Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

V/LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK'! AZ MDP CSONGKADMEGYEI B1ZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 232. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. október 2. ÚJ tanácstagok választása Ma kilenc városi választókerületben új tanácsta­got választanak a lakosok. Jelentős esemény ez. Szeged dolgozói.az elmúlt hé­ten megmutatták, hogy nem közömbös számukra az ország gondja — sok-sok forinttal járultak hozzá békés életünk további felvirágoztatásához, A Hatodik Békekölcsön jegyzésében megmutatkozó hazafias csele­kedetek egész sora azt bizonyítja, hogy a szegedi em­berek is egyre inkább érzik: csalk úgy tudnak boldo­gulni, ha nemcsak arra várnak, hogy az állam majd intézi jobb sorsukat, hanem így is hozzájárulnak a még szebb élet megteremtéséhez. S amikor ma a ki­lenc választókerület választópolgárai isimét az urnák elé járulnak, akkor is azt fejezik ki, hogy élnek alkot­mány-adta jogukkal, meggondoltan határoznak, ki kép­viselje őket a tanácsban, akaratukat és kívánságukat fejezik ki — maguk döntenek a maguk ügyében. Ez az egységes akarat az elmúlt tíz év alatt ko­vácsolódott ki, s vált megbonthatatlan erővé Szege­den is. A második tanácsválasztás után kibontakozott városunk dolgozóinak az a készsége, hogy necsak meg­válassza a tanács tagjait, hanem számon kérje mun­kájukat, részt vegyen a tanácstagok beszámolóin, ja­vaslatokat tegyen a tanácsnak. Az emberek ma már természetesnek tartják, hogy az a tanácstag, aki szívvel-lélekkel a lakosság érdeké­ben fáradozik, az ő ügyüket képviseli. Ezért szeretik választott emberüket, bíznak benne. Tíz esztendővel ezelőtt a Horthy-rendszer vezetői, az akkori -város­házi urak- egyáltalán nem a dolgozó nép érdekeit tar­tották szem előtt. Csak egy példát erre bizonyságul, a sok-sok közül: a Délmagyargfszág 1933 egyik májusi számában olvashatjuk: "Ne?*yven esztendeje hiába kö­nyörgünk kútért- — s a cikk írója a Tápéi-sor asz­szonyainak a polgármesternél járt küldöttségéről ír, akik hiába könyörögtek akkor. A felszabadulás óta és különösen az utóbbi évben szinte minden sarokra épí­tettek a Tápéi-soron és a környező utcákban kútkifo­lyót. A lakosok kérték — s a tanács teljesítette a vá­lasztópolgárok kívánságát. Évtizedek mulasztásait pótoltuk néhány esztendő alatt. De még többre is képesek vagyunk. A tanács­tagoknak az a feladatuk, hogy a lehetőségekhez ké­pest a látszatra kicsiny bajokon, illetve kéréseken se­gítsenek, intézkedjenek, határozottan, a választók ál­tal rájuk bízott teljes joggal. Elmondhatjuk, hogy a szegedi tanácstagok zöme ekként cselekszik. Éppen ezért most, amikor kilenc választókerület­ben ma arról döntenek a választópolgárok, hogy ki képviselje őket a városi tanácsban, kit válasszanak a lemondott, körzetükből eltávozott, vagy visszahívott tanácstagok helyébe — egy emberként járuljanak az urnákhoz, szavazzanak, éljenek jogaikkal, meggondol­tan határozzanak, válasszák meg a Hazafias Népfront jelöljeit. Munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, háziasszonyok, kisiparosok, akik egységes frontba tömörülve akarják országunk, városunk lakói­nak életét szebbé tenni, most ezen a választáson is mutassák meg, hogy ők az ország gazdái, ők döntenek arról, hogy a legmegfelelőbb ember kerüljön a ta­nácsba. Válj9n ünneppé a kilenc választókerületben ez a nap, szavazzanak a választópolgárok becsülettel, meg­gondoltan, szívük szerint, egységes akarattal. Új zöldség-gyümölcs szombaton az Az első kerület lakosságá­nak régi kívánsága valósult meg szombaton. Üj zöldség­gyümölcs üzletet nyitottak a Deák Ferenc és Arany János utca sarkán. Városunk 150. élelmiszer, illetve zöldség-gyümölcs áru­dájának létrehozásához is hozzájárultak azok a forin­tok, amiket a békekölcsön­jegyzések során a város la­kossága államunknak köl­csön adott. Most az ízlésesen berendezett, szép kis üzlet­ben olcsó áron juthatnak a vásárlók a legjobb minőségű, friss zöldség-gyümölcs-félék­hez. Az ünnepi megnyitón So­mogyi Aladár, a Zöldség­Gyümölcs Értékesítő Szövet­kezeti Központ nevében át­adta az üzletet Korek József­MAI SZAMUNKBÓL: A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA CSONGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ­BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA (3. oldal) PEKING LAKOSSÁGA VIDÁMAN ÜNNEPELTE MEG A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG 6. SZÜLETÉSNAPJÁT (2. oldal) 1 milliárd 510 millió 836.700 forint a Hatodik Békekölcsön jegyzésének eredménye A pénzügyminiszter közli, hogy a Hatodik Békeköl­csön jegyzését október hó 1-én este lezárta. A Miniszter­tanács szeptember 27-én közzétett jegyzési felhívása óla mindössze 5 nap telt el és dolgozó népünk e rövid idő alatt az 1200 millió forint összegben kibocsátott Hatodik Békekölcsönt, még nem végleges adatok szerint, 1 milliárd 510 millió 836.700 forint összegben, 26 százalékkal túlje­gyezte. A jegyzésben 3,048.635 dolgozó vett részt. A Hatodik Békekölcsön jegyzésének nagy sikere az államkölcsönjegyzéseknek korábbi eredményeit messze fe­lülmúlta. A Minisztertanács által kibocsátott kölcsönösz­szeg túljegyzése és a dolgozóknak a jegyzésben való nagyszámú lelkes részvétele népünk forró hazaszereteté­nek nagyszerű megnyilatkozása s egyben a szilárd biza­lom megnyilvánulása volt a Magyar Dolgczók Pártja és Népköztársaságunk kormányának politikája mellett. Dicső hagyományaihoz méltóan a jegyzésben élen­járt Budapest ipari munkássága. Ragyogó eredménveket ért el a vidék ipari munkássága is. Példamutató volt ér­telmiségünk és alkalmazottaink legnagyobb részének jegy­zése. Termelőszövetkezeti parasztságunk mellett egyéni­leg dolgozó parasztságunk is az előző évekét jelentős mér­tékben meghaladó jegyzésével tett hitet népi demokrá­ciánk célkitűzései mellett. A jegyzés kimagasló eredményeit dolgozó népünk nö­vekvő öntudata és áldozatkészsége, pártunk helyes noli­tikája, a pártaktivisták, párttag és pártonkívüli népneve­lők száezreinek fáradhatatlan munkája biztosította. További eredményekért — november 7 tiszteletére A Szegedi Ruhagyár dolgozói — amint ezt már la­^ puríkban jelentettük — november 7 tiszteletére szocialista munkaversenyre hívták ki városunk valameny­nyi üzemének dolgozóit. A ruhagyári kezdeményezéshez sorra csatlakoznak a szegedi üzemek dolgozói, s vállalá­saik kifejezésre juttatják, hogy az államuknak kölcsön adott forintjaik mellett jómunkával segítik elő a további előrehaladást, második ötéves tervünk sikeres megkezdé­sét. Az üzemek kollektívái arra is szavukat adják, azt tű­zik ki célul, hogy többet érjenek el, mint amit az évi vál­lalásban meghatároztak. Ügy is kell dolgozni minden üzemben, hogy az 1955-ös év tervének minden mutatóját maradéktalanul teljesítsék, túlszárnyalják. A szocialista versenyben nő a termelékenység, csökken az önköltség. Ez szilárd alapot teremt a népjólét további emeléséhez. Takarékoskodnak az anyagga1, javítják a minőségei az Újszeged! Kender-Lenszövőben Az Űjszegedi Kender-Len­szövő Vállalat dolgozói évi szocialista kötelezettségválla­lásuk esedékes részét minden vonatkozásban túlteljesítet­ték. A Hatodik Békekölcsön jegyzésben is szépen helytáll­tak. A most megtartott mun­kásgyűlésen pedig lelkesen 99 Versenyre hívom a Ruhagyár egyik szabászát 66 üzleieí nyifoüak meg első berüíeiben nének, az I. kerületi Tanács vb. titkárának, aki a kerület háziasszonyainak nevében át­vette. Kasza Zsigmondné, az üzlet vezetője ígéretet tett arra, hogy a legmesszebbme­nőkig igyekeznek a vásárlók igényeit kielégíteni. Városunk kereskedelmi há­lózata még tovább bővül az. idén. A tanács még ebben az évben megnyitja a Marx téri új házak üzleteit. Itt falato­zó-italbolt, élelmiszer-, hús-, háztartási- és ruházati üzlet elégíti majd ki az új házak és a környék lakóinak igé­nyeit. Korszerű berendezé­sükre több mint másfélmii- J lió forintot fordítanak. Még az idén új étterem nyílik a Kossuth Lajos sugárúton és új cukrászda az Április 4 út­ján. Orosz nvelvlsnfolvsmo} Indít a pedagógusok részére a szakszervezet ZSULAN JÓZSEF meg­igazítja szemüvegét, kezébe veszi a szabásmintát és for­gatja az üvegfényű, barna borjúbőrön. Már éppen vá­gásra emeli a kést, mikor megakad a szeme a bőr egyik csipkéjén. Melléigazítja a mintát, azután újra fordít egyet, hogy a következő vá­gást is előre lássa, s csak azután szab. Ma jobban meg­gondolja, mint tegnap! Igaz, eddig is nagyon gondosan és elővigyázatosan ügyelt arra, hogy minél több cipőfelső­részt szabjon ki az adott anyagból, de most még na­gyobb felelősséggel és hozzá­értéssel dolgozik. Pénteken történt, hogy a Szegedi Cipőgyár dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoz­tak a Ruhagyár kezdeménye­zéséhez. Akkor a gyűlésen felállt Zsulán József és azt mondta: — örülök ennek a felhí­vásnak és magam is csatlako­zom hozzá. Látom az értel­mét és a célját. De arra még nem vállalkozom, hogy itt mindjárt vállalást tegyek. Estére azonban átgondolom, otthon leírom magamnak és holnap írásban benyújtom. Zsulán József pontos em­ber. Reggel, mikor beért az üzembe, az volt az első dol­ga. hogy az Üzemi Bizottság titkárának átnyújtsa azt a kis füzetlapot, amire felvá­zolta vállalását. Ezen a la­pon csak pontokba szedett felajánlások vannak. De az az egy este arra is futotta, hogy Zsulán József átgon­dolja; mit, hogyan valósít meg. — NEM SZERETEK meg­gondolatlanul vállalni sem­mit. Előbb mindig kiszámí­tom magamnak, hogy a mun­kakörülmények, az anyag és az idő mit tesz lehetővé. Az­után ehhez hozzáadom a magam igyekezetét és tapasz­talatát — magyarázza, ami­kor vállalásáról beszélgetünk. — Itt van például ez a bor­júbőr. Gyakran olyan ritka a szövete, hogy képtelen va­gyok minőségileg kifogásta­lan felsőrészt szabni belőle. Ha tudom, kikerülöm a hi­bát a szabásminták célszerű forgatásával, de ahogy spe­kuláltam, az anyaghibás ki­szabást legfeljebb öt száza­lékkal tudom csökkenteni. A sertésbőrből készülő cipők felsőrészét viszont anyaghíba nélkül fogom kiszabni. Az utolsó három dekádban már sikerült ezt megvalósítani. Ami kevés hiba van ezekben a bőrökben, azokat én már ki tudom kerülni. Felajánláséhoz az egész üzemrész csatlakozott. De Zsulán József túltekintett az üzem falain és vállalásá­nak hatodik pontjában a kö­vetkezőket fogalmazta meg: ^Versenyre hívom a Ruha­gyár egyik szabászát a gaz­daságos anyagkihasználásért és javasolom, hogy az üze­münkhöz tartozó DÉMÁ-ban a hasonló munkakörben dol­gozó szabászokkal is lépjünk versenybe". Megtörténik ez! EZÉRT SZAB MA még gondosabban Zsulán József. És fürgébben is, hiszen ed­digi átlagteljesítményének öt százalékkal való emelését is vállalta. S mellette a töb­biek, férfiak és nők, öregek és fiatalok, mindannyian ilyen elhatározással kezdtek munkához. Van még egy mondat a lap alján. Ez már nincs pon­tokba szedve, csak odaírta Zsulán József, mert odakí­vánkozott magyarázatképpen: >-A szocialista építés előmoz­dításáért, hazám dolgozó né­Terven felül naponta ezer tégla A Pedagógus Szakszerve­zet helyi csoportja orosz nyelvtanfolyamot indít. A tanfolyamon a közép- és ál­talános iskolai tanárokon kí­yül az általános- és középis­kolai igazgatók is részt­vesznek. Jelentkezési határidő októ­ber 5. Jelentkezni lehet az iskoláknál és a Pedagógus Szakszervezet városi bizott­ságánál, A Szegedi I. sz. Téglagyár­ban minden dolgozó becsü­lettel jegyzett békekölcsönt. Hajnal Efrain élenjáró mun­kás például, akinek általában 1400 forint a havi keresete, 1500 forintot adott kölcsön államunknak. A kölcsönjegyzés befejezé­se után gyűlést tartottak az I. sz. Téglagyár dolgozói. Csatlakoztak a Szegedi Ru­hagyár dolgozóinak verseny­felhívásához, november 7 méltó köszöntésére. Felaján­lották, hogy terven felül na­ponként ezer darab nyerstég­lát gyártanak. pének magasabb életszínvo­nalaért és a második ötéves terv sikeres megkezdéséért teszem ezt a vállalást*. Talán megszokottnak tű­nik ez a mondat, mert sokan és sokszor mondunk ilyene­ket, de olyan munkások előtt, mint az idős Zsulán József, ez a sokatmondó és sokra kötelező mondat min­dig elevenen hat. (—n—n) fogadták el a Szegedi Ruha­gyár versenykihívását. Az újszegedi gyár kollek­tívája vállalta, hogy negye­dik negyedévi export-tervü­ket minőségi kifogás nélkül, jóval a határidő előtt decem­ber 15-ig maradéktalanul tel­jesítik. Évi export-tervüknek 106 százalékban tesznek ele­get. Tovább javítják a minősé­get. Az előírt elsőosztályú áruk arányát 94.6 százalékról 95.2 százalékra emelik. To­vább növelik a termelékeny­séget. November 7-ig száz­ezer forint anyagmegtakarí­tást érnek el. Elhatározták azt is, hogy az előkészítő üzemrész fejlesztéséért beve­zetik a felvetőben a napon­jkénti műszaki ellenőrzést, a cérnázóban pedig megvalósft­I .iák a munkaszervezési sza­I bályzatot. A Textil műveltben 14.7 tonna pamutot takarítanak meg A Szegedi Textilművekben is jó eredmények születtek az évi szocialista kötelezettség­vállalás esedékes részének teljesítésénél. A haza javára, a maguk hasznára öntudato­san jegyezték a békeköl­csönt, s gyűlésükön pedig el­fogadták a Ruhagyár ver­senykihívását. Az üzemben nagy figyel­met fordítanak a nyersanyag helyes kihasználására. Fel­ajánlották, hogy a negyedik negyedévben 14.7 tonna pa­mutot takarítanak meg. Ezt különböző műszaki intézke­désekkel, a hulladék csökken­tésével érik el. Hetven szobabútorhoz való anyagot ad a Falemezgyár A Szegedi Falemezgyár dolgozói évi szocialista köte­lezettségvállalásuk esedékes részének jól eleget tettek. Becsülettel jegyezték a bé­kekölcsönt, s befejezve azt, csatlakoztak a Ruhagyár kez­deményezéséhez. A gyár kollektívája novem­ber 7 tiszteletére vállalta, hogy az addig esedékes ter­vüket 200 ezer forinttal túl­teljesítik. Ebből a túlterme­lésből mintegy hetven szoba­bútort lehet készíteni és 120 szobát padlózni. November 7-ig 0.3 százalékkal csökken­tik a selejtet és így mintegy 1.5 köbméter lemezt és 8 köbméter fűrészárut nyer­nek. Az évi vállalásukban felajánlott termelési mutatót az első félévben 2.9 száza­lékkal túlteljesítették. Meg­ígérték, hogy ezt az eredmé­nyüket tovább tartják. Célki­tűzésük, hogy az évi tervet december 10-re befejezzék. Holnap lesz a (tarlók­ént lék hang verseny Bartók halálának tízéves évfordulója alkalmából hol­nap, hétfőn este 8 órai kez­dettel rendezi a Bartók Béla Emlékbizottság hangverseny­nyel egybekötött emlékün­nepségét a szegedi Nemzeti Színházban. Ezalkalommal mutatkozik be az újjáalakult Szegedi Filharmóniai Zene­kar, amelyet Bartók Béláról neveztek el. Vezényel: Rubá­nyi Vilmos, Közreműködik; Hernádi Lajos zongoramű­vész. a Zeneakadémia tanára, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze. A Bartók­I művekből álló műsor kereté­ben elhangzik a Táncszvit, a zongorára és zenekarra írt Rapszódia, valamint Bartók Gyászindulója. Emlékbeszé­j det mond Király József egye­| temi adjunktus, a Bartók­' emlékbizottság titkára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom