Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

OELMflGYflRORSZJIG QELM9GYHR0RSZB6 Szerda, 1955. november 15. Mekis József elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség november 9-124 ülésén (Folytatás az 1 oldalról.) pok alkalmazása új fellendülés forrásává válik. Az atomtechnika elterjedése világszerte gyors ütemben halad előre, s nekünk is biztosítanunk kell e technika hazat elterjesztésének feltételeit. A Szovjetunió támogatásával 1957-ben leiépül hazánkban is egy kísérleti atomreaktor. Ez lehetővé teszi a megfelelő felkészültségű káderek kiképzését és olyan tudományos és műszaki kutatások megkezdését, amelyeknek az atomenergia szélesebb területen való alkalmazását feltétlenül meg kell előzniök. A Szovjetunió nemcsak a reaktor szállításával nyújt számunkra segítséget, hanem már a múlt évtől kezdve biztosította az izotópok szállítását. s ezzel lehetővé vált a rádióaktív technika kísérleti alkalmazása a legkülönbözőbb területeken. A jövőben gondoskodni kell az izotópok alkalmazásának gyors kibővítéséről, a szükséges mérőberendezések és műszerek gyártásáról. Pártunkra és kormányunkra az a feladat vár, hogy bizotosítsa az atomtechnika alkalmazásának további feltételeit, előkészítse az atomenergia békés célokra való hasznosítását, s lehetővé tegye az első atomerőmű felépítését Magyarországon. Ezután a hazai nyersanyagok vegyipari feldolgozásáról beszélt Mekis elvtárs és elmondotta, hogy jelentősen növelnünk kell a vegyipar arányát ipari termelésünkben, \ Olcsóbb, korszerűbb építkezéseket lehet megtakarítani a gépiparban azáltal, ha csökkentjük az öntvényeknél, a kovácsolt alkatrészeknél a felesleges ráhagyást. Mekis elvtárs ezután a technológiai fegyelem megtartásának fontosságáról és a termékek minőségének problémáiról szólott. Ezután a munkaverseny-mozgalomról és az újításokról beszélt. Az iparvezetés megjavításával a technikai haladásért A szocialista iparosításban j felelősséget ruházzunk reáelért sikerekben jelentős sze- ' juk. Mégis azt tapasztaljuk, repe volt és van az ipari ter- hogy igazgatóinknak, főmérÉpítőiparunk hatalmas munkát végzett első ötéves tervünk nagy létesítményeinek építésénél. Ipari építkezéseinket általában új, fejlett nagyipari módszerekkel valósítottuk meg. Építkezéseink azonban még mindig rendkívül drágák, hosszú ideig tartanak és különösen lakásépítkezésünk nagyon korszerűtlen. Az építőipar fejlesztésének fő útja a vasbeton és más előregyártott elemek alkalmazása. és a nehéz és munkaigényes munkafolyamatok komplex gépesítése. Az építőiparban és az építőanyagiparban az anyagtakarékosségnak nagy és még ki nem használt lehetőségei vannak. Takarékoskodjunk az importanyagokkal A közszükségleti cikkeket termelő iparágakban is vannak eredmények a korszerű technika alkalmazásában. Ennek ellenére még nem használjuk fel megfelelően lehetőségeinket a könnyű- és élelmiszeripar korszerűsítésére Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a könnyűipar műszaki színvonalának emelése csak új gyárak, új berendezések létrehozásával valósítható meg. Szem elől tévesztik, hogy a könnyűipar felszerelését kis automatizálással. ellenőrző és regisztráló műszerek fokozott alkalmazásával, a mellékmunkák, a szállítás, a kézi munkák további gépesítésével nagymértékben lehet korszerűsíteni. Egész könnyűiparunk továbbfejlődésének kulcskérdése az importanyagokkal való takarékosság fokozása és ugyanabból a nyersanyagból jobb minőségű gyártmányok termelése. A hazai alapanyagok felhasználásának növelését elsősorban a műszálgyártás kifejlesztésével ée a szalmacellulóz-gyártás jelentős fokozásával kell megvalósítani; Az élelmiszeriparban szélesebb körben kell alkalmazni az új technológiai eljárásokat, így az infravörös szárítást. a gépi bőrfejtést, a gyorsdiffúziót. Ezek az eljárások a berendezések jobb kihasználását, és azonos nyersanyagból jobb minőségű termékek gyártását teszik lehetővé. Fokozni kell a termelési folyamatok műszerekkel való ellenőrzését, s a munkafolyamatok automatizálását Fokozatosan gépesítenünk kell a nehéz fizikai munkaműveleteket a sütőiparban, a cukoriparban és a malomiparban. Lakosságunk egyre növekvő szükségleteinek kielégítésére fokozni kell a háztartási munkát megkönnyítő gépek és nagyértékű kultúreikkek, így a mosógépek, a hűtőszekrények, a lemezjátszók, a magnetofonok stb. gyártását a vasiparban; Mekis elvtárs a továbbiakban vasúti közlekedésünkről beszélt majd a tudományos kutatás problémáiról szólott majd a szabványosításról a többi között a következőket mondotta: Az egyes gépelemek, alkatrészek és egyéb termékek szabványosítása, minőségének pontos előírása a technika fejlesztésének fontos feltétele. Nagyszámú szabvány készült el eddig is, de a szabványok gyakorlati alkalmazásában még nem jutottunk messzire. Az ipar vezetőinek meg kell érteniök, hogy szabványok nélkül nem lehet a műszaki színvonalat emelni, a termékek minőségét megjavítani; Az új technika bevezetésében csak úgy hozhatunk létre fordulatot, ha a • dolgozók milliós tömegei megismerik a korszerű technika és a tudomány legújabb eredményeit. Ezért egyik legfontosabb feladatunk a műszaki propaganda megjavítása. melést irányító szervek munkájának. Az Ipari minisztériumok, igazgatóságok vezetői. az ipari üzemek igazgatói eddig túlnyomó részben megoldották a ráju' bízott feladatokat és sek arra, hogy az eddigi .íél nehezebb próbát is kiállianak. Az ipar irányításában, a minisztériumok és a vállalatok munkájában azonban még komoly fogyatékosságok vannak, amelyeket feltétlenül ki kell küszöbölnünk. Évek óta harcolunk az államigazgatásban és a vállalatok munkájában is elharapózott bürokráciák ellen. A minisztériumok és egyéb központi szervek túlzottan gyámkodnak a vállalatok fe- j lett, sokszor indokolatlanul csorbítják, az igazgatók jogkörét. Az ipari üzemek vezetőit általában nem vonják be rendszeresen az ipar termelési és beruházási terveinek kidolgozásába, a vállalatok profiljának meghatározásába. Rendeletekben szabályo/.nökelnknek, akikre népgazdaságunk sokmilliós értékeit bíztuk apró-cseprő ügyekben felsőbb szervekhez kell szaladgál nlok. A rossz szokás úgy megrögződött, hogy magúik az üzemi vezetők nem élnek megfelelően azokkal a jogokkal sem, amelyek őket megilletik és sokszor akkor is felső vezetők döntését kérik, amikor erre semmi szükség nincs. Nagy lazaságok vannak a tervfegyelem terén is. A tervfegyelem lazaságához hozzájárul az is, hogy a vállalatok terveiket eddig rendszerint későn, gyakran a tervidőszak megkezdése után kapták meg. A tervfegyelem megszilárdítása végett feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok terveiket a tervidőszak előtt — időben megkapják. Mekis elvtárs ezután az anyagi érdekeltség problémáiról beszélt, s elmondotta. nek azzal ís, hogy a fiatalok számára olyan termelési fel-] adatokat adjanak, amelyek elgondolkoztatják őket, erőfeszítést követelnek tőlük, de nem haladják meg képességeiket. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű alkalmazásában nagy szerep vár a szakszervezetekre is. Különösen sokat tehetnek a szakszervezetek a műszaki propaganda megszervezésében, az élenjáró munkamódszerek és újítások elterjesztésében. A gazdasági vezetőkkel karöltve gondoskodjanak a szakmai tanfolyamok szervezéséről, neveljék a munkásokat, a mérnököket, a technikusokat, a művezetőket a technológiai fegyelem következetes betartására. Emeljék magasabb színvonalra a szocialista munkaverseny szervezését. Küzdjenek a formalizmus ellen, amely gátolja a dolgozók kezdeményezésének termelési lendületének kibontakozását. Szakszervezeteink behatóbban tanulmányozzák a dolgozók bérrendszerét, javaslataikjenek azon, hogy a nehéz és munkaigényes munkák gépesítésével a dolgozók munkakörülményei állandóan javuljanak, az üzemi vezetők a munkavédelmi Intézkedéseket betartsák, a műhelyek, az üzemek egészségesebbé váljanak. Befejezésül Mekis elvtárs összefoglalta a feladatókat. Központi Vezetőségünk jelen ül'ése hosszú időre megjelöli, kitűzi az elsőrendű célokat. Holnapi eredményeinket azonban a ma sikeres munkájával tudjuk csak megalapozni. Másfél hónap van még hátra ebből az évből, utána hozzákezdünk második ötéves tervünk megvalósításához. Ahhoz, hogy új ötéves tervünket sikerrel tudjuk elindítani, teljesíteni kell ez évi feladatainkat. Pártunk bízik abban, hogy iparunk valamennyi dolgozója megérti az ipar előtt álló feladatok jelentőségét, magáévá teszi a Központi Vezetőség által most megjelölt utat, amely a szocializmus építésének, országunk gazdasági felemelkedésének, a népjólét emelésének, tuk az igazgatók, főmérnö- el kell érnünk, hogy ne járkök, a művezetők jogkörét, hasson anyagi előnnyel feladatait, azzal a céllal, j ha valaki semmibe veszi hogy nagyobb hatáskört és l népgazdaság érdekeit az, a A mű«zakí káderekre döntő szerep vár kai, az állami szervekkel együt- dolgozó népünk anyagi és kultesen — állandóan fejlesszék turális szükségletei maximális szocialista bérrendszerünket, i kielégítésének egyedül. helyes A szakszervezetek őrköd- és járható útja. J—D Magyr Hépltfz!áms*g kormánya gápáiiomási ajándékozott a Kínai NépHöztársaságnak A Magyar Népköztársaság indították útnak a csepeli kormánya egy tíz erőgépea szabadkikötőből. Az ünnepsé' gépállomás teljes felszereié- gen résztvettek: Erdei Ferenc , sét ajándékozta a Kínai Nép- földművelésügyi miniszter, a köztársaságnak, hogy ezzel is Magyar Dolgozók Pártja elősegítse az utóbbi időben Központi Vezetősége, a MiA termelésben elért eredmények szorosan összefüggnek a káderek fejlődésével. Az elmúlt évek során a munkásosztály legjobb fiai ezrével kerültek az Ipar vezetésébé és túlnyomó többségük megállta a helyét. Megvannak azok a kádereink, akiknek segítségével az ipar előtt álló nagy feladatokat sikerrel oldhatjuk meg. A káderek kiválasztásának, elosztásának és a velük vaió foglalkozásnak azonban még számos olyan fogyatékossága van, amely gátolja megfelelő fejlődésüket. A káderek kiválasztása gyakran nem alapos megismerés és elbírálás alapján történik, és ezért túlzottan gyakori a káderek ide-oda mozgatása. zetesek sem a felelősségrevonásban, sem az elismerésben. J Sok vezető nem foglalkozik : Csillag traktorgyárból, megfelelően a káderekkel, nem segíti elő azok fejlődését. A termelésben vagy az igazgatásban dolgozó műszaki káderek képzése és továbbképzése általában rendszertelenül folyik. Különösen hiányos a termelés alsóbb parancsnoki karában dolgozó művezetők, mesterek, építésvezetők képzése és továbbképzése. Iparunk műszaki színvonala emelésében döntő szerep vár műszaki kádereinkre. elsősorban a termelés közvetlen irányítóira. Nekik kell az új technika bevezetésének élharcosaivá válniok, ehhez gyakorlatban és elméletben is tökéletesen el kell :K \Ue-Oüa IllOigaiasa. .IIIG.CI.UWI .u rí I Sokszor nem vagyunk követke- j sajátítaniuk az új technikát. Legyenek a pártszervezetek a techni ka fejlesztéséért folyó harc hajtóerői Aknázzuk kl jobban a termelékenység növelésének, a termékek önköltsége csökkentésének tartalékait Az első ötéves terv időszakában a termelékenység növekedése a magyar iparban sokkal gyorsabb volt, mint ugyanezen idő alatt általában a tőkés országokban. A második ötéves terv időszakéban még fokozottabb jelentőséget nyer a termelékenység emelése, mivel u; munkaerők munkába állítására csak igen korlátozott lehetőségek vannak. Mekis elvtárs ezután a gépek jobb kihasználásának jelentőségéről szólott, majd beszélt a munkafegyelemről es a munkások szakmai továbbképzéséről: A műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága, a munkaerők és a gépek rossz kihasználása és különösen az anyagpazarlás következtében a termelés önköltsége — noha ez év során csökkent — még mindig rendkívül magas. Az 1955. évi önköltségcsökkentés tervét a legtöbb iparágban előreláthatóan — teljesítjük. őszintén meg kell azonban mondanunk, hogy aj^t.éwi önköltségcsökkentés! tervek nem állították túlzottan nagy feladat elé a minisztériumok és az üzemek dolgozóit. A magyai- iparban a termékek költségének csaknem 65 százaléka anyagköltség, de vannak olyan iparágak is, például: a textilipar, ahol ez a 80 százalékot is meghaladja. Az önköltségcsökkentés legfontosabb eszköze az anyagtakarékosság. Az anyagtakarékosság nagy fontosságát — az eddigi tapasztalatok szerint — a minisztériumok. az üzemek vezetői. sőt a párt- és szakszervezeti szervek funkcionáriusai sem értették meg eléggé. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a minisztériumok. a vállalatok már a tervezésnél sem érvényesítik kellőképpen az import-anyagokkal való takarékosság pai ancsoló követelményét. Egyes minisztériumi vezetők, vállalatok igazgatói rosszul értelmezett önös érdekből a szükségesnél több anyagot igényelnek. Az ilyen gazdálkodásnak sürgősen véget kell Tartsák egyik legfontosabb kötelességüknek, hogy a dolgozók észrevételei, helyes javaslatai minél rövidebb idő alatt megvalósuljanak. Különösen fontos, hogy pártszervezeteink az eddiginél sokkal alaposabban foglalkozzanak a területük káderproblémáival. Az eddiginél sokkal bátrabban kell kiemelni és feladatokkal megbízni a tehetséges fiatal mérnöküket, technikusokat. Nagy gonddal és szeretettel foglalkozzanak pártszervezeteink az ifjúsággal és szervezetével: a DISZ-szel. Pártszervezeteink törődjeA termelés műszaki fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ipar pártirányítását és a dolgozók között végzett politikai munkát tovább javítsuk. Pártlunkcionáriusaink többsége ma már látja, hogy az ipar és az egész népgazdaság technikai bázisának fejlesztése szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése, tehát az új technika bevezetése nem szűk értelemben vett gazdasági kérdés, hanem elsősorban politikai, harci feladat. Az üzemi pártszervezeteknek és az iparral foglalkozó pártbizottságoknak behatóbban kell tanulmányozniok az ipari üzemek munkáját, alaposabban kell foglalkozniok a termelés műszaki és gazdasági kérdéseivel. A pártszervezetek az új technikáért folyó harc fő hajtóerői legyenek. A pártszervezetek bátran támaszkodva a műszaki értelmiség legjobbjaira — tanulmányozzák saját és a más üzemek fejlett munkamódszereit és gondoskodjanak azok széleskörű elterjesztéséről. A pártszervezetek teljes tekintélyükkel támogassák a gazdasági, műszaki vezetőket a technológiai fegyelem megbontói, a selejtgyártók, a minőségi előírásokat semmibevevők elleni küzdelmükben. Bátran és keményen vonják felelősségre a párt és a kormány határozatait végre nem hajtó vezetőket. A legfontosabb azonban a , beszélgettek a nagymapártszervezetek munkájának i mák. Vajon miről? megjavításában a tömegekkel (Hallgassuk csak meg az EMAG gyárból és több más fővárosi és vidéki gépgyárból a csepeli szabadkikötő raktáraiba gyűjtötték össze a különböző gépeket. A magyar nép ajándékát I követe és hétfőn reggel ünnepélyesen I több tagja. nisztertanács, a Külügyminisztérium és a MEDOSZ képviselői, a Földmüvelésügyi Minisztérium vezető munka* társai és gépesítési szakemberei. Megjelent az ünnepségen Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkíivüli és meghatalmazott nagya nagykövetség Tói sikerüli a „közlekedési ankót" Vasárnap délelőtt a Szabadság Filmszínházban közlekedni ankétot rendeztek, amelyen mintegy 600 gépjárművezető vett részt. Csal a Mihály rendőrfőhadnagy tartott bevezető előadást. Az ankéton adták át a balesetmentes közlekedésben legjobb eredményt elérő Szegedi 42. sz. Autóközilekedési Vállalat dolgozói részére a vándorzászlót. Mintegy 40 Csongrád megyei gépkocsivezetőt pénzjutalomban részesítettek és oklevelet is adtak át nekik jó munkájukért. Nóvák Zoltán közlekedési bíró „Balesetek az ítélkezés tükrében" címmel tartott előadást. Utána az Autóközlekedési Vállalat és a Villamosvasút kultúresoportjai szeretjeit nagy sikerrel. Befejezésül szakmai tanácsadásként filmvetítés volt a közlekedési balesetek elhárításáról. — Az európai gazdasági bizottság szilárd tüzelőanyagfelhasználás kérdésével foglalkozó szakértő csoportja november 14-től 17-ig ülésezik Genfben. Az ülésen a magyar kormány képviseletében Vadász Zoltán, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője vesz részt. — Az európai gazdasági bizottság díjszabási kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja november' 14-től 19-ig tartja ülését Genfben. Az ülésen • a magyar kormány képviseletében dr. Mátyássy Zoltán MAV-tanácsos vesz részt. — Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztálya felhívására a szegedi nevelők 63 százaléka jelentkezett az állami ideológiai oktatásra. Az oktatási osztály közlése szerint a jelentkezők számára 21 konferenciát szerveztek. Ebből két konferencia filozófia, két konferencia a marxizmus—leninizmus alapjai, négy politikai gazdaságtan, egy magyar párttörténet, 12 pedig a Szovjetunió Kommunista Pártjának története témakörű. A konferenciák hét1 főn délelőtt 9 órakor kezdőd! tele. DCétizáz eiőkőr aimq fogA lépcsőház feljáró- — Én kilenc unokát harmadik — csak a fő- mekeik, unikáik ját vörös-nyakkendös, nevelek — mondja az zés! Mindennap gond, nak befejezni, fehér inges, mosolygó egyik nagymama. hogy mit főzzünk, hogy Köszönet, megbecsüarcú úttörők állták kö- — Nálunk csak há- gyorsan meglegyünk, s lés, tisztelet nekik! Az rül, s a bekötött fejű, róm van — feleli a a gyerekek is, a nagyok a kétszáz virágcsokor őszhajú. tipegő, bottal mellette ülő idős nénijáró, alacsony, vagy kc — de a nagyok bimagas néniknek színes zony már korán regvirágcsokrokat nyúj- gel elmennek hazulról totíak át. A tömegszer- dolgozni. Van gond a vezetek Sztálin sétányt kicsinyekkel éppen székházának nagyler- elég. De én jól megmében mintegy két- vagyok otthon velük, száz. szegedi nagyma- Hányszor virrasztok ma találkozott vasár- mellettük, ha fáj a tor- félti, nap. kuk, ha lázasak, vagy öltét, is szeressék ... drága kezükben a legMindennapi gondok egyszerűbb köszöntés ezek: sok szegedi jele, s azok a dalok, nagymama gondja. amelyeket szívből külAz édesapák, az döit az MNDSZ nekik, édesanyák nyugodtan a nagymamák találkodo'.gozhatnak, nagymama neveli a második nemzedéket, óvja, eteti, öltözteti elaltatja a kis zójan, csak parányi kedvesség, de jele a megbecsülésnek, s ez is segít abban, hogy a szegedi nagymamák vetrd! Nagyon sok anyait való kapcsolat elmélyítése. 'az egyik párbeszédet. Amíg az ünnepség ha valami más bajuk unokát, mesél, mos rá- helyesen munkáikodnak meg nem kezdődött, van. Gyereknél hamar juk, pedig legtöbbje- szeretteik körében. megvan a baj. nek valóban nagl/on ne- Dolgozzanak tovább— Megvolna az em- hezére esik: ök ezzel ra is erőben, egészségber velük — kapcsoló- járulnak ahhoz a nagy ben! dik a beszélgetésbe egy munkához, amit gyer- M. T,