Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

OELMfIG YflR ORSZBG Csütörtök. 1955. szeptemberi. Az „irodalmi múzeum" forgatókönyvéről V/árosunk dolgozói nagy érdeklődéssel várják az ^irodalmi múzeumot*, amelyről már többször hírt adtunk lapunk hasábjain -Szeged és a magyar iroda­lom 1848-tól napjainkig* cí­mű irodalmi kiállítást a % technikai kivitelezés miatt . csak az év utolsó negyedében nyitják meg a kibővített Mó­ra Ferenc Múzeumban. Gaz­dag anyagának forgatóköny­vét már elkészítette Madácsi László főiskolai docens, a múzeum irodalmi osztályá­nak vezetője. A mintegy 1600 darabból álló gazdag gyűjte­ményt alig egy fél év alatt gyfjtötte össze nagyrészt magánszemélyektől. A teremtő nép vágyainak kifejezői, e vágyak eltiprói ellen önzetlenül harcoló dal­nokok nemzedékei nevelőd­tek, munkálkodtak váro­sunkban, itt a Tisza partján. A lélek mérnökeinek karát idézi lelkesítő emlékként a készülő irodalmi kiállítás. Első képel és bemutatott emlékei a dicsőséges 48-as időket idézik majd. A sza­badság gondolata vonul vé­gig a kiállítás megalkotásá­ban. Minden okmány, bemu­tatott mű, feltárt életrajz, bi­zonyítani fogja, hogy értéket alkotni csak akkor lehet, ha annak talaja, tartalma és célja egy az emberiség ha­ladásának nagy útjával. Sikereink megbecsülésére, napról napra születő ered­ményeink közben feltörő hi­bák gyökeres megjavítására lelkesítenek Kossuth Lajos Szegeden 1840. október 4-én mondott szavai: -Oly hatal­masnak hiszem én a népet, hogyha felkel és összetart, a rozoga összerogyó ég bolto­zatait képes fenntartani erős karjaival* A kossuthi szó­noklat lebilincselő ereje ma ls serkentő. Büszkeséget éb­reszt a városunkban dol­• gozö emberekben és mégbe­. csülést szerez az Ide utazó látogatóknál. ______ A nép eget fenntartó ere­jéből merítettek az egykor Szegeden alkotó hal­hatatlanok. Ebből a gazdag erőből merített a nagy palóc Mikszáth Kálmán, aki Szege­det második hazájának te­kintette. Itt született meg a kaszát vásárló parasztember kifejező képe. Itt fogant a henye úrivilágot rút pőresé­gében bemutató világhírű regény gondolata: »A Noszty fiú esete Tóth Marival*. Szegeden harcolt Gárdonyi Géza is egy ideig. Álnéven ponyvát kellett írnia, hogy napról napra élhessen mi­közben 62 úri rend fonáksá­gainak leleplezésével, a va­lóság ábrázolásával mara­dandó műveket alkotott. Kálmány Lajos szorgos ku­tatásai az árvíz előtti sze­gedi szegénység gazdag erő­teljes emlékét mentették meg az utókornak. A szegedi világ szerelmesei Tömörkény, Móra és Juhász Gyula néznek ránk majd a következő lépéseknél. Tö­mörkény Istvánnak a szeged­környéki homokból és a sző­ke Tisza vizéből ihletett grá­nitba metszett alakjai: Hal­bőr Förgeteg János, Lónyakú Kása András, Gavallér Ga­ras Ádám mondják el a Szovjetunióban nemrég meg­jelent "Magyar írók antoló­giájáéban is az egykori szö­gedl embör keserveit, a na­pi kenyérért kigondolt apró ravaszságait, egészséges ke­délyét. Móra Ferenc kedves alak­ja körül ott érezzük majd a kiállításon, elmaradhatat­lan szivar csutkájának ke­sernyés illatát, az embereket, gyermekeket átölelő nagy­nagy szeretetét. A kiállított Mórához írt levelek igazol­ják, hogy emberszeretete ad­ta erejét a harcokhoz. A sze­retetet pedig visszakapta a munkások, parasztok őszinte ragaszkodásában, mely tett­ben, szóban, levélben egy­aránt megnyilvánult. Juhász Gyula és József At­tila költészetének érlelő ta­laja volt Szeged, ahogy ezt a kiállított anyag bizonyítja József Attila szegedi barát­jainak révén jut el a mun­kásmozgalomhoz, a párthoz. Ez adja meg költészetének további meghatározott irá­nyát. „Erffs az ín szivem s vagyok , |éhes, rongyos Nem akarok lenni én már éhes, | rongyos. Inkább akarok csak, tapodott (holt lenni. Míg Inkább ŰJ rendben sorsom [ura lenni." Büszkén olvashatjuk az egyik feliraton majd, hogy mi megvalósítottuk a párt vezetésével azt, amit Juhász Gyula csak megkezdeni tu­dott: "A vér és arany ural­ma helyett, mely eddig be­töltötte a világot, mi az ön­tudat és a munka uradalmát akarjuk megteremteni.* Ju­hász és Móra vonatkozó írá­sai mellett több egykorú lap­szemle idézi a látogató elé a 19-es évek dicső helyi iro­dalmi emlékeit. A múlt sorát Radnóti Miklóssal zárja a kiál­lítás. A verstöredék melyet a fiatalon elpusztult költőtől a látogató elé tárnak egyben útmutató, hogy mi ellen kell küzdeni: ..Oly korban éltem én e fíildOn, Mikor az ember úgy elaljasult, Hogy önként, kéjjel ölt, nem­Jcsak parancsra, s mfg balhitekben hitt s tajték­|zott téveteg, befonták életét sok kényszerkép­zetek." Napjaink szegedi irodalmát a Sztálin- és Kossuth-díjas Nagy Sándor, Lődi Ferenc, Fetrovácz István, Takács Ti­bor képviseli. Az irodalmi kiállítás a nép­művészeti emlékek, népszó- • kások bemutatásával teszi teljessé a kor társadalmi ké­pét. Egyúttal bemutatják majd azokat a képzőművé­szeti alkotásokat is, — Tor­nyai, Koszta, Nyilasy Sándor, Endre Béla, Károlyi Lajos, Heller Ödön képeit — ame­lyeket ugyanaz az erő táp­lált, ami nagy íróinknak, kötőinknek adta az ihletet. A kiállítás példamutató n kezdeményezés. Min­den bizonnyal ösztönzést ad majd a szakköröknek, iro­dalmi tanítással foglalkozók­nak, hogy városunk irodalmi hagyományainak ismerteté­sével lelkesítsék tanulóinkát, dolgozóinkat az újért vívan­dó harc sikeres megvívására. A kiállítás lelkesíteni fogja minden látogatóját szép vá­rosunk szeretetére, mert megérteti, hogy "mi is lehet nagyobb jutalom az ember számára, mint az a tudat, hogy adott valamit a társa­dalomnak.* (Kalinyin.) Berde Mihályné Az Egyetemi Könyvtár kiadványairól és terveiről A SZERKESZTŐSÉGÜNK­BE érkező tiszteletpéldányok között a Szegedi Egyetemi Könyvtár egyik ízléses kiad­ványa ragadta meg a figyel­münket: az Acta Universi­•tatis Szegediensis. Az új acta a Szegedi Tudomány­egyetem dolgozói 1954. évi szakirodalmi munkásságának bibliográfiáját tartalmazza • magyar és francia nyelven. Tudvalevő, hogy a szegedi egyetemen régebben is jelen­tek meg ilyen acták. S bár az acták kiadása a háború következtében megakadt, két intézet: a Bolyai János Ma­tematikái Int'ézet, valamint áz Ásványtani Intézet meg­szakítás nélkül mindmáig kiadta a sorozatban tudomá­nyos dolgozatait. Most, hogy az Egyetemi Könyvtár is új­bőr megkezdte az acták ki­"adását, felkerestük Hencz Áüfélt, a könyvtár vezetőjét, 's megkérdeztük, högy az el­következő időkben milyen áctákat terveznek kiadni és högy az' acták megjelenése után folytatják-e az Egyete­"mi Könyvtár Kiadványai so­rozatot? . — A KŐVETKEZŐ ÉV­BEN .— mondotta Hencz Aurél — két actát szándéko­zunk megjelentetni: egyiket hasonlóan az ideihez —az egyetem dolgozóinak 1955. .évi . tudományos munkássá­gáról, a másikat pedig a ma­gyar könyvtártudomány idő­szerű kérdéseiről, idegen nyelven, külföldi csere-célok­ra. Emellett az Egyetemi Könyvtár Kiadványai soro­zatot tovább folytatjuk. Ter­veinkben a következő kiad­ványok szerepelnek: Az el­múlt tíz év pedagógiai Iro­dalma; A szegedi egyetem története; A szegedi Egye­temi Könyvtárban lévő kül­földi bibliográfiák; A sze­gedi Egyetemi Könyvtárba járó folyóiratok, Emellett házi használatra — esetleg az ország néhány nagyobb könyvtárának, mint az Aka­démiai Könyvtárnak, vagy a budapesti Széchenyi Könyv­tárnak is megküldött — kéz­iratos kiadványokat is ké­szítünk, de arra törekszünk, hogy ha kevesebbet is, lehe­tőleg nyomtatott műveket adjunk ki, hogy hozzáférhe­tőbbek legyenek. Ugyanak­kor a Bölcsészettudományi Karral közösen folytatunk Juhász Gyula kutatásokat a Magyar Klasszikusok soro­zatban megjelenő kötetek számára. Azt ls elmondotta Hencz elvtárs, hogy az Acta bib­liothecaria újbóli megindítá­sának gondolata a múlt év­ben merült fel. Nem utolsó­sorban azért, mert ezt a ki­adványt — melyet külföl­dön régebben jól ismertek — kitűnően felhasználhatják csere-célokra. A könyvtárnak jelenleg mintegy 120 nagy könyvtárral van kapcsolata, s remélik, hogy az actáikkal újabb — a világ különböző helyein lévő — 150—200 könyvtárral sikerül állandó csere-kapcsolatot létesíteni, melyekkel eddig csak szór­ványos kapcsolatuk volt. Ter­mészetesen nemcsak ilyen csereakcióikat bonyolítanak le. hanem kölcsönzést is. így például előfordult, hogy a párizsi egyetemi könyvtár­tól kellett megszerezniük egy ott taláíható cikket. Kö­rülbelül három hét alatt meg is kapták. Emellett mikro­filmen is cserélik kiadvá­nyaikat. AZ ACTA ITNIVFRSITA­TIS SZEGEDIENSIS soro­zattal kapcsolatosan még azt is megtudtuk, hogy rövide­sen újabb füzeteik jelennek meg: a Természettudományi Kar két. a Bölcsészettudomá­nyi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar egv-egy önálló sorozatot indít ősszel. I Végezetül a következőket mondotta Hencz Aurél: ] — A Somogyi Könyvtár fejlődésével párhuzamosan az Egyetemi Könyvtár egyre inkább a tudományos kuta­tás felé fordul. De a külső szakemberek, a pedagógusok és az agronómusok munká­ját is fokozottabban támo­gatjuk. Már eddig is sike­rült körülbelül 25—30 Csong­rád megyei agronómussal rendszeres szakirodalmi kap­csolatot teremteni a könyv­tárnak, HENRI BARBUSSE 1873—193.1 Húsz éve, hogy Henri Barbusse, a modern francia irodalom büszkesége, az em­beriség boldog jövőjének egyik legkiválóbb, rendkívüli költői és írói tehetségű har­cosa meghalt. Ama napfé­nyes aranykorról álmodott, amelyben az ember az em­bernek nem lesz löbbé far­kasa, megszűnnek az osztály­különbségek és a háborúk szörnyű emlékeit már csak a múzeumok őrzik. Egészen fiatalon írt. A Po­kol (L'Enfer) című művében Anatole Francé „a zseni grandiózus jelenlétét" látja. Negyvenegyéves korában, 1914-ben, mikor kitör a há­ború, a pacifista író fegyvert ragad hazája védelmében. Nem a kalandvágy ragadta őt az emberviharba, hanem az oly sokak által hiába táp­lált remény, hogy vére hul­lásával hozzájárulhat egy jobb világ eljöveteléhez. Az ember nevéhez méltó maradt a lövészárkok sará­ban, az ágyúk pergőtüzének tudatdermesztő zuhatagában. Hetvenötszázalékos rokkant­ként 1917. júniusában lesze­relik. 1916-ban jelenik meg fő­műve, a Tűz című háborús regénye, amely modern idők egyik legnagyobb könyvsike­re. Rendkívüli népszerűsé­gének titka főképp őszintesé­gében van. ő az első, aki minden irodalmi parfőmözés nélkül viszi el az olvasóhoz lövészárkok vér- ós gennyszagú levegőjét, aki a föld alá kényszerített embe­rek rettenetes életét a maga valóságában tárja föl, egy­szóval ő az első, aki a háborúról az igazat, a nép igazát írja. Humanitárius realizmusá­nak minden művészi teljes­sége benne van ebben a műben, mely valójában egy „csataviselés naplója«, ahogy ő maga Is írja. — Nincs itt e regényben sem­miféle irodalmi beállítás, csak azt tartja írója szem előtt, hogy személyes hábo­rús tapasztalatát minden túl­zás nélkül mondja el. hogy az egyszerű, harcoló katona nézőszempontja érvényesül­jön az események leírásá­ban. A Tűr című regény vi­lágosan mutatja írójának békeakaratát: a remény haj­nala ragyogja be a sötét csa­tateret. Az író Bertrand káp­lárral, a regény egyik főhő­hősével mondatja el. hogy őmaga mit vall a jövőről: — A jövő! — kiált fel hirtelen, prófétai hangon. — Milyen szemmel néznek majd ránk azok, akik ha­lálunk után fognak élni, de nem úgy, mint mi. ha­nem kiegyensúlyozott lé­lekkel, a haladás korában, amelynek el kall jönnie, sorsszerű biztonsággal be kell következnie! Milyen szemmel nézik majd ezt a vérontást? A mi kezünk munkáját, amelyről mi ma­gunk, akik véghez vittük, mi magunk sem tudjuk, hogy Plutarchos és Cor­neille hőseinek tetteihez hasonlítjuk-e, vagy az apa­csok gyilkosságaihoz? És gondoljátok csak meg! Van-e egyetlen egyéniség is, egyetlen alak, aki ki fog emelkedni ebből a há­borúból. hogy örökre szép­ségben és bátorságban ra­gyogjon? A jövő! A jövő! A jövő dolga jóvátenni a jelent és kioltani még az emlékét is, mint valami aljas, vissza­taszító dolgot... A jövő a rabszolgák kezében van és jól látható, hogy a régi világot majd az a szövet­ség változtatja meg, amit azok fognak megépíteni, akiknek száma és nyomo­ra végtelen. Barbusse a háborút a tőkés társadalmi rend belső tör­vényszerűségéből fakadónak tekinti és tanítja, hogy amíg egy társadalom hazugságra épült, amíg a gazdagok és a kiskirályok lesznek uralmon, addig a háború szörnyű csa­pásával mindig számolni kell. Lenin Barbusse művének óriási jelentőséget tulajdoní­tott, Gorkij tanulmányt írt róla. Itt idézzük a Tűzről vallott nézetét: „Barbusse komor könyvét félelmetessé teszi kérlelhe­tetlen igazsága. De a komor és sötét képek légkörében itt is, ott is felvillannak egy új tudat szikrái. Rendületlenül hisezm, hogy ezek a szikrák nemsokára nagy lángra lob­bannak, világra szóló tűzzé erősödnek, megtisztítják a földet a szennytől, a vértől, a hazugságtól és képmuta­tástól. amelyet a Tőke ördö­ge zúdított reánk.« A Tűz megjelenése fontos dátumot jelent' nemcsak a francia irodalomtörténetben, de az író életében is. Bar­busse-ben végleg tudatossá válik írói feladata és célja: megszabadítani az emberisé­get a tőkés rend hazugságai­tól, a háború borzalmaitól, lehetetlenné tenni a társadal­mi igazság feltárásával, az elnyomott népek tudatosítá­sával az imperializmust. 1923-ban, miután megje­lent a Világosság című mű­ve, belép a kommunista párt­ba, ezekkel a szavaikkal: — Ha magamévá tettem esz­méit, vállalnom kell a koc­kázatokat is. A Világosság című mű­vében már igazi forradalmár hirdeti: „Hiszek az igazság diadalában. Hiszek annak a néhány valóban testvéries embernek immár megérint­hetetlen fontosságában, akik a világ minden országában a fékevesztett nemzeti egoiz­musok zűrzavarában felemel­kednek, megingathatatlanul, mint a jog és a kötelesség nagyszerű szobrai. A bizcw nyosságig hiszek abban, hogy az új társadalom fel fog épülni. Ha nekünk még be­láthatatlanul szenvedni kell is. a gondolat egyre tovább tüktet és növekszik, mint a szív és helyenként feltámadt az akarat és többé nem le­het lerombolni 1926. nyarán Barbusse Bu­dapestre látogat. Bejárja a kelet-európai országokat és az itt szerzett élményeit ír­ja meg a „Hóhérok* című művében. Rákosi Mátyás el­ső perce idején több cikkel, felhívással, távirati tiltako­zással segített a védelem munkájában. 1927-ben a Szovjetunióba utazik, hogy résztvegyen a Forradalmi Jrók Nemzetközi Uniója megalakításában. „Oroszország* című művé­ben számol be egy nagy nép óriási lendületű szocialista építéséről. Meg kell még em­lítenünk két híres monográ­fiáját Zoláról (1932) és Sztá­linról (1935). 1935. júliusában a szovjet írók meghívására Moszkvá­ba utazik. Űtközben megfá­zik, tüdőgyulladást kap, a Kreml kórházában ápolják, de nem tudják megmenteni. Halálabor Sztálin a Fran­cia Kommunista Párthoz táv­iratot intéz: „Osztom fájdal­maikat drága barátunknak, a francia munkásosztály nagy barátjának, a francia nép nagy fiának. Barbusse elv­társnak elvesztése fölött, aki egyben minden ország mun­kásságának, a háború és a fasizmus elleni küzdelemben egyesült dolgozók egység­frontjának kiváló harcosa volt. Kívánjuk, hogy a világ dolgozóinak ifjú generációja példaképének tekintse őt ab­ban a küzdelemben, melyet az emberiségnek a kapitalis­ta rabszolgaság alól való fel­szabadulásáért folytatunk* Madácsy Lászlé Kacagó vidám esti Alfonzó új műsorral Szegeden Hétfőn, szeptember 5-én este 8 órai kezdettel az új­szegedi szabadtéri színpadon, a szegedi Nemzeti Színház művészeinek felléptével "Ka­cagó vidám est* lesz. Alfonzó új műsorral szerepel az es­ten, a szegedi színészek kö­zül pedig Sugár Mihály, Iván Margit, Szabady Ist­ván, Papp Teri, Lakky Jó­zsef, Komlóssy Erzsi, Kovács Gyula, Mucsi Sándor, és Ko­vács János szerepel. Zongo­rán kísér: Bíró Attila. A műsort Kakuszi Imre ren­dezi. Jegyek a színház pénz­táránál és a DlSZ-szerveze­teknél válthatók. A S S O N Y NAK Gyógynövények a háztartásban A Gyógynövény szaküzletet jellegzetes illatáról már messziről megismerhetjük a Sztálin körúton. Az üzlet vezetője Varró Aladár Béla. aki amellett, hogy gyógyszerész, kiváló és ismert szakértője a gyógynövények­nek. Az üzletbe térő vásárló nemcsak az ösz­szes hasznos gyógynövényt találhatja meg az üzletben, hanem Varró elvtárstól jótanácsoi és tudományos ismereteken alapuló felhasz­nálási útmutatást is kap a vásárolt fűhöz, nö­vényhez. Es hogy ezek az útmutatások mennyire szükségesek, arra vonatkozólag álljon itt né­hány példa. A kamillát belső használatra, tehát ha teának írta fel az orvos, sohasem szabad ki­főzni, hanem csak fofrázni. Csak így hasz­nál, így maradnak meg értékes anyagai, míg Tia erősen kifőzzük, csecsemőknél ártalmas is lehet. Ha külsőleg alkalmazzuk természetesen nyugodtan kifőzhetjük. A csipkebogyóteát magas — a citromnál jóval magasabb — C-vitamin tartalma miatt igen sokan isszák. Azt azonban kevesebber tudják, hogy a csipkebogyót sem szabad főzn' mert így a vitamin tartalmától fosztjuk mer? A bogyókat zománcos vagy porcelán edény ben összezúzzuk. Ezt vagy leforrázzuk, va?j egy éjszakára langyos vízbe áztatjuk és fo gyasztás előtt melegítjük fel olyan hőfokra hogy élvezhető legyen. A forrázáshoz használt vizet is csak zománcos edényben melegítsük, csak így nyerünk tökéletes teát. Blúzok | Japánszabású, maga­I sított nyakú szövet­í vagy pikéblúz. Az új­ját nyitottra hagyjuk és gombbal díszítjük. Mintás szövetből is ké­szülhet. Fehér selyemblúz. Elöl mindkét oldalon négysoros tűzés díszíti. Készíthetjük sürüszö­vésü neyIonból is. A neylonblúz előnye, hogy nem kell vasalni. Nillböl vagy selyem­ből készíthetjük ezt a nagy maslival díszített fiatalos hatású blúzt. Az újja bő és buggyos, ® a válla hosszított: Áoró gyöngyház gombosai díszítjük. A helyes világításról Nemsokára rövidülnek a nappalok, hamarább kell lámpát gyújtani. Iskolába mennek a gyerekek is, és az otthoni feladatok megoldására is hamarosan lámpafényben kerül majd sor. Nem elegen­dő fényt gyújtani, tudnunk teli azt is, hogyan helyezzük el a fényforrást. A helyes vi­lágítás elsősorban egészség­ügyi szempontból, a szem ép­ségének megőrzése szempont­jából fontos, ezenkívül azon­ban hatással van a hangulat­ra is, elősegíti és fokozza a jó. vagy rossz kedvet. A gyermek vagy felnőtt munkaasztalát, ahol ír, tanul, vagy kézimunkázi, mindig úgy helyezzük el, hogy a fényt baloldalról kapja. Így nem teremt magának saját kezével árnyékot és nem rontja a szemét. Abban a szo­bában, ahol csak egyetlen, középen felfüggesztett vil­lanykörte ég, sokkal neheze­zebben, kedvetlenebbül megy a munka, mint ott, ahol a könyvet, papírt vagy munka­darabot az asztalon közelben álló kis lámpa még külön megvilágítja^ . ,„,. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom