Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

DELMtIGiraRORSZBG r Csütörtök, 1955. szept. 22. SzeUsttyii a&s-zanpak évadnyitó, bemutató a dieyedi Olemaeti fainílátSan fól MJiadJltdü a szín­liáz igazgatósiga, amikor a Szelistyei asszonyok-at tűzte műsorra nyitótíarabnak. A daljáték szövegkönyve az egyik legnagyobb magyar el­beszélő, Mikszáth Kálmán azonos című kisregényéből készült. Irodalmunk klasszi­kusainak ilyen formán való népszerűsítése az operett, megújulásának egyik nagyon jarható útja. A szövegkönyv írói (Benedek András és Senuel Jenő) kitűnő munkát végeztek, Mikszáth ízes, me­leg emberi humora, mély de­mokratizmusa átforrósitja a szöveget, a polgári operettek bá rgyú meséi, viccei után üdítően hat a tiszta humor, a keuvos történet. A színpadi átdolgozás sokszor szószerint átveszi Mikszáth párbeszédeit s ezzel is érvényesíti a nagy palóc művészetének vara­zsát ls. A Szelistyei aszonyok ze­néjét az új magyar zene­szerzői nemzedék egyik leg­tehetségesebb tágja. Sárközi István szerezte. A zene ls az operett-zene új útjait jár­ja és a daljáték igényessé­gével készült. Sárközi az igé­nyesebb szovjet operettszer­zőknek, DunajevszklJ, Scser­bacsov, Mokrouszov példájára nom szalonzenét, vagy tánc­zenét komponált, hanem mé­lyen merített a népdal for­rásvizéből. A dtin&dl a daljátékhoz és a megnyitóhoz méltó lel­kesedéssel készült az előadás­it a. Az igényességre jellemző, hogy a Mátyás korában ját­szódó darab előkészületei so­rán felkérték Koltay Kastner Jenő professzort, a renaissan­ce-kor tudós szakértőjét, hogy tartson kortörténeti is­mertetést. Az újjászervezett operett­együttes sikerrel mutatkozott be, színes, egységes előadás­ban adta elő a szelistyei asz­szonyok történetét. Dobni Vilmos rendezése ötletes mű­vészi munka, de még értéke­sebb lett volna, ha néhány régi „operettfogást" mellőz. Ilyen például a II. felvonás­ban az a jelenet, amikor a komor magyar urakat, akik éppen a Mátyás elleni össze­esküvésre készülnek, a szőke szelistyei asszony, Mária ha­tos fogatba fogja, hogy egy régi olcsó fogással tapsokra ragadtassa a közönséget. Az előadás sok jó alakítás­sal bővelkedik. Hunyadi Má­tyást Kovács János játssza, egyszerűen, meleg művészi átéléssel. Azt a vidám, ba­rátaival hancúrozó, de az or­szág ügyeiben és a tudomány dolgaiban is járatos, ember­séges, Igazságos Mátyás ki­rályt eleveníti meg, akit Mikszáth megrajzolt. Külö­nösen, mint az álruhás Má­tyás deák, emberi. A (Uiam, dieiidtyei asz­szony közül Dómján Edit tetszett a legjobban, aki ki­robbanó sikerű alakítást nyújtott. Szín, határozottság, báj, lendület van a játékában, nagyszerűen megérezte szere­pének ízét ez a tehetséges színésznő. Karácsonyi Magda bemutatkozása sikerült, meg­nyerő, kedves egyéniségével, kellemes hangjával magával ragadta a közönséget. A trón­szék körüli játéka, jelenetei Mujkóval azt bizonyítják, hogy jó színésznő. A büszke Gergely Annát Iván Margit játsza, s dekoratív megjele­nésével, jól csengő énekével most ls sikert arat. A színház új énekes bonvi­vánja, Benkő Béla Nagy And­rás parasztlegény szerepében mutatkozik be. Egy-két régi­es bonvivánfogástól eltekint­ve, tetszett a játéka, van a játékában is, hangjában is erő, csak a szerelmi jelene­tekben ne gügyögjön, mert ma már nem jól hat ez szín­padon, A humor pálmáját ezúttal Lnkky József viszi el. Szi­porkázóan szellemes alakítást nyújt, kitűnően poentiroz, jól táncol, — csak vigyázzon a további előadások során, mert egy fél lépés választja el at­tól, hogy bolondja bohóccá váljon. Mikszáth azt írja Mujkóról, hogy jó megjelené­sű vidám legény, aki a köny­nyebb élet kedvéért, mihasz­naságból csapott fel a király bolondjának. Lakky bohóc­orrt ragaszt, s egyéb külső eszközökkel is igyekszik ma­gát nevetségessé tenni. Akad olyan ember, aki ezt a ter­mészetcsúfját • összetévesztené Mátyás királlyal? Sugár Mihály, ez az érde­mekben gazdag színész Rostó uramat személyesíti meg. A színpadi átdolgozás Rostó Pál alakja sokkal szürkébb ugyan, mint a regénybeli, de Sugár Mihály dicséretére le­gyen mondva, jól megközelí­tette a Mikszáth-megrajzolta figurát. Káldor Jenő és Komlóssy Erzsi ízes kettősét. Kovács Gyula lovagját, Gémesi Imre főajtómúlló mesterét. Karikás Sándor főurát s különösen Tiszai József munkáját keil még kiemelnünk. Ai ótbeted táncokat a színház új koreográfusa, Sal­lai Eta tanította be, s méltán aratott sikert mind az indító, mind a második felvonásbeli renaissance apródtánc. A nagy munkát végző zene­kart Szalatsy István vezényli magabiztos lendülettel. A díszleteket és a jelmeze­ket (Varga Mátyás és Nagy­ajtai Teréz művészi alkotá­sait) a Fővárosi Operettszín­ház bocsátotta a szegedi szín­ház rendelkezésére. példát mutatva a vidéki színházak­nak nyújtható segítségről. Osváth Béla A T<y ID>©náíN!Y Yllá^íliPöl AZ ISMERETTERJESZTŐ TARSULAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ROVATA Sugárzástengerben élünk Földünkre minden irányból I csát ki, de különösen az em­éllandóan jut főleg nagy ener- lítetteknek van nagy szerepe giájú anyagi részecskékből, pro- I a bennünket körülvevő su­tonokból álló sugárzás. A ré- gárzástenger kialakításában. szecskák a levegőn való át haladásuk közben a levegő ré­szecskéivel való ütközésükkor egész sereg másfajta sugár­zást hoznak létre. Ezeknek keveréke az úgynevezett koz­mikus sugárzás. A kozmikus sugárzás erőssége nagymér­tékben függ a földrajzi szé­lességtől, a tengerszint feletti magasságtól, de általában a tengerszint magasságában 1 négyzetcentiméterre percen­ként mindenütt esik néhány részecske. A bennünket kö­rülvevő sugárzástenger jelen­tős részét a kozmikus sugár­zás képezi, de a sugárzásten­ger nemcsak kozmikus su­gárzásból áll. A lalaj, a levegő és a víz sugárzása A századforduló idején fe­Ezek ugyanis a földkéregben szétszórtan mindenütt előfor­dulnak. de néhol nagyobb mennyiségben is megtalálha­tók. Átlagosan minden négy­zetkilóméternyi területen 1 gramm rádium, 3 tonna urán és 6 tonna tórium van. csak sajnos, nagyon szétszórtan, nem hasznosítható módon. A földkéreg rádióaktiv anyagai sugárzás közben olyan más, Ugyancsak rádióaktív anya­gokká alakulnak, amelyek légneműek, (mint például a radon nevű gáz). így a leve­gőben is mindig vannak su­gárzó anyagok, természete­sen aránylag ugyancsak kis mennyiségben. 1 deciliter le­vegőben például percenként átlag 10 radon atom bomlik fel. A közönséges víz is rádió­aktív, mert a levegőn, illetve a talajon szűrődött át és dezték fel. hogy sok kémiai ! eközben rádióaktív anyagokat elem spontán, magától bocsát oldott fel. ki sugárzást. Ez a sugárzás az elemek atomjainak bomlá­sát kíséri. A sugárzóképes, úgynevezett rádióaktív ele­mek sugárzása sok tekintet­ben hasonló a kozmikus su­gárzáshoz. Az urán, rádium, tórium és sok más kémiai elem rádióaktív sugárzást bo­Szlovák, román és délszláv tanszék nyilt a szegcdi Pedagógiai Főiskolán Szeged felsőoktatása új színnel gazdagodott az idén. A fővárosból a helyi Pedagó­i giai Főiskolára költözött há­rom nemzetiségi, a szlovák, a román és a délszláv tanszék. E három intézetbe beiratko­zott mintegy félszáz hallgató, legtöbbje a Viharsarok szlo­vák- és román-lakta közsé­geibe, vagy a határmenti dél­szláv falvakba való, ahol a helyi nemzetiségi általános és középiskolában tanultak eddig. Három évi tanulás után legtöbbjük visszatér majd falujába oktatni. A három tanszéknek össze­sen mintegy nyolc-tízezer kö­tetes gazdag könyvtárában megtalálhatók a világiroda­lom klasszikusainak szerb, román és szlovák nyelven ki­adott művei mellett a cseh­szlovák, a jugoszláv és román nép nagy íróinak és költői­nek alkotásai is. E könyvtá­rak anyagát a hazánkba ér­kező külföldi tudósok aján­dékai állandóan gazdagítják. Elősegíti a nemzetiségi tan­széken folyó irodalmi kutató­munkát a külföldi iskolákkal való szoros kapcsolat is. Kü­lönösen a bratiszlavai peda­gógiai főiskola szlovák és magyar tanszékével cserél gyakran könyveket és folyó­iratokat a helyi szlovák tan­szék. A sugárzó emberi lesi Minthogy a talaj, a levegő, a víz sugárzóképes anyagokat tartalmaz, ezek az anyagok belekerülnek környezetük minden tárgyába, saját tes­tünkbe is. Különösen érdeke­sek ebből a szempontból azok a rádióaktív anyagok, ame­lyeket egyes — a természet­ben, az élő szervezetben gyak­ran előforduló —> korábban nem sugárzóképesnek megis­mert kémiai elemekben meg­talált sugárzóképes atomfaj­t'ák, izotópok képeznek. Ilye­nek például a közönséges szénben ls vannak, továbbá a kálium nevű, az emberi szervezetben ls fontos szere­pet játszó anyagban ls. A ká­lium rádióaktív atomfajtája Okozza azt. hogy a közönséges tehéntej is sugároz. Az átla­gos emberi testben 245 gramm kálium van. ebből néhány ez­redgrammnyi rádióaktiv, dé ez a mennyiség elegendő' ah­hoz, hogy a vizelettel napon­ta kiürülő mintegy 2 gramm­nyi kálium okozta sugárzást kimutassák. 1 napi vizelet­mennyiségben még annyi rá­dióaktiv atomfajta van, hogy percenként 120 bomlás figyel­hető meg. A teljes sugárzás erőssége A bennünket körülvevő teljes sugárzás erőssége, mely a fentiek szerint a kozmikus sugárzásból és a rádióaktiv anyagok sugárzásából tevődik össze, nagyon kicsiny, mégis megfelelő érzékenységű mű­szerekkel jól mérhető. A tel­jes sugárzás erőssége bármely helyen általában valamivel kisebb, mint az 1 napi vize­lettel kiürülő kálium mennyi­sége által kibocsátott sugár­zásé. Bár a sugárzásoknak az emberi szervezetre hatásuk van, az említett sugárzások erőssége távol van attól, hogy ártalmas legyen. Nagyobb su­gárzásadagoknak van kitéve az orvos, amikor a röntgen­sugár segítségévei igyekszik egyes betegségeket kideríteni, vagy rádióaktív anyagokat, illetve röntgensugarakat gyó­gyító céllal használ fel; Ugyancsak nagyobb sugárzás­adagok érhetik azokat, akik a, atommáglyák közelében dol­goznak, vagy rádióaktív anya­gok felhasználásával végez­nek tudományos munkát; A teljes sugárzás erősségét az atomrombolások is befolyá­solják, hiszen atomrobbantás alkalmával nagymennyiségű rádióaktív anyag jut a leve­gőbe, miáltal a teljes sugár­zás erőssége megnövekszik. Az atomrobbantások emiatt sem lehetnek közömbösek egészségünk. biztonságunk szempontjából. Szalag László A MAGYAR—SZOVJET lab­darugó mérkőzésre sok ezer külföldi érkezik Budapestre, akiknek elhelyezésére a szállo­dai helyeket igénybeveszik. Ezért a Belkereskedelmi Mi­nisztérium reprezentatív ven­déglátóipari igazgatósága fel­hívja a szeptember 24—26-án Budapestfe érkező vidékiek fi­gyelmét, . hogy rokonaiknál, is­merőseiknél biztosítsanak szál­lást. Negyedszázad multán - a könyvsiker nyomában Vannak igazságok, melyeket * a gyakori, s gyakran érdemet- * len használat banális közhe- j lyekké koptat. Ilyen közhely >. manapság már az. Is, hogy az :: tíjsagfró „a mindennapok kro­n'kása". Avítt szinte törékeny­re barnult újságlapokat böngészve mégis ez az igazság jut most eszünkbe. Mert negyedszázaddal forgatván vissza a Dél­magyarország lapjait, az egykori krónikás igen hiteles, s a mai adatokkal összevetve nagyon érdekes törteneteket mesél a könyveit sikeréről és megbecsüléséről, a kultúra helyzetéről. 1929. május 18-án bizonyára jól derülhetett az újságol­vasó ha a Dilmagyarország 5. oldalát fellapozva ,A kikorrigált plaká1" című cikkre bukkant. Elkeserítőcn nevetséges helyzet t irul szemünk elé a cikkből a város mindenható tanácsos urai­nak a kultúra iránti megkülönböztetett megbecsüléséről a könyvhét kapcsán. A városházán két könyvhéti plakátot ragasz­tottak ki. Egyiket egy „tiíokzatos kéz" a következőképpen kor­rigálta: imm Má|. Ki vallatta a S?,eredeti ? Máj. 11 Senki* Az irodalmi könyvhét rendezését társaságok sem vi!­A könyvkere-skedök sem vállalják. A tek. Tanács sem vállalja. A KANSz, a MANSz, a FAKSí Máj. 15. lalják. Máj. .18. Máj. 17. Máj. 19, sem vAUalja. Máj. 19. Ta.-in *z JPOSz, az ÉPOSz, vagy esetleg az OFB vállalná? Máj. 2t\ Hs senki sem vállalja, mag ke" próbáim, hátha a Söhimtall „Ez a szegedi viszonyoknak megfelelően átdolgozott pla­kát élénk derültséget keltett a városháza folyosóján Állandóan nagy embercsoportok álltak előtte és jókat mulattak rajta. Ott lövőit a korrigált plakát egészen péntek délelőtt tizenegy óráig, amikor tudomást szerzett róla a polgármesteri hivatal is" — írja a krónikás. Majd megtudjuk, hogy a „bölcsek" rövid tanácskozásának eredményeként rövidesen megjelent egy városi ul.iszt és — vajon miért oly sietséggel? — eltávolította a pla­kátot. A derültség azonban még csak most lépett tetőfokára: közben ugyanis egy másik „titokzatos kéz" átmásolta a másik plakátra is a fentebbi „korrektúrát". Az odatóduló kíváncsi em­bercsoport azonban felhívta egy várost úr figyelmét, aki „szí­aorúra vont szemöldökkel leszedte ezt a második és egyszer­smind utolsó plakátot Is". És most derül ki a sietség oka, mely valósággal Gogolul csattanót ad az esetnek, s a Revizor méltó kistestvérévé avatja, mert „hírnök jött és pihegve szólt, hogy megérkezett kíséretével együtt a varosházára a kultusz­miniszter. A következő pillanatban tényleg megjelent n mi­niszter a feljáró ajtajából és lassan, mosolyogva elment a pla­kát üresen maradt helye előtt" — olvashatjuk. Ilyen állapotok közepette már csak természetes is, hogy a könyv — a kultúra terjesztője — sikerre nem igen számít­hatott, s hogy legföljebb a ponyvának volt közönsége. Majd­nem fölösleges is megjegyeznünk e jellemző eset után az.t a köztudomású dolgot, hogy meglehetősen borsos ára volt akkor a könyveknek. De még az olcsóbb könyvek is nehezen keltek el, mert kevesen tudtak könyvre áldozni, mikor a megélhetésre is alig futotta. A Délmagyarország egy későbbi, „Könyvnap 1933" című cikkében hiteles történettel illusztrálja ezt is. A könyvke­reskedők „kirakodó vásárja" az esemény színhelye, a Széche­nyi tér platánjai alatt. íme a nagyon igaz és emberséggel leírt történet: „Az egyik sátor előtt hatalmas láda vesztegel. Fölötte a csalogutó írás: „Minden könyv 16 fillér". Diákok, tisztviselők, hölgyek és urak állják körül a filléres kincseket. Odafurakodik egy töpörödött anyóka is... Ügy kívülről, födélre méregeti a pórtékát. Ki is vesz a ládából egy-egy darabot és emelinti, mint a piacon a csirkét. Egy hatalmas, sárga fedélbe kötött könyv tetszik meg neki. Méray— Horváth, „Amerika Cézárja" elmu munkája. — Mire tartja ezt. leiköm — kérdi a segédtől. — Tizenhat fillér az is. nénikém. — Aggyá lizér. Vem lehet. Minden könyv tizenhat fillér. A vevőcsoport körülállja az alkudozó öregasszonyt. Mindenki mosolyog ezen a szokatlan alkun. A kereskedő nem enged. 'Az öregasszonyon pedig látszik, hogy nagyon meg akarja venni a könyvet, de azért csak ftllé­renktnt halad főijeié az ajánlatával. Átlag tlzpercenkint emeli ajánlatát egy-egy fillérrel. Vagy egy félórai alku után már tizennégy fillérnél tart. — Tizennégynél többet már igazán nem adhatok érte — mondja bizonykodva —, szegény kódus vagyok leiköm, ezt a pár fillért is a temptom elölt kódátem össze... Aggyá mán ide ennyiőrt... Nem adhatom, nénikém, tizenhat fillér annak az ára. Az öregasszony elszomorodik. Csöndesen leteszi a ládába a könyvet, fohászkodva suttogja, hogy több pénze annál a tizen­négy fillérnél nincs. Elhiheti neki a boltos úr. — Hát vigye el azt a könyvet nénikém, ingyen odaadom magának,.. Az anyóka egy pillanatig hitetlenkedve néz a segéd sze­mébe, de amikor kiolvassa belőle, hogy komoly a szó, repeső örömmel kap a könyv után. aztán elkapja a segéd kezét is megcsókolja. — Az isten áldja mög érte leiköm. Viszöm ls már. Hadd örüljenek neki a gtjerökök ... Tudja-e, hogy tele van odahaza gyerekkel az udvar? Hadd fűzzünk e sorokhoz most egy másik esetet, melv huszonkét évvel ulóbb történhetett csak: napjainkban. Patak Imre, az Antikvár Könyvesholt vezetője mondta el. Kendős néni állított be, egyik nap a boltba a következő kéréssel: — Kisfiam beteg, bent van a klinikán. Adjon már nekem képes meséskönyveket úgy ötven forintért, hogy legyen mivel szórakoznia. . S ez fi példa nem egyetlen. Hiszen naponként keresik fel a boltot munkások, parasztemberek. Naponta jönnek tanyai lányok, akik egyfelvonásos színműveket kérnek. Itt mindjárt kiviláglik az is: kik olvasnak ma Szegeden? AV. Antikvár Könyvesből (ban az említett eseteket a következő példákkal bővítik: — Naponként érdeklődnek nálunk különféle nyelvkönyvek iránt. Kik keresik ezeket a könyveket? Mindenki: diákok, mun­kások és nők. A nyelvkönyvekre állandóan vannak vevők. Nagy érdeklődés mutatkozik a szakkönyvek iránt is. A homoki nö­vénytermesztéssel foglalkozó m+jck iránt is több parasztember érdeklődött. Sokan vásárolnak közülük mezőgazdasági szak­könyveket. A Horizontban a fő vásárlók közé tartoznak a gyerekek és a mamák. Mesefüzetek, képes szótárak után érdeklődnek. Egyetemisták, tanárok és üzemi dolgozók is gyakran látogat­ják a boltot. Ludányi Géza, a Cipőjavító KSZ dolgozója gya­kori vendégünk, főleg a földrajzi könyvek iránt érdeklődik.' A nemrég megjelent nagy, 760 forintos világatlaszból is vásárolt. Az Állami Könyvesbolt vásárlóinak fele egyetemi hall­gatókból, tanárokból toborzódik, másik része főleg üzemi dol­gozókból. Közületek, könyvtárak is sokat vásárolnak. A könyv­hét után, júliusban például a közületek több mint ezer, s a ma­gánosok közel ötezer kötetet vettek meg. A bolt törzsvendégei között elsőként említették Nagy Pál nevét, aki a- Gumijavíió KSZ-nél dolgozik. Havonta vásárol, előjegyez könyveket, elő­fizetője az olcsó könyvtárnak is. Körülbelül ezer kötetes könyv­Iára volt, de nemrég eladott a régebbi könyveiből. Érdekes felidézni a harmincas évekből az egyik Kárász utcai könyvkereskedő következő válaszát arra a kérdésre, hogy kik vásárolnak könyveket; „Mindig ugyanazok. Eladtam például négy Markovics könyvet, egyet a Somogyi Könyvtárnak, egyet X szerkesztő úrnak, egyet Y szerkesztő úrnak és egyet Z szer­kesztő úrnak". Ez a megjegyzés elárulja, a kultúra iránti ér­deklődés felső és a vásárlási lehetőség .általában alsó halárát ls. És a példák magukért beszélnek. Csupán annyit árulunk még el, hogy az a Markovics könyv, melyből négy példány kelt el, annakidején könyvsikernek számított. De ez már egy külön fejezett Németh Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom