Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0JNGKADMEGYE1 BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XII. évfolyam, 18. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1956. január 21. MAI SZAMUNKBÓL: NACCSAGOS ÜR, HALLJA-E? .., ' (2. oldal) AZ ÜJ PARTVEZETÖSÉG TAGJA (2. oldal) FEGYELEM NÉLKÜL NINCS Jö MUNKA (3. olda!) A szakszervezetek feladatairól, az új technika elterjesztéséről tárgyaltak a SZOT VIIL teljes ülésének első napján A vasas szakszervezet szék­házának dísztermében pénte­ken reggel 9 órakor meg­kezHte munkáját a SZOT VIII. teljes ülése. A tanács­kozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára, Mekis Jó­zsef, a Minisztertanács elnö­kének helyettese, az MDP Politikai Bizottságának tag­ja, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Csergő János kohó­és gépipari miniszter, Czott­ner Sándor szénbányászati miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Alto­rháre Iván élelmiszeripari miniszter, Román József egészségügyi miniszter, vala­mint a szakszervezet és az ipar vezető személyiségei, ki­váló dolgozói. 0­Fock Jenőnek, a SZOT tit­kárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a SZOT elnöke tartott referátumot. Gáspár Sándor beszéde kezdetén új, nagy feladata­inkról szólt, az 1956. évi terv­ről, amelyben a szocialista iparosítás elvének megfelelő jelentőséget kap a nehézipar és mindenekelőtt a gépgyár­tás. •. Ezt a nagy feladatot pedig csak a műszaki színvonal jelentős növelésével, a fej­lett technológiai eljárások '( széleskörű bevezetésével teljesíthetjük. ' Rámutatott arra, hogy a termelékenység emelésének még nagy lehetőségei. rejle­nek a gépiek és a munkaidő jobb kihasználásában, a mun­ka- és a technológiai fegye­lem megszilárdításában, a dolgozók szakmai tovább­képzésében, az anyag és el­sősorban az importanyagok takarékosabb felhasználásá­ban. A technológiai fegyelem megszilárdításáról szólva ki­emelte, hogy a szakszerveze­teknek ez irányban sokkal többet kell tenniük az eddi­gieknél. Gáspár Sándor beszédében a tapasztalatcserék mellett kiemelte az újítások jelentő­ségét : — A szakszervezeteknek változatlanul és még követ­kezetesebben megalkuvás nélküli harcot kell folytat­niuk az elfogadott javaslar tok, ésszerűsítések és újítá­sok bevezetéséért és elter­jesztéséért — mondotta —. Ellenőrizniük kell, hogy a .műszaki vezetők a dolgozók rendelkezésére bocsássák a szükséges berendezéseket, szerszamokat és biztosítsák a műszaki feltételeket. Ezután arról szólt, hogy az ipar technikai színvonala emelésének érdekében nap­ról napra szilárdítani kell a munkafegyelmet. A gépiek kapacitásának nem megfe­lelő kihasználása kétségtele­nül összefügg a laza munka­fegyelemmel. Ezen a téren is sok tennivalójuk van a szakszervezeteknek. Javíta­niok kell a pjolitikai nevelő­munkát. A munkafegye­lem és a társadalmi tulajdon megsértőivel szemben érvé­nyesítsék jobban a nevelő hatású intézkedéseket. Ennek az érdekében a na­gyobb üzemekben, a legte­kintélyesebb dolgozókból társadalmi bíróságokat kell alakítani, olyan hatáskör­rel, amely nem csökkenti, hanem fokozza az igazgató jogkörét és felelősségét a fegyelmi ügyekben. Ugyancsak a munkafegye­lem megszilárdításának szol­gálatába kell állítani az egyeztető bizottságokat is. Gáspár Sándor beszédének további részében arról szólt, hogy a Közpx>nti Vezetőség novemberi határozatának cél­kitűzései megkövetelik, hogy a szakszervezetek állandóan fokozzák tevékenységüket a dolgozók élet- és munkakö­rülménycinek javítása érde­kében. Az elmúlt években százával épültek az üzemek­ben a korszerű öltözők és mosdók, épültek munkásszál­lások, lényegesen javultak a dolgozók munkakörülményei. A szakszervezetek tartsák to­vábbra is fontos feladatuk­nak a balesetek csök­Március 4 és április 4 között rendezik meg a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját kentését és megelőzését, a j hónap eseményeinek. A Magyar—Szovjet Barátság Hónapját az idén március 4. és április 4-e között ren­dezik meg. Kende István, a Magyar—Szov­jet Társaság főtitkára többek között a kö­vetkezőkben ismertette a barátság hónap­jának idei eseményeit: — A Magyar—Szovjet Barátság Hónap­jának évről évre megtartott ünnepségei változatos, érdekes rendezvényei a szovjet és a magyar nép kölcsönös megismerkedé­séről, barátságának elmélyüléséről tanús­kodnak. Bár az érdeklődés homlokterében az idén is, mint minden évben, a hozzánk érkező szovjet kulturális küldöttség láto­gatásai, a szovjet művészek fellépései ál­lanak, mégis aránylag kis részét teszik a. bevált védőberendezések szé­leskörű elterjesztését és to­vábbi tökéletesítését. A továbbiakban utalt arra, hogy második ötéves ter­vünk a műszaki fejlődés ug­rásszerű növekedését tűzte ki és ezzel új távlatokat nyi­tott a szocializmus építésé­nek útján. Lerakjuk az első magyar atomerőmű alapjait és ezzel birtokunkba vesszük az ipar fejlődését forradal­masító atomenergiát. — De éppen e nagy­szerű távlatok olyan fel­adatokat rónak ránk, ame­lyeket csak azok a mun­kások tudnak megoldani, akik rendszercsen emelik általános műveltségüket és szakmai tudásukat. Ezek után hangsúlyozta a SZOT elnöke, hogy az ered­ményes műszaki propaganda az eddiginél jóval szorosabb együttműködést követel a tudósokkal és á tudományos egyesületekkel. Gáspár Sándor befejezésül az új kollektív szerződés kö­tésével kapcsolatos kérdé­sekről szólt. Lengyel vendégek látogatása a Gőzfíírészben Tegnap Lengyelországból jött tek az üzem dolgozóinak mun­vendegek látogatták meg a kaját. Főképp a gömbfa leggaz­Szcgedi Falemczgyár Gőzlűrész daságosabb kihasználásának üzemének dolgozóit. Tarocinski módszere érdekelte őket. Meg­Eduárd, a Poznani Fateclinoló- nézték azt is, hogy a dolgozók giai Kutatóintézet igazgatója, milyen munkamódszerrel taka­Jasinski Román, a Radómi Fű- rékoskodnak a nyersanyaggal, részipari Vállalat főmérnöke és Arra is figyelemmel voltak, hogy Szubiak Klemens a Faipari Köz- nem-e vágják véletlenül a szab­ponti 'gazgalóság szakfelügyelő­je jöttek el hazánk faipari üze­meinek meglátogatására. A gőzfürészben a lengyel clv­ványnál vastagabbra a deszkát vagy a parkett olccet:. Ezzel kapcsolatban rá is mutattak cgy­társak nagy érdeklődéssel néz- két hibára. A magyar—szovjet barátság gondolatát szinte minden falu, termelőszövetkezet, üzem, állami gazdaság megünnepü va­lamilyen formában. A barátság hónapja programjának ösz­szeállítására országos operatív bizottságot alakítottak. Ennek a bizottságnak az irá­nyításával megyei és városi operatív bi­zottságok dolgozzák ki a részletes helyi ter­veket. A barátsági hónap március 4-én opera­házi díszünnepséggel kezdődik. A megyék­ben a városokban és a budapesti kerüle­tekben ugyancsak műsoros megnyitó ün­nepségek vezetik be a barátság hónapját. Ebben az esztendőben is megrendezzük — március 15—28. közötti időben — a szov­jet film ünnepét, március elején a ma­gyar—szovjet egyetemi napokat, március 7—12-e között a szovjet könyv ünnepi he­tét. Az idei filmhéten egész sor, hazánk" ban ismeretlen szovjet filmet mutatnak be. Pártunk Központi Vezetőségének a mű­szaki fejlesztésről hozott határozata külö­nös jelentőséget ad az idén is megrende­zendő élenjáró technika napjainak. Ebben az évben nemcsupán egyik vagy másik szovjet módszert, újítást ismertetik az élen­járó technika napjain, hanem a rendezők egészében akarják megmu­tatni azt a viharos ütemű fejlődést, amely a Szovjetunió műszaki tudomá­nyában és iparában végbemegy. De ugyanez a hallatlanul nagy fejlődés jellemzi a szovjet tudományt és mezőgaz­daságot is. Erről a fejlődésről értelmiségi ankéton szakértő előadók számolnak be. Az idei barátsági hónapra a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresz­szusa után kerül sor. Ennek megfelelően igen nagy súllyal, széles körben ismertetik majd a különböző rendezvé­nyeken, előadásokon a kongresszus ha­tározatait, vitáját és tanulságait. A szovjet mezőgazdaság ismertetésére például február 26-tól március 3-ig mező­gazdasági hét lesz. A vidéki lakosság sok száz előadáson, valamint vándorkiállításon szerez majd tudomást a szovjet mezőgazda­ságnak az iparéhoz hasonló gyors fejlődé­séről, amelynek során egyre újabb eljárá­sok, módszerek kerülnek előtérbe. Ügy gondolom, hogy a hónap eseményei méltán tarthatnak számot egész népünk érdeklődésére — fejezte be nyilakozatát Kende István. Újítók forradalma a Mórahalmi Gépállomáson Várnai Marian elvtársnak, újító-munka nem hagyta a Mórahalmi Gépállomás fő- nyugton. S eszébe ötlött két gépészének mostanában so- szó: újítási propagandisták — kat kellett restelkednie ami- és két kommunista traktoros att, hogy itt is, ott is gyakran a szemére vetették azt, hogy náluk egy idő óta alszik az újí­tómozgalom, pedig a Mórahalmi Gépállo­más évek óta országszerte is­mert nagyszerű újításairól. Várnai elvtárs gyakran úgy tett, mintha észre sem ven­né ezeket az apró megjegyzé­seket, de igazában komoly bí­rálatnak tekintette őket. Törte a fejét sokszor még éjjel is, hogyan lehetne be­vonni az újítómozgalomba a gépállomás valamennyi dol­gozóját. S nem is akárhogy, hanem úgy, hogy egy-egy újításban az egész gárda szí­ve-lelke, összes tudása benne legyen. A minap Szegeden járt Ma­rian bácsi, apró hivatalos ügyek intézésében. De az TTTVW Twvwwrwi A KUTATÓ MUNKA ÚT SIKERE SZEGEDEN A legújabb angol receptkönyv, mint egy tíz féle paprika — capsaicin — tartalmú készítményt sorol fel külön­böző betegségek gyógyítására. A pap­rika erezetéből készülő capsaicin ke­resett ciklk a világpiacon. Eddig csak hosszadalmas, bonyolult eljárások után tudtak előállítani kisebb mennyiségű kristályos capsaicint. Dr. Benedek Lászlónak a Dél-Alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet paprika nemesítő osztály helyettes vezetőjének és Tas­nádi Józsefné tudományos fő munka­társnak egy új eljárással sikerült ki­vonatolni és kristályosítani a paprika erezetében lévő capsaicint. Benedek László az általa feltalált módszerrel kimutatja ma már a pap­rika festőanyagának mennyiségét is. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg a paprika nemesítésében. Kimutatta azt is, hogy a szegedi erőspaprika capsaicin tartalma csök­kenthető és emelhető. Ez azt jelenti, hogy a parika nemesítése során a kö­zeljövőben olyan paprika termelhető, melyből már nem kell kivágni kézzel az erezetet. Ez nemcsak olcsóbbá, ha­nem gyorsabbá is teszi a paprika fel­dolgozását. A capsaicin tartalom emelésével vi­szont az eddiginél jóval erősebb pap­rika állítható elő. Régebben a hazánk­ban cseresznye-paprika néven ismere­tes exzotikus vidékről származó pap­rikából próbálkoztak capsaicint ki­vonni. Ennek az apró paprikának a szedése, erezése nagyon megdrágította a munkát. Dr. Benedek l.ászló kísérle­tei során bebizonyította, hogy a szegedi erőspaprikából jóval olcsóbban, gazda­ságosabban, könnyebben lehet cap­saicint előállítani. Amíg régen mini­mális mennyiség előállítása több hó­napba került, addig ma napomként ko­moly mennyiséget állítanak elő. Bene­dek László kis laboratóriuma ma már valóságos üzem. A kísérletek itt a nagyüzemi előállítást célozzák. Bátran mondhatjuk, túljutottak már a lombi­kos kísérletezésen, a Kutató Intézet laboratóriumában egy új gyár szülelik. A Benedek Lászlóék által előállított kristályos capsaicin máris világhírnév­re tett szert, hisz hazánkon kívül igen sok külföldi biológus és orvos kísérle­tezik a Szegeden készült capsaicin felhasználásával. Köztudomású, hogy a szegedi fű­szerpaprika íze és zamata egyedül álló a világon. Jónéhány külföldi állam azonban túlzottan erősnék találta a szegedi paprikát és ezért inkább az édes-nemes, nemesített kalocsai papri­kából készült őrleményt vette meg. Benedek Lászlóék kísérletei nyomán — a capsaicin tartalom csökkenthető — ezután a szegedi paprika minősége még jobb lesz. Manapság sok szó esik a papriká­ról, különösen a szegedi paprikáról, amely már annyi elismerést, hírnevet szerzett országunknak, hazájának Szegednek. Mindenki állítja és eskü­szik rá, hogy a paprika minden szeme arany. Jól jár tehát az, aki paprikát termel. Meg kell azonban mondani, hogy Szeged környékén néhány terme­lőszövetkezetben és állami gazdaság­ban idegenkednék a paprika termelé­sétől, s elfelejtik, hogy az a világpia­con keresett cikk — export áru. A paprika őshazája a Dél-Alföld, Szeged környéke. Természetesen itt a legkifi­zetöbb. Szeged neve ma már összeforr a paprikáéval. Bár hol beszélnek róla a világon, mindenütt Szegedre gondol­nak. Most ismét öregbedett a paprika — a város — hírneve Benedek László­ék szorgalmas, követésre méltó mun­kássága nyomán. Megszületett az első alapos tanulmányozás után 10, közte sok, szinte talál­mány-számba menő újítást fogadott el, s csak az idő rö­József és Antal vidsége miatt nem többet. Nézzünk meg ezek közül néhányat: 1. A szántótraktor farán lévő vonóhorog és a traktor­eke felkapcsoló szerkezeté­nek olyan módosítása, mely lehetővé teszi, hogy az erő­gép két jobboldali kereke többé ne a barázdában jár­jon, hanem mellette, a fel­szántatlan területen. A me­zőgazdasági szakemberek tudják legjobban,, milyen ha­talmas érték ez az újítás. Ezzel örökre megszűnik a gép súlya által okozott talajeltö­mődés, mely eddig igen ká­ros hatással volt a termésát* lagok emelkedésére. 2. Óramű szerkezetet sze­relnek a cséplőgépekre, mely állandóan mutatja a csap­ágyak percenkénti fordulat­számát. A kezelő láthatja, ál­landóan ellenőrizheti a gép sebességét, mely nincs többé kitéve annak a veszélynek — ami eddig igen gyakran be­következett —, hogy a zava­rás miatt összetört a cséplő­saerkezet. Csak egy gépállo­más esetében is több tízezer forint megtakarítását ered­ményezheti ez az ellenőrző óramű-szerkezet. 3. Az aprómag cséplégre át­alakított cséplőgépek szerke­zetének egy olyan ötletes kis gépegységgel való kiegészíté­se, melynek használata lehe­tővé teszi, hogy például a kö­lest egy művelettel ne csak elcsépeljék, hanem azonnal tisztára meg is hántolják. Ez is rengeteg üzemanyag, mun­Az igazgatóságnak gyorsan kae,r°' id° megtakarítását je­intézkednie kellett, hogy az újító-forradalom élére vezér­neve: Masa István. Sietett haza, s útja nem is a lakására, hanem egyenest a gépállomásra vezetett. Gyorsan hívta Masa és An­tal elvtársakat. — Pajtások — szólította meg őket az ő sajátosan ked­ves modorán — van egy ra­gyogó ötletem. Ti mostantól kezdve újítási propagandis­ták vagytok. Sorra járjátok az összes gépeket, minden dolgozó­val beszélgettek, s elmondjátok nekik, hogy egy olyan újító-szakkört aka­runk alakítani, melynek a gépállomás minden dolgozó­ja, az igazgatótól a segédve­zetőkig a tagja. Aki öt újítási javaslattal jelentkezik, külön az ötletekért 200 forint jutal­mat kap. Ezt megtehetjük, van hozzá valamennyi, pén­zünk — mondta a főgépész. Akkor még nem gondolt arra, hogy nem valamennyi, de nemsokára nagyon sok 200 forint kell ido, Masa és Antal elvtársak a beszélgetés után a műhelyek­ben szenvedélyes lelkesedés­sel magyarázták mindenki­nek Várnai elvtárs tervét az újító-szakkörről. S egyik nap valóságos for­radalom keletkezett a gépál­lomáson. Traktorosok, szerelők egy­aránt az ötletek, rajzok, tervek egész tömegével ke­resték fel Várnai elvtár­sat. kar álljon. A vezérkarba be­választották a két propagan­distát, egy újítási felelőst és a gépállomás négy legjobb gépszakértőjét. Ennek a négy elvtársnak rögvest feladatul i adták, hogy a felülvizsgált javaslatok, tervek technikai kivitelezését egy hónapon kristályos capsaicint előállító üzem a \ belül készítsék el, s erről te­Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet laboratóriumában. Talán nem is véletlen, hogy éppen itt a paprika őshazájában, Szegeden. (f) gyenek jelentést a pártszer­vezetnek, s az igazgatóság­nak. A rögtönzött forradalmi újító bizottság két nap alatt lenti. 4. A cséplőgépek kanalas szíjainak spirálszerű vasle­mez felvonóval való kicseré­lése. Ennek az újításnak a gyakorlatban való alkalmazá­sa felbecsülhetetlen értékű, drága import bőranyag meg­takarítását eredményezné évente. Ezek persze csak egy részét jelentik a sok nagyszerű ja­vaslatnak. Csépi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom