Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

4 Szombat, 1956. április 28, ? 1/ányeBvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Lapunk tegnapi számában közöltük az irányelvtervezet általános szempontjait tartalmazó, valamint a második ötéves terv megvalósításának lehetőségeit általánosan tárgyaló részeket. Most kivonatosan Ismertetjük a szocialista építés különböző területeire vonatkozó irányelveket. A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglévő ipari berendezések eddiginél léI. Ipar, építőipar nyegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. Egyes fontosabb ipari * termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: millió kWó millió tonna millió tonna millió tonna millió tonna millió tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna millió db millió tonna ezer kW 1960. évi termelés Villamosenergia 8.350 Szén 29.4 Kőolaj 2.0 AcélnyervM 1.41 Acél 2.24 Hengerelt acél 1.40 Timföld 224 Kénsav 200 Marónátron 40.5 Műtrágyák (hatóanyagban számítva) 150 Műanyagok 11.0 Tégla 1950 Cement 1.86 Gőzturbina 310 Erőmű- és ipari kazán 104 millió Ft Diesel-motor 567 ezer LE Autóbusz és pótkocsi 3.400 db Vasúti személykocsi 805 dh Tehergépkocsi 6.800 db Fémforgácsoló szerszámgépek 11.100 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2.500 Kerékpár 410 Motorkerékpár 54 Háztartási varrógép 68.5 Rádió-műsorvevő 455 Cellulóz 46.5 I'apír 164 l'amutszóvet 247 Gyapjúszövet 34.7 Selyemszövet 25.5 Kötöttáru 7.810 Konfckcióárn 7.274 Cipő 16.2 Cukor 410 Nyershús 217 Zsír 79 Étolaj 1 35 Vaj 18.3 db db ezer db ezer db ezer db ezer db ezer tonna ezer tonna millió m' millió m' millió m' tonna millió Ft millió pár ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna Az 1960. ívt termelés az 1955. évi termelés %-ában 154 132 125 165 138 159 145 161 346 372 430 156 158 154 330 680 245 272 179 183 163 189 326 149 147 281 155 106 135 127 155 128 116 165 146 131 163 161 2 Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel háromnegyed részét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. 3 Ki kell terjeszteni és * eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Az ország felkutatott szénvagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni, 1960-ig az ország kitermelhető köolal-vagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgázkészlete is nagymértékben gyarapodjék. Jelentős kutató munkát kelt végezni a bauxit-vagyon feltárására. A jómlnőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készléteket kell feltárni betonitból. tüzállóanyagból, öntödei homokbó, gipszből és más fontos ásványokból. A, A bányászati iparágak * biztosítsák az oi-szág ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell pózolni. A bányászat fejlesztésérc mintegy 7.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. összesen 10 millió tonna termelöképességü új bányaüzemet kell létesíteni, A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohásznt termelése 1960ban 1935 hoz képest mintegy (0 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani, 1960* 5. ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vas-szükségletének 28—30 százalékát. Az alumíniumiparban a hutaalumínium-termelést az 1955. évi 37 ezer tonnával szemben 1960-ban legalább 47 ezer 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni űj, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. G Az iparosítás tová.bbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergía mennyisége, valamint az erőműveik teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél lényegesen gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve), mintegy 67 százalékkal kell növelni. 'T A második ötéves terv • időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát. s részben feldolgozását. Erre alapozva elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségé* vei a második ötéves tar» el* só éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv idősza kában üzembe lépő első atomerőmű létesítését, O Az ipar összes ágai kö* zött a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelést öt év alatt meg kell kétszerezni; a szerves vegyipari ág termelése közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavidéki Vegyikarnbinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágya* termelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új nagyüzemre támaszkodva meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliakrilnitril), továbbá a PVC (palivinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólam, réz és egyéb színesfémek, valamint bőr pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfátüzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását kell megkezdeni. Fokozott mértékben kell nyers- és műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani. 9

Az építőanyagipar előtt • az a feladat áll, hogy az egyre nagyobb szabású építkezést és főleg a lakásépítkezést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél olcsóbb és könynyebb építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb és olcsóbb kivitelezését. 1 /k A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában a gépipari termelést 70—75 százalékkal kell növelni. A nemzetközi együttműkő* gek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni, s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglett mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben résztvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a Diesel-mozdonyoknál, egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukoricakombájn, traktorok) és az autóbusznál. A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (finommechanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregátgépek termelése fejlődjék. A Diesel-mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagyteljesítményű vasúti villamosmozdonyok gyártását is; ezekből 1960-ban 15 darabot kell elő* állítani. A mezőgazdasági gépgyár* tást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell nö* vélni. Korszerű fcalajmeg* munkáló és betakarító gépeket kell előállítani: öt év alatt az ipar közel 9 ezer nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 ezer univerzál-traktor, több mint 10 ezer gabonakombájn, mintegy 17 ezer kukoricakomlbájn és silókombájn gyártását biztosítsa. Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell hogy az új, korszerű gyártmányok egész sarát állítsa elő. "II A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést. Ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal. A könnyűiparban 5 12. év alatt 2.3 milliárd forintot kell beruházni. A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari e.ikk kerüljön forgalomba, mint 1955-ben. Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfeszítésre van szükség a könynyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítésére, és a könynyűiparban felhasznált import-anyagok részarányának csökkentése érdekében. Üzembe kell helyezni új, évi 22 ezer tonna teljesítőképességű szalmacellulóz gyárat, fel kell építeni 4 farost és 2 forgácslemez üzemet. 1960ban mintegy 27.500 tonna szalmacellulózt, 47.500 köbméter farost- és forgácslemezt, és 22 ezer tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagból előállítani, A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 50—55 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalókkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelékés gyümölcskészítmények termelését Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2.3—2.4 milliárd forintot kell fordítani. Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választókot; higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását. Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáru veszteséget. Az ál lami helyi ipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb döntő fettétele, 13. mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cik* kekkel való ellátásához: mind jobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adná a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Továbbra is biztosítani keli, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében, "1 A Az építőipart Jelentő* sen fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát, mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában. öt év alatt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az ipar minden területén nagy gondot kell fordítani az anyagellátás megjavítására, a szükséges nyersanyagok, félkész termékek és alikatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget keli érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításában, mind az import-anyagok és alkatrészek beszerzésében, öt év alatt jelentősen növelni kell a központi állami anyagtartalékokait, és megfelelő, tervszerű színvonalon kell tartani a vállalati anyagkészleteket ls. Ugyanakkor az eddiginél sokkal takarékosabban kell felhasználni a rendelkezésre álló nyersanyagokat és félkész termékeket és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás, a selejtgyártás ellen. Növelni kell a dolgozók érdekeltségét az anyagok takarékos felhasználásában, ami a termelés folyamatosságának és egyik 15. II. Az ipar műszaki színvonala Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ipar minden ágában a műszaki színvonal gyors ütemben emelkedjék. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tálbor és a tőkés országok legjobb tapaszirányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. 5. Fordulatot kell elérni az energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni. talatait, biztosítani kell a ro- bogy a fűtőanyagokat olyan hamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalaitok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását. A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani: "1 A munka íermólékenységének növelése ás a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelőfolyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkák gépesítését. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kell terjeszteni a termelőfolyamatok automatizálását. O A gépesítés fokozását a villamosítás jelentős kiterjesztésével kell megalapozni. 3 Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. A Jelentősen ká kell ter* jesztend a termelési fodés által nyújtott lehetősé- lyamatok ellenőrzésében és berendezésekben használják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók felhasználását. fy Lényegesen meg kell * gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. A gyártmányfejlesztésnél n hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Az irányelvek ezután az egyes Iparágakban elérendő főbb műszaki fejlesztési célkitűzéseket határozzák meg. Ezek a többi között kimondják, hogv az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák fokozott gépesítését és az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának nagymértékű fokozását. A könnyűiparban fokozott fftwriben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását hogv ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automataszövőgépek számát 1960-ra. 1955-höz képest 2.5-szeresére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus fonalak aránya a selyem-, kötszövött-, és róvidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy 3 százalékkal szemben) a viszkóza műszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százlék felett legyen (1955:8 százalék). a farostlemez felhasználása a bű törés vegyesfaiparban az összes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955:29 százalék), , Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszerellátás fokozását, valamint egyes szintétikus vegyianyagok felhasználását. A konzerv-, cukor-, és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését. Az ipar minden ágában növelni keli az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére. a korszerű. új gyártmányok bevezetésére, {Folytatás * 3, cüdalan,]