Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

F UímsnuoRszit; — < Vasárnap, 1956. február 19. Pé rté1 e \ A párioMafás m&ánzerfani kérdése! lila: tir. Szabó Tibor IV. ; Az előadás előkészítése, elmondása ' • 4 * * A propagandista elő- elősegíti a gondolatmenet lo- egyhangú, gyorsan, színtele­kflasá a párttOi téneil szemi- gikus, jó felépítését. nül elmondott előadás gyak­wlsí?1 *oglalk°zások egylk A Propagandistának elő- ran agyoncsapja a tartalmat, léflffintosabb módszertani ele- adásában nem elvont gondo- nem j,öti le a hallgatók fb Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Szilágyi János—Siflis Gyöngyi Benkóczi" Dánlri-PlcskJ Klóra. Csepregi István -Ácsai Ilona. Dr. Krier Rudolf—Halclú Irén, SekUra Karoly-Krecskay Máriá, .Müosi Imre—Földi Róza. Sziilclések: Bigár Miháljv-Lezancsek Mária Mária Fí.ikensteln János-Csap i Borbálj János, Knváss Jó!-ei— Török Erjsébet József, Néinelh 'FífCHti-Zsenih'éfl Tbréz Tibor, előadásával1 It-Zdődik. Követ- amelyek kapcsolatban van- ^LkorlnU Jj^L^ty kézéiképpen a foglalkozások n3k a szocializmus építésének "" L ^kfXt íí^ egészének az eredményessége, feladataival, a mai nemzetka- ^ sJ T áz anyag alaposabb elsajfttí- z- viszonyok által Falvetett Ír f^J ,* }- ? ? „ ® tésa, valamint a hallgatók kérdésekkel, stb. A példák fe- ^amijak eloadasukat ellen­aktivitása is sok tekintetben lellehek meg a téma lényegé- örZi'k nangsuiyozaSUkaf. es attól függ, hogy az előadásra nek. legyenek érthetőek, ve- «laPjáh u Vázlatban mennyire készült fel a pro- zessék rá a hallgatókat arra, aláhúzással megjelölik a pfcgandlst,a és hogyah adla hógvan kell felhasználni gya- hangsúlyos részeket. , elfj,az, anyagot. Néhány álta- ktrfatl munkájukban a szer- Az előadás elmondásánál lápos létei ezzel kapcsolat- zett ismereteket. Ezért he- rendkívül fohtos, hógy meg­bán: lyes, ha aZ előadásban helyi talál juk a helyes ütemet. Ez Hrysznos, ha aa élőadást aa vonatkozású anyagot is fel- fokozza a beszéd kifejező élözö foglalkoZáSön tárgyalt használunk. Csak arra kell fi- erejét, világosabbá teszi az anyag rövid összefoglalásával gyelnt, hogy az ezzel kápcso- előadás mondanivalóját, a vagy ál Ismétlésével kezdjük, latos elbeszélések fle legye- hallgatók számára mrgkftny­Brre azért van szüksége, hogy nek túl terjengősek és ne té- nylti az előadás jegyzését megtaláljuk a kapcsolatot az rttsék el a hallgatókát a ta- A, új-témával. nulmáhyozott témától, hanem Az eload?s '5lmoada?a"al - A, üj anyagot az előadás abban segítsenek, hogy a té- tyJf'V vlla&M- be"­során is kapcsolatba kel) hoz- mát jobban megértsék. szed;. A propagandista -egy­MÍ a már tanulmányozott Mlfiden szemléltető és ^f1'" savakkal, rövid to- __ „ anyaggal. számszerű adatót, dátumot, mondatokban fogalmaz- hd 82, PM Károly 57, Kováts 4 Az előző téma rövid átis- eseményt csak olyan mérték- meg mondán valóját. Pro- hm,3 métlése után meg kell Vilá- ben lehet felhasználni Pagandistáínkhak tehát fej- Istvánne s,mon Ann* 72' B0-DSK g'lani a hallgatók előtt az amehnyifé ezt a téma lé- leszteniök kell beszédkultú­előttük álló foglalkozás cél- nycge megkívánja rájufcat, melynek legközvet­jál, fel kell sorolni, hogy mi- *A propagandista előadása- 1<7nebb módía a szépirodalom lyen anyagot használhatnak nek ogyes tételelt támassza ° Az e,őadás s,tílu.sát LLaumef CY eS!'C „ Ó alá megfelelő idézetekkel is. élénkit,ka mondanivalót ért­k értül és kozbén, és hogy nn- , . _ hetobbé teszik, a kozmondá­rr kell a munka során a fő- u Az előadás Világosabb, ert- sok SZ61ás-mondások, amc­figyelmet fordítanlok. . hetőbb, meggyőzőbb lesz, ha Iyokbcn a nép böcscssége és A propagandista előadásá- a propagandista nemcsak a élettapasztalata nyilvánul nak tervökent rendszerint a hallgatok értelmére, hanem ^g soronkövetkező témával kap- érzelmeire is tud hatni. Eb­csolatos brosúra fejezeteiméit ben segítségére lehetnek a Sz e'őadásntéd javílá- ,, D1 , , ­használja fel. Azonban ma-;a kifejező és helyes fogalma- sának legjobb módszere, ha J is megjelölheti az előadás zás mellett a S2etn!éltető a propagandista rendszere- \ István, Németh István—RaKonczal csorápponti kérdéseit. A leg- eszközök és a szépirodalom, sen foglalkozik ezzel a kér- RotfHa Tibor, Mangó Fer«:l6— fontosabb az. hogy felfedje a A szemléltetés mértékére déssel: minden előadás után ; Máflk Korttfa téma íőkérdéselnck lényegét, ügyelnünk kell, hogy a té- átgondolja és értékeli beszó- ; UtVárrévtoln Máriának' Mürin kapcsolatba hozza azokat a m.-!t epizódokra ne bontsa mólóját, levonja belőle a ta­rtapi eseményekkel, megértés- szét. Ugyanakkor vannak nulságokat, megbeszéli eze­sc azokat a hallgatókkal. „iyarl témáik, ahol végig ket hallgatóival és tudatpsam Kz O'.índcis legyen jól szemléltetéssel lőhet rrtegol- törekszik a mindenki számá­fclépítctt és küVetkezBles. Ezt dalli az előadást. Va egyformán érthető, frá­a propagandista L:sak úgy ér- , Az. étóadas^Jartalrm resze- zi^iit^.^g^^.elj^jA­Popdl Piroska Aranka, Goltlos BCia-Fogorasi r.izsáhat Dí'la, Párkány! Gyula—Stitfifre-ihoiier Etelka Gyula. Pataki Tibor—Kt­üár Német Irón Iréh. Sr.ti ikináó/. MátvCí—Sr-rti'- Katalir.n.k ' Zb'tóti itevö gyermeke született. Elhaltak: PáiZfór Ilona I napos. Révész János 47. Erdélyi Béláné Horváth Erísébet 55. Cv.tkó Judit 3 napos. Szatmánv Margit 13. Bokor Ta*­ttiás 15 napos,' Gajdos Béla I hapÓ9. Billner SánflOrrté Késza­nlty Zsófia 77. Magyar Károlyné Kiefer Eva 90, Szőke József 6t, Harmall Mihály 31 éves korában. II. KERÜLET Házasság: Keresztes Antal—Vágó Eva, Kucsofa József—Csordás Piroska. Elhaltak: Kokovecz Pál Gí>. Vatga Petemé Csűri Julianna 70, Becsei Erzsó­GYERMEKEKNEK Hogyan öltözz korcsolyázáshoz? Szegoá valamennyi korcso­lyapályáján vidám nz élet dél­utánonként. Dc gyakran látunk pajtásokat, "ökik topogva mele­giígctik a lábukat, dideregve dörzsölgetik pirosra fagvolt ke­züket. Ezek a pajtások nem Ilid nak öltözködni. Azt hiszik, azért fáznak, mert letették a nngykabátot, amelyben termé­szetesen nem lehet korcsolyáz­ni. De nem kelt ' fázni kabát nélkül sem, Csak okosan kell összeválogatni a sporlötlöfcc­tcl". A legfontosnbh szabály az, hogy több rétegű ruhái vegyünk föl. Trikót, inget, újjnllan, majd újjus pullovert, végül a melegí­tőt. Ila ezekből valami hiány­zik, duplázzuk meg azt, amiből kettő van. Ahány ruhadarab van ugyanis rajtunk, annyiszor több iévegöréteg akadályozza meg testünk természetes mele­gének eltávozását. A cipőnk is bő legyen ugyanezért, a lábunk­ra periig először egy vékony, azttlán egy vn^agnbb zoknit húzzunk. Aki mindehhez a ke­zét először ötújjas, majd egy­újas kesztyűbe bújtatja, egé­szen biztosan nem fog fázni a pályán. De ne feledkezzetek el a sálról, sapkáról sem! Hidegebb van-e, ha fúj a szél ? iilésné Papdi Atáriá 59, Gufyás István 71, Pécsi Balázs 68 éves korában, , III, KERÜLET Házasság: Kispéter Imre—Szabó Irén,. Bá­lint Ferenc—Csamahgó Ilona, Borbás János—Tanács Ertsébet. Születéseit: Zombori József—Börcsók Mária Mária, Bórcsök Szilveszter—blagy­géczi F.rzsébet Szilveszter. I.ajkú Géza—Jenel Rozália Éva, Árva Né­Persza, hogy hidegebb, hi­szen olyankor sókkal jobban fázunk, válaszolja az olső pillanatban bárki. Dó cz téve­dés! A hőmérő higanyszála — hiába fázhak jobban uz embe­rek szeles időben — mart süly Ived lejjobb. Mi a magyarázata ennek? A lest, n bőrünk felme­legíti a vele érintkező levegőre­I egét és ezzet (ermeszelesen hőt ad le. Csendes időben ez a fel­melegített levegőréteg burokként a test körül marad és csak na­gyon lassan cserélődik. A szél azonban szinte letépi rólunk ezt a levegő-ruhát cs így testünk sokkal több bőt kénytelen le­adni. Ezért fázunk hát jobban, ba fúj a szél. Számunkra iszo­nyatosnak tűnik, amikor a Ke­let-Szibériában gyakori — 40—50 fokos fagyról hallunk. Annak; hogy azt nz ott élő emberok el tudják viselni, az nz egyik ma­gyarázata, hogy Kelet-Szibériá­ban télen alig van szél. Hajócsala egyés so- vet szorosán Összefügg a pro- títására; ' KOíP.SZ ESTÉT BETÖLTÖ SZÍNDARABOK: Aflnogcnov: Ktsunokém. heti el, há • ••• seronkövetkezö kérdés meg- pagandista előadásmódja. Az j7,agynrázására csak azután fér át, miután az elő»,ő kér­iriéitt már minden oldalról megvilágította. Mind afe eló­j-eízaladáa, mütd pedig a ko­rábban elmondottak felesle­ges ismétlése fárasztja a hall­gatókat, zavarja őket a figye­lem összpontosításában és gyakran eltéríti a főkérdések­f<31. A propagandista csak ak kor kerülheti el ezeket a hiá­nyosságokat. ha mélyen át­gondolja á kérdések lényegéi, kifejtési sorrendjüket és idő­beh is helyesen osztja be az anyagot. Az ilyen pontos ter­vezés lehetővé teszi, hogy ne bpaeátkozzunk ismétlésekbe, no terheljük túl felesleges részletekkel és szemléltető anyaggal az előadás egyiK részét a másik rováséra, s (Folytatjuk) nevű égyermeke született Elhaltak: • Szécsl ."-István fi?,' á&ila György' 68. MIisKó arselva 61. Mftskú ts'­Vír.né Bfindef Erzsébet .68, Török. József 69. Klónkig tstvéíg.75, K.n­tona Imréné Enjfl Rozália 86. P,-ip() Éva 1 hó,- Monostori László 56 eves korában. KetlenAetten jálszliutjálok a Uüvelkeaő játékot egyszerre. : Vegyelek élő kürkás papírt és egy ceruzát. Hnjzóljatok egv tizenkét kocka bosszú és hat kocká széles téglalapoL A liosz­sz.a mentén mindén kocka fölé írjatok egy számot, 1, 2, 3, 4 és­fgy toválib. A szélessége rtien­! tóti initulen kóekábozf egy be­Műt írjatok, a, b, c, d slb. Most 'aztiUin már (akarjátok el egy­más elől a lapokat és az így körülhatárolt „tengerbe" raj­zoljalak bárom hadihajót, ligy jliátofn kockából cs két két koc­| l.ából állót. Természetesen mi­'uél messzebb egymástól, lítbréi sz.étszórtabbait. Ua ez megvan, imlullialnak a torpdók. A kez­dd játékos btünond egy,-betű) 6s egy számot. Például; Lft-d. A másik megnézi a saját lapján, vail-c öbbnn a kockában, amc­Műsorvá'aszfósi fanácsodó a Magyar-Szovje) Bjrálsági Hónapra Iseajev—Galics: Nem ma- jesríő boltjaiban. A szí.nját­gánügy. szó együttesek müaorellátá­Vígjáték három felvonás- Nép köny­ban. Egy színhely. Szerep- . , , lök: 12 férfi, 6 nő. (»Sz!n- vesbolt foglalkozik. (Buda­Színmű három felvonás- játs2ók Könyvtára« 53—34 pest, XIII., Szent István ü. ban. Történik a Szovjetunio- eZ.) 26 szám) bHn' ,£ EGYFELVONÁSOSOK. " Beszerezhetőli még a Szereplők: fi nő, 5 férfi. JELENETEK „ah- t^h*. „<„„.„,: (•Népszerű drámák** 19. sz.) Csahov: Háztűznéró. ved? Irod® Szlnl-adl ^ty Szlmonov: Orosz embérek, Történik a cári Oroszor- lyan kölesön es betétdíj Színmű három felvonás- szágifcan egy birtokon. .Szín- eü jnében. (Budapest, VI., ban, 9 képben. Történik a hely: fogadószoba. Szereplók: Sztálin út 29.) Szovjetunió délvidékén 1911 2 férfi, 1 nő. (Franklin Valhmennvi mű áHaláha,* őszén. Nyolc színváltozás, könyvkiadó -Csehov drámai T^TT . aItalabaii Szereplők: 6 férfi. 4 nő, mel- művei* l9ö0.) megtalálható a jarési, mc­lékszoreplők. (Üj Magyar A fenti művek beszerez- syei, városi és egyetemi Könyvkiadó, 1947). hetők az Állami Könyvter- könyvtárafkroari. Elmarad a liéltöre hirdetett népda l-est Az Országos Filharmónia jzegedi kirendeltsége közit, . hogy a hétfő délutánra és es­tére hirdetett m-agyar nfita­és népdal-est elmarad. A kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Filharmónia .1 nem tudja biztosítani a fővá­rosi művészek fellépését. A . Délnifegyarországban közöl­jük majd, hogy a megváltott jen volt mikor leszfték érvé­nyesek. lyet a tízes szám és a d-betű határoz meg, hajója. Ha van, azt mondja: bumm és befeketíti a korkát. Hajójának nz a része „ki -van lövé". Ila nincs talá­lat, ezt is mogínoiuljn. A kezdő ilyenkor n saját lapján kereszt­tel megjelöli a kérdezett helyét, hogy azt mégegVsZer ne kér­dezze. Kgvmást váltogatva a keresésben így megy a játék egészen addig, mfg Valamelyik fél minden hajóját elveszti. Próbáljátok ki a meleg kályha mellett! f o b értéken holmit faláttnk a fürdőben A szegedi Fürdő Vállalat dolgozói a fürdő takarítása­kor összegyűjtik a talált tár­gyakat, hogy azokat igazolt tulajdonosaiknak átadhassák: Az elmúlt hónapokban a kö­vetkezű holmikat találták a szegedi fürdőben: 5 arany fülbevajót, 3 ezüst fülbeva­lót, 1 női arany gyűrűt, egv ezüst nyakláncot, pénztárcát, fejkendőt, fürdő nadrágoltat, pulóvereket, törülközőket, fésűkel, keztyűket, szappan­tartókat, s egyéb értékes hol­mit. A felsorolt tárgyakat a Fürdő Vállalat központi rak­táréban igazolt tulajdonosaik átvefhetik. NEMZETKÖZI SZEMLE Az angol pénzügyi válság Hosszú hónapok óta a pénzügyi válság réme kísért az angol sajtó hasábjain, A fnkozódó katonai kiadásokkal járó pénzügyi nehézségek mind égetőbb kormány-problémává vál­tak. A katonai kiadások együttes összege már «* 1954--55-ÖS pénz­ügyi évben az összes költségvetési kiadásnak mintegy 39 százaléka volt. Az angol kormány már a mftlt évben több Intézkedést tett a belső fogyasztás ntind erősebb korláto­záséra. Ezek as intézkedések ncm tudták azonban megálhiani az in­flációs nyomást, a forgalomban lévő pénz mennyisége nőtt, drá­gult nz élet és tovább romlott ar. aiígel külkereskedelmi és fizetést rr.ér'cg. A köRrlmúItban Macmlllan ad­digi külügyminiszter váUctta rel Btitlert a pénzügyminiszteri szik­ben, Maemiílart ueliíz örökséget veit át é? tévedett cz, ckl ta'án azt gondolta hogy levonta a sikertelen btrtletí nínzügyt politikai tanulsá­gait és esetleg clyrn lr.íCíkodárt fo­gahr.tosíídtt. amely valóban hozzá­.seffftettó volna Angliát ne'iíz pénz­ügyi helyzetének egyensúlyba ho­zata'áhfz. például, begy javasolta volna a katonai kiadások csökken­tését. Marmillan nem tett semmi ha­sonlót, hanem a kapitalista állam­férfiak sajátos logikájával bejelen­tett ugyan gazdasági intézkedése­ket, ezek azonban híven követik a butieri vonalat. Csütörtökön közölték: az angol bank-kamatlábat négy és félszáza­lékról öt és íélszúzalékra emelték, Pénteken pedig Macmillan pénz­ügyminiszter bejelentette az alsó­házban, hegy a kormány csökkenti a kenyér és a tej árlámogattWU, megszigorítják a részletfizetésre tör­ténő vásárlások feltételeit és kor­látozzák az államosított vállalatok tőkebefektetéseit. Természetszerűleg ezek az intéz­kedések újabb támadást jelente­nek a dolgozók életszínvonala ellen, korlátozzák a fogyasztást és álta­lános árdráguláshoz vezetnek. A tej é3 a kenyér árának emelése pctVg elsősorban a legszegényebb rétegeket sújtja Majd. A pénzügyminiszter bejelentését már a parlamentben felháborodott -szégyen, gyalázat- felkiáltásokkal fogadták. Jellemző, hogy a burzsoá sajtóban sem táp'álnak ma már 11­lüzíúkat ezekkel az -«inf!ácidene­nes- intézkedésekkel kapcsolatban. A Daily Telegraph a bank-ka­matláb emeléséből azt a keserű kö­vetkeztetést vonja le, hogy "Nagy­britannia gazdasági helyzete sokkal rosszabb, mint atnOycnrtek a lég­több cn-.ber gondolja-. A Daily tlerald pedig megállapítja: „a kor­mány most már képtelen ellen­őrizni a helyzet AlcJküláaát-. • lYÍjcttlilJan bejelentései elkerül­hetetlenül a« osztályharc fokozódá­sára Vezetnek majd. Az angol dol­gozó tömegek aligha lesznek haj­landóak simán lenyelni azt a ke­serű pirulát, hogy az angol kor­mány életkörülményeik további uróbál kijutni abból a zsákutcából, amelyben a cvevő gaz­daságpolitikája juttatta. A közlemény az eddiginél is ha­tározottabban hallatja majd hang­ját és követeli, hogy — mint a Daily VV'orker Is írja — "Vessenek véget a baklövések sorozatának és hajtsák végre a gazdasági helyzet gyors rendezésének egyetlen mód­ját: a katonai kiadások csökkenté­sét-. A francia gyarmatosítás váfs^ga Ha figyelemmel kísértük az utóbbi hetekben az észak-afrikai eseményeket és külöhösen az algíri helyzetet, csak egy megállapításra juthatunk: a francia gyarmatosítás és egyben a francia urattodő körök egyik legsúlyosabb válságának va­gyunk tanú). Hosszú Ideje folyik a hitre Al­gírban a felszabadításukért fegy­verrel kllzdő hazafiak ós a fran­cia gyarmatosítók szűk rétege kö­zött. Guy fttolletnak, az új francia mi­niszterelnöknek hivatalbalépése Után az veit aZ első ténykedése, hogy CllAlo-átatt A'girba -a hely­zet tanulmányozására-. Az újság­olvasók előtt emlékezetes marad Guy filotlet algíri látogatása: a mo­nopolhelyzetüket féltő francia gyar­matosítók poujadeista elemekkel karöltve a Iegcrőszakesabban lép­tek fel a miniszterelnökkel szem­ben. Tüntetéseikkel és egyéb ak­ciójukkal sikerült is megfélemlí­teniük a mlnlaitterelnukőt — elér­ték, hogy Guy Mollet a gyarmato­sító köröknek nem ntcgfcte'ő Cat­i-oux tábornok helyett Lacoslé tá­bornokot nevezte ki algiri minisz­ter-rezldehssé. Amikor Guy Mol­let rátért oz engedmények útjára az algiri gyarmatosítókkal szem­ben, alátámasztotta azt a megálla­pítást, amelyet ez Humzn'té igy körvona'az: "Amikor egyes körök tncgtagadj&k a szövetséget a kom­munistákkal és megtagadják azt az elvet, hogy fehntsrtás riéiktt! a népre kell támaszkodni, olyan hely­zetbe kerülnek, ° amelyben ilyes­fajta nyomások esetén gyöngének mutatkoznék-, A fasisztákkal és gyarmatosítók­ke.! eremben! gyengeség azután ter­mészetszerűleg végső soron kihat nrmcsak a francia urr'kodó kö­rök, hanem Franciaország nagyba­talmi helyzetére is. Guy Mollet csütörtöki beszédé­ből is az a'giri gyarmatosítók bizo­nyos "megnyugtatását- olvashat­juk kl; ugyanakkor fenyegetést tartalmaz az algíri szabadsághar­cosok felé a miniszterelnöknek az a kijelentése: "A kormány mindent elkövet hegy az Algírban szolgá­latot teljesítő francia csapatok tel­jesíthessék küldetésüket és ebből a célból megfelelő eszközöket fog rendelkezésükre bocsátani-. Guy Mollet ugyanebben a beszé­dében kénytelen volt beismerni, hogy Algírban «a nacionalizmus­nak óriási visszhangja van-, to­vábbá. hogy az algíri ncm európai lakosság pokoli nyomorban ól. A miniszterelnök b'zonyos szociális jeltegű intézkedéseket is kilátásba helyezett. Komoly érdeklődésre tarthat szá­mot, vajon okult-c Guy Mollet al­gíri tapasztalataiból? Megtanulta-o Algírban és na egymást vá'togató francia kormányok zsákutcába tor­koló gyarmati politikájából, hogy Franciaország csak akkor követbet eredményes külpolitikát. C«ak ak­kor biztosíthatja a szilárd belpoli­tikai vonalvezetést, ha a kermány­zárban a francia népakaratot a leg­határozottabban klfeleíő Kommu­nista Pártra támaszkodik{ ÉsEak­Afrikdban pedig szakit az Igazság­talonság és elnyomás poiit'kdjával, mert később drágán kell majd megfizetnie a blzonyta'rnkodás cs megalkuvás minden napját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom