Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-03 / 259. szám

VlLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 25!). szám Ara: 50 fillér MAI SZ A MŰNKBŐL: A szovjet kormány javaslata az össznémet tanács megalakítására (2. oldal) Jelentések a termelőszövetkezetekből (5. oldal) A párt szerepe a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban (2. oldal) Csütörtök, 1955. november 3. Ne dobjuk el a forintokat A nyersanyagok, amelyekből a szegedi üzemek termékeiket előállítják, nagy értékek. Az ipari üzemek egy része nemcsak hazai, hanem külföldi nyersanyagokat is használ a különféle áruk előállításához. A ponyva, a szövet, a ruha, a cipő és valamennyi ipari termék értékének nagyobbik és döntő része az anyagköltség. Ez a tény is világosan megmutatja, hogy a gazdaságos termelésben milyen nagyfontosságú szerepe van az anyagtakarékosságnak. Szeged üzemeiben is folyik a munka azért, hogy takarékosabban, termelékenyebben termeljenek. A szocialista kötelezettség vállalásokban is fontos helyet kapott a gazdaságosabb, termelékenyebb munka. Mindennap teendője, hogy kutassuk, keressük az önköltség csökkentés és termelékenység növelés, s ami ezzel szorosan összefügg, az új technika alkalmazásának útjait. Az önköltségcsökkentés legcélravezetőbb módja az anyaggal való takarékosság, az anyagköltségek „leszorítása". Ezzel együtt természetesen figyelemmel kell kísérni a béralap és a többi, az önköltségre befolyással lévő tényezők alakulásiát is. Nem könnyű, bonyolult feladat, de valamennyi üzemben megoldható az önköltség csökkentése, az anyagtakarékosság. Mindig vizsgálni kell, hogy melyik termelési folyamatban, hol lehet anyagot megtakarítani. Ahol eltűrik a selejtgyártást. a hulladék növekedését az egyes termelési folyamatokban, ott forintokat dobnak el és nem előre, hanem visszafelé mennek. Ez pedig egyáltalában nem segíti, ellenkezőleg, nagyban fékezi a fokozottabb anyagi- és kulturális igények kielégítését. Ahhoz, hogy növekedjék az életszínvonal, s még szebbé tegyük életünket, elengedhetetlen feltétel a termelékenység emelésével együtt az önköltség csökkentése. Az üzem minden uolgozója — bármilyen poszton is álljon — közreműködhet és közre is kell működni abban, hogy a hazai és külföldi nyersanyaggal takarékosan bánjanak. Egyes helyeken úgy vélik, hogy az anyagtakarékosság és a minőség nem igen fér össze. Ennek a hamis érvelésnek az az alapja, hogy meg akarják védeni nemtörődömségüket, amely az önköltség-csökkentésénél megnyilvánul. Az anyagtakarékosság és a minőség nem külön valami, hanem egy úton halad. Adjuk az egyes termékek előállításához mindazt az anyagot, ami szükséges, de egy dekával sem többet. S mennyi új lehetőség mutatkozik még arra, hogy jobb eljárással, kevesebb anyaggal jobb minőségű árut készítsünk?! A Szegedi Jutaárugyárban például helyesebb technológiával és ennek nyomán kevesebb anyaggal minőségileg jobb árut készítenek. Az anyagtakarékosságnak döntő szerepe van abban, hogy a Jutaárugyár a harmadik negyedévben a tervezetten felül 1.5 százalékkal csökkentette az önköltséget. Az első osztályú áruk részarányának megnövelése, a selejt, a hulladék lehető legkisebbre való leszorítása, a gyártási eljárás következetes megtartása is mind része az anyagtakarékosságnak. A Szegedi Kéziszerszámárugyárban — bár van javulás a munkában — még mindig bajok vannak a technológiai eljáráson megtartásánál. Ennek nagyon káros és komoly következményei vannak. Nemrégiben 2322 darab zöldséges kés került a selejtbe, vált használhatatlanná, mert a kések edzésére előírt eljárást megszegték. Korábban nagy hiba volt a Kéziszerszámárugyárban, hogy a technológiai eljárások semmibevevőit nem vonták megfelelően felelősségre. Tűrték a gyártási eljárás megszegését, a drága anyag pazarlását. Szükséges a Keziszerszámárugyárban is, hogy minden termék előállítására meglegyen időiben a leghelyesebb eljárás. Ennek párosulni kell a következetes ellenőrzéssel. Akármelyik üzemben és azok üzemrészeiben, bármelyik termelési folyamatban kínálkozik lehetőség az anyaggal való takarókosságra, az önköltség csökkentésére, , a termelékenység megnövelésére. Mindezt döntő módon segíti elő az üzemi korszerűsítés, helyesebb gyártási eljárások létrehozása és gyakrrlati alkalmazása. Az üzemek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőinek napról napra törődni kell az anyagtakarékossággai, a minőség javításával, az új technika alkalmazásával. Erre kell a gyár egész kollektívájának figyelmét összpontosítani, a terv minden mutatójának teljesítésével együtt. A Szegedi Kenderfonógyárban Szép Lajos és Lacsán István újításával jelentős menynyiségű olasz kendert takarítanak meg, illetve helyettesítenek hazai nyersanyaggal. Ez egy hónap alatt 44 ezer forint megtakarítást hoz a minőség romlása nélkül. A műszakiak járjanak mindenütt legelői a helyesebb eljárások útjainak keresésében és megtalálásában. Nekik kell az anyagtakarékosság úttörőinek lenni, s ehhez kell segíteni a fizikai munkát végzőket. Általában követelmény mindezek eléréséért, hogy a szegedi üzemek műszaki értelmisége tovább növelje — és szüntelenül növelje — szakmai képzettségét. Mert itt sincs minden rendjén. Szégyen egy gyár kollektívájára, ha pazarolják az anyagot, selejtet gyártanak és gyenge minőségű árut adnak, szaporítják a hulladékot. Ne is tűrjék az üzemek kommunistái, öntudatos dolgozói az anyag felelőtlen pocsékolását. Takarékoskodjanak minden üzemben, csökkentsék az anyagköltségeket és így teljesítsék mennyiségileg a tervet. Nem feledhetjük el. hogy az ipari termékek értékének legszámottevőbb része az anyagköltség, s ebből következik: az önköltségcsökkentés legjobban célravezető módja, az anyagköltségek „leszorítása". Tegyünk ezért mindennap, s a további előrehaladásunkért takarítsunk meg forintokat. Á forradalmi műszak eseményeiből A fonoda az élre tört a Jutaárugyárban Az ifjúsági brigád nem vall szégyen?Két üzemrész, a fonoda és a szövődé művezetői régóta versenytársak a Szegedi Jutaárugyárban. Váltakozó eredmény kísérte eddig a versengést. Az utóbbi fél év alatt a szövöde szerzett magának előnyt és nem is adta át az elsőséget egészen a forradalmi műszakig. Ekkor azután megváltozott a helyzet. Kaukál Károly elvtárs, a fonoda művezetője a műszak előtti napokban az anyagkeveréssel foglalatoskodott. A nyersanyagadottság megváltozott az üzemben és a keverésnél erre keresett helyes megoldást. Foglalkoztatta az is, hogy a forradalmi műszakban meg kell előzni a versenytársat. Néhány napon át csak a kísérletezés kötötte le. Az üzemrész tervteljesítésén is meglátszott ez, mert csak 102.4 százalékot értek el. Egyszerre nem tudta megtalálni a helyes utat s emiatt több szálszakadás volt az üzemrészben. De megtalálta s erről büszkén beszélt az üzem vezetői előtt. A forradalmi műszak tervteljesítése is megmutatta, hogy a néhány napi kísérletezés milyen nagyszerűen sikerült. Fáradságos munka volt, de megérte. Az értékelésnél a versenytáblára kikerült a 111.1 százalékos napi eredmény. A szövődében persze hamar megtudták ezt. Rákapcsoltak ők is, mert nem hagyják magukat, azért verseny — a verseny. Náluk is — mint továbbfeldolgozó üzemrésznél — jelentkeztek nehézségek. Ennek áthidalása az összes szövőnőkre hárult. akik figyelmes munkájukkal iparkodnak a napi tervet teljesíteni. Már mutatkozik eredmény náluk is, de változatlanul a fonodáé az elsőség, ahol a dolgozók is szépen teljesítik vállalásukat. Takács Jenőné 115, Kardos Ilona pedig 108 százalékot teljesít. A vetülékcsévélőben Magyar Mihályné 123 százalékot ért el a forradalmi műszakban. Fodor Anna előfonós 127 és Gábor Ferencné keresztorsózó 125 százalékot ért el, jól teljesítette a vállalását. A Seprűgyár teljesítette évi tervét A Szegedi Seprűgyárban október első tíz napjában alig haladta meg a tervteljesítés a 80 százalékot. Az üzemben folyó átalakítások is hátráltatták a termelést. Miután ezzel végeztek, teljes lendülettel kezdett dolgozni mindenki, de nem tudták pótolni a három nap kiesést, csak a második dekádban. Ekkor már egyenletesen, naponta emelkedett a termelés és az október 20-i értékelésnél 137 százalék lett az eredmény. Ezzel az elmaradás is megszűnt. A forradalmi műszakot jól előkészítették az üzemben, hogy az évi terv határidő előtti teljesítéséhez ebben a versenyszakaszban előnyre tegyenek szert, ügy tervezték, hogy egy vagon azaz hétezer darab seprűt küldenek exportra terven felül. A műszak első napján próbát tettek a műszakiak, saját tájékoztatásukra, hogy lássák milyen tennivaló vár még rájuk. Értékelték az egész évi munkát, a terv teljesítését. Meglepő eredme'nyre jutottak. A forradalmi műszak első napjának eredménye hiányzott az évi terv befejezéséhez. Most már ez is megvan, de a verseny nem állt meg, tovább tart „ki ad legjobb minőségű árut" — jelszóval. A Szegedi Ecsetgyárban a díszesek ifjúsági brigádot alakítottak. A „Braun Éva" ifjúsági brigád tagjai — Domonkos Józsefné, Tckó Sándomé, Zödi Ilona és Korom Kata — vállalták, hogy november 7. tiszteletére elözö havi átlagúkra 3—3 százalékot „rádolgoznak". Vállalásukat teljesítették. Kiérdemelte az élűzem címet az Újszegedi Kender-Lenszövő Az Cjszcgedi Kender-Lenszövő kollektívája szép eredményeket ért el a harmadik negyedévben. Nagy lépést tettek előre évi szocialista kötelezettségük, vállalásuk teljesítésében. A harmadik negyedévben végzett odaadó, jó munka jutalma nem is maradt el — kiérdemelték az éliizem címet. Az önköltséget a tervezetten felül 0.17 százalékkal csökkentették. Az előírton felül 1.3 százalékkal készítettek több első osztályú árut. A szövődében növelték a vetésszámokat, több áru került le a gépekről. A gyár dolgozói élüzemavató ünnepségüket november 5-én, szombaton este 7 órakor tartják üzemük kultúrtermében. Most, a forradalmi műszak napjaiban újabb sikerekkel büszkélkedhetnek. A kritikai realizmus kérdéseit tárgyalták az irodalomtörténeti kongresszus második napján Szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében folytatta tanácskozást az irodalomtörténeti kongresszus. Az ülést az elnöklő Sötér István egyetemi tanár 'levelező tag nyitotta meg, majd ÍV. R. Scserbina egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora ! emelkedett szólásra. Tolmácsolta a Szovjetunió Tudomájnyos Akadémiája és a kongresszuson részvevő többi külföldi küldött névében — a lengyel, a cseh és a szlovák, a román és a német tudományos akadémia üdvözletét. Ezután Barta János egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa mondotta el referátumát „a kritikai realizmus a magyar irodalomban" cimmel. A referátumhoz három korreferátum hangzott el. flz Egyesült Királyság új magyarországi kovele átadta megüízóleveiéi Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán, november másodikán fogadta Leslie Alfréd Charles Fry rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság új magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Sik Endre, a külügyminiszter első helyettese. Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Marjai József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. L. A. C. Fry követ megbízólevele átadásakor a következő beszédet mondotta: „Excellenciás Uram! Van szerencsém átadni azt a levelet, amellyel felséges uralkodóm, a királynő megbízott engem, hogy rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként képviseljem a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál. Egyidejűleg tisztelettel átnyújtom elődöm, sir George Labouchere visszahívó levelét. Mélyen tudatában vagyok annak a kitüntető megtiszteltetésnek, amelyben őfelsége e megbízatással engem részesített, A legteljesebb mértékben biztosítom Excellenciádat: Feladatom ellátásában minden tőlem telhetőt megteszek. hogy hű tolmácsa legyek egyrészt őfelsége kormánya és népe, másrészt a magyar kormány és a magyar nép között. ÁUandó célom lesz, hogy ápoljam a barátság és kölcsönös megértés kapcsolatait, amelyek örvendetes módon fennálnak a két ország között, szeretném kifejezni azt a reményemet, hogy ennek megvalósítása érdekében teljes mértékben biztosítani fogják számomra az Ön kormányának és államigazgatásának tagjaival való találkozások és tanácskozások lehetőségét. Végül tisztelettel kéren Excellenciád és a népköztársaság kormányának támogatását és közreműködését magas küldetésem teljesítése során." Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Fry követ beszédére a következőkben válaszolt: „Követ Úr! Átveszem megbízólevelét, amellyel Önt felséges uralkodója, a királynő a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa mellé mint őfelsége rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét akkreditálja, valamint elődjéne.k visszahívó levelét. Jól esett hallanom követ Úr azon szavait, hogy megbízatásának egész ideje ala't tevékenysége legfőbb céljának egyrészről őfelsége kormánya és népe. másrészről a magyar kormány és magyar nép közötti kapcsolatok elmélyítését kívánja tekinteni. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti kapcsolatok további fejlesztése mindkét ország érdekeinek megfelel és egyben elősegíti a mindkét nép által annyira óhajtott egyetemes béke megszilárdításának ügyét is. A magyar nép és kormánya szívből üdvözli azokat az eredményeket, amelyek a két nép viszonyának rendezésében eddig mutatkoznak es őszinte vágya, hogy ezen eredmények alapján tovább fejlessze a két ország közti kapcsolatokat. Biztosítom önt. hogy felelősségteljes megbízatásának teljesítésében a legmesszebí>rr.enő és legőszintébb támogatásra számíthat, mind az Elnöki Tanács és a magyar kormány, mir.d magam részéről és üdvözlöm Önt körünkben." A megbízólevél átadása után a követ a kíséretében megjelent Christopher Lee Silverwood Cope követségi első titkárt. John Alexander Ralph Milman ezredes katonai attasét, Wilford Hug'n Ma itland-Walker ezredes, légügyi attasét, Clive Carruthers Clemens követségi első titkárt, miss Joan Helen Fis/i követségi másodtitkárt és miss Georgina Mavy Galbraith követségi harmadtitkárt bemutatta Dobi Ist. vánnak, az Elnöki Tanács elnökének,