Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

VJÍAG WÖLETARJAl EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTS A G A N AK LAPJA XI. évfolyam, 268. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1955. november 15. MAI SZAMUNKBÓL: KÉTSZÁZ CSOKOR VIRÁG (2. oldal) HIBÁK, MULASZTASOK AZ ÉPÍTŐIPARI VALLALATNAL (3. oldal) AZ EGYESÜLT ALLAMOK TÁMOGATJA MAGYARORSZÁG FELVÉTELÉT AZ ENSZ-BE (3. oldal) Budapestre érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége A Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívá­sára hétfőn délután baráti látogatásra hazánkba érke­zett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. A küldöttség vezetője N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek titkára, tagjai: A. Sz. Boriszenko, J. P. Gcmcsarova, G. D. Dzsavahisvili, G. V. Jenyutin, P. P. Jermakov, A. P. Zsuravljov, L. Sz. Maí­fejeva, P. G. Moszkatov, A. A. Mjuriszep, Z. Sz. Oma­rova, N. I. Szmirnov, V. N. Titov. ' A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttségét a feri­hegyi repülőtéren ünnepélye­sen fogadták. A repülőtér épületét a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság zászlóival díszítették. A szov­jet parlamenti küldöttség tiszteletére díszőrség sorako­zott fel. A szovjet parlamenti kül­döttség fogadására megjelent a párt és a kormány több vezetője: Apró Antal. Hege­dűs András. Kovács István, Vég Béla. Jelen volt az érkezésnél Rónai Sándor. az országgyű­lés elnöke. Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára. Nagyistók József ós Vass Istvánné, az országgyűlés alelnökei. Keleti Ferenc, az országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke. Résztvett a küldöttség fo­gadtatásán Boldoczki János külügyminiszter, Miinnich Ferenc, a Magyar Népköztár­saság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J A fogadtatáson megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának és Minisz­tertanácsának több tagja. Ott volt Pongrácz Kálmán, Budapest főváros tanácsa vég­Irehajtó bizottságának elnöke, valamint a politikai, a gazdasá­gi és a kulturális élet számos vezető személyisége. A szovjet parlamenti küldött­ség fogadására megjelent J. V. Andropov, a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, s ott vol­tak a budapesti szovjet nagy­követség tagjai. Jelen volt a fogadtatásnál több budapesti diplomáciai képviselet vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő parla­menti küldöttség tagjait első­nek Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke üdvözölte. A meleg, szívélyes üdvözlé­sek után N. M. Pegov, a szov­jet parlamenti küldöttség veze­tője fogadta a díszőrség pa­rancsnokának jelentését, majd Rónai Sándor társaságában el­lépett a felsorakozott díszőrség arcéle előtt. Budapesti úttörők gyönyörű virágcsokrokat nyúj­tottak át a testvéri szovjet nép küldötteinek, majd felhangzott a szovjet és a magyar himnusz. A repülőtér díszcsarnokába lépő szovjet parlamenti kül­döttséget forró szeretettel, hosz­szantartó lelkes tapssal köszön­tötték a megjelentek, Budapest dolgozóinak több száz főnyi képviselői. Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke mondott üdvözlő be­szédet. Rónai Sándor elvtárs üdvözlő beszéde — Kedves Pegov Elvtárs! Elvtársak! Kedves Barátaink! — A Magyar Népköztársaság országgyűlése és egész dolgo­zó népünk nevében szeretettel köszöntöm önöket, akik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviseletében jöttek hazánkba. — Az önök látogatása kü­lönös öröm számunkra, mert igaz, nagy barátunk, a felsza­badító Szovjetunió képviselőit üdvözölhetjük. — A napokban ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulóját és há­lával emlékeztünk meg a nagy szovjet nép támogatásáról és arról a sokoldalú segítségről, amelyet részünkre a felszaba­dulás első napjától kezdve nyújt szocializmust építő mun­kánkhoz. A magyar népet el­téphetetlen szálak fűzik a szov­jet néphez. — A magyar nép szívében a szabadság vágya mindig ott égett, s történelme folyamán nemegyszer kísérelte meg, hogy lerázza magáról az ide­gen elnyomás jármát, hogy kiharcolja nemzeti független­ségét és szabadságát, hogy megszabaduljon a jogtalan­ságtól, a kizsákmányolástól, a szörnyű elnyomástól és szenvedéstől. Szabadsághar­cait azonban az uralkodó osztály külföldi segítséggel mindig vérbefojtotta. — 1945-ben a Szovjetunió­tól, annak dicső hadseregétől azt kaptuk, ami minden nép számára a legszentebb — a szabadságot, nemzeti függet­lenséget. — 1945-ben új korszak kez­dődött a magyar nép törté­nelmében, olyan korszak, amelyben azé lett a hatalom, az ország, annak minden kincse, aki annak jogos bir­tokosa — a dolgozó népé, s dolgozó népünk nr.n mint nap szebbé, gazdagabbá formálja országunkat és egy percig sem feledkezik meg arról, hogy a Szovjetunió nyitotta meg számára a felemelkedés útját. — A Szovjetunió segítsége és baráti támogatása tette le­hetővé, hogy munkásosztá­lyunk a dolgozó parasztság­gal szövetségben, dicső nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével sikerrel építi hazánkban a szocializ­must. Pártunkat és egész dol­gozó népünket a nagy fel­adatok megoldásában a mar­xizmus—leninizmus eszméi vezérlik. Csakis a marxizmus —leninizmus elméletének bir­tokában tudtuk elérni azokat az eredményeket, amelyekre joggal lehet büszke egész dol­gozó népünk. — Az elmúlt évtized alatt munkásosztályunk a dolgozó parasztsággal és értelmiség­gel olyan egységbe kovácso­lódott össze a párt vezetésé­vel, amely biztosítékul szol­gál arra, hogy sikerrel old­juk meg azokat a feladato­kat, amelyek a szocializmus építése terén előttünk álla­nak. A felszabadulás óta el­telt tíz esztendő eddigi tör­ténelmünk legragyogóbb fe­jezete. Ezért tölti el szívün­ket a hála és köszönet min­den eddiginél forróbb érzése a Szovjetunió népei iránt. — Annak tudatában, hogy szocializmust építő nagy munkánkaj csak békében folytathatjuk, a magyar nép minden erejével támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, amely abból a lenini alap­elvből indul ki, hogy lehetsé­ges a békés egymás mellett élés és együttműködés a kü­lönböző társadalmi és gazda­sági rendszerű államok kö­zött, az egyenjogúság és más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének be­tartásával. — Szívünk mélyéből öröm­mel üdvözöljük a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa kül­döttségének tagjait. Meggyő­ződésünk. hogy az Önök lát;>­gatása még szorosabbra fogja fűzni a szovjet és a magyar nép közötti őszinte barátsá­got és együttműködést. — Éljen és virágozzék a szovjet és a magvar nép el­téphetetlen örök barátsága! A nagy tapssal fogadott üdvözlésre N. M. Pegov. a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai Mekis József elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség november 9-12-i ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9—12-i ülésén az „Ipari terme­lésünk megjavításának és mű­szaki színvonala emelésének feladatai"-ról szóló jelentést a arra kötelezik a szocializmus 'nyunk fejlesztése bosszú éve* építését irányító pártot, hogy óta húzódik, hátráltatva ezzel politikája meghatározásánál és'a népgazdaság egyéb ágainak végrehajtásánál a népjólét _ szüntelen emelésének szüksé­' gességéből induljon ki, a terme­Politikai Bizottság nevében j lést állandóan növelje és töké Mekis József elvtárs terjesz- letesítse. A párt tehát a növek­tette elő. Az alábbiakban kivo- vő szükségletek lehető legtelje­sebb kielégítése érdekében egy natosan közöljük Mekis elvtárs előadói beszédét. Tisztelt Központi Vezetőség! Kedves elvtársak! Dolgozó népünk jogos büsz­keséggel tekint vissza azokra az eredményekre, amelyeket az el­múlt évek során hazánk szocia­lista átalakításában, népgazda­ságunk fejlesztésében elértünk. Különösen gyorsan fejlődött ezekben az évekbeli népgazda­ságunk vezető ága, az ipar. Gyáriparunk 5 év alatt olyan előrehaladást tett, amelyhez tő­kés viszonyok között — a ma­gyar iparnak 1929 és 1938 kö­zötti átlagos fejlődési ütemét alapul véve — 40 évre lett vol­na szükség. A fejlődésnek e rendkívül gyors ütemét elsősorban az tette lehetővé, hogy or­szágunkban a munkásosz­tály által vezetett forradal­mi harc eredményeként a termelőeszközök túlnyomó része a dolgozó nép tulaj­donába került, a tőkés ter­melési viszonyokat — min­denekelőtt az iparban — fokozatosan szocialista ter­melési viszonyok váltották fel. pillanatra sem hanyagolhatja el a termelőerők szakadatlan fej­lesztését. A termelőerők fej­lesztésének, az egész népgaz­daság fellendítésének kulcsa pedig a szocialista iparosítás, s ezen belül a nehézipar elsősor­ban való fejlesztése. A szocialista iparosítás volt és marad a szocializmus fel­építésének legfőbb eszköze. Ezért lépett fel pártunk Központi Vezetősége oly élesen a Központi Vezető­ség 1953 júniusi és a III. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtását elfer­dítő, az iparosítással szem­beforduló jobboldali néze­tekkel szemben. Szocialista iparunk ez évben előreláthatóan 8.2 százalékkal növeli termelését. Az egy mun­kásra jutó termelés a szocialista iparban előreláthatóan 6.1 szá­zalékkal lesz magasabb, mint 1954-ben. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát dolgozó népünk, mindenekelőtt a mun­fejlődését és versenyképessé­günket a külföldön. Mekis elvtárs ezután a szer­számgépgyártásról szólott, majd a Diesel-motorok gyártá­sának feladatairól beszélt. Ezu­tán erősáramú iparunkról be­szélt és így folytatta: A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezése növek­vő feladatokat hárít mezőgaz­dasági gépiparunkra. A mező­gazdasági gépgyártásban már vannak komoly eredményeink. A mezőgazdaság szocialista át­szervezéséhez szükséges techni­kai bázis teljes kiépítése vé­gett nagy sorozatban kell gyár­tani az 54 lóerős látnctalpas és a 25 lóerős univerzális trak­torokat és ezek összes munka­gépeit. Meg kell oldani a gabona­termelés, a kukorica- és szálastakarmány-termelcs komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. A modern technikában egy­re nagyobb szerephez jut a rá­diótechnika, a távvezérlés, az elektronika alkalmazása. Hír­adástechnikai iparunk az elmúlt évek során sokat fejlődött és több új korszerű gyártmányt alakított ki. A fejlődés azon­ban nem tartott lépést a roha­mosan növekvő követelmények­éész arra, hogy lelkes, áldozat­kész munkával az eddigieknél A szocializmus gazdasági is nagyobb feladatokat telje­alaptörvényének követelményei sítsen. Emeljük Ipari fermelé»ünk műszaki színvonalát Pegov elvtárs beszéde — Kedves Elvtársak! Ba­rátaim! — Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége nevében, amely a Magyar Népköztár­saság országgyűlésének meg­hívására érkezett az önök csodaszép fővárosába, köszö­netet mondjak a meleg, szí­vélyes fogadtatásért és forró, testvéri üdvözletünket tolmá­csoljam a magyar népnek. — őszintén örülünk, hogy meglátogathatjuk az önök or­szágát, Budapestet, Európa egyik nagymultú és egyik legszebb városát. Mai talál­kozásunk is minden szónál ékesebben beszél a szovjet és a magyar nép nagy és tartós barátságáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsé­gének látogatása újabb fé­nyes megnyilvánulása népe­ink megbonthatatlan barát­ságának. Ez a barátság az új, a ragyogó, a csodaszép jövő felépítéséért indított kö­zös harcban valósult és erő­södött meg. I — A Szovjetunió népei ro­konszenvvel és szeretettel fi­gyelik a Magyar Népköztár­saságban folyó, a szocializ­must építő munkát. A ma­gyar népnek a szocialista ál­lam megteremtésében és megszilárdításában elért si­kerei örömet okoznak min­den szovjet emjpernek, mert a szovjet emberek az önök sikereit a béke és a szocia­lizmus egész tábora közös si­kereinek tekintik. — A békés építőmunkát folytató szovjet és magyar nép egységes a háborús gyúj­togatok elleni harcban, kö­zösen küzdenek az egész vi­lág békéje megszilárdításáért, a világ népei politikai, gaz­dasági, kulturális és egyéb kapcsolatainak fejlesztéséért és elmélyítéséért. — Engedjék meg, hogy is­mételten köszönetet mondjak a meleg, szíves fogadtatásért és tiszta szívből kívánjak a magyar népnek további sike­reket a szocializmus építésé­ért és a békéért folyó harc­ban. i — Éljen a szabadságszerető magyar nép! — Éljen a szovjet és a ma­gyár nép örök, megbontha­tatlan barátsága! N. M. Pegov beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a meg­jelentek. s hosszasan éltették a szovjet és a magyar nép örök barátságát. Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke ezután bemu­tatta a szovjet parlamenti küldöttség vezetőjének a fo­gadásukra megjelent szemé­lyiségeket. A .Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége a meg­jelentek lelkes üdvözlése kö­zepette hagyta el a repülőtér épületét. Az első ötéves tervben a technika fejlesztésében is je­lentős előrehaladást értünk el. Iparunk műszaki színvonala ma lényegesen magasabb, mint a háború előtti években volt. Üj üzemeinkben általában haladó technikát valósítottunk meg. Régi üzemeink jelentékeny ré­szét továbbfejlesztettük. Mindezekben az eredmények­ben nagy része volt a szovjet tudományos és technikai ta­pasztalatok átvételének és ál­talában annak a gyümölcsöző műszaki tudományos együtt­működésnek, amely a szocialis­ta tábor országaival kialakult. Az elért eredmények ellené­re meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évek során orszá­gunkban az ipar műszaki szín­vonalának fejlődése a termelés mennyiségi növekedése mögött háttéébe szorult. Ez az elmara­dás különösen megengedhetet­len a tudomány és a technika fejlődésének jelenlegi szakaszá­ban, amikor egy új tudomá­nyos technikai és ipari forrada­lom kezdődött meg világszerte. Ezért tartotta szükségesnek pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, hogy levél­ben forduljon az ipar dolgozói­hoz és felhívja figyelmüket a technika fejlesztésére. Az ipar dolgozói lelkesedéssel tették magukévá a technikai haladás ügyét. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele nyo­mán az üzemekben, miniszté­riumokban megtartott műszaki konferenciádon százával és ez­rével tettek javaslatokat a tech­nikai haladás élőrevitelére. A javaslatok részleges megvaló­sítása már eddig is számottevő eredményt hozott. A technika kásosztály magáévá tette és kel — különösen a telefontech­nika és a korszerű alkatrész­gyártás területén. Híradástechnikánk viszony­lagos lemaradásának felszámo­lását már megkezdtük és azt erőteljesen tovább kell folytat­nunk. Külön ki kell emelni a ieleví­megvalósításának jclentő­fejlesztésének és a fejlett tech­nika gyakorlati alkalmazásának ségét, a televíziós adóberende­megg/orsítására a Miniszterta­nács az elmúlt hetekben Or­szágos Műszaki Fejlesztési Tanácsot hozott létre. Világosan látnia kell minden dolgozónak, hogy A műszaki színvonal eme­lésétől hazánk további fel­emelkedése, népünk jólété­nek fokozása, a szocializ­mus győzelmének ügye függ. Éppen ezért a legközelebbi időben fejlődésünk központi leszteni. zések és mikrohullámú össze­köttetések, a televíziós vevőké­szülékek és az ehhez szükséges képcsövek és a teljes novaicső sorozatgyártásának megszerve­zését. A termelési folyamatok mű­szerekkel való ellenőrzése a technikai haladás fontos köve­telménye. Ezért nagyüzemi mű­szeriparunkat, amely az első ötéves terv időszakában jött létre, jelentősen tovább kell fej­kérdése a termelés technikai színvonalának pmelése. A technikai színvonal emelé­sének alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesz­tése. Ahhoz, hogy az egész nép­gazdaságban a technikai fejlő­dést előre vigyük, mindenek­előtt a gépipar műszaki színvo­nalát kell emelni. Gépiparunk­ban az első ötéves terv során végbement gyorsütemű meny­nyiségi fejlődéstől technikai színvonala viszonylag elma­radt, nemcsak a haladó külföldi színvonalhoz, hanem a hazai lehetőségekhez képest is. Az egész népgazdaságban a technikai ha! ad áss csak akkor biztosíthatjuk, ha je­lentősen meggyorsítjuk az új, korszerű gépek és mű­szerek kibocsátását, ha fel­számoljuk a gyártmányok fejlesztése és az új termé­kek bevezetése körül ma még tapasztalható huzavo­nát. Mekis elvtárs ezután arról beszélt, hogy kohászati ipa­runknak jobb minőséget kell termelnie. A bányászat felada­tairól szólva elmondotta Mekis elvtárs, hogy további gépesí­téssel kell biztosítanunk növek­Számos új gépipari gyártmá-ivő szénszükségletünket. Energiatermelésünk ütemének meg kell haladnia az ipari termelés ütemét A technikai haladás egyik feltétele, hogy a villamos­energia-termelés fejlődésének üteme megelőzze az ipari ter­melés növekedésének ütemét. Ezt az első ötéves terv idején nem valósítottuk meg, bár a villamosenergia-ipar műszaki színvonalának emelésében számottevő eredményekről számolhatunk be. A technika legújabbkori fejlődésének új irányt szab az atomenergia felhasználása; Az atomfizikai tudomány fei­lődése ma már a technika minden területén érezteti ha­tását. Az atomerőművek se­gítségével történő energiater­melés és a rádióaktív izotó­< Folytatás a 2- oktalrout *

Next

/
Oldalképek
Tartalom