Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

DlLIHGYBRORSZflG Vasárnap. 1956. január 8. FOGASKEREK L1 úszónkét éve dolgozik le a vádlottak székére. De l/eménykötésű ember Iva- dönt: utoljára figyelmeztetmár Ivanics János az amikor a nevét szólítja a fe- nics János. Könnyet jük Ivanics Jánost... üzemben. Munkájára soha gyelmi bizottság elnöke, vé- nem látott még soha senki a A döntést mindenki, maga nem volt panasz. Igaz, egy- gigborzong a háta közepe, szemében. Most azonban Ivanics is igazságosnak taszer-kétszer megesett, hogy Most minden tekintet rásze- másként csillog a szeme, lálta. Azt azonban, amit az felöntött egy kicsit a garatra, geződik. Lassan fordítja a fe- Ügylátszik, mintha könnybe- öreg Benedek mondott... akkor sehogy nem ment a jét jobbra, majd balra, keresi lábadt volna. És beszélnek, A tárgyalás után újra momunka. Aki gépet szerel, a barátokat, a bíztató mo- még mindig beszélnek. Már soly ült a barátok arcán. Sojobb, ha ilyenkor „elkallódik" solyt, hisz az előbb még... nem is a fegyelmi bizottság kan meg is várják Ivanicsot valamerre, mert hót a borgő- Az arcok azonban komo- tagjai, hanem a tárgyaláson és együtt mennek a mitnkazós fej már félmunkánál is lyak. A tekintetek szúrósak, résztvevők, azok is, akik ba- helyre. Beszélgetnek. Most azt parancsolja: jól van ez, vádlók. Ivanics János hirte- ráti mosollyal üdvözölték, már élőszóval is megmondnem a tiéd. Az utóbbi időben len lehajtja a fejét, szegye- amikor belépett a terembe, ják azt, amit az előbb még egyre jobban „el-elkallódott" nében szeretne székestől a Így mondja mindegyik: csak a szemük sugárzott. Ivanics János. A szaktársak föld alá süllyedni. Gyötrik a _ súlyos hibát vétett Iva- — Tedd meg János... Hidd — tekintély ide, tekintély oda gondok is. Üjra maga előtt njc János. Nem gondolko— szemére vetették: mi pedig látja a kocsmát, a hirtelen dott... ivott... Így szokott nem dolgozunk most már he- jött borbarátokat, akik fizet- ez kezdődni. Egy pohár, mégel, jobb lesz. Este a műszak után azon" nyomban haza indult lyetted. Ettől kezdve aztán tek, s akik egyre csak beszél- egy pohár. Egyszer iszik, két- Ivanics János. Már határoszer, aztán ... Aztán szemét zott. Megteszi azt, amit az emberré, lump emberré lesz előbb, vagy utóbb. — Art a családjának .., Art a legjobb barátjáöreg Benedek mondott. Talpig ember marad mindenki szemében. Előre eltervez mindent, meggondolja jól a szót. Mégis, amikor belép a szobába és szembe találja magát az asszonnyal, meg a gyermekkel, bátorsága alábbhagy. Elfelejti a betanult mondatokat, a tervezett szavakat. Hogyan kezdjen most kevesebb lett a kereset és tek. természetesen a zsebpénz, — Csak még ezt az egy poami az asszonytól maradt hárt... Ha nem fogadod el, vissza cigarettára, meg egy- vérig sértesz!... két nagyfröccsre. A család Elfogadta. Aztán egymás pedig — ezt vallotta mindig után ürültek a poharak, szaIvanics — nem szenvedhet porodott a mennyiség. Négy nak... kárt. A gyerek maholnap deci, nyolc deci... Másfél li- — Kiközösíti magát a nagy érettségizik, legényember, fcer. Az idő pedig szaladt, családból... Ellenségünkké Magáról tudta, hogy ilyenkor Sokkal gyorsabban, mint az lesz. pénzre van szüksége. Volt üzemben. Ügy érezte, hogy _ ivanics Jánost azonban úgy, hogy az egész keresetet csak most tért be egy fröccs- nem engedjük... Ivanics Já- v<^„„ hazaadta, egy fillér sem fi- re. Akkor még hat óra volt, nos munkásember! — így fe- hozzá? De legalább kérdeznétyegett zsebében. A horbará- mos meg: éjfél utan kettő. jezi ^ mind egytől-egyig. — nek valamit! De nem... tok pedig nem hagyták. Invi- Záróra! Ha valami bánt, gyere hoz- Hallgat mind a kettő. Pedig táliák egy-egy fröccsre, vagy Uazafelé botorkált. Ha- ^m.. hallgass rám János, tudják, hogy ma volt a tárféldecire. Eleinte szabadko- za?! Dehogy. A laba embereid meg magad... gyalás.. Lesz, ami lesz. A zott - mondva, hogy nem ér vitte nem pedig a feje » az őszbecsavarodó hajú rá, munkája van Azok meg u: e lákc*ott utcaelaga^. Benedek Sandor kér egy-két atmoszféra nyomás- Rossz utcába fordult be. Ed- • sai a fejben mindjárt értet- dig még soha. de most elté- ,1HJSl ték a dolgot. Karon kapták, vedt. Hajnalodott, mire be- — Én csak azt szeretném bevitték az első italboltba, tántorgott a kapun. És ek- neked mondani János, hogy meg hirtelen, de oly halkan, Fizettek, ittak s puhatolóztak, kor az asszony meg a na- gondoikozz. Tudom én azt, hogy maga is megretten 2SMÍ& n^Tn'U ^^fcltek?! Még- ^ a család azért mosta hangjától. Az asszony és a te meg, hogy az igazat mond- hogy ő a hibás?! Hát hallott meg a fejed, mert ittél. Én is gyermek szeme kozé néz. ja — nincs pénzem, ez a hó- már ilyen szemtelenséget a voltam így, velem is megtör- Nem égett, pörkölt a tekintenap böjt lesz. Valami olyan világ? Elmúlt már húsz éves tént_ Nem mondta a fiam a tűk Szinte simogató együttdolgot akart kitalálni, amit — emlékszik vissza fiatal koJ. V. TARLÉ Tiaídidnali évfo+duUfeUa, / EGY ÉVE HALT MEG neti látóköre tette, hanem rakorunk egyik legnagyobb tör- gyogó stílusa és előadásmódténésze, J. V. Tarlé szovjet jánák rendkívüli megjelenítő akadémikus. A haladó történettudomány művelői szerte a világon mély megrendüléssel értesültek akkor a nagy veszteségről. De nemcsak a fájdalom, a gyász ereje. Benne a "kutató* és az "értékelő*, a "tudós* és a "népszerűsítő* nagyszerű harmóniában egyesült. Nemcsak a szakemberek szűk köre számára írt, hanem a hangjai csendültek ki kor- nép széles tömegeihez fortársai megemlékezéseiből, az dult világos és a figyelmet életművét méltató nekroíó- lebilincselő előadásmódban gokból. Egyéniségét, tudomá- megfogalmazott írásaival, nyos munkásságát ismertetni Magyarul — kisebb cikkeken ugyanis annyi, mint serkentő, ösztönző példát nyújtani a marxista—leninista történetírás minden művelője számára. Az 1875-ben született és már 20 éves korában első történeti tanulmányát oublikáló Tarlé közel 6 évtizeden át hatalmas és sokrétű történeti munkásságot fejtett ki. Kivételes alkotóerejének kifogyhatatlan bőségével hozta létre ragyogó történelmi kívül — mindeddig csak két történelmi portréja jelent meg: a "Napolcon* és a "TaJleymnd*. Mindkét tanulmány a magyar könyvolvasók táborának körében nagy népszerűségnek örvend, a történelemmel foglalkozó' egyetemi hallgatóinknak pedig legkedvesebb olvasmányai közé tartozik. J. V. TARLÉ. MÜVEINEK legnagyobb ereje azonban kétségtelen abban van, hogy tanulmányok, hatalmas le- a történettudományt harcos becsület úgy beszéljen. — A fegyelmi előtt voltam ma .. kívánja, hogy bizottság — szólal feltétlen elhisznek majd borbarátok s ő továbbra is mert SASSnfK/S S^WáSf é. ne- ~ Sz6val nektek Volt iga; gavallérember marad. Mi te- ját oktassa. És most afla,J h^ ^z nekS is igazat ad- za '•• Neked volt lgazad szemembe, de én éreztem, őrző. gadás, régebben nagyon jól Jancsi, ez a taknyos 17 éves ^"a"gyermeknek Erös'aka- llanV" Nem mondtad a szekereseit Ivanics János. Volt kölyök még prédikálni mer. ?at kel^tó Erősebb mint mem,be: de 611 e,reztem' sze" úgy is, hogy havonta 400 fo- - Hallgass az anyád!... ™ mo„darü hti^n'is^ok, gye"led' hogy neked ^zeges rint zsebpénz lapult a tárcá- Te... Te! - ordította akkor ^ apad vaa'' V Igazad _va" még egy féldecit, hogy job- ta az ajtót és ban nehéz fejjel nem szenved csorbát... kell már szégyenkezned, úgy Ln* forogjon az esze "kereke, csatangolt össze-vissza Alsó- ' Tmtireek'i.smerlek azt '^tézem a dolgot, hogy miha- Orsókat csinálok - így város utcáin. Várta, hogy ki- {^^^Ts mamdsz marabb buszke lehess 32 mondta s a borbarátok sze- nyisson a kocsma, hogy du- Az ^zhajú Benedek után n ra me közé nézett. Azok közül hét, idegességét szesszel, fél- nem nyújtja mór senki a kepédig az egyik állta a tekin- decivel csillapíthassa tót Egyetértenek vele. Netetet. Kapva kapott az alkal- A fegyelmi bizottság elno- héz t adnj a mon. ke most hirtelen abbahagyja meknek *ehezebb, mint azt apádra. Ééédesapám apám! ^^tt csüng a gyermek Ééédesaz asszony is a is, nya - Horgászorsókat ugye? - a jegyzőkönyv felolvasását, hogy m^változoft. kan csoko ja igaz szeretettel kérdezte halkan, hogy a töb- szünetet tart. Ez Ivanics Ja- ™f£ics is nund a kettő És ez a szerebiek meg ne hallják. nost is felébreszti gondola- fgaV^n a f^iak az al g *et ™eglagy.tja a szívet. BolIvanics hazudott most már, taiból. Most már figyel. gyer^ietaekM Körül- dogsaf, kc"?nye PottyanT. kl mint a vízfolyás. - Azt hiszem elvtársak, - sueá- Járatlanul Ivanics János — Azokat... Pergetőt is? el — Azt is. — Százötvenért adni darabját... — Ah, a sógornak magyarázza nyugodtan az el- aéz A fotóid- szemébő1 A bo!dogság köny" —*i ir»n rozzák. igazat aani a csaura nye_ mely éd,esebb a nektáríejiore ír. nök — mint lényegest el kell nflk ' kdlönben még mondanom, hogy Iva- ^ tudom nics János régi barátom, huszonkét éve dolgozom vele - mi „ L.M.a, csiná- együtt - Majd feláll - ez lom csak - legyintett egyet szokatlan egy elnoktol s Ivakezével. — Fuser-munka ez. nics szeme kozá nézA fegyelmi bizottság így többet ér mindennél... Förgeteg Szilveszter véltári anyagot feltáró alapvető művek, éles és szellemes publicisztikai írások egész sorát. Nem szűk részletkérdések specialistája volt. Nem zárkózott be mereven egy kisebb korszak bástyái közé. Történetírói érdeklődése a középkortól a legújabb korig terjedt és megpolitikai tudományként fogta fel. Bár életének és munkásságának egy része a cári rendszer idejére esik, alkotóerejének teljes kibontakozását a szovjet hatalom tette lehetővé; legjelentősebb műveit ekkor alkotta. Szíwellélóklkel, nagy tudásával, a szocializmust építő hazája, a nyilvánult mind saját hazá- párt ügye mellé áll, a marjának történelme, mind az egyetemes történelem kérdései iránt. S ezek nem akármilyen történelmi problémák voltak: a történeti fejlődés fontos szakaszait, oldalait jelentették. Nagy figyelemmel foglalkozott a gazdaságtörténettel, a politikai történettel, valamint történetfilozófiai problémákkal. Kiváló mestere volt a történelmi portrénak. Jelentős művekben dolgozta fel az olasz középkor és a francia forradalom kérdéseit, a krimi háborút, Napoleon korát, a cári külpolitikai történetét stb. Jellemző munkáinak magas tudományos színvonala, amelyet elsősorban az európai levéltárak alapos ismerőjeként szovjet, angol, francia, holland stb. levéltári anyagok felkutatásával és tudományos feldolgozásával ért el. A történetírás kiváló mesterévé azonban nemcsak rendkívüli anyagtudása és széles törtéxizmus—leninizmus élenjáró világnézete hatotta át munkáit. A MAGYAR TÖRTÉNELEMMEL, annak haladó képviselőivel intenzív kapcsolatban volt. Egyik legelső tanulmánya a magyar parasztság történetével foglalkozott. *Elbűvölö egyéniségét, széleskörű tudását, fáradhatatlan kutatói érdeklődését a magyar történészeknek volt alkalmuk közvetlenül is megismerni, amikor 1953-ban a Magyar Történész Kongresszuson megjelent szovjet delegáció tagjaként hazánkban járt. A magyar történészek szép feladata és kötelessége az, hogy műveit minél nagyobb számban lefordítsák és megismertessék a hazai közönséggel, életének, életművének példáját pedig kövessék saját tevékenységükben. Giró Szász László egyetemi tanársegéd — No, nem is azért mondjuk — beszélt most már a bor hangosabban a többiekből is. Üjra ittak, megint tár— Mit szól mindehhez Ivanics elvtárs?!... Makra Pista magázza. Amióta az eszét tudja, soha nem jött ki ilyen szó a száján gyaltak, végülis rávették Iva- Néz, a fegyelmi bizottság töb nics Jánost egy orsó megjavi- bj tagjót/ Tóháti Ferenccel iására. tíz éve dolgozik együtt,' ott A fröccsért csinálta, nem lakik mellettük, sógorformák, M kért érte pénzt. Egy- összejáratosak. Törzsi Mihály szerű fogaskerék esztergálás még fiatal, alig két éve dolvolt az egész — semmiség. g0zik az üzemben. És a töbJónéhány évvel ezelőtt száz- bjeki akjk most itt vannak a számra dobáltak el olyan nyjit tárgyaláson? Szaktárs bronzdarabot, mint amiből mind, barát, a legtöbbjük most a fogaskerék készült, elvtárs. Titkot nem csinált belőle. _ Sajnos, megtörtént elvLáthatta bárki, mi készül. társak. Magam nem tudom... Délután, amikor hazafelé Megtörtént. Hibás vagyok, indult, a kapuban a portás Hem a bor az oka. Bocsássamegállította. tok el, ha úgy látjátok. Meg— Hív a főmérnök, János, történt... — mondja és gyor— Eredj be hozzá. san leül. Néhány jókívánságot még _ Nézze Ivanics elvtárs — olmormogott a bajsza alatt kezdi nyomban utána a szót Ivanics. majd felkereste a fő- Törzsi Mihály. Nem úgy van mérnököt. Amikor kinyitotta aZ) hogy büntessetek meg, az ajtót — kopogás nélkül bocsássatok el. Maga becsüment be mindig — meghök- jetes munkásember. Én két kent. Az igazgató, a párttit- dve vagyok csak itt, de akik kár, a főmérnök — a gyár itt vannak a teremben, mind esze várta. A hangjuk is bi- tanúsítják, hogy kiválóan r almatlan volt. amikor hely- dolgozott. Hogy történhetett lyel kínálták. Rossz érzés fu- meg ilyen?... tott végig rajta, nagyokat lé- _ Tud- a fene _ vála_ legzett, a szíve pedig fent ka- Ivanics _ ösgzevesz_ limpált a torkában. .Kinyit- temJ csaladdal is. Én tuA kujbisevi vízierőmű a szovjet technika diadala ÚJSÁGHÍR: 1955. december 29dn adott előszűr Ipari áramot a kujbisevi vizierőmű első agreSátia. A hír bejárta az egész világot. Ez a hatalmas vízierőmű 20, egyenként 105.000 kilowatt kapacitású agregáttal van felszerelve. A szovjet hidroenergetikai építkezés elsőszülötte, a volhovi vizierőmű kapacitása csupán 64.000 kilowattos volt. A kujbisevi vizierőmű hidroagregátjait szovjet tudósok és mérnökök szerkesztették, szovjet gyárakban készültek el. Egy hidroagregát súlya meghaladja a 3.000 tonnát és szállításához három vasúti szerelvényre van szükség. A kujbisevi vizierőmű évenként több mint 11 milliárd kilowattóra tattók vele az aktatáskát, elő vették az orsót. dom, hogy hibás la a tekinteteket, de úgy ('r:zte, nyomban a padló alá süllyed. A kultúrteremből lett tárgyalóterem gyorsan megtelik ^ ... AH Nem érték az a kis bronzdaIvanics nem tagadott. Ali- de hát... A nép vagyo+r»Lr í ntalnbot rlo 11ŰV ' _ _ , , , na ... Megtörtént. Tóháti áll most fel, hogy elmondja észrevételét. _ — Nekem nagyon jó barácmberekkel.°Még az ajtóban tom Ivanics. Én tudom, hogy is álldogálnak vagy húszon- szereti a családját. Megmonötan. Ivanics János Iába már dom a szemedbe itt János: a küszöbön gyökeret ver. munkád után régebben én Amikor azonban látja, hogy azt láttam, hogy kiváló muna légi barátok, akikkel már kás leszel. Azt mondtad, öszegyütt töltöttek vagy húsz szevesztél a családdal? Elkeovet mosolyognak, s barát- seredtél, mert a fiad a szeságo'san üdvözlik, hirtelen az medbe mondta az igazat? agyába ötlik: — nem lehet Ahelyett, hogy örülnél, kocskomoly a baj. Nyugodtan ül mába mész,,, energiát termel majd. A hőerőművekben ilyen mennyiségű elektroenergia előállítására több mint 6 millió tonna szenet kellene évenként elégetni. A kujbisevi vizierőmű 5.5-szer annyi elektromos energiát termel majd, mint 1913-ban Oroszország összes erőműve termelt. Hatalmas méretű munkára volt szükség, hogy ezt a gigantikus hidrotechnikai építményt öt és fél év alatt megteremtsék: több mint 150 millió köbméter vagyok.: földet kellett megmozgatni; több mint 5 millió köbméter betont beépíteni, több mint 300.000 tonna armatúrát és acélszerkezetet összeszerelni, 40.000 tonna fémcölöpöt beverni. Az egész szovjet ország részt vett ebben az óriási építkezésben. Több mint 600 vállalat szállította oda termékeit. A talaj kiemelésén és szállításán 125 exkavátor, 350 talajgyalú, 45 talajnyeső, több mint 200 szállító traktor és sokszáz 5—10 és 25 tonnás rakodóképességű billenőautó dolgozott. A legfelelősségteljesebb és legbonyolultabb földmunka a vizierőmű épülete alatti, körülbelül 50 méter mélységű alapárok kiásása volt. A nagy mélységben talajvíz jelentkezett és elárasztással fenyegette az alapárkot. Hatalmas küzdelem kezdődött a talajvízszintsüllyesztésért. Mély aknákkal kerítették körbe az alapárkot. Az aknákból éjjel-nappal különleges szivattyúk nyelték a vizet. Az építkezés más területein is szárították a talajt, összesen ezer ilyen aknát létesítettek, amelyekből óránként több mint 30.000 köbméter vizet szivattyúztak ki. A vízelvezető rendszer üzembehelyezésére 20.000 kilowatt elektromos energiára volt szükség. A Volga vize sokezer éven át folyt a Zsiguli hegyek mellett. A szovjet emberek birtokba vették medrének egy részét. A meder elzárásának előkészítése akkor kezdődött, amikor az építőik elkészítették az erőmű alapárkát elhatároló jobbparti zárógátat. Hogy milyen erős a Volga folyása az építkezés területén, abból is meg lehet ítélni, hogy a zárógát megépítése utáni első áradáskor a folyó ugyanolyan szélességben mosta ki a balpartot, mint amennyivel a jobbparton összébbszorították. A baipartról a folyó közepéig kőgátakat süllyesztettek a vízbe, s ezek védelme alatt folyt a földgát iszapolása, hogy ilymódon a medret megvédjék az alámosástól. A víz a megmaradt keskeny, 330 méter szélességű mederben folyt tovább. A megmaradt nyíláshoz pontonhajókat állítottak és azokból széles úszóhidat alkottak, amelyről azután véglegesen elzárták a folyót. A kujbisevi vizierőmű építkezésének krónikájában nevezetes dátum 1055. október 30-a, amikor hozzákezdtek a Volga utolsó szakaszának elzárásához. Az úszóhídra egymásután érkeztek a 10 tonnás billenőautók és zúdították a vízbe a hatalmas betonpiramisokat. Az utolsó szakasz elzárása után munkához láttak a hidromechanizátorok. Naponta több mint 200.000 köbméter talajt iszapoltak a gátba. A folyó elzárása ulán megkezdődött a víztároló feltöltése. A vizierőmű építményein a vízesés nagysága (a felső és alsó vízszint közötti különbség) meghaladja a 10 métert, ami biztosítja az első agregátok munkáját. Az agregátok minél előbbi üzembehelyezése érdekében a gépeket egyesített szerelvényekből állították össze. Ez lehetővé tette, hogy a hidroagregátok szerelési munkálatait és az építkezési munkálatokat egyidőben végezzék. Az egyesített szerelvények előzetes elkészítésére különleges szerelőteret létesítettek amely mintegy folytatása volt a vizierőmű épületének. A szerelőteret 450 tonna teherbíróképességű darukkal látták el. A hidroturbinák egyes 800 tonnás elemeit kettős, 450 tonnás daruk segítségével szállították. A Zsiguli-hegyek csúcsairól, átszelve a szakadékokat, a hegyeket, a folyókat, az erdőket és a mezőket, húzódnak a nagyfeszültségű áramvezetékek. Árbocaik egyre messzebb és meszebb húzódnak Moszkva felé. Az alumíniumacél vezetékeken keresztül 400.000 volt feszültségű elektromos áram halad. Ez a hatalmas vezetek 1.2 millió kilowattot továbbít. Az 1.000 kilométeres Kujbisev—Moszkva nagyfeszültségű vezeték kettős. Árbocai két párhuzamos sorban haladnak. Körülbelül 4.000 ilyen árbocot állítottak fel. A folyók felett a vezetéket több mint 80 méter magas különleges árbocokra függesztik. * A kujbisevi vizieröműben termelt elektromos energia eljut Kujbisevbe, Szaratovba, felhasználják a mezőgazdaság és a vasutak villamosítására, felhasználják az iparban és a mindennapi életben. A kujbisevi vizierőmű — a szovjet technika diadala, i