Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-18 / 116. szám

Péntek. 1958. május 18. Vita a második ötéves terv irányelveiről «• • • • — Javaslat a vasúti kocsiforduló meggyorsításához 3 DELMAGY0RORSZBG 1 avaslom a kocsik önsúlyozásának és utár.mérlegelésének mellőzését sz állami vállalatok, intézmények. szocialista szektorok egymásközti — belforgalmi — áruforgalmában, a kocsirakományú küldemények továbbításánál, feladásánál, illetőleg kiszolgáltatásánál. A vasút, mint szállító szerepel az árufuvarozás alkalmával. De ugyanakkor, mint közbeiktatott felelős szervet bevonják rendszeresen a súlymegállapításoknál. Véleményem szerint szükséges, hogy nagyobb legyen a bizalom, a megbízhatóság és a felelősségérzet az állami vállalatoknál, intézményeknél, szocialista szektoroknál egymásközti áruszállítás esetén, s ne vonjanak be be egy közbeiktatott szervet. A fentebbi vállalatok a kocsirakományú küldeményeket súlybevallással adják fel továbbításra. Rendszeresen előfordul. Ihogy az üres kocsikat megvakás előtt, vagy kiürítés után önsúlyozni kell- Az áruval megrakott kocsikat a felvevő, közbeeső, vagy rendeltetési állomáson mérlegelni, illetőleg után-mérlegelni kell. (Természetesen, ha látszólagos hiány, va^v sérülés mutatkozik. mindenképpen feltétlenül szükséges mérlegelni!) Mindez a többletmunka akadályozza az állomásokon a kocsiforduló meggyorsítását s több költséggel, időveszteséggel iái-. Az állomások átbocsátó képességét, a rakodások meggyorsítását, a kocsiforduló növelését nagyban elősegítenénk. ha a kocsik önsúlyozását. utánmérlegelését nem kellene a vasútnak, mint többletmunkát elvégeznie. Természetesen mindezt megfelelően szabályozni kellene. A vasút forgalmát, mind az áru. mind a személvszállításnál nagyban elősegítené. az átszállásnélküli utazást. illetőleg az átrakásnélküli fuvarozást tenné lehetővé a szegedi vasúti Tisza-híd felépítése. A jelenlegi helyzet sét. az ország gazdasági erőbénítólag hat az országon be- södsét is jelentené a híd feliül is a vasúti hálózat folyta- építése, tólagosságában. Ugyanakkor Tálka Károly egy háborús nyom eltünteté- MÁV vezető főellenőr A faipar technikai fejlesztéséhez jobb műszaki képzés szükséges szaki dolgozó tekinti fontosnak a továbbképzést. Góré József nem jár el a szabadegyetemre, pedig az előadások megkezdésekor erre ígéretjet tett. lgy természetesen nem tudja hasznosítani munkájában az ott tanultakat, pedig mint az üzem DISEszervezete titkárának jó példát kellene mutatni ezen a téren is. Hiba az is, hogy az üzemi szakszervezeti bizottság nem gondoskodik a gépmunkások és a többi szakimunkások szakmai továbbképzéséről. A kellő szakismeret és segítségnyújtás hiányában nem valósulhatott meg Nyitrai Zsigmond kéziszegező elgondolása sem. Ö egy kötözőgépet szerkesztett, amelyen a láda-garnitúrák kötözését oldották volna meg és ami jelentős munkamegtakarítást eredményezett volna. Ez nem vált be — pedig a kezdeményezés igen helyes volt —, mert a szakmai felkészültség hiányzott. Éiesedik-e az osztályharc napjainkban ? Gondolatok az osztályharc problémáiról II. A FÁT, mint Ipari alapanyagot, fokozatosan kiszorítják a pót- és műanyagok. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, liogy ahol eddig bizonyos gyártmányokat fából készítettek, a műanyag tartósság és minőség szempontjából értékesebb a fánál. Ezek mellett az előállítás lényegesen olcsóbb, tehát önköltség szempontjából a műanyag alkalmazása előnyös. A műanyagból és pótanyagból való gyártás újfajta gépeket, új munkafolyamatokat és új gyártástechnológiát igényel. Ez szükségessé teszi az új technika állandó tanulmányozását. Üzemünk fokozatosan áttér a farostlemez-ládák készítésére, ami óriási lehetőséget nyújt újfajta termelékenyebb gépek alkalmazására, a munkafolyamatok leegyszerűsítésére. A MŰSZAKI dolgozóknak az ide vonatkozó szakkönyvek tanulmányozásán kívül részt kell venniök a Faipari Tudományos Egyesület szabadegyetemének előadásain, de más ilyen tárgyú tanfolyamokon is, hogy az ott tanultakat az üzem fizikai dolgozóinak a szakmai tanfolyamokon átadják. Ez csak egyik előfeltétele, hogy üzemünk végre tudja hajtani a második ötéves tervben ráháruló termelési feladatokat. A műszaki dolgozók között vannak példamutatók. Balogi Imre, Busa János, Lengyel István, Herzfeld Mihály rendszeresen látogatják a szabadegyetem előadásait és Tanács Ferenc is részt vesz a művezetői tanfolyamokon. Azonban nem mindegyik műA MÁSODIK ötéves terv feladatainak sikeres végrehajtásáért szakismeret és technikai felkészültség birtokában dolgozhatunk erdeményesen. Különösen nálunk a ládaiparban fontos ez, ahol a fenyő-fűrészárut helyettesítő, de a célra tökéletesen megfelelő mű- és pótanyagok alkalmazását kell előtérbe helyezni, mert az ezáltal megtakarított faanyagot az építőipar fantosabb helyen tudja felhasználni. Elsősorban ezért kell szakmai felkészültségünket tovább (bővíteni. Dobay Béla, Üjszegedi Ládagyár A társadalmi munkások keze nyomán épül-szépiil Dorozsma A kiskundorozsmai dolgozó parasztok a május olscje liszteletére szervezett begyűjtési versenyben a legelsők között végeztek. Azonban nemcsak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében az elsők a kiskundorozsmaiak, de időben készen lettek a tavaszi vetés munkáival is, s most már teljes erővel lialad a dorozsmai balárban a növény* ápolás. A sok munka ellenére azonban van idejük társadalmi munkára, községük fejlesztésére, szépítésére is. Az idei községfejlesztési terv nagyobb részét már teljesítették. A Zimonyi, a Temesvári és a Bethlen utcában, mintegy ezer méter hosszúságú új gyalogjárda épült. Ezt a munkát Balogh Mihály tanácstag. Fehér István és Maróli Mihály dolgozó parasztok szervező és irányító munkájával bárom nap alatt végezték el a környékbeli dolgozó parasztok. A jövőben számos utcában építenek még újabb gyalogjárókat. Lukács István elvtársnak, a helyi MEDOSZ-szcrvczet elnökének és Varró Ferenc tanácstagnak, valamint Szilágyi Kálmán tanácstagnak jó szervező munkája nyomán egyedül csak a gyalogjárók építésénél négyezer forintot takarított meg a község. A tavasz idején kijavították a község külterületi útjait is, átereszeket raktak le, ezekkel biztosították a vadvizek lefolyását. lgy több száz hold őszi kenyérgabonával bevetett föld termését tudták megmenteni a talajvíz pusztításától. Az utak javításánál és a vizek leeresztésénél Gyuris Ferenc és Miklós Mihály tanácstag vezetésével 18 lovaskocsi több napon át fuvarozott, s naponta — míg ez n munka tartott — húsz-húsz dolgozó paraszt jelentkezett társadalmi munkára. Ezzel is több ezer forintot takaríthattak meg a falu vezetői, s most ezt a pénzt is a község szépítésére, fejlesztésére fordítják. A falu közepéről úti helyezték a piacteret egy félreesőbb helyre. Ez egészségügyi szempontból is nagy jelentőségű intézkedés a lakosság számára. Az áj piactér feltöltéséhez több ezer köbméter földet kellelt megmozgatni. Kerekes János elvtársnak, a községi tanács elnökének irányításával már ez a muuka is befejeződött. Most már folyamatban van az új piactér kövezése. A teret szépen fásították, árusító asztalok is lesznek. Míg az új piactér építése tartott, Szúnyog Ferenc községgazcla elkészítette a falu főterének, a régi piactérnek a parkosítási tervét. A községi iskolák úttörőinek segítségével már hozzá is láttak a parkosítási terv megvalósításához. Naponta állandóan 50—60 úttörő dolgozik serényen a parkban. A park csinosításából a községi MNDSZszervezet asszonyai is derekasan kiveszik részüket. Tavasz után most már lassankint a nyár is ránk köszönt. A strandfürdőkben is megkezdődik a fürdési idény. A dorozsmaiak erre is gondoltak. A községi tanács kezelésében lévő megyeszerte ismert sziksós fürdőt kitisztítják, s már szépítik, liogy a fürdési idény kezdetére készen várja a strandolni vágyó falusiakat. Még hosszan lehetne sorolni, mi mindenre jut még idejük a nagy dologidő ellenére is a dorozsmai dolgozó parasztoknak. Azonban már ennyi is elegendő ahhoz, hogy láthassuk: a tanácstagok. s a helyi vezetők példamutatásával, jó szervezéssel olyan nagy feladatokat is végre lehet hajtani, melyek elvégzésére társadalmi munkások szervezése nélkül talán csak évek múlva kerülne sor. Tokodi Béla Miért hanyatlott le a kulturális munka a Szegedi Erőműben ? Pár hónappal ezelőtt új kultúrfelelőst választottak a szakszervezet javaslatára az Erőmű dolgozói abban a reményben. hogy az üzem kulturális életében ismételten eleven lesz a vérkeringés. Az újonnan megválasztott Szabolcsi Erzsébet ifjúmunkás nagy akaraterővel fogott hozzá a feladatok megoldásához. Életre hívta az addig szunnyadó színjátszó- és énekcsoportot. Ebben a munkában különösen sóikat segített neki az üzem DlSZ-titkára, Kopasz Lajosné elvtársnő, aki az üzemi fiatalság nagyobb részét bevonta a kulturális munkába. Az eredmény nem is maradt el. A színjátszó-csoport több egyfelvonásos színdarabbal, önálló kulturális műsorral szórakoztatta rendezvényeinken dolgozóinkat. Egy szép napon azonban megszűnt minden. A szociális keret kimerült, nem volt, aki a tanításért kifizesse a csekély összeget az énektanárnak. lgy az énekkar megszűnt tovább létezni. Hasonló sors várt a szíjátszókra is, akikkel azóta senki sem törődött: sem a pártszervezet vezetősége, sem a szakszervezet, sem pedig a vállalat vezetősége. Egy lépést sem tettek azért, hogy a korábbi eredményes kulturális munka tovább fejlődjék. Pedig melyik üzem ne lenne büszke arra, hogy az ő nagy családjába tartozó fiatalok a többi üzemek fiataljaival mérik össze erejüket a kulturális munkában is, hogy az első helyre kerüljenek? Misán György levelező MILYEN HATÁSSAL van ma nálunk az osztályharc alakulására a nemzetközi helyzet? Az a lényeges változás, amely a nemzetközi helyzetben bekövetkezett, elsősorban a Szovjetunió, valamint a békeszerető, szocializmust építő államok következetes békepolitikája nyomán jött létre. Nagy hatással bír az osztályharc alakulására. Kétségtelen, hogy a burzsoázia restaurációs reményeit élesztgeti az, ha a szocialista és kapitalista tábor közötti viszony éleződik. Ezzel együtt természetesen éleződik az osztályharc is. Ez természetes, hisz a két tábor közötti viszony esetleges élesedése az osztályharc élesedése magasabb fokon. Az osztályharcban figyelemmel kell lennünk a megváltozott helyzetre. Ez a változás hatással van az ingadozó tömegekre nálunk, közelebb hozza őket a munkásosztály harcaihoz, ugyanakkor perspektívátlanságot tár a burzsoázia elé, restaurációs kísérleteit illetően. Lelohadnak reményei az aktív külső segítségvárásban, s bizony meggondolja, hogy nekimenjen-e fejjel a falnak. A nemzetközi viszonyok ma számunkra kedvezőek. Kedvezően hatnak a belső osztály-erőviszonyokra is és így hatnak az osztályharc formáira, módszereire. Tehát a mai nemzetközi helyzetben nem szükségszerű, hogy éleződjék az osztályharc, emellett azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az osztályharc élesedik, vagy nem. az nem csupán a nemzetközi helyzet alakulásától függhet. Mindig konkrétan vizsgálnunk kell az adott körülményeket, s tudnunk kell helyesen meghatározni az osztályharc kérdéseit az élet különböző területén. Figyelembe kell venni a többi között az ideológiai munkánk színvonalát, az ellenséges ideológiák befolyását és sok más tényezőt. Ha a munkánk során hibákat követünk el, rést találhatnak például a kulákok, amelyen keresztül támadást intézhetnek ellenünk. Okozhatja ezt a rést olyan eset is, mint ami Ullésen történt, ahol baj volt a kollektív vezetéssel, a pártirányítással és pártellenőrzéssel és a tanácselnök, Csizik Ferenc nem megengedhető módon bánt a kis- és középparasztokkal, ugyanakkor cimborált a kulákokkal, elnézte, hogy nem telj'&sítik törvényes kötelességeiket s ezzel mintegy támogatást nyújtott nekik. Nem csoda, ha itt elszemtelenedtek a kulákok. Nemcsak hogy a begyűjtési kötelesség elmulasztásával károsították államunkat, hanem megpróbáltak a szövetkezetek ellen is hangulatot teremteni. Ha ezeket és más tényezőket az ilyen hibák nyomán figyelembe vesszük, ennek alapján elemezzük az oszlályharc kérdéseit egyes községekben, arra a következtetésre juthatunk, hogy éleződhet az osztályharc. De ezzel még nem mondhatjuk azt, hogy általában éleződik az osztályharc, sőt még azt sem, hogy a szegedi járásban éleződik az osztályharc. Csak ott, az adott faluban, az adott körülmények között. Nem húzhatjuk rá ott azt a tételt, hogy éleződik, ahol valóban nem éleződik és fordítva. Nem mondhatjuk, hogy nem éleződik ott, ahol valóban tények bizonyítják, hogy éleződik az osztályharc. Tehát mindig konkrétan kell megvizsgálni, mélyen analizálva a jelenségeket, a helyzetet. A MI TÖRTÉNELMÜNK IGAZOLJA, hogy volt időnk, amikor nálunk eleződött általában az osztályharc. Nerrt is kell messzire visszatekintenünk, csak az 1953 júniusa utáni időre, amikor a Nagy Imre-féle kormányprogram elhangzása után egy sor helytelen intézkedés nyomán vérszemet kaptak a kulákok, ourzsoá elemek és támadást indítottak a tsz-mozgalom, egyéb vívmányaink, a szocializmus építése során elért eredmények ellen. Bizony, nemcsak papírra vetett szó volt ez, hogy megnőtt a kulákok szarva, sőt általában az osztályellenség szarva. Ügy látták akkor, hogy ismét eljött az ő idejük. Ezek konkrét megnyilvánulásai voltak akkor Szegeden és a szegedi járásban is az osztályharc éleződésének. Vannak ma nálunk olyanok, akik úgy vélik, hogy az a rugalmasabb politika, amelyet a kuláksággal, általában az osztályidegen elemekkel folytatunk, az visszakanyarodás a Nagy Imre-féle politikához. Ezek nem gondolják át alaposan pártunk politikai irányvonalát. A mi politikánk nyomán erősödik a szocializmus, míg a Nagy Imre-féle politika nyomán cs annak konkrét gyakorlati intézkedései következtében a kulákok erősödtek és gyengült a szövetkezeti mozgalom. Vajon nőtt-e akkor, 1953 után a kulákok gazdasági ereje? Természetesen nőtt, s ezt a növekedést az is segítette, hogy ugyanakkor vele együtt csökkent a szocialista szektor. Az egész Nagy Imreféle politika irányvonala a szövetkezetek elleni támadás volt. Nem véletlen, hogy akkor egyesek eljutottak odáig is, hogy a begyűjtési kötelezettség eltörlését követelték. VÉGET VETETTÜNK azonban ennek a helyzetnek 1955 márciusa után. Ezt követően szemléltetően láthatjuk, hogyan húzódtak vissza a kulákok, az osztályellenség elemei. Ekkor már nem mondhatjuk, hogy általában éleződött az osztályharc. A mai helyzetben tovább tartani az osztályharc szüntelen élesedésének álláspontját kétségtelen helytelen lenne. Mert ismét teret engednénk, mint ahogy engedtünk is korábban, a törvénysértéseknek. Nem tartható ez az elmélet, mert ez azt idézné elő ismét, ami a múltban volt, hogy ha nem találtunk minduntalan ellenséget, akkor kerestünk, sokszor a párton belül is. A külső és belső tényezők figyelembe vételével megállapíthatjuk, liogy az osztályharc ma nálunk nem az élesedés, nem az erősödés, hanem a gyengülés tendenciájában van. Erre enged következtetni a nemzetközi helyzet és az osztályerők arányában bekövetkezett változás. Milyen változások mentek végbe nálunk az utóbbi esztendőkben az osztályerőviszonyokban ? Vegyük a falusi burzsoáziát, s vizsgáljuk a kulákok gazdasági erejét. Teljes átfogó értékelés nélkül felmérhetjük a rendelkezésre álló hozzávetőleges adatokból is. 1949-ben, tehát a fordult éve után a mezőgazdaság szocialista építésének kezdetén a népszámlálás adatai szerint, mintegy 82.900 kulák-gazdaságot tartottunk nyilván országosan. S ma a kulák-gazdaságok száma nem éri el a négyezret. Szegeden például 1951-ben mintegy 140 olyan gazdaságot tartottak nyilván, amelyeknek kötelező volt mezőgazdasági fejlesztési járulékot fizetni. Ezeket, mint kulák-gazdaságokat tartottuk nyilván. Ma a mezőgazdasági fejlesztési járulékot fizetők nyilvántartásában négyen szerepelnek. A 140-ből az utóbbi időben a felülvizsgálat során mentesítettek néhány középparasztot, akiket mint 'kulákokat tartottak nyilván. Nagv részük azonban korábban felajánlotta földjét, elhagyta a mezőgazdasági munkát és más munkaterületen helyezkedett el. Természetesen ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy Szegeden csak négy kulák van. MIT MUTATNAK EZEK A SZAMOK? Azt hogy amíg mi állandóan hangoztattuk, hogy az osztályharc éleződik és nem néztünk szembe a tényekkel, a kulák-korlátozá politikánk lényegében a 1Hlákok gazdasági likvidálásához vezetett. Kihúztuk a ku« lákság alól lényegében a gazdasági talajt. Ez azt jelenti, hogy az osztályerő arányok nálunk megváltoztak. Ezek a megváltozott osztályerő arányok ma arra kényszerítik a kulákságot. hogy feladja osztályérdekeit, és saját munkájából éljen meg. Azt jelenti-e ez, hogy gyökeresen megváltozott a kulákok gondolkodási módja? Hogy nem akarnák általában a kulákok kizsákmányolni? Nem jelenti ezt. Világosan látnunk kell. liogy akarni akarhatnak, csak nincs hozzá lehetőségük. Eredményeink, amelyben a szocializmus építésében napról napra elérünk, nem jogosítják fel őket arra, hogy a kizsákmányolás lehetőségében. vagy annak visszatérésében reménykedjenek Látni kell, hogy az osztály* ellenségnek nálunk nincs keresnivalója. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egyes helyeken az osztályellenség nem szemtelenkedhet el. Ebből azonban semmiesetre nem lehet azt a következtetést levonni, hogy általánosságban az osztályharc éleződik. Vannak jelenségek, amelyek azt mutatják, hogy az ellenség nemzetközi méretekben igyekszik felhasználni, hogy támadást intézzen a személyi kultusszal kapcsolatban a munkásosztály pártja ellen, például Angliában Bulganyin és Hruscsov elvtárs látogatása alkalmával a munkáspárt vezetőinek provokációja. Jelenti-e ez azt, hogy éleződik, vagy elmérgeződik a helyzet, s meggyengül a javuló viszony Anglia és a Szovjetunió között, vagy az Angol Munkáspárttal. Nem jelenti azt. TÖBBEN FELVETIK, hogy érvényes-e ma nálunk a lenini hármas jelszó harmadik része, hogy: harcolj a kulák ellen. Igen. érvényes. Harcolunk, sőt harcolni kell a kulák ellen. Csak a harc formái változtak. Nem a mindenáron való harcolás álláspontjáról támadjuk őket. Annyiban harcolunk ellenük, amennyiben ártanak ügyünknek. Ha agitációt folytatnak népi demokráciánk ellen, szocializmust építő munkánk ellen, akkor ezután is keményen fellépünk ellenük. De a kulákság elleni harc helytelen, túlzó módszereit megszüntetjük. Mindenkor figyelembe veszszük, hogy míg a kizsákmányoló osztályok maradványai megvannak, amíg az imperializmus agresszív körei a béke és a népek függetlensége ellen összeesküvést szőnek, az osztályellenség nálunk is árthat, támadhatja népünk érdekeit. Ezért ezután is ébernek kell lennünk. A mai időszakban teljes mértékben érvényben van nálunk a tőkés elemek korlátozásának irányvonala. A szocializmus építése osztályharc közepette megy végbe. Csak az osztályharcnak több formája van. A mai viszonyok közepette túlsúlyban van nálunk a proletárdiktatúra Lenin által meghatározott két összetevője közül a mérsékelt, a nevelő jellegű. NAPI POLITIKAI MUNKÁNKBAN elvi következtetéseink levonásában a XX. kongresszus határozatainak szellemében kell cselekednünk. Arccal a valóság felé — másképpen nem is lehet. A marxizmus ugyanis irányelv a cselekvéshez. Jól cselekedni pedig csak a konkrét körülmények, a valóságos gazdasági és politikai helyzet helyes értékelésével, a megfelelő következtetések levonásával lehet. Állandóan egybe kell vetni eredményeinket az élettel, a valóság fejlődésével. az új jelenségekkel, amelyek felmerülnek, így tudjuk csak jól felmérni az osztályerők arányát, az osztályharc jelenségeit, és megszabni az osztályharc irányvonalát. Nagy Pál