Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

DELMtIGiraRORSZBG r Csütörtök, 1955. szept. 22. SzeUsttyii a&s-zanpak évadnyitó, bemutató a dieyedi Olemaeti fainílátSan fól MJiadJltdü a színliáz igazgatósiga, amikor a Szelistyei asszonyok-at tűzte műsorra nyitótíarabnak. A daljáték szövegkönyve az egyik legnagyobb magyar elbeszélő, Mikszáth Kálmán azonos című kisregényéből készült. Irodalmunk klasszikusainak ilyen formán való népszerűsítése az operett, megújulásának egyik nagyon jarható útja. A szövegkönyv írói (Benedek András és Senuel Jenő) kitűnő munkát végeztek, Mikszáth ízes, meleg emberi humora, mély demokratizmusa átforrósitja a szöveget, a polgári operettek bá rgyú meséi, viccei után üdítően hat a tiszta humor, a keuvos történet. A színpadi átdolgozás sokszor szószerint átveszi Mikszáth párbeszédeit s ezzel is érvényesíti a nagy palóc művészetének varazsát ls. A Szelistyei aszonyok zenéjét az új magyar zeneszerzői nemzedék egyik legtehetségesebb tágja. Sárközi István szerezte. A zene ls az operett-zene új útjait járja és a daljáték igényességével készült. Sárközi az igényesebb szovjet operettszerzőknek, DunajevszklJ, Scserbacsov, Mokrouszov példájára nom szalonzenét, vagy tánczenét komponált, hanem mélyen merített a népdal forrásvizéből. A dtin&dl a daljátékhoz és a megnyitóhoz méltó lelkesedéssel készült az előadásit a. Az igényességre jellemző, hogy a Mátyás korában játszódó darab előkészületei során felkérték Koltay Kastner Jenő professzort, a renaissance-kor tudós szakértőjét, hogy tartson kortörténeti ismertetést. Az újjászervezett operettegyüttes sikerrel mutatkozott be, színes, egységes előadásban adta elő a szelistyei aszszonyok történetét. Dobni Vilmos rendezése ötletes művészi munka, de még értékesebb lett volna, ha néhány régi „operettfogást" mellőz. Ilyen például a II. felvonásban az a jelenet, amikor a komor magyar urakat, akik éppen a Mátyás elleni összeesküvésre készülnek, a szőke szelistyei asszony, Mária hatos fogatba fogja, hogy egy régi olcsó fogással tapsokra ragadtassa a közönséget. Az előadás sok jó alakítással bővelkedik. Hunyadi Mátyást Kovács János játssza, egyszerűen, meleg művészi átéléssel. Azt a vidám, barátaival hancúrozó, de az ország ügyeiben és a tudomány dolgaiban is járatos, emberséges, Igazságos Mátyás királyt eleveníti meg, akit Mikszáth megrajzolt. Különösen, mint az álruhás Mátyás deák, emberi. A (Uiam, dieiidtyei aszszony közül Dómján Edit tetszett a legjobban, aki kirobbanó sikerű alakítást nyújtott. Szín, határozottság, báj, lendület van a játékában, nagyszerűen megérezte szerepének ízét ez a tehetséges színésznő. Karácsonyi Magda bemutatkozása sikerült, megnyerő, kedves egyéniségével, kellemes hangjával magával ragadta a közönséget. A trónszék körüli játéka, jelenetei Mujkóval azt bizonyítják, hogy jó színésznő. A büszke Gergely Annát Iván Margit játsza, s dekoratív megjelenésével, jól csengő énekével most ls sikert arat. A színház új énekes bonvivánja, Benkő Béla Nagy András parasztlegény szerepében mutatkozik be. Egy-két régies bonvivánfogástól eltekintve, tetszett a játéka, van a játékában is, hangjában is erő, csak a szerelmi jelenetekben ne gügyögjön, mert ma már nem jól hat ez színpadon, A humor pálmáját ezúttal Lnkky József viszi el. Sziporkázóan szellemes alakítást nyújt, kitűnően poentiroz, jól táncol, — csak vigyázzon a további előadások során, mert egy fél lépés választja el attól, hogy bolondja bohóccá váljon. Mikszáth azt írja Mujkóról, hogy jó megjelenésű vidám legény, aki a könynyebb élet kedvéért, mihasznaságból csapott fel a király bolondjának. Lakky bohócorrt ragaszt, s egyéb külső eszközökkel is igyekszik magát nevetségessé tenni. Akad olyan ember, aki ezt a természetcsúfját • összetévesztené Mátyás királlyal? Sugár Mihály, ez az érdemekben gazdag színész Rostó uramat személyesíti meg. A színpadi átdolgozás Rostó Pál alakja sokkal szürkébb ugyan, mint a regénybeli, de Sugár Mihály dicséretére legyen mondva, jól megközelítette a Mikszáth-megrajzolta figurát. Káldor Jenő és Komlóssy Erzsi ízes kettősét. Kovács Gyula lovagját, Gémesi Imre főajtómúlló mesterét. Karikás Sándor főurát s különösen Tiszai József munkáját keil még kiemelnünk. Ai ótbeted táncokat a színház új koreográfusa, Sallai Eta tanította be, s méltán aratott sikert mind az indító, mind a második felvonásbeli renaissance apródtánc. A nagy munkát végző zenekart Szalatsy István vezényli magabiztos lendülettel. A díszleteket és a jelmezeket (Varga Mátyás és Nagyajtai Teréz művészi alkotásait) a Fővárosi Operettszínház bocsátotta a szegedi színház rendelkezésére. példát mutatva a vidéki színházaknak nyújtható segítségről. Osváth Béla A T<y ID>©náíN!Y Yllá^íliPöl AZ ISMERETTERJESZTŐ TARSULAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ROVATA Sugárzástengerben élünk Földünkre minden irányból I csát ki, de különösen az eméllandóan jut főleg nagy ener- lítetteknek van nagy szerepe giájú anyagi részecskékből, pro- I a bennünket körülvevő sutonokból álló sugárzás. A ré- gárzástenger kialakításában. szecskák a levegőn való át haladásuk közben a levegő részecskéivel való ütközésükkor egész sereg másfajta sugárzást hoznak létre. Ezeknek keveréke az úgynevezett kozmikus sugárzás. A kozmikus sugárzás erőssége nagymértékben függ a földrajzi szélességtől, a tengerszint feletti magasságtól, de általában a tengerszint magasságában 1 négyzetcentiméterre percenként mindenütt esik néhány részecske. A bennünket körülvevő sugárzástenger jelentős részét a kozmikus sugárzás képezi, de a sugárzástenger nemcsak kozmikus sugárzásból áll. A lalaj, a levegő és a víz sugárzása A századforduló idején feEzek ugyanis a földkéregben szétszórtan mindenütt előfordulnak. de néhol nagyobb mennyiségben is megtalálhatók. Átlagosan minden négyzetkilóméternyi területen 1 gramm rádium, 3 tonna urán és 6 tonna tórium van. csak sajnos, nagyon szétszórtan, nem hasznosítható módon. A földkéreg rádióaktiv anyagai sugárzás közben olyan más, Ugyancsak rádióaktív anyagokká alakulnak, amelyek légneműek, (mint például a radon nevű gáz). így a levegőben is mindig vannak sugárzó anyagok, természetesen aránylag ugyancsak kis mennyiségben. 1 deciliter levegőben például percenként átlag 10 radon atom bomlik fel. A közönséges víz is rádióaktív, mert a levegőn, illetve a talajon szűrődött át és dezték fel. hogy sok kémiai ! eközben rádióaktív anyagokat elem spontán, magától bocsát oldott fel. ki sugárzást. Ez a sugárzás az elemek atomjainak bomlását kíséri. A sugárzóképes, úgynevezett rádióaktív elemek sugárzása sok tekintetben hasonló a kozmikus sugárzáshoz. Az urán, rádium, tórium és sok más kémiai elem rádióaktív sugárzást boSzlovák, román és délszláv tanszék nyilt a szegcdi Pedagógiai Főiskolán Szeged felsőoktatása új színnel gazdagodott az idén. A fővárosból a helyi Pedagói giai Főiskolára költözött három nemzetiségi, a szlovák, a román és a délszláv tanszék. E három intézetbe beiratkozott mintegy félszáz hallgató, legtöbbje a Viharsarok szlovák- és román-lakta községeibe, vagy a határmenti délszláv falvakba való, ahol a helyi nemzetiségi általános és középiskolában tanultak eddig. Három évi tanulás után legtöbbjük visszatér majd falujába oktatni. A három tanszéknek összesen mintegy nyolc-tízezer kötetes gazdag könyvtárában megtalálhatók a világirodalom klasszikusainak szerb, román és szlovák nyelven kiadott művei mellett a csehszlovák, a jugoszláv és román nép nagy íróinak és költőinek alkotásai is. E könyvtárak anyagát a hazánkba érkező külföldi tudósok ajándékai állandóan gazdagítják. Elősegíti a nemzetiségi tanszéken folyó irodalmi kutatómunkát a külföldi iskolákkal való szoros kapcsolat is. Különösen a bratiszlavai pedagógiai főiskola szlovák és magyar tanszékével cserél gyakran könyveket és folyóiratokat a helyi szlovák tanszék. A sugárzó emberi lesi Minthogy a talaj, a levegő, a víz sugárzóképes anyagokat tartalmaz, ezek az anyagok belekerülnek környezetük minden tárgyába, saját testünkbe is. Különösen érdekesek ebből a szempontból azok a rádióaktív anyagok, amelyeket egyes — a természetben, az élő szervezetben gyakran előforduló —> korábban nem sugárzóképesnek megismert kémiai elemekben megtalált sugárzóképes atomfajt'ák, izotópok képeznek. Ilyenek például a közönséges szénben ls vannak, továbbá a kálium nevű, az emberi szervezetben ls fontos szerepet játszó anyagban ls. A kálium rádióaktív atomfajtája Okozza azt. hogy a közönséges tehéntej is sugároz. Az átlagos emberi testben 245 gramm kálium van. ebből néhány ezredgrammnyi rádióaktiv, dé ez a mennyiség elegendő' ahhoz, hogy a vizelettel naponta kiürülő mintegy 2 grammnyi kálium okozta sugárzást kimutassák. 1 napi vizeletmennyiségben még annyi rádióaktiv atomfajta van, hogy percenként 120 bomlás figyelhető meg. A teljes sugárzás erőssége A bennünket körülvevő teljes sugárzás erőssége, mely a fentiek szerint a kozmikus sugárzásból és a rádióaktiv anyagok sugárzásából tevődik össze, nagyon kicsiny, mégis megfelelő érzékenységű műszerekkel jól mérhető. A teljes sugárzás erőssége bármely helyen általában valamivel kisebb, mint az 1 napi vizelettel kiürülő kálium mennyisége által kibocsátott sugárzásé. Bár a sugárzásoknak az emberi szervezetre hatásuk van, az említett sugárzások erőssége távol van attól, hogy ártalmas legyen. Nagyobb sugárzásadagoknak van kitéve az orvos, amikor a röntgensugár segítségévei igyekszik egyes betegségeket kideríteni, vagy rádióaktív anyagokat, illetve röntgensugarakat gyógyító céllal használ fel; Ugyancsak nagyobb sugárzásadagok érhetik azokat, akik a, atommáglyák közelében dolgoznak, vagy rádióaktív anyagok felhasználásával végeznek tudományos munkát; A teljes sugárzás erősségét az atomrombolások is befolyásolják, hiszen atomrobbantás alkalmával nagymennyiségű rádióaktív anyag jut a levegőbe, miáltal a teljes sugárzás erőssége megnövekszik. Az atomrobbantások emiatt sem lehetnek közömbösek egészségünk. biztonságunk szempontjából. Szalag László A MAGYAR—SZOVJET labdarugó mérkőzésre sok ezer külföldi érkezik Budapestre, akiknek elhelyezésére a szállodai helyeket igénybeveszik. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium reprezentatív vendéglátóipari igazgatósága felhívja a szeptember 24—26-án Budapestfe érkező vidékiek figyelmét, . hogy rokonaiknál, ismerőseiknél biztosítsanak szállást. Negyedszázad multán - a könyvsiker nyomában Vannak igazságok, melyeket * a gyakori, s gyakran érdemet- * len használat banális közhe- j lyekké koptat. Ilyen közhely >. manapság már az. Is, hogy az :: tíjsagfró „a mindennapok kron'kása". Avítt szinte törékenyre barnult újságlapokat böngészve mégis ez az igazság jut most eszünkbe. Mert negyedszázaddal forgatván vissza a Délmagyarország lapjait, az egykori krónikás igen hiteles, s a mai adatokkal összevetve nagyon érdekes törteneteket mesél a könyveit sikeréről és megbecsüléséről, a kultúra helyzetéről. 1929. május 18-án bizonyára jól derülhetett az újságolvasó ha a Dilmagyarország 5. oldalát fellapozva ,A kikorrigált plaká1" című cikkre bukkant. Elkeserítőcn nevetséges helyzet t irul szemünk elé a cikkből a város mindenható tanácsos urainak a kultúra iránti megkülönböztetett megbecsüléséről a könyvhét kapcsán. A városházán két könyvhéti plakátot ragasztottak ki. Egyiket egy „tiíokzatos kéz" a következőképpen korrigálta: imm Má|. Ki vallatta a S?,eredeti ? Máj. 11 Senki* Az irodalmi könyvhét rendezését társaságok sem vi!A könyvkere-skedök sem vállalják. A tek. Tanács sem vállalja. A KANSz, a MANSz, a FAKSí Máj. 15. lalják. Máj. .18. Máj. 17. Máj. 19, sem vAUalja. Máj. 19. Ta.-in *z JPOSz, az ÉPOSz, vagy esetleg az OFB vállalná? Máj. 2t\ Hs senki sem vállalja, mag ke" próbáim, hátha a Söhimtall „Ez a szegedi viszonyoknak megfelelően átdolgozott plakát élénk derültséget keltett a városháza folyosóján Állandóan nagy embercsoportok álltak előtte és jókat mulattak rajta. Ott lövőit a korrigált plakát egészen péntek délelőtt tizenegy óráig, amikor tudomást szerzett róla a polgármesteri hivatal is" — írja a krónikás. Majd megtudjuk, hogy a „bölcsek" rövid tanácskozásának eredményeként rövidesen megjelent egy városi ul.iszt és — vajon miért oly sietséggel? — eltávolította a plakátot. A derültség azonban még csak most lépett tetőfokára: közben ugyanis egy másik „titokzatos kéz" átmásolta a másik plakátra is a fentebbi „korrektúrát". Az odatóduló kíváncsi embercsoport azonban felhívta egy várost úr figyelmét, aki „szíaorúra vont szemöldökkel leszedte ezt a második és egyszersmind utolsó plakátot Is". És most derül ki a sietség oka, mely valósággal Gogolul csattanót ad az esetnek, s a Revizor méltó kistestvérévé avatja, mert „hírnök jött és pihegve szólt, hogy megérkezett kíséretével együtt a varosházára a kultuszminiszter. A következő pillanatban tényleg megjelent n miniszter a feljáró ajtajából és lassan, mosolyogva elment a plakát üresen maradt helye előtt" — olvashatjuk. Ilyen állapotok közepette már csak természetes is, hogy a könyv — a kultúra terjesztője — sikerre nem igen számíthatott, s hogy legföljebb a ponyvának volt közönsége. Majdnem fölösleges is megjegyeznünk e jellemző eset után az.t a köztudomású dolgot, hogy meglehetősen borsos ára volt akkor a könyveknek. De még az olcsóbb könyvek is nehezen keltek el, mert kevesen tudtak könyvre áldozni, mikor a megélhetésre is alig futotta. A Délmagyarország egy későbbi, „Könyvnap 1933" című cikkében hiteles történettel illusztrálja ezt is. A könyvkereskedők „kirakodó vásárja" az esemény színhelye, a Széchenyi tér platánjai alatt. íme a nagyon igaz és emberséggel leírt történet: „Az egyik sátor előtt hatalmas láda vesztegel. Fölötte a csalogutó írás: „Minden könyv 16 fillér". Diákok, tisztviselők, hölgyek és urak állják körül a filléres kincseket. Odafurakodik egy töpörödött anyóka is... Ügy kívülről, födélre méregeti a pórtékát. Ki is vesz a ládából egy-egy darabot és emelinti, mint a piacon a csirkét. Egy hatalmas, sárga fedélbe kötött könyv tetszik meg neki. Méray— Horváth, „Amerika Cézárja" elmu munkája. — Mire tartja ezt. leiköm — kérdi a segédtől. — Tizenhat fillér az is. nénikém. — Aggyá lizér. Vem lehet. Minden könyv tizenhat fillér. A vevőcsoport körülállja az alkudozó öregasszonyt. Mindenki mosolyog ezen a szokatlan alkun. A kereskedő nem enged. 'Az öregasszonyon pedig látszik, hogy nagyon meg akarja venni a könyvet, de azért csak ftllérenktnt halad főijeié az ajánlatával. Átlag tlzpercenkint emeli ajánlatát egy-egy fillérrel. Vagy egy félórai alku után már tizennégy fillérnél tart. — Tizennégynél többet már igazán nem adhatok érte — mondja bizonykodva —, szegény kódus vagyok leiköm, ezt a pár fillért is a temptom elölt kódátem össze... Aggyá mán ide ennyiőrt... Nem adhatom, nénikém, tizenhat fillér annak az ára. Az öregasszony elszomorodik. Csöndesen leteszi a ládába a könyvet, fohászkodva suttogja, hogy több pénze annál a tizennégy fillérnél nincs. Elhiheti neki a boltos úr. — Hát vigye el azt a könyvet nénikém, ingyen odaadom magának,.. Az anyóka egy pillanatig hitetlenkedve néz a segéd szemébe, de amikor kiolvassa belőle, hogy komoly a szó, repeső örömmel kap a könyv után. aztán elkapja a segéd kezét is megcsókolja. — Az isten áldja mög érte leiköm. Viszöm ls már. Hadd örüljenek neki a gtjerökök ... Tudja-e, hogy tele van odahaza gyerekkel az udvar? Hadd fűzzünk e sorokhoz most egy másik esetet, melv huszonkét évvel ulóbb történhetett csak: napjainkban. Patak Imre, az Antikvár Könyvesholt vezetője mondta el. Kendős néni állított be, egyik nap a boltba a következő kéréssel: — Kisfiam beteg, bent van a klinikán. Adjon már nekem képes meséskönyveket úgy ötven forintért, hogy legyen mivel szórakoznia. . S ez fi példa nem egyetlen. Hiszen naponként keresik fel a boltot munkások, parasztemberek. Naponta jönnek tanyai lányok, akik egyfelvonásos színműveket kérnek. Itt mindjárt kiviláglik az is: kik olvasnak ma Szegeden? AV. Antikvár Könyvesből (ban az említett eseteket a következő példákkal bővítik: — Naponként érdeklődnek nálunk különféle nyelvkönyvek iránt. Kik keresik ezeket a könyveket? Mindenki: diákok, munkások és nők. A nyelvkönyvekre állandóan vannak vevők. Nagy érdeklődés mutatkozik a szakkönyvek iránt is. A homoki növénytermesztéssel foglalkozó m+jck iránt is több parasztember érdeklődött. Sokan vásárolnak közülük mezőgazdasági szakkönyveket. A Horizontban a fő vásárlók közé tartoznak a gyerekek és a mamák. Mesefüzetek, képes szótárak után érdeklődnek. Egyetemisták, tanárok és üzemi dolgozók is gyakran látogatják a boltot. Ludányi Géza, a Cipőjavító KSZ dolgozója gyakori vendégünk, főleg a földrajzi könyvek iránt érdeklődik.' A nemrég megjelent nagy, 760 forintos világatlaszból is vásárolt. Az Állami Könyvesbolt vásárlóinak fele egyetemi hallgatókból, tanárokból toborzódik, másik része főleg üzemi dolgozókból. Közületek, könyvtárak is sokat vásárolnak. A könyvhét után, júliusban például a közületek több mint ezer, s a magánosok közel ötezer kötetet vettek meg. A bolt törzsvendégei között elsőként említették Nagy Pál nevét, aki a- Gumijavíió KSZ-nél dolgozik. Havonta vásárol, előjegyez könyveket, előfizetője az olcsó könyvtárnak is. Körülbelül ezer kötetes könyvIára volt, de nemrég eladott a régebbi könyveiből. Érdekes felidézni a harmincas évekből az egyik Kárász utcai könyvkereskedő következő válaszát arra a kérdésre, hogy kik vásárolnak könyveket; „Mindig ugyanazok. Eladtam például négy Markovics könyvet, egyet a Somogyi Könyvtárnak, egyet X szerkesztő úrnak, egyet Y szerkesztő úrnak és egyet Z szerkesztő úrnak". Ez a megjegyzés elárulja, a kultúra iránti érdeklődés felső és a vásárlási lehetőség .általában alsó halárát ls. És a példák magukért beszélnek. Csupán annyit árulunk még el, hogy az a Markovics könyv, melyből négy példány kelt el, annakidején könyvsikernek számított. De ez már egy külön fejezett Németh Ferenc