Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

OELMRGYRRORSZRG 2 Szerda, 1955. szeptember 21. A Szovjetunió és az NDK közötti szerződés előmozdítja majd Németország, mint békeszerető és demokratikus állam egysége helyreállításának ügyét Szeptember 19-én délelőtt a moszkvai nagy Kreml-pa­lotában tovább folytuk a tárgyalások a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között. •Íz ülésen Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke elnökölt. Az ülés elején meghallgatták Lothar Bolznak. az NDK miuiszterelnökhelyeitesének és külügyminiszterének beszámolóját „A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés" tervezetéről, ame­lyet a szeptember 17-i ülésen alakított vegyes szovjet—né­met szakértői bizottság készített elő. A szerződés tervezet vitája sorárt a Német Demokra­tikus Köztársaság részéről felszólalt Ottó Grotewohl minisz­terelnök, Walter Ulbricht, a miniszterelnök első helyettese, Ottó Nuschke miniszterelnökhelyettes, Berthold Rose. a Né­met Demokratikus Parasztpárt főtitkára, Lothar Bolz külügy­miniszter. valamint Erich Correns, a Demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöke. Szovjetunió részéről felszólalt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. N. fl. Bulganyin elvtárs felszólalása Felszólalása első részében Bulganyin elvtárs megállapí­totta: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti kapcsolatok­ról szóló szerződés elősegít 1 majd a két állam közötti szo­ros együttműködés továbbfej­lődését és a baráti kapcsolatok elmélyülésést a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság és a belső ügyekbe be nem avatkozás alapján, A szerződés azt az új hely­zetet veszi tekintetbe, ameily az 1954. évi párizsi egyezmé­nyek életbe lépésével kapcso­latban alakult ki. Különösen örvendetes, hogy a szerződés a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság erő­feszítésének egyesítésére irá­nyul s elősegíteni hivatott a nemzetközi béke és az euró­pai biztonság fenntartását és megszilárdítását. A szerződés előmozdítja majd Németország, mint békeszerető és demokra­tikus állam egysége hely­reállításának ügyét. E szer­ződés összhangban áll , a szovjet és a német nép ér­dekeivel éppúgy, mint a többi európai nép érdekei­vel A szovjet kormány úgy talál­ta — mondotta a továbbiak során Bulganyin elvtárs —, hogy célszerű megszüntetnie a Szovjetunió németországi főbiztosának tisztségét, továb­bá a Szovjetunió NDK-beli I nagykövetét megbízni azzal, hogy megfelelő kapcsolatokat tartson fenn az Egyesült Al­' lantoknak, Angliának, Fran­| ciaországnak a Német Szövet­Régi Köztársaságban lévő képviselőived a Németország egészét érintő olyan kérdé­sekben, amelyek a négy hata­lom megfelelő döntéseiből folynak. Tekintettel arra, hogy a Német Demokratikus Köztár­saságban végrehajtották a Németországi Ellenőrző Ta­nácsnak a társadalmi élet békeszerető és demokratikus átépítésérc hozott határoza­tait és tekintettel a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozására, amely fe­leslegessé teszi az említett ha­tározatok érvényben tartását, a szovjet kormány célszerű­nek tartja kijelenteni, hogy a Németországi Ellenőrző Tanács által 1945-től 1948-ig kiadott megfelelő törvé­nyek. utasítások, paran­csok és egyéb rendelkezé­sek érvényüket vesztik a Német Demokratikus Köz­társaság területén. Felszólalása végén Bulga­nyin elvtárs a következőket mondotta: Engedjék meg befejezésül annak a meggyőződésemnek kifejezését. hogy mindaz, amit tárgyalásaink során el­értünk. megfelel majd a né­met nép és a szovjet nép ér­dekeinek. éppen úgy, mint a többi európai éllam érdekei­nek. uniót nem vették fel. Ez a tény szintén arról tanúsko­dik, hogy a NATO a Szov­jetunió ellen irányul. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények ha­tályba lépése, a Német Szö­vetségi Köztársaság belépése a NATO-ba komoly akadályt gördített a német kérdés megoldása elé. Mi az egyet­len helyes kivezető utat ja­vasoljuk — adják e kérdés megoldását a német nép ke­zébe. A németek megtalál­ják majd az utat, hogy he­lyesen döntsenek. Ügy vélem, hogy közös vé­leményünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy a német nemzetnek és a Szovjetunió népeinek érdekei fűződnek a békés, baráti kapcsolatok­hoz. Meg akarom mondani: bizonyos ideig nyilván szá­molni kell azzal, hogy Né­metországban két állam van: a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársa­ság. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között őszinte baráti kapcso­latok létesültek. A szovjet kormány ezenkívül minden módon arra fog törekedni, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal baráti kap­csolatokat alakítson ki, s azon lesz, hogy előmozdítsa Németország két részének közeledését. Meg kell mondanom, a szovjet állam feladata abban áll, hogy kitűnő, jószomszé­di, baráti kapcsolatokat te­remtsen az egész német nép­pel. Semmi kétségünk az­iránt, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság vezetői szintén erre törekszenek. Adenauer úr, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja a moszkvai tárgyalások során szintén hangoztatta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a szovjet néppel való baráti kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik. NinCs jogom kétség­bevonni ezt a kijelentést. Mi örömmel üdvözöljük majd e jó szavak megerősítését jó tettekkel. A volt httdífaglyok szuhadonbacsúiásónak kérdéséről N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Beszéde elején Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság fejlődése szempont­jából óriási jelentőségű a demokratikus Németország nemzeti frontjába tömörült politikai pártok szoros együttműködése, majd a né­met nép előtt álló feladatok­ról beszélt. Az a feladat, amely a né­met nép előtt áll és amelyre a németek millióinak figyel­me szegeződik — mondotta — ez a német nép újraegye­sülése egységes, békeszerető, demokratikus német állam­ban. Mint ismeretes, a négy ha­talom külügyminiszterei ha­marosan találkoznak Genf­ben, ahol többek között a német kérdés is szerepel majd. Erre vonatkozó állás­pontunk világos. Felmerül a kérdés: hogyan lehet kielégíteni a német népnek az újraegyesítésre irányuló kívánságait: Vajon a fennálló helyzet mind­örökre így marad? Erre mi világosan és hatá­rozottan válaszoljuk: a né­meteknek maguknak kell mcgoldaniok ezt a kérdést — németek, egy asztalhoz! A német kérdést senki job­ban nem oldja meg a né­meteknél. Németország újraegyesíté­sének olymódon kell megtör­ténnie, hogy az egységes né­met állam békeszerető, de­mokratikus legyen, hogy a német állam erői ne irá­nyuljanak más államok el­len. A német kérdés ilyen megoldását mi mindenkép­pen elő fogjuk segíteni. Világos, hogy a jelenlegi viszonyok közepette a német kérdésnek ilyen alapon való j megoldása nehéz dolog. Nem ­rég találkoztunk és beezél­Jgettünk a Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel. A Német Szövetségi Köztársa­ság képviselőivel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a kérdés gyors megol­dásának útján nagy nehézsé­gek állnak. Amikor a Német Szövetségi Köztársaság kül­döttségével tárgyaiésok foly­tak, egy szünetben Aden­auer úr arról igyekezett en­gem meggyőzni, hogy az északatlanti tömb békés cé­lokból létesült és hogy ez a szervezet semmilyen mérték­ben nem fenyegeti a Szovjet­uniót. De mi jól tudjuk, hogy a párizsi egyezmények hábo­rús egyezmények. Azt is tud­juk, hogy a NATO-t katonai szervezetként hozták létre, hogy a NATO európai fegy­veres erőinek van egy főpa­rancsnoka — Gruenther tá­bornok. A NATO tehát nem sport­egyesület, nem sportverse­nyek megszervezésére, nem labdarugó-mérkőzések ren­dezésére létesült. Ismeretes, hogy Gruenther nem labdarugó-csapat edző, mindenki olyan tábornoknak ismeri őt, aki háború céljára „edz csapatot", mégpedig éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború céljaira. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bizonygatni próbálták előt­tünk, hogy a NATO védelmi célokra létesült. Annak ide­jén a NATO tagjaihoz for­dultunk és ezt mondottuk: Ha a NATO-t védelmi cé­lokra létesítették, úgy mi is be akarunk lépni ebbe a „védelmi szervezetbe". De, mint ismeretes, a Szovjet­Szeretnék még szólni egy kérdésről, azoknak a volt ha­difoglyoknak kérdéséről, aki­ket szovjet bíróságok háborús bűnösként elítéltek. Önök emlékeznek arra, hogy e kérdésről Bulga­nyin elvtárs és én eszme­cserét folytattunk önökkel, amikor Genfből jövet át­haladtunk Berlinen. Pieck elvtárs, a Német De­mokratikus Köztársaság el­nöke, e kérdés tárgyában le­velet intézett Vorosilov elv­társhoz, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének el­nökéhez. Amikor hozzánk érkezett a Német Szövetségi Köztársa­ság küldöttsége, az szintén felvetette ezt a kérdést, kap­csolatba hozva a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság diplomáciai kapcso­latának felvételével. Leszö­geztük Adenauer úr és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tag­jai előtt, hogy ennek a kér­désnek semmi köze sincs a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről folyó tárgyalások­hoz és hogy ezt a kérdést csak a Szovjetunió döntheti el, mivel ezek az emberek a szovjet néppel szemben kö­vettek el bűntetteket és ezért a szovjet bíróság elítélte őket. De múlik az idő és az embe­rek változnak. Egyesek jobb irányban, mások rosszabb irányban. Az emberek több­sége azonban mégiscsak jobb irányban változik. Ezért úgy véljük, hogy ele­get tehetünk c személyek időelőtti szabadonbocsátá­sára vonatkozó kérésnek. Figyelembe vesszük, hogy ezek apák, fiak, férjek és testvérek, akiknek roko­naik és közeli hozzátarto­zóik vannak s ezek várják őket. Megértjük, hogy tekintetbe kell venni ezeket az emberi érzéseket. Ezek az emberek mar letöltötték börtönbünte­tésük jelentős részét és re­méljük. hogy helyesen értéke­lik majd a szovjet kormány nagylelkűségét, s kiszabadu­lásuk után a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatukban nem a bosszú érzéséből indulnak majd ki. Ezek a kérdések, amelye­ket beszédemben érinteni akartam. A szerződés tervezete, ame­lyet a bizottság készített elő, láthatólag mindkét felet ki­elégíti, ami nem olyan gyak­ran fordul elő. Leggyakrab­ban az történik, hogy a kérdé­sek megoldását lcompromisz­szum útján érik el. Nekünk nincsenek kompromisszuma­ink, mivel a különböző szem­pontok nem harcolnak egy­mással. hanem közösek néze­teink. közös a világnézetünk. Mi hajlandók vagyunk ki­vonni csapatainkat Német­országból, de azzal a felté­tellel, hogy a hitlerista Németország ellen vívott háborúban volt partnere­ink is kivonják csapatai­kat. Van reményünk arra. hogy ez a kérdés a jövőben meg­oldódik. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szülte ezt a reményt. Reméljük, hogy a genfi szellem tovább­fejlődik és erősödik, de nem a láthatatlan és érzékelhetet­len szellem formájában, ha­nem konkrét akciók formájá­ban, mint az részünkről tör­tént, amikor elhatároztuk, hogy 640.000-rel csökkentjük fegyveres erőink létszámát, amikor lemondtunk a finnor­szági Porkkala-Udd haditen­gerészeti támaszpont bérbevé­teléről és számos más intéz­kedést tettünk. Elvárjuk, hogy a genfi tárgyaló társa­ink kölcsönösséggel válaszol­nak, s ezután mi újabb javas­latokat terjeszthetünk elő. Záróközlemény a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között lezajlott tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ). Szep­tember 17-e és 20-a között Moszkvában tárgyalások foly­tak a Szovjetunió kormánykül­döttsége és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánykül­döttsége között. A tárgyalások baráti és szí­vélyes légkörben folytak le és „a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság közötti kapcsolatokról" szóló szerződés aláírásával ér­tek véget. A tárgyalások során eszme­csere folyt a mindkét felet ér­deklő nemzetközi kérdésekről, egyebek között a négy hatalom külügyminisztereinek rövidesen összeülő genfi értekezletével összefüggő kérdésekről. Mind­két fél leszögezte, hogy az em­lített értekezleten a Németor­szágot érintő kérdések eredmé­nyes megtárgyalásához elen­gehetetlenül szükséges, hogy e kérdések megvitatásában részt­vegyen mind a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya, mind pedig a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya. Eszmecsere zajlott le azok­nak a volt német hadifoglyok­nak kérdéséről, akik a Szovjet­unióban töltik ki bűntetteikért rájuk kirótt büntetést. Figye­lembevéve a Német Demokra­tikus Köztársaság elnökének és kormányának e kérdéssel kap­csolatos előterjesztését, vala­mint tekintetbevéve a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának kérését, a szovjet kormány kijelentette, hogy i kedvezően bírálja el ezt a ké­1 rést és megfelelő javaslatokat terjeszt a Szovjetunió Legfelső ! Tanácsának Elnöksége elé. Moszkvában ünnepélyesen aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződést Moszkva (ADN) Kedden délután a Kreml-palota kis márványtermében ünnepé­lyesen aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcso­latokról szóló szerződést. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Ottó Grotewohl miniszter­elnök 17 óra 30 perckor a küldöttségek kíséretében a terembe lépett, majd egyidő­ben aláírta a szerződést. A szerződés szövege A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége és a Német De­mokratikus Köztársaság el­nöke attól az óhajtól indít­tatva, hogy az egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása és a bel­ügyekbe való be nem avat­kozás alapján fejlesszék a szoros együttműködést és to­vább erősítsék a baráti kap­csolatokat a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­sége és a Német Demokra­tikus Köztársaság között, figyelembevéve az 1954. évi párizsi egyezmények ha­tálybalépése nyomán előállt új helyzetet, meggyőződve arról, hogy a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság erő­feszítéseinek egyesítése a nemzetközi béke és az euró­pai biztonság fenntartásának és megszilárdításának elő­mozdítása céljaiból, Németor­szág egységének békeszerető és demokratikus állam kere­tében való helyreállítása cél­jából, továbbá a németor­szági békeszerződéses ren­dezés céljából — megfelel a szovjet és a német nép ér­dekeinek ugyanúgy, mint az összes többi európai nép ér­dekeinek, figyelembevéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szovjetunióra és a Német De­mokratikus Köztársaságra a Németország egészére vonat­kozó érvényes nemzetközi megállapodások érteimébon hárulnak. Elhatározták, hogy megkö­tik a jelen szerződést és ki­nevezik meghatalmazottai­kat: A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­felső Tanácsának elnöksége N. A. Bulganyint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke Ottó Grotewohlt, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökét, akik kellő formájúaknak és teljes rendben talált meg­hatalmazásaiknak kicserélése után megegyeztek a követ­kezőkben: 1. CIKKELY A szerződő felek ünnepé­lyesen megerősítik, liogy a köztük fennálló kapcsolatok alapja a teljes egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tisz­teletben tartása és a bel­ügyekbe való be nem avat­kozás. Ennek megfelelően a Né­met Demokratikus Köztár­saság szabadon dönthet bel­és külpolitikája kérdéseiben beleértve a Német Szövet­ségi Köztársasághoz való vi­szonyát, valamint más álla­mokkal fennálló kapcsolatai­nak fejlesztését. 2. CIKKELY A szerződő felek kijelen­tik, hogy készek az őszinte együttműködés szelleméhen résztvenni mindazokban a nemzetközi akciókban, ame­lyek célja Európa és a világ békéjének és biztonságának biztosítása, kötelezik magu­kat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával összhangban megtárgyalják egymással mindazokat a fontos nemzet­közi kérdéseket, amelyek a két állam érdekeit érintik és minden tőlük telhető intéz­kedést megtesznek. hogy megakadályozzák a béke megbontását. 3. CIKKELY A szerződő felek a két or­szág érdekeinek megfelelően és a barátság elveit követve, megállapodnak a Szovjet Szocialista Köztársaságuk Szövetsége és a Német De­mokratikus Köztársaság kö-< zött kialakult gazdasági, tu­dományos-műszaki és kultu­rális kapcsolatok fejleszté­sében és további szilárdítá­sában, valamint abban, hogy minden lehetséges gazdasági segítséget megadnak egy­másnak és megfelelő gazda­sági, valamint tudományos­műszaki együttműködést fej­tenek ki. 4. CIKKELY Az adott pillanatban ér­vényben lévő nemzetközi egyezmények értelmében a Német Demokratikus Köz­társaság területén állomáso­zó szovjet csapatok a Német Demokratikus Köztársaság kormányának beleegyezésé­vel ideiglenesen a Német De­mokratikus Köztársaságban maradnak olyan feltételek alapján, amelyeket a Szov­jetunió kormánya és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya közötti pót­egyezmények szabnak majd meg. A Német Demokratikus Köztársaság területén ideig­lenesen állomásozó szovjet csapatok nem avatkoznak bc a Német Demokratikus Köz­társaság belső ügyeibe és az ország társadalmi-politikai életébe. 5. CIKKELY A szerződő felek egyetér­tenek abban, hogy alapvető céljuk megfelelő tárgyalások útján békés rendezés megva­lósítása egész Németország számára. Ennek megfelelően kellő erőfeszítéseket tesznek majd a békeszerződés rende­zése és Németország egysé­gének békeszerető valamint demokratikus alapokon való helyreállítása érdekében. 6. CIKKELY A szerződés Németország egységének békeszerető és demokratikus államként való helyreállításáig lesz érvény­ben, vagy amíg a szerződő felek nem állapodnak meg a jelen szerződés megváltozta­tásában, vagy érvényének hatálytalanításában. 7. CIKKELY A jelen szerződés ratifiká­lásra szorul és a ratifikációs okmányoknak a közeljövő­ben Berlinben történő kicse­rélése napján lép életbe. Készült 1955. szeptember 20-án Moszkvában, két pél­dányban, orosz és német nyelven és mindkét szöveg egyformán érvényes. A Szovjetunió Legfelső ta­nácsa Elnökségének megbí­zásából N. BULGANYIN. A Német Demokratikus Köztársaság elnökének meg­bízásból OTTO GROTEWOHL. 8 bonni kormány minisztertanácson hagyta iává a szovjet—nyugalnémef egyezmény! szovjet—nyugatnémet egyez­ményről. A szövetségi gyűlés két napra tervezett külpoliti­kai vitn után pénteken szavaz az egyezmény ratifikálásának kérdésében. A bonni parlament legtöbb pártjának szóvivője az elmúlt napokban úgy nyilatkozott, hogy megszavazza a szovjet­nyugatnémet egyezményt a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről. Berlin (MTI) A bonni kor­mány hétfő esti miniszterta­nácsán Adenauer kancellár javaslatára egyhangúlag jó­váhagyta a Moszkvában kö­tött szovjet—nyugatnémet egyezményt a két állam dip­lomáciai kapcsolatainak meg­termetéséről. Adenauer a szövetségi gyű­lés csütörtöki ülésén kor­mánynyilatkozatot tesz a

Next

/
Oldalképek
Tartalom