Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-20 / 298. szám

DELMfiGYflRORSZflG Kedd, 1935. december 26. Mi történt a külpolitikában ? /4 németbarát pártok győztek a Saar-vidéki tartomány gyűlési választásokon A nemzetközi közvélemény nagy érM deklődéssel kísérte N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov több napos afganisztáni látogatásait és tárgyalásait. A szovjet és az afganisztáni államférfiak tanácskozásaik befejezése után közös nyilatkozatot adtak ki, és megállapodásokat írtak alá. Mindezekről kommentárunkat követően számolunk be. E nyilatkozat, és megállapodások híven tükrözik a Szovjetunió és Afganisztán jószomszédi és gazdasági kapcsolatainak további elmélyülését és nagyban elősegítik Dél-Ázsia békéjének megszilárdítását és Afganisztán gazdasági fejlődését. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tegnap — afganisztáni időszámítás szerint délelőtt 10 orakor — Kabulból hazautazott Moszkvába. W a sárnap tartomány gyűlési választásokat tartottak a Saar-vidéken, nyolc héttel azután, hogy e terület lakosságának döntő többsége elutasította a Saarvidőknek a Nyugateurópai Unió fennhatósága alá való helyezését. 50 képviselői mundátumért folyt a harc az úgynevezett Heimatbundba tömörült németbarát pártok, a Saar-vidéki Keresztény-Demokrata Unió, a Demokrata Párt és a Német Szociáldemokrata Párt Saar-vidéki tartományi szervezete, valamint a -szeparistók", i agy is a franciabarát pártok között. A Heimatbund pártja közül a KeresztényDemokrata Unió 14, a Demokrata Párt 12, a Német Szociáldemokrata Párt Saar-vidéki tartományi szervezete pedig 7, öszfzesen tehát 33 mandátumot, szerzett. A • szeparistáík* közül Hotfmann vok, Saarvidéki miniszterelnök pártja, a Keresztény Néppárt 13, a Saar-vidéki Szociáldemokrata Párt pedig 2 mandátumot szerzett. A Heimatbund pártjainak erőfeszítései, hogy megszerezzék a mandátumok háromnegyedes többségét, sikertelen maradt. Ehhez még 5 mandátum lett volna szültséges, ami lehetővé tette volna, hogy a Heimatbund pártjai alkotmánymódosítást hajtsanak végre a Saar-vidék Nyugat-Németországhoz történő csatolásának előkészítése érdekében. / A Saar-vidéki Kommunista Párt — jóllehet a reakció terrorja és az antidemokratikus választójogi törvény miatt csupán két mandátumot szerzett —, megerősítette áHasait, mivel az 1952. évi választások eredményeihez képest a legtöbb helyen növelni tudta szavazatainak számát: a szavazatok 6.6 százalékát szerezte meg. A Kommunista Párt nyilatkozata hangsúlyozza; -Most az a legfontosabb feladatunk, hogy megakadályozzuk a francia és a német monopoltőkéseknek a Saar-vidékkel kapcsolatban tervezett erkölcstelen és munkáscl-lcnes alkuját, megakadályozzuk a Saar-vidék beépítését a NATO-ba». |J aurice Thorez. a Francia Kommu" nista Párt főtitkára és Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára vasárnap beszédet mondott a Champigny-i választók előtt. Maurice Thorez beszédében többek között rámutatott, hogy az Edgár Faure és Mendes-France közötti, látszólag igon éles formát öltött civakodások voltaképpen csak családi perpatvarok, mivel mind,ketten arra törekszenek, hogy Franciaországban ne kerüljön sor a szükséges változásokra. A francia nepnek azonban — mondotta Thorez — eltökélt szándéka, hogy megváltoztatja a dolgok menetétThorez a továbbiakban rámutatott: ha a szocialisták és a kommunisták választási szövetséget kötöttek volna, úgy 20 megyében minden mandátumot elnyerhettek volna, további 20 megyében pedig a legkomolyabb eséllyel indulhattak volna a mandátumok többségéért. A szocialisták azonban a reakció malmára hajtják a vizet és a munkásosztály megosztóiként járnak e! A nép ítélete azonban nem kétséges. -Csak egy mód van arra, hogy előrevigyük az egység ügyét, hogy biztosítsuk a változást: a kommunista párt jelöltjelre kell szavazni* — fejessbe be beszédét Maurice Thorez. Pártélet Aki a pártot becsüli, önmagát és hazáját becsüli N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov befejezték afganisztáni látogatásukat Kabul (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és; Muhammed Davud, Afganisztán miniszterelnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amely többek között megállapítja: a szovjet államférfiak e látogatása a s/.omszédos és baráti Afganisztánban lehetővé tette, hogy mindkét fél őszintén és a kölcsönös bizalom légkörében kifejtse békeszerető és jószomszédi politikáját és tanulmányozza a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai további kibővítésének lehetőségeit, Afganisztán semlegességi politikájának tiszteletben tartása alap jón. Mint ismeretes a Szovjetunió és Afganisztán között 1931. Június 24-én semlegességi és kölcsönös megnemtámadási szerződés jött létre, amelyet Kabulban írtak alá. A szerződő felek most megátlapodték e szerződés érvényének meghosszabbításában. Frről 1955. december 18-án Kabulban jegyzőkönyvet írtak alá. A jegyzőkönyv első cikkelye leszögezi: a két ország közötti semlegességi és a kölcsönös megnemtámadási szerződés a jegyzőkönyv életbeléptetésétől számított további 10 évig marad érvényben. A szerződés e határidő lejárta után automatikusan továbbra is érvről évre érvényben marad a szerződő felek azon jogával, hogy hat hónappal előbbi figyelmeztetés esetén megszüntethetik a szerződés hatályét. N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscscwnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának katouli látogatása idején megvizsgálták a Szovjetunió és Afganisztán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak kérdését. A két ország kormánya megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Afganisztán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai a kölcsönös előnyök alapján egyre jobban fejlődnek. Ugyanakkor arra az egyhangú véleményre jutottak, hogy a két ország érdekében tovább kell fejleszteni és bővíteni e kapcsolataikat. A megfelelő előkészítő munkálatok befejezésével a két kormány meghatalmazott képviselői találkozni fognak és megvizsgálják a gazdasági és technikai együttműködés további kölcsönösen előnyös formáit, hogy megfelelő egyezményeket kössenek. Megállapodtak abban, hogy a megbízottak a többi között megvizsgálják az afganisztáni mezőgazdaság fejlesztése, vízierőművek, öntözönvűvek és autójavító műhelyek építése, valamint a kabuli repülőtér átépítése terén való együttműködés kérdéseit. A Szovjetunió kormánya közölte elvi hozzájárulását ahhoz, hogy műszaki téren, továbbá — hitel formájában — pénzügyi segítséget nyújt Afganisztánnak, azoknak a munkálatoknak elvégzésékez, amelyeket a jövőbeni rűegegyezésen alapuló program keretében hajtanak majd végre Afganisztán gazdaságúnak az említett területeken való fejlesztése céljából. A Szovjetunió által ezzel kapcsolatban nyújtandó hitel összegét 100 millió amerikai dollárban állapítják meg; a hitel hosszúlejáratú lesz. Feltételeiről a felek a későbbi tárgyalások során egyeznek majd meg, Afganisztán kormánya mély köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának a szovjet kormány által Afganisztánnak nyújtandó segítségért. Damaszkusz (TASZSZ). Ammani jelentés szerint december 16-án egész Jordániában tüntetések zajlottak le, amelyeknek résztvevői tiltakoztak az ellen, hogy Jordánia csatlakozzék a bagdadi katonai szerződéshez. A tüntetések résztvevői és a rendőrség, valamint az arab légió csapatai között összetűzésekre került sor, amelyeknek sok halálos és sebesült áldozata van. A rendőrség tömeges letartóztatásokat hajtott végre. Jordánia egész területén kimenőtilalmat vezettek be, Baráti államok Jókívánságai EHSZtagságuiik alkalmából J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kormánya és a saját nevében 6zerencsekívánatait fe-jezile ki BoldocZki János külügyminiszternek, a Magyar Népköztársaságnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából. • A Magyar Népköztársaságnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából kormányuk nevében szerencsekívánataikat fejezjték ki Boldoczki János külügyminiszternek a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság. a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, az Albán Néjfköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Néjr köztársaság magyarországi külképviseleteinek vezetői. • HEGEDŰS ANDRÁS őexcellenciája, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest. Boldogan értesültem arról, hogy Magyarországot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és szerencsekívdnataimat küldöm önnek ebből az alkalomból, örömmel tefkintek az ENSZ munkájában az ön kormányával való együttműködés elé. Szívélyes üdvözlettel Dzsavaharlal Nehru • Vaclav Dávid, a- Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere táviratban fejezte ki jókívánságait Boldoczki János külügyminiszternek, a Magyar Népköztársaságnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából. A csehszlovák külügyminiszter táviratában megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság a tartós béke és a nemzetek közötti együttműködés érdekében kifejtett erőfeszítései megfelelnek az ENSZ alapokmánya céljainak és Magyarország közvetlen részvétele az ENSZ munkájában hozzá fog járulni a népek közötti békés együttműködés ügyéhez, SOHA EGYETLEN PART nem tett még annyit a dolgozó magyar nép felemelke déséért, mint pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. Nem véletlen, hogy amikor élüzemet avatnak a szegedi munkások, vagy egyéb munkagyőzelmet ünnepelnek, mindenekelőtt a pártol köszöntik. A vidám eszemiszom közepette egyszercsak feláll egy munkás borral telt kupával a kezében, és önkéntelenül is a költő szavait kiált,jg: -Ezt meg a pártra, nőj jön, éljen ...« A szegedi ZÖLDSZÖV pártszervezete szemléltető kiállítást rendezett a napokban „Pártunk a felszabadult magyar nép élén" címmel. Csak meg kell nézni ezt a kiállítást. hogy tisztelettel fejet hajtson mindenki a mi nagy pártunk előtt. Fényképek. festmények, plakátok és egyéb dokumentumok fordítják emlékezetünket a mögöttünk lévő dicsőséges 11 esztendőre és a felszabadulás pillanatától (kezdve szinte hónapról hónapra látjuk a párt bátor küzdelmeit a dologzó | emberek boldogságáért. A kiállítás színes, változatos ;anyaga emlékezetünkbe vési: gyárosok, bankárok, földesurak, spekulánsok és egyéb ingyenélő népség ellen kellett pártunknak harcolnia, hogy hazánk minden földje és kincse a dolgozó nép jogos tulajdonába kerüljön. Pártunk a marxizmus—leninizmus iránytűje segítségével biztos kézzel és előrelátóan vezette a tétovázó, az önmaguk erejében is alig-alig bízó embereket, hitet, reménykedést öntve beléjük az ország újjáépítése, a szocializmus alapjainak lerakása iránt. A pártnak köszönhetjük, hogy nem tudott erőt venni rajtunk semmiféle ellenforradalmi összeesküvés, egyetlen reakciós kísérlet sem. A pártnak köszönhetjük, hogy szabadon, kizsákmányolók nélkül élünk, magunknak dolgozunk és építünk. A párt vigyázott mindig éberen alkotó munkánk fölött, és úgyszólván mindig népünk ütőerén tartotta hű MIBEN REJLIK pártunk ereje, legyőzhetetlensége és tekintélye? Mindenekelőtt eszmei, politikai és szervezeti egységében, a tömegekkel való széttéphetetlen kapcsolatában. A párt tagjai — a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség legjobbjai — bármikor készek voltak és készek ma is erőfeszítéseket tenni a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. A párt tagjai azok, akik évről évre fokozzák harckészségüket és nem alkudnak meg a munkásosztálytól idegein, ellenséges nézetekkel. A párt tagjai harcolnak ma is épp úgy, mint tegnap a termelés élvonalában, ők az egyszerű emberek nevelői, tanítói, lelkesítői. A Szegedi Jutaárugyárban hallottuk az, egyik munkásaszszony szájából: azért szeretjük a kommunistákat, mert mindig itt vannak közöttünk és rendszerint a legnehezebbet vállalják a munkából. Az 1953—54-es években a jobboldali elhajlók kísérletet tettek, hogy megbontsák pártunk egységét. Hizelgő módon népellenes politikát akartak csinálni, ami végülis visszasüllyesztette volna népünket a régi kizsákmányoló világba. A párt azonban határozottan megálljt kiáltott és megmutatta, hogy a szocialista jóléthez csak egyetlen út vezet: a gazdaságos, magasszínvonalú és állandóan fokozódó termelés, amelynek a nehézipar elsődleges fejlesztésén kell alapulnia. Pártunk tehát a Központi Vezetőség márciusi határozatában szétzúzta az opportunizmus bázisát és ezzel minden eddiginél jobban megnövelte a tekintélyét. Ezért vallják ma Szegeden a pártonkívüliek közül is egyre többen: „A párt a mi ügyünk halhatatlansága". A PART EGYSEGE olyan drága nekünk, mint a szemünk fénye. A kommunisták azért dolgoznak nap nap után, azért választják most is újjá a pártszervezetek vezetőségét, hogy fokozzák cselekvő- és harckészségüket a Központi Vezetőség márciusi határozatának maradéktalan megvalósításáért. Most arra törekszünk, hogy párttagságunk még nagyobb szorgalommal tanulmányozza a marxizmus—leninizmust és kész legyen n jobboldali nézetek káros maradványainak felszámolására mozgósítani a pártonkívüliek széles tömegeit. A Szegedi Orvostudományi Egyetem pártszervezetei is megtették már az első lépést. A legjobb kommunistákat választották be a vezetőségbe, akik fáradságot nem ismerve, tántoríthatatlanul végrehajtják a párt célkitűzéseit, a Központi Vezetőség határozatait és nem tűrik meg az egyetemen az ellenséges nézetek terjesztését. Az orvosegyetemi pártszervezetek feladatul kapták a vezetőséget újjáválasztó taggyűlésen: magyarázzák meg az egyetemi fiataloknak, hogy a párt harca, gondoskodása tette lehetővé az ösztöndíjat, a szociális segélyt, ami megkönnyíti, nyugodtabbá teszi számukra a tanulást. Minél erősebb, minél egységesebb a párt, annál biztosabban tudjuk legyőzni ax akadályokat. Ezért egész párttagságunknak fel kell készülnie az 1956-os év bonyolult feladataira. Erre a felkészülésre jó alkalom a pártvezetőségek újjáválasztása. A Délmugyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál a vezetőségválasztás előkészületei közepette már befejezték az éves tervet a dolgozók és most újabb felajánlásaikat teljesítik. Elismerik mindannyian, hogy a párt irányítása, segítsége, előremutató határozatai nélkül nem tudtak volna ilyen eredményt elérni. A PART EROSITESE, célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtása tehát közös ügy, szocialista előrehaladásunk és jólétünk legfőbb biztosítéka. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk Gyuris István elvtárs, konzervgyári kazán-' fűtő szavaival: „Csak az becsüli igazán önmagát, családját, hazáját, aki a pártot becsüli, aki bátran követi a párt politikáját, mert a párt nélkül ma nem volnánk igazán emberek". Tanfolyamok i téli szünidőben A szegedi DISZ-bizottság a helybeli középiskolai osztálytitkárok és meghívott vezetőségi tagok részére a téli szünidőben három napos tanfolyamot szervez. A tanfolyam pontos idejéről és a résztvevők számáról a DISZbizottség közvetlenül tájékoztatja az iskolákat. Az iskolai DlSZ-vezetfitanérok részére ugyancsak rendeznek a téli szünidő alkalmával tanfolyamot. A hat napig tartó tanfolyam Egerben és Budapesten lesz. MÁSODIK ötéves tervünk első évében az algyői Üj Elet TSZ még 12 holddal bővíti rizstelepét. Így most már 24 hold rizsterületen gazdálkodik. A DECEMBER 22-re tervezett Csongrád megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozás elmarad. A moszkvai általános sztrájk és felkelés 50. évfordulójára MA 50 EVE, hogy kezdetét vette a moszkvai munkások általános sztrájkja és fegyveres felkelése, amely Lenin szavaival élve, a cárizmusellenes munkásforradalom tetőpontja volt. A bolsevikok moszkvai városi konferenciája 1905. december 18-án történelmi jelentőségű határozatot hozott: december 20-ára meghirdette az általános politikai sztrájkot és felkelést. A felkelés vezetésére politikai központot állítottak fel. December 20-án déli 12 órakor valamennyi moszkvai nagyüzemben beszüntették a munkát. A sztrájkhoz több mint 100.000 munkás csatlakozott. A Presznya-kerületben katonai tanácsot állítottak fe! Számos más kerületben is megkezdték tevékenységüket a forradalmi fegyveres munkáscsapatok katonai tanácsai. A moszkvai szovjet utasítására, Moszkva utcáin munkásőrségek cirkálnak, sokhelyütt fegyveres összeütközésekre kerül sor és a munkások lefegyverzik a rendőröket. December 21-én már több mint 150.000 ember sztrájkolt. Elkeseredett harc indul a katonaság megnyeréséért. A moszkvai helyőrség habozott. A munkások nem tudták a maguk oldalára állítani, mert a cári kormány könnyen elbánt a szervezetlen katonai lázadókkal I A CARI KORMÁNY fegyverrel támad a felkelőkre, ezek fegyverrel válaszolnak. Moszkva több kerületéből véres fegyveres összeütközésekről érkeznek hírek. A munkásokat mindjárt a felkelés elején komoly csapás éri: a 21-ére virradó éjjel letartóztatják a bolsevikok moszkvai bizottságának tagjait. A bizottság és a moszkvai szovjet sebtében újjászervezett harci vezérkara nem tudja elég gyorsan támadásba lendíteni a felikelőket. Nem tudták elfoglalni az ellenség támaszpontjait: a nyikolajevszki pályaudvart, a kormányzósági palotát, a katonai körzet törzsét. Moszkva minden részén barrikádokat állítottak fel, de a forradalmi fegyveres munkáscsapatok kizárólag védelmi harcokra rendezkedtek be. A mensevikek és az eszerek, akik mindent elkövettek, hogy meghiúsítsák a felkelést, már 22-én követelték a sztrájk beszüntetését, sőt a moszkvai szovjet végrehajtóbizottságának december 28-i plénuma is kénytelen volt ismételten foglalkozni a mensevikeknek és az eszereknek a felkelés beszüntetésére vonatkozó javaslatával. A moszkvai proletariátus a környező kerületekből aránylag 'kevés segítséget kapott. Nem jött segítségül Pétervár munkássága sem. Ezzel szemben a nyikolajevszki vasútvonal birtokában a cári kormánynak módjában volt a pétervári gárdaezredeket, a tveri és a nyugati területi helyőrségek egy részét Moszkvába juttatni. A december 29-én érkezett friss katonai erők nyomban támadásra indultak, s a város központjából hamarosan kiszorítottak a felkelőket, akik a Presznya-kerületben összpontosították erejüket. A katonaság 30-án megkezdte Presznya ostromát. A hősiesen harcoló munkások a moszkvai pártbizottság és szovjet utasítására a december 31-éről január 1-ére virradó éjjel beszüntették a kilátástalan harcot. A forradalmi fegyveres munkáscsapatok többsége elmenekült Krasznaja Presznyából. Egy részüket Usztomszkij mozdonyvezető szöktette meg vonatján. A Rimán ezredes és Min tábornok vezette katonák kegyetlen módon számoltak le Krasznaja Presznya lakosaival. A helyszínen ezrével lőtték agyon az embereket. EZ A DECEMBERI fegyveres felkelés az Októberi Forradalom főpróbája volt. „December után — írta Lenin 1920. december 20-án Krasznaja Presznya munkásainak — Oroszország népe már nem ugyanaz a nép volt. Újjászületett. Átment a tűzkeresztségen. Megedződött a felkelésben. Létrehozta azokat a harcos osztagokat, amelyek győztek 1917-ben".