Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

QELM9GYHR0RSZB6 Szerda, 1955. november 10. (Folytatás az első oldalról). társadalmi és gazdasági rend­szerünk fejlettebb, mint a kapitalistáké. Meggyőződé­sünk, hogy szocialista ipa­runk. dicső munkásosztá­lyunk, műszaki értelmisé­günk sikeresen birkózik meg az előttünk álló feladatokkal. — Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradéktalanul teljesítsük a Központi Veze­tőség november 9—12-í ülé­sének határozatát, a magyar ipar fejlesztésének ezt a nagyjelentőségű harci pro­gramját. (Nagy taps.) — Tisztelt Országgyűlés! — Népgazdaságunk vezető éga, az ipar mellett fölöttébb j tették" a"'kukoiteát. Sokan nagy jelentősége van hazánk- ' ynost is lassan végzik az őszi ban a mezogardasagi terme- betakarítási munkákat, kés­lés fejlesztésének. j lékednek a vetéssel és az őszi — A Kozponti Vezetőség mélyszántással, ez év juniusi határozatának ! A kenyérgabonavetés - a zetiek és egyénileg gazdálko- géig mintegy 50 000 új belépő l ugyanakkor biztosítani azt is, dók egyaránt — méginkább család lesz és a terfnelőszö- hogy az egyénileg gazdálkodó érdekeltté váltak termelésük vetkezetek szántóterülete növelésében, vagyis abban, hozzávetőleg 200 000 kataszt­hogy jobb munkával, új mód- , rális holddal fog növekedni szerek alkalmazásával többet és olcsóbban termeljenek. Egyre nagyobb azoknak a I dolgozó parasztoknak a szá- j ma — elsősorban a termelő- ; szövetkezetekben —, akik i nagy lelkesedéssel keresik az új módszereket, amelyekkel nagyobb termést lehet elérni. Vannak azonban olyanok is, akik elhanyagolják a mező­gazdasági munkák időbeni el­végzését. Sokan például eb­ben az évben is őszi szántás helyett tavaszi szántásba ve­megfelelően a Miniszterta­nács egyik legfontosabb fel­adatának olyan intézkedések megtételét tekintette, ame­lyek nagymértékben fellendí­tik a mezőgazdasági terme­lést és egyben elősegítik a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. E cél érdeltében tovább fejlesztettük gépállo­másainkat. Már ebben az év­ben nagy területen, mintegy 160 000 kat holdon alkalmaz­tuk a vegyszeres gyomirtást. Dolgosé parasztjainkat bő­séggel elláttuk réagáliccat kisgépekkel, olyan cikkek­kel, amelyekben az elmúlt években nem egyszer hi­ány volt. Mezőgazdaságunk fejlesz­tése érdekében meggyorsítot­tuk kazincbarcikai új műtrá­gyagyárunk építését. A gyár évente mintegy 220 000 tonna nitrogénműtrágyát fog ter­melni. E nitrogénmennyiség felhasználása révén várható egyévi mezőgazdasági ter­méktöbblet kenyérgabona ér­tékben kifejezve fővárosunk lakosságának közel kétévi kenyér- és lisztszükségletét biztosítja. A kormány intézkedései következtében a dolgozó pa­rasztság — termelőszövetke­jüvő évi kenyerünk biztosí­tása — nemcsak az egyes dolgozó parasztoknak és egyes termelőszövetkezetek­nek az ügye. hanem országos ügy, ezért a Minisztertanács felszólít minden dolgozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot a kenyérgabona vetéstervek maradéktalan teljesítésére. Bízunk abban, hogy az idei rendkívüli ősz ellenére is minden termelő, minden köz­ség maradéktalanul eleget tesz ennek a kötelezettségé­nek. Annál is inkább bízhatunk ebben, mert a dolgozó pa­rasztság döntő többsége eb­ben az évben szorgalommal és becsülettel tett eleget a termelésben, a beadásban és az adózásban reá háruld kö­telezettségeknek; Enged jék meg, hogy a kor­mány nevében köszönetet mondjak a termelésben élen­járó, az állampolgári kötele­zettségüket becsületesen tel­jessítő termelőszövetkezetek tagjainak, egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztoknak, az állami gazdaságok és gép­állomások kiváló dolgozói­nak. (Hosszantartó, lelkes taps.) Ezzel szemben már október végéig 50.000 család lépett be a termelőszövetkezetek­be, s területük 320.000 ka­tasztrális holddal, benne 267.000 katasztrális hold szántóterülettel növekedett. — A Minisztertanács fon­tos feladatának tartja, hogy •továbbra is szervezeti és gaz­dasági intézkedésekkel meg­könnyítse az új és a megnö­vekedett termelőszövetkeze­teknek kezdeti nehézségeik leküzdését és a hibák kijaví­tását. Így a termelöszövetke- I zetek olyan beruházásait, amelyekkel gazdálkodásuk ' üzemi alapjait rakják le, az . állam 20 év alatt visszatéri- j tendő hosszúlejáratú hitellel ! támogatja. — Segíteni a termelőszö- i vetkezeti parasztokat. de' dolgozó paraszt — aki még nem szánta rá magát a szö­vetkezeti életre — megkap­jon mindent, a termeléshez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mezőgazdasági termelésben, ez a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a mezőgazda­ság egészséges alapon tör­ténő szocialista átszervezésé­nek egyik legfontosabb alap­elve. Az ország felemelkedé­sének érdekében ennek meg­valósításét népi demokrati­kus kormányunk egyik leg­fontosabb kötelességének tartja. Szakadatlanul és szívósan dolgozunk azért, hogy a párt által mutatott helyes úton megteremtsük a szo­cialista város után a szo­cialista falut és a fejlett szocialista ipar mellé fel­zárkóztassuk a fejlett szo­cialista mezőgazdaságot. \t 1956-os népgazdasági íerv jelentős feladatai Mezőgazdasági termelésünknek tovább kell fejlődnie Tisztelt Országgyűlés! Bár mezőgazdasági terme-' lésünk tagadhatatlanul fej­lődött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mezőgazdaság fejlődésének, üteme elmarad az iparétól és mert a mezőgazdaság még riem tudja megfelelően kielé­gíteni a mezőgazdasági ter­mékekben mutatkozó növek­vő szükségletet. Az ipar jelentősége a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tésében — a gépesítés ered­ményeként — e termelési év­ben sokkal inkább megmu­tatkozott mint eddig bármi­kor. A termelőszövetkezetek ter­mésátlaga a folyó évben báaából már 19 százalók­kal, rozsból 25.4 százalék­kaik ősei árpából 10.2 szá­zalékkal haladta meg az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok termésátla­gait A gépesítés főlényét és dia­dalát bizonyítja az a tény ls, hogy a géppel végzett őszi mélyszántásba vetett kuko­rica idejében beérett és bő termést adott, a kedvezőtlen időjárás ellenére és az egyéni kisparaszti gazdaságok tava­szi szántásba vetett és későn érő kukoricájával szemben. Meg kell állapítanunk, hogy a munkaigényes terme­lési folyamatokban, igy a nö­A jövő évben hazai gyár­tású vegyianyagokkal mint­egy hatszázezer kat holdon kívánjuk elvégezni a gyom­irtást az őszi ós a tavaszi ka­lászosok vetésterületein. Jó eredményt igér a kukorica gyomnövényeinek vegyszeres gyomirtása is« A magyar kormány a szo­cialista iparosítás eredmé­nyeire támaszkodva el kí­vánja érni, hogy a magyar mezőgazdaság túlszárnyalja a felszabadulás előtti leg­magasabb termelési színvo­nalat és az egy főre ós egy hektárra eső termelési ér­ték elérje a hazánkhoz ha­sonló természeti adottsá­gokkal rendelkező fejlett országokét. — A mezőgazdaság fej­lesztése érdekében gyorsab­ban kell előrehaladnunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a tech­nika jelenlegi színvonalán a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek egy-két év alatt le tudják gyűrni a kezdeti akadályokat. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás, fölé­nyét, a munka magasabb ter­melékenységét mutatja, hogy termelőszövetkezeteinkben már a múlt évben a közös és háztáji gazdaságból szárma­zó egy családra eső összes termelési érték mintegy 34 — Tisztelt Országgyűlés! A kormány ezeknek az iparban és a mezőgazdaság­ban előttünk álló feladatok­nak figyelembevételével dol­gozta ki az 1956-os népgazda­sági tervet, amelyet az or­szággyűlés külön napirendi pontként megtárgyal. Az 1956-os népgazdasági terv föladatul tűzi ki a nemzeti jövedelem 6,2 százalékos nö­velését. amelyet úgy érhe­tünk el. hogy az ipari terme­lést ez évihez képest 6. ezen belül a minisztériumi ipar termelését 6,8 százalékkal, a mezőgazdasági termelést pe­dig mintegy 3 százalékkal emeljük. Az országgyűlés elé terjesz­tett tervjavaslatban célul kitű­zött feladatok végrehajtásával megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv végrehaj­tásához. Tisztelt Országgyűlési — A Minisztertanácsot va­lamennyi intézkedésénél az a cél vezette, hogy a népjólét emeléséhez szilárd alapot te­remtsen. A népjólét növekedésével együtt olyan színvonalon akarjuk tartani beruházá­sainkat, amely lehetőséget ad az Ipar és a mezőgazda­ság gyors fejlesztésére. Éljünk jobban, de ne úgy, hogy megegyük és feléljük a jövőn­ket — Országunkban a népjólét fellendítésének egyik sarkala­tos előfeltétele a lakosság za­vartalan ellátása mezőgazdasá­gi termékekkel. 'A mezőgazdasági termékek kötelező begyűjtéséből szár­mazó mennyiségek az ország lakosságának zavartalan ellá­tását és a mezőgazdasági ter­mékek tervezett kivitelét nem biztosítják. Szükséges, hogy az állam kezében a kötelező be­gyűjtéssel biztosított mennyi­ségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej és más fontos élelmiszeripart és mezőgazda­sági termek álljon rendelke­zésre. A helyzet láttán kormányunk a _ mezőgazdasági termékek ál­lami szabadfelvásárlási rend­szerén keresztül széleskörű in­tézkedéseket foganatosított a lakosság zavartalan ellátása és a tervezett mezőgazdasági kivitel biztosítása érdekében. A dolgozó parasztság a sza­badfelvásárlás keretében az ál­lamnak eladott mezőgazdasági termékeiért olyan összegeket kap, amelyek a termelés fo­kozására, új, eddig nem alkal dig tőbb mint 540.000 hízott­sertést kötöttünk le, azaz há­romszor annyit, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Az élelmiszerellátás terén ez évben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet. Átmeneti ne­hézségek jelentkeznek a zsírel­látásban is. Enyhítésére jelen­tősebb mennyiségű étolajat hoztunk forgalomba. A szerződéses hizlalás számszerű növekedése le­hetőséget fog adni az ál­lamnak arra, hogy fokoza­tosan javítsa a városok el­látását sertéshússal, zsír­ral és különböző hústermé­kekkel. Megfelelő mennyiségű és mi­nőségű és- a tavalyinál ol­csóbb zöldség állt és áll a la­kosság rendelkezésére. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy zöldségkereskedelmünk­ben még mindig sók a bürok­ratikus vonás, nagyon drága a szállítás, sok a romlás, ami indokolatlanul drágítja a vá­rosokban a zöldségtermékek árát. — Az idei jó gyümölcstermés lehetővé tette, hogy a városok lakossága nagy mennyiségben és olcsón jusson gyümölcshöz. — Komoly javulás van a la­kosság ipari termékkel való ellátásában is, amely egy-két cikktől eltekintve úgyszólván zavartalan. Az állam jelentős mennyiségű ipari árukészlettel rendelkezik. Á szocialista ke­reskedelemben lévő készletek ez év október 1-én 12 milliárd forintot tettek kl. — iz életszínvonal alakulá­sában igen nagy jelentőségű a lakáshelyzet. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy ipari városokban, nem kielégítő és még sok ezer dol­gozó család él rossz lakáskö­rülmények között Budapesten. Miskolcon, özdon és több ipari városban is. A kormány nagy erőfeszítéseket tett es tesz azért, hogy meggyorsítsa és ol­csóbbá tegye a lakásépítést. Az újonnan épülő lakások számának növelése érdekében nemcsak a' beruházások össze­gét növeljük mintegy 70 száza­lékkal, hanem csökkentjük az épülő két-háromszobás lakások számát, hogy ilymódon átme­netileg több pgyszoba-konyhás lakást építve növelni tudjuk a megépített lakások számát és hogy ilymódon minél több csa­ládot tudjunk minél rövidebb idő alatt lakáshoz juttatni. Népünk fokozódó életerejét vényápolásban, betakarítás- ezer forint volt, ugyanakkor ban, trágyázásban az elmara- az egyéni gazdaságok egy dás rendkívül nagy és ezért családra eső múlt évi átlaga súlyos felelősség terheli a nem érte el a 20 000 forintot. Kohó- és Gépipari Miniszté- Ez a különbség az előzetes riutnot, valamint a Földmű- számítások szerint a folyó év­mazott agrotechnikai éa terme- íelzi 5 természetes szaporodás lési módszerek bevezetésére örvendetes javulasa, a h.ány­velésügyi Minisztériumot. Mindenit megteszünk azért, hogy a magyar univerzál traktorok sorozatgyártását mielőbb megkezdhessük és a kísérletek meggyorsításával tökéletesítsük és tömegesen gyártsuk a kukorica-, burgo­nya-. cukorrépa-be takarító gépeket is. Gyorsabban kell leküzde­nünk elmaradottságunkat a műtrágyagyártás és felhusz­nálás terén is. Meg kell gyor­sítanunk műtrágyagyáraink ben a termelőszövetkezetek javára mintegy 10—15 száza­lékkal tovább emelkedik. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók verse­nyében az idei eredmények alapján még inkább a terme­lőszövetkezeteket illeti a ba­bér. (Nagy taps.) — Dolgozó parasztságunk látva a termelőszövetkezetek javuló gazdálkodását, egyre inkább magáévá teszi a be­lépés gondolatát. Ezt bizo­nyítja a termelőszövetkezeti kapacitásának kibővítését és j mozgalmunk fejlődésének új műtrágyagyárat is kell lé- lendülete. Júniusban arra tesitem. i számítottunk, hogy ez év vé_iber 30.-ig történő átadásra ed­ösztönöznek, gazdaságossá te­szik a többletmunkát. Gondoljunk csak arra, hogy az állami szabadfelvásárlás keretében a búzáért 280, a kukoricáért pedig 240 fo­rintot ad az állam, tehát lényegesen többet, mint amennyi a dolgozó paraszt­ság termelési költsége. Az állami szabadfelvásárlás rendszere ebben sz évben je­lentős sikereket hozott. Míg tavaly a begyűjtésen felül alig 3000 vagon kenyérgabonát vá­sároltunk fel, az idén az első 10 hónapban 28.000 vagont vá­sároltunk. — Nem kisebbek az ered­mények a sertéshizlalási szer­ződéskötésnél sem. Ez év ok­tóber 1-től a jövő év szeptem­betegséjek megszüntetése, é a tbc-s megbetegedések Jelen­tős csökkenése. Kórházi hálózatunk nagy­arányú fejlesztését folytatva már ez év első felében újabb 1500 kórházi ágyat állítottunk be. Folytatni kívánjuk ez irá­nyú erőfeszítésünket és 1956­ban is jelentős fejlesztést ter­vezünk. A nép jólétéhez, az élet meg­szépítéséhez — és mindazoknak a feladatoknak a végrehajtásá­hoz, amelyekről eddig szó volt — elválaszthatatlanul hozzá­tartozik a dolgozók tudásának, ismeretkörének sokoldalú bő­vítése, kultúrájának állandó nö­velése. Az oktatás helyzetéről szól­va megállapította, hogy okta­tásunk legfőbb hibája az, hogy (tanterveink nem veszik eléggé figyelembe a gyakorlati élet | követelményeit. Az érettségi­izctt, de tovább nem tanulók problémája élesen felvetette gimnáziumi képzésünk tartal­mának és egész középiskolai rendszerünknek 'a hiányossá­gait. Az általános iskola, de különösen a gimnáziumok és technikumok tanterveinek kidol­gozásánál már fokozottan fi­gyelembe vesszük a politechni­kai oktatás követelményeit. Ennek megvalósítása lehe­tővé teszi, hogjrifjúságunk tájékozott legyen a modern nagyüzemi, ipari éa mező­gazdasági termelés alap­vető folyamatainak kérdé­seiben. s megszerezze a legfontosabb munkaeszkö­zök használatához szüksé­ges készségeket. A Minisztertanács a közokta­tásügy dolgozói iránti megbe­csülést juttatta kifejezésre, ami­kor ez év nyarán az óvónők, tanítók és tanárok fizetését fel­. emelte. KnlfnráliN életünk fejlődése Egész kulturális életünk a legszorosabb összefüggésben van irodalmunkkal. A felszabadulás óte sok ki­váló írói mű, regény, vers, el­beszélés, színdarab látott nap­világot. A munkásosztály és az egész magyar nép igényei azonban megnövekedtek az Írókkal szemben, amelyeket ezek még csak kis részben elé­gítenek ki. A munkásosztály, a dolgo­zó nép azt várja íróinktól, hogy színvonalas művek­ben, elsősorban a máról ír­janak. adjanak bátorítást a szocializmus építésében előttünk álló feladatok el­végzéséhez. Lelkesítsék dolgozóinkat jobb munkára, a nehézségek leküz­désére, járuljanak hozzá, hogy a dolgozók egymáshoz való vi­szonyát egyre inkább a szocia­lista emberiesség és egymás megbecsülése jellemezze. Kor­mányunk minden erejével se­gíti és támogatja azokat a mű­vészeket és írókét, akik tehet­ségüket a szocialista társada­lom építésének szolgálatába állítják. Hegedűs elvtárs ezután a tudomány eredményeiről szólt és megállapította: A tudontóny megbecsülését nem lehet csupán a költség­vetés számain keresztül érté­kelni. Ehhez elválaszthatatla­nul hozzátartozik az is, hogy állami szerveink vezetői és dolgozói felhasználják e mun­kájukban a tudomány vívmá­nyait Tisztelt Képviselő Elvtársaki Azoknak a feladatoknak a si­keres elvégzéséhez, amelyek a népgazdaság, a kultúra és a tudomány területén előttünk állnak, tovább kell erősítenünk népi államunkat. Erősítenünk kell szocialista hazánk külső és belső biztonságát szolgáló szerveinket: a néphadsereget, az államvédelmi és rendőri szerveket is. Tovább kell javítanunk az állami munkát, államszerveze­tünk minden láncszemében. Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, de ugyan­akkor tovább erősítjük a köz­ponti vezetést is. Egyre gyakrabban találko­zunk olyan esetekkel, ami­kor egyes végrehajtó bizott­ságok és más állami szervek megsértik a szocialista törvé­nyességet. Mér eddig Ls eltá­volítottunk egynéhány t.a­nácsfunkcionáriust, aki meg­sértette a szocialista törvé­nyességet Nem tűrtük és a jövőben sem fogjuk megtűrni ál­lamapparátusunkban az önkényeskedő, törvényein­ket és rendeleteinket meg­szegő elemeket. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a letűnt úri Ma­gyarország különböző rendű és rangú képviselői, az osz­tályellenség, elsősorban a kulákok közül, számosan tá­madják államj és társadalmi rendszerünket A szocialista törvényesség azonban megkö­veteli, hogy másképpen bí­ráljuk el azoknak a dolgo­zóknak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dol­goztak. de valamilyen kisebb jelentőségű ügyben egy ízben megsértették a népi demok­rácia rendelkezéseit. Ügyészi szerveink és bíróságaink egy része nem tesz elég különb­séget az ilyen kisebb jelentő­ségű, tehát a társadalom szempontjából kevésbé veszé­lyes ügyek és a megrögzött bűnözök, illetve a népi de­mokráciánkkal szembenálló, tudatos, osztályidegen, ellen­séges elemeknek a társadal­mat súlyosan veszélyeztető bűntettei között. Változtatni akarunk ezen a helyzeten. Ezért a Miniszter­tanács törvénytervezetet ké­szül beterjeszteni az ország­gyűlés, illetve az Elnöki Ta­nács elé a járási, városi és községi tanácsok mellett mű­ködő szabálysértési bizottsá­gok felállításáról, amelyek felhatalmazást kapnának ar­ra, hogy a jelenlegi szabálysértési ügyeken túl, az olyan ki­sebb jelentőségű ügyekben bírságolást alkalmazzanak, amelyekben eddig a bírósá­gok ítélkeztek. El kell érnünk, hogy a szo­cialista együttélés szabályai­nak megsértését a becsületes dolgozók jogos erkölcsi felhá­borodásának olyan légköre vegye körül, amely a tör­vénysértések csökkentéséhez vezet. Az ellenőrzési munka meg­javítása érdekében szervez­tük meg az Állami Ellenőr­zés Minisztériumát, amely a kormány központi ellenőrző szerve. Ezen túl valamennyi állami és vállalati szervünk vezetőjére is fokozott fele­lősség hárul az ellenőrzés megjavítása és eredménye­sebbé tétele terén. Külpolitikánk kérdései Tisztelt Országgyűlés! Áttérve külpolitikánk kér­déseire, mindenekelőtt szük­ségesnek tartom aláhúzni, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya külpolitikai te­vékenységét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott irányelvek és a varsói szer­ződés törvénybeiktatásakor hozott határozat alapján vé­gezte. Kapcsolataink erősödésé­nek a szoc'alista tábor vezető erejével, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval fontos állo­mása az országgyűlés mai ülése is, amelven első alka­lommal üdvözölhetjük itt ha­zánkban a magyar népi de­mokrácia törvényhozó házé­ban. a Szovjetunió Legfelső Tanácsának delegációját (nagy taps). A Magyar Népköztársaság kormányának egész tevé­kenysége, amely a népek kö­zötti bizalom és együttmű­ködés megerősítésére, a béke és biztonság biztosítására irá­nyul, mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek alapok­mányában lefektetett elvek­nek és célkitűzéseknek. Ép­pen ezért szükségesnek tart­juk erről a helyről is ismé­telten kihangsúlyozni a ma­gyar népnek azt a rég! és jo­gos kívánságát, hogy hazánk végre elfoglalhassa helyéi az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Ezután a genfi külügymi­niszteri értekezlet napirend­jén szereplő kérdésekkel fog­lalkozott Hegedűs elvtárs Beszédének befejező részé­ben többek között' a követ­kezőket mondta: — A kormány mind bel-, mind külpolitikájában olyan feladatok msgvalósi.ását tűz­te maga elé, amelyek a leg­teljesebb mértékben megfe­lelnek a magyar nép, hrzánk felemelkedése érdekének. Olyan célok ezek. amcyek­nek megvalósításáért dolgoz­ni és küzdeni felemelő és lelkesítő feladat. A Minisz­tertanács dicső munkásosz­tályunkra, országunk vezető erejére, az egyre erősödő munkás-paraszt szövetségre támaszkodva, pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja irány­mutatását követve, mindent megtesz azért, hogy a szocia­lizmus felépítése, országunk felemé'kcdése meggyorsuljon. A keddi ülést Rónai Sán­dor rekesztette be. Az or­szággyűlés szerdán délelőtt folytatja munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom