Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-07 / 83. szám

VTLAG PPÖLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDF CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XII. évfolyam. 83. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. április 7. MAI SZAMUNKBÓL: ÜLÉST TARTOTT A TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCS (2. oldal) TÖBB TISZTELETET AZ IDŐSEBBEKNEK (3. oldal) BEMUTATÓ A KUKORICA NÉGYZETES VETÉSÉRŐL (3. oldal) A városi és a járási párlérlekezleá felelőssége K ÜLÖNÖS ÉRDEKLŐDÉSSEL- várják a szegedi dolgozók a ma kezdődő Szeged városi és a vasárnap összeülő Sze­ged járási pártértekezlet munkáját. A vá­ros és a járás legjobb kommunistái, az ipari* mezőgazdasági és hivatali pártszer­vezetek küldöttei jönnek össze április 7-én és 8-án, hogy bátran feltárják politikai és gazdasági életünk fogyatékosságait, számot vessenek a szocializmus építésében elért sikerekkel és az SZKP XX. kongresszusa szellemében, a pártélet lenini szabályainak megfelelően kijelöljék további haladásunk útját. Nagy a felelőssége a két pártértekezlet minden küldöttének. A város és a járás dolgos népe, a becsületes emberek minden rétege azt várja tőlük, hogy a XX. kong­resszus felemelő célkitűzéseiből — amelyek alapját képezik a mi pártunk politikájá­nak is — levonják a tanulságot és elősegít­sék a világraszóló határozatok magyaror­szági, sőt szegedi alkalmazását. Mindany­nyian tudjuk, hogy Szegeden is van még tennivaló a személyi kultusz elleni harc­ban, és a kollektivitásnak, mint a párt­vezetés legfőbb elvének érvényesítésében. Bár 1953 júniusa óta a Központi Vezető­ségtől kezdve egész pártunkban jelentős eredményeket értünk el a kollektív veze­tésben, egyes szegedi pártszervezetek terü­letén még néha felüti a fejét a parancsol­gatás, a dolgozók jogos bírálatának, véle­ményének durva visszautasítása, vagy semmibevevése Az Újszegedi Kender-Len­szövő Vállalatnál Gárgyán Józsefné szóvá­tette a legutóbbi szabad pártnapon, hogy Fischer elvtárs azért nem szól hozzá hosz­szabb idő óta, azért sértegeti, ahol erre alkalma adódik, mert egy alkalommal meg­bírálta. De nemcsak Gárgyánné, hanem többen is elmondják, hogy bár a XX. kong­• resszus bátorítást adott nekik, sokszor még ma is félénkek, bizonytalanok, mert ilyen, vagy olyan formában megfenyegetik őket a jószándékú bírálatért is. A KÉT PÁRTÉRTEKEZLET küldöttei jól látják ezeket a fejlődést akadá­lyozó fogyatékosságokat, amelyek a káros személyi kultusz maradványai egyes terü­leteken. Éppen ezért szilárd elhatározá­suk, hogy a pártértekezleteken nagyon ko­molyan levonják a következtetést és köte­lezik az újonnan megválasztott járási és városi pártbizottságot: minden eszközzel biztosítsák a párttagság, a dolgozó tömegek legfigyelmesebb meghallgatására épülő kol­lektív vezetést. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy növekedjék a párt választott szervei­nek tekintélye, népszerűsége és erősödjék nagy pártunk kapcsolata a dolgozó nép­pel. A dolgozó emberektől kiinduló jószán­dékú bírálat minden erővel való biztosítása mellett azonban azt is határozatba foglal­ják a pártértekertetek, hogy sehol sem sza­bad megtűrni a párt rágalmazását, azokat az ellenséges hangokat, amelyek a párt ve­zette népünk alkotó munkájának, elért ra­gyogó sikereinek bemocskolására irányul­nak. A mi pártunk is teljesen egyetért a XX. kongresszus határozatával, amely a többi között kimondja: »A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot hogy to­vábbra is úgy őrizze a marxi—lenini elmé­let tisztaságát, mint a szeme világát". A . Szeged városi és a járási pártértekezlet is megbízza az újjáválasztott pártbizottságo­kat, hogy a tömegekkel való szoros kap­csolat, az élet szakadatlan tanulmányo­zása alapján irányítsák területük politikai, gazdasági és kulturális munkáját, de ugyanakkor lankadatlan harcot folytassa­nak a burzsoá ideológia mindenfajta meg­nyilvánulása ellen. A XX. KONGRESSZUS határozatal­" nak talán az a része váltott ki a sze­gedi dolgozók körében legnagyobb érdek­lődést. amely a szovjet nép jólétének fo­kozására vonatkozik. Ez teljesen érthető. A Textilművek fonónői, a tápéi Ady Endre Tsz tagjai, vagy az egyetemek és hivata­lok dolgozói is minél előbb élvezni akar­ják a szocializmus gyümölcseit. A Szov­jetunióban máris intézkedtek a munkaidő csökkentéséről, a szülési szabadság 112 napra való felemeléséről, s továbbra is mindent megtesznek, hogy a hatodik öt­éves tervben 35 százalékkal emelkedjék a munkások és 40 százalékkal emelkedjék a kolhozparasztok reálbére. A mi pártunk Központi Vezetősége is leszögezte idei már­ciusi ülésén, hogy nem vagyunk megelé­gedve dolgozó népünk jelenlegi életszínvo­nalával és ugyanazt a politikát folytatjuk, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja folytat. Mindkét szegedi pártértekezletnek éppen abban áll legfőbb feladata, hogy he­lyileg meghatározza azokat a tennivaló­kat, amelyeknek végrehajtása elengedhe­tetlen a szegedi és a szeged környéki lakos­ság reáljövedelme emelkedéséhez. Minden küldöttnek tehát nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy pártszervezetének meg­bízásából felszólaljon és elmondja: miként halad saját üzemében, termelőszövetkeze­tében a munka, milyen eredményei van­nak a munkaversenynek, mekkorát emelke­dett a termelékenység, hány százalékkal csökkent az önköltség, javult-e a minőség stb. De nemcsak a jelenlegi helyzetről, ha­nem arról is beszámolnak a legmagasabb helyi pártfórumokon, hogy milyen intézke­déseket tesznek a munkafegyelem megszi­lárdítására, a második és a következő ne­gyedéves tervek minden részletében való teljesítése érdekében. TALÁLKOZUNK MOSTANÁBAN ' olyan nyárspolgári nézetekkel, hogy a Szovjetunióban a dolgozók anyagi és kulturális jólétére törekszik a párt, ezzel szemben nálunk továbbra is a munkaver­senyt, á munkafegyelmet hangoztatják. Az ilyen locsogás közönséges demagógia, amelynek célja az emberek félrevezetése. I Aki gondolkodik, nagyon jól látja, hogy a 1 szovjet állam éppen azért tudja biztosítani í az igények ilyen nagymérvű kielégítését, ' mert a dolgozók a párt irányításával évti- 1 zedeken át emelték a munka termelékeny­ségét, javították az áruk minőségét, vagyis megteremtették a jólét anyagi alapját. Ná­lunk sem érhető el másként a reálbérek emelkedése. A párt és a kormány kész a legrövidebb időn belül megtenni a kedvező intézkedéseket, de ez teljes egészében az ipar és a mezőgazdaság dolgozóitól függ. Megdönthetetlen igazság, hogy a dolgozó nép saját jólétének a kovácsa. Minden egyes munkás, dolgozó paraszt és értelmi­ségi fontos tényező abban, hogy mikor térhetünk rá a tervszerű árleszállítás poli­tikájára. Mindez annyira nyilvánvalóvá vált éppen a XX. kongresszus fényében, hogy a pártértekezletek csakis a termelési tervek minden oldalú teljesítésében jelöl­hetik meg továbbhaladásunk módját. Ha nem ezt cselekednék, akkor lemondanának a nép érdekeinek védelméről, akkor a pártértekezletek nem töltenék be nagy fel­adatukat. Égető kérdés — különösen a szegedi já­rásban — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, Ezért elsősorban a járási párt­értekezleten nagyon helyes, ha teljes fe­lelősséggel és kommunista alapossággal vi­tatják meg a küldöttek azokat a feladato­kat, amelyeknek elvégzése feltétlenül szük­séges a következő hónapokban. Mindenki i láthatja, hogy a mezőgazdaság jelenlegi ál- I lapotával nem tudjuk gyökeresen megol­dani a többtermeiés problémáját, nem tud­juk megteremteni a fogyasztási cikkek bő­ségét. A XX. kongresszus tanulságaként te­hát erősítenünk kell meglévő tsz-einket,. ujak megalakulását kell elősegítenünk (napjainkban különösen a középparasztság megnyerésével), hogy minél szilárdabb ala­pot teremtsünk a mezőgazdasági termés­hozamok növeléséhez. Ez éppen olyan fon­tos, mint a nehézipar továbbfejlesztése, mert sem az egyik, sem a másik nélkül nem lehet megvalósítani a szocializmust. A járási pártértekezlet ezért mélyrehatóan elemzi a helyzetet és a helyi sajátosságok­nak megfelelően elősegíti a párt paraszt­politikájának végrehajtását. M INDEN MÁS ÉRTEKEZLETNÉL FONTOSABB a mai és a holnapi ta­nácskozás. Nem csak azért, mert párt- és gazdasági életünk minden kérdését alapos vizsgálat alá veszik; nem csak azért, mert az értekezletek munkájának eredményét most különösen várják a szegedi dolgozók, hanem azért is, mert tőlük függ, miiyen elvtársaikat választanak, a városi és a járási pártbizottságba. Most igazán nem szabad sajnálni az időt arra, hogy felelősségtelje­sen mérlegeljék a jelöltek eddigi munká­ját, tudását, magatartását, rátermettségét. A politikai és szakmai képzettség mellett legfontosabb, hogy azok a kommunisták legyenek a pártbizottságok tagjai, ak'k egyéni érdekeiket mindenkor alá tudják rendelni a közösség, a dolgozó nép érde­keinek. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy tovább szilárduljon a kollektív vezetés, erősödjék mindkét pártbizottság kapcsolata a tömegekkel és hatalmas mértékben me;­nőjjön egész pártunk tekintélye. H. Sz. Hruscsov és N. 0. Buiganyin elvtársak távirata Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz N. Sz. Hruscsov és N. A. Buiganyin elvtársak az aláb­bi táviratot intézték Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz: RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége első titkárának, HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa el­nökének. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forró jókí­vánságait küldi Önöknek és az önök személyében a Ma­gyar Dolgozók Pártjának, a Magyar Népköztársaság kor­mányának és az egész ma­gyar népnek az ország fel­szabadulásának 11. évfordu­lója alkalmából. A Magyarország felszaba­dulása óta eltelt évek alatt, a népi demokratikus rendszer megteremtése alapján a te­hetséges és munkaszerető magyar nép dicsőséges utat tett meg és történelmi győ­zelmeket vívott ki gazdasága és nemzeti kultúrája fejlesz­tésében. A Magyar Népköz­társaság fejlett iparral és gé­pesített mezőgazdasággal ren­delkező szocialista ország lett. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szo­cialista országok megbontha­tatlan közösségében, amely az emberiségnek több mint egyharmadát öleli fel. Ma Magyarország tagja az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és a többi békeszerető or­szággal karöltve harcol a vi­lág békéjének ügyéért. Ezeket a történelmi sike­reket a magyar nép harcos élcsapatának, a Magyar Dol­gozók Pártjának vezetésével érte el. Ez a párt követke­zetesen megvalósítja a mar­xista—leninista nolitikát, amely messzemenően kifeje­zésre juttatja a dolgozók ér­dekeit. A Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége, élén Rákosi Mátyás elvtárs­sal, a forradalmi mozgalom kipróbált veteránjával, egész sor életbevágóan fontos in­tézkedést tett a népi de­mokratikus rendszer megszi­lárdítására, Magyarország nagyszabású szocialista épí­tési programjának megvaló­sítására. A Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság kormánya, és személyesen Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak mindent el­követtek, és elkövetnek ma is, a magyar és a szovjet ncp barátságának és test­véri együttműködésének meg­szilárdítására. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa újabb sikere­ket kíván a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet nép nevében a Magyar Dolgozók Pártjának és a test­véri magyar népnek a szo­cialista Magyarország továb­bi felvirágzásáért, a világ­béke megszilárdításának nagy ügyéért folytatott harcban. Éljen a szovjet és a magyar ncp örök, megbonthatatlan barátsága! N. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára N. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke A pártértekezlet tiszteletére Túlteljesílerték vállolc ukal* az Újszegedi Kender-Lenszö/ó dolgozói Az Újszegedi Kender-Len­szövő Vállalat dolgozói ápri­lis 4 és a szegedi pártérte­kezlet tiszteletére ünnepi műszakot kezdeményeztek. Célul tűzték ki. hogy az első negyedévre tett vállalá­sukat, a nagy hideg okozta kiesés ellenére is túlteljesí­tik. Az elkészült értékelés számadatai azt bizonyítják; megtartották adott szavukat. A termelékenység emelésére tett vállalásukat 1.6 százalék­kal szárnyalták túl. A minő­ségi terv szerint az elsőosz­tályú áru aránya 95 százalék volt. Ma már 96.7 százalék az elsőosztályú áru aránya. A legszebb eredmény az ex­port-tervek teljesítésénél szü­letett. Minőségi kifogás nél­kül 9 nappal hamarabb fe­jezték be az exportra menő áruk gyártását és szállítását. A csomagolok jó munkája A Szegedi Szalámigyár fi­nomvágó üzemrészében a Lele-brigád állandóan hat/o­kos hidegben végzi munkáját. 152 százalékos teljesítmény elérését vállalták a pártérte­kezlet tiszteletére. A csütör­töki napon már 158 százalék­nál tartottak. A Katona-bri­gád a boncoló- és csontoló üzemrészben dolgozik. ök 170 százalék helyett 189-re növelték teljesítményüket. A fiatalok nagy része most az export csomagolásánál dolgozik. Csütörtökön 100 mázsa szalámit csomagoltak be az ifjúmunkások. Kiss Jú­lia és Márton Viktória volt a csomagotok között a legjobb, 5 óra alatt 83 láda szalámit csomagoltak és címkéztek. Ez megfelel 137 százaiékos ered­ménynek. Az ifi brigád megtartotta szavát A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnál a karbantar­tó részlegen Ludvig Illés bri­gádja is vállalást tett a sze­gedi pártértekezlet tisztele­tére. Az április 4-i vállalá­sok teljesítésével egybekap­csolták a munkát. A napi la­katosmunkákon kívül egy szárítógép szétszedését, gene­rálozásra való előkészítését vállalták terven felül. A Ludvig-brigád tagjai vala­mennyien fiatalok. Iparkodá­sukat siker koronázta, s a vállalást már pénteken, ápri­lis 6-án teljesítették. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom