Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

Csütörtök, 1955. szept. 22. fl párthatározatok szettemében végzett munkáról és az egészségügyi helyzetről tárgyalt a II. keriíiet! Tanács 3 DELMftGYhRORSZOD A II. kerületi Tanács ked­den délután a felsővárosi Postás Kultúrotthonban ülést tartott. A tanácsülésen ta­nácstagok és tanácskozási joggal meghívott vendégek vettek részt. Csúri Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke „Az MDP márciusi és júni­usi határozata alapján vég­zett munkák értékelése" címmel tartotta meg beszá­molóját. Beszélt Csúri elv­társ arról, hogy a II. kerü­letben is megmutatkozott a jobboldali elhajlás: nem ki­elégítően foglalkoztak a ter­melőszövetkezetekkel, lebe­csülték a kulákság erejét. Liberálisan alkalmazták az államigazgatás területén Népköztársaságunk törvé­nyeit és ennek következté­ben számosan nem teljesítet­ték a kerületben az adó és különösen a beadási kötele­zettségeiket. A jobboldali el­hajlás érvényesülésének kö­vetkeztében lazult az állami fegyelem és lazult az appa­rátus munkafegyelme is. — A határozat elemzése során megállapítottuk — mondotta Csúri elvtárs —, hogy az adófizetés területén több notórius nemfizető ku­pec és osztályidegen elem­mel szemben nem éltünk kellőképpen a kezünkben lé­vő hatalommal. így például özvegy Bodó ' Antalné. Erdélyi József, özvegy Gera Istvánné, Pet­I rovics Milorád és Sári Ist­ván közel 100 ezer forint adóval tartozik államunk­nak és a velük szemben több­ször megkísérelt végrehajtás nem járt eredménnyel. A márciusi határozat után eze­ket a hibákat feltártuk és a nevezettek tulajdonában lé­vő ház-, illetve földingatla­nokra árverést tűztünk ki. Ezután beszélt Csúri elv­társ a mezőgazdaság fejlesz­téséről, a tsz-ek megszilár­dításáról a kerületben és ar­ról a felvilágosító munká­ról, amit most folytatnak a végrehajtó bizottság tagjai is a termelőszövetkezet megszi­lárdítása érdekében. — A mezőgazdasági ter­mékek begyűjtése, felvásár­lása és a szabadpiac forgal­mára vonatkozó feladattal a határozat értelmében külön foglalkoztunk — folytatta — és ennek eredményeként egy termelő kivételével vala­mennyien eleget tettek a cséplőgéptől beadási kötele­zettségüknek s így 99.2 szá­zalékos eredményt értünk el. A második kerület területén az élőállat és a termékek be­gyűjtését 81 százalékban tel­jesítettük. A szeptember 10-i országos verseny eredmé­nyeihez kerületünk a követ­kezőkben járult hozzá: búzabcadásból 100.2, rozs­beadásból 107.L, árpából 102.1, zabból 9G.8, szabad­gabonábol 99.2, sertésből 82.3, marhából 103.5, ba­romfiból 84, tojásból 95.4, tejből 87 százalék az évi tervszámokhoz viszonyítva az eredmény. Az élőállat és a termékek tejesítésében zsírban és sül­dőben 50 százalék a tervtel­jesítésünk, mivel ezen cik­kek begyűjtése a most követ­kező időszakban történik. Kerületünk a városi begyűj­tés kerületei között az első helyen áll. A beszámolóhoz sokan hoz­zászóltak a jelenlévő tanács­tagok közül. A tanácsülés második napirendi pontja Tasnádi Lajos elvtárs, a végrehajtó bizottság titkárá­nak beszámolója volt, a ke­rület közegészségügyi hely­zetéről. Beszélt Tasnádi elvtárs a II. kerületben működő egész­ségügyi és szociális intézmé­nyek és szervek munkájáról. A kerületben kilenc körzeti orvos végzi a betegellátást, négy rendelőben. A petőfite­lepi körzeti orvosi rendelőt ez évben műszerekkel s a legszükségesebb felszerelé­sekkel látták el, — A körzeti orvosi mun­ka megjavítását szolgálja a községpolitikai tervünk azon célkitűzése — mondta Tas­nádi elvtárs —, hogy az új-pctöfitelepl és a fodor­telepi körzeti orvosaink ré­szére Űj-Petőfitelepen a szociális otthon területén felépítjük a modern, labo­ratóriummal felszerelt, központi fűtéssel ellátott iker orvosi rendelőnket. A rendelő építését október hónap elején megkezdjük. Ennek a rendelőnek a fel­építése komoly mértékben megjavítja a két munkás­lakta orvosi körzet elhanya­golt betegellátását. — A gyermekegészségügy terén a kerületünkben lévő anyatej-gyűjtő állomás útján biztosítjuk a gyermekek gyó­gyító ellátásához szükséges és nélkülözhetetlen anyate­jet. Kerületünkben működik gyermekgyógyász szakorvos, aki nemcsak a szakrendelő­ben, hanem a lakásán is fel­keresi szükség szerint a be­teg gyerekeket. Minden is­kola részére biztosított a ke­rületi tanácsunk egészség­ügyi csoportja iskolaorvost a gyógyító, megelőző ellátás érdekében. Biztosítottuk az iskolák fogászati ellátá­sát is. Beszámolójában Tasnádi elvtárs megdicsérte a köz­egészségügyi és a szociálpoli­tikai munkában végzett jó munkájáért az állandó bi­zottság két tagját, Berta Jó­zsefnét és Kassai Tibort. A beszámolóhoz Kiss Jenő, a II. kerületi oktatási cso­port vezetője és Makra And­rás végrehajtó bizottsági tag is hozzászóltak, akik az is­kolaorvosi-fogorvosi munká­ról beszéltek elismerően. Nagy Sándor elvtárs, az Al­kotmány TSZ elnöke köszö­netet mondott a tanácsnak a termelőszövetkezetükben fel­állított bölcsődéért. Postafiók nyilt a IIL kerületben Régi vágyuk teljesült a Tolbuchin sugárút és kör­nyéke lakóinak. Még január­ban többen kérték a III. ke­rületi Tanács végrehajtó bi­zottságától egy postahivatal vagy legalább egy nyilvános telefonfülke felállítását. A Postaigazgatóság a III. kerü­leti Tanáccsal közösen eleget tett a kéréseknek, postafió­kot nyitott a Tolbuchin su­gárút és a Kálvária tér sar­kán. A postafiók már szeptem­ber 14-én megkezdte próba­működését, de az ünnepélyes átadásra tegnap délelőtt ke­rült sor. A III. kerületi Ta­nács vezetői és a Postaigaz­gatóság képviselői ünnepé­lyes keretek között adták át a kis postahivatalt rendelte­tésének, a környék lakói­nak; A posta ezentúl nap, mint nap nyitva tart. Reg­gel 8-tól 12-ig és délután 2­től 6-ig vesznek át minden­féle küldeményeket. A közel tízezer forintos beruházással létesített pos­tafiók jelentősen megköny­nyíti a környező üzemek postaforgalmának lebonyolí­tását ÍS; ffl Szegeden iárt osztrák gazdasági delegáció meglátogatta a Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat hizlaldáját Váratlan és kedves ven­dégek érkeztek kedden Sze­gedre: az Osztrák Tartomá­nyi Gazdasági Kamarák ve­zetői: Josef Wallner a gráci és Hermann Gruber a klá­genfurti gazdasági kamarák elnökei, valamint Wilhelm Kaufmann helyettes elnök, akik az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás megtekinté­se után tapasztalatcserére jöttek Csongrád megyébe. Tanulmányi látogatást tettek a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában, majd megtekintették a Sertéste­nyésztő Vállalat szegedi te­lepén folyó munkát, tenyész­tési, nevelési és hízlalási módszereiről és dolgozóink szociális ellátottságáról ér­deklődtek. A telep megte­kintése után a vállalat veze­tősége uzsonnán látta ven­dégül a delegáció tagjait. Hermann Gruber ebből az alkalomból köszöntőt mon­dott, kijelentve, hogy: "A legnagyobb kiállítását. Ez a látogatá­sunk ösztönző tapasztalatcse­rére adott alkalmat, megis­mertük és elismerjük új me­zőgazdasági módszereiket. Meglepődtünk az Önök elért eredményein-. Befejezésül a magyar—osztrák gazdasági együttműködésre ürítette po­harát, arra, hogy a két or­szág közötti kapcsolat mind­jobban elmélyüljön és közös sikereket érjünk el. Rédly Imre levelező gjmgfelH SíTAK 1 Propaganda vagy erőszak? A Vásárhelyi sugárúton délutánonként, majdnem minden délután, könyörtelenül és félelmetesen megszólal a „Zene". Pontosabban a Postás Kultúrott­hon hangos híradója, — s attól kezdve nincs mód arra, hogy saját gondolataival foglalkozzék a környéken lakó ember. A hangszóróból sugárzó — ajaj! sugárzó: ömlő, bömbölő, ordító hangorkán betölti az agyat, s nincs belőle menekülés. Hat utcával messzebb is ide­geket borzolóan verik vissza a falak: , a dalhoz tar­tozik a strófa, a patakhoz a habfodor...", „te drága, te drágám, te légy enyém...", „Pista régen elvehet­ne ..." Persze a szöveget csak azok értik — o legtöbb esetben szerencsére! — akiknek rémlik valami az is­merősnek tűnő dallam nyomán, mert a végletekig fel­erősített hangszóró torzíl is. A 'kultúrotthon vezetője szerint azért szól a mega­fon, mert a környéken lakók szeretik a zenét. Nem tudom, kitől kérdezte meg, valószínű azonban, hogy igaza van. Miért is ne szeretnék a zenét? Ezt a min­dennapos, öttől hétig tartó, bárgyúszövegű slágerekből összeválogatott hangorkánt azonban nem szeretik. Tu­dom, mert ezt én megkérdeztem. Ezéket mondták a környék lakosai: — Vasárnap délután, amikor lepihenhetne egy ki­csit az ember, elaludt a pici gyerek is, megszólal a hangszóró és vége a nyugalomnak, A gyerek felébred, kezdhetjük elölről az altatást... — Az utcán nem lehet szót érteni egymással, csak ordítva, míg itt gramofonoznak... — Bennünket nem kérdeztek meg, hogy alkar­juk-e? Körözzenek egy ivet, hogy kinek kell ez a „zene"? A környéken több iskola is áll. Ezekben majdnem mindenütt, délután szilencium van, tanuló­szoba. Csendes egyéni tanulás. A matematika, a történelem, az erdőhasználat, a biológia témáköreiből azonban az idézett csodálatos szövegek minduntalan kicsalják a tanulók gondolatait, önkéntelenül „ritmus­kíséretet" produkálnak a „zenéhez" — tenyérrel a pa­don. Nem csoda, fiatalok. Dehát nem zenésznek ké­szülnek, s ilyenlkor bizony tanulniok kellene ... A környék házaiban is jócskán laknak olyanok, akik olvasni, tanulni szeretnének munka után. Nyi­tott ablaknál ez lehetetlen, pedig hát egyelőre még jó az idő, kellemes a friss levegő. Szeretik a környék lakói a zenét..-. A kultúrott­honnak van egy másik „szempontja" is, ezt is az igazgató elvtárs árulta el. A közvetítés a hangszórón egyben figyelemfelkeltő propaganda is. Jelzi, hogy az otthonban élet van, menjenek oda minél többen. Ez jogos dolog. De mért ilyen erőszakos, kímélet­len módon „szervezik a közönséget"? Csontos Magda JUlLqtíi eszi luuiqiiwseiujzk Lt&znek Szegeden ? A'J-d&a'tsnátoia. teiueiiM 1 Igen gazdag zenei műsor várja Szeged zenekedvelő közönségét az elkövetkezen­dő hónapokban. Ebből a ze­nei műsorból nagy részt vál­lal az Országos Filharmónia is, amely három bérlet kere­érdeklődéssel j tében 11 hangversenyt ren­néztük végig és tanulmányoz- | dez ebben az évben, tuk az önök mezőgazdasági A hangversenysorozat nyi­f" Nem volt les! — De lesen állt! — Ugyan tata, el se tót Odáig. — Dehogynem, messzire jól látok én. A szurkolók tovább figyel­nék a mérkőzést. Hadonász­tak, kiabáltak, lelkesedtek, tapsoltak, a tatának meg csak az a szép magyaros fe­hér bajusza izgett-mozgott, rózsaszínű arcán megfeszült HZ erekkel átszőtt vékony bőr, nedves szeme élesen fi­gyelt. homlokára feltódultak a ráncok és szeplős kezében reszketett a cigaretta. Azt gondolná az ember, hogy a meccs izgalmától. — 4> iigiilion tata, megnyeri a Haladás ezt a mérkőzést, már három nullra vezet — próbálta csil­lapítani a mellette álló férfi. — Nem azért reszket az én kezem fiam — válaszolta sze­líden Kaferna Vilmos — mert így hívják az öreget. — A 81 év miatt. Persze azért még nem vagyok öreg. Hatvan éves már elmúltam, de még futballoztam. Kapus voltam a HASE-ben. Ritka dolog. S még most is ennyire érdekli a futball! Most május 22-én különvo­nattal Pestre is elment a Me­teor meccsre. Sőt hazafelé is, annak ellenére, hogy volt hely a fülkében, ő kint füs­tölt a perronon állva, egé­szen Szegedig. Milyen mozgékony, milyen friss! Mindenütt találkozik vele A TATA ai ember. [ X mi^r is a Somogyi Könyvtár Petőfi Sándor su­gárúti fiókjából jött ki, könyvekkel a hóna alatt. — Viszem olvasni. Be va­; gyok ide iratkozva. Nagyon szeretem a jó könyveket. Az utcán, még haza sem ért, sorban megszólították: „Hogy van Vili bácsi?" Meg: „Űj lakó költözött az utcába, tata". Mert neki ezt is tudni kell. Ö a 66-os körzet bizalmija. Ez komoly megbízatás. Nemcsak egyszerűen ház­tömb-bizalmi: hozzátartozik 115 ilyen beosztású ember, azonkívül még hét körzetve­zető is. Ezért ismerik hát olyan so­kan. Még ha két utcával ar­rébb érdeklődik is az ember, hogy hol lakik Kaferna Vil­mos, altkor is pontosan meg­mondják: Móra utca 18. S milyen szívélyes, ha va­laki felkeresi. — Tessék befáradni, helyet foglalni — tessékeli maga előtt a vendéget, akinek a konyhában meg kell állnia, mert ott van az őszhajú, kélt­szemű felesége. — ö a fiatalabb, csak 78 éves — jegyzi meg tréfásan Vili bácsi, s a néni kedvesen rászól: — De tata .;. Tata pedig mindjárt tud valamit mondani, memmel, hogy mit csináltunk 81 éves koromig. S felnyitom az ő szemüket is. Gondolja­nak csak ök is bele az életbe. Azelőtt kérhettek volna itt Móravárosban óvodát, vil­Tetszik tudni, anyjukom- I lányt, meg kutat, meg más­nak szentesi betegsége van. — Hát az micsoda? — Enni tud, de menni nem. Az ilyen dolgot az öregek tudják. Folyik tovább a beszélgetés. — Itt lakunk már negyven­hét éve, amióta a feleségem­mel megesküdtünk. — Szóval három ér múlva lr» a a nrnnrlahadnlam? — Hát igen. Aztán meg a gyémánt — teszi hozzá moso­lyogva. — A tata nagyon bizakodó — mondja a néni. — Miért ne? Nagyapám 105 éves korában halt meg. Nem hagyott rám semmit, csak azt mondta, éljek én is legalább addig," mint 6. Megvan hozzá a humorom, meg nézze, van szép nyugdíjunk. 800 forint. Beosztással megélünk belőle. — Hej, tudja, a régi idők­ben de szomorú volt. Mon­dom is az embereknek, mert igen csak minden hónapban meglátogatom körzetem lakó­it, hogy ne türelmetlenkedje­nek. Mert mondják ám, hogy ez is baj, meg az is. Én meg azt válaszolom: itt lakom negyvenhét éve. Tudom, mi történt hetven éves koromig. Azt is tudom, látom a eze- * fele is járdát, munkát. Évti­zedek telteik el nyomorúság­ban. Én tudom, 15 évig dol­goztam a cipőgyárban. Most meg ha két hét alatt nincs meg valami, akkor már azt mondják, hogy így, meg úgy. Pedig csak rajtunk múlik, milyen az életünk. És bizony általában a családoknak sok­kal-sokkal jobb ma. Ugye be­szélünk velük, járunk hozzá­juk. intézzük a tejjegyeiket, hivatalos kérelmeiket, látunk, és nézünk. Az én körzetem­ben mindenki azon van, hogy minden ücyet lel ki'*mer eleven elintévxen. És bármilyen fontos dolog van a városban, akkor mi ott vagyunk és megmagyarázzuk a lakosoknak, mit kell tenni­ük, mi a helyes. Szóval így dolgozunk társadalmi munká­ban, s nem is eredménytele­nül. Mennyi hév, energia, lelke­sedés árad ebből az ember­ből, milyen őszintén beszél. — Tata. keresnek — hív­ják ki a szobából. Mindig keresik. — és ő is keresi az embereket. Jön, megy, — fürgén, mint aki most kezdi az életet i flíartcovics Tibor tánya szeptember 26-án lesz: egy, a Bartók évforduló ke­retében megrendezendő, Bar­tók emlékhangverseny, ame­lyen a tíz éve elhunyt, egyik legnagyobb zeneszerzőnk ta­nítványa: Hernádi Lajos, érdemes művész szerepel. Külön jelentősége is lesz ennek a hangversenynek: a szegedi filharmonikusok ek­kor mutatkoznak be. Szeged hangverseny-látogatói már régen hiányolnak egy iga­zán magasszínvonalú, érté­kes interpretációra képes ze­nekart, — remélhetőleg a Bartók-Filharmónikusok-ban megtalálják régi vágyuk megvalósítását. A húrom bérletsorozat kö­zül legérdekesebbnek az öt hangversenyből álló kon­zervatóriumi bérlet ígér­kezik. Régen az Országos Filhar­mónia bérleti hangversenyei váltakozó értékűek, súlyúak voltak, most — legalábbis, ami a műsort illeti — nincs erről szó. Három hangverse­nyen olyan kiváló művészek szerepelnek. mint például Littasy György, Török Erzsi, a két esztendővel ezelőtt Sze­geden már fellépő Banyák Kálmán hegedűművész, két hangversenyen pedig kül­földiek lépnek fel: Hruckert fuvolaművész, a drezdai ze­neakadémia tanára és a szin­tén drezdai E. Brander Sie­gert zongoraművésznő. Vé­gül e hangversenysorozat keretében játszik újra Sze­geden (ezúttal ismét a Nem­zeti Színházban Jean Marié Darres. Az Országos Filharmónia azért állított össze ilyen ki­tűnő műsort az olcsó kon­zervatóriumi bérlet kereté­ben, hogy az egyetemista, főiskolás ifjúság is eljuthasson ezekre a hangversenyekre. És így, például, már húsz forintért mind az öt hang­versenyt meg lehet hallgatni. A másik, három előadás­ból álló zenekari hangver­seny-bérlet is igen értékes előadáson Ferencsik János Kossuth-díjas karnagyunk vezényletével a Bartók Fil­harmonikusok Beethoven VII. szimfóniáját és Musz­szorgszkij—Ravel: Egy kiál­lítás képei című művét adják elő. A további két hangvws*. nyen Rubányi Vilmos, a sze­gedi Nemzeti Színház kar­nagya vezényel, s többek kö­zött Garay György érdemes művész is fellép (Csajkovsz­kij : Hegedűverseny). Csaj­kovszkijén kívül Kodály, Wagner, Debussy, Dvorzsák és Smetana műveiből állítot­ták össze e zenekari műsort. Október második felében indul meg a harmadik, szin­tén 3 előadásból álló, hang­verseny sorozat, amelynek pontos műsorát később kö­zöljük. Ezenkívül lesznek — ter­mészetesen kis számban — bérleten kívüli hangver­senyek is, úgy, hogy előreláthatólag az elkövetkezendő három hó­napban Szegeden 19 hang­verseny lesz. Ez a szám ma­ga is felülmúlja az elmúlt évek alatt, e három hónap­hoz arányítva, megtartott hangversenyek számát, de nemcsak a mennyiségben, hanem a minőségben is ör­vendetes emelkedés lesz észlelhető. — Gerában tartott hagyo­mányos dália-kiállítást tíz­es tízezer érdeklődő tekin­tette meg. A látogatók az NDK-ban eddig ismert 324 dáliafajtán kívül 82 új dá­liafajtában gyönyörködhet­tek. Az új fajtákat az NDK­ban tenyésztették. — Barsy Béla, a szegedi Nemzeti Színház Kossuth-dí­jas művésze hosszabb ideig távol lesz városunktól, s egv készülő új magyar film al­kotásában működik közre. A készülő film. amelyben ismét láthatjuk jólismert alakja., , , - a "Körhinta* lesz, és Barsv lesz, Az elso. oktober 26-i egyik főszeredét T^tjg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom