Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

PROLETÁRJAI AZ MDF CSONGBADMEGYE1 BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XI. évfolyam, 238. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. október 9. MAI SZAMUNKBÓL: HETVENEGY MILLIÓ FORINT NYEREMÉNYT SORSOLNAK KI AZ OKTÓBERI HÚZÁSON (5. oldai) A KÍNAI ÉS A MAGYAR TEXTILIPAR KAPCSOLATÁRÓL (3. oldai) MI TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. oldal) A tudomány segítsége az üzemek korszerűsítésében Az új technika alkalmazása, a termelés műszaki színvonalának emelése nem időszaki tennivaló, hanem iparunk legfontosabb mindennapi problémája. A műszaki kultúra alkalmazásának, a technika korszerűsítésének legjárhatóbb, leghamarabb eredményre vezelő útja az üzemek adottságainak, lehetőségeinek az eddiginél sokkal jobb kihasználása. Ezért tevékenykednek — és tevékenykedni is kell — napról napra a szegedi üzemekben a műszaki és fizikai dolgozók. Az űj technika, az új eljárások megvalósításához azonban kell a tudomány, a kutatóintézetek dolgozóinak gyakorlati segítsége is. Sokat tehetnek — és kell is tenniök —, hogy előre haladjon az üzemekben a korszerűsítés munkája; a termelékenység növelése, az olcsóbb, jobb termékek előállítása. A tudósok és az üzemi dolgozók egyre szorosabb, mindjobban kibontakozó alkotó együttműködése igen fontos feltétele iparunk fejlődésének. Szegeden kitűnő adottságok vannak arra, hogy a tudomány segítse a gyakorlatot, az üzemek munkáját. Az egyetemek intézeteinek professzorai, tanárai, az MTESZ kötelékébe tartozó tudományos egyesületek szegedi csoportjai az utóbbi időben nagyra értékelt segítséget adtak ahhoz, hogy tovább javuljon az üzemek munkája. Dr. Greguss Pál, az egyetem Növénytant Intézetének professzora a Falemezgyár rostlemez előállításával kapcsolatos munkájához nyújtott gyümölcsöző támogatást. Salkovits Endre és dr. Horvai Rezső, mindketten a Kísérleti Fizikai Intézet adjunktusai, a Szalámigyár távhőmérőjének megteremtéséhez adtak elismerésre méltó segítséget. A távhőmérő hamarosan megkezdi működését. Előnye az, hogy az üzemrészek hőmérsékletét — amely lényeges a szalámi készítésénél — egy szobából tudják ellenőrizni. Széli Tamás, a Szervetlenkémiai Intézet tanársegéde és Sípos György, .az intézet adjunktusa az Üjszegedi Kender-Lenszövőgyárban elősegítette, hogy létrejöjjön az eddiginél tökéletesebb, jobb ponyva-iittpregnálás. Az MTESZ kötelékébe tartozó tudományos egyesületek különböző szegedi szakcsoportjai, azok munkabizottságai is több kérdésben sikerrel tevékenykedtek. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület munkabizottsága sikerrel oldotta meg a Szegedi Kenderfonógyárban a megnagyobbított keresztcsévék előállítását és azok felhasználását az Üjszegedi Kender-Lenszövőben. A megnagyobbított keresztcsévék a két üzemben a termelés, a termelékenység növekedését hozzák. Különben szép, eredményes és példamutató munkát végez a technika korszerűsítéséért a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület. Nagyon komoly hiba azonban, hogy a Faipari és az Építőipari Műszaki és Tudományos Egyesület jóformán csak papíron létezik s működése nem mutatkozik a gyakorlatban. Pedig mind a faipar, mind az építőipar előtt nagy feladatok állnak, s ezek minél jobb elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges az űj technika meghonosítása. Például a téli építkezéseknél is jónéhány korszerű, haladóbb eljárást lehetne alkalmazni, csak gondosan foglalkozni kellene a kérdéssel. A Tervező Irodában és az Építőipari Vállalatnál jónéhány mérnök dolgozik. Helyes és szükséges is lenne, hogy tevékenységet fejtsenek ki az Építőipari Műszaki és Tudományos Egyesületben, megvitatva a tervezés és a kivitelezés számos problémáját. Ezt elő kell segítenie a Tervező Iroda és az Építőipari Vállalat pártszervezeteinek. Számos, az élet által felvetett probléma, a műszaki fejlesztés kérdése vér megoldásra Szeged üzemeiben. Világosan áll sok üzemben, hogy hol a hiba. Látják, tudják, hol kellene javítani a munkán. Ezek- . nek a megoldása, a fogyatékosságok megszüntetése azonban még hátra van. Éppen ezért méginkább, az eddiginél sokkal jobban szorosabbá kell tenni a tudomány és az üzemek dolgozóinak alkotó együttműködését. Irányítsák a figyelmet az egyetemek intézetei, az MTESZ kötelékébe tartozó tudományos egyesületek szegedi csoportjai az üzemekben megoldásra váró kérdésekre, hogy sikeresebben, gyorsabban haladjon előre a technika fejlesztése. Kétségtelen, hogy a technika fejlesztéséinek egyes problémáit nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Kutatni, keresni kell ennek legcélravezetőbb módjait. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy olyan vélemény alakuljon ki: -"ráérünk, van időnk*. Következetesen, folyamatosan, "kihagyás* nélkül folytassuk az új technika megteremtésének szép és nagyrabecsült munkáját. Az üzemek kérjék a tudományos intézetek, az MTESZ különböző szakcsoportjainak támogatását a műszaki kultúra jobb megteremtéséhez. Tartsuk állandóan napirenden az üzemi korszerűsítés problémáit. Hozzon nagyobb, gazdagabb eredményeket a tudomány és az üzemek dolgozóinak alkotó együttműködése az űj technika alkalmazásában. e g létéből A VERSENYTÁRS A Ruhagyár vágószabászának: nagy elhatározása A Szegedi Ruhagyár nagy kezdeményezése úgy hatot!, mint az élesztő. Felrázta a szegedi üzemek dolgozóit és új tartalommal gazdagította a versenymozgalmat. Pedig csak ott kezdődött, hogy a Ruhagyár dolgozói egy jól átgondolt, alapos felhívást intéztek a város üzemeihez. Azt sem tagadták, hogy az országos érdek mellett a maguk jóhírét is növelni akarják: meg akarják szerezni a Csongrád megyei Párt-végrehajtóblzottság vándorzászlajét és az "Élüzem* címet. Csöndben is nekirugaszkodhattak volna — de ők a nagy nyilvános versenyben akarnak győzni. Vonatkozik ez az üzem dolgozóinak egészére, így a fiatal vágószabászra, Hegedűs Mihályra is. Amikor a bátor visszhang, Zsulán József versenykihívása a Cipőgyárból eljutott a Ruhagyárba, Hegedűs Mihály meglengette az újságot, tollat, tintát ragadott és megírta a választ. Azóta már átjöttek a Cipőgyárból és a verseny pont okat rögzítették. A két szabász munkájában megtalálták azokat a közös vonásokat, melyek alapján el lehet majd bírálni a verseny eredményét. Hegedűs Mihály örömmel vállaita a versenyt, hiszen üzemében hosszú idő óta már csak önmagával vetélkedett. A Ruhagyár vágószabászai között kivívta magának az első helyet és tartotta is szilárdan. Az idős Zsulán József kezdeményezése feltárta előtte, hogy nemcsak az Üzemen belül van értelme és jogosultsága a versenymozgalomnak, hanem az egész városban, az egész országban bőven akadnak lehetőségek a nemes vetélkedésre. S ez a gondolat akkor érlelődött meg Hegedűs Mihályban, amikor a Cipőgyár idős dolgozójának bátor párosversenykihívását elfogadta. NéIIáronként 2.5 tonnával több kender A Szegedi Kenderfonógvárban az elmúlt negyedévben az üzem dolgozói 124 újítási javaslatot nyújtottak be. Ezek egyharmadát már alkalmazzák ls a termelésben. Az elmúlt negyedév egyik legjelentősebb újítása Lacsán István elvtárs, művezető nevéhez fűződik. Az ő javaslatára megkétszerezték a gerebengépek tűboritását. Ezzel elérték, hogy a gépek ma már havonta két és fél tonnával több kendert fésülnek ki, s készítenek elő fonásra. A sűrűbben elhelyezett tűk a kenderből csaknem minden kis csomót eltávolítanak. s így most mát sokkal finomabb szálú anyag is kerül le a gépekről, mint régen. A kommunista művezető újításával a negyedik negyedévben mintegy 8 tonnával többet tudnak kifésülni a gerebengépek, mint az előző negyedévben. Az zegette a versenypontokat, s úgy érezte, hogy ezek a pontok nem foglalják magukban az ő munkájának minden oldalét — ami természetes ls, mert versenytársa nem ugyanabban a szakmában dolgozik. De vannak őneki szaktársai, ott mellette és körülötte is akad dolgozo, akt újra felveszi vele a versenyt és az orszagban; Zalaegerszegen, Budapesten, Debrecenben és Békéscsabán is kerülnek versenytársak! Nincs lezárt, örökre eldöntött verseny! Lehet, hogy éppen saját üzemében szökik nyomába valaki, előfordulhat, hogy egy békéscsabai ruhagyári szabász előzi meg. Mindezzel számot vetett. Azt is átgondolta, hogy ereje és képességei alapján nem méltatlan arra, hogy az ország valamennyi ruhagyárának vágószabászait versenyre szólítsa. Így is történt. Már visai a posta az üzenetet: »November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére versenyre hívom az ország ruhagyárainak vágószabászait. Versenyfelhívásommal azt kívánom elősegíteni, hogy a húsz budapesti nagyüzem által kezdeményezett versenyben éves tervünket december 20-ra befejezzük és megalapozottan kezdjük el a második ötéves tervünket*. Válaszok fognak érkezni az ország minden részéből, sőt a szegedi vágószabászoktól is, mert a Ruhagyár szép törekvéseinek sok lelkes követője van. Hegedűs Mihály a felhívás megvalósításának élvonalában állt, de bizonyos, hogy nagyon sokan hamarosan mellésorakoznak. Hogy kl lesz a győztes; még ne kutassuk. Hegedűs elvtárs azt mondja: első akar lenni. mert tudja, hogy országos viszonylatban is megállja a helyét és olyan munkalendülettel fog dolgozni, mintha egyedül tőle függene az egész üzem vállalása, öt éve dolgozik ebben a szakmában és négyszer szerezte meg a sztahánovlsta oklevelet. A "Szakma kiváló dolgozója* cfmet is elnyerte és teljesítményében eddig 180 százalék volt az alsó határ. Bizonyos, hogy Hegedűs elvtárs számontartja cipőgyári versenytársát is és munkájában nem feledkezik meg azokról a versenypontokról sem, melyek teljesítésében Zsulán Józseffel vetélkedik. így nő, terebélyesedik naponta a Ruhagyár kezdeményezése. Egyes dolgozók nemes versenye, üzemrészek és szalagok vetélkedése visz bennünket egyre közelebb a nagyszerű vállalások maradéktalan teljesítéséhez. (—n. —n.) • Ünnepi tanácsülés Szeged felszabadulásának 11. évfordulóján Október 11-én ünnepli Szeged város dolgozó népe felszabadulásának 11. évfordulóját. Tizenegy évvel ezelőtt szabadította fel Szegedet a Vörös Hadsereg a fasiszta elnyomás alól. A felszabadulás napján a Szeged Városi Tanács végrehajtó bizottsága délelőtt 10 órakor a tanácsháza dísztermében ünnepi ülést tart. ünnepi beszédet Nagygyörgy Mária elvtársnő, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatónője, városi tanácstag mondja. Az ünnepi tanácsülés után a városi tanács végrehajtó bizottsága, a párt- és a tömegszerveaetck képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékműveit. A felszabadulás 11. évfordulójának tiszteletére a Móra Ferenc Múzeumban október 12-én, szerdán este 6 órakor két kiállítást nyit meg Dénes Leó elvtárs, a városi tanács, végrehajtó bizottságának elnöke. A múzeum képtárának első emeletén és földszintjén a bolgár grafikai kiállítást és *A szegedi viselet utolsó száz évecímű viseleti kiállítást. Mindkét kiállítást Tápal Szabó Gabriella, a Történelmi Múzeum dezte. osztályvezetője ren„Új Világ" ankét Szegeden Pénteken este 6 órai kezdettel a2 Üj Világ szerkesztősége az MSZT Horváth Mihály utca 3. szám alatti nagytermében ankétot tartott. Az ankét előtti rövid műsorban Gencsy Sári, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Szabó Miklós operaénekes, Dankó Aladár zongorakíséretével énekszámokat adott elő. Az énekesek mellett Horváth Ferenc, a Madách Színház tagja is fellépett. A műsor után kezdődött meg az ankét. Kállai Magda, az Üj Világ főszerkesztője bevezető szavai után az ankétra szép számmal összegyűlt olvasók szólaltak fel, tettek javaslatokat, s tolmácsolták az olvasók kéréseit és kívánalmait. A 28 felszólalás három problémát érintett. Csiszár Mihály, az Egyetemi Könyvtár dolgozója az Üj Világ rossz terjesztését kifogásolta, amely miatt az előfizetők száma természetesen apad. A másik problémát Pintér Pál, a Ruházati Bolt dolgozója vetette fel: — Első számától olvasom az Üj Világot, de szegedi tárgyú cikkekre nemigen akadtam benne. Az újság foglalkozik a vidéki városokkal, azok termelési, művészeti problémáival, Szegedet azonban valahogy kifelejtik. Pedig nálunk is vannak, történnek olyan dolgok, amiről érdekes írni. Biztos vagyok benne, hogy a szegedi tárgyú cikkeik növelnék az Üj Világ szegedi előfizetőinek számát. A hozzászólók hosszű sora, mint például Horváth József a Szegedi Gázművektől, Molnár Ernő, a Szegedi Fürdők és Hőforrások Vállalattól szakmájukhoz kapcsolódó cikkeket várnak az Üj Világtól, olyan cikkeket, amelyek a hasonló munkakörben dolgozó szovjet emberek munkájáról szólnak. Befejezésül Kállai Magda válaszolt az ankét részvevőinek. — A szerkesztőség — mondotta — nem igér, de igyekszik mindent megtenni, hogy olvasóik kívánságát kielégítse. így például Kovács Béla, az Üj Világ szerkesztőségének tagja kedvet kapott a szegedi halászokról szóló riport megírására. Végül arra kérte az ankét részvevőit, az olvasóikat, hogy a jövőben ls figyelmeztessék a szerkesztőséget, keressék fel javaslataikkal, kívánságaikkal s ők igyekezni fognak ezeknek eleget tenni. Alalohsuk meg újból a Szabad Ifjúság Művészegyuttesl"! 1950 tavaszán az akkor még a különböző Ifjúsági szervezetekben dolgozó szegedi fiatalok a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap alkalmából ünnepi matinét rendeztek a színházban. A közel 1000 szereplő között ott volt az alig pár hónapos múltra visszatekintő Szabad Ifjúság ifjúmunkás énekkar szürke ingben, vörös nyakkendőben. A lelkes 16—18 éves fiatalok kipirult arccal, fegyelmezetten várakoztak az egyik próhelyüket. Majd énekeltek a fiatalok, — indulókat, népdalokat. Az őket köszöntő taps nem akart szűnni, a függöny azonban összegördült, — még több műsorszám volt soron. Az énekkar tagjai visszamentek a próbaterembe, az előadás folyt tovább, de a közönség visszakövetelte az Ifjúmunkás énekkart. Az ifjúmunkás énekkar és később a tánccsoport tagjai ha falura kellett menni, ha kivonulás volt valamely ünnepen, ott fiatal énekkar szerepelt. Ezután a rádióban is felhangzott az ifjúmunkások ajkán a dal nem ís egyszer. A 'következő eszden, akik tagjai voltak a Szabad Ifjúság énekkarnak, a tánccsoportnak. A diákokból álló kis zenekar is, amelynek több tendöben azonban fel- résztvevője ma is bomlott az énekkar Szegeden tartózkodik, és a tánccsoport, tag- Jöjjenek el valajai szétszéledtek, — de nem felejtették el a Szabad Ifjúság együttesben eltöltött harcos és örömteli életet. Többen közülük az elmúlt napokban a városi DISZ-bizottság mennyien a Szabad Ifjúság Művészegyüttes régi tagjai pénteken délután 5 óraikor a DlSZ-bizottréöí székházába (a Hungária Szállóval szemben) és alakítsuk meg ismét az új. padra. Amikor az előző műsorszám után öszűjítás előreláthatóan éven- 'szegördült a függöny, ként mintegy húszezer forint. rájuk került a sor, önköltségcsökkentést ered- {pillanatok alatt elfogményez. [lalták a színpadon a bateremben: először voltak, énekeltek, lépteik nagy szín- táncoltak, lelkesítették az embereket. A DISZ alakuló kongresszusa alkalmából a Gellért-hegyen rendezett nagyszabású műsoros esten vidékről egyedül ez a szegedi és a tanács népmüve- még lelkesebb, mara lésl osztályának ja- dandó együttest. A vaslatára elhatároz- régi tagok hozzanak ták, hogy újjáalakit- új tagokat magukkal, ják a Szabad Ifjúság Jelentkezzenek minél Művészegyüttest. többen az üzemek, isHelyes az elhatáro- kólák, egyetemek' dízas és minden bizonnyal nagy tetszésre talál ez városunkban. Hisz sokan vannak még Szegeszesei közül az újjáalakítandó művészegyüttesbe. Markovits Tibor