Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

ÚJ, FRISS LEVEGŐ (R. L.) Ügy lehetne jellemezni szóval leplezhettek ugyan, de kat a hibákat, amelyeket pa­li mai belpolitikai helyzetet, hogy eltitkolni nem tudtak Az lesz rasztpolilikánkbun elkövettünk, üde, friss levegő halja út népi ^ a po]it;kai Bizoltsó beszá: Igen nagyszámú azoknak a kö­demokraeiankat. Az S/.KI' A A. , . , . zi jiparasztokmik a szama, aki­kongresszusa történelmi jelentő- mólója hangoztat: „A szabad kri- !j(?t ku],lkként bélyegeztünk meg sógíi tanításainak hatása ez. Az til:a mellett, amelyet minden erő- és gazdasági rendszabályokat is nyokra való alkalmazását, jelen- hozzá tehetjük, nemegyszer párt- Iák-listán szerepelt, mert senki tű* eredményeket értünk el ab- vonalon is gyakran tapaszta- nem vette figyclembo azt, hogy ban, liogy érvényre jussanak a iunk"_ g bogy a b[ridat és az földjét mindenkor családjával pórtélét lenini szabályai és az ••1[1|11- -]at °r bátrabb é í'őbb c8>'att mn3a művelte és legfel­eddigieknél sokkal következete- on ira a a ra ' P ,u j.jbb csak nyári pásztort tartott, sebben valósítsuk meg a kollek- lesz megyénkben is, ezt mutat- nasoui5 cseteket sokat sorolhat­tív vezetés lenini elvét. Pártunk ják a párltaggyűlések. A taná- nánk minden községből és vá­vitúra bocsátotta a magyar nép- rsok Qléseit, bizottságait is kezdi rosból. De amint a megye dol­goz, lattá* fejlesztésének második az „d ^ fcv 3 a gozói tudják, pártunk felülvizs­otoves tervéről szóló irányelve- galja és orvosolja ezeket a serel­kel, évi 900 millió forint értékű XX- kongresszus szelleme, amely m(£et> úgyszintén azoknak a árleszállítást hajtott végre, az nem tűri a fejbólintó jánosokat. kür.éppnrasztoknak ügyét, akiket amnesztia rendelettel ezrek ke- A Vásárhelyi Városi Tanács két kuláknak bélyegezve jogtalanul iiillek szabadlábra; kibocsátás legutóbbi iilcsén megtörtént, zartak ki a tsz-ek. Ez a feliil­c'őtt áll az a rendelet, amely amelyre talán még soha nem vizsgálat feltétlenül megnöveli a napi hat órára csökkenti n vegy- akadt pclda, hogy a tanácstagok küzépparasztság bizalmát. Ezzel iparban és a Kohó- és Gépipari nem minden kérdésben hoztak kapcsolatban felvetődött, hogy Minisztérium egyes üzemeiben egyhangú döntést; voltak, okik Ilem jött-e el az ideje annak, a/ egészségre ártalmas munka- a javaslat ellen szavaztak, ami- hogy a tsz-be felvegyék a kulá­lielyen dolgozók munkaidejét és kor olyan fontos ügyről volt kokat. A Politikai Bizottság cr­még egy sor olyan intézkedésre szó, mint például az új piac el- re világosan ncmlegos választ ad kerül sor, amelyek elősegítik a helyezése. Vannak persze dolgok, a jelen fejlődési szakaszban. El­szocialista demokrácia megérő- amelyekben teljes mértékben lenben a beszámoló megállapítja: sülösét, az elkövetett liibák és sé- megegyezhet mindenki állás- „A mi véleményünk szerint kí­relmek orvoslását; amelyek elő- pontja, de az olyan döntések, vánatos felülvizsgálni az olyan segítik az egész dolgozó nép po- amelyeket nem előz meg vita, kuláknak minősített dolgozó pa­lilikai és gazdasági aktivitását amelyekkel kapcsolatban nem rnsztokat is, akiknek esztendők­A budapesti Nemzeti Sportcsar- fejtik ki nézetüket az érdekeltek, kel ezelőtt cséplőgépjük, vagy ivókban elhangzott pénteki be- ezek azt mulatják, gyenge lábon műhelyük volt, ezen a címen szód után pedig bizton állíthat- áll ott még a szocialista demo- kerültek a kulákok közé. Végül juk: a mi pártunk nemcsak sza- krácin. Sok és nagyon lényeges ajánlatos felvenni a terinelőszö­s-likban, de tettekben váltja vn- döntéseket hoznak még egyes vetkezetek tagjai közé azokat a lóra a XX. kongresszus tanul- funkcionáriusok anélkül, hogy dolgozó parasztokat, akiket ed-} ságaiból mindazt, ami hazánk előzőleg kikérték volna a dol- dig a kiilak-rokonság miatt uta-i viszonyaira alkalmazható. gozók véleményét, meghallgat- sítottak el", . , . ták volna javaslataikat. Amint , _ , , , ,. , i A XX. kongresszus után - p4rtunk Polillkai Bizottságának Nepunk helyesli a párt poh­roha levontuk a következtetése- beszámolója hangoztatja: mosta ™BJat> hel>:e6Ü. a nagyszerű tóv­, , ,, , _ ... ... , .... -„• latokat nyitó második ötéves terv Let, - nem mentünk eléggé széles tömegek közötti politikai ;„.nví,,Jf _ ^ tanúgkodik en vita, amely a me­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 118. szám I Ara: 50 fillér l Vasárnap, május 20.' Ny©!: nap helyett hat nap A munkaverseny segíti nz adósság törlesztését a Szeged I. Téglagyárban nem meniuiui eiegge j-cics iviucj™ - - v -. a tanulságok Ievonásá- munha berfüh cl,dtérbe:. » doI8°: az az cieV( ban. Beszeltünk ugyan a demo- UcII. s a vezetőknek mindennapos kibontakozott ezzel kap­kratizmus kiszélesítéséről, a bí- szoros kapcsolatban kell lenniük cs°latban; Helyesli nepunk, par­rúlat és önbírálat hatalmas, elő- a tömegekkel, figyelni kell a tunk. külpolitikáját, amely a , . , . < i i • • í szoaialista világrendszer orsza­10VÍVÖ erejéről, de ennek a sza- gai közötti szorosabb barátság­bad, építő szándékú, a párt és a 31 n ' 1 . . ra, minden hasonló szándékú or­, , nap mint nap megnyerni okét ' . .. ... „•..,. »éP ügyét előrevivő bírálatnak * ügyünkAek. „A tömeg a sz^8a .va'° együttműködésre nem mindig volt meg a lehető- jyií elemiinh'* —*• mondotta Ró- lr W. A Esongróü megyei dol­, • i .. i • í . í gozók, itt a jugoszláv hatar szé­cége. Amint Rákos, elvtárs a kosi elvtárs. A mi pártunk a f helyesléssel figyelik Politikai Bizottság beszámolójá- Horthy-lerror idején csakúgy, M Jugoszlávia né­, , , , ..,, mint a felszabadulás utáni esz- .... . ,B . ban a budapesti akt.va ülésen len(lőkben „ na tö k az pc. közötti barátság felújítását, megállapította: bizony nem is ész né pártjavolt, |s az is ^psitéset. Partunk polmhaja ... ,. .. , • iz j mi -- v. ••• í uanti bizalmat erősítem, ápolni nagyon bátorítottuk, s ami lé- marad. Tcliat batran menjünk a .... . ' ... , i •• . l- j -í • es lepesztem a magyar dolga­», véges - nem nagyon támogat- tömegek közé, hirdessük par- ^ ^ J luk az ilyen bírálatot. Ez az ál- tunk helyes célkitűzéséit és ver- /)m o kommunistá]. h;jonlosahb lapot a személyi kultuszból, a juk vissza mindenütt az ellen- me]űssé jj bizalom H a nö. sicktaszcllaniből, a vezetésben séges nézeteket Nem ke11 fél- vekyő ^^ eokhelyt megmutatkozó bürokra- nunk a legszélesebb kritikától ^ q fcjIMéséuek tizmusból táplálkozott. Itt a me- sem. Az egyszerű emberek alul- n éietszinvonaláilJak emelé. gyében is egyes párt- és állami rol jovo bírálatát akkor i. fo- ^ ,épésekUel el6re vlvd Mzetök csalhatatlanoknak érez- gadjuk el ha annak csak egy ^^^ tcrvünk lék magukat, nem tűrték mun- resze megfelelő, ha ez va óban h^((is.uak Az a fc]adalunk. láinlr Knviiő^ándúkú bírólntát cnflű szándékú, ha azt valóban dicső ártunkat n|.g hala,. kljük sogítőszándékú bírálatát epltö szándékú, ha azt „ „„„„ ,Jullu_aL „,,.„ „„,„,. sem, s a tömegek meggyőzésé- impi demokratikus rendünk, szo- masabb- mé gntudatosabbá, nek rendkívül fontos gyakorlata CD lsta építésünk szeretete su- egysége9ebbé m,-.g cselek. helyett adminisztratív intézkedő- gallja. Ugyanakkor nem szabad v6kó cbbé_ a tömegekkel még ack, sokszor törvénytelenségek megengednünk olyan bíralatot, í)S5zeforrottabb - ^ ül h következtek be. Még mindig elő- amely árt a partnak, vagy amely • értJ fordul - s ezt a Szegedi Járás, megnehezíti a part altal megl.a- ^ , s its0 ki(folgoz. Tanács és a járási pártbizottság torozott feladatok végrehajtását. n- Köz i Vezetőségünk l,e­lüri -, hog>' például Bordány- Most teljes súllyal ereznie kell fitikáját Ó9 akarattal ban, Zsombón, Kisteleken sú- minden kommunistának a fele- /g vasf lemmel biztosítsa e lyosan megsértsék a szocialista lősseget a reá bízott térületért, a ^ ^^ me ,ósítiisáu törvényességet. Mert ne gondol- partért, a partfegyelemért, a szo- • B juk, hogy csak a központban cializmus építéséért, a bürokra- Az utat, melyen haladunk, mész­dolgozó elvtársak hibásak, hi- tizmus elleni harcért. Tudnia kell szire előre megvilágítja a XX. bát követtünk cl mi is Csöng- minden kommunistának, hogy kongresszus, melynek határoza­tod megyében. Amikor az Ál- a pártdemokrácia kiszélesedése, taft mi> ma kommunisták, hímvédelmi Hatóságot sok dol- n szabad bírálat es önbírálat szo- , . , , . .. . . gozó a meg\'ében mumusnak te- rosan összefüggnek a pártfegye- »> m'at iazank hű f a'."8> kinti ahelyett, liogy a népi de- lemnek, a párt egységének és a is mint a proletár nemzetköziség mokráciára, a munkásosztályra kommunisták felelősségének kér- katonái, egész dolgozó népünk kezet emelni merők félnének tő- désével. üdvére és boldogulására, a saját le, akkor ez az emberek tuda- A mi megyénkben különösen ^ ^^ való­Iában azoknak a törvénytelensé- nagy jelentősego van annak, ' geknek maradványa, amelyeket hogy a dolgozó parasztság újabb ra valtjuk. a Szovjetunióban Berija és ban- tömegeit bódítsuk meg szilárdan Legyenek ebben egységesek" a dija, nálunk pedig Péter Gábor a szocializmusnak. Termelőszö- c -d ei kommunisták, és társai a nép ellen elkövettek, vetkezeti mozgalmunk fejlődését ... He most a legjobb úton va- az idén tovább akarjuk előre » munkálkodjunk együtt a megye gyünk, liogy a hibákat mindé- vinni. Élihez ki kell javítani azo- egesz népével. nütt megszüntessük, a bizalmat­lanságot eloszlassuk. A mi pár­tunk nem titkolja el a hibákat. „Ha mi nem fogunk félni attól, hogy a legkeservesebb és legne­hezebb igazságról is egyenesen beszéljünk, akkor megtanuljuk, feltétlenül, biztosan megtanuljuk legyőzni az összes és mindenféle nehézségeket" — ahogyan erre Icuin tanította a kommunistá­kat. A Politikai Bizottság be­számolóját a nyílt őszinteség hatotta át. A még meglévő hi­bák kijavításának és gyors előre­haladásunknak egyik kulcsa: őszintén beszélni a néppel, a né­pet segítségül hívni, s a néppel együtt küzdeni. Egyes bürokraták itt a megyé­ben is megijednek: mi lesz, ha most szemükbe mondják hibá­jukat, amelyeket eddig hatalmi Kétfajta téglát égetnék a Szegedi I. számú Téglagyár­ban. Tömörtéglát és lyuka­csosat. Ez utóbbit szovjet módszer szerint az építkezé­seknél közfalakinak használ­ják. A téglagyár dolgozói az esős idő miatt mindkét fajta tégla készítésével elmarad­tak. A Tiyersgyártás 72 ezer­rel kevesebbet termett ebben a hónapban, mint amennyi a terve. A kemencénél is több mint 30 ezer az elmaradás. Nem siránkoznak azonban a dolgozók, hanem cseleksze­nek, Az árvíz. Ez a szó minden beszélge­tés alkalmával ismétlődik a téglagyárban. A bányában, a présnél, a műszárítóban, a kemencénél ezt emlegetik a dolgozók. Oda kell most min­den tégla, hogy a rombadől t házak hamar felépüljenek. Ezért vállalták az égetők, hogy ebben az évben terven felül félmillió téglával többet égetnek. Az esős idő azonban soi.iszor keresztülihúzta szá­mításukat. A jó idővel együtt a Mlksi-brigád tagjainak kedve is jobb lett. A behor­dok olykor annyira a sarkuk­ba érnek a ki hordóknak, hogy már két kamra sem választja el fl'.oet egymástól. A klhordó­kat sem kell fólteini, 60 fo­kos hőségben is alaposan megrakják a kihordókocsikat frissen égetett téglával. En­nek á versengésnek az lett az eredménye, hogy az áprilisi 8 nap helyett most 6 nap alatt csinálnak egy kört a kemen­cénél. A minőség jó, a brigád minden tagja kiváló dolgozó. A bányánál nehezebb hely­zetben van a Papp-brigád. ök az adósság törlesztését másképp oldották meg, mint az égetők. Az eső után 3 na­pig féllábszárig érő sárban ásták az agyagot. Igaz, nem teljesítettéle a tervet, de be­csülettel dolgoztait. Mivel ná­luk majd 40 ezerrel több az elmaradás, megbeszélteik a gyárvezetővel, hogy szomba­ton fél műszak helyett egész műszakot dolgoznak. Ver­senytársaik előtt nem akar­nak szégyemlkieziii és amit ígértek, azt teljesíteni akar­ják. Slézinger Lajos gyárve­zető bizakodva mondja, hogy még ebben a hónapban letör­lesztenek minden adósságot. Munkájukat azonban a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés segíthetné; ugyan­is versenyben van a Szeged l-es számú Téglagyár a Sze­ged II., a csongrádi és a hód­mezővásárhelyi téglagyárral. A verseny értékelése azonban elakadt. Nem tudják Szeged I-ben, hogy ők első, vagy utolsó helyen állnak. Ha ha­vonként értékelnék a ver­senytársak eredményeit, s azt közölnék is a versenyzőkkel, még jobban menne a munka, s több szép eredmény szü­letne. A verseny rendszeres értékelésével járuljon hozzá a Téglagyári Egyesülés a jobb eredmények eléréséhez. Megyeszerte ismertetik a tanácstagok az új adófizetési rendeletet — Dorozsmaiak példamutatása — Röszke as élen A szegedi járás községei között a május 15-i értékelé­sek szerint növényápolásban Röszke áll az első helyein. A rösakei egyéni parasztok kö­zül 864-en vannak párosvor­senyben a tavaszi munkák minél jobb és gyorsabb el­végzése érdekében. A röszkei dolgozó parasztok páros-versenyvállalásai előse­gítik a háromszázalékos ter­mésátlag emelését. Csongrád megyében az új adófizetési rendelet ismerte­tésében a tanácstagok is te­vékenyen közreműködnek. A megye mintegy félszáz; köz­ségében több mint 300 kis­gyűlésen magyarázták meg a dolgozó parasztoknák, ho­gyan számíthatják ki földjük kataszteri jövedelme után kö­telezettségüket. Kiskundorozsmán a tanács dolgozói kis táblázatokat ké­szítettek, amelyeken minden­ki könnyen ki tudja keresni, hogy a jövőben mennyi adót kell fizetnie. E lapokat szét­osztották a tanácstagok és a pedagógusok között, akik így részletes felvilágosítást tud­nak adni az új adófizetési rendelettel kapcsolatos kér­désekre, ezenkívül beszámo­lóik során ismertetik azt Is, *hogy milyen sokat fejlődött községük. Nemcsak iskoláik­ról, új tantermeikről, új nap­közi otthonukról és épülő kor­szerű filmszínházukról be­szélnek, hanem elmondják azt is, miiként szeretnék fej­leszteni községüket az elkö­vetkező években. Szólnak ar­ról, hogy falítjuk is csak úgy gyarapodhat, ha a dolgozó parasztok az eddiginél na­gyobb mértékben segítik az ország építését. A tanácstagok példamuta­tásukkal is agitálnak. Gyuris Ferenc ha'tholdas, Lajkó Sán­dor négyholdas dolgozó pa­rasztok, a nép helyi választot­tai, az elsők között fizették ki az új rendelet értelmében kivetett második negyedévi adójukat. Nagyrészt a pél­dát mutató, jó felvilágosító munkát végző tanácstagok­nak köszönhető, hogy május 15-ig a második negyedévben esedékes 150.000 forint he­lyett már 200.000 forintnyi adót fizettek ki Kiskundo­rozsmán a dolgozó parasztok. Ezzel eddig mintegy 10 nap­pal túlteljesítették esedékes adófizetési tervüket. — A Juhász Gyula-Szabad­egyetem Jogi Tagozatának befejező előadását <ir. Halász Aladár egyetemi professzor, a Fővárosi Tanács tagja tart­ja ..A házassági jog főbb kérdései" címmel május 22­én, kedden este 7 órakor a Városi Tanács üléstermében. Ezt követően az előadássoro­zat résztvevői megkapják a TTIT megyei szervezetének elismerő oklevelét. — Pándi Pál tart beszámo­lót Szegeden szovjetunióbeli útjáról a Társadalom- és Természettudományi Ismeret­terjesztő Társulat szegedi klubjában (Horváth Mihály utca 3. szám, II. emelet) má­jus 25-én, pénteken este 6 órai kezdettel. A Xt, Autójavító Vállalat segítsége a zsombói Béke Tsz-nek A XI. Autójavító Vállalat Az üzem dolgozói rádiót sze­több éve segíti már a zsombói rel,ek fel egy autóra és pén­„,. „, ,....., . , teken este ellátogattak Zsom­Béke Termelőszövetkezetet. bóra A falu föterén töb,b Minden évben ellátogatnak mint 200 ember jött össze, s többször is hozzájuk, gépeket közösen hallgatták meg Rá­javítanak anyagi segítséget kosi Mátyás elvtárs beszédét. ..,,'... . , A közös rádióhallgatás után nyújtanak. Az üzem es a tsz kénéJ{ a z6cmbóiakj hogy 8Ű. között meghitt barátság fej- rűbben látogassanEfa el ha­lódott ki. Amikor megtudták ^^ ^ üz<?m vezetői (gé. a tsz tagjai, hogy a budapesti ^ ,eUekj hcgy rendsZ8rQ­pártaktíva értekezletét a ra- síteni fo.gják közös rádió. d'ó1ís köfr^l,ÍS,mtteltenJZ hallgatást más alkalmakkor Autójavító Vállalathoz for- . B. , dúltak segítségért, mivel a mindaddig, míg Zsombón j faluban még nincs villany, ki nem gyúl a villanyfény, Kodály Zoltán új művét mutatják be a Főiskolai Napon Évről évi-e immár hagy>­mányossá vált Szgeden má­jus hónapban a Főiskolai Nap megrendezése. Bővülő és gaz­dagodó programjával egyúttal tükrözik azt a növekvő sze­repet. amelyet Szeged város kulturális életében a Pedagó­giai Főiskola betölt A főis­kolai napok eddigi műsorait főleg zenei események tették széleskörben vonzóvá. Az idei évben a Főiskolai Nap keretében olyan hang­versenyre kerül sor, mely az egész város zenei éleié­nek is jelentős eseménye lész. A szegedi Nemzeti Színház­ban május 27-én, vasárnap délelőtt megrendezett hang­versenyt Kodály Zoltán új művének bemutatója teszi még ünnepélyesebbé. Hogyan részesült a főiskola abban a kitüntetésben, ihogy az úi Ko­dály mű első megszólaltatóla legyen? Harminc évvel ezelőtt mu­tatták be Kodály azóta vilá­got járt színpadi művét, a Hári János-t, mely a magyar zeneszerző méltán legnépsze­rűbb alkotása, s zenéiének minden részlete közkinccsé véti. Ilyen a Ihíres Intermezzó is, amelynek lendületes, szár­nyaló dallamossága szinte együtténe-klésre késztet. A szegedi főiskola ének-zene tanszékének professzora, dr. Szeghy Endre már 1931­ben Kodályhoz fordult az­zal a kéréssel. írjon k&rus­művet az Intermezzóból. Kodály 1934. november 20-án hozzá írt levelében a követ­kezőképp válaszolt: „Az In­termezzo énekeltetésére már magam is gondoltam, nem ugyan a capslla. de a zenekar mellé képzelt karral. Edd'g nem találtam alkalmas szö­veget. ritka a versforma: ha tud figyelmeztetni valamire, köszönettel venném." Telt. múlt az idő. de Szeghv professzor, — ki Kodály kó­rusművészetének lelkes mun­kával tört utat Szegeden — nem mondott le arról, hogy a régi terv valóra váltásához a mester segítségére legyen. Az utóbbi években mind- na­gyobb számban jelentek meg dr. Vargha- Károlynak, a Sze­gedi Főiskola egykori hallga­tójának, a Pécsi Pedagógiai Főiskola tanárának tollából szebbnél-szebb kórusszövegek. Az elmúlt évben hozzáfordult és megkérte, vállalja ezt a nem könnyű költői feladatot' írjon szöveget az Intermezzó­hoz. Vargha Károly a 6zép feladatot örömmel vállalta, s decemberre elkészült a vers. Költői tartalma, tökéletes ze­nei prozódiáia első olvasasra megnyerte Kodálv tetszését. Szól a zene toborzóra: Ezt a hazát karunk óvta Ösl rögót vasunk védte Ezer éven át. Pár hét alatt készen állt az új mű vegyeskarra, az eredeti zenekari kísérettel. Kodálv Zoltán a mű bemutatásával Szeglhy Endre professzort bíz­ta meg. aki a mű megszületé­sének gondolatát több mint 20 éven keresztül ébren tartotta és lelkes kezdeményezéssel előmozdította. Hozzájárult ahhoz is, hogy a mű első megszólaltatására az idei Főiskolai Napon te­rülhessen sor. A mű impozáns bemutatá­sára a főiskola énekkara. — amely az Országos Kultúr­versenyen nemrég ért el má­sodik helyezést — összefog a szegedi Kodálv kórussal, a MAV Hazánk Énekkaréval és a Szövetkezeti Bizottság Ének­karával,* h--v ezáltal is nö­velje a bemutató jelentőségét az egész város zenei életében. A kíséretet a szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom