Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-18 / 15. szám

Szerda. 1956. január 18. A textilipar kiváló dolgozói a terv teljesítéséért 3 OELMMiYBRGRSZflG Vannak kiváló dolgozóink számosan. Kezük alól több fonál, szövet, vagy kijaví­tott gépalkatrész kerül ki, mint másoknak. Ugyanakkor munkájuk minősége is kifo­gástalan. Többen közülük apró ésszerűsíté­sekkel, kisebb vagy nagyobb újításokkal ús hozzájárultak ahhoz, hogy jobbat és többet termeljenek gépeiken. Mások nagy segítsé­get adtak dolgozó társaiknak azzal, hogy rávezették őket a jó, kipróbált fogásokra, amelyek ismeretében ők is eredményeseb­ben dolgozhatnak. Milyen emberek hát ezek a kiváló dolgozók, hogy érték el ki­magasló eredményeiket? Ahol minden harmadik ember kiváló dolgozó Á Dorozsmai Pamutszövő könnyedén, szinte észrevétle- — Ez a hónap már a hu­bejáratánál hatalmas mére­tű faliújság függ az egyik épület falán. A faliújság egyik oldalán felirat áll: KÉ­PEK ÜZEMÜNK ÉLETÉ­BŐL. S középett ismét egy felirat, kis papírlapon: „Ha­jós Rózsika és Nagypál Ár­pád ifjúmunkások nemcsak jó munkájukkal tűntek ki, ha­nem az Annuska című vígjá­tékban is sikeresen játszot­ták szerepüket". A felirat fö­lött a kép: a két szereplő egymáshoz hajló fejjel, mint ahogy a filmszínésznők lát­hatók a képeslevelezőlapo­kon, csak egy kicsit szeré­nyebben, emberibben. nül. Egyszóval: gyakorlott, szonkettedik! — helyesbít mondhatni utolérhetetlen bennünket személyesen. — ügyességgel. Dehát milyen a S mióta dolgozik itt? — Há­teljesítménye ezzel a szinte rom éve — mondja —, ki­kényelmesnek tetsző, valóban lencszáznegyvenben szaba­a bűvészmesterek mozdula- dúltam fel, mint esztergályos, taihoz hasonlóan észrevétle- Azelőtt Szegeden dolgoztam a nül gyors mozgással? — Mostanában 108 százalék — mondja. S mit jelent az gyakorlatban? — Hetvenöt csévét készítek el egy mű­szakban. Volt már úgy per­sze, hogy kilencvenet is elké­szítettem más fonálból. — S mióta dolgozik itt? — Két éve vagyok az üzemben. Tavaly, 1955. ja­nuárjában kaptam a kiváló Fémipari Vállalatnál Azt is megtudjuk, hogy most 138—150 százalékot ér el — mikor hogy. Ehhez is van mit megjegyeznie^ — A fémiparinál 220—240 százalé­kom is volt! — Hogyan ér el ilyen ered­ményeket? — Jól kihasználom az időt mondja nögtön. Dolgozom TT -A -R ' ÍR »7* dolgozó oklevelet és jelvényt, egy munkán s közben már is ThSto3dobozó - halíiuk Tchát egy éve' azaz tizen- kérdezem, hogy mi lesz a kö­is kivalo dolgozo — halljuk. két h(mapja már _ De van vetkez5 Elöre szó)c,ki mert nálunk olyan dolgozó is, — az a fontos, hogy folyamatos mondja kísérőnk —, aki már legyen a munka. — Majd az 21 hónapja tartja a „szintet", újításokra és az ésszerűsíté­S ez a tizennyolc éves do- sekre terelődik a szó. rozsmai kislány nem is olyan Az ember ésszerűsít me­,,kislány", hiszen másokat is net közben mert szükségét Lehotai Istvántól, a termelési csoport .vezetőjétől, aki kü­lönben is nagyon büszke üze­me dolgozóira. Mindjárt meg is mutatja a számot, amely­ből kiderül, hogy szűken szá­mítva is minden harmadik munkás kiváló dolgozó, vagy egyenesen a könnyűipar ki­válósága. S bevezet egy ki­sebb terembe. Itt a vetülék­csévélő és itt vannak a be­fűzők. — Nézze — mutat az egyik gép felé —, nézze meg ott azt a kislányt. Azt a lilapulóve­rest. Ügy dolgozik — mond­ja —, mintha állna. S valóban már a fénykép után ráismerünk, a kis tanít munkamódszerére. — Nővéremtől tanultam meg ilyen jól ezt a munkát — mondja —, ő most fűz. De már én is tanítottam. Azt a kislányt: ott, a másik gépnél van most. Az a másik lány Ungi Má­ria, most 105 százalék körül teljesít. Átmegyünk a szerelőmű­helybe, ott dolgozik egy vas­esztergályos: Hajós Róisl Rarinal Zoltán az, ő tartja 21 hónapja a kiváló dolgozó szintet. érzi. A főtengelyek megmun kálásánál például az a hely­zet állt elő, hogy a hosszú tengelyekhez rövid volt a csúcstávolság. Már előre gon­dolkoztam ezen, s mikor rá­került a sor, besüllyesztettem a gépbe a csúcsot. Így ... — s már mutatja is. — Ilyen apróságok vannak itt, job­ban monava csak annak néz­nek ki, de nagyon segítik a munkát — fűzi hozzá. — Kü­lönben — mondja végül — sok mindent esztergálok itt. Egyszóval: elmondhatom, hogy elég változatos mun­kám van. (—h. —e.) alig mozdul, finoman IS agy teljesítmény mellett jó minőséggel az exportért Az Űjszegedi Kender-Len- így is dolgozik. Mit eredmé­szövő Vállalatnál a fölvető­ben dolgozik Tóth János. Mi­kor Dobó Mihály művezető­vel beszélgettünk, az azt mondta: — A dán export fonalához csak kiváló fölvetőket állítok be. Olyanokat, akik ügyelnek arra, hogy a szál annyi le­gyen, amennyi kell, egyik se szakadjon el, illetve, ha el­szakadt, összekössék, s akik tisztán dolgoznak. Ezért állí­tottam az exporthoz Tapodó János és Tóth János föiveto­ket. Bent, a hengerlő gépek s a pergő fonalgarnitúrákat tar­tó állványok között hamar meg is találjuk nyezett mindez a munka? — Hát kérem, sztahanovis­ta voltanv Most megint, mi­óta a munkamódszerátadás­ból visszatértem, már tíz hó­napja tartom a kiváló dol­gozó szintet. Amint átmegyünk a szom­szédos terembe, a láncorsózó­ba, ott is találunk kiváló dol­gozót. Odavezetnek a géphez, ahol Horváth Józselnó Tóth János fölvetőt, aki a múlt évben Tapodó Jánossal együtt mun­kamódszerátadóként műkö­dött. Általában 138—140 szá­zalékos teljesítménnyel dol­gozik, s arról külön beszélni sem kell, hogy milyen minő­séggel, hiszen ezért állították az exporthoz. Ha az iránt ér­deklődünk. minek tulajdonít­ja ezt az eredményt, így vá­laszol: — Hát kérem szépen, ezer­' kilencszáznegyven óta vagyok itt. Igaz, a háború két éves megszakítást okozott. de azért már a tizenhatodik év ez, mióta a szakma keretein belül dolgozom. Tehát már éppen elég gyakorlatom van, ez az egyik ok. A másik, gon­dolom a szorgalom. Vagyis az, hogy *az ember igyekszik jól kihasználni a munkaide­jét. — A minőség? — Az természetes is, mikor már van elég tapasztalat, hogy a leggyorsabb és legtö­kéletesebb fogásokat alkal­mazzam. A minőség érdekében újí­tott is: a lánccsíkozódás ki­küszöbölésére nem függőle­gesen, hanem vízszintesen kell felrakni az anyagot az „állványra — tervezte ki, Már dolgozik. Kérdésünkre hama­rosan el is mondja, hogy már ötödször kapja meg a jel­vényt, hiszen négy év óta tartja a kiváló dolgozó szin­tet. — 1947 üzemben óta dolgozom az - beszél a kezeire, forintot hozott haza — me­séli —, szépen dolgozik az is. * így dolgoznak tehát ezek a kiváló munkások a máso­dik ötéves terv sikeréért, az — akár exportra, akár hazai felhasználásra kerülő — áruk jó minőségéért. Munkájuk­ból valamennyi dolgozó ta­nulhat. Érdemes elsajátítani tőlük mesterfogásaikat. Csa-k körültekintő figyelemre van szükség, amely a munka egész folyamatára, annak leg­apróbb mozzanataira is kiter­jed. Emellett pedig szüntelen igyekezetre s tanulásra, mert tanulni kell saját munkánk­ból, mások tevékenységéből s az üzemek -műszaki könyv­taraiban rendelkezésünkre A korai export-paradicsom termelésének útja Nagyszabású megyei ankét lesz Szaiymazon Ha a szatymazi zöldség­és gyümölcsfelvásárló-telep áruforgalmi naplóját lapoz­gatjuk és visszatekintünk az elmúlt nyarak óriási mérvű áruielfutására, nem csodál­kozunk azon, hogy évenként jóval félszáz súlyvagon fe­letti paradicsom begyűjtésé­vel méltán az ország legjobb paradicsom tájtermő helyei között emlegetik Szeged kert­városát: Szatymazt. Mert nemcsak szőlőskertjeiről, európaszerte ismert ősziba­rackjáról, téli almáiról, ko­rai zöldhüvelyeseiről és ká­poeztaféleségéről híres Szaty­maz, esztendőről esztendőre ugrásszerűen növekszik pa­radicsom területe, évről évre gyarapodik az okosan szá­mító, szorgos paradicsom­termelők tábora. — 1953-ban még csak 113 termelőnk termelt közsé­günkben összesen pontosan 60 holdon paradicsomot, 1954-ben pedig már 258-an, 118 holdon — újságolja So­mogyi Sándor, a télen, nyá­ron egyaránt igen élénk for­galmú felvásárló-telep veze­tője. — Tavaly 153 holdat tett ki a leszerződött paradi­csomterület 265 termelővel. Ugyanakkor az idei gazda­sági évre január 13-ig a leg­elsők között jelentkezett he­lyi Lenin és Szabadság Tsz­eken kívül máris 182 egyéni termelő kötött velünk para­cliesomtermelésre szerződést. A lekötött terület már elérte a 130 holdat, s a szerződés­kötések végére az előjelek szerint túlhaladjuk a 175 holdat, ami minimálisan is csaknem pontosan 100 vagon árut jelent a nagyvárosok, ipari gócok és bányavidékek ellátatlan lakossága számára, valamint az export és a feldolgozó ipar igényeinek kielégíté­sére. Kamenszky Béla gazda­sági szaktanár, aki a ker­tész szakköri oktatásokon instruálja a tudásukat és tapasztalatukat gyarapító szatymaziakat és perem-köz­ségbelieket, világosan rámu­tatott a nagyarányú paradi­csomtermesztési kedv «ku­lisszatitkaira«: — Körzetünk kedvező ég­hajlati és talajadottságainak, fáradságot és lehetetlenséget nem ismerő laikosságának és nem utolsósorban a fejlett szövetkezeti kereskedelem ré­vén a módfelett előnyös ér­Ismerkedési délutánt tartott a Szabad ifjúság Művészegyüttes Szépen átalakították a ró­kusi kultúrházat — igazi ott­honná varázsolták. A nagy, vajszínű cserepkályhák ont­ják a meleget, a falak hal­sor után tánc következett. Jól szórakoztak a fiatalok. Ott volt köztük Telkes György elvtárs, a Városi Pártbizottság kulturális osz­vány színe, a színpad bordó tályának vezetője, dr. Szeghy barátságos a munkájára figyelve, amíg szakkönyvekből egyaránt, cseréli az orsókat, kötözi a fonalat szép nyugodt mozdu­latokkal. Hogy gyorsan csi­nálná? Igen, csakhogy nem kapkodva, észrevenni is alig lehet, olyan simán folyik ke­zében a munka. — Azelőtt 1925-ben jöttem a gyárba, de gyerekek voltak, aztán azért maradtam ki egy időre. 1 Mert hat gyereke van, sor­ban, hat évestől huszanhá­romig. S ami pedig a munkát illeti: — Megvan a tapasztalatom is, meg roppant szeretem a munkámat. Ezért tanítom a fiatalokat is. Most is három napig a kopszolóban foglal­koztam egy fiatal lánnyal. Most meg itt ezt a lányt se­gítem — mutat hátra, ahol Kormányos Ilona dolgozik. Közben le s föl jár a gép mellett, dolgoeik. Hogy jói-e? — Ha nem jó — válaszolja — azt megérzi a fölvető, a szövő is. És ugye én is csak úgy szeretek dolgozni, ha jó az az anyag, ami ide kerül hozzám. Már a család is „megszáll­ja" az üzemet. Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben dolgo­zik a fia, de még a lánya is. -- A lányom most is 1025 hogy napról napra teljesítsük országépítő terveinket. bársonyfüggönye hangulatot áraszt. A kultúr­otthon előterében a falba vésett márványtábla harcos esztendők emlékeit idézi: a DISZ megalakulása előtt vá­rosunk ifjúmunkásai Ságvári Endre emlékét aranybetűk­kel örökítették meg ezen a táblán. A Szegedi Szabad Ifjúság Művészegyüttes tagjai baráti találkozót, ismerkedési dél­után tartottak itt vasárnap délután. Az újjáalakult együttes eddigi munkájáról számolt be a találkozón Szé­csi Gabriella, a tánccsoport egyik tagja. Elmondta, hogy bizony nem volt könnyű megszervezni az énekkart, melynek már 50—50 állandó tagja van és rendszeresen tart próbákat. A tánccsoport szé­| pen dolgozik, a zenekar is rendszeresen gyakorol. Kár, hogy a zenekar ezen az is­merkedési délutánon nem tu­dott fellépni: tagjainak jó­része — a téli szünet miatt — még vidéki otthonában tar­tózkodott. De az énekkar előadott számaival bemutat­ta, hogy Erdős János tanár | vezetésével szépen fejlődik, jő úton halad. S a tánccso­port tagjai között régi szege­di ifjúmunkást láttunk: Tóth Gáspárt, aki feleségével együtt ropta a táncot. A mű­Endre főiskolai _ tanszakve­zető tanár, az együttes mű­vészeti vezetője. Az ismerkedési délutánból azt a következtetést lehet le­vonni, hogy érdemes segíteni az éledő, az első lépéseit te- állami és kereskedelmi szer vő művészegyüttest. 1 vek képviselői is. tékesítés lehetőségeinek tu­lajdonítható, hogy egyre töb­ben és többen foglalkoznak a jól jövedelmező paradi­csomtermesztéssel. Számos fajtával próbálkoztak már itt. A jövő azonban termé­szetesen a korai exportfaj­táké, azok között is a mi vi­szonyainknak tökéletesen megfelelő kecskeméti törpe­változatoké, amelyek a leg­korábbi exportárut adják, melyekkel a balkáni álla­mokkal és Szicíliával szem­ben is hosszú éveken át versenyképesek leszünk a világpiacon. A minőségi árutermelés és a termésátlagok fokozása ér­dekében a Csongrádmegyei Zöldség- és Gyümölcsértéke­sítő Szövetkezeti Központ, a Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizottsága Mező­gazdasági Igazgatósága és más szervek megrendezésé­ben szombaton délután Szatymazon megyei paradi­csorntermelői tapasztalatcse­re ankétot rendeznek, mint­egy 250 meghívott részvéte­lével. A szatymazi tapasztalat­csere igen komoly termelési célt szolgál és a legapróléko­sabban foglalkozik a korsze­rű paradicsomtermesztés kérdéseivel: jövedelmezőség és költség számításával, faj­taproblémákkal, a primőr­és tömegáru, valamint az export és a szerződéses ter­melés kérdéseivel. Sokat várunk ettől az an­kéttól, amelyen felszólalnak majd a megye legjobb álla­mi gazdaságainak, gépállo­másainak, termelőszövetke­zeteinek és tszcs-inek szak­emberei, Szeged, Szentes, Csongrád és Szatymaz élen­járó egyéni paradicsomter­melő kertészei, valamint az Kik lépnek fel az újságíró-író bálon? Szerte a városban sok embert színház fiatal rendezője állította foglalkoztat az a kérdés, hogy össze, konferál Söntjén Péter, a vajon milyen lesz a műsor n február 4-én sorrakeriilő újság­író—író bálon s kik lépnek azon jel? A válasz minden bizonnyal iicl magyar ország munkatársa. megörvendezteti a bál elé nagy várakozással tekinlőket, mert a Nemzeti Színház legkiválóbb mű­vészei szerepelnek a bál vidám, zenés, énekes műsorában: Ber­dál Valéria. Karácsonyi Magda, Komlóssy Erzsébet. Kovács Gyu­la. Kovács János, Moldován Ste­fánia, l'app Teri, Sugár Mihály, Szabadi István. ,4 bálnyitó táncot Ilont Ágnes. Marhovits Vera, Mezey Károly, Mucsi István szólótáncosok és a balettkar tag­jai: Berta János, ilamar Tibor, Lehoczky Zsuzsa, Masa Klári, Szalai József és Zsiga Piri adják elő. A műsort Széclnj Ágnes, a Elbírálták az MSZí orosznyelvü reitvenypályázafának anyagát Az MSZT szeptemberben orosz nyelvű rejtvénypályá­zatot hirdetett az orosz nyelvtanfolyamok hallgató­inak. A pályázatra több mint 2000 megfejtés érkezett be. A bizottság már elbírálta a hatalmas anyagot. A meg­fejtések azt mutatják, hogy a pályázók orosz nyelvtudása tavaly óta sokat fejlődött. A jutalmakat január végén ünnepélyesen adják át a nyerteseknek a megyeszék­helyeken és Budapesten a ke­rületekben. 76at enther, aki áfdcíialiat (Ujárt Józó Ferenc elv- készíti tíz állami sza- Ilyen lyukasztó-vágó eddig be máshonnan társsal, a Szegedi bóság új szabász asz- gépet kérnek. Hogy még újítás. Azt a vá­Fémipari és Finom- talait. Rögtön meg is hogyan készítsék el'' laszt kaptuk, hogy mechanikai Vállalat mutatja a munkát. .4. Azon a megrendelők nem. Egyelőre tehát párttitkárával beszél- lecsavarozható fém- nem nagyon törték a még nem használják lábakon álló aszta- fejüket. ki a szegedi vállala­toknál az újítás egy — Látják — ma- tok eléggé azt a lehe­kis ügyes, csavarral gyarázza az igazgató, tőséget, amit ez a hat megoldott leszorító. Kovács János elvtárs emberből álló „újítás­—. csak így az elkép- gyártó" brigád jelent, zeléssel is jönnek, de — Pedig, ha sok lerajzolni nem tud- lenne a munka, az ják. Ezért kell tech- sem lenne baj, hiszen nikus is a brigádba, még másokat is be­hogy legyen, aki az vonhatunk a brigád­műhelyben ötletből alapos tervet ba! — mondják. S el­a másik készít. Különben a mesélik, hogy a •li­getünk arról a bri­gádról, amely nemrég alakult az üzemben s amelyet ő — aki kü­lönben lakatos szak­mabeli — vezet. En­nek a különleges bri­gádnak az a feladata, hogy megvalósítsa, kivitelezze a szegedi üzemeknek, vállala­toknak azokat az újí­tásait, amelyeket azok házilag nem tudnak elkészíteni. Most is Ezzel szorítják a ru­haanyagokat az asz­talra s így könnyeb­ben — de többet is — lehet majd egy­szerre kiszabni. Bent a láthatjuk újítást. Kószó István, egy igen ügyes, nagy­tudású szerszámlaka­foglalkozik két ilyen tos csoportvezető fog­újítással a brigád, lalkozik vele. Szűcs egyiket az állami sza- gépekre készülő tűve­bóságnak, másikat a zető lesz ez, ötven dagépműszerész és Szőrme- és Bőrruha- darabot készítenek Berta József finom­készítő Vállalatnak belőle. De mutat Kő- mechanikai müsze­csinálják. Menjünk szó elvtárs egy má- rész a tagja. Így az­le az üzembe s néz- sik „befutott" javas- után minden problé­zük meg ezeket a latot is. Kis bőrdarab, mához ért majd va­rajta egycentiméteres laki. Verseny — a szörmés­és szárnyas-ragadozó* irtására Az elszaporodott szőrmés és szárnyas ragadozók irtásá­ra a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetsége versenyt kezdeményezett. A legtöbb duvadat elejtő vadásztársasá­gok, vadőrök között a ver­seny végén értékes jutalma­kat osztanak ki. brigád elég vegyis pókban egy idős összetételű: Józó és nyugdíjas, Bózsó bá­Korényi elvtársakon esi felkereste már kívül Győri technikus őket, mert újítási ja­és marós, Ornyik vaslatai voltak tecli­technikus, Juhász iro- nikai társasjátékokra. Ezeket a javaslatoké.t tovább is adták a NIVÖ Ksz-nek. ők TÖBB MINT EZER vagon nemesített burgonya vetőgumót bocsátanak ebben az évben fel­újítás céljából a termelők rendel­kezésére, mégpedig részben ki­váléi új hazai fajtákból, részben külföldről származó, hazánkban el szaporított régebbi fajtákból. A burgonyavetőgumóból, amely­nek vizsgálatát inost végzik az pedig várják, hogy a '< Országos Velőmagfelügyelőség vállalatok is olyan budapesti, kaposvári és nvíregv­frissen hozzák újító- házi laboratóriumaiban az idén saikat, mint a heí- először kerül nagyobb mennyiség munkákat. Korényi elvtárs, vágás két végen le- Megkérdeztük azt vennégy éves Bózsó fémzárolt zsákokban a termelők­idősebb lemezlakatos gömbölyítve, lyukkal, is, hogy érkezett-e bácsi. hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom