Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

mm woimm AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XII. évfolyam, 101. szám | Ara: 50 fillér Szombat, 1956. április 28. MAI SZAMUNKBÓL: BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ELVTÁRSAK TEGNAP ELUTAZTAK ANGLIÁBÓL (3. oldal) ELFOGADTA A VÁROSI TANÁCS SZEGED 1956. ÉVI VAROSFEJLESZTÉSI TERVÉT (5, oldal) VITA A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIRŐL Jövőnkért Tegnap — noha közönséges munkanap volt — hat nagy oldalon jelent meg a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép, s csaknem négy oldal terjedelemben közli a második ötéves terv előirányzatának tervezetét, amiből a „Délmagyarország" — kisebb terjedelme miatt — csak részleteket ismertethet. Egyszeri olvasás után is mindenkit megkap a második ötéves terv irányelveinek nagyszerűsége. Nem kisebb feladatot tűzünk magunk elé, mint azt, hogy 1960-ig lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait. Célkitűzésünk: a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján a termelés műszaki színvonalának és szervezettségének emelésével, a munka termelékenységének nagymértékű fokozásával, az önköltség csökkentésével határozottan folytassuk hazánk szocialista iparosítását, uralkodóvá tegyük a mezőgazdaságban is a szocialista termelést, lényegesen emeljük a mezőgazdaság termelésének színvonalát, tovább erősítsük hazánk védképességét, állandóan növeljük népünk anyagi jólétét, kulturális színvonalát. E tömör célkitűzések mögött tudományos alapossággal, az SZKP XX. pártkongresszusán elfogadott hatodik ötéves terv példája nyomán, a hazai sajátosságok és a szocialista tábor országai közötti együttműködésben, munkamegosztásban fejlő lehetőségek figyelembe vételével végzett munka húzódik meg. De éppen a XX. pártkongresszusnak ama marxista—leninista tanítása alapján, hogy minden jólét forrása a nép alkotó tehetsége, pártunk Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátotta, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek tervezete esetleg nem számol és járuljanak hozzá ahhoz, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei és a hazai sajátosságolt. Az egy hónapig tartó nyilvános megvitatás után — s a hozzászólásoknak a „Délmagyarország" is tág teret ad hasábjain — az MDP Központi Vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg a második ötéves terv tervezetét. Melyek a legfőbb sajátosságai a második ötéves terv irányelveinek? Mindenekelőtt, hogy az ipar fejlesztésében szerényebb célokat tűzünk magunk elé, mint az első ötéves tervben. Az ipari termelést 1955— 60 között 33—34 milliárd forint beruházással 50—52 százalékkal akarjuk növelni. Ismeretes, hogy az első ötéves tervben az ipari termelés növekedése közel háromszorta magasabb volt, mint amelyet most előirányoztunk. A mostani célkitűzés egyik fő láncszeme, hogy megszilárdítsuk a szocialista iparosítás eddigi eredményeit, kiszélesítsük a hazai ásványkincsek feltárásával az ipar nyersanyag-bázisát, s mintegy 14 milliárd forintos beruházással az elavult gépek fokozott kicserélésével, űj gépek, gyártási eljárások és berendezések üzembehelyezésével nagymértékben növeljük az ipar műszaki színvonalát. A második ötéves terv időszakában viszonylag kevés új létesítményt építünk, s a tervidőszak egyik legnagyobb Ipari létesítménye a Tiszavidéki Vegyikombinát lesz, amelynek felépítésével lényegileg üj nagy jelentőségű szerves vegyipart teremtünk meg. A második ötéves terv másik döntő sajátossága, hogy a tervidőszak végere a mezőgazdaságban túlsúlyra kerüljön a szocialista szektor. E feladatot egyidejűleg kell végrehajtanunk egy másik nagy célkitűzéssel: rendszeresen növelni a mezőgazdasági termelést és 1956 —60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket biztosítsunk a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére. A mezőgazdaság előtt álló kettős feladat természetesen szorosan összefügg az iparfejlesztés feladataival, hiszen a terv azt tűzi ki, hogy mintegy 4.4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, s ennek keretében öt év alatt mintegy 19 ezer traktort kap a mezőgazdaság. A vegyipar nagyüzemi fejlesztése révén pedig az egy holdra jutó nitrogénműtrágya ellátás a jelenleginek több mint ötszörösére emelkedik. Az ipar fejlesztése, a mezőgazdasági termelés növelése és a mezőgazdaság szocialista átépítése közös célt: a népjóét emelését szolgálja. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlag legalább 25, a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelme ugyancsak 25 százalékkal növekszik. A bérrendszer fejlesztésével, a 7 órás munkanap bevezetésének megkezdésével, a sokgyermekes családok családi pótlékának emelésével, a szülési szabadság időtartamának növelésével, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásával, a csaknem megkétszereződő lakásépítéssel, a közegészségügy, a kulturális ellátottság Javításával, a régi rendszerű nyugdíjak emelésével és a terv irányelveinek többi célkitűzéseivel további sikereket érünk el a népjólét emelésében. E sikerek előfeltétele a terv részletekbe menő teljesítése, a munka termelékenységének mintegy 35 százalékos emelése, az önköltség mintegy 16 százalékos csökkentése. A most vitára bocsátott terv realitása két talapzatra épül: adottságaink, lehetőségeink tudományos felmérésére, s a magyar munkásság, értelmiség és dolgozó parasztság szorgalmára, ügyességére, szakképzettségére, a jó ügy iránti lelkesedésére és mélységes szocialista hazafiságára. Dolgozó népünket szocialista rendszerünkbe vetett bizalom és hit hatja át, — ezek pedig olyan szubjektív tényezők, amelyek hatását lemérhetjük első ötéves tervünk teljesítésének nagyszerű számadatain, s lemérhetjük majd második ötéves tervünk eredményein is. Vállaltuk, hogy a munka termelékenységét a második ötéves terv végére 25 százalékkal emeljük Nagy Sándor főmérnök nyilaikozala Szívügyünknek tekintjük a második ötéves terv nagyszerű feladatainak végrehajtásét Gyömrei Sándor főagronómus nyilatkozata Feszült érdeklődéssel vártuk második ötéves tervünk irányvonalát, melyet Központi Vezetőségünk tegnap hozott nyilvánosságra, mégpedig igen helyesen úgy, hogy vita formájában hozzá is szólhatunk szocialista építőmunkánkhan az egyes üzemeket, egyéneket érintő tervekhez, problémákhoz. Első olvasásra is megnyugvással tölt el az a tudat, hogy második ötéves tervünk Központi Vezetőségünk no? vemberi határozatán épült fel, s hogy figyelembe veszi a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatait és irányelveit is. így a Textilműveket nem érik váratlanul ezek a feladatok, mert már felkészültünk reájuk és néhány olyan intézkedés végrehajtását meg is kezdtük, mely második ötéves tervünk irányelveivel teljesen megegyezik: a nehéz testi munka gépesítését, az egyes területeken mutatkozó automatizálást és egyéb technológiai eljárások módosítását, melyek lehetővé teszik az iparunk számára előirányzott termelékenység emelését és az önköltség csökkentését A mi üzemünkben a műszaki és gazdasági vezetőkből alakult brigád az általa kidolgozott „Korszerű üzemmel, korszerű eredményekért" című munkájában azt a feladatot vállalta, hogy üzemünk dolgozóival együtt a munka termelékenységiét a második ötéves terv végére 25 százalékkal emeli fel, mely fölötte van az iparágunk elé tűzött feladatoknak. Mi azt gondoljuk, hogy ez a reális mérlegeléssel elérhető cél a mi modern üzemünkben is megvalósítható ég fgy a gépek és munkafolyamatok korszerűsítése révén bizonyára elérhető ez a régi textilipari üzemekben is. Ami nz önköltség további csökkentését illeti, vannak még lehetőségeink, hiszen maga a mechanizálás, a termelékenység emelése is eredményezi ezt, azonban azt is meg kell mondanunk, hogy a termelési munkát felettes szerveinknek meg kell javitaniok, hogy olyan önköltségcsökkentés! feladatokat adjanak az egyes vállalatoknak, amelyek azt komoly mérlegelés alapján teljesíteni is tudják. A komolytalan, teljesíthetetlen keretszámok nem tesznek jó szolgálatot a dolgozók lelkesedésének és eredményes munkájukba vetett hitük fokozásának. Már pedig mindnyájunknak úgy kell dolgoznunk a II, ötéves tervben, hogy munkánkkal és eredményeinkkel alátámasszuk azt a lehetőséget, hogy dolgozó népünk gazdasági, kulturális és szociális életszínvonala fokozatosan felemelkedjék legalább arra a színvonalra, melyet Központi Vezetőségünk irányelvként meghatározott. Nagy Sándor Szegedi Textilművek főmérnöke Gyömrei Sándor a Csongrád meg vei Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa a második ötéves tervben a megye mezőgazdasági szakembereire. dolgozóira váró sajátos feladatokról ezeket mondotta: — Csongrád megye hazánk legfontosabb fűszernövénvtermő vidéke. A szegedi paprika és a makói thagyma ország — s világszerte megérdemelt hírnevet szerzett. Ezeket a növényeket azonban nem mindenütt a nekik legjobban megfelelő talajokon termelik, — A második ötéves tervben előirányzott 27 százalékos terméstöbbletet Csongrád megyében elsősorban úgy tudjuk elérni, ha minden növényféleséget a legmegfelelőbb földben termelünk, ahol a legtöbb termést hozza. Ezért elhatároztuk, hogy a fűszerpaprikát Szentes és Hódmezővásárhely helyett — ahol húsz mázsánál több termést még a legkedvezőbb években 6em igen hozott — Szegeden és környékén a tápanyagban gazdag fqldű, évszázados paprikatermő vidéken, Röszkén és Gyálaréten termeljük. Itt legalább harminc-negyven százalékkal több termést hoz a paprika, ugyanakkor a szentesi ós a hódmezővásárhelyi földeken kitűnően fizet majd a paprika helyett termesztett búza és kukorica. — Ugyanez vonatkozik a hagymára is. A vöröshagyma Csanádpalotán. Maroslelén hatvan mázsánál nagyobb átlagtermést még sosem adott, viszont a makói földekon minden évben kilencvenszáz mázsás termést szednek fel. Ezért a nyolcezer holdas makói zárt hagymatermelő körzetet közvetlen Makó környékén alakítjuk ki. Ez azért is fontos, mert így sokkal könnyebb lesz annak az ellenőrzése, honV csalic kiváló minőségű - fajtiszta vöröshagyma teremjen. — Ezenkívül lényegesen fokozhatjuk a terméshozamot a sivár homokföldeken. Zákányszék, Pusztamérges, Szatymaz, Ásotthalom, Mórahalom határában csaknem kettőezer holdon alig terem valami. Most — hosszú kísérletezések eredményeként — alitrágyázással és zöldtrágyázással — gazdagon termővé tesszük a silány homokot is. Az első lépéseket az idén a szatymazi Szabadság és az ásotlhalmi Szabadságharcos Tsz már meg ja tette, megkezdték az aljtrágvázást — A homokföldeket gvílmölcstelevítéssei i« hasznosítjuk: még ebben az évben csupán a termelőszövetkezetek 200 holdat telepítenék. * Arra is gondolunk, hogv a gyümölcsfatelepítés az elkövetkező években minden eddiginél nagyobbmérvü lehessen. ezért bővítjük a termelőszövetkezetek faiskoláit. El akarjuk érni, hogy az újszegedi Haladás, a szőregi Vörös Rózsa és a többi faiskolával rendelkező tsz-ekbon annyi facsemetét neveljenek, hogv a megnövokedett. hazai szükséglet kielégítésén túl, exportra is bőven jusson. Mindehhez az szükséges, hogy a mezőgazdasági kutatók. agronómusok ós a mező. gazdaság minden dolgozója szívügyének tekintse a második ötéves tervben kitűzött nagyszerű feladatok végrehajtását. A szegedi kutatók a világon először állították elő mesterségesen a Scopolamin nevű gyógyszert Második ötéves tervünk nagyszerű irányelvei szinte követeiden állítják feladatul a tudások, a kutatók elé, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben támogassák az ipar fejlődését, a szocializmus építését hazánkban. A Szegedi Tudományegyetem Szerveskémiai Intézetében az oktató-neveldmunka mellett az intézet munkatársai már eddig is sok segítséget nyújtottak az ipar, legfőképpen a gyógyszeripar fejlesztéséhez. Az elmúlt években fi fontos gyógyszer — lübbeli között a Sympathomin, Tbreomicin, Atropin és a Vitamin 0. í. üzemi gyártását dolgozták ki önállóan, illetve a gyógyszeripari kutatóintézet munkatársaival közösen. Űj eljárást dolgoztak ki a sör tartósítására is. Régebben az erre használt vegyszert külföldröl importáltuk. A szegedi kutatók hazai anyagokból állították elő azt a keveréket, amellyel hosszabb ideig megahadályozliató e közkedvelt ital romlása. 4í intézet jelenleg is nagy segítséget nyújt a magyar finomkémiai ipar fejlesztéséhez. A Zuglói Vegyit érméitek Gyárával 2 évre szóló szocialista szerződést kötöttek, s ennek keretében a kutatók mindenben támogatják az üzem munkáját. El kell érjük... a gyógyszeripar termelése 5 év alatt több mint kétszeresére növekedjék. (Második ötéves tervünk irányelveiből.) Elsősorban az intézet vezetőjének, dr. l'ődor Gábor hétszeres Kossuth-díjas akadémikusnak érdeme, hogy a tudományos kutatások témáját mindig úgy választja meg, hogy azok eredménye tevékenyen segíti a gyakorlati munkát, legtöbbször a gyógyszeripar fejlesztését. Fodor Gábor térkémiai kutatásai eredményeként születelt most meg a szegedi kutatóknak egyik újabb jelentős eredménye is: a mesterséges Scopolamin. E gyógyszer két dimenziós szerkezetet már régóta ismerték. Ennek az anyagnak térképletét is meghatározta már évekkel ezelőtt a neves szegedi tudós. Kovács Ödön docenssel közösen kísérletekkel is Igazolták feltevésük helyességét. A bizonyítást azonban csak akkor lehetett befejezettnek nyilvánítani, ha a kidolgozott képletek alapján mesterségesen is sikerült előállítani a Scopolamin!. Az intézet kutatóinak ilyen irányit munkáját a Magyar Tudományos Akadémia is jelentős mértékben támogatta. Kezdetben főleg tudományos szempontok miatt volt fontos — a felállított térképiét igazolásául — a laboratóriumi vizsgálatok sikere. As elmúlt hónapokban azonban az orvostudomány legújabb kutatásainak eredményeként világszerte megnőtt a kereslet e gyógyszer iránt, amelyet ma már nemcsak az ideg- és a szembetegségek gyógyítására liasznáinalp hanem sok egyéb betegség leküzdésére is. Mivel azonban a Scopolamin alapanyagát az úgynevezett Dollira növényféleségekből fáradságos és hosszadalmas útim tudták csak előállítani, világszerte egyre több tudós és számos nyugati gyógyszeripari konszern kezdett kísérleteket mesterséges előállításra. Eredményt azonban nem tudtak felmutatni. A szegedi kutatók fáradságos munkája egyáltalán nem veszett kárba. A napokban másfél évi kísérletezés után a világon először sikerült nekik előállltanioh a mesterséges Scopolamint, Munkájuk értékét növeli, hogy Magyarországon fellelhető szervesanyagokból, elsősorban mezőgazdasági növények feldolgozásakor keletkező melléktermékekből állították elő a gyógyszert, mellőzve a külföldről beszerelhető alapanyagokat. E nagyszerű eredmény elsősorban Fodor Gábornak, valamint munkatársainak a kísérletekben közvetlenül közreműködő Kovács Ödön docensnek, Tóth József adjunktusnak, Korzó István aspiránsnak, Vincze Irén és Dobó l'ál tanársegédeknek, valamint Szalwdi Gyula laboránsnak köszönhető, akik időt és fáradságot nem kímélve, nemegyszer szabadidejüket is feláldozták a nagy célért. A kutatók most azon fáradoznak, hogy laboratóriumi kísérleteik nyomán kidolgozzák a Scopolamin üzemi gyártását és lehetővé tegyék, hogy a gyógyszeripar mielőbb megkezdhesse nagyobb tételben való készítését. A nyugati országokból már jelentős mennyiségű gyógyszert rendellek tőlünk. A szegcdi kutatók munkája tehát elősegíti majd ötéves tervünk célkitűzéseinek megfelelően gyógyszeripari cikkeink exportjának növelését. Dénes János