Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

OELMflGmORSZBG 4 Vasárnap, 1955. október 2. TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN 1505—1556 Négyszázötven éve, hogy: született — jobbágyszülökiől — a veszedelmek századának lantosa, a török elleni kétség­beesett védelmi harcok igaz­szavú krónikása. A nemzet­vesztő Werboczyk korszakában élt, nagy idők tanúja, ki várról várra vándorolva énekeivel élesztgette « hazaszeretetnek olykor hunyé tüzét, a váltakozó szerencséjú függetlenségi har­cok idején. Szimbóluma ő a magyar nép kimeríthetetlen hazaszeretetének, ki előbb kard­jával, majd lantjával szolgálta lángban és vérben vergődő ha­záját, hirdetve, hogy csak az egységes Magyarország volna képes a hódító törököt e hazá­ul kiűzni. 1514, Dózsa paraszt­forradalmának vérbeíojtása, elörevetetie 1526 árnyékát. A honvédelemből kirekesztett pa­rasztság nélkül a nemesség te­hetetlenül állt a török óriási erejével szemben. Az a ne­messég, melyről Martinus Tyr­navinus, korabeli dunántúli hu­manista költő ezeket írja: ..Oda van már erényük, vitéz­ségük, hírnevük: azt a kapzsi­ság, ravaszság váltotta fel... Hamis pör őket folytatnak, hi­vatalokat keresnek... Vége­hossza nincs az eszem-iszom­nak. A gyümölcsöt keletről, a fűszereket délről hozatják asz­talukra, sőt már a magyar bor sem ízlik nekik, mert tüzes olasz és görög borokra vágy­nak. Fényüzésökkel együtt jár az elpuhultság, a korai megvé­nülés. Ilyen elernyedt erővel hogyan védhetnék a hazát?... Oh te mindennél drágább ha­zám! —• kiált fel a költő — mi­vel is szolgáltál rá ennyi szen­vedésre? Fiaid tunyasága, vi­szálykodása, irígykedése, a fő­urak vetélkedése és cselei tesz­nek tönkre". A hazaáruló Balassi Meny­hértek gyűlöletes alakjaival Ti­nódi a végvári vitézek, hősi portrait-it állítja szembe, mint­egy ellensúlyozva a rosszat a jóval, az útálatost a széppel, a hazugot az igazzal. Műveit Cro­nica címmel (Kolozsvár, 1554) adta ki az általa szerzett dal­lamokkal. Életművében elkí­sérhetjük változatos életútján, melyet mindvégig a hazájához való hűség jellemez: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat nem Ham — az mi keveset írtam, igazat írtam", írta műve elősza­vában. Különösen a végvári vi­tézek hőstetteiről, urának Tö­rök Bálintnak II. Szolimán rabságába eséséről fest nagy­szerű és megható képeket. Élete főcélja hazája felsza­badítása volt. Am ennek előfel­tételét a nemzeti egységben látta: TI Magyaroki Jobb ha mind léggyé lésztök, Mint eddég, egymást ne úgy Iszeressétök ... No ha ebben nem akartok elő­lvenni, Ennél Inkább kezdötök logyat­| kőzni, Két fél között mindenestől el­| veszni, Mint az két szék között puszta [földön maradni. Az összefogás mellett önfel­áldozó tetteket követel. Erre minden erkölcsi alapja meg­van, mert vitézi magatartásá­nak emlékét viseli rokkant bal­kezén, s mint országjáró lan­tos nem egyszer teszi kockára életét. A nép fiának keserűsége szólal meg olykor soraiban, lát­ván, hogy az urak kerülik a veszélyes helyeket. A kuruc köl­tészet szegénylegényeinek hangja már ez: Mert bizon keves urflakat látok, Kikkel együtt terekekkcl vlnátok. Éppen ezért állítja krónikás énekeiben a nemzet színe elé az önfeláldozás nagyszerű pél­daképeit. Bennünket, szegedieket, kü­lönösképpen a Szegedi vesze­delem című. krónikás éneke ér­dekel. Szeged 1543-ban került teljes török megszállás alá. Az ellenállókat lemészárolták, a várost felgyújtották. Az ellen­állás vezére, Tóth Mihály fő­bíró menekülni kényszerült. De 9 év múlva, 1552. február 1-én a város lakosságával és a sze­gedi halászokkal szervezkedve, egy kisebb sereg élén visszatér, a várost elfoglalja ugyan, de a vár török védőinek meglepé­se már nem sikerült. A török március 1-én felmentő hadával megérkezik, Tóth Mihály sere­gét túlerejével, fortélyos hadi­cselével megsemmisíti és a vá­rost elpusztítja. Tinódi „sze­gedi veszedelemnek" a város 1552. március 1-i pusztulását nevezi és csak Tóth Mihály vég­eredményben balsikerű, sőt tra­gikus vállalkozását énekli meg. Tóth Mihály kezdeti sikeré­ről, a szegedi halászokról Ti­nódi így ír: Jó vitéz Tót Mlhál hamar fel­Ikészüle ötezer hajdúval, mind jókkal |ercde Becskereke felé ,,. Nagy hertelen éjjel még vlssza­[feltére Az nádason, rétön mind ol-fel­[cscllegc Nagy Szegedön alól Tisza mellé lére ... Ott éjjel szombaton hamar hírt ládának. Pártosok Szegedben mind készen Ivalának, Hétszáz halász Tiszán mind alá­[szállának, Négyszáz vitéz hajdút a parton jmeghagyának. Derék nagy kapuját várasnak [felnyiták. Az ötezer hajdúk mind beróha­tnának ,,, Tinódi műve századok mul­tán is nagy magyar költőink ih­letője. Krónikás énekeit haza­szerető szívének soha ki nem hűlő melege teszi maradandó­vá. Énekei, dallamai bizonyít­ják, hogy aki a nép lelkét szó­laltatja meg művészi módon, ő maga is örökre a népé ma­rad. Madácsy László Az óceán mélységeiben 1955. OKTOBER 2, VASARNAP IDÖJARASJELENTCS Várható időjárás vasárnap, estig: Felhösebb idő, néhány helyen eső­vel. Mérsékelt szél. Ilelyenkint reggeli köd. Az éjszakai lehűlés északon gyengül. A nappali hő­mérséklet a szombatihoz hasonló lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap északon 13 —16, délen 16—19 fok között. MOZI Szabadság: 5 és 8, ma délelőtt 10 órakor is: özönvíz előtt. — Magyarul beszélő francia film (ok­tóber 5-ig). Csak 16 éven felőliek­nek. Vörös Csillag: Fél 6 és fél 9: özönvíz előtt. — Magyarul beszé­lő francia film (október 5-ig). Csak 16 éven felülieknek. Fáklya: Ma fél 4, hásomnegyed 6 és 8, hétköznap háromnegyed 6 és 8: Egy nyáron át táncolt. — Magyarul beszélő svéd film. Csak 16 éven felülieknek (ma utoljára). Hétfőtől: Póruljárt kérő. - Szov­jet vígjáték (október 5-ig). Későnjövők csak a híradó utáni szünetben mehetnek be a néző­térre. NEMZETI SZÍNHÁZ Délután 3: A szellstyel asszo­nyok. — Szelvénybérlet. Este fél 8: Warrenné mestersége. — ttérletszünet. Hétfőn nincs előadás. 4-én, 7: Warrenné mestersége. — Szelvénybérlet. 5'én, 7: Warrenné mestersége. — Szelvénybe: let. 6-án, 7: A szellstyel asszonyok. — Jászai bérlet (I). 7-én, 7: A szellstyel asszonyok. — Déryné bérlet (I). 8-án, 3: A szellstyel asszonyok. — Ifjúsági előadás. Este 7: Warrenné mestersége. — Ady bérlet (I). KAMARASZINHAZ (Postás. Kultúrotthon. Vásárhelyi sugárút 21.) Minden szerdán, pénteken és vasárnap fél 8 órakor, vasárnap A szovjet emberek igen ér­deklődnek a küszöbönálló délsarki expedició iránt. Mint ismeretes, a szovjet ex­pedició elutazik a Dé­li Sarkra, hogy ott előze­tes felderítést végezzen és előkészítse a tudományos ál­lomásokat. A tudományos ál­lomásokon végzett kutatáso­kon kívül a délsarki vizeken oceanográfiai és geofizikai megfigyeléseket végeznek. V. G. Bogorov professzor, a biológiai tudományok dok­tora, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémia Tengerku­tató Intézetének igazgatója a következőket mondotta el az Izvesztyija tudósítójának a szovjet tudósok oceanográfiai munkájáról. Az utóbbi időben sok or­szág kutatójónak figyelmét felkeltette az óceánok 4—5 kilométernél nagyobb mély­ségei. Az óceánok mélységé­nek kutatása két irányban folyik. Egyrészt különböző műszereket és hálókat eresz­tettek le, másrészt pedig ku­tatókat bocsájtoltak le u ten­ger mélyébe személyes meg­figyelések végzésére. A k-özelmuljhan a 7—8 kilométernél mélyebb vizeket nem kutatták. Sőt olyan nézet is elterjedt, hogy a nagy mélységekben nincs élet. 1949-ben a Tengerkutató Intézet egyik expedíciója, a Kurili szigetek közelében azonban a „Vityaz" Jsevű ku­tatóhajó fenékhálójával 8 és félkilométeres mélységből több állatfajtát hoztak fel­színre. Ezzel megdőltek azok az elképzelések, hogy az óceáni horpadások fenekén nincsen élet. 1953-ban a Vityazon dol­gozó szovjet tudósok elé új feladatot tűztek: vizsgálják a Kuriili szigetek mentén a Csendes Óceáni részen hú­zódó mélytengeri horpadáso­kat. A Tengerkutató Intézet expedíciójában különböző in­tézetek tudósai vettek részt L. A. Zenkevicsnek. a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája levelező tagjának veze­tésével. Ez az expedició fel­derítette a Kurili—Kamcsat­kai horpadás kiterjedését, ki­kutatta Vizeit, az ott folyó életet és megállapította, hogy az egyes helyeken D kilomé­ternél mélyebb horpadás szűk szorosként 500 kilomé­teres hosszúságban húzódik. Szélessége alig lépi túl az 5 kilométert. Legnagyobb mért mélysége 10 377 méter. A nagy mélységből felhú­zott fenékhálókban néhány csiga, puhatestű és tengeri1 balátás. Az óceán vizébe egy ugorka fajtát találtak. Kü­lönleges tudományos érdek­lődést váltottak ki a viz alatti állatvilág új képviselői, ame­lyek hasonlítanak a csigákra, a valóságban azonban közel állnak a gerinchuros állatok­hoz. Ezeknek a hosszú, kes­keny lényeknek igen vékony­falu házaik vannak. Bélrend­szerük nincs és a csápjaikon lévő sejteken keresztül szív­ják magukba a táplálékot. A Vityazon működő expe­dició az elmúlt évben átku­tatta a Kurili szigetektől délre fekvő térséget, tanul­mányozta a Csendes Óceán felvevőkamrát eresztenek ;e és a hajó fedélzetén lévő te­levíziós felvevőkészülék kép­ernyőjén látható a vízalatti térség, lakóival együtt. Le­hetséges, hogy a közeljövő­ben a televíziós készülékek segítségével filmek is készül­nek majd az óceánok nagy mélységeiben folyó életről. Gyors ütemben fejlődik a vízalatti fényképezés is. A korszerű technika hatal­mas lehetőségeket ad a tudó­sok számára az óceán átkuta­táséhoz. Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben az óceánok fenekét, amelynek mélysége ezen a területen 5—6 kilo- | na!?y mélységeinek élete már méter. Ebben az évben a Vi- ! nem lesz titok az ember tyaz még délebbre végez ku- előtt. tatásokat és ezzel befejezi a , Csendes Óceán északnyugati j mélységeinek komplex kuta- MEGYÉNKBEN a magáno­tásait. sok összesen mintegy A véazett kutatások Október elején kezdődik Szegeden a politechnikai tanfolyam A szegedi középiskolákban a tanulók politechnikai kép­zésének hatékony előmozdí­tása érdekében a matemati­ka-fizika szakos nevelők ré­szére politechnikai tanfolya­mot szerveznek. A tanfolyamon esztergá­lyos, lakatos, kovács, he­gesztő és asztalos munkákat végeznek és a gyakorlati fel­készülés mellett a munkák elvégzésének elméleti prob­lémáival Is megismerkednek a nevelők. A tanfolyam október első hetében kezdődik a Gépipari Technikumban. Készül a szegedi gimnáziumok új diáksapkája GYEMMEEEEMEÜ A jócselekedef Jura felébredt s kinézett . A nagymama szomorúan az ablakon. Ragyogóan sütött Imént ki. Jura újból gondola­a nap, igen szép idő volt. A A Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztályának jóváhagyása alapján, új diáksapkát kapnak a szegedi gimnáziumok. Az új diáksapka bevezetésének a tervét mind a szü­lők, mind a diákok örömmel fogadták és a Szegedi Sap­kakészítő KTSZ már meg is kezdte a sapkák készítését. Az új sapka sötétkék színű kamgárn-anyagból készül, a szovjet diáksapkák tányérsapka mintája alapján. A 1412 gimnáziumok közötti ismerte tőjelet a címeren kívül a családi házat építettek 1945 sapkakarimán lévő szalag jelzi. A szalag a Radnóti Gim­, óta. A magánlakóházak építése názium tanulóinál búzavirágkék, az új gimnázium ta­eredményeként sikerült meg- tovább folyik, pártunk és kor- nulóinak sapkáján pedig naranccsínű lesz. oSáSnakaáltalánS tömény- n,ányunk építőanyaggal, köl-j A h{rek szerint a tányérsapka-mintát a többi szegedi szerűségeit. Egy kilométeres cs5nnel seBIt! a dolgozókat a iskoia is átveszi. Megkülönböztetés végett azonban mas mélységben a tengerfenéken kislakások építésében. | színű lesz a sapka anyaga. körülbelül 120 különböző ál- ———— , latfajta él, öt kilométeres mélységben körülbelül 50, 9 kilométeres mélységben 17, 10 kilométeres mélységben mindössze hat állatfajta. Vál­tozik az éüőlények tömege is. Tíz kilométer mélyen például ezerszer kevesebb állat él, mint a százméter mélyben. Most már körülbeiül 19, hét kilométernél mélyebb horpadás ismeretes; 15 belő­lük a Csendes Óceánban ta­lálható. Ezek a medencék fő­leg az Ázsiát körülvevő szi­getlánc közelében, a Maláj­szigetvilág mentén, a Ma­rianna-szigelek, valamint dé­lebbre, Ausztrália és Új­Zeeland közelében találha­tók. A mély horpadások kuta­tásai, amelyeket a szovjet és külföldi tudósok végeznek, még kezdeti stádiumban vannak, de kétségtelen, hogy közel van az az idő, amikor az óceán mélyét teljesen is­merni fogják. A tudósok előtt álló munka az óceáni horpadások további összeha­sonlító tanulmányozása igen érdekes, mivel ezek a me­dencék különböző földrajzi helyeken fekszenek és kép­ződésük ideje is különböző. A nemzetközi kapcsolatok ki­szélesedése ezen a területen elősegítheti ennek az ügynek a sikerét. Nagy távlatokat nyit a ten­gerkutatás területén a távol­kisfiúnak hirtelen kedve tá­madt. hogy valami hősies jó­cselekedetet vigyen véghez. Elgondolkozott: — Mi Volna, ha a kis hú­gom beleesne a vizbe, s én kimenteném? Éppen jött a kis húga s kérte: — Gyere J.ura, sétáljunk egyet! — Menj innen, hagyj gon­dolkozni! — ripakodott rá Jura, s tovább fűzte a gon­dolatait. — Vagy ha farkasok támadnák meg nagymamát, és én jönnék, s lelőném őket. Jött is éppen a nagymama: — Juraska, lelkem, segíts megteríteni az asztalt! — Terítsd meg, Nagyma­ma, én most nem érek rá! 'taiba mélyedt. — Hátha Tre­zorka beesnék a kútba, s én volnék az, aki kihúznám? — Trezorka nyomban ott termett. Farkát csóválta és kérőn nézett Jurára, mintha azt mondaná: „Adj innom!" — Mars ki! Hagyj gondol­kozni! Szegény Trezorka behúzta a farkát, s eltűnt a bokrok között. Jura pedig az édes­anyjához ment: — Édesanyám! Valami jó­tettet szeretnék véghezvinni, mi lehetne az? Édesanyja megsimogatta a kisfiú fejét s így szólt: — Sétálj kisfiam a húgod­dal, segíts a nagymamának az asztalt megteríteni, és adj vizet a kutyának! Oszejeva. Hli tett a<z óiáuat ? Gyurka születésnapjára karórát kapott ajándékba. Büszkén viselte, gyakran né­zegette, és termés tüesen ma­gával vitte mindenhová. Alig pár napja volt csupán boldog óratulajdonos, amikor egyik pajtása elhívta magá­hoz, hogy megmutassa neki azt a nagy mágnespatkót, amelyet a bátyjától kapott, és amellyel nagyon érdekes kí­sérleteket lehet végezni. A két fiú sokáig elszórakozott a mágnessel. Vígan próbálgatták, mit bír felemelni: ollót, zsebkést és többek között az órát is. Jól eltelt a délután. Hazaérve azonban odalett Gyurka jókedve. Ijedten ta­pasztalta, hogy az órája meg­állt. Megállt, hiába rázogatta, forgatta. El sem tudta képzel­ni, mi történt vele. Másnap, az órásmesternél derült ki, hogy az óra sajnos mágnesessé vált. Az erős mágnes hatására mágnesessé vált a hajszálrúgó és az órá­nak több más, acélból való alkatrésze, amelyeket bizony ki kellett cseréni. Ez nem lett olcsó mulatság. Gyurka nem tudta, hogy mágnessel kísérletezni órával a csuklón nem tanácsos. Csakis akkor szabad, ha az óránkon „antimagnetic", — „nem mágneses" jelzés talál­ható. TÖRD A FEJED! Tréfás kérdések Hogy mehet egy kecske há­romfelé egyszerre? (•aqsaoq jí33 A'íiaui ajaj aqsaaq uiojyq ASoq Meddig szaladhat egy nyu­szi befelé az erdőbe? (•pejezs ajajpi Jtttxi íreuuo JJ31U '3I3Ű3Z05J opjs zy) I délután 3 órakor Is: A Néma Le­vente. MÜZEUM Fehértó élővilága (Kultúrpalota; Roosewelt tér). Múzeumi Képtár (Horváth Mihály utcai üvegcsar­nok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig, KÖNYVTÁRAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés hétköznaponként 13-18 óráig. Ol­vasóterein és kutatószoba nyitva vasárnap kivételével 10—19 óráig. Ifjúsági kölcsönző (Takaréktár u. 9.) kölcsönzési szolgálat 12—16 óráig. Egyetemi Könyvtár: Olvasóterein: hétfőn 2 órától háromnegyed 9-ig, keddtől szombatig: 10 órától há­romnegyed 9-ig, vasárnap: 9 órá­tól háromnegyed l-ig. Kölcsönzés: héttőn 2 órától háromnegyed 8-ig, kedden 12 órától háromnegyed 6­ig, szerdán 10 órától háromnegyed 4-ig, csütörtökön 12 órától há­romnegyed 6-ig, pénteken 10 órá­tól háromnegyed a-lg, szombaton 10 órától háromnegyed l-ig. Ku­tatószoba: délelőtt 10-től este ti-ig nyitva. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap délután 3—6 óráig, szom­baton délelőtt 10—1 óráig, délután 2—6 óráig. Gorkij Könyvtár: Hétfőn, szer­dán. pénteken: 8-!2-ig. 13—17-if; kedden, csütörtökön: 10—12-lg e» 13—19 óráig, szombaton 8-tól !3 óláig van nvltva. Juhász Gyula Kultúrház KBnyv­tára: Nvitv3 hétfőn, szerdán, szombaton 14-19 óráig, kedden é« pénteken 14—18 óráig. ALLATORVOSI INSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területére Október 8-ig este 18.00 h-tól reg­gel 06.00 h-ig (vasárnap nappal is) kizárólag első segély és ne­héz ellés esetére ins-pekciós dr; Tiboldi Itéla állami állatorvos. Lckása: Maros u. 42. A magyar kormány elismerte az új argentin kormányt A Magyar Népköztársaság Buenos Aires-i követsége az Argentin Köztársaság kormá­nyának tudomására hozta, hogy a magyar kormány a leg­utóbbi argentin eseményeket az Argentin Köztársaság bel­ügyének tekinti és ezért a dip­lomáciai kapcsolatokat válto­zatlanul fenn kívánja tartani. A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy október 2-án 0 órakor életbelép a vasút téli menet­rendje. Ugyanakkor az idő­számításban beálló változás következtében — a téli me­netrendben — a nemzetközt vonatok általában egy órá­val korábban közlekednek, kivéve a budapest—moszikvai gyorvonatot, amely Buda­pestről változatlanul 0 óra 05-kor indul. A Budapest Ke­leti-pályaudvarról 7 óra 10 perekor induló miskolci gyorsvonat Budapest—Kassa között közvetlen kocsit to­vábbit. A Budapest Nyugati­pályaudvar—Belgrád között az eddig hetenkint csak négyszer közlekedő gyorsvo­nat október 1-től minden­nap közlekedik. A téli me­netrendet a hivatalos menet­rendkönyv részletesen ismer­teti, Nyereménybetét­kiinyreli sorsolása Szombaton délután Békés­csabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúr­termében megtartották a nyereménybetétkönyvek 1955 harmadik negyedévi sorsolá­sát. A sorsolás eredménye a következő: Számvégzödés: Nyeremény: 024 123 217 235 261 420 429 523 532 556 768 870 901 989 100 százalék 50 százalék 50 százalék 200 százalék 50 százalék 100 százalék 50 százalék 50 százalék 50 százalék 50 százalék 50 százalék 50 százalék 50 százalék 50 százalék A nyeremények kifizetését, illetve a jóváírásokat a hiva­talos nyereményjegyzék alap­ján október 5-én kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom