Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-22 / 223. szám
CsütörtBk. 1955. szept. 22. OELMHIÍYQRORSZBG ötszázan tanulnak már a kibővített Zeneiskolában jl TCéftaömiw-éiMti KM úf őV&ónt hafieUt Hetvenöt éwel ezelőtt alakult meg Szegeden a Városi Zeneiskola, mely három tanárral, 91 tanulóval intézményesen, szervezetten indította el a zenetanítást városunkban. Ma a Zeneművészeti Szakisikolában és a Zeneiskolában 900-an tanulnak zenét. Természetesen az iskolák növendékeinek összetétele is megváltozott; a tanulók többségét a munkásés parasztfiatalok teszik ki. A Zeneiskola 1952-ben alakult meg 350 tanulóval. Az iskolának kettős feladata van: általános zeneműveltséget ad és tehetséges tanulókat nevel a Zeneművészeti Szakiskola — a Zeneművészeti Főiskola számára. A megalakulás éveiben a Tábor utca 3. szám alatt lévő ház üzlethelyiségeiben folyt az oktatás. Az elmúlt évben költözött fel az iskola az első emeletre, de ez a hely sem volt megfelelő a zeneoktatásnak. Az első kerületi tanács százezer forintot biztosított költségvetéséből a zeneiskola rendbehozására, átépítésére. A nagy termekből jól szigetelt — a zenetanításhoz szükséges — kis termek s hangversenyterem épült. Még folynak a munkálatok s a Vegyesipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy a tervezett határidő előtt, novem1 ber 7-ére, az, Októberi For' radalom évfordulójának ünnepére átadják az iskolát, i A zeneiskolának ma 500 tanulója van. A legkisebbek — a 85 előképzős — a zene alapjaival ismerkednek meg. A nagyobbak zeneoktatása már érdeklődésüknek megfelelően szakosítva van. Ezek közül 232 zongorán, 135 hegedűn, 17 csellón, 6 klarinéton tanul. Ar 500 tanulót 13 kinevezett és 8 óraadó tanár oktatja. A nevelők munkáját megnehezíti az, hogy a gyermekek egyik része délután, a másik délelőtt jár az általános iskolákba. De jó órabeosztással, zavartalanul kezdték meg az épülő iskolában a zeneoktatást. A Zeneiskola növendékei, tanárai nagy napra, avatásra készülnek: Liszt Ferenc nevét viseli majd az iskola. Az avatáson Liszt műveiből díszhangversenyt rendeznek. A Tábor utcai Zeneiskola kibővítése, építkezése szorosan összefügg a Szegedi Képzőművészeti Kör új otthonának építésével. Az első kerületi Tanács 20 ezer forintot költött arra, hogy a képzőművészek is megfelelő helyet kapjanak. A Tábor utca 3. szám alatt a Zeneiskolával egy emeleten négy szép, világos terembe költözött a Szegedi Képzőművészeti Kör. FEJLŐDÉSÜNK SZAMAIBÓL Hz óvodai férőhe'yek számának alakulása ÉPULÖ SZOCIALIZMUS Hazánk legnagyobb erőműve épül Tíszapalkonyán Ötéves tervünk alkotó éveiben az óvodai férőhelyek száma Szegeden 14 szá zalékkal emelkedett. — A TTIT megyei klubta-j nácsa szeptember 24-én, t szombaton este fél 9 órakor évadnyitó klubestet rendez Szegeden. Megnyitót mond j Koch Sándor Kossuth-díjas | egyetemi tanár, megyei elnök. A klubtanács a társulat tagjainak megjelenésére, feltétlenül számít. J — A Juhász Gyula Szabadegyetem 1955—56. tanévében az eddig hirdetett tagozatok mellett, megnyílik a textilipari tagozat, különös tekintettel a szegedi textilgyárak dolgozóira. Az előadásokat az ország legjobb textilipari kutatói és gyakorlati szakemberei tartják. A megye sok dolgozójának talán egész életében nem adódik lehetőség arra, hogy megtekintse az épülő szocializmus hatalmas alkotásait. Pedig ezeknek a nagy létesítményeknek előnyét, hasznát a haza minden polgára élvezi, éppen úgy, mint ahogy ezekben a nagy létesítményekben benne van minden egyes dolgozó munkája, az államnak kölcsön adott forintja. A Tiszapalkonyán épülő erőmű által termelt villanyáram elősegíti majd, hogy a megye még több lakásába vezessék be a villanyt, hogy több áramot kaphassanak megyénk üzemei, hogy több rádió szólhasson a lakásokban. Sokan nem is tudják, merre van Tiszapalkonya. Nem csoda, hiszen eddig jelentéktelen kis falu volt. Neve azonban rövidesen ismertté válik, éppen úgy, mint Sztálinváros, Kazincbarcika, Tiszalök neve, ahol néhány év alatt szinte a földből nőttek kl a hatalmas gyárak és a lakótelepek. Tiszapalkonyához a legközelebb eső nagy város Miskolc. A község viszont olyan történelmi nevezetességű helységek közelében van, mint Önöd, ahol a nevezetes országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelenlétében kimondották a Habsburg-ház trónfosztását, vagy Muhi. A nagy történelmi nevezetességekhez most méltán csatlakozik Tiszapalkonya neve. Több mínt két esztendeje már, hogy mozgalmas leit a környék. Méregetni kezdték a földeket, nagy rajzokat készítettek. Miért éppen Tiszapalkonyára esett a választás? — kérdezhetné bárki. Miért éppen itt épül fel az ország legnagyobb hőerőműve? Több tényező indokolta ezt. Az egyik, hogy az erőmű igen nagymenynyiségü vizet fogyaszt. Egy napi vízszükségletével fedezni lehetne Budapest egy napi vízellátását. Ezt a hatalmas vízmennyiséget a Tiszából emelik ki- Fontos szempont volt az is, hogy az erőmüvet borsodi szénnel táplálják. Szükséges, hogy lehetőleg közel legyen a bányához, mert naponta 60 -70 vagon szénre lesz szükség üzemeltetéséhez. A szállítás is könnyebb lesz, mert a Sajó szabályozásával szinte végig vízen, olcsó úton lehet szállítani a szenet. A fő épület az új létesítmény legfontosabb része. Ez 200 méter hosszú. 60 méíer széles és 32—42 méíer magas tesz —, s kazán-, táp- és gépházra választják széjjel. Ez a hatalmas a kazánokat. iszédságában már javában épülő A tiszapalkonyai erőmű vil-1 Tiszavidéki Vegyikombinátot, a lamos energiájával és gőzével szocializmust építő Magyarorlátják majd el az erőmű szom-!szág másik hatalmas alkotását. épület 18 egyenként 340 tonna súlyú kerettartcból áll. A 340 tonna súlyt 7 darabból illesztik össze. A széntér közvetlenül az erőmű szomszédságában épül és 6000 tonna szér befogadására lesz alkalmas. Az ide vezető vasúti pályáról különleges — erre a célra épített — úgynevezett önürítős kocsikból ömlik majd ki a szén és nem kell rakosgatni, lapátolni. Egy gombnyomással már a bunkersorba ömlik a szén a vagonokból. A széntér építésénél a csehszlovák Transzparta Vállalat főmérnökének irányítása alatt a budapesti Április 4. Gépgyár dolgozói most kezdték meg a szállítószalagok, valamint a 2-es állomás és az erőművet összekötő ferdeszalag építését. Az erőmű másik fontos munkahelye a vfzhiemelő mű. Ebbe kerül először a Tisza vize. Innen szivattyúk emelik ki és továbbítják az ülepítő me- j dencékbe, majd a szűrőházba.; A Tiszából nyert víz hűti a) generátorokat, illetve táplálja Hatalmas daruk emelik be az előregyártott betongerendákat A höxönség kívánságára kötött bérletet is árusít a színház A szelvénybérletek továbbra is kaphatók Több olvasónktól kaptunk levelet az elmúlt hetekben a színház szelvénybérlet rendszerével kapcsolatban. Olvasóink többsége különféle okokból kifogásolta az új bérletrendszert. Kónya Klára levelezőnk például — összefoglalva a szelvénybérlet elleni érveit — a következőket írta: „Nagyon szeretek színházba járni, és eddig minden évben vettem bérletet, tgy érthető, hogy örömmel olvastam a lap augusztus 18-i számában a következő címet: „Űj bérletrendszert vezet be a szegedi színház." Azonban ahogy elolvastam „ cikket, lelohadt a lelkesedésem. Véleményem szerint ugyanis ez a rendszer nem előnyösebb, hanem bo. nyolultabb, mint az előző volt. Az új rendszer szerint a bérlet majdnem elveszti bérleti jellegét, mert: 1. a jegyet előre meg lcell váltani minden egyes alkalom,mai két héttel., de legalább négy nappal előbb; 2. minden alkalommal ki kell fizetnem a jegy 70 százalékát, s ha ezt kifizetem, akkor már ki tudom fizetni a fennmaradt 30 százalékot is. A tavalyi bérlet éppen azért volt olyan népszerű, mert mindenki úgy volt vele, hogy ha sorra került a bérlete, akkor feltétlenül megnézte az előadást. Akkor is volt lehetőség a bérlet más előadásra való elcserélésére. ha előre bejelentették. Fizetés szempontjából is előnyösebb volt, mert agy hónapban csak egyszer kellett fizetni, maximum 10—12 forintot. Így fizetéskor mindenki besorolhatta a kiadások közé a bérletek árát is. Helyesnek tartanám, ha a színház, vagy akár a lap közvéleménykutatást tartana, és a közönség véleménye, igénye szerint változtatnák meg a bérletrendszert." Mint értesültünk, ehhez hasonló véleményt közlő leveleket kapott a színház igazgatósága is. Szükségesnek mutatkozott tehát, hogy a közönség kívánságára ismét bevezessék a kötött bérletrendszert. mivel a szelvénybérlet — melyet az ország többi vidéki színházában sikerrel alkalmaztak — Szegeden nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A színház igazgatósága ezért úgy döntött, hogy — fenntartva a szelvénybérlet rendszert, annál is inkább, mert már több ilyen bérlet elkelt — ismét bevezeti a kötött bérletet. A kötött bérlet a Nemzeti Színházban bemutatásra kerülő 11 előadásra érvényes, és kizárólag a 10, 11, 12 és 14 forintos helyekre váltható. A bérlet évi összege nyolc részletben fizetendő, a négy első magasabb (20 forintos) részlet december 31-ig. a további (3, 6. 8 illetőleg 12 forint 50 filléres) részletek januártól havonként. Az első részletet szeptember 28-ig be kell fizetni. Az első négy részletet azért állapították meg magasabb összegben, a további négy részlet rovására, mert az eddigi tapasztalatok szerint több bérlettulajdonos elhanyagolta évad vége felé a részletek befizetését. A kötött bérletek az üzemi kultúrfelelősöknél és a színház pénztáránál (délelőtt 10-től 12-ig és délután 1-től 7-ig) igényelhetők. — A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi csoportja szeptember 30-án, pénteken délután 5 órai kezdettel előadást rendez az egyesület Horváth Mihály utca 3. szám alatti előadótermében. Az előadás tárgya: A tervszerű villamosenergiagazdálkodás 1954. évi eredményei és tapasztalatai. Előadó: Pálffy László, az OVILLEF teljesítménygazdálkodási osztályának vezetője. Minden érdeklődőt vár a vezetőség. — "Munkajogunk a bírói ítélkezésekben* círrímel dr. Molnár János megyei bírósági tanácsvezető előadást tart a Juhász Gyula Kultúrházban szeptember 22-én, csütörtökön este 8 órakor. Minden érdeklődőt szívesen vár a kultúrház vezetősége. C:erebrjano-Prudi kerületi ^ pártbizottságon (Moszkvai terület) tűnt a szemembe a Malenkov-kolhoz tavaszi vetési tervének teljesítéséről szóló táblázat. A „Tavaszi búza" és „A kukorica" rovatok mellett a következőket olvastam: „A tervet határidő előtt teljesítette." Ebben nem volt semmi csodálatos. Hiszen a Moszkva-területi kolhozok közül elég sok altad, amely az idei tavaszon túlteljesítette vetési tervét. A kimutatás végére írt rövid megjegyzés volt az, ami fölkeltette érdeklődésemet: a Malenkov-kolhoz szántóterülete több mint ezer hektár. A gazdaság munkaképes tagjainak száma — 100. 100 ember és több mint ezer hektár szántóterület! De hiszen az ilyen nagy szántóterülethez legalább 2—300 emberre lenne szükség. Különösen, ha az idei tavasz időjárási viszonyait tekintjük. ...Gyönyörűen virultak a Malenlcov-kolhoz mezői, meszszire zöldelltek a kukorica és a tavaszi búza táblái. A rozs csaknem embermagasságnyira nöít. A négyzetes-fészlkesen ' ültetett burgonya dús, erős hajtásai is kilombosodtak. A pohánkával bevetett földek j messziről vöröslenek, mintha , lángolnának. Kiderült, hogy a] Moszkvai munkás a kolhozban Szerebrjano-Prudi kolhozparasztok nemcsak akárhogyan művelték meg a több mint ezer hektáros területüket. ILSégis, honnan volt ereje a kolhoznak ehhez a győzelemhez? Hogy silzer ülhetett idejében elvégezni a tavaszi munkákat, s lerakni a jó termés alapjait? ...Még a múlt évben a moszkvai „Goznak" gyár egyik munkása, Vlagyimir Gorsunyin, az egyik téli napon az alábbi beszélgetést folytatta feleségével. — Értsd meg, kérlek — mondta Gorsunyin, — el kell mennem ebbe a kolhozba. A párt jobban tudja, hol van rám nagyobb szükség. — De miért éppen Szerebrjano-Prudba? Megirieném, ha a Dnyeperhez, vagy Kazahsztánba küldenének ... De, hogy ide Moszkva környékére — nem értem! Miféle szabály alapján kell elmennünk innen? — El kell mennünk — felelt Gorsunyin határozottan és fiatal, megnyerő arca szigorúvá vált. — Tégy, ahogy akarsz — mondta az asszony. Ylásnap Gorsunyin összecsomagolt és elutazott a Szerebrjano-prudi kerületbe. Az a kolhoz, ahova Vlagyimir Gorsunyin jött, a kerület legelhanyagoltabb gazdasága voli. Beköszöntött a március. A főváros küldötte elindult, hogy körülnézzen a kolhoz állattenyésztő telepein. Látta, hogy az állatok egészen leromlottak a tél folyamán. A széna már elfogyott, zöld takarmány még nem volt? — Mit kezdünk tehát az állatokkal? — kérdezte az új elnök a brigádvezetőt. — Ügy gondolom, hogy a kerülettől kell kérnünk szénát. — S ha a kerületnek sincsen? — Akkor nem tudom, hogy találunk kiutat. Ott van a megoldás — szólt Gorsunyin és a távoli szérűn i látszó kazlakra mutatott. i — Meg kell beszélni a dolgot a tagsággal. Lehet, hogy egyiküknék-másikuknak akad fölösleges takarmánya. /Véhány órával később már szállították is be az állattenyésztő telepekre a kolhoztagoktól vásárolt s-almát. Fölaprózták, megszórták darával, kor pával és etetni kezdték. — Ügylátszik erélyesen fog a dolgához az új elnök — mondták egymás között a tagok. Ha a továbbiakban is így folytatja, nem járunk vele rosszul. S valóban Gorsunyin mindenben ilyen gyorsan intézkedett. Elérkezett a tavasz. Hozzá kellett fogni a szántáshoz és vetéshez, de vetőmagja nem volt a kolhoznak. Az elnök összehívatta a vezetőség tagjait és föltette a kérdést: — Hogy evickélünk 'ki a nehéz helyzetből, elvtársak? — Vetőmagot kell szereznünk — szólt Ksait. az egyik legtapasztaltabb brigádvezető. — A szomszéd kolhozokkal kell fölvennünk a kapcsolatot — javasolta Antonyina Jefimova, fiatal kolhozparaszt asszony. — Helyes, — mondta Gorsunyin. — Vetőmagot kell szereznünk. Bármi áron. Másnap a Malenkov-kolhoz tagjainak egyik csoiwrtja elindult a szomszéd kerületbe. I Vásároltak burgonyát és haza is szállították. Néhány nappal később megérkezett a kolhozba a kukoricavetőmag. A kovácsműhelyben megkezdték a szerszámok, gépek javítását. A kormos épületben reggeltől estig csengtek, zuhogtak a kalapácsol:. A fújtató hevítőpadkáján vidáman tárcoltal: a lángnyelvek. Ügy látszott, minden a legjobb úton halad. A brigádvezetők felkeresték az elnököt: — Megkezdhetnénk a vetést. — Még nem lehet — válaszolt Gorsunyin. — Előbb két dolgot kell elrendeznünk. Az első — a táblákat megnagyobbítani. Az ilyen kis földdarabokon, magatok is beláthatjátok, nem lehet rendesen kihasználni a mi szovjet technikánkat. Tehát meg kell nagyobbítani a táblákat. Ez az egyik. A másik — meg kell beszélni a tagsággal a dolgokat: az állattenyésztők közül az ideiglenesen nélkülözhetőket be kell osztani a mezei brigádokba, ugyanígy az ácsoltat is. Egyszóval az egész kolhoznak ki kell vonulnia a mezőre. Akkor aztán majd boldogulunk a munkákkal. A brigádvezetők egységesen támogatták az új elnök elgondolását. S ment minden a maga rendjén. A kolhoz elsőnek fejezte be a vetést az egész kerületben, el1 sőnek végzett valamennyi me• zei munkával, elsőnek látott | hozzá a kapások ápolásához. Még alig pirkadt a hajnak A rétek között kanyargó kis folyócska fölött fehér köd gomolyog. A horizont szélén. j még ott húzódik a halványrózsaszínű fénysáv. De a ház ablakán, amelyben Gorsunyin lakik, már kopogtatnak. Ksait brigádvezető jött tanácskozásra az elnökhöz. Megzörren az ajtó zárja. A csikorgó padlójú, fából épített tornácon megjelenik egy fiatal asszony — Gorsunyin felesége. — Bocsánatot kérek — szólt í a brigádvezető. — Pihenni jött ide, s én máris zavarom... — Nem pihenni jöttem — vág közbe Gorsunyinné —hanem véglegesen ideköltöztem. ... A Moszkva környéki kolhozparasztok murvkahöstetteikröl szóló krónikába minden évben sokszáz név I kerül. Ott lesz közöttük a párt küldöttének, Vlagyimir Gorsunyin volt moszkvai munkásnak a neve is. Andrejev