Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-03 / 54. szám

Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete o Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának, Hanoi Drága Elvtársak! Pártunk és egész dolgozó népünk nevében forró elvtár­si üdvözlettel köszöntjük a Vietnami Dolgozók Pártját megalakulásának 5. évfordu­lója alkalmából. A magyar nép meleg ro­konszenvvel kisérte a sokat szenvedett vietnami népnek a gyarmati rendszer ellen ví­vott hősies harcát, amelynek elén vezetője, lelkesítője, a Vietnami Dolgozók Pártja haladt. Igaz szívből kívánjuk, hogy vietnami testvérpártunk to­vábbi jelentős sikereket ér­jen cl abban a küzdelemben, amelyet a vietnami nemzeti egység megteremtéséért, ha­zájának felvirágzásáért. Dél­kelet-Ázsia és az egész világ békéjének, biztonságának megőrzéséért folytat. Forró kommunista üdvöz­lettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége AZ MDP CSONGRA DMEGYE1 B1ZOTTSAGANAK LAPJA Ára: 50 fillér Szombat, 1956. március 3. VíLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r . A r Sokrétű politikai munkára van szükség a teimelőssövetkezetekben Nehezen fogy a hó a földeikről — ez nyugtalanítja most már a termelőszövetkezet tagjait. Közelednek az első dolgos napok, amikor földbe kell tenni a tavaszi növények magvait. Ezért van nagy készülődés, hiszen ebben az esztendőben még jobban be akarják bizonyí­tani a tsz-tagok, hogy sokkal többre, nagyobb termés­eredmények elérésére képesek, mint az egyénileg gaz­dálkodók. Mint mindenkor, elsősorban most is a pártszerveze­tek politikai munkájától függ a tavaszi munkák si­kere a termelőszövetkezetekben. Nemcsak a párttagok­nak, hanem a pártonkívülieknek is egy akaraton kell lenniök, ha jól meg akarják teremteni a magasabb terméshozamok feltételeit. Ehhez pedig gondos szerve­zésre és szívós politikai nevelésre van szükség. A párt­vezetőségi üléseken, a népnevelő-értekezleteken, a párt­csoportokban nem lehet másról szó, mint a szerszá­mok kijavításáról, a közös munká jó megszervezésé­ről, a munkafegyelem biztosításáról. A termelőszövet­kezeti pártszervezet, ha valóiban tevékenyen akarja segíteni az igazgatóság terveinek, intézkedéseinek vég­rehajtását, már ezekben a napokban gondoskodjék ar­ról, hogy minden kommunista, valamennyi tsz-tag munkára készen álljon. Nem szabad megengedni a fe­gyelmezetlenséget. Szeged és a szegedi járás terme­lőszövetkezetei a múlt év tapasztalataiból tudják: ha tavasszal, a dologidő kezdetén megengedik egyeseknek a dologkerülést és az ilyenekkel szemben nem járnak el az alapszabálynak megfelelően — ennek káros kiha­tása lehet egész esztendőben. Melyeik, most a termelőszövetkezeti pártszervezetek legsürgősebb tennivalói? A szegedi járás 30 termelő­szövetkezetében már kialakították a munkaszervezetet, összeállították a munkacsapatokat és a brigádokat és átadták nekik a megfelelő gazdasági felszerelést. De az a kérdés, hogy a brigádokban és a munkacsapatokban egyformán osztották-e el az erőket, vannak-e minde­nütt kommunisták, népnevelők? A pártszervezetek ellenőrizzék ezt és gondoskodjanak arról, hogy a párt szava minden munkaterületre eljusson egész eszten­dőben. . 4 A kenyérgabona vetésterületének 8—10 százaléka víz alatt, áll a szegedi járásban. A tsz-ek pártszerveze­tei nem nézhetik tétlenül, hogy tönkremenjen a ke­nyérnekvaló egy része. Már ezekben a napokban moz­gósítsák a tagságot a vízlevezető árkck kitakarítására, íondbehozására. Különösen szükség van erre a lapá­lyosabb részeken, mint Kíibekházán, vagy Pusztamér­gesen. Az őszi vetések megmentésében sokat tudnak segíteni a tsz DISZ-fiataljai. A pártszervezet adja ne­kik pártmegbízatásul, hogy tisztítsák ki a csatornákat, mutassák meg erejüket a közösségi munkában. Külö­nösen a kübekházi Sarló-Kalapács Tsz-ben szükséges az őszi gabona megmentése és az, hogy gondos ápo­lással meggyorsítsák a búza fejlődését. De ez nem elég. Ahol az ősszel nem teljesítették a búza vetés­tervét — mint a tápéi Ady Endre, vagy a tiszaszigeti Vörös Csillag Tsz-ben —, feltétlenül vessenek tavaszi búzát is. Máris lehet hallani itt-ott. hogy nem érde­mes elvetni a tavaszi búzát. A pártszervezet lépjen fel az ilyen nézetek ellen. A tavalyi példa bizonyítja, hogy az idejében elvetett tavaszi búza meghálálja a fáradságot és 10 mázsás termést is hozhat. Azokban a tsz-ekben, ahol a pártszervezet eleven életet él, már javában hordják kifelé az istállótrágyát. Meggyorsult ez a munka a szatymazi Szabadság, a deszki Kossuth és még néhány tsz-ben. A szőregi Vö­rös Rózsá-ban jól halad a palánták előnevelése, másutt a vetőmagok csávázásával foglalkoznak a tagok. Ez azt mutatja, hogy a pártszervezet nyilván törődik a tagság politikai nevelésével, törődik azzal, hogy az emberek világosan lássák, milyen feladatok hárulnak rájuk személy szerint a terméshozamok növelésében. Rengeteg a szántanivaló mindenfelé. A tsz-párt­szervezetek vegyék fel a gépállomás pártszervezetével a kapcsolatot és mozgósítsák, segítsék közös, erővel a trakteristákat. A tsz-ben dolgozó kommunisták harcol­janak azért, hogy a felszántandó földeket sürgősen le­takarítsák, a traktoristák pedig naponta kapjanak me­leg ételt és megfelelő szállást. Ezzel megnövekszik a munkakedvük, jobban iparkodnak és tökéletesebb munkát végeznek a szövetkezetnek. Nagyon fontos ez, mert a késedelmes szántás nem akadályozhatja a ve­tést. Növelni kell a kukorica vetésterületét az olyan tsz-ekben. mint a szőregi Micsurin, ahol a földterület­nek mindössze 9—11 százalékán akarnak kukoricát termelni. Ez veszélyezteti a közös jószágállomány ab­raktakarmánnyal való ellátását. A kommunistáknak, a népnevelőknek kell meggyőzni a tagságot arról, hogy több kukoricát vessenek, mégpedig négyzetesen, mert úgy géppel lehet kapálni és a termés is nagyobb lesz. Nemcsak a tagság körében szükséges azonban az agitációs munka, hanem a kívülálló dolgozó parasztok között is. Nyilvánvaló, hogy a dolgozó parasztok kö­zötti népnevelő-munka egész évre szóló megszervezése is a pártszervezetre hárul. Különösen ezekben a na­posban van lehetőség az új tagok beszervezésérc, amíg nem lehet teljes erővel dolgozni. Sokrétű politikai tevékenységre van szükség ah­hoz, hegy az egész évi közös munka szép eredménye­ket hozzon és a jövedelem a tavalyinál is gazdagabb legyen. A magas jövedelemnek pedig tavasszal kell megvetnie a szilárd alapját. Felszabadulásunk évfordulójának tisztelet-ere Községi tanácsok mezőgazdasági állandóbizotfságai, termelési bizottságok készülődnek a tavasz fogadására A tél az idén is úgy kihú­zódik, mint a múlt esztendő­ben. A február még hóval borított szántóföldeket, gyü­mölcsösöket, s tavainkon vastag jeget hagyott hátra. A szegedi járás tsz-tagjai, egyé­nileg dolgozó parasztjai azonban jól tudják: a tava­szi munkák előkészítésénél nem várhatjuk meg, hogy teljesen ránk köszöntsön a tavasz. 1-Ia széttekintünk a határban, mindenütt azt lát­juk; hordják a trágyát, ké­szítik a melegágyakat és még sokféle más tavasz előtti munkát végeznek. Ezeknek a tavaszi készülődéseknek irányítására mindenütt a ta­nácsok mezőgazdasági állan­dó bizottságai és a termelési bizottságok a hivatottak. • A móráhalmi termelési bi­zottság nemrégen értekezle­tet tartott, melyen a falu számos egyéni gazdája is részt vett. Ezen az értekez­leten ismertették a bizottság tavaszi program-tervét. Áb­rahám Vince, a község me­zőgazdásza elmondotta, hogy ebben az esztendőben az egyénileg dolgozó parasztok­nak is még nagyobb segítsé­gét kell nyújtani ahhoz, hogy lehetőségeikhez képest mész­szemenően alkalmazzák a korszerű agrotechnika mód­szereit: A mórahalmi termelési bi­zottság tagjai ígéretet tettek, hogy a burgonyatermelés jól bevált módszereinek széles­körű ismertetésével elősegí­tik; a falu egyéni gazdáinak ebben a gazdasági évben leg­alább 50 százalékkal emel­kedjen a burgonya termés­átlaga. A bizottság tagjai szép vállalást tettek a község kukorica termésátlagának nö­velésére is. A falu kukorica­vetés területének 85 százalé­kán fészektrágyázással vetik el a kukoricát (s az összte­rületek tíz százalékán pedig az egyénileg dolgozó parasz­tok is négyzetes módszerrel termelik a kukoricát.) A termelési bizottság tag­jai már korábban összeírták az egyéni gazdák műtrágya­szükségleteit is. Az őszi ka­lászosok tavaszi fejtrágyázá­sához olyan nagymennyiségű műtrágyát igényeltek a mó­rahalmi dolgozó parasztok, hogy a falu rendelkezésére álló készletből nem lehet ezeket az igényeket teljesen kielégíteni. Ezért a termelési bizottság tagjai máris ma­gyarázzák a gazdáknak, ho­gyan lehet pótolni a műtrá­gyával való fejtrágyázást is­tállótrágyával. Ahova nem jut elegendő műtrágya, ott mindenütt felültrágyzással segítik elő őszi vetéseik fej­lődését. • A szatymazi termelési bi­zottság pár nappal ezelőtt nagysikerű gazdagyűlést tar­tott. A gyűlésen 226 szaty­mazi és környékbeli dolgozó paraszt vett részt. Közösen megtárgyalták a tavaszi ké­szülődések mellett az állat­tenyésztés fejlődésének prob­lémáit is. A gyűlésen több gazda elmondotta, hogy az állattenyésztés fejlődése ér­dekében már ebben az évben a község területén nagymér­tékben növelni kell a homoki lucerna és általában a pillan­gós takarmánynövények ter­méseredményeit. Megvitat­ták az őszi vetésű gabonák tavaszi ápolásával kapcsola­tos feladataikat is. Vállal­ták, hogy a vetéseken és a szántóföldeken felgyülemlett talajvizeket társadalmi mun­kával leeresztik, hogy a ta­vasz beálltával rövid időn belül megkezdhessék a talaj­előkészítést és a vetést. * A röszkei dolgozó parasz­tok is ijgyancsak készülőd­nek a tavasz fogadására. A község mezőgazdasági állan­dó bizottsága február 29-én tartott értekezletet. Itt már nemcsak a feladatokról, ha­nem az eddig végzett mun­kákról is beszámoltak. A fa­lu és a hozzá tartozó tanya­vidék dolgozó parasztjai már korábban megkezdték a gyü­mölcsfák téli ápolását, s kö­zösen. társadalmi munkával végzik a vadvizek leereszté­sét is. Az egyik vadvízelve­zető főcsatornának a kitisz­títását már be is fejezték. Az állandó bizottság már gondoskodott arról is, hogy a tavasszal és a nyáron a falu és a környék dolgozó parasztjai növényvédö-sze­rekben se lássanak hiányt. A röszkei tanács mezőgazda­sági állandó bizottságának tagjai a tavaszi . munkákra való felkészüléssel egyidőben a község dolgozó parasztjaival együtt készülnek felszabadu­lásunk 11. évfordulója méltó megünneplésére is. Az állan­dó bizottság tagjai a falu ne­vében ígéretet tettek, hogy április 4-ig a község félévre szóló sertés-, baromfi-, tojás­és vágómarha-beadási köte­lezettségét teljesíti és április 4-re valamennyien a máso­dik negyedévre szóló adót is kifizetik. Ezekben a napok­ban és hetekben ívekkel ke­resik fel a dolgozó paraszto­kat, amelyekre a gazdák sa­ját kezűleg írják majd rá felszabadulásunk évforduló­jának tiszteletére tett válla­lásaikat. • Ugyancsak munkához lá­tott már a domaszéki tanács mezőgazdasági állandó bi­zottsága is. A tavaszi és nyári permetezéseikhez eddig már nagymennyiségű rézgá­licot és egyéb növényvédő­szereket rendeltek meg. A domaszéki dolgozó parasztok az állandó bizottság tagjai­nál a tavaszi talajelökészíté­sekhez 250 mázsa pétisót is megrendeltek. Megkezdték már a domaszéki határban ls a gyümölcsösök rügyfakadás előtti tisztogatását és ápolá­sát. A Szegedi Textilművek műszaki dolgozói új automaták tervezésével készülnek április 4-re A Szegedi Textilművek alapján. A készülék a hatal­dolgozói az újítási mozgalom mas gyapottekercseket önmü­fellendítésével. a műszaki ködöen kiemeli a tisztító gé­színvonal fejlesztésével ké­szülnek hazánk felszabadulá­sa évfordulójának megünnep­pekből. majd leméri, a hibás tekercseket kiselejtezi, végül a következő műveletet végző lésére. Az újítási bizottsághoz kártológéphez szállítja és a'oba mindennap érkeznek az új elhelyezi. Így megszüntetik a módszereket, technikai töké­letesítéseket tartalmazó ja­vaslatok. Ennek az évnek ed­dig egyetlen napja sincs, amelyre ne esne egy-egy újí­nehéz fizikai munkát, s emel­lett hozzájárulnak a tisztító szűk keresztmetszetének fel­számolásához. Egy másik automata '» tás. Az ezekfből várható évi lánccsévélűböl kijövő üres fa­megtakarítás már megköze- hüvelyeket válogatja majd. líti a tavaly egész évben al- Eddig ezeket a kalmazott újítások gazdasági kézzel rakták eredményét, a mintegy más- hogy utána félmillió forintot. hüvelyeket sorrendbe, a gyűrűsfonók egy mozdulattal feltehesaék Az ezen a héten naplóba az orsókra. Az újtípusú ké­vezetett újítások közül a le?- szülék önműködően rendezi jelentősebbek a termelés a lánccsévéről lekerülő hiive­automatizálására vonatkozó lyekef, s így az itt alkalma­javaslatok. Igen fontos kér- zott hét dolgozó más munka­dést, a tisztítóból kijövő te- körbe kerülhet. Ezzel a ké­kercsek önműködő szállítását szülékkel évente mintegy há­oldják majd meg Bodó Zol- romnegyedmillió forintot ta­tán főtechnológus elgondolása karítanak majd meg. A nemrégen épült múzeumi szárnyépü­let egyik termében lázas munkálkodás fo­lyik. Nyolc-tíz ember keze nyomán lassan kibontakozik a szegedi irodalmi múzeum színes arculata. Madácsy László forgató­könyve testet ölt szemünk előtt az iro­dalmi hagyatékok, sárgult kéziratok, író­szerszámok és a különböző emléktárgyak képében. Varjas Bcláné, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa már napok óta Szegeden tartózkodik. hogy tanácsaival segítse a kivitelezés legap­róbb mozzanatait is. A falon történelmi eseményeket ábrázolnak, a most készülő freskók: Kossuth szegedi beszédét hallgat­ják az ük a pák, az egykori 48-as forradal­mi fiatalok és a szűrös, gubás parasztok, akik annyiszor kiegyenesítették történel­münk során a villogó kaszákat. Egy másik falrészen látjuk, amint a föld éhes népe űsi jogát, a szabad földet követelve menetel a századforduló forradalmi lázaiban cgve. S Andor Lóránt festőművész ecsetje végül az 1948-as szegedi hídavatás ábrá­zolásában nyugszik meg. A vihart festő színeit eltűnnek, hogy helyet adjanak a fényűéit és örömnek — a rni korunknak. Mikszáth. Gárdonyi .Tömörkény, Móra, Juhász Gyula. Babits, József Attila, Rad­nóti Miklós és a ma élö szegcdi írók és költök irodalmi munkálkodása sűrűsödik össze a paravánokon és a beépített tárlók­ban. Bundái Jenő, a kiállítás technikai ve­zetőjének újítása érvényesül az előregyár­tóit gipszlapokban és gipszlcglákban, ine­Egy készülő múzeumban lyek a kiránt fűrészelés, faragás és vesés után a kiállítás alépítményének valóságos műremekeivé válnak. Molnár Szilárd és Maros Alajos a grafikai munkákban tömö­rilik művészelüket. Bálint Alajos múzeumigazgató féltő gond­dal illesztget két üveglap közé egy 1848­as zászlót, melyet az idő vasfoga erősen megtépázott már. A krónika szerint ezzel a zászlóval indult el Szegedről a nagyhírű •J. kéksipkás ezred, liogy diadalt diadalra arasson Szenttamástól Vácig. A beszédes, nagy forradalmi harcokat látott zászló egyik ékessége lesz a múzeumnak. Madá­csy Lászlónak a napokban adta élt a Ju­hász-család a mi Juhász Gyulánk egykori szülőházáról készült festményt, valamint számos hiteles kéziratot is, melyek rész­ben ismeretlenek még az irodalomtörténé­szek elölt. A Tömörkény-család jóvoltából szintén jónéhány eddig ismeretlen kézirat került az irodalmi múzeumba, hogy meg­őrizzük a sárgult lapokat a késő utókor számára. Móra Ferenc és Juhász Gyula 1919-es szerepét sok vonatkozásban új megvilágításban adja majd az irodalmi múzeum, mert előkerültek Móra és Ju­hász'különböző beszédei is az 1919-cs írá­sos dokumentumokból. A Somogyi Könyv­tár kézirattárából jelentős kéziratokkal, le­velekkel, fényképekkel és különböző első kiadásét művekkel járult a kiállítás gaz­dag anyagához, mely szinte alig fér a rendelkezésre álló egyetlen terembe .4s ízléses vendégfalak azonban valamicskét segítenek abban, hogy minél többét túr­janak a hagyatékokból, az irodalmi cin« léktárgyakból Szeged lakossága elé. Ilyen jellegű állandó kiállítás, illetve múzeum még sehol sem készült a vidéken. Szeged az első. ahol az áldozatos irodalom­történeti kulatémmnka dokumentálni tudja egy tájegység. Szeged és környéke irodal­mi örökségéi a széleskörű közvélemény segítségével. Hiszen számos olyan kézirat került clo magánosoktól, akii: eddig féltve őrzött kincsükről lemondtak, hogy közkincs­csé tegyél: az irodalmi múzeumban. 1848. 1919 és 194Ö történelmi fordulója az alapja ennek a hamarosan megnyíló irodalmi múzeumnak. Most látjuk igazán, hogy Szeged forradalmi hagyományait mi­lyen mélységes szeretettel, ragaszkodással és cselekvő akarattal ápoltál: viharban és napsütésben « nép igaz szószólói, írók és költök, akik hitet tellek a haladás ma­gasztos eszméi mellett. 1848 és 1919 jogos utódait sokra köte­lezi a jelen és a holnap, s ugyanígy a lé­lek mai és jövendő mérnökeit is, akik vállalták és vállalni fogják mindenkor a nép ügyét tűzön, vízen át. LOül FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom