Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1953. október 23, 9 DELMHCVftRORSZBG ^öcuujai einba'tk umetkzcL&itk az atomokkal Voltaképpen ott kellene kez­denem, hogy mikor a jeep meg­állt a csorvai központi iskola előtt és Csapó Béla igazgató­tanító azzal fogadott bennün­ket, hogy bizony még édeske­vesen gyülekeztek össze az elő­adásra, különben pedig a ta­nácsülést is mára tették, két­ségbeestünk, meg szégyenkez­tünk is az előadó: Pauncz Re­zső kandidátus előtt. Vastag József, a járási népművelési csoport vezetője rögtön ki is jelentette: — De hiszen megegyeztünk a tanácselnökkel, hogy nem tesznek mára semmilyen ren­dezvényt ... Pár perc múlva a motoron érkező tanácstitkár még tetézte is kétségeinket magyarázatá­val, mely szerint azért kevés a hallgatóság, mert a kultúr­otthonba hirdették az előadást. Az viszont köztudomású, hogy a kultúrotthont egyenlőre a Teiményforgalmi Vállalat tart­ja megszállva. — Egy a tizenhétből — jegyezte meg valaki a sötét­ben. A járás huszonkét kul­túrotthonából ugyanis tizen­hetet még mindig a termény­forgalmi használ. Hol a világ vége ? — A sajtó, az is itt van? — derültek fel a távoli tanyákról összegyűlt tanítók, mikor az végi Csórva" embereinek ésitek, mint azok, akik a nagyon ezt ők érdeklődéssel fogadták, I is valóságos földet munkái­ba magukban felgyülemlő kér-1 ják. De gyakorlatibb kérdés is déseiket nem is igen tudták Ielhangzott, arról, hogy be jó kifejezni. Hiszen nem is köny-jvolna, ha atom hajtaná a mo­nvű gondolatokra indit az;torokat is. Bizony, ez sem mel­atomenergia és az emberiség lékes, mert a tanvák között jövőjének kérdése. Mert ha még ma is távolság az út. meg is nyílik az út a csilla-j T- , , ,, , gokba, ők "legbiztosabban itt a Eg>'elore afonb?" ke,rckPa" csorvai homokon vetik meg 3!r0" vaf? ™tortral teszik meg lábukat. De, ha pusztítani í cfí a Jav?lsá*otx. az ,. eloadas használnák az atomot, eléggé, M.ndcn egtaj fele szctve­a világ végén lenne-e Csórva? te/.nek a keréknyomok a tanyák " 6 fele, az ejszakaban. S az em­Ha alom hajtaná a motort... berek elteszik magukat más napra, hogy legyen elég erő, energia a munkához, mert ad­A háborúnál azonban érde-'d'g is dolgozni kell, míg az kesebb kérdésnek bizonyult a; «tom nem dolgozik helyettük. béke. A béke munkát jelent,! Az emberise? jövője, akár az dolgot; és a jövőben is elég j atomkorszak is, kemény min­sok dolga lesz az emberiség-1 dennapi munkából születik, s nek. Hát inkább aziránt érdek-:p-7 a jövő készül Csórván is. lűdtek, hogyan könnyíti majd, Nap mint nap, mert csak a a munkát az atom? Itt is in-1 pusztítás hirtelen, de a békés káhh az értelmilép kérdezett í teremtés lassú és fáradságos, kabb az etteimiseg Keraezeu, Es mégis annál gyorsabban ké­5k mondtak ki az emberek ki-1 szül, minél több ember érdek­váncsiságát. Leliet az is, hogy.lődik iránta. távolabbi jövő iránt érdeklőd-1 (némcth) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége HARMINCNYOLC ÉVVEL EZELŐTT az orosz munkás­osztály a bolsevik párt ve­zetésével legyőzte az oroszor­ország nagy kezdeményezése az imperializmus rendszeré­nek áttörésére, s a szocializ­mus első szigete az imperia­MCÜ négy kerület új tanácstagot választ A legutóbbi tanácsválasztás óta akadtak olyan ta­nácstagok, akik valamilyen oknál fogva — főleg elköl­tözésük miatt — nem tudták tovább végezni megbizatá­— — sukat. Párt héttel ezelőtt több választókerületben Sze­igazgatói lakásban a bemutat-; geden új városi tanácstagokra adták szavazatukat a vá­kozásra került sor. S mindjárt j lasztópolgárok —, ma ismét négy választókerületben já­hozzáfűzték: I rulnak a lakosok az urnákhoz. — Azt irta rólunk egyszer a Szabad Nép. hogy Csórva a világ vége, mert, hogy annyira az isten-hálamőgött fekszik. Az igaz, hogy elég messze va­gyunk a várostól, de azért a világ nem nálunk végződik. Hogy mennyire nem, az ha­marosan kiviláglik a — több­nyire egészen fiatal — tanító­nők és tanítók beszélgetéséből. Kiderül, hogy például heten­ként kétszer van mozielőadás — legutóbb a „Ki a legjobb ember?" című csehszlovák fil­met vetítették, a szegedj mozik­kal egyidöben. — Csodajó volt az a posta­mester a filmen, aki minden levelet felbontott — mesélték élményeiket. — Na, a mi pos­tamesterünk erre ugyan nem érne rá, annyi dolga van! Megszűküli a c-'szla Kerületi tanácstagot választanak a 24-es választó­körzet lakói az Ady téri Egyetemen. A 8-as kerület lakói az Árpád téri Általános Iskolában szavaznak, a 34-es választókerület szavazóhelyisége a Juhász Gyula (Guten­berg utca) Altalános Fiúiskolában, a 39-cs választókerü­let polgárai pedig a Földműves utcai iskolában élnek al­kotmány-biztosította jogukkal, már a reggel órákban. A szavazás reggel 7-től este 8-ig tart — a négy választóke­rület választópolgárai egységesen járuljanak az urnák­hoz, adják szavazatukat a Hazafias Népfront első és har­madik kerületi bizottságának tanácstag-jelöltjeire. ,Kérjük a társadalmi vagyont fosztogatók szigorú büntetéséi" A' „Délmagyarország" októ­ber 20-i. csütörtöki számában: „Tolvajok és orgazdák" cím­mel cikket közölt. Az írás be­számolt arról, hogy az üjsze­gedi Kender-Lenszövőben Kéri Imre vezetésével öttagú tolvaj­banda hónapokon át fosztogat­ta a nép, a társadalom vagyo­Valamikor, ha Csotrára cf- nát A tolvajok több mint 61 meztek egy-egy levelet, a cím alatt feltüntették azt is: utolsó posta Szeged. A Révai Nagy Lexikon ötödik kötetében még a következőket olvashatjuk a mai községről: Csórva, Sze­gedhez tartozó puszta, 2172 la­kos (1900-ban). 2 ha találko­zunk egy-egy idősebb taní'ó­ezer forint értékű különböző árut loptak el. A cikk közölte, hogy a tolvajbandának kik vol­tak az orgazdáik. A tolvajbandáról és orgazdái­ról az üjszegedi Kender-Len­szövőből is leveleket kaptunk. „Mély felháborodással vet­tük tudomásul mi, a cérnázó yal valamerre a szegedi jaras , . üzemünkben at­tanyavi agaban, akt itt kezdte « ltfflt tolvajok a nép pályáját egykor, az clso világ--t raboUák. A becstelen haboru előtt, az el is mondja, út« szerzett holmikból léha, rel nyúltak ahhoz, melyet a be­csületes dolgozók megfeszített munkával állítattak elő. Mi, az üzem becsületes dol­gozói elítéljük a nép vagyo­nának fosztogatóit és kérjük szigorú büntetésüket. De üze­münk dolgozói elvárják az or­gazdák büntetését is, akik kö­zött kulák, kocsmáros és a Horthy-rendszer több más hü kiszolgálója van. Egyben kérjük a bíróságot, hogy a tolvajbanda ügyét üze­münkön belül tárgyalják. Apró Istvánná, az üjszegedi Kender-Lenszövő dolgozója" A FRANCI AORSZAGI Le Havre közlekedési dolgozói 40 maid, milyen puszta volt erre- j„^törődöm'éléter'éitek! Álo"-1 naFOS egységes sztrájk után fele. Messze voltak az iskolák |pott gyapjúból, egyéb holmik-1 ismét megkezdték a munkát. egymástól - 8-10 kilométer- |g6, könnyen, sok ezer forint re - mar csak azért is mert a hm jutottak j0agal kérdezzük hajdani fiatal tanítónak axkor, im). j!e-rnázö dolgozói, miért még nem volt kerekparja — ]vojt erre szükségük? — hiszen esetleg Dongó-motora -.vagy1 banda tagjainak fizetése ki­éppen motorkerekparja, hanem | e| nélkül ezer forint felett igencsak az apostolok lovát ía- i,t A felelet erre. hogy a rasztotta. S télidőn, amikor az Inagylábon élő, zülött, részeges A közlekedési dolgozók siker­rel fejezték be bérharcukat: 8 százalékos béremelést vívtak ki. zasanax". E TANÍTÁSOK ISMERE­TÉBEN érthetjük meg csak igazán, mennyire megválto­zott a világ képe a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom óta, s hogy ebben a vál­tozásban milyen óriási jelen­tősége van az orosz munkás­osztály 1917-ben aratott győ­zelmének. Ez a győzelem nemcsak egy hatalmas or­szágban hozta létre az új, a magasabbrendű, a kizsákmá­nyolástól mentes szocialista társadalmat, hanem kilátást nyújtott és erőt adott más országok népeinek is a győ­zelmes harcra. A Szovjetunió az első szo­cialista nagyhatalom, egy­úttal az első olyan nagy­hatalom, amely következe­tesen harcol az imperia­lista háborúk ellen a be­kéért. Az első és második világhá­ború közötti két évtizedes időszakban a Szovjetunió volt öreg juhászok is behúzódtak az iskolai legényszoba melegébe, hallhatott sok érdekes történe­tet a puszta titkairól, útjairól és útvesztőiről, meg a rég­múlt időkről. Ma már tanyák üzennek egymásnak minden­hol a szem-haláron benépesít­ve a pusztát, s az iskola udva­rán ezen az estén egész motor­és kerékpár-park gyűlt össze. A csorvai homoktól a csillagokig élethez ez a kereset nem volt elég. Mély felháborodásunkkal párhuzamosan ígérjük, hogy az elkövekező időben éberebben őrködünk népünk vagyona fe­lett. Kériiik a tolvajok méltó büntetését! Zsigmond Lajosné. a cérnázó üzemrész dolgozója" * „Felháborodással értesültünk arról, hogy üzemünkben tolvaj­banda garázdálkodott, aljas ódon a nép vagyonához nyúl szági tőkés és földesúri osz-' lista országok óceánjában, íályt. Egy országban meg-' hanem az is, hogy első állo­szűnt a tőkések uralma, mása a világforradalomnak s megkezdődhetett a szocia-i hatalmas alapja a világfor­!izmus megvalósítása. Egy | radnlom további kibontako­hatalmas ország népe győ­zött s a győzelem évfordu­lója mégis az egész világ munkásainak, dolgozóinak ünnepe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség egész történeté­nek legkiemelkedőbb esemé­nye. «Az Októberi Forradalom nem csupán "nemzeti kere­tekre" korlátozódó forrada­lom. Mindenekelőtt nemzet­közi jellegű, világméretű for­radalom, mert az emberiség világtörténetében mélyreható fordulatot jelent a régi ka­pitalista világból az új szo­cialista világba-* — határozta meg Sztálin elvtárs Október jelentőségét. Harmincnyolc esztendő pta minden ország munkásosz­tálya a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban látja a követendő példát, az orosz munkásosztály által mutatott utat ismeri el a szabad, a kizsákmányolástól, az elnyomástól mentes élet­hez vezető útnak. "Mi elkezdtük ezt a dol­got — mondotta Lenin az Októberi Forradalomról —. Hogy mikor, milyen határ­időre és melyik nemzet pro­letárjai fogják befejezni? — ez nem lényeges kérdés. Lé­nyeges az, hogy a jég meg­tört, hogy az út megnyílt, az irány ki van jelölve". "Az első bolsevik forradalom ki­ragadta az imperialista há­borúból, az imperialista bé­kéből az első százmillió em­bert. Az elkövetkezendők ki fogják ragadni az ilyen há­borúkból és az ilyen békék­ből az egész emberiséget". Közel három és fél évti­zeddel ezelőtt mondotta Le­nin ezeket a szavakat. A tör­ténelem azóta igazolta meg­látását. Ma már több mint 900 millió ember szabadult ki az imperializmus karmaiból, további százmilliók küzde­nek a szabadságért és em­beri életért és mindinkább közeledik az idő, amikor ezek a százmilliók is lerázzák el­nyomóikat. Ezt az időt meg­rövidíti, az emberiség boldo­gabb jövőjét közelebbhozza az a tény, hogy a proletár­forradalmaknak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom óta erős támaszuk van. Az újabb országok munkás­osztályainak nem elszigetel­ten, egyedül kell megvívni ok harcukat. számíthatnak a forradalomban már győzte­sek segítségére. "Az Októberi Forradalom világjelentősége nemcsak az — állapította meg Sztálin—, hogy ez a forradalom egy arra tanította és tanítja, hogy a munkásosztály a ha­talom jogos örököse, mert képes — és egyedül a mun­kásosztály képes — arra, hogy az összes dolgozókat harcbavigye a kapitalizmus megdöntéséért, a szocializ­mus felépítéséért. A Szovjet­unió léte, sikerei a végső győzelem biztos hitével vér­tezték fel a munkásokat és a munkásosztállyal szövetséges dolgozó parasztságot s példát mutattak a népi demokra­tikus országok tömegeinek, amelyek a Szovjetunió nyo­mán és segítségével építik hazájukban a dolgozó nép szebb, boldogabb jelenét és jövőjét, a szocializmust. A Nagy Októberi Szocia* lista Forradalom évforduló­ján szerte a világon arra em­lékeznek a munkások, a dol­gozók, hogy a tőke rabláncait csak kö­vetkezetes, elszánt harc se­gítségével rázhatják lc ma­gukról. Csali akkor dönthetik meg a kizsákmányolók uralmát, ha éberségüket szüntelenül fo­kozva küzdenek a kapitalis­ták és szekértolóik, a jobb­oldali szociáldemokraták és a tőke minden rendű, rangú ügynöksége ellen. Arra em­ékeznek, hogy csak úgy tud­az egyetlen állam, amely Iják kivívni a győzelmet, és minden elszigetelési és elfőj- 1 csak úgy tudják biztosítani tási kísérlet ellenére állha- j annak gyümölcseit, ha min­tatosan és gyakran ered-: denkor hívek maradnak ménnyel harcolt a béke fenn- Lenin és Sztálin halhatat­tartásáért. Az imperialista j lan eszméihez és különösen támogatással az egész vilá- ha jól megszívlelik tanításu­got gyilkos háborúval, az em­beri kultúrát és civilizációt barbár puszítással fenyegető vérengző fenevaddá nőtt fa­sizmust csak a Szovjetunió tudta megállítani romboló útján s csak a Szovjetunió semmisítette meg. A fasiz­mus hatalma alá került eu­rópai országok sorát — köz­tük hazánkat is — a Szov­jetunió szabadította fel. Ezekben az országokban az­óta a szabadság lehetőségei­vel élve és a Szovjetunió ba­rátságára támaszkodva győ­zött a munkásosztály és meg­kezdte a szocializmus meg­valósítását. A Szovjetunió léte és a II. világháborúban aratott győzelme gyorsította meg a kínai nép forradalmi háborúját, amelynek során a nép győzött s ezzel 609 mil­lió ember szabadult ki az imperializmus fojtogató kar­jai közül. Szabad Jett Korea és Vietnám népének jórésze, megerősödött és egyre erősö­dik India, Indonézia és a gyarmati, vagy függő sorban lévő országok szabadságmoz­galma. MIRE EMLÉKEZTETI, TANÍTJA a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója a világ békeszerető népeit? Az Októberi Forradalom győzelmének, a Szovjetunió fennállásának, sikereinek, szakadatlan erősödésének fel­becsülhetetlen értékű ered­ménye, hogy a világ népeit Képek a i bolgár grafikai kiállításról Amint ígv összemelegedtünk módon a nép vagyonahoz nyul­igazgatóéknál, többször jtek, melyet mindennapi becsu­örbpniárf a süteményes tál is letes munkával állítottam elo körbenjárt a süteményes és mindenki elfogyasztotta a rumos-tea „normát", az egy­másba nyitott két tanteremben üzemünk dolgozói. Amíg műnk becsületes dolgozói napi tervtel''esílésiikkel gazdagító'. összegyűlt a közönség is. Hat- ták újjáépült üzemünket, me­van s egynéhány ember, idős lyet a kapitalisták romba don­' ' töt lek, a tolvajok újabb lopáson gondolkoztak. A felszabadulás után a kommunisták vezetésé­nénik. iskolásgyerekek, meg­lett férfiak, tanítók, s tanító­nők várakoztak a kis padokban, ü—. _ —- ­A vetítőgépbe befűzték az vei megfeszített erővel fogtak anyag szerkezetéről szóló fii- !hozzá a dolgozók az újszeged; met, s a jótékony villanyáram, gyár újjáépítéséhez, aztán a Szegeden nemrég nyílt meg a bolgár gra­fikai kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai kép­tárában. A gazdag anyagot felölelő kiállí­tásból — mely a kép­tár földszinti és első emeleii helyiségeit fog lalja el — az érdeklő­dő részletes képet al­kothat magának a bol­gár grafika jelenéről és közelmúltjáról. melyet a Jobboldali képünk Kucarov Stefan 1943­medrébe ben készült "Alagsor" című képét ábrá­mely három éve világít e tá-,gépek kiemeléséhez, ion, a fehér falra vetítette az fasiszták a Tisza atomok világát Fz talán egy süllyesztettek. Hol voltak a zolja, a fenti pedig Mincsev Juli »Épitkc új világot mutatott a „világ- tolvajok akkor? S-könnyüszer-i zés« című grafikajat. kat a párt vezető szerepéről, a munkásosztály és a dolgozó parasztság harcos szövetségé* ről, ami a győzelem elenged* hetetlen feltétele. A dicsőséges októberi na* pok évfordulóján a munká* sok és a dolgozók megfogad* ják, hogy állandóan erősítik a pár* tot, minden előrehaladás zálogát és éberen őrköd" nek a párt sorainak tiszta* sága és egysége felett, óvják az ellenség mindenféle rendű és rangú ügynökeitől, Az utóbbi időben enyhült a nemzetközi helyzet. Ez a Szovjetunió és a béketábor hős munkájának eredménye, Ugyanakkor az imperialista tábor vezetői visszafelé akar* ják forgatni a történelem kerekeit. Szabotálják a nem­zetközi egyezmények végre* hajtását és az úgynevezett »erőpolitikát« alkalmazzák, Öriási anyagi eszközöket for­dítanak a fegyverkezésre. Kémeket, ügynököket, diver* zánsokat küldenek a szocia" lizmust építő országokba. Nem akarják megérteni, hogy az erőviszonyok véglegc­sen és mindenkorra eldől­tek a szocializmus erőinek javára. ügyünk, a szocializmus ügye legyőzhetetlen. Nincsen olyan, erő a világon, amely meg tudná akadályozni a szocia" 1 izmus győzelmét. Az embe­rek millióit mindinkább át­hatják Molotov elvtárs sza­vai: "Olyan évszázadban élünk, amelyben minden út a kommunizmushoz vezet«. NOVEMBER 7-ÉT dolgozó népünk nagy nemzeti ünne­pének tekintjük, mint ahogy nagy nemzeti ünnepének vallja ezt a napot minden olyan nép, amelyet a szovjet hadsereg szabadított fel. Egész dolgozó népünk lel­kesedéssel készül nagy nem­zeti ünnepünk, a világ dol­gozói forradalmi ünnepének megünnep'ésére. A készülő­dést népünk azzal teszi ün­nepélyessé, hogy újabb hős­tetteket hajt végre a termelő munkában s a terven felül termelt génekkel, fonállal, sz őszi szántási, vetési felada­tok gyors elvégzésével, az állam iránti kötelezettségé­nek példamutató teljesítésé­vel teszi még erősebbé drága szeretett hazánkat. — A Sütőipari Vállalat DlSZ-fiataljai csatlakoztak a Ruhagyár ifjúmunkásainak versenyfelhívásához. Jelen­leg 120—125 százalékra telje­sítik a normát. Ezt a teljesít­ményt 130 fölé akarják emelni november 7-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom