Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

VILÁG 'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSŐNGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 212. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: FONTOS FELADAT AZ ÜZEMEKBEN (3. oldal) ELSŐ NAPOK AZ EGYETEMEN (3. oldal) VÁLTOZÁSOK BÉKETELEPEN (3, oldal) Péntek, 1955. szeptember 9. f\ Hozzájárulás a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez Népköztársaságunk Minisztertanácsa — mint ar­ról lapunk tegnapi számában már beszámoltunk — elhatározta, hogy ez év december 31-ig 20 ezer fővel csökkenti a magyar fegyveres erők létszámát. A Mi­nisztertanács határozatának célja, hogy a Magyar Népköztársaság is hatékonyan hozzájáruljon a nem­zetközi helyzet további javulásához és az államok kö­zötti bizalom helyreállításához. A Minisztertanács ha­tározatát ennek megfelelően az egész világon úgy üd­vözlik, mint a magyar nép békeszeretetének újabb megnyilvánulását. A magyarországi fegyveres erők létszámának csökkentéséről szóló minisztertanácsi határozat jelen­tőségét fokozza az a körülmény, hogy olyan időben hangzott el, amikor New Yorkban, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének székhelyén javában folyik az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 29-én megkezdett ülésszaka. A leszerelési albizottságban — mint ismeretes — a szovjet, az angol, az amerikai, a francia és a kanadai kormány megbízottai arról ta­nácskoznak, miként lehetne egy valamennyi érdekelt felet kielégítő és a gyakorlatban is megvalósítható le­szerelési tervet elkészíteni. Az előterjesztett javaslatok közül különösen kiemelkedik a Szovjetunió leszerelési tervezete, mindenek előtt azért, mert átfogó jellegénél fogva minden fontos részletkérdésre vonatkozóan is megfelelő megoldást tartalmaz. A szovjet kormány azonban nemcsak nagy jelentőségű javaslatokkal, de gyakorlati lépésekkel is bizonyítani kívánja, hogy mennyire döntő jelentőségűnek tartja a leszerelés kér­désében létesítendő megegyezést. Ezért jelentette be már az albizottság ülésszakának megkezdése előtt azt az elhatározását, hogy ez év december 15-ig az Auszt­riából kivont csapatain kívül 640 ezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. Ezt a szovjet lépést, amelynek eredményeként nagymértékben nőtt a leszerelési albizottság tanácsko­zásai során elérhető megegyezés lehetősége, a béketá­bor más országainak hasonló elhatározása követte: A Csehszlovák Köztársaság december 28-ig 34 ezer, a Román Népköztársaság december l-ig 40 ezer, az Al­bán Népköztársaság december 31-ig 9 ezer, a Lengyel Népköztársaság december 20-ig 47 ezer, újabban pedig Népköztársaságunk december 31-ig 20 ezer főt kíván hadseregéből leszerelni. Ilyen körülmények között a béketábor országai ez év végéig 790 ezer fővel csök­kentik fegyveres erőik létszámát. E történelmi jelen­tőségű elhatározás fontosságát növeli az a körülmény is, hogy végrehajtását olyan időpontban határozták el, amikor még nem történt meg egy általános nemzet­közi leszerelési terv elfogadása. A Szovjetunió és az említett népi demokratikus országok e lépése nemcsak az erősebb fél nagyvonalú gesztusa, de előlegezett bi­zalom is annak tudatában, hogy a leszerelés terén előbb, vagy utóbb feltétlenül megegyezésnek kell szü­letnie. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a nyugati hatalmak részéről mind ez ideig nem tettek — a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus államok­hoz hasonlóan — olyan gyakorlati lépéseket, amelyek fegyveres erőik csökkentését és felduzzasztott katonai potenciáljuk leépítését eredményezhetnék a közel­jövőben. Elgondolkoztató, hogy a nyugati sajtó még ezekben a napokban is — akárcsak a leszerelési albi­zottság augusztus 29-én megkezdett ülésszakát meg­előzően — a korábbi fegyverkezési színvonal fenntar­tása mellett foglal állást és ellene van az atom- és a hidrogénfegyverek eltiltásának, mert — mint állítja — e borzalmas fegyverek létezése a háborútól való féle­lem egyik alapja. Ebből az álláspontból kiindulva su­galmazzák azután a nyugati kormányok az atomfegy­verek további gyártását. Ezt a folyamatot azonban sem­miesetre sem lehet összeegyeztetni azokkal a békülé­keny hangú nyilatkozatokkal, amelyeket nyugati kül­döttek különböző nemzetközi értekezleteken elmon­danak. Népköztársaságunk Minisztertanácsának a fegyve­res erők létszámának csökkentését elrendelő határo­zata nagy jelentőségű végül azért is, mert intézkedik, hogy a fegyveres erők csökkentése következtében fel­szabadult, anyagi eszközöket a népgazdaság további fej­lesztésére és szociális juttatásokra kell fordítani. Ez az intézkedés is elősegíti népünk további életszínvonalá­nak emelkedését. Ugyanezt a célt szolgálja a leszerelt katonáknak és tiszteknek a mezőgazdaság, az ipar és a népgazdaság más területén történő munkába állí­tása is. I A békeszerető emberiség megelégedéssel fogadta Népköztársaságunk és a bóketáborhoz tartozó más or­szágok kormányainak elhatározását, hogy csökkentik fegyveres erőik létszámát. Szilárdan reméli, hpgy pél­dájukat a nyugati hatalmak is hamarosan követik. Eb­ben az esetben nem lesz nehéz végleges megállapo­dásra jutni a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek eltiltásával kapcsolatban. Műszaki fejlesztés a Ruhagyárban a szovjet tapasztalatok felhasználásával Az MDP Központi Vezetősé­gének márciust határozata út­mutatásaival a Szegedi Ruha gyár dolgozói is erőteljes mér­tékben hozzá láttak ahhoz hogy növeljék üzemük termelé­sét, s gazdaságosabbá tegyék a munkát. Már a második negyedévben minden részletre kiterjedő mű­szaki, szervezési intézkedési tervet dolgoztunk , ki. Ennek alapján létre hoztuk a gyártás előkészítési üzemrészt, amely elsősorban a munka folyama­tosságát és a gazdaságos anyagfelhasználást segítette elő. Június elsejével — több mint két hónapos előkészítés után megkezdte a munkát a Ruhagyár első szinkron rendszerű munkaterme. A gyártás előkészítési üzem­rész és a szinkron szalagok szervezésénél elsősorban a Szovjetunió gazdag tapasztala­tait használtuk jel. A műszaki dolgozók lelkesen tanulmányoz­ták a szovjet szakirodalmat és az abból tanultakat hasznosí­tották. A szinkron rendszerű szalagokon már július 10-én 12 százalékkal nőtt a termelé­kenység, szemben a régi rend­szerű szalagokkal. A szinkron­szalagoknál a termelékenység emelkedése fokozatosan tart. A szinkron-szalagoknál nőtt a dolgozók keresete is. A dolgozók több értekezleten is elmondották a szinkron rend­szerű munka hasznosságát. Kérték, hogy a többi termeket is ilyenekre szervezzük át. A párt útmutatásával tovább foly­tatjuk a munkát a technika al­kalmazásáért, korszerű gyár­tási eljárások bevezetéséért. A műszaki dolgozók vállalták, hogy az alkotmány ünnepének tiszteletére egy újabb munka­termet létesítenek a szovjet tapasztalatok felhasználásával. A korszerűen felszerelt terem­ben, amelynek minden egyes részét házilag készítet! Uk el megkezdődött a munka, s au­gusztus 19-én átadtuk a dolgo­zóknak. Ebben — a szovjet ta­pasztalatokkal létesített te­remben — már 6 százalékkal növekedett a termelékenység. A dolgozók örömmel győződtek meg arról ismét, hogy a korsze­rű technika alkalmazása ered­ménnyel jár. A szovjet tapasztalatok fel­használásával készítettük el 8-as munkatermünkben a több szekciós rendszerű szalagokat. Szalagszerelöink és üzemfenn­tartóink a 8-as munkaterem üzembe helyezéséért is derekas munkát végeztek. A termelé­kenység a 8-as teremben 8 szá­zalékkal múlja felül a régi rendszerű szalagok termelé­kenységét. A terem nem csak a mennyiségi tervét teljesíti, hanem — éppúgy, mint a szink­ron teremben — az első osz­tályú áruk részaránya mégha­ladja a 99.7 százalékot ls. Az új technológia nagyobb tudást és odaadást követel meg a műszakiaktól. Az új eljárással dolgozó munkatermek vezetői: Huszka Sándor. Bozó Béla fő­művezetők eredményesen tevé­kenykednek, Komáromi Ferenc technikussal együtt. Mindhár­man most kapták meg a köny­nyűipar kiváló dolgozója ki­tüntetést. Az új munkamódszerek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat május óta rend­szeresen teljesíti, túlteljesíti tervét. Üzemünk augusztusi tervének 103.2 százalékban tett eleget, és 222.000 forint értékű anyagot takarítottunk meg 3 korszerű, haladó technológiával. Üzemünk dolgozói tovább riiunkálkodnak a párt útmuta­tásával a műszaki fejlesztésért. Eddig több mint 110 értékes újítás és javaslat érkezett üze­münk dolgozóitól. Többek kö­zött olyan értékes javaslatok, —• amelyeknek a megvalósításá­hoz már hozzá is fogtunk — mint az egyszerre két varrást végző gép, amely 50 százalék­kal növeli majd a teljesít­ményt. Továbbá a műanyagból készült gépalkatrészek, orsók és perselyek, stb. Ezek igen je­lentős külföldi import anyag megtakarítást tesznek lehetővé. Komáromi Ferenc technikus újítása pél­dául a nadrágok készítésénél 10 munkaerőt szabadított fel. Egyre érkeznek még be az ér­tékes javaslatok a munkások­tól és a műszakiak faradságot nem kímélve• azon igyekeznek, hogy a javaslatokat minél ha­marabb felhasználják a terme­lésben. A napokban alakult meg üze­münkben a Textilipari Műsza­ki Tudományos Egyesület cso­portja. Feladatul tűzte ki a cso­port elsősorban a szovjet ipar termelési módszereinek széles­körű elterjesztését, alkalmazá­sát. a műszaki és fizikai dol­gozók szakmai képzettségének növelését. Szívósan, kitartóan küzdünk továbbra is, hogy jól végezzük feladatainkat, elősegítsük 8 dolgozók jóminőségű ruhával való ellátását. Szabó Sándor. a Ruhagyár főmenüi* Őszi idény előtt a Fonalmentőben — MILYEN RUHÁZATI CIKKEKKEL készülnek, az őszi idényre? — ezzel a kér­déssel kerestük fel a Szegedi Fonalmentő Vállalat igazga­tóját, Jáksó László elvtár­sat. A Fonalmentőről keve­set tudnak Szegeden, pedig szép, emberi és ugyanakkor — ahogy az idő megmutatta hasznos kezdeményezés hozta létre a vállalatot. A Fonalmentőnek -ugyanis a termelésen kívül külön, szo­ciális funkciója is van: a dolgozók 80—85 százaléka csökkent munkaképességű, többnyire vak, nyomorék ember, akik számára testi fogyatékosságaik miatt nem nyílt régen munkalehetőség. Most megfelelő körülmények között tevékenykedhetnek. Az alig két éve alakult vál­lalat szinte rohamosan fej­lődik, dolgozóinak csökkent munkaképessége ellenére is nyereséges s Szeged, s a me­gye vásárlóit újabb és újabb cikkekkel látja el. Így például az őszi idényre, ahogy Jáksó elvtárs mondta — kártolt gyapjúfonál ki­utalást kaptak és megkezdő­dött náluk a gyapjú ruházati cikkek gyártása is. Még e hónapban a vásárlók elé ke­rülnek az új női gyapjú pu­lóverek, kardigánok, olasz­kák, többféle színben és igen olcsó áron: például a gyapjúból kötött olaszka ára körülbelül 175 forint lesz. Szó van arról is, hogy a vállalat gyapjúszöveteket is előállít majd a közeljövőben. A GYAPJÜHOLMIK mel­lett, természetesen, a Fonal­mentő — nevének megfelelően — az általa előállított fonal­ból továbbra is készíti ter­mékeit: a kötött női, férfi ru­házati cikkeket, lepedővász­nakat. kanavásznat. Áruik minősége kiváló, hiszen az ország egyik legjobb nyers­anyaggal ellátott gyárától, a Szegedi Textilművektől kap­ják a fonalanyagot. A Fonalmentő igen szoros kapcsolatban áll a kereske­delemmel. Azokat az árukat — úgynevezett hiánycikkeket — gyártja, amelyre a keres­kedelemnek (a lakosságnak) szüksége van. A jövőben még gyorsabban igyekszik a vásárlók keresletét kielégí­teni. Ezt segíti elő a jövő hónapban elkészülő festődé­jük is. Ugyanis eddig a fo­nalat Budapestre, vagy Bé­késcsabára kellett szállítani festeni, ami bizony néha három-négy hétig is eltar­tott. E hét elején megkap­ták a kazánt, így október •közepén a Fonalmentő saját keretén belül, a vásárlók kí­vánalmai szerint festheti a különféle ruházati cikkeket. A KERESKEDELEMMEL és a lakossággal való szoros kapcsolat eredményeképpen várható, hogy a Fonalmentő Vállalat az őszi, majd a téli idényben erejéhez mérten -a legtökéletesebben elégíti ki a dolgozók különféle ruhá­zati szükségleteit. A tsz-tagoknak a szabadpiacra ía jut gabonájuk Teljesítette harmadik negyedévi exporttervét a Seprőgyár "Jelentjük, hogy a rendel­kezésünkre álló nyersanya­gok jobb kihasználásával és a munkamenet folyamatossá tételével az 1955-ös cv har­madik negyedévi exportter­vét szeptember 8-án, dél­után befejeztük". Így szól a Szegedi Seprő­gyárból a szerkesztőségünk­be érkezett levél. Az üzem dolgozóinak odaadó munká­val sikerült a szép sikert el­érni. A negyedév elején Ilyen eredményekre gondolni sem mertek és ezért az export­terv határidő előtti teljesíté­sére vállalást sem tettek. Nem ültek tétlenül az üzem vezetői sem. A munka folyamatosságát úgy próbál­ták biztosítani, hogy a sza­lagrendszert, ha nem is tel­jesen — ez a negyedik ne­gyedév feladata — bevezet­ték. Ügy takarékoskodtak a nyersanyaggal, hogy például a kért két \ ágon nagy seprő helyett hármat tudnak ex­portra küldeni. A gyálaréti tanácstagok választókerületeikben ismer­tették, hogy mit jelent az, ha a község idejében telje­síti állam iránti kötelezett­ségét. Itt-ott bizony még cséplés után is nedves volt a gabona, de a község dol­gozó parasztjai igyekeztek nedves gabonájukat mielőbb megszárítani és augusztus 27-én a községben minden termelő eleget tett a beadási kötelezettségének, — írja Gyuris József. Augusztus 27-én, a gyála­réti dolgozó parasztok nem­csak a kötelező beadási ga­bonát, hanem a felesleg ga­bonájukat is beszállították az átvevöhelyre. A megsza­bott gabonafelesleg begyűj­tési tervét Gyálarét község 200 százalékra teljesítette, s helyszíni elszámoltatást nem kellett alkalmazni egyetlen termelőnél sem, mivel a kö­telességét minden dolgozó paraszt tudta. A helyi Komszomol Ter­melőszövetkezet tagjai is eleget tettek állam iránti kö­telezettségüknek. A tsz-ben el is kezdődött a háztartási szükségletre megmaradt ke­nyérgabona szétosztása és egy munkaegységre 3 kiló búzát osztanak: örülnek is a tsz-tagok, s mondogatják, mint Vörös Bálint tsz-tag: »Ha felszabadul községünk szabadpiaca, a még meglevő felesleg gabonámat azonnal értékesítem, hogy az esetleg még rászorulók hozzájuthas­sanak addig, amíg a gabona ára nem emelkedik fel ma­gasra, mint szokott*. Idős Kiss Mihály tsz-tag fiával együtt 23 mázsa gabonát vitt haza, s a tsz-tagok jó­részének a háztartási szük­ségleten felül is van gabona­feleslege. Újabb intézkedések a Mezégazdasági Kiállításon a látogatók kényelmére Az elmúlt szombaton húzták fel árbocára a kiállítás lobogó­ját. öt nap tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy az idei kiállítás gazdagabb, tartalmasabb a ta­valyinál. Sokan azzal a kérés­sel fordultak a rendezőséghez, hogy változtassák meg a nyit­vatartási időt. A kérésnek meg­felelően a mezőgazdasági kiál­lítást ezentúl csak este 9 óra­kor zárják. A látogatók kényel­mét szolgáló újabb intézkedé­sekről Lázár József, a kiállí­tási iroda rendezési csoportjá­nak vezetője a következőket mondotta: 1 — Eddig lovasbemutatóink nagy része délelőtt volt. Most ezeket áttettük délutánra. Na­ponta csaknem valamennyi ér­dekes számot bemutatjuk. A szabadtéri színpad műsorát is későbbre tettük. — A látványosságoknak ugyan hét óra körül vége lesz, de ettől kezdve fokozottabb szerepet szánunk a vendéglátó­üzemeknek. A nagyvendéglő­ben és a halászkertben jelentő­sen leszállítjuk az árakat. A pontyhalászlé eddig 15.30 fo­rintba került, ezentúl 12.70 forintért mérik. A rántott ponty árát 18.30 forintról 13.80 fo­rintra szállítjuk le. t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom