Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

Vasárnap. 1958. január 8. OELM0GY9ROR SZ0G Szeged munkásosztálya az első orosz forradalom korszakában A ps mezőgazdasági munkabeszün- mei mellett a nyílt lümegtüntez első orosz forradalom tetősek, az orosz proletariátus tést választotta a kispolgárság is korszaka a magyar történelem- forradalmi fellépése Szegedre is a rendszerrel szemben. Az ő nek is jelentős időszaka. Tő- eljutott. Az év legjelentősebb sorsát is egy polgári demokramegmozgalmak rázkódtatták sztrájkja az üjszegedi kender- tikos forradalom sikere oldotta meg a Monarchiát, válságát élte gyárban folyt le, ahol közel 500- volna meg. Ezekben a nemzeti a dualizmus rendszere. A fórra- an sztrájkollak és a tulajdono- jellegű megmozdulásokban, mint dalmi válság Szeged munkás- sok ilt is elboesájtásokkal kény- amilyen a Kossuth-szobor koosztálvára is jelentős hatással szerítettík a munkásokat a muri- szorúzása volt 1003-ban. a márvolt. A Szegedi Napló — össze- ka felvételére. Februárban az ciits 15-i ünnepségek tüntetései, foglalva 190í. eseményeit — ifjúság rendez tömegtüntetést, a darabont-főispán elleni liinleezeket írja: nem lehel a \ fűrészgyárak munkásai lés — a szegedi munkásság kitársadalrni élet krónikáját lezár- egységesen lépnek fel, szolidari- vette részét és az élen haladt, ni ni ötnapos s-asúlas sztrájk iást vállalnak egymásért, ilyen 1007-ben már alig van sztrájk, említése nélkül (április 20—25), esetben eredményt is érnek el. mert épp a munkásosztály bimchjet megelőzött a nyomdász- Általánossá válik az együttmű- vatalos vezetőinek lámogatásásztrájk. s nyomon követte a víz- küdés a nagyobb szakmákban, val megerősödik a reakciós nagyvezeléki szerelöli sztrájkja. Az n málommunkások sztrájkja al- polgári-feudális párt és korév őszén az építőmunkások kabnával a felfogadott idegen mánvzat, leverik az. orosz forsztrájkja zavarta meg az ipari munkások sem dolgoztak. Az radalmat. Nyomukban a helyi élet csendjét . év második felében, különösen tőkések is erősebben szövetkézS

zegeden ebben az évben "apónként olvas- nek már számottevő ipari hat'"lk, sz.tra jkokrol. hol az yOJon naba bontotla el munkásság van, amelynek sz.á- rt>d<. hol a mas.k üzemben. A JOOo-ben es :1006-ban az segédmunkásokat is be- környék paraszlsaga is megmoz- oroszországi forradalom serkentő dult. A Pallavicini uradalom hutására az országot a sztrájkmunkásai aratósztrájkba kezde- bullám? A szegedi munkások nek. harcának néhány évi fellángoláogv miért nem vezethetett sa történetük egyik fényes korma, a véve, meghaladja a 0000-et. Ebből másfélezer a textil, illelve kenderiparban dolgozik. A munkások jelentős része a szakszervezetnek és a szakegyleteknek a tagja. Számottevő taglétszámú szakegylete volt az építőmunkásoknak, a textil-, ács-, cipésza munkásság harci lendü- szaka, amelyet az orosz proletálele eredményre, mi J sem bizo- riátus nagyszabású harcainak fényítja jobban, mint az SZDP nye sugároz be. A harcokban XTJJ. kongresszusához (1906) szerzett tapasztalatok érlelték KÖZSÉGRŐL KÖZSEGRE TÁPAI GYÉKÉNYESEK A szegedi Móra Ferenc a válasz ilyképpen hangzik: harmincezer kilométert kell " Múzeum képtárában ta- — Hát ez olyan nehéz kérdés, sodorni, s hogy a sodrott lál-kozunk előbb Tápéval Nyi- amire tán senki sem tudna vá- gyékény az íjan. S ha ugrunk lasy Sándor levegős festmé- laszolni. Apám is, nagyapám egyet a munkafolyamatok sonyein. A vasárnap délután is, az ő apja is szőtt, rolásán és az idő múlásán, friss zöldjében traccsoló lá- Mocsár volt ez a vi- pár hónap múlva az utolsó nyok közt már magára is is- dék valamikor. Nyári kereset lépés a kénezés lesz a most mert valaki, mert gyakran a halászatból, téli pedig a épülő új, nagy termekbea járnak tápaiak a múzeumban, gyékényszövésből származott. Ezáltal szép, szalmasárga Á Tisza szabályozásával színt nyer majd a gyékényazonban kiszorult a viz, el- áru. tűnt a gyékény. De maga a ("Ne mit jövedelmez mindszenvedély megmaradt, s eb- ^ ez a tápai gyékényebői született a szövetkezet is. seknek? Nézzük meg a szöMa aztán az egész országot vetkezet adatait, látogassuk A teremőr — idős nénike meséli: — Már nem éppen fiatalasszony volt, aki azt mondta, hogy a kép középső leányalakját őróla festette Nyila sy. De ott a másik képen a bejárjuk gyékényért. meg tagjait. Az adatokból kitápéi komp, azt aztán mindenki fölismeri... Mapsütéses téli délelőttön ' szép séta a Tisza töltéEz úgy történik, hogy au- tűnik, hogy Nyári Antal pélgusztus végétől október ele- dául feleségével együtt 55 eljéig „kiküldetésben" vannak ső felében közel négy és féla férfiak a kölkedi Duna- ezer, ugyanez év második fesén Szegedtől Tápé. Piacról agon' a Pécs alatti Diósvisz- lében pedig több mint háromlr\V* 'Fínrlrtb Á/I --Ír Av* „ Dnlnfov; Ű7Ü1' ia tC7»w l'/aui VX t/\4- l*n»»e»rteif t lón, Tiszakécskén, a Balaton ezerkétszáz forintot keresett mellett és a Hortobágyon — a szövetkezetnél. Igaz: ők a s még számtalan vidéken, győri-párost készítik, ami exIlyenkor derékig, nyakig jár- portáru. Egy hét alatt körülnak a vízben, úgy vágják a belül húsz pár kerül ki a kesz'em&T a""téÜkikötőGielíett gvék,ényk MikQl; végetér a zük alól. Ez a győri-páros pedig hajósok gyerekei pén- munka, hazatérné*, s az első különben forradalmat' — zeznek az úton csillogó tízfii- tiz kevet mindenki atadja a pontosabban: palotaforradalléresekkel így érünk el odá- szövetkezetnek, hasonlókép- mat — okozott Tápén. Asszoig ahol a falu felől felka- minden további tíz ké- nyok. emberek, gyerekek tűzhazatérő falusiak kerékpároznak el az ember mellett, vállán szíjra fűzött fadobozzal, kezében féligkész olajfestménnyel fiatal piktor jön iníabl' intézett szegedi jelentés, amelv- meg a/munkásosztályt arra, hogy, paszkodi-k a macskaköves út v,éb51 egyet- A szövetkezet tek össze miatta. Nagy elv' 1 • •<•••' . x ,„.. a gátra s a másik oldalon le- ebbo1 !atja el azokat az öre- tars — a szövetkezet elnöke ereszkedik a komphoz Gya- Seket. akik már képtelenek — meséli, hogy bosszúságáIo°ember várakozik odalent ország°t járni. Mert itt még ban a felesége is azt ajánlotmíg a kompról most zörögnek a nyolcvan éves öreg nénikék ta egyszer: válasszon, vagy ő, el a szekerek a túlnartnn IS szőnek. A többi gyékényt vagy a gyort-paros. No de: ben világosiin kimondják, hogy be tudja fogadni a Nagy Októ Szegeden és környékén a moz- béri Szocialista Forradalom hahogy az általa- tusaként a Tanácsköztársaság, alapot re. Révész Sándor, a szociáldemokrata párt egyenesen azért harcolt az. 1904. Előnyös a szabadválasztású húsbeadást hízoMserléssel ieljesíteni A szabadválasztású húsbeadási kötelezettséget a beadásra kötelezett termelők 1956-ban — ha az egész évi kötelezettségre hízottsertést adnak be — a Minisztertanács határozata értelmében kedvezményes beszámítási kulcs szerint teljesíthetik. lasztású húsbeadás sertéssel való teljesítése, mert három kg vágómarha helyett csak egy kg sertést kell beadni. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a Minisztertanács az állami szabadfelvásárlási árat fel1955-ben egy íkg szabadva- emelte. A szarvasmarha állasztású húsbeadás teljesítésére egy kg sertést, vagy másfél kg vágómarhát kellett beadni. 1956-ban a termelők egy kg szabadválasztású húsbeadást fél kg sertéssel teljesíthetik. ha a beadási kötelezettség megállapításakor vállalják, hogy a szabadválasztású húsbeadást hízotísertéssel teljesítik. Amennyiben a termelők ezt a tervfelbontás során nem vállalják, kedvezményben nem részesülhetne*. Például, ha egy termelőlami szabadfelvásárlási árának felemelése után a szabadválasztású húsbedás sertésben való teljesítése anyagilag még előnyösebb. Minden dolgozó paraszt, mezőgazdasági termelőszövetkezet érdeke, hogy szabadválasztású húsbedását hízottsertéssel teljesítse. el a szekerek a túlparton. . , , . , , .. • . . „„. Csönd van ilyenkor mintha mindenki otthon tarolja, de gyakorlat teszi a mestert. Mar nem is hatezer lelket szám- az is a közösség: a szövetke- úgy belejöttek a könnyű, de filálna a község A kémények- zet tuIaJ'dona. Azt se felejt- nom munkát igénylő, mutatós bő! szelíd kék szalagokban sük ki- hogy télvíz idején. külsejű páros szatyrok készítéfodorodik fölfelé a füst s út- mi'kor beállnak a kemény sébe, hogy le sem mondanának ott a friss disznótor szaga ín- fagyük. ismét mennek el em- róla. Mondják, hogy valamegerli az orrot Bent a tanács berek a gyékény termő he- lyi« szomszéd hároméves kisházán néhánvan várakoznak Iyfkre- hogy, bégessék a jég gyereke is azt feleli már, ha még elintéznivalóikra de már íolott a tavaly novest. s he- kerdezik, hogy mit csinál: itt is túlestek az évvégi szám- lyet készítsenek a zsengébb „Gyóji pájos szatyjot". W égül még egy kényes V L-órrióci kell kiteritecsizmadia-. kőfaragó- és s munkásoknak, öntudatos, ke kizsákmányoló erejét vele szembeni "harc szükséges- P^m cj-V az, • ségét ismerő munkástömeg volt "<>s »ökos választójog szukse- majd a felszabadnia* művel. . ,- -.ii „,,i. ....,„ ges. elódazhalatlan voltat a r.zekben a harcokban megmuez. A szegedi szociáldemokrata f'. ' . . _ n szakszervezeti vezetők támogat- köztudatba atv.gxek ^tú.'vímk' Íazf érzTeh "em 1,'hatereV'teiket'szám": az > a közösség: a szövetke- úgy belejöttek a könnyű, de fiták a politikai harcot, de úgy A sok aldozat. amit a mun- i>asosztai> anak t^a/i crzeseit,, - amint mondották -, hogv a kássóg a sztrájkokban való rész, nem a hangoskodó es a parlkozpoli.ikai mozgalmak ne adjanak vétellel hozott, nem volt telje- Pont mtesere boluito szociáldczakszervezel üldözésé- sen eredménytelen. Számos eset- mokrata vezetők fejezlek ki. baszegedi ben értek el béremelést, köve- "om a kommunista érzelmű baltitkára teleseik teljesítése közben erősí- oldal> a"'o|y so,'« sem mondott m ,,„,„„ „ tették szervezetüket és nem raj- Ir a hatalom megragadásának év, megyei értekezleten, hogy tuk múlott, hogy nem harcoltak forradalmi eszközeiről, felügyeíetet szerezzen a sztráj- ki jelentős politikai eredménye- Ollvai Ferenc kok felett, azok forradalmi éle ket is. A munkásosztály küzdel- levéltárvezető tompítása céljából. Amikor az 1905. évi január 9-i pétervári véres események híre megérkezett. Magyarországon forradalmi helyzet volt kialakulóban. Ennek a helyzetnek adtak dönlő lökést az oroszországi hírek. A Szegedi Napló január 22—23-i számában már ilyen elmek tájékoztatják az olvasókat: „Félmillió munkás a cári palota előtt", stb. Szegeden február 7én történik az első nagyobb szabású megmozdulás, amikor n Klauzál téren gyülekező munkásokat a rendőrség a Valéria térre irányította, de mintegy félezren a Széchenyi térre vonultak és este '6 óráig tüntettek. Ezután megszakításokkal április első napjaiig tart a részleges sztrájk, amelyben a kendergyáriak vezetnek. Már-már úgy tűnt, hogy megegyeznek a tőkésekkel. Kötöttek is egy megállapodást, amely szerint 10 százalékos béremelést kapnak a 20 százalék helyett, amit követeltek, visszaveszik elbocsájlott társaikat és inájus elsejét szaJ«ad munkanapnak nyilvánítják. A megegyezésnél: a munkások ellene voltak, — tovább terjedi,j sőt általánossá vált a sztrájk. készítsenek a zsengébb adások javán. így hót nyu- ÚJí??k/, . ..... , . . • . . godtan beszélgethetünk. Tóth Majd ezután szántják, ki- 'kérdést Antal e'nökkel és Bodó Ist- sebb csomókba elkötik a nunk. Azt mondjak, ha valavánnéval. a tanács titkárával. gyfkényt- s következik a fel- ki megkérdezi Tápén: mikor Miból is él a község' Nvolc "°'Sozas. Ennek első lépése lesz szatyorszenteles — azt és félezer hold a falu föld- a nagyhl'iazás' miáltal leke- kiebrudalják. Lehet, hogy taterülete. Ebben aztán minden rülnek az értéktelen, vagy pintatosságból, de meghallbenne van: a szántók a ré- gyöngébb minőségű levelek, gattak ezt a kérdésünket... tek az árterek de még a Ti- ufana a hámizás, ezzel osz- azaz: azt a kérdésünket is, sza' vize is Néha bizony azt taly°zódnak a szétbontott szá- hogy honnan származik ez a is mondhatjuk- kár ho°y Iak Ezek között legértéke- kérdés. Nincs semmi titka, benne vannak Az elmúlt ^hh a gyékény nyíjja, a szár- ezért eláruljuk: a „szatyrot", esztendőben is meglehetősen rész- M°st már aszerint kö- pontosabban a gyékényt szövetkezik a további munka, ves, szatyorkeszites előtt hogy sodrott gyékény kell-e, mindig be kell „szentelni", vagyis szőni akarnak-e, vagy vagyis locsolni. Aki tehát ki— mint a most angliai ex- váncsi a „szatyorszentelésre", portra készülő győri-páros próbáljon meg gyékényt szőszatyroknál — sima. Meg- ni. S ha nem sikerül neki, jegyzendő az is. hogy a szőtt elmehet tanulni a tápaiakhoz. gyékényhez Tápén évente Németh Ferenc Yürö* plakátokat bocsátotlak ki:, nek a szabadválasztású hús' i —nn . Ne feledjétek el. hogy ma nekem, holnap neked! Készüljetek! Igazainli érdekében éljen ' az általános sztrájk". Április áén legalább 2000 tüntető gyülekezett a Kossuth utcán, — a felvonulást Révész Sándorok leállították, inert időközben a polgármester visszaadta a korábban elvett sztrájk lanvát, de már késő volt, — a sztrájk általánossá vált. A Szegedi Napló április 11-i ** száma arról ad bírt, hogy a kendergyári sztrájkolok az igazgató ellen rendeztek tüntető felvonulást, amelyet lovasrendőrök vertek szét. Április 12én a nyomdászok léptek sztrájkba. Két liélig a papucsosok is abbahagyták a munkát. Májusban is egymást érték a sztrájkok. Júliusban a körtöltésnél dolgozók telték le az ásót. A nyár viszonylag csendesen telt el az aratás mi alt. Ősszel annál nagyobb erővel ragadta meg a város munkásosztálya a munkabeszüntetés fegyverét. Okióborben a szabósegédek hívták fel a figyelmet magukra. Szeptembertől mind gvakoriabbak voltak a gyűlések, decemberben tüntető felvonulást rendezeti a munkásság. 1906-ban még szélesebb körre terjedtek ki a sztrájkok. Közben a forradalmi helyzet is élesedni. A moszkvai fegyveres felbeadási kötelezettsége 70 húsikilogramm, vágómarhából 105 kg-ot kellene beadnia, viszont, ha a teljesítést hízottsertésben vállalja, beadási kötelezettségének 35 kg-al eleget tehet. Előnyös tehát a szabadvá— Készen van az újjáépített Ságvári-telepi kultúrotthon és napközi otthon. Az átadásra a közeli napokban kerül sor. — Méhésztanfolyam kezdődik ma délután 4 órai kezdettel a Horváth Mihály utca 3. szám alatt. A kezdő méhészek részére sorozatosan 15 előadást tartanak. nagy volt a vízkár. Enélkül az Ady Endre termelőszövetkezetnek jóval nagyobb lett volna a jövedelme; nem mintha éppen különösebb panaszra lenne ok. Hiszen elég sokan vannak, akik házat építenek, vagy vásárolnak a tagok közül. Különben is a szövetkezetben volt jobb a termésátlag: búzából öt mázsával, árpából közel négy mázsával magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál. Lassanként hét éves lesz ez a szövetkezet, s alakulása óta már több mint négyszeresére növekedett a taglétszáma. De ha arról beszélünk, hogy miből él a község, akkor még többet kell szólnunk a gyékényről. A Háziipari Szövetkezetet, amely 51 augusztusában 'kilenc taggal alakult, s százezer forint értékű árut termelt, ma már 787 családot, vagyis mintegy háromezer tagot számlál, és termelési értéke 55-ben négymillió forint volt. A kölelező védőoltások 1956. évi rendje Az Egészségügyi Miniszté- gés-, tetanusz elleni oltórium szabályozta a kötelező anyaggal április—május, ilvédőoltások 1956. évi rend- letve szeptember—október jét. Eszerint a hastífusz el- hónapban oltják be a gyerleni védőoltásokat február és mekeket. Hasonló időszakmárcius hónapban kell vég- ban kerül sorra a gyermeken rehajtani. Hastífusz és teta- himlő elleni védőoltása. nusz ellen kombinált védő- A kötelező védőoltások — anyaggal ugyancsak e két az eddigiekhez hasonlóan — hónap során be kell oltani ingyenesek. minden gyermeket, aki tizenkét éves korát betöltötte, valamint azokat a tizenhárom éveseket, akik az alapvédettséget biztosító oltást már a múlt évben megkapták. Ugyancsak februárban vagy |_| a megkérdezzük Ördög márciusban, illetve szeptem' ' Antaltól, a szövetkezet! berben kerülnek sorra a teműszaki vezetőjétől, hogy tanusz elleni újraoltások. mióta szőnek gyékényt Tápén, | A diftéria-, szamárköhö— A tüzrendészeti hatóságok felhívják a községek dolgozóit, hogy személyes részvételükkel is támogassák a tűzoltótestületek munkáját, hogy fokozottan biztosítva legyen a lakóházak tűzvédelme. 51. Giza bútorainak átadása emlékezetes perc volt. Pista éppen javában húzgálta ki a ruhásszekrény alsó fiókját és magyarázta, hogy rekeszek nélkül is használható, a sínek is könnyűszerrel eltávolíthatók, mikor a kis csoportra rányitotta valaki az ajtót. Mindannyian megfordultak, egyedül Pista mutogatta művét, amire büszke volt. Ekkor egy jólismert hangot hallott. A Károlyné hangját. Meglepetten fordult meg. — Most rajtacsípem Nagy elvtárs, mit csinál. Mondta az igazgatónő. S ^ • Olyan természetesen mondta C V O mindezt és Pista is olyan nyugodtan jrA-^J. P.. -_^ _ hallgatta, mintha egy másik Pisláról 7'.—lenne szó. Most már nem fordította el fejét, ha önmagát látta. "^"'-ír^ttí'^ Károlyné feleletül rákezdte a dalt zrz- jrfi és hangja remegett. De ott volt a gé* pész. s Pista is. segítettek neki. Gi/a rően pillantott a fiúra, aki elvörösö- Károlyné meglepetten és csodál- maSas hangja is beleszállt, s Anya dött. Ebben a pillanatban tűzbe ment kozva nézte. is. bátortalanul bár, de énekelte a volna ezért a nőért. Szinte hihetet- Mindannyian némán hajtották le refrént: len: hogy egy nagy vállalat vezetője, fejüket, mert tudták hogy miért van Ondolált, szőkehajú, jóformajú fiatal ez. Pista elsápadt. De aztán elszánnő. Szinte hihetetlen. S megelégedet- tan tette le a harmonikát és felállt. . , , . , ten nézte Anyát és a többieket, akik — Ügy nézzen rám kedves venmosolygott Kezetfogott mindenkivel valam| ültek ott> s megtisz- dég, mondta furcsa arcrándulással. Pista zavartan ácsorgott. Mit akarhat telvj} érezték agukat, úgy kell ne- hogy ez a forradalmi dal. ez a Csepel, itt nálunk? Csak nincs valami baj? kjk most kiahá]janak engem kirántott egyszer a gödörből. Meg is kerdezte. Anya uzsonnát terített, s Pista Egy esztendeje ennek. — Történt valami, Elvtársno? előszedte a harmonikát. Károlyné— Rossz, ugye? Nem, csak én jöt- nak kellemes hangja volt. s kitűnt, tem látogatóba magához. Tudni akarom. hogy viselkedik itthon. — Fiókokat csinált, mikor nekem nem is tetszik így! — Kiáltotta Giza. Ezen nagyot nevettek, majd Anya észbekapott és beterelte őket a szobába. Károlyné mikor megtudta, hogy csodák csodájára, hogy a másik kábetűs, Giza leendője, a Komlós, nagyszerűen tercel, s férfias hangja van. ök ketten szépen vitték a dalokat, s mikor egyszer Pista rázendítette a Vörös Csepelt, Anya felkiáltott. Mindannyian csendben ültek egy ideig, majd Anya halkan elmondta, hogy Pista, nem volt jó fiú. Apához is rossz volt. őhozzá is. Könnyelműen dobálta szét fiatal napjait és már tákat szedtek elő", s frissen újakat, nem tudtak vele imt tenni Ekkor ügy zengett a Rezed utcai k J , á üzentek Peter bácsiért s o elindította mintha a ^ emberek ületp Pistát, s most itt vagyunk. Axkor lenne ^ % mQst tartanáJ az a,a. „Vörös Csepel, zúgjon a hangod Váci út felelj neki, Dunántul, Alföld együtt a harcban Jelszavad megrengeti! Nem fogunk pusztulni éhen. Nem tűrünk csendben tovább: Vörös Csepel vezesd a harcot. Kenyeret! Munkátr Aztán új dalba kezdtek. Régi no— Istenem, csakhogy ezt megér- egy ízben Péter bácsival énekelték pítás évfordulóját tem! S arca elé kapta kezét és a kelés liíre, a nagyméretű ipari í micsoda nagy nap van ma, ellsme- könnyek leszivárogtak arcán. ezt a dalt. Akkor kezdődött. nyi az egész. Eny(Folytatása következik.)