Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-04 / 285. szám

PRÖLETAMI AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IKHBZS1 — 11 IHI XI. évfolyam, 285. szám Ara: 50 fülér MAI SZAMUNKBÓL: N. SZ. HRUSCSOV ES N. A. BULGANYIN RANGUNBAN (2. oldali SZOVJET-UKRAJNA ZENEKULTÚRÁJA AZ EURÓPAI ZENE FEJLODESENEK TÜKRÉBEN (5. oldal) KÖSZÖNTJÜK A BAJNOKCSAPATOT (5. oldal) Vasárnap, 1955. december 4. Jól készüljünk fel a következő év feladataira Néhány hét múlva eljön az új esztendő és megkezdjük második ötéves tervünk első éve feladatainak megvalósítását. Megfelelő, előrelátó intézkedéseket kell tenni az 1955-ös év hátralévő részében azért, hogy megalapozottan, felkészülten láthassunk hozzá következő évi tervünk végrehajtásához, amely új lépcsőfokot jelent a szocialista Magyarország megteremtésében. A felkészülés csak akkor lesz teljes és jó, ha az idei tervfeladatokat minden szegedi üzemben maradéktalanul végrehajtjuk. Nem jó munka az, ha a terv mennyiségi teljesítését nem követi a megszabott termelékenységi, önköltségcsökkentés! mutató elérése, túlszárnyalása. Megállapítható, hogy Szeged ipara azon a helyes úton halad, amelyet az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata megjelölt. A hős munkásosztály helytállásával, a műszakiak becsült tevékenységével, az üzemek párt- és tőmegszervezeteinek, a gazdasági vezetésnek javulásával Szeged ipara általában igen jelentős, nagyraértékelt eredményeket ért el. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az eredményekkel együtt árnyékként fogyatékosságok, hibák mutatkoznak. Néhány üzem — a Kéziszerszámárugyár, a Cipőgyár — elmaradt terve teljesítésében. Az export-kötelezettségek végrehajtásóban is vannak hibák. A pányva export-kiszállítás 98 9, a női cipőé pedig csupán 45.5 százalék volt, a megelőző időben. A termelés ütemessége, programszerűsége sem kielégítő. Bár nagyok az eredmények, azért mégsem éltünk eléggé eddig a műszaki fejlesztés, a jobb eljárások lehetőségeivel. Második ötéves tervünk első évében a minisztériumi iparban a termelékenységet 4.8 százalékkal kell emelni, az önköltséget pedig 3 százalékkal kell csökkenteni. Ez a célkitűzés megvalósítható, de csak jó munkával, helyes szervezéssel, műszaki intézkedésekkel. Világosan kell látnunk, hogy a technikai színvonal növelése nélkül lehetetlen a termelés és a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése. Éppen ezért fontos, hogy az üzemekben végrehajtsák a negyedik negyedévre szóló műszaki Intézkedési terveket. A második ötéves tervben, annak első évében is jelentős összegeket fordítunk új gépek, berendezések beállítására, a meglévők felújítására. De az üzemek korszerűsítésében elsősorban a meglévő tartalékok felkutatására, az üzemek saját anyagi erőforrósaira kell támaszkodni. Soha ne szűnjünk meg munkálkodni azoknak a lehetőségeknek a feltárásáért, amelyekkel alkalmazhatjuk a régi termelőberendezéseket. Szembe kell szállni azokkal a káros nézetekkel, amelyek a korszerűsítést csak nagy beruházások árán képzelik el. Már most kell célravezető intézkedéseket tenni — sokkal alaposabbakat az eddigieknél —, hogy javuljon és szilárduljon a technológiai fegyelem. Technológiai fegyelem nélkül nincs és nem is lehet minőségi termelés, műszakilag kulturált munka. Nem egy üzemben még bajok vannak a technológiai fegyelemmel, sőt egyes helyeken — például a Kéziszerszámárugyárban — előfordul, hogy műveleti utasítás nélkül folyik egyes cikkek gyártása. Ez aztán selejthez vezet, nagymértékben drágítva a termelést. Fordulatot kell teremteni mind a műszakiak, mind a munkások szakmai képzettsége növelésében. Sok üzemben bajok mutatkoznak a munkásképzésben, a műszaki dolgozók továbbképzésében. Pedig a műszaki kultúra növelése szakmailag képzettebb embereket kíván. A Ruhagyárban eredményesen dolgozik a műszaki kör. Ezt minden üzemben szükséges létrehozni. Szegeden kitűnő adottságok vannak a tudomány és a gyakorlat szorosabb kapcsolatának megteremtésére. Erre is gondot kell fordítani. Követelmény az anyaggal való takarékosság. Ezért figyelmünk összpontosuljon erre a kérdésre is. Különösen a külföldi nyersanyagokkal kell nagyon takarékosan bánni. Helyes és követésre méltó, hogy a Szegedi Kenderfonógyórban nem pihennek meg a babérokon és tovább kutatják, miképpen lehet még több külföldi nyersanyagot hazaival helyettesíteni anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Tetszetősebb, minőségileg jobb árukat kell készíteni. Ez is helyesebb szervezést, jobb eljárást követel. A szegedi üzemek egész sora külföldre is termel. Már most kell nagyon körültekintően tenni azért, hogy a jövő évben bővítsük az exportra kerülő áruk választékát, s azok minőségben jobbak és szebbek is legyenek. Természetesen alapvető kötelesség, hogy az üzemek belföldre is minőségben jobb, szebb árut gyártsanak az eddiginél. E célok érdekében is helyes és szükséges a műszakiakból, élenjáró munkásokból munkabizottságot alakítani új technológiai eljárásoik kidolgozására. Ezek a munkabizottságok a jelenlegi technológiai módszerek megvizsgálása alapján egészen biztos sok helyes javaslatot tudnak tenni jobb módszerek bevezetésére. A jó felkészüléshez az is kell, hogy az üzemek időben megismerjék a jövő év, illetve annak első negyede feladatait. Az illető minisztérium iparigazgatóságának kell erről gondoskodni. Itt is van még hiba. például a Ládagyár és a Textilművek nem ismeri a következő év első negyede feladataira vonatkozó keretszámokat sem. Nyilvánvaló a felkészülés csak akkor lehet teljes, ha az üzemek tudják, mit kell végezniük. A jó felkészülés, a jó munka gazdagon gyümölcsözik. Nyomában tovább szépül a dolgozó emberek élete, tovább javulnak n munkakörülmények. H JOBB, GBZBRSáGOSRBB TERMELÉSÉRT Mit tapasztaltak a szegedi textilesek a váci szövőgyárban ? J I Vasöntöde befejezte évi tervét Az Üjszegedi Kender-Lenszövő gyárban már régóta foglalkoztatja Tóth János szövőtechnológust és Balogh Dezső szövödevezetőt az a gondolat, hogyan lehetne takarékoskodni a vetülékkel. Eddig az volt a helyzet, hogy a szövőnők megkapták a munkájukhoz szükséges vetüléket, és eqyénenként gazdálkodtak vele. A munka elvégzéséhez szükséges vetülékre — miután kiadták a szövőnőknek — nemigen fordítottak rá gondot. Előfordult gyakran, hegy olajos lett a vetülék, s azt azután már nem tudták felhasználni. A vetüléket úgy veszik ki a vetélőből, hogy előbb leállítják a vetélőt. Az azonban nem mindegy, hogy mikor, mert le lehet azt úgy is állítani, hogy csak egy méter vetülék marad meg, de le lehet úgy is állítani, hogy 10 méter vetülék megy kárba a cserélésnél. Az így megmaradt vetülék a hulladékba megy. Ez adja a szövődé hulladékának jelentős részét. Feldolgozni, miután kikerült a vetélőből, költségesebb, mintha új vetüléket a legjobb eredményt dolgozókat. Ezt láttuk a Váci Bélésszövő gyárban — mondja Tóth elvtárs — s itthon megnézi ük, hogyan alkalmazhatnánk nálunk is a váciak jó módszerét. Az elmúlt hónaljban már az l-es és a VI-cs partiban kísérletre bevezettük a váci tapasztalatokat. Az üzemiben lemérték a vetüléktartó ládákat, s a ládák súlyát rávezették a láda oldalára, hogy a vetülék kiadó könnyen megállapíthassa a vetülék nettó súlyát. Természetesen beszélgettek a szövőnőkbei is és megmagyarázták, menynyire jelentős nemzetgazdaÁ Szegedi Vasöntöde dóiéiért sági szempontból a vetülék- gozói az exnrult hónapokban kel való takarékosság. jó ^ eredményes munkát ^l^^J^c^l végeztek. Ennek nyomában vezették az Üjszegedi Ken der-Lertszövő gyárban a Vácon szerzett tapasztalatokat, s az eredmény máris megmutatkozik. A szövöde dolgozói megértették, hogy a vetülék tisztántartása nemcsak a szövőnők munkáját teszi könnyebbé, hanem elősegíti az üzem tervteljesítését. Az üzemben dolgozó szövőnők a váci tapasztalatok bevezesi kerek jártak és az üzem kollektívája november 29-én teljesítette az évi tervet. A Vasöntöde munkája fontos és több budapesti üzemnek szállítanak megmunkálásra különböző öntvényeket; A Szegedi Vasöntödéből kikerült és megmunkált öntvétése óta igyekeznek a lehető nyek külföldre is eljutnak, legjobban ledolgozni a vetü- Az üzem kollektívája most léket, hogy amennyire csak tovóbbi eredményekért dollehet, növeljek a hulladék- .. . , .,, , , csökkentésben elért eredmé- ' készülnek másod,k nyeiket, ötéves tervünk Jó megkezdéh b, j, sére. Huza vona — néhány hasznos elgondolás megvalósítása körül HOSSZÚ ÉVTIZEDEK nek a gépbe. Ezért a megmaradt és a piszkos, olajos vetüléket a Fonalmentő Vállalatnak adják el, hogy még sem menjen teljesen kárba. A vetülék hulladék jelentős kárt okoz nemcsak az Üjszegedi Kender-Lenszövőgyár dolgozóinak, hanem egész népgazdaságunknak. Ennek az anyagpocsékolásnak megakadályozásán már sokai töprengett Tóth és Balogh elvtárs Is. Jelentősebb eredményt azonban nem hozott ez a töprengés. Elhatározták, hogy megnézik: hogyan csökkentik más üzemben a hulladékot. Ezért utaztak el Vácra, a Váci Bélésszövő gyárba. — Vácon a vetülékkiadóban minden vetüléknek megvan a minőségi száma, hogy egy anyag szövéséhez milyen súlyú vetülék kell, 9 ebből hány méter anyagot tudnak szőni — mondja Tóth János elvtárs, szövő technológus. — A vetülék kiadáskor a szövőnő vetülékvételező lapjára felírják a vetést számláló óra állását, s kiszámolják a kimegkövült gyakorlatát akarják áttörni a Szegedi Paprikafeldolgozóban; gépesíteni kívánják a paprikahüvelyek fűzését, aztán hasogatását. Ami szintén igen jelentős, zárt szárító helyiségeket akarnak megvalósítani, természetesen megfelelő berentenne- aezéssel, h h l egy mázsa félterméknél 406 forint haszon, megtakarítás jelentkezik. már meglegyenek a műszáritók, s használni tudják azokat. KÖNNYEN MEGÉRTHE- DE NINCS TERV — nincs Egy paprikafűző gép mára mostani idényben — amint erről lapunkban beszámoltunk — segíti a munkát Ezt a gépet Kalocsán szerkesztették, s tapasztalatcsere útján került Szegedre. A Paprikafeldolgozóban házilag, saját erőből állították elő a fűzőgépet, amely most 3—4 ember munkáját helyettesíti. Működését felgyorsítják — erre adva a lehetőség — s így majd 6—7 ember helyett dolgozik. A következő idényben a Szegedi Paprikafeldolgozóban saját erőből több ilyen gépet állítanak össze. A Szegedi Paprikafeldolgozó főmérnöke: Engi János elvtárs és az Élelmiszeripari Minisztérium Konzerv és Paprikaipari Igazgatóságának dolgozója: Bauer János elvtárs közösen megváltozssr.issstaffs sa ^ Tök ezek után, hogy az üzemben mindenképpen akarják, hogy átalakítsák a nyitott légszárító pajtákat, s így azok alkalmassá váljanak a paprika mestersége® úton való szárítására, utóerielésére is. Az Élelmiszeripari Minisztérium Konzerv- és Paprikaipari Igazgatósága is helyesli ezt a törekvést. A műszárító megvalósításához, azok megtervezéséhez rendelkezésre áll a szükséges pénz. Szinte hihetetlen, de mégis igaz, hogy nincs, eddig még nem találtak olyan „szervet", amely a műszárítóval kapcsolatos tervezést intézné. A szegedi Tervező Irodát levélben is felkereste a Paprikafeldolgozó. Azt a választ kapták, hogy forduljanak az IPARTERV-hez. Ez Budapesten található. A KOHI Kitől (a Konzerv- és Húsipari Kutató Intézettől) is jártak Szegeden a műszárítók ügyében. Dehát a vegyészek — és ebben nincs semmi csodálatos — nem értenek a hőtechnikához, építészethez, így hát a KOHIKI nem tud feldolgozó vezetői az ügyben több mindent megpróbáltak. az utóérlelés folyamatát. Zárt, berendezéssel ellátott kis szárító helyiséget létesítettek. A gyakorlat bizonyítja, hogy ez a műszárító rend, ,...,, ,„, . , szer hatalmas gazdasági meg- rábízhatnák a adott vetulékbol, hány meter takarítást eredményez. Hasz- ügyét Nagyon anyagot tud előállítani. Ami- na a feldolgozás folyamataiban mutatkozik, jobb minőségben is. Ennek bizonyítására elég egyetlen adat is: tervező. A Paprikafeldolgozó vezetőinek további határozottsággal kell a kérdés megoldásán fáradozni. Szükséges azonban, hogy hatékony segítséget adjon az Élelmiszeripari Minisztérium Konzerv és Paprikaipari Igazgatósága is. A Szegedi Tervező Irodában is foglalkozni kell a műszárító ügyével. Mert korábban — a látszat legalábbis azt mutatja — kicsit „félvállról" vették. A Tervező Irodában — jóllehet nem könnyen —, de bizonyára lehetne valamilyen megoldást találni, hiszen mér nem is egy szárítóberendezés tervét készítették el. A paprikahasogatás gépesítésére is megszületett egy igen jó elgondolás. Hátra van, hogy az elgondolást egy gépszerkesztő formába öntse; pontos, hozzáértő számítások alapján. Van-e Ilyen ember? Van! Csak az kell, hogy a Paprikafeldolgozó vezetőivel együtt a felsőbb gazdasági szervek is jól törődjenek az üggyel. VESSÜNK VÉGET a huzavonának. Gondos körültekintéssel az illetékes gazdasági De a bürokratikus megköté- szervek cselekedjenek, ne sek miatt még mindig nem nézzék tétlenül az új. helyes találtak olyan tervezőt, akire elgondolások megvalósításáműszárítók nak „elsüllyesztését". kor a véget leveszik a gépről, a vetélező lapot beadják a normairodára és ott értékelik, hogy hány százalékra teljesítette a dolgozó a vetülék felhasználási tervet. Ezeket a részértékeléseket összegyűjtik és negyedévenként komoly jutalomba részesítik szükséges lenne pedig, hogy mielőbb elkészüljenek a tervek, s hogy a következő idényben A huza-vonát, az üggyel kapcsolatos „labdázást" váltsák fel végre a tettek! (m. s.) Bár Csongrád megye globálisan teljesítette a vetéstervét Egyes községekben még több száz hold vetetlen Ujabb szovjet turistacsoport hasúnkban Az IBUSZ szervezésében a napokban érkezett hazánkba a szovjet túristák harmadik csoportja, ezúttal Kievből. A szovjet vendégek 10 napig tartózkodnak Magyarországon, ez idő alatt megismerkednek a főiáros nevezetességeivel, több kirándulást tesznek vidéken is. A mezőgazdasági munkákban változatlanul első helyen szerepel az őszi kenyérgabona vetésterv maradéktalan teljesítése. Több alkalommal felhívtuk már a figyelmet arra, hogy a tanácsoknak erélyesen meg kell követelniük minden termelőtől az egyéni vetésterv teljesítését és amennyiben a szép szó nem használ, alkalmazni kell a Minisztertanács rendeletében megszabott büntető szankciókat. Csongrád megye globálisan 100.5 százalékra teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét. Ezen belül a termelőszövetkezetek 101.3, a termelőcsoportok 96.2, az egyéni parasztok pedig globálisan 100.4 százalékra. Eddig 58.666 egyéni paraszt jelentette be a vetésterv teljesítését, tehát a dolgozó parasztok hatalmas többsége. Joggal meg kell követelni tehát a bejelentést nem teljesítőktől, akik az egyéni parasztoknak 3.9 százalékát jelentik, hogy szintén teljesítsék törvényes kötelességüket. A kenyérgabona vetéstervek teljesítésében különösen a szegedi járásban van nagyfokú lemaradás még mindig. A járás ugyan már globálisan teljesítette a tervét, de vannak községei, ameívek nem. Algyőn 530, Tiszaszigeten 323 hold, Deszken 153, Kübekházán 147, Klskundorozsmán 96, Dóc községben pedig 74 katasztrális hold vetetlen még. Mindezen túl azonban Sándorfalván és Tápén van a legnagyobb hiány: Sándorfalván 775, Tápén pedig 735 hold kenyérgabona hiányzik még. Éppen ideje, hogy az említett községek végrehajtó bizottságai határozottan cselekedjenek és vonják személyesen felelősségre a késlekedőket! „ ...