Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

HEUMGY8RÖRSZIIG Tito elnök feleségével és kíséretével elutazón Moszkvába Péntek. 1956. június 1. Joszip Broz-Tlto, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke a szovjet kor­mány meghívására május 30-án Belgrádból feleségével együtt hivatalos látogatásra elutazott a Szovjetunióba. A jugoszláv nemzeti zász­lókkal díszített pályaudva­ron Tito elnök búcsúztatá­sára megjelent Mosa Pijr»le nemzetgyűlési elnök, Alek­szandar Ranikovics, Szveto­zar Vukmanovics és Radoljub Csolakovics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhe­lyettesei és több más szemé­lyiség, köztük nemzetgyűlé­si képviselők, a tábornoki kar tagjai, a tudományos, kulturális és művészeti élet képviselői. Megjelentek Tito elnök búcsúztatásóra a Szovjetunió jugoszláviai nagykövetségé­nek munkatársai, valamint a jugoszláv és a külföldi sajtó képviselői. Tito elnökkel és feleségé­vel együtt a Szovjetunióba utazott többek között Edgár Kardelj, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökhelyettese, Kacsa Popovics külügyi ál­lamtitkár és Mijalko Todo­rovics. Tito elnökkel együtt uta­zott a Szovjetunióba Firju­bin jugoszláviai szovjet nagykövet is. Tiío elnök nyilatkozata Joszip Broz-Tlto, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke Szovjetunióba való elutazása előtt a TASZSZ belgrádi tudósítójá­nak kérésére nyilatkozatot tett. Többek között a követ­kezőiket mondotta; Utazásunkat úgy kell te­kinteni, mint a két ország közötti viszony igen gyors rendeződésének és baráti együttműködésének eredmé­nyét. Különösen nagy szere­pet töltöttek be ebben a belgrádi nyilatkozat és azok a megbeszélések, amelyeket a nyilatkozat aláírása idején folytattunk a szovjet veze­tőkkel. Ilymódon most meg­állapíthatjuk, hogy e nyilat­kozatnak a mi viszonyunkra vonatkozó összes tételeit ma­radéktalanul teljesítettük. Szeretném kiemelni azt a rendkívül fontos tényt is, hogy a két ország közötti vi­szony, mint két egyenjogú állam viszonya, tökéletesen világos és szilárd Jelleget ka­pott és hogy ez alatt az egy év alatt majdnem teljesen kiküszöbölődtek mindazok az elemek, amelyek kétségessé tehetnék viszonyunk jellegét. Ezzel egyszersmind azt ls ki akarom domborítani, hogy elvesztették alapjukat azok az egyesek által hangozta­tott . feltételezések, hogy Jugoszlávlát független helyzete elvesztésének ve­szélye fenyegeti. Többé nincsenek közöttünk nagy és nehezen megoldható problémák. Eredményesen felszámoltuk a múltban fel­halmozódott majdnem összes negatívumokat, kölcsönösen levontuk ebből a következte­téseket és kiépítettük az utat a sokoldalú gazdasági, politi­kai és kulturális együttmű­ködéshez. Ami a külpolitikai kérdé­sekben megnyilvánuló együttműködésünket illeti, azt tartom, hogy nem sza­bad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket ed­dig elértünk, mivel a Szovjetunió és Jugoszlá­via közös nézeteket vall olyan nagy fontosságú kér­désekben, mint például a leszerelés, a kollektív biz­tonság, a békés és aktív egymás mellett élés, a béke megszilárdítása, a nemzet­közi gazdasági és kulturá­lis együttműködés, stb. Ha eltérnek nézeteink né­hány nemzetközi esemény vonatkozásában, ezek jelen­tősége nem lényeges. Véle­ményem szerint ez normális olyan államok viszonylatá­ban, amelyek önálló külpoli­-tikót folytatnak. Magától értetődő dolog, hogy a külpolitikai együtt­működés fejlesztésének fo­lyamatában azonos nézeteket lehet majd elérni azokra a problémákra vonatkozóan is, amelyekben most külön­böző véleményt vallunk. Ha elemezzük kormányunknak az utóbbi időben folytatott külpolitikáját — amelynek legfőbb célja a béke megőr­zése, és a nemzetközi együtt­működés, a békés egymás mellett élés megteremtése az államok között, függetlenül azok belső rendszerétől — úgy hiszem, nem lehet kétségbevonni, hogy utazásunk célja és óhajunk a szilárdabb együttműködés kiépítése Jugoszlávia és a Szovjet­unió között. A Szovjetunióba indulva Jugoszlávia népei nevében forró üdvözletem küldöm a Szovjetunió népeinek, bol­dogságot és további sikere­ket kívánok nekik fejlődé­sükben. DON JÜAN Operabemutató a szegedi Nemzeti Színházban Nagyg?űlés a Rákosi Művökben (Folytatás a I. oldalról). rendeleteink szigorú betartá­t sa legyen uz irányadó. Mind­ez megerősíti népi demokra­tikus rendszerünket, a mun­kásosztály hatalmát és előse­gíti, hogy országunkban meg­gyorsuljon a haladás és azok a nagyszerű célok, amelyeket második ötéves tervünk irányelvei tartalmaznak, hi­ánytalanul megvalósuljanak. A nemzetközi helyzet Hegedűs elvtárs ezután át- gyarországra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meg­hívtuk a török parlamenti küldöttséget is. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szenátus külügyi bi­zottságának elnökét, s a sze­nátus másik tagját. Ellátoga­tott hazánkba a brazil par­lament képviselőinek népes csoporüa is. Ugyancsak itt járt SzlüAn kereskedelmi mi­nisztere' és a közelmúltbon Magyarország vendége volt egy burmai és egy egyiptomi tért a nemzetközi helyzet elemzésére, s először is a nemzetiközi feszültség •eny­hüléséről beszólt. — A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga ré­széről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez és a béke biztositá­sóhoz — mondotta —. Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20.000 fővel csök­kentette, s amikor a közel­múltban határozatot hozott miniszter. arról, hogy a déili határok után a nyugati határon is cl Egyre több kapitalista or­szággá! kötünk gazdasági kell távolítani a műszaki zá- szerződéseket. A magyar kor­rat. A kormány arra törek- mány tehát nemcsak szavak­szák, hogy szélesítse nemzet- kai, hanem tettekkel is ered­közi kapcsolatainkat. Tár- ményesen munkálkodik a gyaiásokat kezdeményezett nemzetiközi helyzet mogjaví­diplomáciai kapcsolatok fel- tásában, a béke femntartásá­\ó-télére Afganisztánnal, Rru- ban. zillöval, Japánnal, Libanon­nal. Mexikóval, Uruguayjal. Néhány nap múlva Ma­Együttműködésünk a szo­cialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. Két hét múlva útlevél nélkül lehet a népi demokratikus országokba utazni A szocialista tábor orszá- cin sági és pénzügyi kérdések­gai között különösen jelentős ről folytatott tárgyalások, az egyes országok dolgozói közötti személyes kapcsola­Az aláírt gazdnsági és pénz­pénzilgyi megállapodás szerint tok kialakítása, a turistafor- Magyarország öt év alatt — egyenlő részletekben elosztva — 85 millió dollárt fizet Jugo'szlá­gnlom, a küldöttségek láto­gatása. Ez év 5 hónapja alatt hatóságaink kétszer ainoyi viának. E nagy összegnek meg­kiutazási engedélyt adtak kl, fűtése természetesen komoly mint tavaly az CgÓSZ eszrten- fe*i-ti<*t ró népgazdaságunkra. \ dőbon. A Minisztertanács a nm(ryar kormány a tárgyalások közelmúltban határozatot ho- 3nrán 0i;smcrtc és vállalta az zott, amelynek értelmében a 19/l7_19/18-ban felvett jugo­népi demokratikus országok- kölcsön visszafizetését, ba útlevél nélkül, a személyt amol bfl _ n kamatokat is s/.A­igazolványokhoz csatolt be- , ^ _ mlnt 2:, miuió dol. tétlappal és a Jogadó ország ki|pvö Qclo»súgunk maradt vízumául lehet utazni. A ha- ugyanakkor a hátra­tározatot az érdekelt orszá- aünXegy M millió dollárt régi rond hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, ainolyen országunk 1945 óta fej­lődöd, feltartóztathatatlanul ve­zet előre — mondotta. Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következ­tetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokratikus rendszerünkbe. A pórinak, a munkásosztálynak ncni érdeke, hogy az osztályharc élesedjék. Inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátvu a népi demokrácia elleni harc ér­telmetlenségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak meg­felelően a kormány intézkedései lovábbra is arra irányulnak, liogy n régi rend hívei — akik be­látják hibájukat és hajlandók be­kapcsolódni nz építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt amikor pár héttel eze­lőtt a püspöki kar kérésére ja­vaslatot tett arra, hogy az Elnö­ki Tanács részesítse kegyelem­ben Grősz Józsefet és hozzájá­rult ahhoz, hogy Grősz József, mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püs­pöki kar vezetőjének tisztét. Az a véleményünk, hogy! Grősz József nézeteiben ugyan- j úgy, mint sok más egyházi sze­mély gondolkozásában is — az elmúlt években bekövolkezett nomzotközi és belső fejlődés ha­táséra — jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkoznia, melyben kijelentette, hogy hű­séges fin, engedelmes polgára lesz a Magyar Népköztársaság­nak és arra törekszik, liogv a katolikus egyház és nz állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön. A munkásosztály j hatalmúnak megerősödése lehe-1 tövé tette, hogy belpolitikánk- ; ban sokkal nagyobb súlyt helyez­zünk a felvilágosító, meggyőző munkára. A MOZART EMLÉKÉVET a szegedi Nemzeti Színiház nem ünnepelhette volna meg méltóbban, mint az opera­irodalom ritka szép gyöngy­szemének a Don Jüannak színrehozatalával. Ez a bemu­tató emlékezetes marad nem­csak a szegedi színház törté­netében, hanem a magyar operajátszás életében is. hi­szen első alkalom, hogv vi­déki színház együttese erre a minden szempontból nagv igényeiket támasztó opera elő­adására vállalkozott. A szegedi Don Jüan bemu­tató a szokatlan feladattal já­ró nehézségeket sikerrel győz­te le. Rubányi Vilmos a szín­ház zenei igazgatójának és a fiatal rendezőnek. Kertész Gyulánaik irányításával a döntő figyelem a zene síilu­soe, mozarti szellemű megje­lenítésére fordult. Az opera előadásról-előadásra fejlődő összképe salakmentesen, min­den lényeget háttérbe szorító külsőség nélkül felszínre hoz­za a nagy zenei lángelme drá­mai művészetének szinte minden varázslatos szépségét­A DON JÜAN téma évszá­zadok óta napjainkig kísért regényben, drámában, operá­ban, de a mozarti megformá­lás nagyszerűségét más pró­bálkozások nem tudták meg­közelíteni. Mindez nem vélet­len. Mozart a francia forra­dalmat megelőző éveikben a főúri életforma legvakme­rőbb. gáttalan megnyilatkozá­sát láthatta az élet erkölcs­telen habzsolására, de ugyan­akkor a történelem már a kérlelhetetlen elbukás végze­tével fenyegetett. Az utolsó pohár kiürítésének ezt a vég­zetes mámorát sűríti mesteri drámában Mozart. * adja át intő példaként a következő nemzedékeik hosszú sorának. De Mozart nemcsak ezt a tör­ténelmi pillanatot ragad.la meg. A szereplők jellemeiben örök emberi tulajdonságok voltait raizoHa meg élet­teli™, sok egyéni színnel, a zenei tipizálás legmagasabb ­rendű példáit nyújtva. Don Jüan nemcsak erkölcs­telen nőcsábító — ragyogo férfi ideál is. az élet szinte megrészegült szerelmese, tel­ve hősi bátorsággal, de el kell buknia, mert szemlcen all az élet egész erkölcsi rendjével. A hősi nagyszerűségnek és az erkölcsöt sárbatipró jellem­nek feszült kettősségét ábrá­zolnia a színészi feladatok egyik legnagyobbika. Horváth József ezt a feladatot csak részben tudta megoldani. Le­porellóval, Masettoval szent­ben segíti férfias magabiztos­sága. de az élet teljes forga­tagában nem tud olyan moz­gató erővé válni, amint azt -szenvedélyei irányítanák. Ezért emelkedik ki alakításá­ból a második felvonás első képe Elvira erkélve alatt és a temető jelenet, s ezért szür­kül cl szerepe a felvonásokat lezáró együttes képekben. Horváth József biztos muzika­litással énekel, viszont a sod­róbb lendületű számokat, ke­vésbé győzi technikával. LEPORELLO, Don Jüan szolgála sok színből, sok arc­élből összetett jellem. Szolga, de sokszor felette érzi magát urának. Nemcsak fél tőle. nemcsak örül. hogy ura fényé­ben sütkérezhet, hanem bírá­lója ls, sőt megveti őt. Sinkó György a Mozart által fes­tett Leporello alakját sok szívvel, kedves humorral áb­rázolja. Színészi játéka sok­szor szellemesen sziporkázó. Hangja meglepő könvedséggel győzi le a bravúros nehézsé­geket. minden fekvésben szí­nesen. telten, kiegyenlítetten szól. Mégsem érezzük alaktól teljesen hitelesnek, egyénisé­gének belső ellentmondásai nem tükröződnek eléggé, túl­ságosan csak szolga és árnyé­ka urának, sokkal több okos­sággal, férfiassággal önállób­bá kellene válnia. E helyett inkább az együgyű komikum felé hajlik. Az előadás nagy erőssége a női hármas kitűnő alakítá­sa. Papp Júlia, Donna Anna szerepében ezúttal ls hangjá­nak varázslatos szépségével ejti csodálatba hallgatóit, bár­csak még jobban felengedne játékának hidegsége, lgy is hangjának kifejező muzikali­tása sokat pótol ebből, pa­naszt. gyászt, ha kell bosszul sugárzó felindult áradásával drámai légikört teremt, meg­rendülő tiszteletadást követel Moldován Stefánia, Donna El­vira szerepében a mozarti énekstílusban való meglepő biztonságát mutatta ínég. ami még olyan lélegzetelállító ne­hézségű ártóban is fölényesen érvényesül, mint a „Csókja csalfa, szíve léha" című Esz­dur áriában. Megjelenése, arc­játéka sok árnyalatban festi a megcsalt, elhagyott, de szerei­méről lemondani nem tudo. mindent megbocsátó asszonyi­Különösen kifejező némajá­téka a regiszter ária alatt. ZERLINA szerepében meg­ragadó, elbűvölő jelenség Berdái Valéria. Csupa szív játékával az előadás egyik legjobb alakítását nyújtja. Játéka színészi skáláiánax gazdagságát tárja fel. amint érzékeny, nőies lelke vála­szait kifejezi a körülötte zajló eseményekre. A gyermekes pajkosságtól. a hódítani aka­rás vágyáig sok-sok érzés fi­nom rajzát jeleníti meg. Éne­két is ez az állandó érzelmi telítettség jellemzi, ami külö­nösen vonzóvá válik a „Verd meg, verd meg jó Masetto" és „Légy csak jó szívem" cí­mű áriákban. Don Ottávió szerepében Megy esi Pál hangjának finom kulturáltságával, lágy hajlé­konyságával tűnik ki. Külö­nösen szépen csillannak meg ezek a tulajdonságok az első felvonás „Bármi ha sérti'' cí­mű G-dur és a második fel­vonás híres virtuóz B-dur áriájában. Bér-néhol hangvé­tele. s ez vonatkozik színészi játékára is. túlságosan tartóz­kodónak tűnik. Masetto. 7mt­lina vőlegénye szerepében Bende Zsolt mutatkozott be Kultúrált, nemesfényű -hang­ja, különösen a magasabb fekvésekben jól érvényesült, színészt játéka vonzó, rokon­szenves alakot állít elénk, de egy kicsit kifinomult ravasz­sággal. nem pedig természe­tes paraszti ösztönnel. Kelle­mes meglepetést jelent, a kor­mányzó szerepében Szalma Ferenc művészi teljesítmé­nye. Imponáló megjelenése, hangjának érces zengése ki­válóan aLkalmassá teszi arra. hogy a darab drámai csúcs­ponttót a megfelelő intenzi­tásra emelje. Remélhetőleg ezután mind több szerepben találkozunk nevével. HOGY AZ OPERA zeneileg biztos alapokon nyugszik, az elsősorban a vezénylő Rubá­nyi Vilmos karnagy érdeme. Vezetése alatt a zenekar igazi mozarti szellemet áraszt, de nem a rokokó felhőtlen, idil­likas hangulatában. Mozart nyuszikáját az teszi hallatla­nul intnzíw^, hogy az élet napfényes áradása mögött ott érezJük a tragédia állandó közelségét. Különösen vonat­kozik ez Don Jüanra, melynek tartalma, hangvétele tragi­komikus. A zenekar minden szólama aprólékos gonddal megmintázott, az egész össz­hatása kiegyensúlyozott, ará­nyos. A kitűnően összefogott zenei munka eredménye a nagyszerűen felépített fináa lék. Az együttes jelenetek ki­csiszolt összhangzása, zenei megformálása az előadás leg­szebb élményeit jelentik. Kertész Gyula sikerrel állta meg a vizsgáját, hiteles, élet­teli légkört tudott teremteni, melv felesleges külsőségekkel a figyelmet soha sem vonja el a zenei mondanivaló lénye­rői. sót azt igyekszik aláhúz­ni. Néhol talán a komikum irányában történt egy kis el­csúszás, részben egyes jelle­mek — Leporello. Masetto — részben egyes jelenetek beál­lításénád. például Elvira er­kélye alatt. Sallay Eta koreográfiája stílusosan aLkalbazkodlk ah­hoz a zseniális mozarti ötlet­hez, melv Don Jüan estélyen egyszerre három zenekaron három különböző táncot szó­laltat meg. A szép kiállítású jelmezek Bene Jánosné és Horváth Ferenc tervezésében hitelesen tükrözik a szereplők társadalmi helyzetét, egyéni­ségét, sőt lelkiállapotát is. A díszleteket Forrni Gábor, mint vendeg tervezte. Sándor Sán­dor közreműködésével. A Jr­lenetképek mértéktartó intim keretet adnak a zenében le­zajló drámához. Néhol azon­ban gondosabb részletmunká­ra lett volna szükség például Don Jüan palotája erkélyének belső kiképzésénél. Általában kisebb műszaki pontatlansa­gok máskor is zavarnak, pél­dául, máikor Don Jüant tűz pusztítja eb a fellobbanó lán­gok szegényes hatásúak. A DON JÜAN nagysikerű bemutatója nemcsak a szege­di színház jó hírét öregbíti, de reméljük, hogy hatással lesz a város zenei műveltsé­gének további emelkedéséie is. Erdős János Ideiglenesen felfüggesztették a fegyverszüneti ellenőrző bízottság tevékenységét múlva hatályba lép. Ez az in- csökkentett kerté to­tézkedés gyakorlatilag azt je- «* » k«*»"ck " lenti, hogy a kiutazási enge- """V dély megszerzésének ideje "^tkor elengedte a hátralévő ,ó­lényegesen megrövidül, leölt- válótól, összeg egyharmada , k!>. ségei pedig az eddigiek felére 30 milhó dollárt. Ezen az alapon csökkennek jött létre a megegyező. Külföldi kapcsolataink fej- Hegedűs elvtárs a toval.h,ak­lesztésében jelentős ese- ban megállapította, hogy őrsze­mén v, hogy s'keresen befeje- gunk bel- ós külpolitikai hely­ződtek Jugoszláviával a gaz- zeto egyre szilárdabb lesz, A Hegedűs elvtárs végezetül ar­ról beszólt, hogy fejlődósütik el­következendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezdeményező készségének, aktivitásuk kibon­takoztatásának. Ügy, nhogv a múltban, a jövőben is a munkás­osztály helytállása lesz az nlupja további fejlődésünknek — mon­dotta — ez a helytállás lesz a magyar népi demokrácia továb­bi sikercinek is legtöbb biztosí­téka. A Reuter-iroda közli, hogy a dél-koreai ENSZ-parancs­nokság bejelentette a semle­ges fegyverszüneti ellenőrző bizottság tevékenységének ideiglenes felfüggesztését. Az ENSZ-parancsnokság egyoldalú lépésének Indok­lására azt állítja, hogy a fegyverszüneti egyezményt, a kommunisták részéről meg­sértették". K m lr Szen nyilatkozata Kim ir Szen marsall, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társasás Minisztertanácsának elnöke válaszolt V. Praszad indiai újságíró kérdéseiée. Korea egyesítésének kilátá­sairól szólva Kim ír Szen ezt mondotta: — Következetesen kitar­tunk amellett, hogy Korea e minden koreai hazafi közös óhaja. — A délkoreai hatóságok azonban — folytatta Kim lr Szen — nem veszik tekintet­be a koreai népnek ezt a kö­vetelését. Erőszakkal szeret­nék elérni Korea egyesítését. Kim ír Szen kijelentette: továbbra is minden erőfeszí­tésünkkel azon leszünk, hogy hazánk békés egyesítésére tö­mörítsük a nemzet minden erejét, beleértve Dél- és Észak-Korea valamennyi po­litikai pártját, tömegszerveza­tét és lakosságának minden rétegét. Párisi: Clnude Gérarde újság­írónő ellen vádat emellek „uz állam bizlonsúgánuk veszélyezte­tése" címén. Az újságírónőt ami­egyesítésének kérdését min- nlt ? cikkc Irtóztatták le, dennemű külföldi beavatko- amelyet « Iirmain elmu hetilap irt az algériai helyzetről. A cik­ben az algérini tárgyalások mel­lett szállt síkrn. Claudc Gérarde egyébként meggyőződéses katoli­kus. zás nélkül, magának a koreai népnek kell eldöntenie tár­gyalások útján, demokratikus és kölcsönösen megértő ala­pon. Ez az egész koreai nép. Berlin: A német sajtó nagy figyelmet szentel annak n hír­magyarázatnak. amelyet Gaston Koblenz, a New York llerald Tribüné nyugat-németországi tu­dósilója Adenauer kancellár kü­szöbönálló amcriltni látogatásá­hoz főzött. Az ismert amerikai újságíró megállapította, hogy „ha Adenauer kancellár június­ban ellátogat Washingtonba, n ny uga t -német országi helyzet kevésbé áll majd ellenőrzés alatt, mint korábbi amerikai lá­togatásai idején. Eiscnhower el­nöknek és Dulles külügyminisz­ternek ezúttal olyan kancellárral kell tárgyalnia, akinek balalma lcüínőbcn van". • Ne te York: A Broadway egy ik színháza közölte, liogy előadásra lekötötte a „Klop" című szovjet szatírát, amelyet jelenleg nagy sikerrel játszanak Moszkvában. * Párizs: A francia szénáiul több napi vjtn után szerdán es­te 101) szavnznltnl 80 ellenében teljes egészében elvetette az öregségi alap létrehozásáról szó­ló kormánytervcl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom