Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-21 / 299. szám

OElMAGYBRORSZflG 4 Szerda, 1955. december 202. Több segítséget a vasutas zenekarnak 1 Közel hétesztendős múltra tekint vissza a MAV Petőfi Sándor Kultúrotthomának fúvós- és vonószenekara. Egyszerű vasutas emberek e két zenekar tagjai, váltókezelök, vonatkísérők és más szolgálatban dolgozók, akik sokszor •gyenesen a szolgálatból érkeznek a zenekari próbákra, A hét esztendő alatt elért sikerek és a nehézségek összetartották ezt a kis kollektívát. A zenekari tagok nem széledtek szét, a volt karmester, Siroki Gyula rossz munkája és leltei Ismeretlensége következtében sem, de rosszalósukat fejezték kl. amikor Siroki Gyula a próbák helyett a verebeket csúzllzta a Mátyás téren. Nem vette el az egyszerű emberek kedvét a MÁV sok vezetőjének részvétlensége, közömbössége, mert olyan emberek álltak a vasutas zenekar mellé, mint Lahó Károly főintéző, Engi József kereskedelmi főnök ós mások, akik megértették beosztottjaik mun. kajának jelentőségét. A főnökség a kezdeti években komoly figyelmet fordított a zenekarra, büszkélkedett elért sikerével. Időközben azonlian megszokta már a kis közösség Sikereit, s meg is feledkezett róla. Az utóbbi időben már szinte harcolnia kellett a zenekari tagoknak a szolgálati vezetőig egynémelyikével azért, hogy a próbákra és a rendezvényekre is el tudjanak Jutni. Az ilyen vezetők közé tartozik Cseko Gyula teríönök is, aki a zenekar dobosát, Dobó Károlyt nem szívesen engedi el a közös szereplésekre. Kétségtelen, hogy első a szolgálati munka pontos elvégzése. De van lehetőség a szolgálattétel olyan beosztására is, antely lehetővé teszi a kulturális munkában való részvételt. Hiba és pedig komoly hiba akad a zenekar tagjainál is. Sokszor szívesebben kijárják vezetőiknél a megfelelő szolgálati beosztást a lakodalmakban való szereplésért, mint a zenekar nyilvános rendezvényein való fellépéskor. Olyan is előfordult már, mint Szalma Baksi Ferenc esetében, hogy időközben a magasabb beosztásba kerülő zenészek nem tartjók állásukhoz méltónak a zenekarhoz való tartozást. Szégyenlik a "kicsik közt* való muzsikálást. Az pedig az együttes és knütúrotthon-igazgató közös hibája, hogy Chaplin filmjei és kora Sado»t Sadoul, a nagy francia filmkritikus és fibnesztéte a 'film történetének egyik legkiválóbb, életében már klaszszikusnak ható alakjáról irt könyvet. Ennek az érdékes találkozásnak csak jó eredménye lehet, gondolja az ember, míg kezébe veszi ezt a. frappánsul szép kiállítású •könyvet. Es valóban: ez a rövid életút-összefoglalás érdekes, mint egy regény, értékes, mint egy kor-dokumentum, és megható, mint minden írás, amely az igazság és a művészet közös harcáról szól Chaplinnek, ennek a nagyszerű embernek valóban küzdelmes volt mind a mai napig az élete. Küzdelmes volt, mikor London szegénynegyedáben lakott, nyomorgott kisemberként, és küzdelmes volt akkor is, amikor művészetével bemutatta a világnak ezt a mindenki által ismert nyomorgó, elesettségében szánalmas kisembert, aki nem csoda folytán, hanem a társadalom, a kapitalista társadalom bűnei miatt az, ami. Sadoul könyve hűen kíséri végig 1952-ig, a Rivaldafény elkészüléséig Chaplin éleiét, művészetének, műveinek fejlődését. Mert Chaplin nagy művész, és nem. csak azért az, mert ő írja filmjei forgahönree főkönyvét, zenéjét, 6 rendezi filmjét és 6 játssza benne a főszerepet, hanem azért is nagy művész, mert az emberi méltósá{icrt, szabadságért, a szépségért és boldogságért küzd. Ezért kellett a szó legszorosabb értelmében elmenekülnie Amerikából, és ezért támadják őt évtizedek óta acsargóan és állhatatosan az amerikai bulvár-lapok és akik mögötte vannak: a kapitalisták, a fasiszták, az emberi élet megnyomorítói. Sadoul könyve nem lírizál, nem siklik mcllékösvényekre, nem fecseg, — tényeket sorqjtaztat egymásután, néha kissé túl szűkszavúan, túl tartózodóan is. Az ember olvasás közben lapról lapra várja, hogy mikor szólal meg a szavak zenekara, dicséretét zengeni a lángésznek. Es az olvasó lapról lapra hiába vár. Csak amikor a könyv utolsó sorait olvassa, és utána végiggondolja öntudatlanul is, hogy mit olvasott, akkor szólal meg benne ez a zenekar, míg a törékeny-testű „kisembert" látja maga előtt. Az író nem dicsőit de az olvasónak, ha akarja, ha nem — dicsőítenie kell Chaplint, meg kell szeretnie őt. Es hogy sikerült ilyen könyvet írnia Sadoulnak, "azért a legnagyobb elismerés illeti meg. (andrés) Továbbképző tanfolyamok kezdődnek kertészeti szakemberek számára a kultúrotthon vezetőségében eddig senki sem képviselte a zenekart. Ilyenformán nem is lehet csodálkozni azon, ha a zenekar hasznos tevékenysége visszhangtalan marad az őket pártoló szívekben. Nem helyes az sem, hogy az úgynevezett próbapénzek kifizetése körül sok a pontatlanság, a felelőtlen ígérgetés a kifizetés idejére vonatkozóan. Főleg emiatt maradt el a zenekartól Csonka János zeneiskolai tanuló •—, de megígérte, hogy ezután aktív tagja lesz a zenekarnak. Érdemes foglalkoztatni és segíteni ezt a kis együttest, mert nagy terveket kovácsolnak máris az új kanmesterrel, Boldizsár Kálmánnal. Jelenleg operett-estre készülnek, s talán ez lesz az újjászületett zenekar igazi bemutatkozása is. Tervbe vettél;, hogy a télt időszakban felkeresik hangversenyükkel a szegedkörnyéki termelőszövetkezeteket. Több önálló hangversenyt terveznek a klasszikus művekből is. A szándék komolysága és nagysága megérdemli a sokoldalú figyelmet, hogy terveiket valóra válthassák a vasutasok fúvósai, muzsikusai. (l-f) Több mini 100 ezer kilogramm vasat gyüüfi lek a szegedi Iskolák tanulói A november 1 és december 15-e között megrendezett vasgyüjtő hónap alatt a szegedi általános- és középiskolák tanulói több mint 100 ezer kilogramm vasat gyűjtöttek. A Csongrád megyei MÉH Vállalat kimutatása szerint a középiskolák közül első a szegedi Építőipari Technikum 12.484 kilogramm vással; egy tanuló átlag 44 5 kilogramm. Második helyezést a Vasútforgalmi Technikum tanulói érték el, akik 23.608 kilogramm vasat gyűjtöttek. Harmadik a Tanítónőképző, amelynek hallgatói 16.089 kilogramm vasat adtak be. Négy középiskola, a Textilipari Technikum, a Tanítóképző, a Gépipari Technikum és a Közgazdasági Technikum diákjainak átlageredménye több mint 10 kilogramm vas. Az általános' iskolák közül első a Mérey utcai Leányiskola, második az Árpád téri Fiúiskola, harmadik a Csongrádi sugárúti Altalános Iskola. Felaraiiák a Bölcsészkar DISZ zászlaját A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1956. január 3-tól 10-ig tíz napos zöídséghajtatási, borkezelési, szőlőtő la jművelési é« trágyázási. valamint gyümölcstermesztési továbbképző tanfolyam indul. A tanfolyamon részt vehetnek a felsőfokú képesítéssel (egyetem, főiskola, akadémia) rendelkező és kisebb számban ilyen képesítéssel még nem rendelkező, de vezető állású szakemberek. A tanfolyam résztvevőinek teljes fizetését, az utazás költségét és az élelmezési díjat munkahelyük megtéríti. A főiskola a részvevőknek szállást biztosít. A felvételi kérelmet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (Budapest, XI. Ménesi út 41) igazgatójához legkésőbb 1955. évi december 25-'g kell l.«küldeni A felvételi kérelemben fel kell tüntetni: a kívánt tanfolyamot, a legmagasabb szakmai képesítést, a beosztást, a munkahely vezetőjének javaslatát, valamint azt, hogy.szódásra igényt tart-e. Akiket a tanfolyamra vesznek, a főiskola táviratban értesíti. Rég nem látott, meleg, baráti ünnepség színhelye volt szombaton délután a Bölcsészettudományi Kar Auditórium Maximuma. Itt gyűltek össze a kar hallgatói, előadói, hogy felavassák a Bölcsészkar DISZ-zászlaját. Az egyetem bejáratánál DlSZ-fiatalok fogadták s kisérték fel a pompásan feldíszített nagy előadóterembe a meghívott vendégeket. A megjelenteket Sipos István elvtárs, a Bölcsészkar DISZ-bizottságának titkára üdvözölte, majd a Himnusz éneklésével egyidőben belépett a terembe Cs. Tóth Imre IV. éves magyarszakos hallgató, kezében a hatalmas piros-fehér-zöld színű zászlóval. Egyik oldalán alkotmányunk jelvénye, másik ol,dalon egy vörös ötágú csillag. Felette felírás: „Hűség a néphez, hűség a párthoz." Hatalmas taps, lelkes éljenzés fogadta a zászló megjelenését. Sipos István elvtárs néhány szóval ismertette a zászló megszületésének 'körülményeit. Megtudtuk, hogy a kar hallgatóinak jórésze. Gencsháton, az Állami Gazdaságban dolgozott egyegy napot, s keresetének egyrészét felajánlotta a zászló elkészítésére. Ezután Székely Sándor elvtárs, az egyetemi DISZ VB titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet 'kultúrműsor követte. Elsőnek a szegedi MÁV „Szocialista kultúráért" jelvénnyel kitüntetett „Hazánk" énekkara szerepelt Waldmann József vezetésével. Az ünnepségen részt vett a szegedi Nemzeti Színház három művésze is: Sinkó György, Moldován Stefánia és Bíró Attila. A műsor után Gulya Károly elvtárs, az Egyetemi Pártbizottság nevében, Fenyvesi István elvtárs a Bölcsészettudományi Kar pártszervezete nevében, Nyírt Antal elvtárs a Tudományegyetem nevében, Faragó elvtárs a Városi DISZ-bizottság nevében és Székely Sándor elv társ. az egyetemi DISZ-bizottság nevében helyezett el szalagot a DISZ-zászlóra. . (bj) DVOPTXATÚÓ Telefonálási akadályok §enki, akinek sürgős telefonálnivalója akad, n* számítson arra, hogy ez Újszegeden, a déli és esti órákban, nyilvános állomásról sikerül neki. Valamikor régen, amikor még nem a mai helyén lakozott az újszegedi posta-hivatal, 15 méteres körön belül hirom nyilvános telefon volt. Egy a postán, egy a Liget-vendéglo előtt, egy benn a vendéglőben. A posta azóta máshová került, különben is délben 12—2 között es délután hattól zárva van. az utcai fülkét útépítés miatt eltávolították, s erre ráadásul a Liget-vendéglőben kitálaltak, hogy onnan pedig „maszek" nem telefonálhat Beteg vagy és értesíteni kell erről kora reggel a munkahelyedet? Küldess táviratot, azt is csak akkor, ha kinyit a posta! Megbeszélésed van, de késni fogsz és értesíteni kaU lene azokat, akik várnak? Ülj taxiba! Bocsánat rossz a tanács! Erre sincs módod, hisz azt is telefonon kell megrendelni! Sorolhatnánk tovább, de minők? Ennyiből is érthet, aki akar, és aki jóindulatú. Reméljük, a kellemetlenkedő rendelkezést visszavonják. Hisz senki nem ker szívességet, minden hívásért 50 fillért fizettek eddig is a telefonálók. Tíz fillérrel többet, mint hasonló helyekről benn a városban. Miért félnek a ráfizetéstől? Meg nem szökhet senki aki hasznalta a készüléket, nem is akar. És talán csak akad dolgozo a Liget-vendéglőben, akire a telefonpénz 'kezelését rábízhatják? Á városi tanács és az írócsoport irodalmi pályázatának eredménye PEKINGBEN úi színházat avattak, amely kínai is német szakemberek közös alkotása. A színháznak 16 méter átmérőjű forgósztnpada van. Egy közvetítőberendezés lehetővé teszi, hogy az előadást az épület minden részében hallgatni lehet. A nagyothallóknak hallgatók állnak rendelkezésére. ANGLIÁBAN plakátok jelentek meg a következő felírással „Kétszer is gondold meg, mi előtt vásárolsz valamit". Ezzel kapcsolatkan az alábbi vicc terjedt el: Két háziasszony beszélget: — Olvastad a plakátot? — Igen, s mialatt kétszer meggondoltam, ismét felszöktek az árak. i; A városi tanács népművelési osztálya és az írócsoport tagjaiból alakult bírálóbizottság december 20-án értékelte a városi tanács és az írócsoport által az 1930. évi szeptember 1-i mumkástüntetés és sztrájk 25. évfordulója emlékére hirdetett irodalmi pályázatot. A bírálóbizottság örömmel állapította meg, hogy több idősebb, munkásmozgalomban résztvett elvtárs vett részt a pályázaton munkásmozgalmi élményeinek a feldolgozásával, vagy visszaemlékezésekkel. örvendetes az a tény ls, hogy két fiatal, Fenákel Judit és Bárdos Pál most jelentkező első elbeszéléseivel díjat nyert. A beérkezett művek egy részének jellege szükségessé tette, hogy a bírálóbizottság módosítsa a pályadíjakat. A bírálóbizottság a következő műveket díjazta: Szabolcsi Gábor: Gátszakadás című drámáját 2000 forintos, Petrovácz István: Pihenőn című versciklusát 1000 forintos első díjjal jutalmazta, Vincze András: A karó című elbeszélését 600 forintos, Dér Endre: Kulich Gyula édesanyja című riportját 500 forintos második díjba részesítette, Dér Endre: Lángbanálló évek című regényének bevezető részét 500 forintos, Fenákel Judit: A sztrájktörő című elbeszélését, Bárdos Pál: Október hatodikán című elbeszélését és Agócsi János: Emlékezések a Szegedi Kendergyár életéből című munkásmozgalmi visszaemlékezéseit 400—400 forintos harmadik díjba részesítette. A bírálóbizottság megdicsérte Sugár Lenke: Tolvajipari KFT című regényél, özv. Tóth Lászlóné: Két csillag című drámáját, Mária Béla: Hazatalélás című elbeszélését. Kérjük a 69514 jeligés mű szerzőjét, jelenjen meg az írószövetség szegedi csoportjában. A pályadíjakat iaz írócsoport december 23-i közgyűlésén osztja kl a bírálóbizottA MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy az év végén Várható fokozottabb utasforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében dec. 23-án, 24-én, 26-án, 30-án, 31-én, valamint 1956. január 2-án egyes vonalakon a menetrendszerű vonatokon kívül szü'kség szerint mentesítő vonatok is közlekednek A mentesítő vonatok a menetrendben előírt idő előtt indulnak. Az indulást idejéről a pályaudvari hangosbemondók fogjáik tájékoztatni az utazóközönséget. December 25-én a várható gyengébb utasforgalom miatt egyes vonalakon kevesebb vonat közlekedik. mentesítő, illetve az elmaradó vonatokról részletes felvilágosítást adnak az állomások. A MÁV Vezérigazgatósága felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy — tekintettel a karácsonyi és az újévi várható nagy utasforgalomra —< a torlódások elkerülése végett menetjegyét ne közvetlenül az indulás előtt, hanem előre váltsa meg. 35. Szerette a tréfát, a hangos nevetést, a nagymintájú blúzokat és haját fiúsan viselte. A műszaki egyetem harmadéves levelező hallgatója volt. Ezt a Nagy Pistát kezdettől fogva alaposan megfigyelte, mert Bikáesi részletesen elmondta fatelepi dolgait. Károlyné úgy vélte, hogy nem lesz könnyű feladat helyes vágányra terelni. — Sokszor elgondolkozott azon, vajon ml lehet az oka annak, hogy vannak egyáltalán jampecek. S pont a munkásgyerekek közül akad a többségük. Oka lehet ennek a beteges társadalmi jelenségnek az is, hogy a szülők szabadjára engedik őket. Egyszerűen nincsenek otthon. A gyerek felnő, mint a dudva. S megy a rossz után, ami mindég csábító éa könnyű. Vagy oka az, hogy igyekeznek kitűnni. Ruhában, modorban, mindenben és mindenütt. De cka a sok szirupos, vacak sláger, a szabados életforma, a rossz D1SZrzervezetek, a még rosszabb és főleg unalmas kultúrműsorok, amivel egyes papírpolitikusok igyekeznek a fiatalokat „lekötni". Van persze más oka is a jampeccélevésnek. Túlzott önbizalom, a mindent kritizálás, fel- 1 mindent aiábecsülés hajlama. A pillanatnyi életnehézségek. Százféle okot is talált Károlyné, de mégis legfontosabb oknak azt találta hogy a fiatalok forradalmi készségét a párt még eddig nem használta ki kellőleg. Mennyi energia, hit, lelkesedés vész kárba a hasszúhajak, tolvajnyelv és bárok pultjai révén! Elgondolkozva ült székében és várta, hogy Mari és Pista bejöjjenek — Két ellentét. — Gondolta s szinte nevethetnéke támadt. De biztosra vette, hogy a két ellentét egy napon simára csiszolja egymást. — Kopogtak. Nyílt az ajtó és a két ember haragos arccal lépett be. Leültek és várták, mi lesz. Károlyné nyugodtan megnézte mind a kettőt. Mari nyugtalanul fészkelődött helyén, de biztos tekintettel meredt Károlynéra. — Egy kis baráti beszélgetésre kérettem az Elvtársakat. — Kezdte a beszélgetést Károlyné, — Az összmunka rovására megy, ha egyes munkaterületek nem férnek össze. Többen panaszkodnak a könyvelőségről, hogy a kettejük viszonya egészen rossz s már zavarokat okoz irtásoknak is... Hát mi is a baj, Nagy Pista? — Fordult szokása szerint váratlanul a kérdezett felé. Pista méltányolta a mosolyt, amit a széparcú igazgatónő repített feléje és egyszerre felengedett hangulatban adta elő panaszait. — Az, hogy az Elvtársnő durva, beleköt minden szavába, minden gombjába, lépésebe. — Azon is rajtakapta, hogy a neki címzett leveleket felbontja. — figyeli és gyanakszik Egyszóval mindez kibírhatatlan. Mari többször közbe akart kiáltani, de az igazgatói szemekre csak egyre jobban elvörösödve és nagyon izgatottan, csendben ült székén. — Miért nyitotta fel Elvtársnő a levelet? —. Kérdezte előszöris Pista szavai után Károlyné. — Csak egész nyugodtan mondd meg. magunk közt vagyunk. — Tette hozzá barátságosan. — Hát azért, mert gyanú,s volt! l?gy ilyen kivel levelezhet a pécsi bányából? Hát nem határváros ez? Lehet ez itt kém is! — Kiáltotta Maris, most már kitörve belőle a harag. — Na. kém. — Horkant fel Pista gúnyosan és mérgében haját borzolta. — Ki írta azt a levelet, Pista? Nem kell megmondani, csak én érdeklődöm. De ha nincs benne semmi különösebb magánügy, ny ugodtan megmondhatja. — Rendben van, megmondom. — Benvűlt a zsebébe és kivette a levelet. — Tessék. A nagybátyám írta, ha ebben is kételkedik akárki, hát akassza fel magát. — Azzal letette a levelet az asztalra és vadul bámult Marira. Az felugrott és rákiáltott. — Kikérem magamnak, akassza fel maga magát. Vagy különben, megtesz: majd azt a bíróság. — Mi van itt? Viselkedjenek rendesen! — Kiáltotta Károlyné cs most már belátta, hogy ezt az ügyet nem lehet ogy kis „bánáti" beszélgetéssel elsimítani. (Folytatása következikJ