Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-17 / 115. szám

CsiitörliJk. 1556. május 17. oelmugyrrorszig Mezőgazdasági dolgozók aktívaértekezlete A Magyar Dolgozók Pártja .^zeged Városi Pártbizottsága és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága május 15-én. kedden délután 5 órai kezdettel a Városi Bókeiroda nagytermében összevont aktíva-értekezletet tartott. Ezen az értekezleten a szegedi termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőivel, valamint a paraszt kerületi pártszervezetek, a kerületi tanácsok, a tömegszervezetek, gépállomások vezetőivel együtt megvizsgálták, értékelték az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet párt- és gazdaság-vezetésének munkáját. Az aktíva-értekezletet Árendes György elvtárs, a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Ezután Makra Mihály elvtárs, a Szeged Városi Pártvégrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta meg előadói beszédét. Makra Mihály elvtárs beszéde Makra elvtárs bevezetőjében arról beszélt, hogy a Haladás Termelőszövetkezet felülvizsgálása először is azért vált szükségessé, hogy láthassuk, hogyan hajtották végre a Haladás Termelőszövetkezetben pártunk Központi Vezetőségének múlt év márciusi és júniusi határozatait, melyek a terméshozamok emelését ég a termelőszövetkezeti mozgalom szakadatlan fejlesztését tűzték kl célul, másodszor pedig azért, hogy munkáján keresztül láthassuk: városunk termelőszövetkezetei miként tudják kielégíteni a lakosság növekvő élelmiszer igényeit. Szükségessé vált ez a felülvizsgálás azért is, mert az utóbbi időben ebből a szövetkezetből érkeztek leggyakrabban panaszok a pártbizottsághoz és pártunk Központi Vezetőségéhez is. Maikra elvtárs rámutatott, hogy az újszegedi Haladás Tsz tagjai jó munkájukkal bebizonyították Újszegeden Is a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét az egyéni paraszti kisárutermeléssel szemben. Míg az egyénileg dolgozó parasztok holdankint 9.8 mázsás termést értek el őszi búzából, addig a Haladás Tszben 17 mázsa 30 kilót, öszi árpából az egynéiek 14 mázsa 50 kilót termeltek holdankint a múlt esztendőben, a Haladás Tsz pedig 15 mázsa 80 kilót. Burgonyából az egyéniek átlagtermése tavaly katasztrális holdankint 45 mázsa lett, a szövetkezeté pedig 60. A 200 mázsás holdanként! egyéni cukorrépatermeléssel szemben 256 mázsás átlagot értek el. Egyedül a kukoricatermelésben maradt le a tsz egy kissé az egyéniek mögött. Ennek oka az volt, hogy a kukoricavetés egy részét elpusztította a sok esőtől felgyülemlett talajvíz, másrészt pedig nem fordítottak kellő gondot a tsz tagjai a növényápolásra. Makra elvtárs felsorolta azokat a tényezőket, melyek biztosították a Haladás Tsz termelési fölényét az egyéniekkel szemben: a gépek jó kihasználását, a tagság jó munkafegyelmét és a vegyszeres gyomirtás alkalmazását. Az állattenyésztés területén a Haladás Tsz különösen a sertéstenyésztésben ért el kimagasló eredményeket. Míg tavaly 7.8 volt a kocák fialási átlaga, jelenleg már 8.2. A fejlődést a jelenlegi új törzsállomány beállítása nagymértékben elősegítette. A szarvasmarha-tenyésztés eredményeinek ismertetésénél Makra elvtárs rámutatott ,hogy a tsz szarvasmarha állományában minőségi javulást nem tudta.k elérni a múlt esztendőben, bár a jószágok létszáma jelentősen gyarapodott. Hibaként vetette fel, hogy a szövetkezet az állatállományt csupán vásárlás útján gyarapította. A Haladás Tsz állattenyésztői még nemigen törekednek a fejlett állattenyésztési takarmányozási módszerek bevezetésére és alkalmazására. Sok követelni való van még a gondozás minőségének javításában is. A tsz baromfitenyésztési munkájában sem tett ineg minden tőle telhetőt, nem alkalmazták a vándor ólazás módszerét, pedig ez az Allatok súlygyarapodása, s lucernatermelés szempontjából is sok előnyt biztosított volna. A Haladás Tsz-ben jelenleg még csak minden 5 és fél katasztrális hold földre jut egy számosállat, s ez még igen kevés. El kell érni, hogy — a Minisztertanács határozatának megfelelően — legalább minden 2.8 katasztrális hold területre jusson egy számosállat. Elmondotta az előadó, hogy a kertészet termelési színvonalának fejlesztésében valamennyi szegedi termelőszövetkezet közül a Haladás Tsz érte el a múlt évben a legjobb eredményt. Felépítettek 150 négyzetméter felületű üvegházat, s még a múlt évben hozzáláttak egy 500 négyzetméter nagyságú növényház felépítéséhez. Ebben az évben egy másik 500 négyzetméteres üvegházat is felépítenek. A tsz ebben az évben melegágyi ablakkereteinek számát 1000 darabról 2500-ra növelte. A tavalyi 26 katasztrális hold öntözéses kertészet területét az idén 46 katasztrális holdra emelték. Kár, hogy még mindig nem alkalmazzák a zöldségtermelésben a forgórendszert, ez pedig káros hatással van a talaj szerkezetére, a trágyázási sorrend betartására és a termelési színvonal emelkedésére. A tsz vezetősége a pártbizottság számos javaslatát nem hajtotta végre. Többek között javasolták a tsz-nek azt is, hogy 5 katasztrális holdon telepítsenek szamócát, s ez a munka Is elmaradt. Kár, hogy a tsz-nek még mindig nincsen méhészete, pedig ez igen jövedelmező üzemág lenne a közösség részére. A múlt év januárjától a mai napig 114 taggal gyarapodott a tsz taglétszáma. A Haladás Tsz népnevelőinek nagy részük van abban is, hogy a múlt esztendőben egy új termelőszövetkezet és egy termelőszövetkezeti csoport alakulhatott Újszegeden. Azonban az utóbbi 4—5 hónap óta a tsz kommunistái, népnevelői szinte semmilyen agitációs munkát nem végeznek. Ezért elsősorban a párt- és gazdaságvezetést terheli a felelősség. Megállapította Makra elvtárs, hogy az igazgatóság tagjai nagy szakmai képzettséggel rendelkeznek, alkalmasak a vezetésre. A legtöbb hiba azonban — ami munkájukban eddig előfordult — politikai képzetlenségükből fakadt. Hiba van még a kollektív vezetésben. Nem érvényesül az igazgatóság minden tagjának akarata, keveset törődnek a tagok egyes ügyesbajos dolgainak elintézésével. Az igazgatósági üléseken nem hoznak határozatokat és nem jelölnek ki felelősöket a feladat végrehajtásáért. A pártszervezet munkájában a vezetőség újraválasztása óta javulás tapasztalható. Megjavult a tag- és tagjelöltfelvételi munka, s megszervezték a pártcsoportokat is. Hiba a pártmunkában, hogy a vezetőségnek nincs munkaterve, hiányzik a kollektív vezetés, az utóbbi időben rendszertelen a pártoktatás. Még sok tennivaló van a bírálat és az önbírálat szellemének kibontatkoztatásában is. Párté let A XX. kongresszus anyagának feldolgozása a politikai tanfolyamokon Hozzászólások Az előadói beszéd után hozzászólások következtek. Elsőnek Fiseher Miklósné elvtársnő, az újszegedi kerületi pártszervezet titkára szólalt fel. Azokról az eredményekről számolt be, melyeket a termelőszövetkezeti agitációs munka megszervezésénemcsak muníkasikerek elérésével, hanem a szövetkezeti mozgalom fölényének állandó magyarázásával is harcolnak szövetkezetük, s szocialista mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért. A többi között felszólalt Fodor István elvtárs, a tsz ölben, előkészítésében értek el nöke is. Felszólalásában töreeddig. Elmondotta azt is, hogy a Haladás Termelőszövetkezetben még mindig igen hiányos a tagság körében végzett politikai felvilágosító munka. Ehhez az újszegedi kerületi pártszervezet vezetőségének és a felsőbb szerveknek is a jövőben sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani. Az újszegedi ládagyári dolgozók, mint patronáló üzem részéről Herczfeld Mihály műszaki vezető szólalt fel. ígéretet tett, hogy a jövőben nemcsak gazdasági téren, de a politikai munka megjavításában is hathatós segítséget nyújtanak a Haladás Tsz tagságának. Csúcs Mihály elvtárs, a Sógvári-telepi Táncsics Tsz elnöke felszólalásában kifogásolta, hogy a Haladás Tsz-ben elhanyagolják a munkaverseny szervezését, pedig ez Igen nagy jelentőséggal bír minden tsz életében. Nagy István elvtárs az üzemszerű gazdasági rend teljes kialakításának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy enélkül nem létezik szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Rámutatott, hogy Fodor István elvtársnak, az elnöknek a munkájában esetenkint kiskirálykodás tapasztalható. Bár ez megszűnőben van, s javul a közösségben a kollektív vezetés munkája. Az agitációs munkáról szólva Nagy elvtárs rámutatott: az a helyes, ha a tsz valamennyi tagja harcos szószólója a tsz-mozgalomnak. s a nap minden órájában kedett a bizottság, illetve Makra elvtárs által felvetett hibák megmagyarázására. Kérte a pártbizottságot és a tanácsi szerveket, hogy a jövőben sokkal több segítséget nyújtsanak a tsz munkájához. Ne csak akkor látogassák meg a szövetkezetet, amikor hibákat, bajokat kell feltárni, hanem szeretnék, ha ezután több segítséget kapnának a bajok, nehézségek megelőzéséhez. Széli Samu elvtárs, a Felszabadulás Tsz párttitkára hasznos javaslatokat tett a Haladás Tsz-ben folyó pártmunka megjavítására, Részletesen foglalkozott a kommunisták, elsősorban a pártvezetőségi tagok szakmai továbbképzésének fontosságával. Az aktíva-értekezlet, még nagyon sok hasznos tanácsokat adó felszólalás után, Makra Mihály elvtárs zárszavával ért véget. Előadás a tudományról ós a művészeiről A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén (Szeged, Berzsenyi u. 2.) május 21-én, hétfőn este 6 órai kezdettel előadás hangzik el „A tudomány és a művészet, mint a társadalmi tudat formái" címmel. Előadó Heller Ágnes, a filozófiai tudományok kandidátusa. Az Egyetem vezetősége Hazánkban most kemény liarc folyik a munka magas termelékenységéért, a második ötéves terv sikeres megvalósításáért. Ez parancsolóan írja elő valamennyi pártszervezet szániára, hogy a propagandamunkában hasznosítsa a XX. kongresszus útmutatását és pártoktatásunk gyakorlatilag mutassa meg, hogyan kell a szocializmust építeni. Nem elvont elméleti vitákra és üres politikai szócséplésekre van szükség a politikai tanfolyamokon, hanem arra, hogy a hallgatók megtanulják: a marxizmus—leninizmus tanításait mindig alkalmazni kell a termelésben, a mindennapok gyakorlatában. Elmondhatjuk, hogy amióta a párloktatás tanfolyamain napirendre tűztük a XX. kongreszszus anyagának feldolgozását, Szegeden nagyobb a* érdeklődét a foglalkozások, a szemináriumok iránt, mint korábban. A pártoktatási év kezdetén a párttagoknak 53 százaléka jelentkezett a különböző tanfolyamokra, viszont az utóbbi két hónapban 10—15 százalékkal nőtt a hallgatók száma. Egyes helyeken — mint az ecsetgyári, a konzervgyári és a jutaárugyári pártszervezetben — 70—75 százaléka vesz részt a kommunistáknak a különböző szemináriumokon. Olyan tapasztalatok is vannak, hogy nemcsak a megjelenés, ha* ncm a foglalkozásokra való felkészülés, az aktivitás is sokat javult. Mutatja ezt, hogy az előadásokat sokkal többen jegyzetelik. A Ruházati Bolt pártszervezetében az egyik konferecián például 10 hallgató közül 8-an készítettek jegyzetet a XX. kongresszus által megvilágított nemzetközi kérdésekről. Mi a magyarázata a megnövekedett érdeklődésnek és aktivitásnak? Mi a magyarázata annak, hogy a párttagok mellett a pártonkívüli dolgozók is szívesen eljárnak a propaganda előadásokra. Nyilván a propagandistáknak is jelentős szerepük van ebben, akik szintén jobban, nagyobb felelősséggel készültek fel az előadások megtartására, a konferenciák levezetésére. Többen vannak olyan propagandisták, mint Ábrahám 5 incéné a Szegedi Kenderfonógyárban. Pavlovics elvtárs az, Ljszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, Szabó elvtárs a Textilművekben. akik aainronalnaan magyaráaták hallgatóiknak a Szovjetunió külpolitikáját és belső helyzetét. Jórészt a propagandistáknak köszönhető, hogy a Szovjetunió gazdasági, politikai célkitűzéseit, a liatodik ötéves terv irányelveit helyesen kapcsolták össze a mi feladatainkkal, a mi új ötéves tervünkkel. D a bullgatók érdeklődését és vitakészséget az növelte meg elsősorban, hogy a XX. pártkongresszus új módon vetette fel. dialektikusan elemezte a külpolitikai, a gazdasági és a pártépítesi kérdéseket. Egyes konferenciákon előfordult — különösen, ahol a propagandista ncm volt elég határozott —, hogy az úgynevezett „érdekes" kérdéseket szívesebben boncolgatták, de általában az a jellemző, hogy az előadás és a vita a gazdasági építés politikai tapasztalataira épült. Legtöbb helyen jól értékelték a hallgatók a szocialista gazdaság szüntelen növekedését és erősödését, noha egyes elvtársak ezt az erősödést eltúlozták. Ügy beszéltek róla, hogy a szocialista tábor már olyan erős, hogy a kapitalisták ncm is mernek háborút kezdeni. Elég vitatott tolt a béke-övezet kérdése is. Voltak, akik helytelenül foglaltak állást, mert a bcke-övczetliez sorolták mindazokat az államokat, amelyek részlveltek a bandungi értekezleten. Többször szóba került az is, hogy az életszínvonal emelkedése miért nem egyforma a népi demokratikus országokban, de erre többe-kevésbé megfelelő magyarázatot adtak a propagandisták. Az alsófokú párloktatásban elég nehezen ment az olyan elvi kérdések megértése, mint a békés egymás mellett élés, a háború elhárításának lehetősége, továbbá a szociulizmusba való békés átmenet. A szakosított tanfolyamokon már sokkal aluposabb és eredményesebb volt a feldolgozás. Élénkebbek voltak a konferenciák, a felszólulók igyekeztek saját gondolntaikut kifejteni, nem ragaszkodtak dogmatikusan egyes formulákhoz. JTT is elég általános volt azonban, hogy a forradalmi átalakulást nehezen tudták elképzelni fegyveres felkelés nélkül. Az Ujsze? gedi Kender-Lenszövő Vállalatnál egyes műszaki vezető elvtársak úgy vélték, hogy a parlamenti úttal u párt elveszti forradalmi jellegét. De másutt ís előfordult, hogy nehezen tudtak elvi különbséget tenni a revizionista álláspont és a XX. kongresszus álláspontja között. A propagandisták néhány kivétellel mindezekre a kérdésekre megfelelő magyarázatot adtak. Arra azonban, hogv mit jelent az, hogy a szocializmus átfogó világrendszerré vált, a propar gandisták többsége ncm tudott, sokoldalúan, helyesen válaszolni. Voltak, akik olyan helytelen következtetést vontak le. Hogy már csak szocialista világrendszer létezik. A Szovjetunió belső helyzetének megtárgyalása viszonylag könnyebben ment mindegyik konferencián. A hallgatók hviyven vonták !• a tanulvágot a XX. kongresszus útmutatásaiból. Jól látják, hogy nálunk is a munka termelékenységének növelésére kell legnagyobb gondot fordítani, mindenekelőtt a helyi erőforrások felhasználásával, az újítómozgalom kiszélesítésével. a technika fejlesztésével? A XX. kongresszus anyagának feldolgozása azt mutatja, hogv a szegcdi kommunisták több? sége egyre jobban felismeri, mennyire szükség van n második ötéves terv megvalósításához az elvi politikai tisztánlátás-* ra. A pártszervezetek továbbra is fokozzák n kommunisták és a pártonkívüli dolgozók érdeklődését az ideológiai munka iránt és a pártoktatás eddigi tapaszta? latait használják fel a jövő évi párloktatás jó clőkcszitcsórc. Kanadai magyar fiafalok Szegeden Vasárnap a Széchenyi téren felállított alkalmi színpadon csak úgy suhogtak a Csongrád megyei népviseletbe öltözött lányok karton, selyem és brokát szoknyái. A borongós, esős idő ellenére egymás után mutatkoznak be a messzi városokból, községekből és falvakból érkezett énekes és táncos fiatalok. A színpad előtti színes forgatagban hirtelen öt „civilruhás" nyúlánk fiatalember, egy szőke és egy barna lány vonja magára a várakozó szereplők és nézők figyelmét. — Greczula Klára vagyok. Énekelni szerelnénk mi is ... kanadaiak vagyunk s itt tanulunk Magyarországon — mutatkozik be a konferansznak tökéletes magyar kiejtéssel a barna lány. A konferansz meglepődik s tekintetével végigméri a kanadaiaknak nevezett fiatalokat. s rájuk köszön: — How do you do. How are you? A próbának szánt köszönés és a ..hogy vagytok?" kérdésre nevetve, kórusban válas-ol hét fiatal: — How do you do. Thank you! Very well! — Hát ez is valami! — bizalmatlankodik még mindig a konferansz, de azért boldogan jelenti be a következő műsorszámot: Kanadai magyar fiatalok énekszáma következik. A hallgatóságon a nagy érdeklődés moraja fut végig, és sok száz szempár öleli át a színpadra lépő két leányt és öt fiút. A konferansz szerepét Greczula Klára veszi át: — Három kanadai és egy francia népdalt fogunk énekelni — mondja és szemével jelt ad egyik honfitársának, aki gitárral kiséri dalukat. A nézők közül talán kevesen értették meg a dalok szövegét, de az arcmimikával és a beszédes mozdulatokkal kísért dalokat szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a csepergő esőben várakozók. A kanadai magyar fiatalok kétszer-háromszor ismételték meg dalaikat, végülis szinte el kellett szökniök a közönség elől, hogy helyet adjanak egyik községünk énekcsoportjának. Következő fellépésük az Építőipari Technikum nagytermében volt. Odafelé menet és a szereplés után hosszan beszélgettünk az egykori magyar kivándorlók fiaival, akik visszajöttek hozzánk. hogy a Közgazdasági, a Műszaki Egyetemen és más különböző intézményekben magukba szívják édes anyanyelvünkkel együtt tudományos életünk eredményeit. Az 1949—50-es évektől kezdve lanulnak hazánkban, s egyikük-másikuk már kész elektromos, gépész- és építészmérnök, mint ökrös Tibor, Baranyai László, Tóth István, Balogh Sándor, Havas Ferenc. — Nemsokára végzek és is a Közgazdasági Egyetemen — mondja a kicsit kun-arcú, feketehajú Greczula Klára —, aztán megyek haza Montreálba, a szüleimhez. Haza ... Montreál.. . Szüleim ... — csengenek vissza bennem szavai. S mintha észrevette volna picit tűnődésem, mosolyával át meg átszövi mondatait. — Nagyon szeretem a mai Magyarországot. A nincsteleneknek nyomorúságot szülő régi hazát szüleim elbeszéléséből ismerem. Én majd magammal viszem a Montral-i cipőgyári munkás szüleimnek e nép hatalmas alkotóerejét, c nemzet mosolyát, örömét; minden kincsét, melynek szeretésére megtanitot... — Olyan messzire szakadtak a szülei tőlünk, mai magyaroktól, mi köti őket mégis hozzánk? — szakítom meg szavait. — A legnagyobb összekötő kapocs most és vagyok, az egyszem lányuk, ök nagyon sokat kérdeznek tőlem levélben, s én mégegyszer annyit írok nekik. De ott vannak velük és a többi kivándorolt magyarokkal is a magukkal vitt nemzeti hagyományok, melyek elevenen élnek elsősorban a népdalokban, táncokban, az irodalmi és zenei alkotások gyöngyszemeiben. Petőfi, Arany, Ady és József Attila költészetét, Bartók és Kodály gén'uszát Montrealban ismertem meg a hagyományos évfordulók ünnepségein, s a kint nyomtatott magyarnyelvű sajtótermékekből. A mi ünnepségeinkre testvéri egyetértésben eljönnek a német, a francia és egyéb nemzetiségű kolóniák lakói, mi meg az övékére. Így ápoljuk egymás nemzeli hagyományait — fejezi be a hosszú gondolatsort a kicsit kun-arcú, nagyszemű barna lány, a messzire szakadt magyarok ifjú hírmondója és hírvivője. Viszontlátásra lányok és fiúk, legközelebb ismét Szegeden, vagy Budapesten! — mondom búcsúzóul. Többen nevetve mondják: — Viszontlátásra, esetleg Montrealban valamikor, kedves vendégünkként. Lődi Ferenc