Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
OELMRGYRRORSZRG 2 Szerda, 1955. szeptember 21. A Szovjetunió és az NDK közötti szerződés előmozdítja majd Németország, mint békeszerető és demokratikus állam egysége helyreállításának ügyét Szeptember 19-én délelőtt a moszkvai nagy Kreml-palotában tovább folytuk a tárgyalások a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között. •Íz ülésen Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke elnökölt. Az ülés elején meghallgatták Lothar Bolznak. az NDK miuiszterelnökhelyeitesének és külügyminiszterének beszámolóját „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés" tervezetéről, amelyet a szeptember 17-i ülésen alakított vegyes szovjet—német szakértői bizottság készített elő. A szerződés tervezet vitája sorárt a Német Demokratikus Köztársaság részéről felszólalt Ottó Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, a miniszterelnök első helyettese, Ottó Nuschke miniszterelnökhelyettes, Berthold Rose. a Német Demokratikus Parasztpárt főtitkára, Lothar Bolz külügyminiszter. valamint Erich Correns, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöke. Szovjetunió részéről felszólalt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. N. fl. Bulganyin elvtárs felszólalása Felszólalása első részében Bulganyin elvtárs megállapította: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés elősegít 1 majd a két állam közötti szoros együttműködés továbbfejlődését és a baráti kapcsolatok elmélyülésést a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság és a belső ügyekbe be nem avatkozás alapján, A szerződés azt az új helyzetet veszi tekintetbe, ameily az 1954. évi párizsi egyezmények életbe lépésével kapcsolatban alakult ki. Különösen örvendetes, hogy a szerződés a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság erőfeszítésének egyesítésére irányul s elősegíteni hivatott a nemzetközi béke és az európai biztonság fenntartását és megszilárdítását. A szerződés előmozdítja majd Németország, mint békeszerető és demokratikus állam egysége helyreállításának ügyét. E szerződés összhangban áll , a szovjet és a német nép érdekeivel éppúgy, mint a többi európai nép érdekeivel A szovjet kormány úgy találta — mondotta a továbbiak során Bulganyin elvtárs —, hogy célszerű megszüntetnie a Szovjetunió németországi főbiztosának tisztségét, továbbá a Szovjetunió NDK-beli I nagykövetét megbízni azzal, hogy megfelelő kapcsolatokat tartson fenn az Egyesült Al' lantoknak, Angliának, Fran| ciaországnak a Német SzövetRégi Köztársaságban lévő képviselőived a Németország egészét érintő olyan kérdésekben, amelyek a négy hatalom megfelelő döntéseiből folynak. Tekintettel arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban végrehajtották a Németországi Ellenőrző Tanácsnak a társadalmi élet békeszerető és demokratikus átépítésérc hozott határozatait és tekintettel a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozására, amely feleslegessé teszi az említett határozatok érvényben tartását, a szovjet kormány célszerűnek tartja kijelenteni, hogy a Németországi Ellenőrző Tanács által 1945-től 1948-ig kiadott megfelelő törvények. utasítások, parancsok és egyéb rendelkezések érvényüket vesztik a Német Demokratikus Köztársaság területén. Felszólalása végén Bulganyin elvtárs a következőket mondotta: Engedjék meg befejezésül annak a meggyőződésemnek kifejezését. hogy mindaz, amit tárgyalásaink során elértünk. megfelel majd a német nép és a szovjet nép érdekeinek. éppen úgy, mint a többi európai éllam érdekeinek. uniót nem vették fel. Ez a tény szintén arról tanúskodik, hogy a NATO a Szovjetunió ellen irányul. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények hatályba lépése, a Német Szövetségi Köztársaság belépése a NATO-ba komoly akadályt gördített a német kérdés megoldása elé. Mi az egyetlen helyes kivezető utat javasoljuk — adják e kérdés megoldását a német nép kezébe. A németek megtalálják majd az utat, hogy helyesen döntsenek. Ügy vélem, hogy közös véleményünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy a német nemzetnek és a Szovjetunió népeinek érdekei fűződnek a békés, baráti kapcsolatokhoz. Meg akarom mondani: bizonyos ideig nyilván számolni kell azzal, hogy Németországban két állam van: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között őszinte baráti kapcsolatok létesültek. A szovjet kormány ezenkívül minden módon arra fog törekedni, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal baráti kapcsolatokat alakítson ki, s azon lesz, hogy előmozdítsa Németország két részének közeledését. Meg kell mondanom, a szovjet állam feladata abban áll, hogy kitűnő, jószomszédi, baráti kapcsolatokat teremtsen az egész német néppel. Semmi kétségünk aziránt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság vezetői szintén erre törekszenek. Adenauer úr, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja a moszkvai tárgyalások során szintén hangoztatta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a szovjet néppel való baráti kapcsolatok fejlesztésére törekszik. NinCs jogom kétségbevonni ezt a kijelentést. Mi örömmel üdvözöljük majd e jó szavak megerősítését jó tettekkel. A volt httdífaglyok szuhadonbacsúiásónak kérdéséről N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Beszéde elején Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fejlődése szempontjából óriási jelentőségű a demokratikus Németország nemzeti frontjába tömörült politikai pártok szoros együttműködése, majd a német nép előtt álló feladatokról beszélt. Az a feladat, amely a német nép előtt áll és amelyre a németek millióinak figyelme szegeződik — mondotta — ez a német nép újraegyesülése egységes, békeszerető, demokratikus német államban. Mint ismeretes, a négy hatalom külügyminiszterei hamarosan találkoznak Genfben, ahol többek között a német kérdés is szerepel majd. Erre vonatkozó álláspontunk világos. Felmerül a kérdés: hogyan lehet kielégíteni a német népnek az újraegyesítésre irányuló kívánságait: Vajon a fennálló helyzet mindörökre így marad? Erre mi világosan és határozottan válaszoljuk: a németeknek maguknak kell mcgoldaniok ezt a kérdést — németek, egy asztalhoz! A német kérdést senki jobban nem oldja meg a németeknél. Németország újraegyesítésének olymódon kell megtörténnie, hogy az egységes német állam békeszerető, demokratikus legyen, hogy a német állam erői ne irányuljanak más államok ellen. A német kérdés ilyen megoldását mi mindenképpen elő fogjuk segíteni. Világos, hogy a jelenlegi viszonyok közepette a német kérdésnek ilyen alapon való j megoldása nehéz dolog. Nem rég találkoztunk és beezélJgettünk a Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a kérdés gyors megoldásának útján nagy nehézségek állnak. Amikor a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségével tárgyaiésok folytak, egy szünetben Adenauer úr arról igyekezett engem meggyőzni, hogy az északatlanti tömb békés célokból létesült és hogy ez a szervezet semmilyen mértékben nem fenyegeti a Szovjetuniót. De mi jól tudjuk, hogy a párizsi egyezmények háborús egyezmények. Azt is tudjuk, hogy a NATO-t katonai szervezetként hozták létre, hogy a NATO európai fegyveres erőinek van egy főparancsnoka — Gruenther tábornok. A NATO tehát nem sportegyesület, nem sportversenyek megszervezésére, nem labdarugó-mérkőzések rendezésére létesült. Ismeretes, hogy Gruenther nem labdarugó-csapat edző, mindenki olyan tábornoknak ismeri őt, aki háború céljára „edz csapatot", mégpedig éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború céljaira. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bizonygatni próbálták előttünk, hogy a NATO védelmi célokra létesült. Annak idején a NATO tagjaihoz fordultunk és ezt mondottuk: Ha a NATO-t védelmi célokra létesítették, úgy mi is be akarunk lépni ebbe a „védelmi szervezetbe". De, mint ismeretes, a SzovjetSzeretnék még szólni egy kérdésről, azoknak a volt hadifoglyoknak kérdéséről, akiket szovjet bíróságok háborús bűnösként elítéltek. Önök emlékeznek arra, hogy e kérdésről Bulganyin elvtárs és én eszmecserét folytattunk önökkel, amikor Genfből jövet áthaladtunk Berlinen. Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, e kérdés tárgyában levelet intézett Vorosilov elvtárshoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez. Amikor hozzánk érkezett a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége, az szintén felvetette ezt a kérdést, kapcsolatba hozva a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatának felvételével. Leszögeztük Adenauer úr és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tagjai előtt, hogy ennek a kérdésnek semmi köze sincs a diplomáciai kapcsolatok felvételéről folyó tárgyalásokhoz és hogy ezt a kérdést csak a Szovjetunió döntheti el, mivel ezek az emberek a szovjet néppel szemben követtek el bűntetteket és ezért a szovjet bíróság elítélte őket. De múlik az idő és az emberek változnak. Egyesek jobb irányban, mások rosszabb irányban. Az emberek többsége azonban mégiscsak jobb irányban változik. Ezért úgy véljük, hogy eleget tehetünk c személyek időelőtti szabadonbocsátására vonatkozó kérésnek. Figyelembe vesszük, hogy ezek apák, fiak, férjek és testvérek, akiknek rokonaik és közeli hozzátartozóik vannak s ezek várják őket. Megértjük, hogy tekintetbe kell venni ezeket az emberi érzéseket. Ezek az emberek mar letöltötték börtönbüntetésük jelentős részét és reméljük. hogy helyesen értékelik majd a szovjet kormány nagylelkűségét, s kiszabadulásuk után a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatukban nem a bosszú érzéséből indulnak majd ki. Ezek a kérdések, amelyeket beszédemben érinteni akartam. A szerződés tervezete, amelyet a bizottság készített elő, láthatólag mindkét felet kielégíti, ami nem olyan gyakran fordul elő. Leggyakrabban az történik, hogy a kérdések megoldását lcompromiszszum útján érik el. Nekünk nincsenek kompromisszumaink, mivel a különböző szempontok nem harcolnak egymással. hanem közösek nézeteink. közös a világnézetünk. Mi hajlandók vagyunk kivonni csapatainkat Németországból, de azzal a feltétellel, hogy a hitlerista Németország ellen vívott háborúban volt partnereink is kivonják csapataikat. Van reményünk arra. hogy ez a kérdés a jövőben megoldódik. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szülte ezt a reményt. Reméljük, hogy a genfi szellem továbbfejlődik és erősödik, de nem a láthatatlan és érzékelhetetlen szellem formájában, hanem konkrét akciók formájában, mint az részünkről történt, amikor elhatároztuk, hogy 640.000-rel csökkentjük fegyveres erőink létszámát, amikor lemondtunk a finnországi Porkkala-Udd haditengerészeti támaszpont bérbevételéről és számos más intézkedést tettünk. Elvárjuk, hogy a genfi tárgyaló társaink kölcsönösséggel válaszolnak, s ezután mi újabb javaslatokat terjeszthetünk elő. Záróközlemény a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között lezajlott tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ). Szeptember 17-e és 20-a között Moszkvában tárgyalások folytak a Szovjetunió kormányküldöttsége és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között. A tárgyalások baráti és szívélyes légkörben folytak le és „a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról" szóló szerződés aláírásával értek véget. A tárgyalások során eszmecsere folyt a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről, egyebek között a négy hatalom külügyminisztereinek rövidesen összeülő genfi értekezletével összefüggő kérdésekről. Mindkét fél leszögezte, hogy az említett értekezleten a Németországot érintő kérdések eredményes megtárgyalásához elengehetetlenül szükséges, hogy e kérdések megvitatásában résztvegyen mind a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság kormánya. Eszmecsere zajlott le azoknak a volt német hadifoglyoknak kérdéséről, akik a Szovjetunióban töltik ki bűntetteikért rájuk kirótt büntetést. Figyelembevéve a Német Demokratikus Köztársaság elnökének és kormányának e kérdéssel kapcsolatos előterjesztését, valamint tekintetbevéve a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kérését, a szovjet kormány kijelentette, hogy i kedvezően bírálja el ezt a ké1 rést és megfelelő javaslatokat terjeszt a Szovjetunió Legfelső ! Tanácsának Elnöksége elé. Moszkvában ünnepélyesen aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződést Moszkva (ADN) Kedden délután a Kreml-palota kis márványtermében ünnepélyesen aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződést. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Ottó Grotewohl miniszterelnök 17 óra 30 perckor a küldöttségek kíséretében a terembe lépett, majd egyidőben aláírta a szerződést. A szerződés szövege A Szovjet Szocialista Köztársaságok Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Német Demokratikus Köztársaság elnöke attól az óhajtól indíttatva, hogy az egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján fejlesszék a szoros együttműködést és tovább erősítsék a baráti kapcsolatokat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság között, figyelembevéve az 1954. évi párizsi egyezmények hatálybalépése nyomán előállt új helyzetet, meggyőződve arról, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság erőfeszítéseinek egyesítése a nemzetközi béke és az európai biztonság fenntartásának és megszilárdításának előmozdítása céljaiból, Németország egységének békeszerető és demokratikus állam keretében való helyreállítása céljából, továbbá a németországi békeszerződéses rendezés céljából — megfelel a szovjet és a német nép érdekeinek ugyanúgy, mint az összes többi európai nép érdekeinek, figyelembevéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szovjetunióra és a Német Demokratikus Köztársaságra a Németország egészére vonatkozó érvényes nemzetközi megállapodások érteimébon hárulnak. Elhatározták, hogy megkötik a jelen szerződést és kinevezik meghatalmazottaikat: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke Ottó Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, akik kellő formájúaknak és teljes rendben talált meghatalmazásaiknak kicserélése után megegyeztek a következőkben: 1. CIKKELY A szerződő felek ünnepélyesen megerősítik, liogy a köztük fennálló kapcsolatok alapja a teljes egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás. Ennek megfelelően a Német Demokratikus Köztársaság szabadon dönthet belés külpolitikája kérdéseiben beleértve a Német Szövetségi Köztársasághoz való viszonyát, valamint más államokkal fennálló kapcsolatainak fejlesztését. 2. CIKKELY A szerződő felek kijelentik, hogy készek az őszinte együttműködés szelleméhen résztvenni mindazokban a nemzetközi akciókban, amelyek célja Európa és a világ békéjének és biztonságának biztosítása, kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával összhangban megtárgyalják egymással mindazokat a fontos nemzetközi kérdéseket, amelyek a két állam érdekeit érintik és minden tőlük telhető intézkedést megtesznek. hogy megakadályozzák a béke megbontását. 3. CIKKELY A szerződő felek a két ország érdekeinek megfelelően és a barátság elveit követve, megállapodnak a Szovjet Szocialista Köztársaságuk Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság kö-< zött kialakult gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok fejlesztésében és további szilárdításában, valamint abban, hogy minden lehetséges gazdasági segítséget megadnak egymásnak és megfelelő gazdasági, valamint tudományosműszaki együttműködést fejtenek ki. 4. CIKKELY Az adott pillanatban érvényben lévő nemzetközi egyezmények értelmében a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó szovjet csapatok a Német Demokratikus Köztársaság kormányának beleegyezésével ideiglenesen a Német Demokratikus Köztársaságban maradnak olyan feltételek alapján, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti pótegyezmények szabnak majd meg. A Német Demokratikus Köztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok nem avatkoznak bc a Német Demokratikus Köztársaság belső ügyeibe és az ország társadalmi-politikai életébe. 5. CIKKELY A szerződő felek egyetértenek abban, hogy alapvető céljuk megfelelő tárgyalások útján békés rendezés megvalósítása egész Németország számára. Ennek megfelelően kellő erőfeszítéseket tesznek majd a békeszerződés rendezése és Németország egységének békeszerető valamint demokratikus alapokon való helyreállítása érdekében. 6. CIKKELY A szerződés Németország egységének békeszerető és demokratikus államként való helyreállításáig lesz érvényben, vagy amíg a szerződő felek nem állapodnak meg a jelen szerződés megváltoztatásában, vagy érvényének hatálytalanításában. 7. CIKKELY A jelen szerződés ratifikálásra szorul és a ratifikációs okmányoknak a közeljövőben Berlinben történő kicserélése napján lép életbe. Készült 1955. szeptember 20-án Moszkvában, két példányban, orosz és német nyelven és mindkét szöveg egyformán érvényes. A Szovjetunió Legfelső tanácsa Elnökségének megbízásából N. BULGANYIN. A Német Demokratikus Köztársaság elnökének megbízásból OTTO GROTEWOHL. 8 bonni kormány minisztertanácson hagyta iává a szovjet—nyugalnémef egyezmény! szovjet—nyugatnémet egyezményről. A szövetségi gyűlés két napra tervezett külpolitikai vitn után pénteken szavaz az egyezmény ratifikálásának kérdésében. A bonni parlament legtöbb pártjának szóvivője az elmúlt napokban úgy nyilatkozott, hogy megszavazza a szovjetnyugatnémet egyezményt a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről. Berlin (MTI) A bonni kormány hétfő esti minisztertanácsán Adenauer kancellár javaslatára egyhangúlag jóváhagyta a Moszkvában kötött szovjet—nyugatnémet egyezményt a két állam diplomáciai kapcsolatainak megtermetéséről. Adenauer a szövetségi gyűlés csütörtöki ülésén kormánynyilatkozatot tesz a