Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-19 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LArjA XII. évfolyam, 117. szám Ara: 59 fillér Szombat, 1956. május 19. Mai számunkból: A Szegedi Ruhagyárban készül az üzem ötéves terve (5. oldal) Megvitatták a Szegedi Tudományegyetemen az új ötéves terv irányelveit (5. oldal) Gyorslista az Első Békekölcsön tizedik húzásának második napjáról (4. oldal) áinÉi ^01! yunkf ozeime A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságán ah aktívaülése A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága pénteken délután aktívaülést tartott a Nemzeti Sportcsarnokban. Az aktívaUlcs elnökségében foglalt helyet Apró Antal, Aes Lajos, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József. Rákosi Mátyás, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Bata István és Piros László, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint az MDP Központi Vezetőségének, Budapesti Pártbizottságának több tagja; több megyei pártbizottság titkára, a pártós az állami munkában, termelésben, a kulturális munka területén kitűnt dolgozók. Az ünnepélyesen feldíszített sportcsarnokot zsúfolásig megtöltötték a meghívott pártmunkások. Az aktívaülést Kovács István, a Magyar Dolgozók Páríja Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezután Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára tartotta meg beszámolóját. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Tisztelt Pártaktíva! Kedves Elvtársak! Alig negyedév telt el azóta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megkezdte korszakot formáló munkáját és bátor, a marxizmus—leninizmust tovább gazdagító következtetéseket vont le a jelenkor olyan fontos nemzetközi kérdéseire, mint a szocialista ég kapitalista rendszer békés egymás mellett élése, a háború elkerülhetősége és a szociPnrtjSt, de az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, a világ minden népét érinti. Nmdannyiurvk szamára világos, hogy egész nemzetünk, egész jövőnk szempontjából milyen sorsdontőek voltak az olyan események, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, vagy a Szovjetunió győzelme a második világháborúban. Felszabadulásunk, egész szocialista fejlődésünk ezeknek az. eseményeknek egyenes foalizmusba való átmenet, békés' lyománya. Hatalmas jelentő ségű nemcsak partunk, de egész dolgozó népünk számára a XX. kongresszus munkája is. Ezért kísérte soha nem tapasztalt figyelemmel a kongresszus menetét az egész magyar nép, ezért üdvözülte és helyeselte az ott hozott határozatokat. Ezért valljuk mi, magyar kommunisták magunkénak azokat az eszméket, melyek a XX. kongreszszust lelkesítették és fűtötték, s ezért tekintjük cíket vezérfonalul további munkánkban, a szocialista építésben. formái a különböző országokban. Nem kevésbé fontosak a XX. kongresszus határozatai a pártélet lenini normáinak szigorú betartásáról, a kollektív vezetésről, a párton bejüli demokrácia fejlesztéséről, a kritika és önkritika erősítéséről, valamint a személyi kultusz maradványai elleni állhatatos harcról. Ma már nyilvánvaló a XX. -kongresszus óriási jelentősége, mely nemcsak a SzovjetUniót, s annak Kommunista A XX. kongresszus határozatainak alkalmazása Két hónapja,- hogy pártunk Központi Vezetősége megkezdte a XX. kongresszus határozatainak a magyar viszonyokra vaió alkalmazását. Mit tett ez idő alatt pártunk Központi Vezetősége? Mindenekelőtt dolgozó népünk elé tárta a kongresszus anyagát. A pártértekezleteken, a pártaktívákon, pártunk százezres tömegei előtt, ismertettük és megtárgyaltuk a XX. kongresszus munkáját, s mozgósítottuk a pártot arra, hogy egész tevékenységében érvényre jussanak a pártélet lenini normái, s hogy a Központi Vezetőségtől kezdve a tmegyei, járási, és helyi szervezetekig, az eddiginél sokkal következetesebben kerüljenek alkalmazásra a kollektív-pártvezetés lenini elvei. Pártunk Központi Vezetősége nyilvánosságra hozta és megvitatás céljából a dolgozók elé terjesztette a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves terűéről szóló irányelveket. Ezekben az irányelvekben már felhasználtuk a XX. kongresszus és a Szovjetunió hatodik ötéves 1 ervének tanulságait. A kormány, pártunk Központi Vezetőságének javaslatára évi 900 millió forint értékű árleszállítást hajtott végre, hogy ilymódon is emelje a dolgozók életszínvonalát. Még, ebben az esztendőben olyan bérkorrekciók literülnek végrehajtásra. elsősorban az alacsonyabb fizetési kategóriáknál. melyek év) Kihatása 800 millió forini. A part javaslatára a Minisztertanács szabályozta az újonnan épült lakások elosztásának rendjét olymódon, hogy az új lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül résztvevő dolgozóknak kell juttatni és Budapesten a tanácsok osztják szét az új lakásck 40 százalékát. Kibocsátás előtt áll a rendelet, mely napi 6 órára csökkenti a vegyi iparban és a Kohó- és Gépipari Minisztérium egyes üzemeiben az egészségre ártalmas munkahelyei; dolgozók munkaidejét. A Minisztertanács újabb rendszabályokat foganatosított a dolgozók panaszainak és bejelentéseinek gyorsabb intézésére. Előkészületben vannak a tanápsok mellett létesítendő szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok. E bizottságok a kisebb ügyeket, melyekért azelőtt, gyakran börtönbüntetést szabtak ki. ezentúl bírósági beavatkozás nélkül, helyben, gyorsan rendezik. Tavaly november ót.-í újabb amnesztiával több mint 9000 közönséges bűncselekmény miatt elítélt ember került-szabadlábra. s több mint 11.000 kisebb bűnügyben megszüntették az eljárást. Egy sor rendszabály van kidolgozás aiatt, melynek céija, hogy a párt- és az állami életben megerősödjön a demakratikus szellem, s a szocializmus építéséből népünk legszélesebb rétegei az eddiginél sokkal aktívabban kivegyék részüket. Végül, de nem utolsósorban. jelentékenyen megjavult a közellátás. Néhány vidéki hely kivételével, ahol a húsés zsírellátás körül időnként még nehézségek vannak, az élelmiszer-ellátás jó, és soha az iparcikkek ilyen minőségben és választékban nem álltak a lakosság rendelkezésére, mint most. Népünk örömmel fogadta a második ötéves terv irányelveit Népgazdaságunk fejlesztésének, második ötéves tervünknek irányelveit az egész dolgozó nép a legnagyobb helyesléssel és örömmel fogadta, mert érezte, hogy ezzel még szélesebben kitárul előtte a szocializmus építésének, hazánk további felvirágozásának és a népjólét emelésének nagyszerű perspektívája. E terv célkitűzései reálisak, megalapozottak, számba veszik a felszabadulás óta eltelt 11 esztendő fejlődésének hatalmas eredményeit és tapasztalatait, pártunk III. kongresszusának utasításait, s mindazt, amit hároméves, ötéves tervünk megvalósítása. valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanulságai számunkra nyújtottak. Kidolgozásuknál Központi Vezetőségünk számolt azokkal a lehetőségékkel, melyeket a szocialista országok közötti együttműködés a jövőben fokozottan nyújtani fog .és nem felejtkezett meg az eddigi tervgazdálkodásunk folyamán elkövetett hibákról sem. Az első ötéves terv menetét résziben zavarta, hogy végrehajtása közben olyan célokat is tűztünk magunk elé, melyek meghaladták erőinket. 1953 júniusa után megkezdtük e hibák kijavítását, s komoly eredményeket értünk el az életszínvonal megjavítása, az áruellátás terén. Javult a parasztság termelési kedve is. Gyorsabb lehetett volna fejlődésünk, ha az 1953—54-es esztendők gazdaságpolitikájában megnyilvánult jobboldali nézetek nem okoztak volna komoly károkat. Elég megemlítenem, hogy 1954-ben egész ipari termelésünk csak 0.'3 százalékkal növekedett. A nehézipar termelése 1954-ben majdnem három százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A nemzeti jövedelem 4 százalékkal volt kevesebb .1954ben, mint a megelőző évben. A termelékenység esett, az önköltség emelkedett. A termelőszövetkezetek jelentékeny része feloszlott. Soha a tervgazdálkodás óta ilyen visszaesés a termelésben és a nemzeti jövedelemben nem fordult elő, mint 1954-ben. A hiányok pótlására feléltük tartalékaink jelentékeny részét, s az anyagellátás rr.ég ma is sínyli ennek következményeit. Megnőtt külföldi adósságunk. Amikor Központi Vezetőségünk határozottan fellépett e jobboldali elhajlás ellen, leleplezte és elszi. getelte ennek , hordozóit, akkor megváltozott a helyzet: megszűnt a termelésben a visszaesés, az egy helyben topogás, emelkedett a munka termelékenysége, csökkenni kezdett az önköltség és népgazdaságunk minden területén újra megindult az egészséges fejlődés. Az elmúlt 1955-ös esztendő a fnásodik ötéves terv előkészítésének éve volt, s emiatt egy évre korlátozott feladatai nem adtak elég perspektívát. Ez a perspektíva, szocialista építésünk széles távlatai most, a második ötéves terv célkitűzéseiben bontakoznak ki s adnak új lendületet.' új energiát a további munkához, az újabb sikerekhez. A második ötéves terv irányelvei azt az alapvető feladatot tűzik ki célul, hogy az egész népgazdaság termelő erőinek további jelentős fejlesztésével egyidejűleg a mezőgazdaságban is uralkodóvá váljanak a szocialista termelési viszonyok, rendszeresen emelkedjen a dolgozó nép életszínvonala és szilárd alapon folytatódjók az ország további felvirágozásá. kában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanez idő alatt a parasztság pénzbeli és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékkal kell emelkednie. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni elsősorban a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál a 7 órás munkanapra vajó áttérést. A második ötéves terv idején tehát a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala jelentékenyen emelkedik. A termelés fejlődésének üteme viszonylag lassúbb, mint az első ötéves terv során. Ez egyrészt a terv gondosabb megalapozottságával, a helyesebb arányok kialakításával függ össze, másrészt azzal is, hogy a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem' minden egy százalékos emelkedése közel ötven százalékkal nagyobb termékmennyiséget ad, mint az első ötéves terv során. A második ötéves terv beruházásai legtöbbet az alapanyagtermelés elmaradottságának megszüntetésére fordítanak, hefar ezzel megjavuljon az anyagéilátás, melynek nehézségei komolyan zavarják a termelést, s ami miatt sok a panasz a dolgozók között. Különösen erőteljesen nő a vegyipar, melynek fejlődési illeme valamennyi iparágét meghaladja. A vegyipar termelése a második ötéves terv alatt megkétszereződik, ami ugyancsak jelentékenyen hozzájárul uz alapanyagtermelés elmaradottságának felszámolásához, Az irányelvek nem annyira a nagyszámú új létesítményekre; hanem a meglévő üzemek modernizálására fektetik a hangsúlyt. Ez elsősorban Budapestre vonatkozik, ahol a megnövekedő termelést főleg a meglévő gyárak rekonstrukciójával, új gépek beállításával, az ipar műszaki színvonalának emelévévcl kívánja a terv biztosítani. Az ötéves terv célkitűzései között rendkívül fontos az ipar műszaki színvonalának emelése, az ipar és a közlekedés korszerűsítése; s ami ezzel jár, iparunk molorjánuk, a gépiparnak további gyorsütemű növelése. A második ötéves terv irányelveinek vitája A második ötéves terv .irányvonalait a párt ezúttal, nagyon helyesen, megvitatás céljából az egész dolgozó nép elé bocsátotta. Ezt a lépést — melynek lényege, hogy az ötéves tervet a dolgozók véleményének kikérésével, aktív közreműködésükkel, kezdeményezésük szabadabb kibontakozásával akarjuk kidolgozni — mindenütt örömmel és lelkesedéssel fogadták. Ebben a lényben is annak bizonyítékát, látják, hogy pártunk e téren is érvényre juttatja a XX. kongreszszus szellemét. „Ez a mi tervünk" — mondják most az üzemekben a dolgozók és ennek megfelelően fognak a terv megtárgyalásához és kiegészítéséhez. Mióta a terv irány.vonalainak megvitatása elkezdődött, pártszervezeteink, pártfunkeionáriusuink és párttagjaink aktivitása fokozódott, munkájuk konkrétabbá vált, tekintélyük emelkedett a dolgozók és a műszaki értelmiség előtt. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a vállalati tervezés során a dolgozók cselekvően vesznek részt a tervezés munkájában, s kiszélesedik látókörük, mikor üzemük fejlesztési terveit, s ezzel kapcsolatos saját feladataikat évekre előre látják és felvetik. De látják és bírálják a hiányosságokat is, mindenütt tapasztaljuk, liogy komolyan mognőtt a dolgozók aktivitása; vitakószsége, harcosabb lett ma-, gulariásuk és hangulatuk. — Bengcteg javaslat érkezik az ötéves terv irányvonalához. Ezek a javaslatok igen sokrétűek és gyakran helyesen mutatnak rá a tervezés egyes gyengéire, vagy a meglévő, de ki ncm használt lehetőségekre. A legtöbb üzemben a dolgozók nemcsak javaslatokat lesznek, de keményen kiállnak és harcolnak javaslataik elfogadásáért, azért, hogy előterjesztéseiket a vállalati tervben beépítsék. A használható javaslatok kerüljenek a tervekbe A dolgozók életszínvonalának emelése A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkáján vörös fonalként húzódott végig a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A mi második ötéves tervünkben is ez az alapvető, náiunik is erre kell a fő figyelmet fordítani. Ez a terv megvalósításának egyik legfőbb biztosítéka s egyben mutatója annak, hogy a tervben is erőteljesen érvényesül a XX. kongresszus szelleme. Jól tudom elvtársak, hogy valamennyien ismerik a második ötéves terv irányelveinek fő mutatóit. Ezért csak röviden szólok róluk. A szocialista ipar termelése 5 év alatt 50—52 szézalékikal, a mezőgazdaságé 1950—54. évek összes mezőgazdasági termeléséhez képest az 1956—60. évek összes mezőgazdasági termelése mintegy 27 százalékkal nő. Ennek alapján a nemzeti jövédelem 1960-ban 43—44 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben. öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni, amihez még a termelőszövetkezetek körülbelül 2 milliárd forint összegű beruházása járul. A lakosság fogyasztása 1960-ban 34—35 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv idösza— Ugyanakkor (helyenként az is tapasztalható az irányelvek megvitatásával kapcsolatban. hogv lazítani kívánják a terveket, vagy lehetőségeinket meghaladó beruházásodat követelnek, pedig a beruházások növelése legtöbbször csak az életszínvonal emelésének rovására történhet. — Hatalmas mozgósító ereje van annak, hogy a terv irányelveit az egész nép elé vittük és végleges kidolgozásába bevontuk az üzemek, a bányák, az építkezések, a Magyar Tudományos Akadémia, a kutatóintézetek, az egyetemek. a hivatalok, az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és az egyénileg dolgozó parasztokat is. Legtöbbjük nagv örömmel és alkotó kedvvel vesz részt az országépítő vitában. Most gondoskodnunk kell arról, hogy a felmerült használható javaslatok, kiegészítések bete is kerüljenek a tervekbe, hogy mindazok, akik aktívan résztvettek a tervek megvitatásában. lássák hogv nem dolgoztak hiába, jogos kritikájukat és helyes javaslataikat megszívlelik es valóravált.iák. — Ami alapanyag-ellátásunkat illeti, az itt tapasz'aiható nehézségeknek részben objektív okai vannak: például a külföldi nyersanyag nem érkezik meg idejében. Ezen csak fokozatosan lehet segíteni az export, az t—port megnövelésével. készletek felhalmozásával. melyek a folyamatos termelést biztosítják. De egy sor üzemben előfordul, hogy a hónap első és második (Folytatás a 2. oldalon)