án Róbert édesanyja is tagja volt annak a küldött­ségnek, mely a nemzetgyű­lésbe ment békét követelni Algériában. Első ízben Hö­térat, hogy ez az asszony poli­tikai akcióban vett részt. Vele volt Róbert nővére is. Május 2-án Róbert anyja levelet ka­pott fiától. Aznap délután C havi He polgármesterét táv­iratilag értesítették... Milyen súlya is van a táv­iratnak ott a zsebben! Nehe­zen viszi Chaville polgármes­tere Róbert Demay szüle inét; lakása felé. — Jónapot, Demay asszony. — Jónapot, polgármester úr. — A férje itthon van, asz­szonyom? — Még nem jött haza a munkából, de már nem kés­het sokáig. — Köszönöm, asszonyom. Később visszatérek. Ausséré elvtárs, a régi szo­cialista párttag nehéz szívvel, zsebében a súlyos távirattal visszafordult. A DEMAY-CSALÁDOT jól ismeri, tíz-tizenöt éve laknak a Jouy-utca 1. szám alatt. Mindenki ismeri, mindenit i becsüli őket. Az apa munkás, ,a Superflex rádiógyárban 'dolgozik ... r — Jónapot, Demay. ür,-ép­pen találkozni akartam magá­val. — Jónapot, polgármester úr. — Kérdezni akiartam... na, van egy fia Algériáiban .., — Igen, Ro'oert, de ... — Igen, igen, tudja Demay úr, ha történne vele valami... — Istenem! Csak nem tör­tént valami? A Demay-családban több gyermek van: Paulette 24 éves, Róbert 21 éves, Danisé 20 éves, Claude 18 éves. A családfő bizonyosan vala­mennyire gondol, amikor fel­teszi a kérdést: — Meghalt? A polgármester dítja fejét: félrefor­— Igen, Demay úr! « "Róbert Demay a legkedve­sebb pajtás volt!- — mond­ják a fiúk —. Ahány ifjú csak van a negyedben, vala­mennyi. Róbert mindig neve­tett, mindig tréfálkozott.., Gyakran járt a Francia Köz­társasági Ifjak Szövetségébe. Műszerész szakmunkás volt. Amikor megtudja Róbert halálhírét, Bicochy. Chaville kommunista párttitkára, rész­vétlátogatást tesz a fájdalom­tól megtört anyánál, majd ÍZ állomás felé veszi útját. Az állomásfőnök a szocialista ta­gozat titkár-helyettese. Nem kell sok tanácskozás és már készül a felhívás: „Fájdalommal vettük hírül Róbert Demay 21 éves ka­tona, a gyerrfteklkora óta Chavilleban lakó ismert és becsült ifjú halálhírét. Alig három hete járt itthon szabadságon. Mindenkivel arról a reményről beszélt, hogy hamarosan véget vetnek a véres algériai háborúnak. Chavilleban és mindenütt Franciaországban sok olyan család van, amelyek hozzátartozóját hasonló, értelmetlen ha­lál fenyegeti. Életük megmentéséért, a helyrehozhatatlan veszteség el­kerüléséért. miután a háború folytatása csak a nagy ültet­vér.yesek botrányos profitjának biztosítását szolgálja, s ugyanakkor áthidalhatatlan szakadékot támaszt Franciaor­szág és Algéria népe között, arra kérjük önt, miniszterelnök úr, tegye meg a szükséges intézkedéseket a tűzszünet azon­nali kihirdetésére, béketárgyalások megindítására az algériai nép képviselőivel." RÓBERT PAJTÁSAI kéz­ről kézre adják a felhívást. Aláírja a katolikus pap, a la­kószövetség vezetője. Aláír­ják a behívott katonák szü­lei, menyasszonyuk, vagy fe­leségük. A Superflexbsn, ahol Rcbert apja dolgozik, a mun­kások egymás után írják alá. Ismeretlen családok külde­nek aláírásokkal telt íveket. "' A temetőben, ahol Róbert emlékezetére összegyűltei; az emberek, Chaville polgármes­tere rámutatott arra, hogy Franciaország és Algéria Vi­szályát nem erőszakkal, ha­nem csak tárgyaláséi; útján lehet megoldani. Chaville egyhangúlag ezt követeli. Mert a-liá'oorú érzé­kenyen sújtotta. Hiányzik egy fiú Chavilleban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom