Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-07 / 83. szám

miMGTSRORSZBG Szombat. 1956. április 1. Mi történt a külpolitikában ? Izraeli és egyiptomi csapatok összetűzése a gazai övezetben ^ : ütörtökön Londonban ismét ülést tar­toll az ENSZ leszerelési albizottsága, ezúttal Nutting (Anglia) elnökletével. Az albi­zottság legközelebb Április 9-én, hétfőn ül össze. Bár a leszerelési tanácskozások zárt ajtók mögött folynak, a napvilágra került értesülése­ket, amelyek n tanácskozásokon szereplő javas­latokról, illetve e javaslatok fogadtatásáról tá­jékoztatnak, világszerte nngv érdeklődéssel fo­gadják. A leszerelés kérdésének jelentőségéből következik, hogy a mostanában elhangzó fon­losahb nyilatkozatok is a leszereléssel függnek össze. Erről beszélt Eiscnliower, az Egyesült Államok elnöke is április 4-i sajtóértekezletén. Az elnök, bár nem volt hajlandó sem a szovjet, sem az amerikai javaslatokból részleteket kö­zölni, kijelentette, hogy amíg a Szovjetunió lé­nyegében a szavatolt ellenőrzési rendszer kidol­gozása előtt megkötendő valamilyen egyezmény mellett száll síkra, addig uz Egyesült Államok azt indítványozza, hogv előbb hozzanak létre szavatolt ellenőrzési rendszert és csak azután írjanak alá egyezményeket. Ez tehát a lényege annak a véleménykü­lönbségnek, amely a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a leszerelés kérdésében fenn­áll. Pedig a szovjet javaslat — mint a Tribüné című angol hetilap is rámutat — megérdemli a legnprólékosabb tanulmányozást. Bevan, az Angol Munkáspárt egyik vezető személyisége, akinek az említett lapban meg­jelent írásából a fenti megállapítást idéztük, cikke további részében aláhúzza, hogy véle­ménye szerint a fegyveres erők maximális szín­vonalának kérdésében a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja közül a szovjet javaslatot tartja ésszerűnek. — „Az orosz javas­lat — állapítja meg Bcvan — messze megy a felügyelet vonatkozásában. Ha a szövetségesek nem fogadnák el az oroszoknak ezt a javaslatát, elvesztik minden jogukat, hogy vasfüggönyről beszéljenek, mivel az oroszok állandó és nem­zetközi alapon megválasztott felügyelői állo­mány létrehozását javasolják, amely bármely időben szabadon hozzáférhetne minden ellen­őrzési objektumhoz. D ag Hammarskjöld, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkára tegnap in­dult el közel-keleti útjára. A főtitkár egy hó­napig lesz távol az ENSZ New York-i központ­jától és ezalatt az idő alatt tárgyalásokat foly­tat a közel-keleti államok kormányköreivel, miként lehelne tartós békét teremteni a közel­keleti arab államok és Izrael között. Hammarskjöld éppen jókor indult útnak, mert közv etítésére és hasznos tanácsaira nagy -/ükség lesz az Izrael és Egyiptom közötti leg­újabban kirobbant ellentétek elsimításánál. Hétfő óta ugyanis a gazai térségben számos jegyveres összecsapásra került a sor egyiptomi és izraeli erők között, csütörtökön pedig több lilás tüzérségi párbajt vívott az egyiptomi és az izraeli tüzérség néhány egysége. Burnst tábor­nok, az ENSZ palesztinai fegyverszüneti ellen­őrző bizottságának vezetője csütörtökön fel lűvta az izraeli és az egyiptomi hadügyminisz­tert, tegyenek azonnali intézkedéseket a tüzér­ségi párbaj és o fegyveres harc beszüntetésére. Mint az AFP francia hírügynökség jelen­lése közli, a tüzérségi párbaj a felhívást követően megszűnt, pénteken reggel azonban a harcok ismét fellángoltak. A helyzet az izraeli—egyiptomi határ gazai szakaszán továbbra is rendkívül feszült. Nasszer egyiptomi miniszterelnök a Daily Telegraph című angol lap tudósítójának adott nyilatkozatában megcáfolta azt, mintha n Iíö­zel-Kclclcn „kommunista uralom veszedelmé­től" kellene tartani. — „Nem fólek a kommu­nista uralom állítólagos veszedelmétől, félek viszont az imperialista és a gyarmatosító rend­szerek uralmától" — mondotta. ;,A kommunistákkal kötött üzletcink — folytatta Nasszer — szigorúan kereskedelmi jellegűek, nem tartalmaznak politikai feltétele­ket, vagy kikötéseket". Nasszer a továbbiakban beszélt arról, mennyire létkérdés volt Egyiptom számára, hogy gyapotkószleténck jelentős részét Anglián és az Egyesült Államokon kívül helyezze el, hogy — mint mondotta — „felépíthessük új iparunkat és véget vethessünk a nép nyomorá­nak"! Befejezésül kijelentette: a Közel-Keleten folyik már egy láthatatlan háború, a naciona­listák országuk függetlenségének kivívásáért folytatott lélektani háborúja, amelyet nem le­het harckocsikkal leküzdeni. vm Ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanár* Megnyílt a Béke-Világ'anács rendkivüli ülésszaka Rovid külpolitikai hirek Stockholm (TASZSZ) Áp­rilis 5-én Stockholmban megnyílt a Béke-Világtanács rendkivüli ülésszaka. Az ülésszakon a leszerelésnek és az atomfegyver eltiltásá­nak kérdését vitatják meg. Az ülésszakra több mint 30 országból érkeztek küldött­ségek. Az ülésszak résztvevőit Andrea Andreen asszony. Nemzetközi Sztálin-békedíj­,ial kitüntetett kiváló svéd közéleti személyiség üdvözöl­te, majd az elnöklő dr. Sz. Kilcsu (India), a Béke-Vi­lágtanács alelnöke méltatta az ülésszak nagy jelentősé­gét. Ezt követően J. Endi­cott kanadai küldött beszélt a leszerelésről és az atom­fegyver betiltásáról. Az esti ülésen elsőnek dr. Sidney Hilton (Anglia) szó­lalt fel, majd Arnold asszony (NSZK) után J. Fremlin an­gol fizikus emelkedett szó­lásra. Kornyejcsuk (Szovjet­unió) volt a következő fel­szólaló, majd India és a Kí­nai Népköztársaság képvi­selőinek beszámolójával be­fejeződött a Béke-Világta­nács április 5-i ülése. ftz Interparlamentáris Unió bizottságainak április 4-i és 5 i ülései Dubrovnik (TASZSZ) Az litikai és jogi bizottság Interparlamentáris Unió együttes ülésén folytatták a ülésszaka április 4-én nyílt vitát az Interparlamentáris meg a jugoszláviai Dubrov- Unió egyetemességéről. Fel­nikban. Ez alkalommal szólaltak a többi között a együttes ülést tartott az unió Szovjetunió, Svájc, Dánia, politikai és jogi bizottsága. Norvégia, Hollandia és Az ülésen az Interparlamen- Svédország parlamenti cso­tárls Unió egyetemességéről, portjainak képviselői, célkitűzéseiről és feladatairól Április 5-én este a politi­tárgyaltak. A vitában Hol- kai és a jogi bizottság meg­iandia. Franciaország, Ang- kezdte az Interparlamentáris lia, Jugoszlávia és más or- Unió alapszabályai esetleges szagok képviselői szólaltak módosításainak megvitatását, fel. Munkához látott a kultúr­Április 5-én délelőtt a po- kapcsolatok bizottsága is. Végelér! a szovjet energelikus-kiildöllség angliai látogatása London (TASZSZ) G. M. nyainak kölcsönös felhaszná­Malenkov, a szovjet energe- lását. Véleményünk szerint tikus küldöttség április 5-i az angol energetikusokkai lé­londoni sajtóértekezletén tesített személyes kapcsola­adott nyilatkozatában töb- tok nagy lépést jelentenek bek között megállapította: a két ország technikai ta­Angliai tartózkodásunk el- pasztalatcseréjónek fejlődé­sé napja óta a vendégszere- sében. let légköre vesz körül ben- — Hívei vagyunk az angol nünket. Nem titkoljuk, hogy néphez való közeledésnek, az kellemes számunkra ez a országaink közötti jó és ba­zovjet emberek iránti rokon­szenv, amelyet nem a ma­ráti kapcsolatok további fej­leszttésének — mondotta ez­A sajtóértekezleten G. M. Malenkov és a küldöttség az angol :ok gunk személyének, hanem után Malenkov. szeretett hazánknak, a Szov­jetuniónak tulajdonítunk. Malenkov kijelentette: — tagjai válaszoltak küldöttségünk angliai utazá- és a külföldi tudósítók | sa és az angol energetikusok kérdésére, küszöbönálló szovjetunióbeli A szovjet energetikai kül­látogatása lehetővé teszi az döttség ezzel befejezte ang­energetika, e fontos népgaz- liai látogatását és hazautazik dasági ág, legjobb vívmá- a Szovjetunióba. A Minisztertanács elnöke fogadia a távozó egyiptemi ügyvivőt llrgrdüs András elvtárs, a Cherif-el. az Egyiptomi Közlár­ii»/trrtnná<s elnöke április saság távozó budapesti ügyvivő­I. in, pénteken fogadta Itussein jét. Husscin Cherif, az Egyiptomi Köztársaság távozó budapesti ügyvivője április 5-én, csütörtö­kön búcsúlátogatást tett Boldocz­ki János külügyminiszternél, * Szófia (Tanjug). Mo«a Pijade­nak, a Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlés elnökének vezetésével csütörtökön délután megérkezett Szófiába a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége. A jugoszláv parlamenti kül­döttséget a szófiai pályaudvar előtt hatalmas tömeg fogadta. * Hongkong (MTI). Az AFP je­lentése szerint n hanoi rádió kö­zölte, hogy A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese pénte­ken Hanoiból hivatalos látoga­tásra Pekingbe utazott. • Karel Kupa csehszlovák föld­művelésügyi miniszterhelyettes vezetésével 3 tagú csehszlovák mezőgazdasági küldöttség ér­kezett Magyarországra 5 napos látogatásra. A küldöttség tagjai: Drahomir Mahacsek. gépkísérleti igazgató és Frantisek Bristela ku­tatóintézeti agronómus, a kül­döttség a mezőgazdasággal, el­sősorban a kukoricabetakarítás gépesítésével kapcsolatos kérdé­seket tanulmányozza. * Berlin (MTI). Uszkovnak, a Szovjetunió szénipari miniszter­helyettesének vezetésével szov­jet bányamérnökök küldöttsége érkezett a Ruhr-vidékre. A szov­jet szakemberek tapasztalatcse­re keretében megismerkednek a Ruhr-vidéki bányászat műszaki problémáival. * Murgu Mihail, a Rouinanie Nouvelle című román lap mun­katársa, Broniszlav Bartoszevics, a Prezglond Kulturalnji című lengyel lap munkatársa, Hvan Gu Cin, a Nodom Színműn című koreai lap helyettes főszerkesztő­je, Sztoicsev Szavov, az Otro­cseszlven Front című bolgár lop munkatársa, Huang Csao-liang, a kínai Zsenminzsipao nemzet­közi osztályának vezetője és Hu Szoe-sen, a Zsenminzsipao mun­katársa néhány hétre Budapest­re érkezett. A külföldi újságírók magyar­országi tartózkodásuk alatt ha­zánk gazdasági és kulturális éle­tét tanulmánvozzák. Pénteken a Termelőszövetke­zeti Tanács tagjai tanácskoztak Budapesten. Megbeszélték az el­múlt gazdasági év eredményeit, s megvitatták: melyik 3 terme­lőszövetkezetet terjesszék a Mi­nisztertanács elé a legjobbaknak járó vándorzászló és pénzjuta­lom elnyerésére. A tanácskozáson részt vett Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke, Ma­tolcsi János, földművelésügyi mi­niszter, Tisza József, a Termelő­! szövetkezeti Tanács titkára, Sán­di Ottó, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége me­zőgazdasági osztályának helyet­tes vezetője. Beszámolót Dobi István mon­dott. Hangoztatta, hogy a ter­melőszövetkezetek közötti múlt évi verseny értékelése alkalmat, ad a Termelőszövetkezeti Tanács tagjainak arra, hogy megvitas­sák az egész mozgalom tavalyi eredményeit, a fogyatékosságo­kat és részletesen megtárgyalja­nak néhány időszerű fontos kér­dést. — A közelmúltban összesített zárszámadási eredmények mondotta Dobi István — biztató fejlődésről tanúskodnak. A termelőszövetkezetek ta­valy országos átlagban 32.3 százalékkal növelték közös vagyonukat. A közös va­gyon gyarapítását terme­lőszövetkezeteink a tagok jövedelmének egyidejű nö­velésével érték el. — A növénytermelésben telje­sen kibontakozott a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás fölé­nye. Az eredmények forrása többi között az agrotechnikai el­járások helyes alkalmazása. A nagyobb terméseredmények azonban elsősorban a tagok fo­kozottabb szorgalmának, szer­vezett jó munkájának köszön-: hető. Ezután arról beszélt Dobi István, hogy a termelőszö­vetkezetek tavalyi növény­termelési eredményeihez hoz­zájárultak a gépállomások is. Mint hibát emelte ki, hogy a gépállomások sokszor még mindig nem tartják meg a határidőket és nem használ­ják ki kellőképpen a gépek teljesítőképességét. Továb­biakban a beszámoló a szi­lárd munkaszervezet fontos­ságával foglalkozott, majd az állattenyésztés fejlesztésének szükségszerűségére mutatott rá. — Van ugyan némi javu­lás a termelőszövetkezetek állattenyésztésében — mon­dotta —, a helyzet azonban nem megnyugtató. Különösen nem kielégítő az állattenyésztés minő­sége. pedig fejtett állatte­nyésztés nélkül nem lehet tartós és gyorsan fejlődő növénytermelés sem. Azokban a szövetkezetekben jut 100 hold szántóra a leg­több össztermék, amelyekben az állatsűrűség a legnagyobb. A közös állatállomány ta­karményalapjának megte­remtéséről szólva Dobi Ist­ván megállapította, hogy a szövetkezetek általában kis területeken termelnek szá­las- és abrak takarmányt, tét­jeiket, legelőiket pedig sok helyen évek óta elhanyagol­ják. Később szólt a megfe­lelő állatférőhelyek biztosí­tásának fontosságáról, majd utalt arra, hogy az eddiginél jobban kell felkutatni a he­lyi lehetőségeket, s azok fel­használásával kell építkezni. A további akban-a termelő­szövetkezetek előtt álló leg­sürgősebb feladatokról be­szélt. — Kétségtelen, hogy az időjárás ebben az évben ed­dig nagyon kedvezőtlen volt, azonban az ősziek gontlos ápolásával, a tavaszi talaj­munkák és vetések késede­lem nélküli végzésével ellen­súlyozni tudjuk a kedvezőt­len időjárás káros hatását. A murikla eredményessége most nagy mértékben függ a ter­melőszövetkezetek és a gép­állomások szoros együttmű­ködésétől. A legjobb terme­lőszövetkezetek példája mu­tatja, hogy a tervszerű, ide­jében végzett jó munkának köszönhetik eredményeiket. A versenyfeltételek nemeiég­gé közismertek a szövetkezeti gazdaságok ezrei között. A továbbiakban a verseny nyilvánosságának jobb biz­tosításával és jobb szerve­ző munkával el kell érni, hogy a termelőszövetkeze­tek versenye az eddiginél jobban hozzájáruljon a szövetkezeti mozgalom fel­virágzásához. Ezután megvitatás céljából előterjesztette a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnökségé­nek javaslatát. Első helyre az elnökség a barcsi -"Vörös Csillaga Termelőszövetkeze­tet, második helyre a kis­bérbattyánpusztai -Virágzó* Termelőszövetkezetet, a har­madik helyre a végegyházi -Szabadság" Termelőszövet­kezetet jelölte. A beszámolót követő vi­tában többen felszólaltak. Sokan hangoztatták: helye­sebb lentne, ha a nagy és a kis termelőszövetkezetek szá­mára külön versenyt szervez­nének és figyelembe vennék azt is. hogy melyik termelő­szövetkezetbe hány új tag lépett be. A tanácskozáson felszólalt Matolcsi János földművelés­ügyi miniszter is. A vitához szólva hangsúlyozta, hogy szükséges volna a termelő­szövetkezetek versenyében jobban figyelembe venni az egy év alatt elért fejlődést. A termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó pa­rasztok kapcsolatáról szólva kijelentette: nagy hiba, ha a termelőszövetkezetek tagjai bármilyen vitás kérdés miatt elszigetelődnek az egyéni gazdáktól. A közös kérdése­ket együttesen kell megol­dani a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe véte­lével. A Termelőszövetkezeti Ta­nács ülése Dobi István záró­szavaival ért véget. A jelen­lévők elfogadták az elnökség javaslatát, amelyet végleges döntés céljából a Miniszter­tanács elé terjesztenek. Tanulságok a Pusztamérgest Vegyes KSZ mérlegzáró közgyűlésén Nem új igazság, hogy ahol a szövetkezet kapcsolata a párttal és a tanáccsal jó, ott a szövetkezet fejlődése — ha kisebb-nagyobb zökkenőikkel is —, de felfelé ível. Ezt bi­zonyítja a Pusztaimérgesi Vegyes KSZ mérlegzáró Köz­gyűlése is. A beszámoló hét­köznapban egyszerű monda­taiból hamarosan megfor­málhattam magamnak a szö­vetkezet egyévi, majd ezen túlmenően a megalakulása óta eltelt négyévi munkáját. Ez a szövetkezet sem men­tes az olyan szövetkezeti be­tegségektől, mint a túlmére­tezett részlegek, sorozatos át­állások. Mikor a nőiszabó részleg munkája éppen a túl­méretezése miatt nem volt biztosítható, nem ijedtek meg a tagok az új feladatoktól sem. Mikor az elnök azzal tért haza, hogy át kellene állni, mégpedig nem is a szakmán belől, hanem új szakmát kell tanulniok, egy ideig azt sem merték meg­kérdezni, hogy hát mi is volna az. Másnap aztán még­is belevágtak. Elfogadták a szövetkezeti áruház ajánla­tát. Ha nincs más, hát pap­lant fogunk csinálni. Igen ám, a paplankészítéshez szakemberek kellenek. Hát ha az kell, majd megtanul­ják, ígérték a vállalkozó asszonyok. Csakhogy helyi­ség is nagyobb kellene — ál­lapították meg. Majd segít a tanács és a párt — bizakod­tak. így is lett. Az asszonyok betartották ígéretüket, megtanulták a paplankészitést, s szép tágas,helyiségben, me­lyet a tanács biztosított, az­óta több mint ezerhétszáz kifogástalan minőségű pap­lant készítettek a megye dol­gozóinak. Az elhangzott beszámolók­ból még sok olyat hallottunk, amely arról tanúskodik, hogy a Pusztamérgesi Vegyes KSZ dolgozói második ott­honuknak tekintik a szö­vetkezetet. Szeretik, örülnek elért eredményeiknek, s ha kell, áldozatot is hoznak érte. Hogy erre mi a bizonyíték, arról beszéljenek a tények: Két felhívás hangzott el a közgyűlés befejeztével. A párttitkár elvtárs arra hívta fel a szövetkezet tagságát, hogy munkahelyeiken, ahol közvetlen kapcsolatban van­nak a falu lakosságával, vé­gezzenek felvilágosító mun­kát a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti mozgalom ér­dekében. A tanácselnök elv­társ pedig bejelentette, hogy a falu növekvő kultúrigónyé­nek kielégítésére kultúrházat kívánnak építeni. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani — mondotta —, ha a falu min­den lakosa társadalmi mun­kával és személyenként 3—5 vályoggal hozzájárul. Alig hangzott el a felhívás, nyomban jött rá a felelet: Dobó István kartárs tette meg először a felajánlását: «ötven vályogot adok a kul­túrházhoz". Török néni volt a második: "Vályogom nincs, de száz forint áruf én is veszek, csak legyen már kultúrhá­zunk". Egymásután álltaik fel a szövetkezeti dolgozóik, nők, férfiak vegyesen, ötven vá­lyognál senki nem ajánlott fel kevesebbet, s ha nincs vályog, az sem akadály. Far­kas kartársnő jelentkezett szólásra: "Én, kartásak — kezdte — sok munkát meg­próbáltam, míg a , szövetke­zetben paplankészitést tanul­haltam. Voltam én vályog­vető is, s ha kell a kultúr­házhoz — ha megfelelő föl­det biztosítanak — én öt­száz darab vályog kiverését vállalom. Na, ha vályogvető akadt, akadt nyomban fal­rakó is. Farkas bácsi, a szö­vetkezet legöregebb tagja kért szót: "Én — mondta —­mielőtt a kerek székbe ültem, a kőműves mesterséget ta­nultam. Ha kell a munkám, ott leszek a falrakásnál". Sorolhatnám egyenként a felajánlásokat, de többet an­nál úgysem mondhatnák, minhogy minden munkára akadt vállalkozó. Az asztalo­sok az ajtók, ablak szerelé­sét, szabók, cipészek, papla­nosok segítő munkát,vállal­tak s nem tellett bele tíz perc, megszületett a határozati ja­vaslat: "Váltojuk, hogy községünk kultúrházának építéséhez az elhangzott anyagi felajánlá­sokon kívül személyenként 4—4 napi munkával kívá­nunk hozzájárulni". "Vállaljuk, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom szervezésében agitációs bri­gád megalakításával részt­veszünk". A gyűlést bezártuk, a po­harak összecsendültek s a kultúrház máris épült, szü­lettek a tervek — a helye már meg volt — s nemso­kára már azt is hallottam, melyik színdarabbal fogják megnyitni. Én el is hiszem. Akik há­zat tudnak építeni a kultú­rának, tanulni, játszani és tanítani is tudnak benne. Horváth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom