Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

DE LMVGTQR ORSZÁG Hétfő, 1956. április 30. Elméleti tanácsadó A prolefárinternacioiializmus győzelmes eszméje A w!Í?tI^.^INTERI!ÍACI0" A szociaIista világrendszer or- ügyeibe. Amikor a Szovjetunió NALl/MUS eszméje egy- szúgai között a diplomácia törté- segítséget nyújt ezeknek az or­j « szocialista munkásmozgu- nőiében teljesen új, eddig isme- szágoknak, ezt a segítséget nem lommal. A tudományos szocia- rétien kupcsolatok jöttek létre, teszi függővé semmiféle feltétel­,'z™u* • »y>,á8 proletárjai egye- l izeknek a kapcsolatoknak alup- tői, semmiféle előzetes kikötés­suljetek. jelszóval lépett a vi- ja az, hogy valamennyiben ér- tői. Nem kívánja tőlük, hogy lag közvéleménye elé. Es amióta dekelve vannak a béke niegvédé- megváltoztassák társadalmi rend­a munkásosztály szervezotten sében, a szocializmus felépítésé- szerüket, uzt sem kívánja, hogy vívja harcát saját felszabadítá- ben országaikon belül és kívül, elrontsák, vagy meggyengítsék sáérl, ez a harc — nemzetközi Érdekellentét helyett egymáskö- más országokhoz fűződő knpeso­barc- zötti viszonyukat az érdekazo- lataikat. Egyszerűen — segíteni A munkások érdeke vala- nossag határozza meg. F.z az ér- akar ezen országok népeinek ab­mennyi országban közös: a ka- dekazonosság oda vezet, hogy ban, hogy minél hamarabb ki­Májfa, májusjárás Oldatai ködtöntó- néfutioJéádóJi dalom felépítése. Közösek érde- n,As tudományos, műszaki és színvonalukat. Ezt célozza pél keik ennek n harcnak a részlet- vívmányait. Ez a segítség dóul a Szovjetunió és India kö­kérdéseiben is. Ebből az érdek- " feÍlídé" As Íólét növekedésé- zött létrejött gazdasági szerző­közösségből következik, liogv a nek "nasi távlatait n>'llia m('g- dés, melynek értelmében a Szov­munkásosztálytól idegen, ellen- Ezt hizonyitja az a tény, hogy jetunió segítséget ad Indiának seges a nemzetközi elzárkózás, a ~ bAr " szocialista világrendszer egy nagykohó felépítésére és nemzeti gyűlölködés n bábo- ID<-'8 csak fejlődésének legclejcn más ipari objektumok létrehozá­rúk szitásénak politikája. A von - a hozzátartozó.országok sára. munkások testvérüknek tekintik nz <>lmuU b Av alal? 2.5-3-szo- Ennek a támogatásnak az más országokban dolgozó és har- ™,ára ,'pnn termelésű- eredményeként kialakult az em­roló munkiístársaiknt és köteles- kel- Il>'en feJ1(5(1 ,st egyetlen kn- beriség többségét magábafoglaló aégüknek tekintik, hogy liarcu- P"abs'a °rszaK »em kóPes Pro" békeövezet, amely a legfőbb gót kat segítsék. Ennek a segítség- dukálni. az új háború kirobbuntásának ,irk a formái különbözők. A A SZOCIALISTA VII.AG- útján. Ez a körülmény lehetővé magyar munkásmozgalom törté- ** RENDSZER országai köz- teszi n háború clkerülhetetlensé­nete nem egy példáját ismeri en- ti kapcsolatok legfontosabb for- Re kérdésének új módon való nek a segítségnek. A Magyaror- mája kétségtelenül a nemzetközi fölvetését. Elsősorban ennek a szági Szociáldemokrata Párt lét- munkamegosztás. . Nemzetközi békeövezetnek köszönhető, hogy reho/ási'iban például jelentős se- munkamegosztás van a kapitnliz- a háborúkat nja már nem lehet gitséget adtak az osztrák mun? musbnn is. Ott azonban ez nzt végzetszerűen, elkerülhetetlennek kások. A Magyar Tanácsköztár- jelenti, hogy egyik ország le- tekinteni. sasiig honvédő háborújában a igázza a másikat és a leigázolt A proletárinternacionalizmus magyar munkásokkal vállvetve országot saját gazdasági forrású- eszméje megköveteli, hogy a harcoltak orosz és osztrák mun- vá teszi. „Munkamegosztás" — szocialista világrendszer támogatja kások. Amikor a fiatal Szovjet- van az USA és egyes latinamért- az0» országok munkásosztályait, köztársnaig vívta élet-halál har- kai országok között is. Ez ab- ihol ínég a tőke van hatalmon, tát 14 ország imperialistáival, ban nyilvánul meg, hogy egy- Ez a támogatás kölcsönös. A ez angol munkások bizottságot cgv amerikai tröszt egész orszá- kapitalista országok munkás­alakitottak: „El a kezekkel gok teljhatalmú urává válik, osztálya számára nagy segítséget Oroszországtól!", Egy másik for- megakadályozza azok hazai ipa- jelent már önmagában a szocia­mája ennek a' segítségnek az, rának kifejle»tését, monokul- lista világrendszer fennállásának amelyet n munkáspártok egy- turális rendszert vezet be, ami a ténye is. Az a körülmény, hogy más szervezéséhez, megerősödé- dolgozók hallatlan elnyomorodó- a szocialista világrendszer lé­séhez nyújtottak. A Kommunis- sához vezet. Merőben más jelle- tezik, napról napra erősödik és ta Internacionálé idősebb, ta- ge van a szocialista országok kö- fejlődik, szemléletesen bizonyíl­pasztaltabb pártjai segítették az zötti munkamegosztásnak. Itt ja a szocializmus fölényét olyan új kommunista pártok megalnkí- megszűnik annak lehetősége, rétegek számára is, akik ezt cd­tAsAt hogy egyik nemzet a másik ro- dig nem ismerték fel. Ezt mulat­vására gazdagodjék: mindegyik jn 11 kommunista pártok szava­A proletárultcrnaclonalizmus orszAg m;lgn tPrrmtj mcg gaz. zatainak növekedése Olaszország­jelentősége nem csökken^ hanem dngaAirAt) sajAt mlmltájával, dc ban, Franciaországban és má­" a többiek segítségével. Vala- sutt. Emellett a szocialista vi­mennyi országnak közös érdeke, lágrendszer idején már nem lc­pr0 ^ hogy valamennyien minél gyor- het olyan könnyen rátámadni a suliban fejlődjenek. Ezt a célt munkásokra, elvenni kiharcolt szolgálja — az egyenjogú ke- jogaikat, letörni béreiket: a tő­rcskedelem és tapasztalatcsere késeknek számolniok kell a két mellett — a népgazdasági ter- rendszer versenyével is. És vi­vek összehangolása. A tervek szont: minden egyes győzelem, A nemzetközi munkásság szetkultusznak is megfelelt red francia-vallon katonái legnagyobb közös ünnepe ez a természet-ünnep. táncoltak kardtáncot a má­rhájus 1. De ez a tavaszkez- A (kereszténység megerő- jusfa körül, dő ünnep, mely a megúju- södésével tűzzel-vassal irtot- A székelyeknél: hajnalfa, lás jelképe, régóta ismeretes a "pogány- szokásokat, Jakabfa, jakabág néven —, az emberi társadalmak tör- de az ősi, évnegyedes ünne- a szláv, német nyelvterületen ténetében. pékhez kapcsolódó hagyomá- májusfa, májfa néven isme­Eredete visszanyúlik a ter- nyokat nem bírta kitörölni a restes, mészeti népek ősvallásának népek emlékezetéből. Ekkor Anyaga legtöbb esetben idejére, mikor a zsendülő rugalmasan alkalmazkodott nyírfa, melynek a néphit nyárkezdet kollektív ünnepét hozzájuk és az egyház szent- szerint gonoszűző jellege jelentette. Ez az ősvallási joihez fűzött legendáikkal ünnep a népek emlékezeté- igyekezett elhomályosítani — bon és gyakorlatában mind- többek között — a tavasz­végig megtalálható a törté- ünnep eredeti értelmét, nelmi korok váltakozása kö* zepette, s ma is él az ösz­szes európai népek szokásai­ban, a falvakban éppúgy, mint a városokban. He^índák a taudiAíünnqi'iSl van. A legények, ha falujuk­ban nem volt alkalmas fa, elmentek a harmadik falu határába is érte, s ha nem adták, elvitték szépszerével, azaz: lopták. Feldíszítették a lányoktól kapott színes szalagokkal, kendőkkel, pa­E legendák egyike Jakab pírdíszekkel. Sok helyütt a és Fülöp apostolok személyé- legények csoportosan men­hez és mártirornságához nek ki az erdőbe és ott tSl­igyekszik kapcsolni a májfa- tik az éjszakát, dalolnak, állítás és zöldágdíszítés év- mulatoznak. Majd a lányos­téjen, vagy hajnalán egy le- ezredes szokását. Egy másik házak elé viszik a májusfát gallyazott lombosfát, fenyő- legenda szerint e szentek- és őrzik, bogy el ne lopják, ágat, vagy zöldágat állítanak nek térítőútjukon segítőtár- Reggel, mikor a lányok is va«y kitii- suk volt egy Valburga nevű felserkennek, gyönyörköd­szűz, akit a pogányok feslett nek a fában és azt nézik, ki élettel rágalmaztak. Valbur- kapott magasabbat, ga pedig letüzte a földbe Számos helyen a legények vándorbotját, mely a rágal­mazók "szemeláttára*, kizöl­dült. Ezzel a "csodával*, ma­•A diókád iém+zqt Május első napjának előes­fel a házak elé, zik a házra, ablakokra stb., majd a nap valamelyik idő­szakában táncot, vigalmat, mulatságot rendeznek a fia­talok a májusfa körül. A nap elmúltával, vagy későbbi al kalommal vidám mulatság Z. v ­közepette -kitáncolják* a *yarazták «utón az EuraPa" májusfát. szerte ismeretes májusfa­állítás szokását. Ebben a ma­pénzt szedtek a májfaállítás­ért, amelyet a mulatság költ­ségeire fordítottak. E mulat­ság ismerkedési és társasösz­szejövetel volt egyben. Ér­dekes változata a pénzbesze­Természetesen az Idők fo- gyarázatban megfigyelhetjük désnck a koloni (Nyitra m.J lényegesen megnövekszik azu­tán, hogy egy vagy több or­szágban hatalomra jut táriátus. A munkásállam, — jirolctárinternacionalizmvis alap­ján — az államok közötti kap­csolatok merőben új típusát hoz­za létre. N\GY OKTORKIU SZO- összehangolása azt bizonyitja, amit a kapitalista országok mun­Ictáfinternacionaliz- kásái LOM után a Szovjetunió szocia- mus e8zm6' "vőnyesülni kez- giü a mi harcainkat is. Abban, CIALISTA FORRADA bo,ry n proletájinternacionaliz- kásái elérnek, megkönnyíti, mus eszméi érvényesülni kez- giti a mi harcainkat is. Al denek a termelés területén is. hogy ma békében építhetjük kan" „ 71 • í A szocialista világrendszer lét- szocializmust, jelentős része van IXmnsÍl ".^"" TMZT rejötte nemcsak a szocialista or- annak a hősies harcnak, amit a nalizmu,elve.al.pján jöttek lét- ' egymAsUözli viszonyára kapitalista országok munkásosz­re Ezekre a kapcsolatokra nz * % h t ^^ fol a hAborA ellen. nesz J„í c^f ^ jelent ez az egész nemzetközi Ilyen formákban fejeződik ki rl A ntUÍnkba" J pr0lctórinternaci0" tudatosnbh, legkiiitúrállabb nem- nacionalizmus eszmei kezdenek i.^izmus cszm je zote önzetlenül segítette a cári érvényesuln. a szoc.al.sta labor ENNYIRE MÁS; mtlyen nemzetiségi politika következté- «» nemszociahsta országok egy- elesén különbözik ez altol ben elnyomott nemzeteket. Ez a masközti viszonyában is. Szem- n viszonytól? ami a különböző segítség nemcsak abban nyilvá- ,ole,,es PcldájA6t blz°7.llJa ).onnpk országok tőkése, között van! null meg, hogy az orosz mun- B Szovjetunió és a függetlenség Van-e akác egyetlen példa is ar­k.isosztály l.ősi harca követkéz- ,'tJíra most. 1Ape,t' volt »Darmat, rtl( hogy valamely tőkés ország tében ezek a népek felszabadul- országok viszonya. önzetlenül támogatott volna egy tak a gyarmati helyzet alól és 1U 1 AZ ALAPJA ENNEK Á masikat? lycn példa nincs és a szovjet népek testvéri család- 1 VISZONYNAK? Az, hogy nem js lehet. Történelmileg ha­jának jí'gilag egj enrnngú tagjai mindkét fél érdekelt, az imperia- lulra itelt osztályok nem segítik lettek. Lenin nemegvszer hang- lizmus ellen, a békéért folyó egymást. A munkásosztály ­súlyozta, liogv az elnyomott harcban; az, hogy a szocialista bármely nyelvet beszéljen is ­nemzetek ténvlcges felszabadítá- országok egyenlő félként tárgyal- cgymasra talál, övé a jöyo, cs sa csak akkor képzelhető el, ha nak Indiával, Burmával, Afga- ezért a jövőért vállvetve harcol ezek a nemzetek gazdaságilag és nisztan.ini, Egyiptommal, stb , a vilag valamennyi proletárja, kulturális tekintetben is felzár- nz, hogy egyik fél sem szándé- Borsanyi György kóznak nz orosz nép mellé. Ezért kőzik beleavatkozni a másik bel- tanarseged az SZKP az októberi forradalom —— óta különös figyelmet íordit a régebben elmnrudt területek gaz­dasági fejlesztésére. Ennek a gondoskodásnak az eredménye, hogy ezeken a területeken az ipar gyorsabban fejlődött, mint az egész Szovjetunióban általá­ban. Így például 1913-hoz ké­pest 1955-ro Kazahsztán ipara 33-szorosára. Grúzia ipnra 27­Rzeresére, Kirgiziának 37-szcre­sére, Örményországnak 41-szerc­cére nőtt. Ezeknek a népeknek gyorsan fejlődött saját értelmi­sége, saját vezető-apparátusa. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzel­me, a nagy kínai nép forradal­ma, a népi demokratikus orszá­gok létrejötte eredményeképp a •szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált. Ez korunk legnagyobb je­lentőségű történelmi eseménye Jól sikprfilt a Hungária magyaros vacsora estje Az elmúlt csütörtökön a Hun­gária rendezett magyaros vacso­ra-estet. Igen nagy sikert aratott a vendégek között a bemutatott magyaros menű: a táskalcvcst kitűnően készitelték el a szaká­csok, nagyon ízletes volt a hor­tobágyi csikós tokány és a sze­gedi kapros túróslepény, A magyaros vncsorn-est han­gulatát emelte az a feldíszített asztal, amelyen filstölt húsok, kolbászok, szalonnák, hosszú vnslagnynkú üvegekben finom Mint a XX. kongresszus raegál- l,orok voltak kiállítva. Az esten lapította, a szocialista világrend-,^ Jg a Ncmzeü Szin. IAia ,'•* lifllv—„>*> .,mml .1 l lliéz művésze énekelt Lakatos (Géza zenekara kíséretével, szer lélc új helyezotel teremt politikában és n nemz csolatok kiépítésében. politikában" és a nemzetközi kap-H'" művésze énekelt — Májusban jelenik meg Gaál Endrének, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézete fiatal tanársegédé­nek "A szegedi munkásság harca a Tanácsköztársaság­ért* című munkája. Ez az első mű, amely részletesen ismerteti a forradalmi ha­gyományokban gazdag Sze­ged addigi történelmének legragyogóbb fejezeteit: a szegedi munkásság harcát a proletár hatalomért az 1917-es oroszországi febru­ári forradalomtól 1919 au­gusztusáig, a Tanácsköztár­saság bukásáig. — Férfi és női műbőr­kabátok gyártásának kísér­leteit kezdték meg pénteken a Szegedi Szőrme- és Bőrru­hakészitő üzemben. Ezt a cikket, ha beválik, május utolsó felében nagyobb mennyiségben is készítik. lyamán nemcsak május a germán mitológia közis­1-hez, hanem más napokhoz mert motívumait. (Művészi is kapcsolódik a májfa ál- feldolgozásuk: Goethe, Faust: "szomorúkirály* választás. Zeneszó mellett választják és kétoldalt fakardos őrök kísérik, így járnak házról házra a pénzt összegyűjteni, s ha a sok vidámság köze­pette a "király* elneveti ma­gát — ő is fizet. De (lánysé­táikról is tudunk e napon. Cigándon ismeretes a lányok _ i i? májusjárása, mely abban áll, A szokás germán szláv hogy ^ ^yok lemenJ nek a Tiszára, zöldágat tör­nek, papírszalaggal feldíszí­tik és tánclépésekben meg­induinaik hazafelé, miközben lengetik a zöldágakat. Ez ban a görögöknél "virágún- lünk legélénkebben (nemzeti- t^Ln^atT^oJ^J^I neoef^t.. cz„i —kozott zold folyam folydo­lítás és a zöldággal való dí­szítés. Vannak helyek ha­zánkban, ahol már húsvét napjához, máshol pünikösd­höz kapcsolódik a szokás, de az ismert adatok zöme május l-hez kötődik, %ÁÍ,Ud 1. a t&Uéneíml Uvtó-ktan Kz egymást váltó korok új, meg új arculatát mutat­ják az ünnepnek. Az ókor­Walpurgis éj. Wagner: Tann­hausár — a vándorbot kizöl­dülése.) ^háiud^aáííUád daiánk&an. közvetítéssel jutott el, bár ázsiai rokonnépeink szintén ismerik a tavaszünnepet, így az őshazában való együttélés idején számunkra sem lehetett Ismeretlen. Ná­nepeket* tartottak ez időben, ségi környezetben), németek, A rómaiaknál a termékeny- szlovákok között él a május­ség istennőjének, Maia-nak faálh'tás szokása. De a :zé­ünnepét ülték e napokban, kelyek és anyagországbeliek Róla nevezték el magát a is magukénak tartották és május hónapot is, s miután vidékenként számos értékes az európai népek átvették a változattal gazdagították, római kalendáriumot, Mata Első írásos nyoma 1699-böl ünnepe átment a népek gya- van, Debreceniből, ahol korlatába. A germán termé- ott állomásozó Marsigiá ez­HEISZIG BÁCSI, <** időd munkáddatód Soha nem látott nyüzsgés losok ne énekellek volna a Kál­volt a szegcdi Nemzeti Színház lai-ligetben. társalgájában a felszabadulási ün- — Egyszer Szombathelyen a népség műsora előtt. Olt gyüle- városháza és a papok palotája ke zett a szegedi üzemek egyesi- előtt énekeltük a Fel proletá­tett 400 tagú kórusa, hogy dal- rok-at. Egy héttel később ezt az lal köszöntse hazánk felszabó- esetei még a parlament is meg­dulásának 11. évfordulóját. Bi- tárgyalta. zony nehéz volt a rendet fenn- — Itt, Szegeden, különösen so­tartani ebben a színes ember kat énekeltünk a választások al­sokaságban, ahol egyaránt meg- halmával. Egyízben, mikor Mó­találhattuk az unokákat és nagy- ravároson a mi jelöltünk győ­mamákat. zött, este. betértünk az egyik Itt figyeltem meg először azt vendéglőbe megünnepelni a gyö­a szikár, munkában meggyűrő- zelmet. Ott ült a sarokban a dőlt arcú, szemüveges férfit, aki- minket figyelő ügyeletes „he­bez majdnem mindenkinek volt kus" is, s egyszercsak ránk or­vaiami mondanivalója: „Heiszig ditott, hogy ne énekeljünk for­bácsi! így meg úgy!" S ö vála- radalmi dalokéi. Erre fő hango­szolt, segített, lelkesedett.,, jan rákezdtük, hogy: „Kis ku­Egyszóval ott volt tya, nagy kutya ne ugass hiá­, , . , . , ba . -.Másnap valamennyiünk­egéax „írével é. ervével, in jm a rend6rligti, Heiszig József most éppen Heiszig bácsi - sőt ez egész halvan esztendős, a Szegedi Bú- r^ád ~ m«*tl! tovább énekelt, lorgyárban dolgozik, felesége, A felszabadulás után a Munkás három gyermeke és öt unokája Dalegylel feloszlott, dc a Sze­van. no és a „Bartók Béla"-kó- ^den maradottal; különböző kó­rusban énekel. rusokban Egy negyed évszázada, hogy feleségével együtt belépett a Szegedi Általános Munkás Dal- Heiszig bácsi és felesége a Köz­egyletbe. Ott ismerkedett meg alkalmazottak Szakszervezetének a munkásmozgalommal, a szer- „Bartók Béla"-kórusában éne­vezett munkások bátor harcá- kel. van aki a DÁV-nál, vagy val. ö is beállott az egyszerű az Űjszegedi Kenderben, harcosok sorába, s minden meg- s m0,( „ m tagá pflj,eJ(teH hurcolást vállalva énekelte m(JnkA,kórusban ismét találhoz­összeiuvetclckcn, s ha kellett az ,ak Vo/f> „ fiát ll0zla ma­utcákon: „Fel proletárok, egye- gával> dg voh nlyan ahi ,nár süljetek..." n. unnkájit. Együtt fújták liitá­- Nekünk a Munkás Dolegy Ru(t (iifMveI, felemrh fővel, fö­leiben eltöltött idő egyúttal po- Uedvvcl é, magabiztosan a sza­litikai munkát is jelentett. Ilar- hadság köszöntőjét. cos, forradalmi énekünk mindig . , ,. ... . , ,. , ... A hatvan esztendős lleiszig buzdította szegedi nmnkastar­sainkat. A régi rend legsötétebb bácsi ma még frissen énekel, de éveiben sem hagytunk fel ezzel jóelőre gondol az utánpótlásra a munkával. Bejártuk majdnem ;s Legnagyobb unokái, a hét az egész országot, Dunántúl, Al- eszUndös A i ís Zollkn „ Mar. fold, északi hegyvidék egyforma . . 9 git utcai Általános Iskolanak el­„erelellel fogadott fd osztályos tanulói, s az iskolai bennünket. Nem múlt el olyan kórusban énekelnek.., május elseje, hogy a munltásda* (söp) gálna. De a méjfaállítás nemcsak kollektív tavaszünnep, ha­nem szerelmi szimbólum .is. A legény ezzel tesz vallo­mást a lányinak, s ha rokon­szenvre talál, a fa "kitánco* lésakor* a lány neki ajándé­az kozza a fára kötött kendő­ket. Ebből rövidesen házas­ság lesz. Szegeden, az Alföl­dön is ismeretes volt a máj­faállítás szokása. Hosszan le* hetne sorolni az e nappal kapcsolatos szokásokat. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a pogány tavaszünnep­re való kollektív emlékezés miatt sem az egyházi, sem a világi hatalmak nem nézték jőszemmel az ünnep megtar­tását és számos tiltó rendel­kezést hoztak ellene. Különö­sen akkor kezdték üldözni e nap hagyományos módon való megünneplését, amikor a nemzetközi munkásmozga­lom 1889-ben a világ mun­kásainak ünnepévé nyilvání­totta, t ma la dalolnak. Oháiud 1. tnunkádünne^ így lett a legszebb tava­szi ünnep, melynek hagyo­mányai évezredekre vissza­nyúlnak — a munkásság vi­lágünnepe. Formai jegyei] májfa, zöldág, mulatság, tánc — megmaradtak, de az ünnep lényege forradalmi tartalommal telftödött. Ná­lunk is, a külföldön ls ál­landó kemény harcot kellett vívni május 1 megünneplé­séért. A felszabadulás után kibomlott az ünnep minden szépsége és milliók ünneplik hazánkban is e napot. Mun­kásaink az elnyomás ével alatt számos május 1-i mun. kásdalt ismeretek és énekel­tek: A klkrlet htvoealrt szózatára. Felpattan a mühelyb3rt»n ócska Izóra, Virágillat enyhe szellő J.1r |a réten, Csak a gyáva marad most meg | börtönében . .. ... Hazánkban lehullottak a dolgozókról a láncok. Né­pünk boldog vidámsággal ün­nepli a 12. szabad május el­sejét, a tavasz legszebb ün­nepét. Nagy Dezső I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom