Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

WÖLETARJA! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 222. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. szeptember 31. MAI SZAMUNKBÓL: MOSZKVÁBAN ALAIRTAK A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK KÖZÖTTI SZERZŐDÉST (2, oldal) A NÉMA LEVENTE BEMUTATÓJA ELŐTT (3. oldal) MÉG EGYSZER A RÖSZKEI ÜGYRŐL (4. oldal) A mezőgazdászok felelőssége Á régi világban a dolgozó parasztok legtöbbször saját kárukon tapasztalták ki egy-egy újfajta termelési eredmény jó, vagy rossz oldalát. A több termésért, a szebb állatok neveléséért folytatott munkájukban legfeljebb tapasztalt paraszttársaik álltak mellettük és adtak néhány jótanácsot. Ma viszont miegyeszerte találkozunk mezőgazdasági szakemberekkel, agronómusokkal, akik tudásukat, tehetségüket a dolgozó parasztság termelésének elősegítésére használják fel. A mezőgazdasági szakkörökben, a termelési bizottságokban, a termelőszövetkezetek gyűlésein gyakran keletkeznek parázs viták egy-egy termelési eljárás felett. A dolgozó parasztok száz és százféle kérdéssel árasztják el a mezőgazdászokat. mert a magyar dolgozó parasztság szeret tanulni, s ha nehezen is szakít a régi módszerrel, de miután a gyakorlatban látta meg az új eljárás eredményességét, maga is kipróbálja. A mezőgazdászoknak az a hivatása, hogy fáradhatatlan propagálói legyenek a legkorszerűbb termelési módszereknek, de miközben tanítanak, széthintik a mezőgazdasági tudomány eredményeit, maguk is tanuljnak a hosszú évtizedes munkával szerzett haladó paraszti termelés tapasztalataiból. Csongrád megye termelőszövetkezeteiben, gépállomásain és állami gazdaságaiban sok száz mezőgazdász tevékenykedik, de a mezőgazdasági termelés fellendülése nincs arányban a szakemberek e nagyarányú létszámnövekedésével. Ennek pedig az az oka, hogy pártszervezeteink nem nevelik eléggé hivatás-szeretetre a mezőgazdaságba került szakembereket, nem mutatják meg előttük a nagyszerű célt: a virágzó szocialista mezőgazdaságot. Egy szakember munkáját a tervek teljesítése tükrözi. A Deszki Gépállomás 64 százalékos nyári kampányterv teljesítéséért, vagy a Mindszenti Gépállomás lemaradásáért, az Öföldeáki Gépállomás dolgozói munkafegyelmének lazulásáért természetesen az illető gépállomások főagronómusai: Kovács István, Sas Béla és Zsarnovszki Pál elvtársak is felelősek, mint ahogy a nyári kampánytervet túlteljesítő gépállomások — a királyhegyesi, a szentesi, vagy a cserebökényi — eredményeiben részesek az említett gépállomások főmezögazdászai: Kovács Lajos, Gujdár László és Molnár elvtárs. — A mezőgazdaság minden munkacsapatában szükség van a szakemberek tanácsára, szervezői tapasztalatára. Különösen most, amikor az őszi munkákkal enynyire hátra vagyunk. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdászok csak ímmel-ámmal végzik feladatukat, megriadnak a nehézségek előtt. Igaz, a tszekben nincs utasítási joguk az agronómusoknak, de egynémelyik szakember mindjárt visszahúzódik, ha valahol értetlenséget tapasztal egy-egy jótanáccsal szemben, ahelyett, hogy harcolna helyes álláspontja keresztülviteléért. Ennek érdekében ha szükséges, igényelni kell a tsz pártszervezetének, vagy ha nagyobb horderejű kérdésről van szó, akár az illetékes városi pártbizottságnak a segítségét. Küzdeniük kell az agronómusoknak a fejlett termelési tapasztalatok elterjesztéséért. Figyelembe kell venniök, hogy az idén ősszel a termelőszövetkezetekben a talajelőkészítő munkák jó elvégzéséért és a nagyobb kenyérgabona-termés feltételének megteremtéséért a gépállomások termelőszövetkezeti mezőgazdászai felelőseik. E cél elérése érdekében viszont ellenőrizniök kell a szakembereknek a talajmunkák minőségét, gondoskodniok kell a vetés előtti tisztasági és csírázóképességi vizsgálatról, táblánként kell megállapítaniok a legeredményesebben alkalmazható műtrágya-féleségeket és ezeken kívül jó szervező munkával kell elősegíteniök, hogy meggyorsuljon az őszi betakarítási munka a termelőszövetkezetekben. A jó szakember nemcsak átadja tudását, de a tanultakat tovább is fejleszti. Sajnos, megyénkben kevés még a kísérletező szakember. Az agronómusok tekintsék példaképnek Tessedik Sámuelt, aki kora leghaladóbb mezőgazdásza volt, vagy Nagyváthy Jánost. Mathiász Jánost és a haladó magyar mezőgazdasági tudomány többi képviselőit. Emlékezzenek arra, hogy Micsurin a cári viszonyok által emelt hatalmas akadályokat vasakarattal leküzdötte és így végezte tudományos kutatómunkáját, amelynek eredménye több mint 300 új növényfajta létrehozása. Malcev szovjet kolhozparaszt önképzéssel vívott ki magának tudományos rangot. Minden agronómus egyben kicsit tudós is legyen. Ehhez ma már minden lehetőség rendelkezésre áll: szakirodalom, a gépállomások és állami gazdaságok laboratóriumai, de a megye kutató intézetei is mindenkor szívesen tanácsot, segítséget nyújtanak a több és nagyobb termés érdekében kísérletező szakembereknek. A gazdasági vezetők és a pártszervezetek sokat tehetnek a munkába most kikerült fiatal szakemberek érdekében is. Segítsék őket. hogy mielőbb megszokják a gyakorlati munkát, növekedjék önbizalmuk, de egyben neveljék őket a jó szakembereket jellemző szerénységi-e és a nehézségekkel szembeni állhatatosságra. Sajnos, sok fiatal szakember nem tanul s ezért a gépállomások megyei igazgatóságénak kell több gondot fordítania a szakemberek továbbképzésének megszervezésére. A szakemberek tudják legjobban, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek a nagyüzemi mezőgazdaságban. Mégis kevés szakembert találunk a tsz-mozgalom fejlesztéséért harcoló agitátorok között. Lelkes, az ügy érdekében mindenre kész szakemberekre van szüksége a szocializmus felé haladó mezőgazdaságnak. Minden mezőgazdász arra törekedjen, hogy ilyen emberré váljék, mert csak így gyümölcsöztetheti eredményesen tudását, tehetségét népünk javára. Mozaikok a termelőszövetkezetek életéből Három hét alatt 108 új belépő Közel két hónap van hátra a termelőszövetkezetek zárszámadásáig, de a szövetkezeti tagok előtt máris járásszerte bebizonyosodott: érdemes volt jól dolgozni. Nemcsak azért, mert a jó munkának nagyobb a haszna, hanem azért is, mert példamutatásaikkal az egész járás dolgozó parasztságának barátságát vívták ki. A szegedi járásban manapság egyetlen termelőszövetkezetben sem múlik el olyan közgyűlés, ahol két-három, sőt öt-hat egyénileg dolgozó paraszt ne kérné felvételét a közösbe. Szeptember elseje óta a szegedi járás községeiben 108 parasztcsalád lépett a szövetkezés útjára, összesen 362 es fél hold földdel gyarapították e rövid idő alatt a közös szövetkezeti gazdaságok területeit. Több községben, mint például Deszken, a földnélküliek és a néhányholdas kisparasztok után megindultak a termelőszövetkezeti mozgalom felé a tehetősebb középparasztok is. Megértették, hogy a parasztság igazi jövője a szövetkezetekben van s egy napot sem érdemes tovább késlekedni a tsz-be való belépésekkel. Uj termelőszövetkezet alakult Dócon A dóciak közül nemrég még azon a véleményen voltak: Dócon csak akkor lesz termelőszövetkezet, amikor a járás valamennyi községében felhagytak mér a dolgozó parasztok az egyéni gazdálkodással. Néhány hét alatt azonban szinte forradalmi átalakulás történt a faluban. Tizennégy parasztcsalád hármas típusú termelőszövetkezetet alakított. 148 katasztrális hold földön már meg is kezdték a szövetkezeti gazdálkodást. Nagy családjulinak a „Vörös Csillag Termelőszövetkezet" nevet adták. Már Uj elnököt választottak a kübekházi Sarló-Kalapács TSZ-ben A kübekházi Sarló-Kalapács TSZ tagjai is szép eredményeket értek el az idén gazdaságuk megerősítésében, terméseredményeik növelésében. Bebizonyosodott előttük: jó munkával, előrelátó vezetéssel minden eredményt elérhetnek s Kübekházán is győzelemre vihetik a szövetkezeti gazdálkodás ügyét. A tagság kívánságára Vámosi László elvtárs, a megyei tanács szövetkezeti osztályénak vezetője visszatért a szövetkezetbe s az utóbbi taggyűlésen Vámosi elvtársat a tagság egyöntetű elhatározással elnöknek választotta meg. A SarlóKalapács TSZ tagjai bíznak abban, hogy most már Vámosi elvtárs irányításával még eredményesebben haladhatnak előre a fejlődés útján. A múlt héten négy parasztcsalád jelentette be a tsz vezetőségénél, hogy ők is a szövetkezetben akarnak dolgozni ezután. Kisteleki és csengelei látogatók a vásárhelyi Dózsa TSZ-ben Vasárnap a csengelei Lenin és a kisteleki Felszabadulás TSZ tagjainak egy csoportja és rajtuk kívül még húsz kisteleki és csengelei egyéni gazda látogatott el a vásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezetbe. A tsz-tagok azért mentek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek egy másik szövetkezeti gazdaság életéből, az egyéniek pedig azért, hogy Vásárhelyen is meggyőződhessenek arról, amit már más termelőszövetkezetekben is láttak: a termelőszövetkezetben sokkal jobb az élet. A vendéglátó tsz tagjai elmondották, hogyan érték el eddigi eredményeiket, mivel kezdték s hogyan lettek milliomosok. A hallottak után Trója Ferenc kisteleki dolgozó paraszt harmadmagával belépett a kisteleki Felszabadulás Termelőszövetkezetbe. Példáját minden bizonnyal nemsokára számos kisteleki és csengelei egyéni gazda követi majd, 190 mázsa árpa prémiumkénh A deszki Kossuth Termelőszövetkezet tagjai az idén megcsillogtatták tudásukat. Hírt adtak az újságok arról, hogy őszi árpatermésük a budapesti mezőgazdasági kiállításon a második díjat nyerte. A Kossuth TSZ nemcsak őszi árpából, de minden más terményből is messze túlszárnyalta a falu átlagát. Tagjai most a gazdasági év befejeztével a legtekintélyesebb középparasztokénál is lényegesen nagyobb jövedelemhez jutnak. Mi sem bizonyítja ezt Kötörésen is megtört a jég Kőtörés piciny település a percsónai major mellett. Régen ez is a Pallavicini-uradalom egyik gazdasága volt, most az egykori uradalmi földeken a volt cselédemberek, kis- és középparasztok élnek. E helyről talán még sohasem írtak az újságok, hiszen, ha a múlt rendszernek, a nagybirtok világának zsarnokságairól kellettek példák, nem kellett idejönni, közelebb is találtak az újságírók. A felszabadulás után éppen úgy, mint máshol, itt is jobbra fordult az emberek élete, de a volt cselédemberek csak most értették meg igazán, hogy az igazi paraszti boldogulás csak a szövetkezeiben érhető el. Most 16 kőtörési parasztcsalád határozta el egyszeriben, hogy az egykori urasági major helyén termelőszövetkezeti csoportot alakítanak. Az alakuló közgyűlést már a közeli napokban meg is tartják majd s ezután bizonyosan olvashatunk majd a kőtörési dolgozó parasztok életéről. jobban, mint az, hogy most csak őszi árpából termelési prémiumként a munkaegységekre járó osztalékon felül 190 imázsát osztottak szét. A szövetkezet eredményeiről nagyon sokat beszélnek most a faluban. Nemrég az egyik agitációs napon 120 népnevelő járta az utcákat, mindenütt az új, jobb paraszti életről, a szövetkezeti munkáról tárgyaltak. A fáradság nem volt hiábavaló. Az elmúlt hetekben húsz deszki kis- és középparaszt kérte felvételét a Kossuth Termelőszövetkezetbe. közöttük olyanok, mint Dudás János nyolcholdas. Bálint András hétholdas középparasztok. A Kossuth TSZ idei eredményei láttán most a falu legtöbb egyéni gazdája erősen gondolkodik azon, van-e értelme tovább várakozni. az alakuló közgyűlésen a ta-í gok elkészítették a gazdaság vetéstervét: 60 hold búzát és 25 hold őszi árpát vetnek el az őszön. A gyűlést követő napokon a Sándorfalvi Gépállomás traktorai már meg is jelentek az új szövetkezet földjén. Sietnek a szántással és a vetéssel. A tsz-tagok, a traktorosok is azt akarják hogy a • Vörös Csillag TSZ születése pillanatától kezdve a falu szemefénye, becsülete hegyen. A megyei tanács már gondoskodott arról, hogy a dóci Vörös Csillag TSZ tagjai időben megkapják a nemesített árpa- és búzavetőmagokat; Ezzel is elősegítik a 14 úttörő dóci parasztcsalád nagy terveinek megvalósulását. A vetéssel egyidőben az új tsztagok már az építkezésekhez is hozzáláttak. A földjeiken található romépületek anyagából most egy új nagy sertésfiaztató és egy darálómalom építését kezdték meg. Senki sem vonakodik a közös munkától, mert valamennyien meggyőződésükből választották az új életet. Abban; hogy idáig eljutottak, a jó példamutatással sokat segített nekik a szomszédos sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet, melynek tagjai öt évvel ezelőtt szinte a semmivel kezdték s ma a szegedi járás leggazdagabb emberei közé tartoznak; Kovács Ferenc, a Vörös Csillag TSZ elnöke, aki eddig öt hold földjén gazdálkodott, így vélekedik: — Régóta irigyeltem a RÓJ zsa Ferenc TSZ tagjait. Én ha dolgozni mentem, mindig csak gyalog ballagtam ki a határba, ök meg autóval jöttek dóci birtokukra. Most hát mi is megteremtjük azt a jólétet magunknak, amit eddig csak irigyeltünk a szonx szédos Rózsa Ferenc TSZ tagjaitól. Megvalósult tervek Szeged kerületeiken Ez év elején, a tanácsválasztások alkalmával megtartott a jelölögyűléseken elhangzott javaslatok alapján elkészítették a kerületi tanácsok az 1955. évi községpolitikai tervüket. Azóta nyolc hónap telt el. Az elmúlt napokban számvetést tettek a kerületi tanácsoknál: megvizsgálták hogyan hajtották végre eddig a községpoliiikai terveket és mit kell még elvégezniök az elkövetkezendő négy hónapban. Az adatok azt mutatják: sok-sok olyan dolog valósult meg a kerületekben, amelyekért azelőtt évtizedekig hiába könyörögtek a város lakói. Sőt! Valamennyi kerületiben a társadalmi munkák segítségével túlteljesítették a tervek egyes részeit. Megváltozik Újszeged képe — az oktaiási intézményekre százezreket fordítottak az 1. kerületben Az I. kerületi Tanács büszkén tekinthet vissza fennállása óta végzett munkájára. A kerület lakóinak kívánságát, kérését vette figyelembe, amikor tervét elkészítette, s a legnagyobb részét már megvalósította. 1955-ben Újszeged képe megváltozott. Üj utak, utcák, iskolák, házak épültek. A Temesvári körút betonút építkezései 280 ezer forintba, a Rózsa Ferenc sugárúti gyalogjárda 150 ezer forintba került. Űjszeged közlekedésének bővítése érdekében Közel egymillió forintot fordít az I. kerületi Tanács. A Népkert-soron és a Bérkert utca első szakaszán már megkezdődött a tervező munka, az építkezés. Rövidesen megkezdik a Déryné utcában a gyalogjárda kövezését is. Űjszeged lakóinak ivóvízzel való ellátása érdekében magasnyomású vizet vezettek be a Főfasor, a Jobbfasor, a Bérkert utca, a Déryné utca, a Temesvári körút házaiba; ez több mint 2700 méter vízvezeték lefektetését jelenti. A fejlődő városrész kultúrigényeit is figyelembe vette az I. kerületi Tanács. Szeptemberben új általános iskola nyílt meg a Bérkert uteában. Az új iskolában 260 gyermek tanul. Az iskola berendezése és tanszerfelszerelése közel 100 ezar forintba került. A November 7 Kultúrotthon rendbehozására, gondnoki lakás építésére 80 ezer forintot fordítanak még ebben az évben. Ugyancsak ebben az évben megépül a régen kért, és Újszegeden igen szükséges körzeti orvosi rendelő a Bérkert utcában és a bobolicstelepi ártézi kút. De nemcsak Űjszeged épült az elmúlt hónapban. Az I. kerületi Tanács nagy gondot fordított a város belterületén lévő utcák rendbehozására is. Az Attila utcai gyalog- és kocsiút építése több mint 250 ezer forintba került. A Roosewelt téri játszótéren a belvárosi gyermekek részére homokozót építettek. Az oktatási intézmények rendbentartására, a gyermekek egészségére különös gonddal vigyáz a tanács. Az általános- és középiskolák, óvodák, napközi otthonok festésére, felfejlesztésére közel 300 ezer forintot fordítottak. A zeneiskola bővítése, 8 tanterem építése közel 100 ezer forintba került. A város- és községgazdálkodási csoport tervének elkészítésében figyelembe vette a lakosság öntevékenységét. Harmincnégyezer forintos megtakarítást tervezett: az eddig elkészült munkák társadalmi munkájának értéke 71 ezer forint;