Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

IflMÜGYIIRO&SZIIG lanmam Vasárnap, 1955. október 2. Mi töriént a külpolitikában ? Az ENSZ közgyűlés napirendre tűzte az algíri kérdés megvitatását T>énteken este az ENSZ-közgyűlés — mint nyugati hírügynökségek je­lentik — úgy döntött, hogy „felveszi az ülésszak napirendjére Algír függetlenségé­nek kérdését. A közgyűlésen 28-an szavaz­ták a kérdés napirendre tűzése mellett, 27-en — többek között Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország küldöttei — el­lene foglaltak állást, öten pedig tartózkod­tak a szavazástól. A szavazást követően Pinay francia külügyminiszter felszólalt és mint a fran­cia küldöttség vezetője, elítélte a közgyű­lés határozatát, mondván, hogy az algíri kérdés napirendretűzése beavatkozást je­lent Franciaország belügyeibe. Ezután a francia küldöttség elhagyta a közgyűlési termet. Az AFP francia hírügynökség legfris­sebb híre szerint o francia miniszterelnök és a külügyminiszter szombati telefonbe­szélgetése során elhatározta az ENSZ-köz­gyűlés jelenlegi ülésszakán résztvevő egész francia küldöttség hazarendelését. Ez az elhatározás összefügg az ENSZ-közgyűlés péntek esti, Algírral Icapcsolatos szavazá­sával. ITaure francia miniszterelnök szóvi­vöjo pénteken este közölte, hogy Mohamed Ben Arafa marokkói szultán nyilatkozatot adott át a rabati francia fő­kormányzói hivatalnak és ebben lemondott trónjáról. Ugyanakkor azonban a szultán­hoz közelálló körökben úgy tudják, hogy Ben Arafa szembehelyezkedik a kormány­zótanács létrehozásával, csupán arra haj­landó, hogy helyét családja valamelyik tag­jának adja át. Az AFP francia hírügynökség hajnali távirata közölte, hogy- Ben Arafa szultán a szombat reggeli órákban repülőgépen el­hagyta Rabatot és Tangerbe távozott. Ben Arafa távozásával tehát megtör­tént az első lépés az Aix-les-Bains-ben ho­zott kompromisszum megvalósítására. E lépés értékét azonban kérdésessé teszi Ben Arafa kívánsága, mely szerint a családjá­nak egyik tagja követné őt a szultáni szék­ben. Ez pedig csak tovább növelné az amúgyis nagy zűrzavart a marokkói kér­dés körüL J^ nyugati sajtó ezekben a napokban igen sokat és ellenséges hangon ir az egyiptomi kormány azon elhatározásá­val kapcsolatban, hogy fegyvereket vásá­rol Csehszlovákiától. Különösen az ameri­kai és az angol lapok azok, amelyek élesen támadják az egyiptomi kormányt. A Nexv York Times fenyegetőhangú szerkesztőségi cikkben jelenti ki, hogy „bár Egyiptomnak joga van fegyvert vásárolni ott, ahol kap­hat, az az elhatározása, hogy a ,szovjet tömbtől' vásárol fegyvereidet, kihívó és fe­lelőtlen". „Bizonyos londoni diplomáciai körök­ben — írja e lap londoni tudósítója — úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok és Anglia súlyos diplomáciai vereséget szen­vedett a "középkeleti országok szemében... Mások szerint van még némi lehetőség arra, hogy a közös angol—amerikai nyo­más hatására Egyiptom megvizsgálja poli­tikájának következményeit." A New York Post tudósítója szerint „Allén külügyi államtitkár kairói utazása arra mutat, hogy az Egyesült Államok még •nem tartja jóvátehetetlennek a helyzetet". A tudósító hozzáfűzi, hogy az Egyesült Ál­lamok sökféla nyomást gyakorolhat Nasz­szerre, beleértve azt, hogy teljesíti Izrael kérését: az Egyesült Államok szállítson neki fegyvereket az úgynevezett kölcsönös biztonsági törvény alapján. A nyomás esz­közei közé tartozhat az a figyelmeztetés is, hogy Egyiptom nem számíthat semmiféle segítségre a Nyugat részéről a Biztonsági Tanácsban, ha „kellemetlenségei támad­nak" Izraellel. A Washington Post and Times Herald figyelmezteti Egyiptomot, hogy „most már nem tartják lehetségesnek Szudán Egyip­tommal való egyesítését, amely a jövő év­ben lenne esedékes". A New York Herald Tribüné washing­toni tudósítója szerint Allén azért indult sebtiben útnak, hogy „utolsó kísérletet te­gyen Nasszer egyiptomi miniszterelnök meggyőzésére afelől, hogy hatálytalanítani kell a Csehszlovákiával kötött egyez­ményt", Mi van Izrael és az arab államok viszáEya mögött? Bala Islván honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a román néphadsereg napja alkalmából Emil Bodnaras hadseregtá­bornok elvtársnak, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének. BUKAREST Október 2-a, a testvéri román néphadsereg napja alkalmából szívélyes üdvözletemet küldöm Önnek hadseregtábornok elv­társ és a román néphadsereg minden harcosának, tisztjének és tábornokának. A magyar | néphadsereg valamennyi kato­nájának jókívánságát tolmá­csolom. amikor további ered­ményeket kívánok a harci és politikai kiképzés követelmé­nyeinek elsajátításában, a béke védelmének biztosításában. Budapest, 1955. október 1-én. Bata István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere 0 n&mel köz/éleménv a „hannoveri boTánv' hátterének teljes megvilágításai követeli Berlin (MTI). A francia kémszolgálat volt nyugat-né­metországi föügynöke és há­rom vádlottársa ellen indított, s meglepetésszerűen megszün­tetett hannoveri rágalmazási per miatt kitört politikai bot­rány egyre nagyobb hullámo­kat ver Mind többen követelik, hogy Adenauer kancellár, Blan­kcnliorn nagykövet és Reiffen­scheidt fokomul tisztázza ma­gút az ellene emelt vád alól, hogy 1948—50-ig a francia kémszervezet szolgálatában állt. A Frankfurter Rundschau és több más nyugat-németországi lap megállapította, hogy a né­met nép „a hannoveri botrány" hátterének teljes megvilágítá­sát kívánja. Ezt a követelést a közvélemény nyomására most bonni politikai körök is magu­kévá tették. A Német Szociál­demokrata Párt és a kormány­koalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Párt több képvise­lője kijelentette, hogy Aden­auer kancellár szerepének tisz­tázására parlamenti vizsgáló bizottságot kell alakítani. Eh­hez a törvényes előírások ér­telmében a parlamenti képvise­lők 25 százalékának hozzájáru­lására van szükség. Első jelentések az indonéziai választásokról Dzsakarta (TASZSZ). Az in­donéziai sajtó szeptember 30­án a választásoknak szentelte a föíigyelmet Az ország leg­több körzetében szeptember 29-én lezajlottak a választások. A lapok előzetes eredményeket közölnek a Dzsakarta néhány körzetében, Bandungban és más városokban megtartott vá­lasztásokról. E közleményekből látható, hogy erekben a körze­tekben a legtöbb szavazatot a Masumi Párt. az Indonéz Nem­zeti Párt. az Indonéz Kommu­nista Párt és a Nalidatul Ulema muzulmán párt kapta. Az olyan városokban, mint Dzsokdzsa­karta, Szemarang, Szurabaja, Vonoszobo és Megelang, az első helyre került a Kommu­nista Párt; Bandungban az In­donéz Nemzeti Párt és a Kom­munista párt került a vezető helyre. A lapok kiemelik: az olyan kor­mányzó pártok, mint az Indo­néz Szocialista Párt, az Orszá­gos Néppárt, a Munkáspárt és ja Nagy Indonézia Párt veresé­gét az eddigi eredmények sze­I rint. Siabá János miniszter vezetésével öttagú küldöttség utazott a Szovjetunióba Szombaton délután Szabó ía Szovjetunióba a város- és János, város- és községgaz- ' kÖ2séggazdálkodás kérdései­dálkodási miniszter vezetese- , . vei öttagú küldöttség utazott nek tanulmanyozasara. Rövid külpolitikai hírek (MTI). M'«t a belgrádi rá­dió jelenti, Brankó Draskovics, a jugoszláv külügyi államtit­kárság szóvivője sajtóértekez­leten közölte, hogy a jugoszláv fővárosban a közeljövőben gaz­dasági és pénzügyi tárgyalások kezdődnek Jugoszlávia és Csehszlovákia között. * Párizs (MTI). Nantesban pénteken a nagy sztrájkmozga­lom 45. napján, 14.000 vas- és fémmunkás tüntetett a mun­káltatók mesterkedése! ellen. A tüntetők hatalmas tömege a megyefőnökség épülete elé vo­nult. ahol ismét hangot adott követeléseinek és tiltakozott a rendőri brutalitások ellen. Pénteken este újabb heves incidensre került sor a sztráj­kolok és a karhatalom között. A rendőrség sok sztrájkolót le­tartóztatott. * Moszkva (TASZSZ). An­nak kapcsán, hogy életbelépett a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződés és végetért a szovjet csapatok kivonása Ausztriából, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa rendeletet adott k' arról, hogy 1955 október el­sejétől megszűnik az ausztriai szovjet főbiztos tisztsége. Bcirut (TASZSZ). A liba­noni és a sziriai lapok már há­rom napja beható kommentáro­kat fűznek Egyiptomnak ahhoz az elhatározásához, hogy Cseh­szlovákiától vásárol fegyvert. A nyugati hatalmak nyomása és fenyegetőzései ellenére va­lamennyi lap üdvözli az egyip­tomi veze'ök szóbanforgó dön­tését. A lapok felszólítják Li­banon és Szíria kormányát, hogy kövesse az egyiptomi pél­dát. * Peking (Üj-Kina). Csou En­laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke pénteken fo­gadta Pietro Nennit, a Béke­Világtanács alelnökét, az olasz békebizottság elnökét, az Olasz Szocialista Párt főtitkárát. A fogadáson jelen volt Nenni felesége és leánya, Baniero Panzieri. az Olasz Szocialista Párt végrehajtó bizottságának tagja, valamint Vincenzó Ansa­nelli. az Olasz Faipari Szak­szervezet titkára. AÍ utóbbi hónapodban úgyszólván alig múlik el hét, hogy ne történnék összecsa­pás az izraeli és az egyipto­mi katonaság között a gazai térségben. Dag Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára jú­nius 7-én közölte Izraellel és Egyiptommal, hogy nyugta­lanítja a gazai határsáv mentén fennálló helyzet. A főtitkár együttműködésre kérte fel a <két országot a fe­szültség enyhítése érdekében. Az azóta eltelt idö alatt azonban a két ország között fokozódott a feszültség. Leg­újabban arról érkeznek hí­rek. hogy izraeli csapatok be­hatoltak a gazai határövezet demilitarizált részeibe és — mint az izraeli kormány szó­vivője kijelentette — nem hajlandók onnan addig ki­vonulni, amíg a demilitari­zált övezet másik részében lévő egyiptomi katonaság is el nem hagyja jelenlegi állá­sait. Fokozza az Izrael és Egyip­tom közötti ellentétek sú­lyosságát az a körülmény, hogy Izrael nemcsak Egyip- j tómmal, de valamennyi arab szomszédjával is ellenséges viszonyban áll. Az Izrael és az arab államok közötti el­lentétek Izrael megalakulása óta állnak fenn, azóta, hogy az ENSZ 1947-ben felosztot­ta Palesztinát — amely an­gol mandiátumos terület volt — zsidó és arab területekre. 1948. május 14-én, tehát azon a napon, amikor lejárt az angolok palesztinai mandá­tuma, a zsidó nemzeti tanács kikiáltotta az önálló Izrael államot. Az új országot már a következő napon többolda­lú támadás érte: északról szíriai és libanoni, keletről jordániai és iraki, délről pe­dig egyiptomi csapatok ha­toltak be területére. A több hónapig tartó véres háború 1949. januárjában az ENSZ közbelépése következtében tűzszünettel ért véget. Pár hónap múlva Izrael és az őt megtámadó arab államok kö­zött fegyverszünet jött létre, békekötésre azonban a mai napig sem került sor. A több hónapig tartó súlyos harcok­ban Izrael lényegesen meg­növelte területét: jelentősen nagyobb lett, mint amekko­rának az 1947-es ENSZ-dön­tés alapján lennie kellene. Jelenlegi kiterjedése 20.850 négyzetkilométer, tehát mint­egy negyedrésze hazánk te­rületének. Lakóinak száma egymillióhatszázhetvenezer, akik túlnyomórészt zsidó nemzetiségűek. Az arabok száma 183 ezer. Fővárosa — 1950 óta — Jeruzsálem, amelynek azonban csak a zsidók által lakott kerületei ; Peking (MTI). Peking lakos­tartoznsk Izraelhez, a többi sága minden eddiginél gazda­pedig Jordániához. Jeruzsá- |gabb aratásra számítva és a még jordániai területre is behatol az arabok visszaűzé­se során — között napiren­den vannak az összecsapá­sok. Hasonló a helyzet az izra­eli—egyiptomi határon is, ahol a gazai vidéken szinte állandósultak az összetűzé­sek. Az arab államok meg­torlásként blokádot alkal­maznak Izrael ellen. Iqv például az izraeli és az Izra­elbe tartó hajók nem futhat­nak be arab "kikötőbe, sőt Egyiptom egészen a legutób­bi időkig a Szuezi-csatornát és az Akabai-öbölbe vezető utat is elzárta az Izraelbe tartó hajók elől. Közel- és Közép-Kelet, vagyis az a terület, amely­nek békéjét az Izrael és a vele határos arab államok közötti ellentétek egyre in­kább veszélyeztetik, életbe­vágóan fontos az angolszász hatalmak számára, stratégiai és gazdasági okokból egy­aránt. Az Indiába vezető út mentén, vagy az ahhoz kö­zelfekvő arab országok rend­kívül gazdagok olajban. Ezek az országok tehát, amelyek legtöbbjét még katonai szö­vetség is fűzi az angol és amerikai kormányhoz, lé­nyegesen többet jelentenek Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok számára, mint Izrael, amelynek stratégiai fontosságán kívül elsősorban az adja meg jelentőségét, hogy területén halad át és ér tengerhez az Irakból kiindu­ló olajvezeték. Az angolszá­szok tehát mindenekelőtt ezért nem foglalnak határo­zottan állást Izrael és a ve­le szomszédos arab államok közötti viszályban, sőt — az erők megosztása céljából — maguk is szítják ezeket az ellentéteket. Dulles, az Egyesűit Álla­mok külügyminisztere ez év augusztus 26-i beszédében többek között kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész szerződéses kötelezett­séget vállalni az izraeli— arab határok biztosítására. Izraelben és az arab orszá­gokban azonban még jól em­lékeznek a nyugati hatalmak hasonló, de máig sem telje­sített ígéreteire és éppen ezért közömbösen fogadták az amerikai külügyminiszter kijelentéseit. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az Izrael és a vele szomszédos arab álla­mok közötti határokat csak a gazdasági szempontok tel­jes figyelembevételével lehet rendezni, semmiesetre sem azonban a pillanatnyi an­gol—amerikai érdekek alap­ján. Petrovics István Peking lakossága vidáman és bizakodva ünnepelte meg a Kínai Népköztársaság 6 születésnapját lem izraeli részének 170 ezer lakosa van. Anglla> Franciaország, és az Egyesült Államok kor­mánya 1950-ben közös nyilat­kozatot tett. amelynek értel­mében e három ország ga­rantálta a fegyverszüneti egyezményben lefektetett ha­tárvonal sérthetetlenségét. Mint az azóta bekövetkezett események igazolták, ez a garancia formális volt csu­pán és nem tudta megaka­dályozni, hogy Izrael és az arab államok közötti ellenté­tek ne okozzanak újabb sú­lyos fegyveres összetűzéseket. Áz Izrael és az arab államok közötti leglénygesebb ellen­tét oka azonkívül, hogy Izra­el nem hajlandó visszavonni csapatait az ENSZ által megállapított határok közé. annak a mintegy 900 ezer főnyi arab lakosságnak a ki­űzése, amely Palesztina ket­téosztásáig a jelenlegi izra­eli fennhatóság alatt álló te­rületen élt. Ezek legnagyobb része az Izraellel szomszédos Jordániába menekült és az izraeli—jordán határ mentén települt le, ahol elképesztően nyomorúságos körülmények között élnek. Az izraeli kor­mány hallani sem akar visz­szafogadásukról, sem kárta­lanításukról. Az elkeseredett, ' régi lakóhelyükre csapatok­i ban visszatérő, és ott nagy károkat okozó arabok és az minden téren mutatkozó gaz­dasági fellendülés közepette nagy bizakodással ünnepelte meg a Kínai Népköztársaság megalapításának 6- évforduló­ját. Az ünnepség, amely hatal­mas katonai felvonulással kez­dődőit, pontosan 10 órakor nyílt meg. A díszemelvényen helyet foglaltak a népi Kína vezetői, élükön Mao Ce-tung, Csute, Liu Sao-csi és Csou En­laj. A díszemelvénnyel szem­földi vendég érkezett az ün­nepségekre több mint 50 or­szágból. Peng Tö-Huaj marsall, nem­zetvédelmi miniszter a szónoki emelvényről felolvasta napi­parancsát. Ezután kezdődött meg a népi felszabadító hadsereg egysé­geinek felvonulása. A katonai felvonulás után indult el a polgári lakosság menete, amelyen félmillióan vettek részt. A felvonulás három óráig tartott. A végén az úttörők, diákok, munkások és más fel­ben lévő tribünökön több mint vonulók ezrei előre rohanlak és 12.000 ember szorongott, az or-1 körülvették a díszemelvényt szág minden részéből. 1600 kül- Mao Ce-tungot éltetve. Kínai r»meU/.r(kiállífá« nyílt a Nemzeti Szalonban A Kínai Népköztársaság megalakulásának hatodik év­fordulója alkalmából a Kul­túrkapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendezésében szombaton délben a Nemzeti Szalonban kínai fametszet­kiállítás nyílt. A kiállítás mai kínai művészek több mint 60 színes és fekete-fe­hér fametszetét mutatja be, ezenkívül a népi papírkivágó művészet számos alkotását. A megnyitó ünnepségen megjelent Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács több tagja, valamint a társadalmi és kul­selője. Résztvett az ünnepsé­gen Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság magyarorszá­gi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, a kínai nagykövetség több tagja, to­vábbá a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Az ünnepségen Mihályfi Ernő népművelési miniszter­helyettes mondott megnyitó beszédet. Ezután Hao De-cin, a Kí­nai Népköztársaság magyar­országi rendkívüli és megha­talmazott nagykövete mon­dott beszédet. Ezután a megjelentek I.izraeli kaitonaság — amely ' turális életünk számos képvi- megtekintették a kiállítást,

Next

/
Oldalképek
Tartalom