Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-30 / 126. szám

DÉLMIGYÜRORSZIG Szerda. 195(1. május W. A Iumineszcenciás analízis mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazásáról gazdasági életünk szocialista átépítése során egyre sürgetőbben Jelentkez­nek a műszaki fejlesztés igé­nyei! A technológiai eljárá­sok korszerűsítésére irányu­ló erőfeszítések a munka megkönnyítését, a termelé­kenység növelését, a termé­kek minőségének megjavítá­sát célozzák, és kétségtelen, hogy ezeknek az erőfeszíté­seknek a sikere jórészt azon is múlik, hogy azok tudomá­.nyosan rhennylre megalapo­zottak. Gazdasági szakembe­reinkben megvan a törekvés munkájuk tökéletesítésére, de sokszor a mindennapi munka feladatainak megoldása mel­lett már kevés energiájuk marad arra, hogy távolabbi perspektívát nyújtó kérdé­sékkel elmélyülten foglalkoz­zanak, pedig néha olyan kor­szerűsítési lehetőségek állnak előttük, amelyeket másutt már sok vonatkozásban kidol­goztak, s ezeket csak meg kellene ragadni. Ebben a rövid ismertetés­ben néhány ilyen — sok or­szágban már alkalmazott, de hazankban még aránylag ke­véssé használt — vizsgálati módszerre hívjuk fel a fi­gyelmet. A Iumineszcenciás analízis — amelynek alapja az, hog^ sokfélo anyag: nyersanyag, félkész, illetve teljesen kész termék, például higanylám­pa ultraibolya sugárzása ha­tására az öszetétel, valamint a gyártási eljárás szerint kü­lönböző színű és erősségű lát­ható fény bocsát kl, azaz fluoreszkál — egyike azoknak a vizsgálati módszereiknek, amelyek az utóbbi két évti­zedben sokirányú gyakorlati hasznuk miatt az ipar, a me­zőgazdaság és a tudomány csaknem valamennyi ágiba mélyen behatoltak. Ezúttal a módszer illusztrálására a mezőgazdáság' "és' az élelm ­szeripar területéről vett né­hány pékfát mutatunk be, minthogy helyi" vonatkozás­ban talán ezek a területek látszanak a legjelentősebbek­nek. Számos tRlajvizsgálatl el­járást dolgoztak ki, részben a levegőn közvetlenül kiszá­rított talajra, részben külön­böző oldószerekkel készített talajkivonatokra. Ezekből a talaj humusz-, szerves anyag-, sótartartalmára, stb. lehet következtetni. Egyes esetek­ben magvizsgálatok Is végez­hetők. Például különböző helyről származó, közönséges fényben nem megkülönböztet­hető árpamagvak különböző színben fluoreszkálnak és biológiai sajátságaik szerint több csoportba különíthetők el. A burgonyaguinó metsze­tének fluoreszcenciája alap­ján mintegy ötven fajta kü­lönböztethető meg a higany­lámpa alatt, sőt a csökkent értékúekct. amelyek vetés báljára kevésbé alkalmasak, ki lehet válogatni. A tiszta búza higanylámpa alatti gyenge kékes világítását tel­jesen elfedi a bükköny erős, aranysárga fluoreszcenciája. Már két százalék szennyezés hatása Igen szembetűnő, úgyhogy ilyen, sőt kisebb mértékű szennyezés is meny­nyiségileg jól meghatározha­tó. AZ ÉLELMISZERIPAR­BAN sok vizsgálati eljárást kékesen, a tojás sárgája hal­ványsárgán, héja pedig vörö­sen világit a higany lámpa alatt. Hosszabb ideig raktározott tojásnál a héj vöröses fluo­reszcenciája kékessé válik vagy eltűnik. A minőségvizs­gálat tojáspornál is jó ered­ménnyel végezhető: a szárú tott tojásfehérje káliumklori­dos, a tojássárga alkoholos oldatban világít, a zsírtalaní­tott teljes tojáspor csak sa­vas oldatban fluoreszkál. A konzervált és nem konzervált tojás is megkülöböztethető. Egyáltalán a különböző kon­• zerválószerek kimutatása is lehetséges: bórsav, benzoe­sav, szalicil, kéndioxid, stb. bizonyos körülmények között fluoreszcencia segítségéve' kimutathatók. Sokfajta szeny­nyezés, alkotórész, illetve konzcrválószer jelenlétének felderítésére olyan eljárásokat dolgoztak kl. hogy egyszerű, ikcmcsöben elvégezhető vizs­gálattal még akkor is el le­het dönteni a Jelenlétüket, há egyidejűleg többféle vizsgá­landó anyag van jelen. Élelmiszer konzerválása, át­teleltetése szempontjából fon­tos a minőségi osztályozás. Kimutatták, hogy a higany­lámpa alatti osztályozás alap­ján konzervált, illetve átte­leltetett élelmiszerekben a veszteség sokkal kisebb, pél­dául káposztánál 5—fl száza­lékkal, uborkánál 10—15 szá­zalékkal kevesebb megy ve­szendőbe a tárolás során. A PENÉSZGOMBÁK je­lentékenyen fluoreszkálnak. Romló hús egyes vizsgálatok szerint többé-kevésbé erős ibolyaszínű csillámlást mutat. A nem egészen friss halak, bár sötétben maguktól is gyengén világítanak, jóval erősebben világítanak higany­lámpa alatt, úgyhogy a vizs­gálat az utóbbi módon kényel­mesebben végezhető. Kolbász­áru higanylámpa alaiti minő­ségvizsgálatából megállapít­ható, hogy benne mennyi színhús került feldolgozásra. A tej is világit ultraibolya gerjesztésre a benne lévő lac­toflavin (B'-vitamin) követ­keztében. A tejvizsgálatok azonban eléggé bonyolultak, mert a világítás színe több, nehezen számbavehető körül­ménytől is függ, így a táplá­lék minőségétől, a tárolás időtartamától és módjától (például nagyobb mennyisé­gű klorofill sárgássá teszi a tej különben kékes világításá­nak szirtét). A hamisításokat sok eset­ben könnyen fel lehet ismer­ni. A szőlőbor gyümölcsborral való keverését meg lehet ál­lapítani úgy, hogy éterrel, kloroformmal vagy amilalko­hollal rázzák össze a vizsgá­landó mintát. Valódi fehér­bornál a tiszta amilatkoholos réteg többé-kevésbé átlátszó, és zöldesfehér színben vilá­git, más bornál más színbein. • A liszt lumtneszkálása a liszt fajtájától függő jellegze­tes színű világítás, ezért a lisztkeverékek megfelelő kö­rülmények között a himl­neszkálás vizsgálata alapján analizálhatók. így például búzalisztben 1 százalék rozs­liszt Jelenléte teljes bizton­sággal megállapítható. A VIZSGALATOK) termé­szetesen nem mindig egysze­rúek, legtöbbször megfelelő, a r á t i népe p e létéből Uszonyos ufasszállíió hajé Képzeljük magunkat egy SZOVJETUNIÓ Újfajta nagyfrekvenciás telefon Robog a villamos. A vezető mellett ülő ember egyszer­csak leveszi a kissé szokatlan külsejű telefon kagylóját és Diesel-motoros liajó fedélzetére, beleszól: „Moszkvát kérem". Az utasok kíváncsian hatlgatják, A széles tükörablakos társalgó- amint a villamos- és trolibusztröszt vezetője a Moszkvában. SÍÍST ££ ^ * 4 — kilométerre tartózkodó főmérnökkel beszélget. gépeken. A repülőgéphez való L»rani» * novoszibirszki villamos utasai éppen annak a je­hasonlóság benyomása még job- lenetnek a tanúi, amint kipróbálják a „Szibir—55" típusú új, ban erősödik bennünk, amikor a nagyfrekvenciás készüléket, amelynek eredeti szerkezetét a hajó elhagyja a kikötői. Az ab- Tudományos Akadémia nyugat-szibériai fiókintézetének tié­tek mögött gyorsan váltják egy- hány mu^atársa' tervezte meg mart a partmcnti ta/ah. gyorsan hagyjuk magunk mögött a szem- Persze jelenleg semmi szükség sincs arra. hogy a villa­bejövö hajókat. Közben nem mosról Interurbán telefonbeszélgetéseket folytassanak, de a érzünk semmiféle lökést, ingást, készülék nem is ezt a célt szolgálja. Az új telefont felszerel­őt még csak hullámokat sem ték ^ nagyon ^ novoszibirszki vülamos-kocsira. abból latunk a hap> oldalanal. A hatot . , , ugyanis vízalatti szárnyak hajt- a cel001" hogy ODerahvabba Pontosabbé telhessek a for­ják. galem irányítását. Üzemzavar esetén a vezető ezen a készü­A szárnya, helyesebben a két 1<Sfeen át kérhet gyors műszaki segítséget. különleges csavarlapát a hajó Az új, nagyfrekvenciás telefon előtt nagv jövő aH. Kábe­orra, illetve fara alatt dolgozik. léül a villamos felaővezetéke szolgál. így a készülék egyaránt Mozgás közben, amikor a hajó használható trolibuszokon, villamos-mozdonyokon és a bá­hatvan kilométere, óránkénti se- nyák 1A „Szibir—53"-öt már kipróbálták a bességgel halad, oldalt kipillantva 1arnszki vasútvonal villamosmozdonyain és bebizonyosodott. jól láthatjuk, hogy a hajó való- hogy a forgalomirányítók megbírható összeköttetést tudnak sággal röpül, szinte nem is érinti fenmartam az útbarűevö mozdonnyal. a víztükröt. A vízalatti szárnyakon közit kedó Diesel-motoros hajók a lég­ik gyárat egy ember irányítja Belépünk a gyárba és töb­bé nem halljak saját han­gunkat: a zúzógépek pokoli lármája mindent elnyom. A szalagokon lassan mozog a diorit kő, először nagy dara­bokkan, a végén, mint egé­szen apró zúzott kő. Aszbeszt város központi bányaigazgatósága zúzott kavics üzemében va­gyunk, amely naponta 700— 800 köbméter zúzott követ termel. A gyár különösen azért ér­dekes, mert üzemeiben egyet­len munkással sem találko­zunk. Minden mnnkát gépek végeznek el. Jurij Petrovics Tyeren­tyev, a gyár energetikusa hosszas Kutatások és számí­tások után olyan központi vezérlő berendezést szerkesz­tett, amelynek segítségével az összes gépeket egyetlen pontról lehet irányítani. A berendezés összeszerelésében a gyár szinte valamennyi dolgozója részt vett. Eljött a várva várt nap. A gépészek, motorszerelók, lakatosok, mind elhagyták a gyár épületét. A vezérlő asz­talhoz odaült a fögépész és innen kezdte irányítani az üzemet. A vezérlő asztalt olyan he­lyiségben helyezték el. ahová nem hatol be se por, se lár­ma. A jelzőlámpák és a ve­zérlő tábla különleges készü­lékei pontosan mutatják, mi történik a gyárban. dolgoztak ki például a rokon bár alapjában véve^nem bo­cukor-félék nwkülönbözte- nyolult és nem sok beruházást tésére. Répa-pép,"melasz, stb. kívánó laboratóriumi felsze­kimutatható. relé*re van szükség. Jóllehet. más pépekben Vaj, margarin, disznózsír egvmástól könnyen megkü­lönböztethető és a disznózsír kenőzsírokkal való legcseké­lyebb szennyezése, kimutatha­tó. Fluoreszcencia-vizsgála­tok alkalmasak minőségrom­lás megállapítására húsnál, szárított húsnál, tojásnál, vaj­nál stb. A megszárított tojás­fehérje például sárgásán vagy egyes területeken'a vizsgálati módszerek még tökéletesítés­re szorulnak/a mezőgazdaság és élelmiszeripor számára a Iumineszcenciás vizsgáitok már most is" nagy segítséget nyújthatnak. Rudó Ágoston Koesuth-dtjas'egyetemivta­náa-, az Akadémia levelező tagjá — Csanda Indiai külügy­miniszterhelyettes vezetésé­vel júliusban indiai kultu­rális küldöttség 'látogat el a Szovjetunióba.« A küldöttség ezenkívül felkeresi Lengyel­országot, Csehszlovákiát," Ro­mániát, Bulgáriát, Magyaror­szágot és Jugoszláviát. Az utazás célja a kulturális kap­csolatok elmélyítése, — Ez évben már négyen részesültek jutalom-üdülés­ben a Szegedi Erőmű dolgo­zói xközül. A vállalat iteemi' bizottsága és vezetőséget úgy tervezte,' hogy megkétszerezi ebben'az évben az ehnúHiévi jutalom-üdülésben részesült dolgozók számát'. Az. arra ér­demes dolgozókat elküldi"'az ország legszebb üdülőhe­lyéire, Százéves a balti hojágyár Nem rég ünnepelte alapítású- A korszerű hajók gyártása el­gyorsabb folyami víziköziekedé- nak századik évfordulóját a Bal- képzelhetetlen az élenjáró tech­si eszközök. A hajó kísérleti mo- « H«Íófy^-.A gyár 100 észten- nika és technológia bevezetése tlos krimikaia egyszersmind a nélkül. A gyárban most a linjó­dell/et, egy k,s otszemelyes mo- hajóépítés története is. szekciók összeállításánál vala* torcsónakot néhány esztendővel Itt épültek az első orosz tenger- mennyi hegesztési munka há­ezelőtt készítette el egy volgai alnttjárók, aknarakók, sorhajók, romnegyed részét automaták se­hajógyár. A modell a próbák so- ]" bocsátották vízre a Szovjet gítségével végzik. A fű- és segéd­„ _ , ,, . ... .... Haditengerészen Flotta etső egy- gépek beszerelése ma már nem rdn. kitűnően bevált. A kozeho- , .„ 7/ . . , . ? i . - v ' ségeit, itt készült el számos ke- a hajótest vizrebocsatasa utan vőben megkezdik nagy befoga- reskedehni hajó és azok közül történik, hanem annak készitcsc­ilóképességű, azonos tipusú hajók is igen sok, amelyek most az vei párhuzamosan. gyártását. A tervek szerint egy Éwnki Sarkvidék jeges tengereit A Balti Hajógyár dolgozói n .,' , . , . , ,, __ • • járják, • száz éves Jubileumra nagvszerű ilyen liaion hetven utas fer maid ' ' ,, ,,. . . ­1 Üj idők - új feladatok. A "'alodck°' • ™P­r> rn x - .i i ]','il az unnepsegek elolt bocsa­a rv , _ . * i Balti Hajógyár most kezd soro- 1 ... . A Diesel-motoros folyami ex- . ... , tolták vízre az eiozö két lullő­zatban gyar tani nagy hutohajo- , ., .. . . ,. presszliajók tavakon is mester- kat. Az első kettőt- az „Aktju- ** t^ " * Ü "»'« » I séges víztárolók vizén iz közit- )>inszk"-ot és az jUttaohnszk"- « W*™* 0 uutó,. Bemutatták a V. KIc* kedhetneh, biztosan ellenszegül- "t -> m«r vízre bocsátották. Az ^^ évvp| eB(|gt( a N£ya mo_ menti konfekciógyár, a városi . . I.A. méter marni huL most próbálják ki a kikötő- ' konfekció-kombinát, és a kisipart nci puga iíci mezer magas mar ^ a májodik a közeljövőben csoras partján néhány apró ha- rttházati kombinát legújabb tért lomoknak is. készül el teljesen. A hajók nagy- jójavítóműhelv épült. A Balti- mékeit: Az új, gyorsjáratú személy- teljesítményű hűtőberendezései gyár ma a szovjet hajógyártás A kiállításon nemcsak az új szállító-hajókat nerti csupán a lehetővé teszik, hogy három é» óriása, s a legkorszerűbb gépek- modelleket lehetett me'gtekinte­Volgán hanem — elsősorban — tonna halat fagyasszanak kel rendelkezik. Ugyanolyan ni. hanem e modellek alapján bennük. Most van soron a két nagy út áll előtte, mint gyárt- mindjárt meg lehetett rendelni a úszó eetleWiolgozó üzem, több mányai előtt, mikor azok leke- divatos ruhákat, kosztümöket is* (csúsztató A kiállítás több mint háromszáz rendelést vett fcL Tavoszi modellek Tahin híres kiváló ruhaterve* zőiről, szabóiról cs szabónőiről. A városbon áprilisban fartolták meg a tavaszi-nyári ruhák kiál­Szibéria és az északi országré­szek távoli, vasútvonal nélküli vontatóhajó, egy jégtörő és más riilnck a sótyákróL vidékein állítják forgalomba. hajók építése. berendezés). Bár késett a tavasz — a Szé­chenyi tér fáinak, s növényei­nek pampája ez évben sem ma­radt eb Hetekkel ezelőtt még a sárga pimpimpárc uralkodott a Séta a platánok alatt szükség, meg ne tépázzák, haso- (Spirara). Az idén sajnos nem gassák ágaikat az ,engedélye- gyönyörködhettünk eléggé az A legure orKorul fehér váhozatai­parkrés-Jegck sarkait. Vörösbor* na. szívós fájából a honfoglaló magyarok ifjakat faragtak, a gal­lok nedvével lándzsahegyeket áztattak be, Plinius ét Uioscon­des viszont a halál fájának ne* vezlék, s életveszélyesnek tar­tották még az alatta való tar­tózkodási is. Ceruzákat gyárta­nak rA. IV. Faber) a virginiai gyep szőnyegben, s mos t átvette tőle az uralmat a százszorszép. s egyre inkább fehérbe öltözteti "rággyüpók. a, h(W , „ bauarA.M (paconia) is a föld palástját. Madárdal hang- gebb közöttük a legszebb növi- cikésvr nyílik, vigasztalásul ví­zik a lombok között, a bokrok 3ű, a villamos központi megálló- rágkedvelőknek. hogy ami kr­alján seregélyek és feketerigók jóval szemközt. E srrrijt írója sik, az nem múlik. Szorgalmas boróka (Juniperus virginiano) fá­sürögnek.. j emlékszik még arra. amikor ez kertészkezek szépen nyesett jóból, az életfáéból (Biota őrien* Látogassuk sorba a tér szép- a fa a városháza előtt állott, s fíuxus-bnkrokkal járultak Iwzzá lalis) pedig állítólag Ciceró asz­ségeit. Kezdjük a ,.bennsziilöt• onnan szállították gyökerestül a parktükrök szimmetrikus szép- falát, s Caesar galliai győzelmi 'lekkel", akik legrégebb idő óta kiemelve mostani helyére. Ali- ségéhez. Megjelentek már a me- jelvényeit készítették. A thuja­étnek' itt. városunk, s talán koriban még a kertésztechnika legházi növények is, pompájú- fa (Thufa occidentalis) fája as egyik legszebb szenzációja volt ez. Ma is gyako­rolhatnánk ezt a műveletet. Né­Közép-Európa terén: hány szép növésű, ideszállílolt díszfával emelhetnénk a tér szépségét, néhány eltorzult, ha­lit voltak ezek már akkor is, táslrontó, nem odaillő fa helyét mikor az óriási téren tátongó szebbekkel pótolhatnánk. A üresség volt, a múlt század 70-es Zsótér-ház előtti hársfasor fog- Már akkor meg voltak őseik, a platánfáiskal. kat azonban csak nyáron és ún. fehér rrtlrtisfa. s tinkturája a régi világban szemölcsirtó szer Előkelő szépségei a térnek az volt. Az igazi ciprusokat par­kunkban csak a kis, nem régi telepítésű álciprus (Chamaecypa­ris) bokrocskák pótolják. Ugyan­csak ujabban telepítették be <t hinaink s japánok kedvek fe­nyőjét. a páfránylenyöl (Cink­ősszel mutatják meg igazában. Előkelő széps ősi származású fenvőlr. ez a foidnoz. mint pionírok, a szemocnievo, rácson oumu , . „hní n-ember nem » — li voltak annak i, mikén- sűrű fasorból. Öröm nézni két- bol ebtek, ott, ahol az ember nem ^ kitkarélyú> irgürzű­alhotta újjá a város mim- három dúshmbú mogyorófát, tudja pusztítom őket, vagy szerte hli. /ialonJó leveleiben a nagy éveiben. Ahogy Jókai mondaná: híja is megköveteli ezt. Át kel- midőn még ember sem volt a „rettenetes nagy joguk" van lene telepíteni, vagy három fát fmóön. Ma csak régi dicsőségük- biloba), mely megjelenésében ehhez a földhöz. Mint pionírok, a szembenlévő, rácson belüli - ellentmond a lenuő termeszei­tanúi peri _ mW kát népe az elpusztult alföldi egy szép felemás levelű juhar-^ n világon, az emberek gyönyör- költő. Goethe két egtpnással metropolist. Tanúi voltak Dan- fát. meg rgy egészséges növésű ködtelésére parkokban, akár, végtelen, benső barátságban ösz­kó Pista, s Tömörkény darvado- ostorménfái 'Celtit) a hatalmas mint segítőtársak a természet szenött lélek szimbólumát látta, zásóinak, mesés történeteket su- platánok tőszomszédságában A erőinek leküzdésére, mint kör- Ezek a kis csemeték, tzemvidító sogiali a Iák szerelmese. Móra sétáló gyermekek fantáziáját nyékünkön is. Colorado s Arizó- frisseségOhket a szép. piros, telt­Fcrenc fülébe, s nekik panaszolta foglalkoztatják a törvényszék na sziklás hegyeiből származik virágú galagonyák szamszédsá­a költő Juhász Gyula, hogy le- el'nti szivarfák (Catalpa}. Nem- a szúrós tobozú Duglász-fenyő góhrm pótolják nekünk, szege­het: valaki száműzött a saját ha- sokára kifejlesztik lila fürtjeikét (Pseudotsuga Douglasii), gyor- dicknek a háborút időben az zajában is. Egyik-másik veterán a Judásfa-bokrok (Cercis sili- san növő, kedvelt parkfánk. Ott újszegedi parkban elpusztult, or­törzsnek szűk már a talpalatnyi quastrum), melyeknek érdekes- szomorkodik a rómaiak szurkos szágoshirű, nagy ginkgófánkat. löki. Hullámosra púpozzák az sége, hogy a monda szerint fenyője, a luc (Picca excelsa) a Végül, a jövő letéteményesei: aszfaltot* gyökereikkel, korjelző ilyenre kötötte fel magát az Is- karácsonyfa, s egyik rokona az a kis gyűrűikkel' át-meg átszövik a kárióti. őszig várat pompájával ezüstfenyő (Picea pungens). Ezek korzó legerősebb vaskorlátját is, az a néhány gömbalakú meggy- nem az Alföld fenyői, hanem a IO laVlaCSenieieiC jelezvén, hogy nem lehet kordá- fócska fPrunus cerasus var. glo- hegyvidéké. Néhány példányon ,,,„.,.,. , ba szorítani a múltnak hagyó- bosa), hogy csodálatos levclszí- csonkítás nyoma látszik. Szép a tér sínek felölt oldalán, melye* ményait , nezódéscvel gyönyörködtesse a lombpiramisáról és selymes tui- krt a felszabadulás tifo/t telep,­r.ak utánuk iöttek a töb- járókelőket. Kora tavasszal a ről ismert az árbócfcnyő (Pinus tett a városi kertészet Nő,,enek t sah utánuk lőttek a too- váro,házel6lti park- strobus). Hálás parkfenyőnk, jól nagyra - terebélyesed,enek, s részlet büszkesége a liliomfa bírja a lombjára nehezedő hó- hirdessék ennek a városnak élni* (Magnólia) bokor, majd néhány nyomást, s rovaroktól is keveset akarását! héttel, később a kínai származá- szenved. Homokos területünkön A szép teret — szép fáival — sú csodálatosan szép rózsaszilva, erdősítésre használják a hosszú- s növényeivel dolgozó népünk vagy rózsamandula (Prunus tri- tüs. fekete v. osztrák fenyőt szeretetébe, s további védelmébe loha). Alig hullanak le linóm (Pinus austriaca). Nálunk is ós- ajánljuk. szirmaik.' már ott virágzik tövé- honos a tiszafa (Taxus baccata). Csongor Győző biek.: A hacsak­Arany János es Jókai Mór ked­venc fái, gyermekkorunk ked­ves emlékeit őrzik. Nemsokára illatos virágáradatba harsannak, s a parkcyk éberségére lesz ben a fehér bajnóca bokrocska Néhány szép példány disziti a TTIT biológiai szakosztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom