Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-03 / 259. szám

öfíMfiéíüRÖRSZSG Csütörtök. 1955. november S. Mi történt q külpolitikában ? Moioíov össznémet tanács felállítását javasolta a külügyminiszteri értekezlet november 2-i ülésén Tegnap a genfi külügyminiszteri ér­tekezlet ötödik ülésén a négy kül­ügyminiszter loiytatta a napirend első pontjávfil. az európai kollektív biztonság és a német kérdés problémáival kapcsola­tos vitát. Az ülés. amelyen Pinay francia külügyminiszter elnökölt, délután három órakor kezdődött meg. Az első felszólaló Macmillan angol külügyminiszter volt, majd Dullcs mondott beszédet. Molotor szovjet külügyminiszter az ülés során .ja­vaslatot terjesztett elő az össznémet tanács megalakítására vonatkozólag. E javaslatot híreink között ismertetjük. Megállapítható, hogy a genfi külügy­miniszteri' értekezlet igen fontos szakaszá­hoz érkezett el: az álláspontok összeegyez­tetése most veszi kezdetét. A külügyminisz­terek álláspontja az első napirendi kérdés­ben ismeretessé vált: a nyugati hatalmak szerint először Németország egyesítését kell megvalósítani és csak azután lehet tár­gyalni bizonyos biztonsági garanciákról. A Szovjetunió küldöttségének véleménye sze­rint első feladat az európai biztonság felté­teleinek megteremtése, a német egység helyreállítása csak ezután következhetik. Amennyire lopikus a szovjet állásvont lé­nyege — a két világháború megmutatta, hogy e-, agresszív Németország milyen ve­szélyt jelent Európára és az egész világra —, annyira nyilvánvaló, hogy a nyugati hatalmak elképzelései az egyesített Német­országot csak mint katonai terveikbe bele­illő tényezőt veszik számításba, teljesen fi­gyelmen kívül hagyva Németország alap­vető érdekeit. A nyugati hatalmak tehát ezért ragaszkodnak mindenáron ahhoz, hogy az egyesített Németország tagja le­gyen az Északatlanti Szövetségnek. Ez a nyugati álláspont nemcsak a há­rom nyugati hatalom közvéleményének te­kintélyes része előtt nem találkozik helyes­léssel, de magában Németországban sem. Bizonyítéka ennek az a cikk is, amely a Biefeld-ben megjelenő Freie Presse című lap hasábjain megjelent. Ez a cikk éles hangnemben bírálja a nyugati hatalmak Németország északatlanti-tagságával kap­csolatos álláspontját a genfi külügyminisz­teri értekezleten. Wilheim Ingcnsand, a lap főszerkesztője, aki egyébként kifejezetten helyesel minden kapcsolatot a nyugati ha­talmakkal, elitéli a nyugati hatalmak Né­metországgal kapcsolatos politikájú)'., amely­nek célja — mint megállapítja — az, hogy Németországot megosztottságra ítélje. A cikkíró követeli, hogy Németország legyen a NATO-tól mentes, s megállapítja, hogy a nyugati hatalmak csupán olyan mérték­ben akarnak döntési szabadsátiot; biztosí­tani a németeknek, amennyi számukra hasznosnak látszik. Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára is elítélőleg nyilatkozott a nyugati hatalmak Németországgal kapcsolatos cél­jairól. Október 30-i, Milánóban mondott beszédében kijelentette, hogy a nyugati ha­talmaknak az a követetése, hogy egész Né­metországot be kell kapcsolni a Nyugat ka­tonai és politikai rendszerébe, akadályozza Németország újraegyesítését. Nenni hang­súlyozta: gyökeresen meg kell változtatni az atlanti politikát — amelyet az olasz kor­mány feltétel nélkül támogat —, hogy elér­hető legyen a katonai tömbök megsemmisí­tése és az államok liözötti bizalom helyre­állítása. C aure francia miniszterelnök a fran­cia nemzetgyűlés ,kedd éjszakai ülésén ismét felvetette a bizalmi kérdést a kormánynak azzal a tervével összefüggés­ben, mely szerint a mostani nemzetgyűlés működését 1956 január másodikával befe­jezettnek kell tekinteni és az új választáso­kat ez év decemberének első felében kell megtartani. Mint tegnapi számunkban közöltük, a nemzetgyűlés kedden 265 szavazattal 239 ellenében az arányos választások elve mel­lett foglalt állást. Faure miniszterelnök módosító levelét, amelyben új választási módszert terjesztett elő. a nemzetgyűlés vá­lasztásügyi bizottsága elutasította. A nem­zetgyűlés 459 szavazattál 145 ellenében ugyancsak elutasította Faure, javaslatát. Bár a kormány az arányos választás elvével nem ért egyet, a bizalmi szavazás, amelvre szerdáról csütörtökre virradó éjszaka kerül sor, csak a választás időpontjának kitűzé­sében szavaz, a választási módszerről pedig később dönt. feltehetően ugyancsak bizalmi szavazás formájában. A párt szerepe a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban 4 szovjet kormány javaslata az össznémet tanács megalakítasára Genf (MTI). A külügymi­niszterek értekezletének szer­dai 5. ülésén V. M. Molotov javaslatot terjesztett elő össz­német tanács megalakítására vonatkozólag. A javaslat így hangzik: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kül­ügyminiszterei attól a törek­véstől vezérelve, hogy elősegít­sék a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti mindenirányú együttműködés kifejlődését, valamint a .német kérdés megoldásához és a Né­metország szabad választások útján való újraegyesítéséhez szükséges előfeltételek megte­remtését, a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biz­tonság érdekeinek megfelelően a következőket jelentik ki: A jelenlegi viszonyok kőzött, amikor a német népnek nincs lehetősége arra, hogy egységes államban éljen, egyre szüksé­gesebbé válik a Német Demo­kratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság együttműködésének kialakítása, ami megkönnyítené Németor­szág nemzeti újraegyesítése feladatának megoldását. Ezt a célt szolgálná, ha a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság megállapodás útján össz­német szervet létesítene, amely összehangolná a német nép po­litikai, gazdasági és kulturális élete terén kifejtett erőfeszíté­seit, valamint azt a tevékenysé­güket is, amelyet más álla­mokkal együttműködve a béke ügyének megszilárdítása érde­kében végeznek. A német nép ilyen képvise­leti szerve lehetne az összné­' met tanács, amelyet a követke­| z5 elvek alapján kellene meg­teremteni: 1. Az össznémet tanácsot a Német Demokratikus Köztár­I saság és a Német Szövetségi 'Köztársaság parlamentjének képviselőiből kell tanácskozó 1szervként megalakítani azon kérdések megtárgyalására, amelyek megoldásához a Né­1met Demokratikus Köz tár sa­\ súgnak és a Német Szövetségi i Köztársaságnak érdekei fűződ­nek. 2. Az össznémet tanács mel­lett a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság képvise­lőiből vegyes bizottságokat kell alakítani azon kérdések intézé­sére. amelyek a két német ál­lam közötti gazdasági és kul­turális kapcsolatokat, továbbá a német valutát, a belnémet pénzügyi elszámolásokat, a vám, a posta, a távíró, az út­vonalak, stb. ügyeit érintik. 3. Az össznémet tanács ösz­szehangolfa azon kérdéseket, amelyek a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hatá­rainak és területének védelmét biztosító alakulatok létszámá­val, fegyverzetével és elhelye­zésével függenek össze. 4. Az össznémet tanács ösz­szehangolja azon kérdéseket, amelyek a Német Demokrati­I kus Köztársaságnak és a Né­.met szövetségi Köztársaságnak I az európai biztonság megszi­' lárditását célzó intézkedések­ben való részvételével függe­nek össze és kölcsönös megál­lapodás alapján foglalkozik azokkal a kérdésekkel, ame­lyek Németország békeszerető és demokratikus államként tör­ténő újraegyesítése előfeltéte­leinek kialakításával állnak kapcsolatban. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kül­ügyminiszterei azt a reményü­ket fejezik ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kellő erőfeszítéseket tesz majd az össznémet tanács meg­teremtéséről szóló egyezmény létrehozása érdekében. Kampány indult az 0s2trák Kommunista Párt erősítésére Belgrád (MTI). A belgrádi rádió jelentése szerint a jugo­szláv fővárosban a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő polgári légiflotta fő­igazgatóság és a Jugoszláv Lé­giforgalmi Társaság között aláírták a légiforgalomra vo­natkozó egyezményt. * Varsó (TASZSZ). Egyre több lengyel emigráns tér haza. — A november 1-i lengye! la­pok jelentései szerint az el­múlt két hónap alatt több mint ezer emigráns tért vissza Fran­ciaországból. Angliából, Bel­giumból és a latinamerikai or­szágokból. Bécs (ADN). Az utóbbi he­tekben egész Ausztriában kam­pány indult az Osztrák Kom­munista Párt erősítése érdeké­ben. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága ez­zel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. ..Most, amikor a meg­szállás befejeződött, világosab­bá válnak az osztályfrontok — hangoztatja a nyilatkozat. — l-.gyre nagyobb méreteket ölt a tömegek ellenállása a reakciós intézkedésekkel és az életszín­vonalat ért támadásokkal szem­ben. Fokozódik az ellenállás azon kísérletek ellen is, hogy az or­szág kincseit, különösen a kő­olajat, kiszolgáltassák a kül­földi tőkének és így aláássák Ausztria semlegességét és füg­getlenségét. Egyre nő az elé­gedetlenség az Osztrák Szo­cialista Párt tagjai és hívei kö­rében és így nagyobb a lehető­sége annak, hogy meg lehet őket nyerni a közös harc szá­mára, Egy angol orvos különle­ges pisztolyt szerkesztett a rákos daganatok gyógyításá­ra. A pisztolynak egész vé­kony csöve van, amely be­hatol a rákos daganatba. A ravasz meghúzásakor a pisz­toly a beteg testrészébe be­lelő egy apró kapszulát, amelyben radioaktív anyag van. A lövedék a daganat legmélyén bocsátja ki élet­mentő sugarait, OROSZORSZÁGBAN 1917 október 25-én (november 7-én) a bolsevik párt vezeté­sével győzött a szocialista forradalom. A forradalom győzelme szempontjából rend­kívül nagyjelentőségű volt az a tény, hogy ezt a forradal­mat a harcban megedzett, forradalmi elmélettel rendel­kező kommunista párt ve­zette és irányította. A mun­kásmozgalom tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kom­munista párt nélkül nem le­hetséges a szocialista forra­dalom győzelme. Ezt bizo­nyítja az 1871-es francia pro­letárforradalom bukása, de az első magyar proletárforra­dalom (1919) bukása is. A szocialista forradalom nem kisebb feladatot tűz maga elé, mint: a termelőeszközök m'ndennemii magántulajdo­nának felszámolását, az em­ber ember által való kizsák­mányolásának megszünteté­sét, azaz a termelési eszkö­j zök társadalmi tulajdonán I alapuló szocialista termelési I mód létrehozását. E felada­! tok történelmet formáló nagysága szükségszerűvé te­szi a bonyolult helyzetben is tájékozódni tudó. tudományos elmélettel rendelkező kom­munista párt létét és vezető szerepét. Oroszországban lé­tezett ilyen párt! Ennek a pártnak nehéz körülmények között, nehéz feladatokat kel­lett megoldania. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtt Orosz­országban sajátos helyzet volt. 1917 februárjában meg­döntötték a cári önkényural­mat, győzött a burzsoá de­mokratikus forradalom. A forradalom, elsősorban az 1905-ös tapasztalatok alap­ján a bolsevik párt által élet­re hívott Munkás- és Kato­naküdöttek Szovjetjére tá­maszkodott. Azonban a mun­káshatalom szervei a szovje­tek, az eszerek és mensevi­kek befolyása alá kerültek. Az eszerek és mensevikek pártjai viszont (a kispolgár­ság és a kulákság pártjai! mindenáron a forradalom visszafejlesztésén mesterked­tek. Elárulták a forradal­mat, a munkások és parasz­tok által kivívott hatalmat átadták az Ideiglenes Kor­mány által képviselt bur­zsoáziának. Hymodon a feb­ruári forradalom eredménye­képpen kettős hatalom jött létre Oroszországban: a bur­zsoázia hatalma, amelyet a burzsoá Ideiglenes Kormánv képviselt, s a nroletáriátus és a parasztság hatalma ame­lyet a Munkás- és Katona­küldöttek Szovjetje képvi­selt. HOGY ILYEN HELYZET alakulhatott ki Oroszország­ban a februári forradalom győzelme után, annak első­sorban az volt az oka, hogy ebben az időben Oroszország a legkispolgáribb ország volt, hogy a politikában járatlan kispolgárok, sőt még a mun­kások nagy tömegei is meg­részegedtek a forradalom el­ső sikereitől, és megtévesz­tették őket az eszerek és mensevikek nagyhangú frá­zisai. Hozzájárult ehhez az a tény is, hogy ebben az idő­ben a bolsevik párt vezetői (Lenin és Sztálin) emigrá­cióban voltak. A kialakult bonyolult helyzet közve'.le­nül a forradalom továbbvite­lét veszélyeztette. Ilyen kö­rülmények között, csak a bol­sevik párt volt képes eliga­zodni, csak a bolsevik párt tudta a megkezdett forradal­ma* tovább vinni. A bolsevik pártnak meg kellett magyaráznia a mun­kás és katona tömegeknek, hogy a forradalmat tovább kell fejleszteni, hogy a forra­dalom győzelmét elsősorban a burzsoá Ideiglenes Kor­mány, valamint a megalkuvó eszerek és mensevikek aka­dályozzák. Meg kellett sza­badítani a szovjeteket az eszerek és mensevikek befo­lyásától. A bolsevik pártnak meg kellett birkóznia azzal a feladattal is, hogy az impe­rialista érdekeket védelmező hadsereg többségét a forra­dalom oldalára állítsa. A párt ezen feladatok megvaló­sítása során kezdett hozzá a Szocialista Forradalom elő­készítéséhez, illetve kivívá­sához. A Szocialista Forradalom előkészítése szempontjából történelmi jelentőségű volta Bolsevik Párt Áprilisi Kon­ferenciája és a párt VI. kong­resszusa. A párt említett konferenciája a lenini ápri­lisi tézisek alapján kidol­gozta a szocialista forrada­lom győzelmének ú.i irányvo­nalát. Az Áprilisi Konferen­cia a februári forradalom győzelme után kialakult helyzetnek megfelelően a szocialista forradalom vi­szonylag békés fejlődési irányvonalát jelölte ki. Az új irányvonal természetesen fel­tételezte a kettős hatalom lé­tét és azt, hogy a fegyver a nép kezében volt. A forrada­lom viszonylag békés fejlő­désének irányvonalát a párt legközelebbi feladatát tük­röző »Mir,don hatalmat a szovjeteknek!" jelszó fe­jezte ki. AZ ÁPRILISI KONFE­RENCIA határozata alapján kezdte meg a bolsevik párt a harcot a szocialista forrada­lom győzelemre viteléért. A pártnak azt a törekvését, hogy a szocialista forradal­] mat a nép érdekeinek meg­felelően, nagyobb véráldoza­tok nélkül vívja ki az orosz­proletáriátus — a párt veze­tésével — azt elsősorban a mensevikek és az eszerek akadályozták meg. A júniusi —júliusi események (meg­szűnt a kettős hatalom, min­den hatalom a burzsoá Ide­iglenes Kormány kezébe ment át és a szovjetek to­vábbra is az eszerek és men­sevikek vezetése alatt állot­tak), megmutatták, hogy a szocialista forradalmat a munkásosztály és a dolgozó parasztság csakis fegyveres úton vívhatja ki. A fegyveres felkelést volt hivatva előkészíteni a bolse­vikok pártjának VI. kong­resszusa (1917 — július— augusztus). A VI. kongresz­szus kidolgozta a fegyveres felkelés legfontosabb kérdé­seit. Ugyanakkor elítélte a trockistáknak azt a nézetét, amely lehetetlennek tartotta a szocialista forradalom győ­zelmét Oroszországban. A kongresszus kidolgozta a szocialista forradalom győ­zelmét meghatározó legfon­tosabb alapelveket, melyek közül a fegyveres felkelés szempontjából döntő jelentő­séggel bírtak a következők: 1. a fegyveres felkelést a proletáriátus többségé"1*: aktív támogatásával kell l véghezvinni. i 2. meg kell nyerni a íegy" veres felkeléshez a katona­ság többségét. 3. a fegyveres felkelést túlerővel, a legfontosabb he­lyeken, a legalkalmasabb időben kell megkezdeni. A bolsevik párt a VI. kongresszus határozatai alapján előkészítette és győ­zelemre vitte a fegyveres | felkelést 1917 októberében. Mi tette képessé a bolse­vik pártot arra, hogy elő­készíthette-a világ első ered­ményes szocialista forradal­mát? Először az, hogy tudomá­nyos elmélettel rendelkezik, olyan elmélettel, amely a társadalom fejlődésének ob­jektív törvényeire támaszko­dik. Ez az elmélet a mar­xizmus—leninizmus. A kom­munista párt minden tevé­kenységét a marxizmus—le­ninizmus elmélete vezérli. Ez az elmélet lehetővé teszi a párt számára a bonyolult helyzetekben való tájékozó­dást. lehetővé teszi a dolgozó nép nagyobb tévedések nél­kül való vezetését. Csak a j marxizmus—leninizmus el­! mélete képes a fejlődés tör­| vényeit a valóságnak megfe­lelően feltárni és az emberi társadalom további fejlődé­sének távlatait tudományos pontossággal megmutatni. A párt a marxizmus—leniniz­mus elméletének birtokában képes nemcsak a múltat és a jelent helyesen értékelni, de a további fejlődést is elő­re látni. A tudományos jövő­belátás nagyszerű példáiát látjuk a bolsevik párt VI. kongresszusán. A párt VI. kongresszusán Sztálin elv­társ a szocializmus győzel­mével kapcsolatban ezeket mondja: „nincs kizárva az a lehetőség, hogy éppen Orosz­ország lesz az az ország, amely utat tör a szocializ­mushoz ... El kell vetni azt az elavult felfogást, hogy csak Európa mutathat ne­künk utat". MÁSODSZOR a kommu­nista párt politikája mindig a néptömegek létszükségle­teiből indul ki. Ezért mond­hatjuk, hogy a kommunista párt a nép pártja. Ezért van az. hogy politikáját a széles néptömegek támogatják. A kommunista párt egyesíti a marxizmus—leninizmus for­radalmi elméletét a széles néptömegek forradalmi har­cával. Ebben van a kommunista párt erejének legyözhetetlen­sége. Rácz János tanársegéd Naponta 23 ezerrel több Koboz gyufa A Szegedi Gyufagyárban november hónapban napon­ként 23 ezer doboz gyufával készítenek többet, mint az előző hónapban. Ez arra kész­tette az üzem vezetőit, hogy a töltőben és cimkézőben több gépet állítsanak ter­melő munkába. Ezt meg is oldották, s az üzem az első zökkenők után teljesíti ter­vét. Különösen olyan dolgo­zók tűnnek ki a forradalmi műszakban, akik azelőtt a legjobbak között sohasem szerepeltek. Lipták Jánosné a beldoboz osztályon dologzik. Régebbi eredménye egyszer sem haladta meg a 110 szá­zalékot. Jelenleg már elérte a 120 százalékot. Varga Józsefné a cimkéző­ben gépvezető, brigádjának tagjaival a forradalmi mű­szakban is megmutatták, mit tudnak. Az előző 118 százalékos átlageredményü­ket most 122 százalékra nö­velték. A magasabb ered­mény titka az. hogy a Var­ga-brigád mind az öt tagja alaposan megszervezett mun­kával használja ki a 8 órai munkaidőt. Telefon SS - SS — Halló: 3.5—35. Délmagyarország szerkesztősége? Igen. — Bürgés Mihály né vagyok, a Szegedi Kenderfonó­gyárból. Elvtársak, türhetetle nül rossz c Délmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat főztje. Üzemünkben körülbelül 200 dolgozó ebédel onnan, az egyik nap is az ebéd gulyásleves és túrós-bukta lett volna. A leves olyan silány, rossz volt, hogy dolgozóink nem tudták megenni. Ne is beszéljek a tú­rós-buktáról. Nem volt megsü Ive és nem is jutott minden dolgozónak. Kérem az elvtársa kat, hívják fel a vállalat fi­gyelmét, hogy javítsák meg a minőséget. * Pár nappal előbb Papós Béla elvtárs, a Szegedi Hang­szerkészítő Vállalat Üzemi Bizottságának elnöke jelentette a szerkesztőségünknek, hogy napok óta rossz a Délmagyar­otszági Üzemélelmezési Vállalat által elkészített étel. Pél­dául október 25-én a káposztás tészta olyan rossz volt, hogy a dolgozók nem tudták megenni. # Halló, Üzemélelmezési Vállalat? Itt a 35—35. Így nyilvánosan tolmácsoljuk a dolgozók kérését, sürgősen javít­ság meg főztjük minőségét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom