Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-17 / 115. szám

OELMflGTARORSZAG 2 Csütörtök. 1956. május 17. Szerdán reggel megkezdődtek a szovjet-francia megbeszélések Moszkvában Moszkva (MTI) Miután Guy Mollet francia miniszter­elnök és Pineau külügymi­niszter kedden délután Moszkvába érkezett, a szov­jet vezetőknél udvariassági Pineati külügyminiszter a ről N. A. Bulganyin, a Szov­K remi be hajtatott, ahol első jetunió Minisztertanácsának megbeszélést folytattak Bul- elnöke, N. Sz. Hruscsov, a ganyinnai, a Minisztertanács Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökével és Molotov külügy- Elnökségének tagja, Molotov miniszterrel. Az első. általá- miniszterelnökhelye'ttes és látogatást tett. Ez alkalom- nos jellegű tanácskozás tárgy- külügyminiszter, másrészről mai meghatározták a kétől- sorozatát nem határozták meg Guy Mollet francia miniszter­dali tárgyalásokon résztvevő e.'őre. elnök és Christian Pineau küldöttségek összetételét. E tanácskozások után N. A. külügyminiszter között zaj­Az este folyamán a két Bulganyin viüásreggelin látta lottak le. francia államférfi — mint­hogy a hivatalos programban nem szerepelt meghatározott elfoglaltság — egy moszkvai étteremben vacsorázott Mau­í'icc Dejeart-nak, Franciaor­szág moszkvai nagyköveté­nek társaságában. Szerdán már a kora dél­előtti órákban megkezdődtek a hivatalos tanácskozások. Guy Mollet miniszterelnök és vendégül a francia küldöttsé­get, majd a francia vendégek megtekintették a Kremlt. A szerda délelőtti francia— szovjet tárgyalások után köz­leményt adtak ki. A közle­mény szerint «a francia— szovjet megbeszélések szer­dán délelőtt 10 órakor a Kremlben őszinte és baráti légkörben kezdődtek meg A megbeszélések egyrész­Megállapodtak abban, hogy e tanácskozásokon eszmecse­rét folytatnak a francia— szovjet kapcsolatokról és a két országot érintő nemzet­közi kérdésekről. A szerdai tanácskozáson általános politikai kérdése­ket tanulmányoztak és őszin­te eszmecserét folytattak a le­szerelés kérdéséről". A szovjet kormány leszerelési nyilatkozatának visszhangja Dulles a szovjet leszerelési határozatról Dulles külügyminiszter az amerikai külügyminisztérium sajtóértekezletén nyilatkoza­tot olvasott fel. A nyilatkozat szerint az Egyesült Államok üdvözli a szovjet kormány­nak azt a kijelentését, hogy egy év alatt 1,200.000 fővel szándékszik csökkenteni fegyveres erőinek létszá­mát, „amennyiben ez a nyi­latkozat a nemzetközi ügyek­ben való erőszak alkalmazá­sáról való lemondás bizonyí­téka". A külügyminiszter nyilatkozata a továbbiakban másodrendű indokokkal, köz­tük a Szovjetunió belső gaz­dasági szükségleteivel pró­bálja megmagyarázni a szov­jet kormánynak ezt a fontos lépését. Angol külügy­minisztérium szóvivője a szovjet leszerelési javaslatról Az angol kormány — mint n londoni rádió jelenti —• kedden délelőtt miniszterta­nácsot tartott, amelyen — értesülések szerint — megtár­gyalta a szovjet kormány nyilatkozatát a fegyveres erők csökkentéséről. Az angol külügyminisztéri­um szóvivője a minisztertaná­csot követő sajtóértekezleten közölte, hogy Nagy-Britannia „megelégedéssel fogadta a szovjet kormány által beje­Párizs: Három párizsi ta­nárképző intézet növendékei kedden éhségsztrájkot, maid A megújított jegyzőkönyv lehetőséget ad a Burma és Magyarország közötti keres­tanulmányi sztrájkot tartót.- kedelmi forgalom szélesíte­tek, hogy ezzel is támogassák sére. az algériai tárgyalások meg­kezdésére irányuló követelé­süket, Belgrád: Gyuro Szalaj, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsá­nak elnöke kedden délelőtt fogadta a szovjet szakszerve­zeti küldöttséget, amely né­hány napja Jugoszláviában tartózkodik. • Moszkva: Kedden Moszk­vába érkezett a magyar Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium küldöttségé, ame­lyet Bebrits Lajos közleke­dés- és postaügyi miniszter vezet. A küldöttség a magyar —szovjet távíró- és távbeszélő­kapcsolatok, rádió- és televí­ziós adás terén folytatott együttműködés fokozásáról tárgyal majd. • Bukarest: Május 14-én *ár­gyalások kezdődtek a Román Népköztársaság és Görögor­szág között a két ország kö­zött még függőben lévő kér­désekről, valamint a diplo­máciai kapcsolatok újrafel­vételéről. Prága: A Prágai Tavasz , nemzetközi zenei fesztivál keretében rendezett hegedű­versenyen az első díjat R. L. Gutnyikov és V. A. Klimov szovjet hegedűművészeknek, a második dijat Ter-Mer­keryen szovjet, Ladíslav Ju­sek és Stefan Czapary cseh­szlovák hegedűművészeknek, a harmadik díjat pedig Jirí Sumpik csehszlovák és Sivó József magyar hegedűművé­szeknek ítélték oda. Nora Grumlikova csehszlovák he­gedűművész dicsérő okleve­let kapott. A DÍVSZ díját B. L. Gutnyikov nyerte el. * Rangoon: A magyar és a burmai kormány megbizot­1ai aláírták az 1955-ben kö­tött áruszállítási jegyzőkönyv további egy évre szo'.ó meg­hosszabbítását. Athén: Athénben kedden megkezdődtek a görög—nyu­gat-német politikai tárgyalá­sok. Heuss nyugat-német el­nök látogatása végén hivata­los közleményt adnak ki a tárgyalásokról. * London: Londoni hivatalos helyen szerdán hajnalban be­jelentették, hogy Anglia az Ausztráliához közel fekvő Montebello szigeten atom­bombát robbantott. Ez volt Anglia harmadik atamkísér­lete — közli a londoni rá­dió. lenlett intézkedéseket". A to­vábbiakban azt mondotta, hogy hasonló intézkedéseket már a nyugati hatalmak is tettek, beleértve az Egyesült Királyságot is, — majd han­goztatta: „Biztosak vagyunk abban, hogy az ilyen intézke­déseik a nemzetközi feszültség enyhülését célzó kezdemé­nyezések. Mindenesetre sze­retnénk előbbre jutni és elér­kezni a szélesebb arányú le­szerelési programról kötendő megegyezéshez", A Neues Deutschlamd a szovjet kormány határozatáról A Neues Deutschland, Né­metország Szocialista Egység­pártjának központi lapja, szerdán vezércikkben elemzi a szovjet csapatok létszámá­nak csökkentéséről hozott kormányhatározatot és a töb­bi között a következőket ál­lapítja meg: „A Szovjetunió már előbbi leszerelési javaslatainak ke­retében is azonnali intékedé­sek foganatosítását ajánlotta Németországban, például a német területen állomásozó (külföldi csapatok állományá­nak csökkentését. Ennek fe­lel meg a most bejelentett lé­pés: a Német Demokratikus Köztársaságban lévő három szovjet légi hadosztály fel­oszlatása. Mikor követi Wa­shington ezt a példát? Ez a kérdés vetődik most fel min­den német emberben. A szov­jet ikormány nyilatkozatához eddig Washingtonban elhang­zott kommentárok jogossá te­szik azt az aggodalmat, hogy a német nép szenvedélyes kí­vánsága az Amerikai Egye­sült Államok kormányánál továbbra is süket fülekre ta­lál". A török—magyar tudományos együttműködés gondolatáról A török történelmi társu­lat Ankarában megrendezett kongresszusán résztvett Fe­kete Lajos egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­miai levelező tagja is. Fekete Lajos hazaérkezése után a következőket mondotta a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának: — A török történelmi tár­sulat a gazdag történeti és műemléki értékkel rendelke­ző Ankarában tartotta V. kongresszusát. — A kongresszus megnyitó ülésén a történeti társulat el­nöke általános tájékoztatást adott a társulat munkájáról. A kongresszust négy szekció­ra osztva rendezték meg. Csaknem 100 előadásban íog­mán-török birodalom terüle­téből kikerült népek történe­lemkutatása között, elmon­dottam. hogy e népek is — éppen úgy, mint a magyar — főként a saját törökkori múlt­juk iránt érdeklődnek, s az erre vonatkozó forrásokat a Török Köztársaság levéltá­raiban is keresik majd és így az együttműködés nagyban kiszélesedik. — A török—magyar tudo­mányos együttműködés gon­dolatát igen melegen magu­kévá tették a törökországi szakemberek. Felolvasásom szövege, amelyben ezt a gon­dolatot is elmondottam, meg­jelenik majd a kongresszus­ról szóló aktákban. Igen szí­lalkoztak a török történei- vélyesen vették azt is, ho.'v a kutatás legfontosabb kérdé­seivel. A kongresszus kül­földi kutatókat is vendégül látott. Ki-ki a maga munka­köréből tartott felolvasást. Én a magyarországi török forráskutatás múltjáról szá­moltam be. Elmondottam, hogy a töröknyelvű történeti záróülésen a külföldi kuta­tók nevében én köszöntöttem a történelmi társulatot. Ed­digi eredményes munkássá­gához, rendszeresen megje­lenő tartalmas folyóirataik­hoz és számos önálló tudo­mányos kiadványukhoz, könyvükhöz, s további site.­íorrások megismerésének vá- reket kívántam a társulatnak, gya mindig meg volt a ma- Jó munkájának jelentős meg­gyar történelemkutatóknál, s nyilvánulása volt a mostani, a jövőben is törekszünk erre. szívélyes hangulatban lefolyt Párhuzamot vonva a magyar kongresszus is — mondotta történelemkutatás és az esz- befejezésül Fekete Lajos Élesedik-e az osztályharc napjainkban ? Gondolatok az osztályharc problémáiról I. mutatják, hogy minél erősebb a burzsoáziának nyújtott lámoga* TAGGYŰLÉSEKEN, PART- szocializmus, annál inkább ki- tás. Nálunk a szovjet, hadsereg NAPOKON, konferenciákon, sebb lesz az osztályellenség tár- jelenléte megakadályozta azt; vállalatoknál, nz egyetemeken, sadalmi, politikai és gazdasági hogy intervencióval, mint a kíifl* de baráti ég családi körökben is alapja, kisebb területre szorul, sö segítségnyújtás legerősebb for* sokat beszébiek Szegeden az korlátozottabb lesz cselekvési le- májával támogassák a burzsoá* SZKP XX. kongresszusáról, az betősége. ziát. Az. osztályellenség a burzso* olt felvetett kérdésekről. A többi I ENIN AZT TANÍTOTTA- '"'"nak a tényleges kiváltságok; között sokat vitatkoznak arról , ^" foVr-adalmi erőszak nlkal- n va^on' összeköttetéseik, járt a Sztálin által képviselt felfogás- mazÍEÍt a kizsákmányoló osztá- ta«4«W a, vezetésben, kormány* ról, amit részletesen 1937-ben lvok ellenállásinak megtörése zasban' 9tb" 9em biztosítottak az SZKP Központi Bizottsága- tesz, 6zükségessé. Szovjct-Orosz- aI>on «öfolenyt ™Üunk, »™t nak márciusi teljes ülésén fogai- országban is Lenill rögtön meg- Szovjet-Oroszországban annak* mázott meg és most a XX. kon- változtatta a módszereket, ami- ,Nekdnk ."-ndelkezestmk* gresszus ezt az elméletet felül- kor relszárnoltók a kapitalista J-0 AUtak a ^ovjetumo tapaszta* vizsgálva megállapította annak „sztálverők társadalmi és poli- lH,a'\ N ne^el1ődl^k kl, ,B helytelenségét. Ez az. elmélet azt tikai aIapjait. Sztálin nem vette. Szovjetunióban, akiknek voltak tartja, hogy a szocialista építő- figyelembe Leninnek ezt a tani- P>'akoris«' tapasztalataik a vezc­munka sikerének előrehaladásé- táyát. j enin a proletariátus dik- E* a ™gyar munkasosr* val éleződik az osztályharc. ,„túrájának két összetevőjéről be- 1,i,v 19 kultu™1<tabb y°"> mint Atost, amikor ez a kérdés a «7,qt. az erőszakosról és a mérsc- cz oro9z munkásosztály, s a kis* XX. kongresszuson felmerült, keltr6L „elvről azt írta, hogy P0'^" k»™>;«*t sem volt azo* érthető, hogy sokan tétováznak ncvc]ö ;cilegű. E két összetevő "os\Lzck mind olyan tényezők; nálunk, s bizonytalankodnak, ncm elválaszthatatlan. Az utób- «melyek nagy jelentőséggel birs amikor hazai viszonyokra pró- bi> a mírsúkelt nevelőforma ncm ,ak- b'rnak az osztalyerők VH bálgatják konkretizálni, a mi vi- tételezi fel az erőszak alkalma- 9zon>aban, Magyarországon, szonyaink között igyekeznek ezt zúsat Ez azonban nem jelenti amelyekkel számolnunk kellett a problémát vizsgálni. Sok né- azt. bogv a7 ncm Uirtozik a7 volna minden esetben az osztály* zct születik, sok következtetésre osztályharc formái közé. Bizony bflrc kérdésének értékelésénél, jutnak egyesek, hu azt vizsgál- barc kérdése volt nálunk is a A MI VISZONYAINKAT ják, vajon nálunk a szocializmus pnrasztság, a szakemberek, ér- vizsgálva láthatjuk, hogy más építése idején, annak előrebala- telmisögick megnyerése. Vajon körülmények és más helvzet te* dasaval éleződik, vagy éleződ- a dolgozó parasztok megnyerése remtödött nálunk, az osztály het-c az osztályharc. A külön- ma „ termelőszövetkezeti moz- erőkben már közvetlen a felsza* bözö nézetekre, következtetésre gaiorri részére nem az osztály- badulás után. s különösen, miu* jutók pedig vitatkoznak. Ez he- harc közepette megy végbe? Bi- tán végrehajtottuk a füldrefor­Íves cs az, ha vitatják a kon- zony abban. De a parasztok kö- mot, államosítottuk a nagyipart; grcssziison felvetett kérdéseket, zött végzett munka más forrná- a bankokat, a nagykereskedői* gondolatokat, nincs ellcntetbon ja az osztályhnrcnak. Tapaszta- met. Később pedig a termelő' azzal, hogv Szegeden is lelkesen, lataink bizonyítják, itt az erő- szövetkezeti mozgalom létrehozás őszintén, örömmel fogadták a szak nem használ, csak árthat, sávai, kiszélesedésével, erősödé­kongresszus útmutatásait. Szükségessé válhat az erőszak, sévcl, majd miután uralkodóvá Nálunk is hosszú éveken ke- de nem a dolgozó kis- cs közép- vált az állami és szövetkezeti resztül ezt a Sztálin által meg- parasztokkal, hanem a kulákok- kereskedelem. Ezeknek a mély* fogalmazott elméletet vallottuk hal szemben, ha azok elszemte- rebntó változásoknak tükrében; helyesnek, s ennek szellemében lenednének, támadást indítaná- ezek konkrét tanulmányozása cselekedtünk. Ennek az elmélet- nak termelőszövetkezeteink el- alapján kell vizsgálnunk az osz* nck az alkalmazása a mi gyakor- len. tályhare jelenségeit. Dogmatiku­latunkban is sokszor törvénysért AzM| hogy megtörjük a ki' ragaszkodtunk a sztálini tésbez vezete t és karokat oko- zsákmányol6 0f7lály íárgadalmi, megjogalmazashaz es Umn tani­zott a part pobükai munkajaban. p0,;tjkai és gazdnság; prcjét> az ti»amak szelleme helyett a fent A XX. kongresszus mcgállapi- 0s7tályharc nem hal el, hanem l.dé,ze,tt P^aimlts csak beimből tolta a sztálini megfogalmazás csak megváltoznak módszerei és 'nd"l"'nk k<- Figyelmen kfvfll helytelenségét, s ebből most formái. Azt sem mondhatjuk, h°P'luk- IloíD- mennyire meg* egyesek azt a következtetést hogv behódol nz ellenség. Er- v»ltozolt nemzetközi helyzetben vonták le, hogy nincs osztály- ,ől sz6 sincs, csak módszereit vn*>'unk- boírt ,,ln miir a »«* harc. Mások úgy vélték, igaza változtatja. Erre készteti az riall9lu til'usú országok egész volt Nagy Imrének, amikor el- osztálverő viszonyokban a szo- sora Jau la,rc­töröltette a kuláklislát és azt cializmus javára végbement vál- Az osztályharc élesedését il* mondják helyes volt az a poli- t0zás. amely befolyásolja az osz- ,f'J("cn bamis törvényszerűséget lika, amit Nagy Imre a kulá- tályellenség küzdelmének kilá- úilapftotlunk meg és ehhez kokkal kapcsolatban folytatott tásait. rendszeresen kerestünk is illusz* „/,,,.„,, „ . tráeiúkat, s ha nem volt, sok* ALIG MÁSFÉL HÓNAPJA; SOK ZAVART OKOZOTT 8ZOP k csináItlmk. hogy február J6-an egy cikk je- SZOcia]izmust építő munkánk- Nem az erőviszonvoknak lent meg a „Dclmagyarország - ban. a párt gyakorlati, politikai megfelelően, azok felmérésével; ban ..Az osztályharc nchany ker- munkájában Sztálinnak a fenn- mélyreható elemzésével határoz­deserol Szegeden" címmel. Ez ,cbb cm]ítctt tézise. Nehéz volt. tuk meg az osztályharc iránvel­a cikk amellett, hogy sok hasz- C7t az elméletet összeegyeztetni vcit. s ez belvtelcn következte­nos tanácsot adott, meg a ko- a7 életből merített tapasztalatok- tésre vezetett bennünket, * az rábbi hibákban leledzik. Kalc- kai, de mi is, mint sok helyen osztályharc felszítását ' idézte gónkusan kijelenü ez nz íras is másutt a népi demokratikus or- elő hazánkban. „... Az osztályharc élesedik és szagokban, dogmatikusan kövel­élesedni fog". tük és úgy is cselekedtünk. Ez Elesedik-e nálunk a: osztály- aztán elkerülhetetlen elfcrdílé­liarc a szocializmus építésének sokhoz kellett, hogy vezessen. előrehaladásával? Mint ahogy minden elmélet oda Az SZKP XX. kongresszusa vpzeL amit 8 val» lényekkel , .. , . szemben akarunk alkalmazni, mélyrehatóan elemezte az osz­tályharc kérdését, hangsúlyozta, A mI elméletünk nemcsak hogy a forradalmi erőszak, a Szliilin 1937'e* mondásából táp­fegyveres felkelés és polgárim- lálkozott Dogmatikusan értékel­, . ... , , tük Leninnek egyes tanításait is. ború, mint az osztályharc leg- , . , y- , • . ­J Lenin azt mondja, liogv nuutiin élesebb formája, nem a munkás- a lübbsi-.g- a kizsákmányoltak osztály akaratától függ. Ebben megdöntik a kisebbség, a kizsák­elsősorlmn fontos szerepet játsz- mányolók uralmát, a kizsákmá­szanak a történelmi körülmények nyolók megőrzik reményüket a és a kizsákmányoló osztályok el- resturációkra. Erre van is alapja lenállása. Ezt minden időben fi- a burzsoáziának, hisz megdönté­gselembe kell venni, lia az osz- se után közvetlenül még erő­tályharc kérdéseit vizsgáljuk, sebb. mint a proletariátus, amely fis ehhez az is hozzátartozik, megdöntötte. Lenin azt mondja: hogy maga a munkásosztály és , Ha kizsákmányolókat csali u kommunisták nem hívei a eg'l országban verik szét - és mindenáron való erőszaknak. természetesen ez a tipikus eset, E szempontból bírálták azt az "f' ° forradalom egyidejűleg elméletet, amelyben Sztálin azt u" ' orszagban ritka kiveted ­tartja, hogv a szocializmus épí- "kknr, rn'nd'f. ^osehbeh lése során 'az oszlalvharcnak éle- lc"™kj, ,mwt a k'-Mnuinyol­sednie kell, mert. zatosan veszti el lába alól a ta­abo(rv foko- tak"' Tehát az osztályharc olyan körülmények között folyik to­lajt az' osztáI;velle'nség,"ú'gv" for- vabb' amikor a burzsoázia erő­dül epsu*: élesebb módszerekhez. sebb 8 proletariátusnál. Az osztályellenség, kétségtelen, Lenin azt tanította, hogy a egyetlen szocializmust építő or- burzsoázia crcje: nemzetközi szagban sem adta ál, vagy adja . ... , , . , 6 . , , , jc . toké ereieben, a burzsoázia nem­űt szép szóval a helyét. Mint ' ' ahogy a történelem során egyet- -ctközi kapcsolatainak erejében len uralkodó osztály sem mon- és szilárdságában van". ICnpott-e dott le önként hatalmáról. Azt a vagy kaphatott-o olyan támoga­ténvt sem lehet azért kétségbe vonni, hogy az ellenség a szocia­lóst Magyarországon a burzsoá­(Folytatása következik.) Nagy Pál Fagyejev ravatalánál A váratlanul és tragikus módon elhunyt Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev, a nagy szovjet író holttestét kedden a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában íavatalozták fel. Délután 2 órakor megnyílt a kapu a dolgozók számára, hogy elbúcsúzzanak a halot­tól. A ravatalnál ott álltak Fagyejev hozzátartozói, roko­nai, barátai és írótársai. A díszőrségben állt Bulga­nyin, Vorosilov, Kaganovi-s, Maienkov, Mikojan, Molotov, Fe/vuhin, Szaburov, Szusz­lov, Hruscsov, Zsukov, llrezs­nyev, Sepilov, Furceva. Svor­nyík, Arisztov, Beljajev és Moszkatov. Velük egyú l alít a díszőrségben Szurkov, Ty i­honov, Azsajev, Polevoj, Szmirnov, Markov, Ivanov és Kocsetov. A párt és a kormány veze­tői, miután díszőrséget álltak, részvétüket fejezték ki Fa­gyejev rokonainak és még né­hány percig a ravatalnál tar­tózkodtak. Díszőrségben álltak még a lizmus elleni harcában esetleg z'a> raint annakidején a Szovjet- katonai akadémiák hallgatói, bármilyen eszközt felhasználhat, Oroszországban? Nem. Igaz, vol- a Szovjetunió és az hogy uralmát próbálja vissznál- tak törekvések, voltak megnyil-1 OSZSZSZK Legfelső Taná­lítani, vagy akadályozni a szo- vánulásai annak) hogy segítsék csának küldöttségei, valamint cializmus előretörését, lapaszta- , . . . I latok igazolják: nemegyszer fegyvert is fogtak. A történelmi sera volt olyan mérvű ez Uuusztaiatok azonban azt is gitség, mint annakidején az orosz tei is. kívülről a bentieket, de közelről a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsainak küldőt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom