Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

OELMfIG YflR ORSZBG Csütörtök. 1955. szeptemberi. Az „irodalmi múzeum" forgatókönyvéről V/árosunk dolgozói nagy érdeklődéssel várják az ^irodalmi múzeumot*, amelyről már többször hírt adtunk lapunk hasábjain -Szeged és a magyar irodalom 1848-tól napjainkig* című irodalmi kiállítást a % technikai kivitelezés miatt . csak az év utolsó negyedében nyitják meg a kibővített Móra Ferenc Múzeumban. Gazdag anyagának forgatókönyvét már elkészítette Madácsi László főiskolai docens, a múzeum irodalmi osztályának vezetője. A mintegy 1600 darabból álló gazdag gyűjteményt alig egy fél év alatt gyfjtötte össze nagyrészt magánszemélyektől. A teremtő nép vágyainak kifejezői, e vágyak eltiprói ellen önzetlenül harcoló dalnokok nemzedékei nevelődtek, munkálkodtak városunkban, itt a Tisza partján. A lélek mérnökeinek karát idézi lelkesítő emlékként a készülő irodalmi kiállítás. Első képel és bemutatott emlékei a dicsőséges 48-as időket idézik majd. A szabadság gondolata vonul végig a kiállítás megalkotásában. Minden okmány, bemutatott mű, feltárt életrajz, bizonyítani fogja, hogy értéket alkotni csak akkor lehet, ha annak talaja, tartalma és célja egy az emberiség haladásának nagy útjával. Sikereink megbecsülésére, napról napra születő eredményeink közben feltörő hibák gyökeres megjavítására lelkesítenek Kossuth Lajos Szegeden 1840. október 4-én mondott szavai: -Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogyha felkel és összetart, a rozoga összerogyó ég boltozatait képes fenntartani erős karjaival* A kossuthi szónoklat lebilincselő ereje ma ls serkentő. Büszkeséget ébreszt a városunkban dol• gozö emberekben és mégbe. csülést szerez az Ide utazó látogatóknál. ______ A

nép eget fenntartó erejéből merítettek az egykor Szegeden alkotó halhatatlanok. Ebből a gazdag erőből merített a nagy palóc Mikszáth Kálmán, aki Szegedet második hazájának tekintette. Itt született meg a kaszát vásárló parasztember kifejező képe. Itt fogant a henye úrivilágot rút pőreségében bemutató világhírű regény gondolata: »A Noszty fiú esete Tóth Marival*. Szegeden harcolt Gárdonyi Géza is egy ideig. Álnéven ponyvát kellett írnia, hogy napról napra élhessen miközben 62 úri rend fonákságainak leleplezésével, a valóság ábrázolásával maradandó műveket alkotott. Kálmány Lajos szorgos kutatásai az árvíz előtti szegedi szegénység gazdag erőteljes emlékét mentették meg az utókornak. A szegedi világ szerelmesei Tömörkény, Móra és Juhász Gyula néznek ránk majd a következő lépéseknél. Tömörkény Istvánnak a szegedkörnyéki homokból és a szőke Tisza vizéből ihletett gránitba metszett alakjai: Halbőr Förgeteg János, Lónyakú Kása András, Gavallér Garas Ádám mondják el a Szovjetunióban nemrég megjelent "Magyar írók antológiájáéban is az egykori szögedl embör keserveit, a napi kenyérért kigondolt apró ravaszságait, egészséges kedélyét. Móra Ferenc kedves alakja körül ott érezzük majd a kiállításon, elmaradhatatlan szivar csutkájának kesernyés illatát, az embereket, gyermekeket átölelő nagynagy szeretetét. A kiállított Mórához írt levelek igazolják, hogy emberszeretete adta erejét a harcokhoz. A szeretetet pedig visszakapta a munkások, parasztok őszinte ragaszkodásában, mely tettben, szóban, levélben egyaránt megnyilvánult. Juhász Gyula és József Attila költészetének érlelő talaja volt Szeged, ahogy ezt a kiállított anyag bizonyítja József Attila szegedi barátjainak révén jut el a munkásmozgalomhoz, a párthoz. Ez adja meg költészetének további meghatározott irányát. „Erffs az ín szivem s vagyok , |éhes, rongyos Nem akarok lenni én már éhes, | rongyos. Inkább akarok csak, tapodott (holt lenni. Míg Inkább ŰJ rendben sorsom [ura lenni." Büszkén olvashatjuk az egyik feliraton majd, hogy mi megvalósítottuk a párt vezetésével azt, amit Juhász Gyula csak megkezdeni tudott: "A vér és arany uralma helyett, mely eddig betöltötte a világot, mi az öntudat és a munka uradalmát akarjuk megteremteni.* Juhász és Móra vonatkozó írásai mellett több egykorú lapszemle idézi a látogató elé a 19-es évek dicső helyi irodalmi emlékeit. A múlt sorát Radnóti Miklóssal zárja a kiállítás. A verstöredék melyet a fiatalon elpusztult költőtől a látogató elé tárnak egyben útmutató, hogy mi ellen kell küzdeni: ..Oly korban éltem én e fíildOn, Mikor az ember úgy elaljasult, Hogy önként, kéjjel ölt, nemJcsak parancsra, s mfg balhitekben hitt s tajték|zott téveteg, befonták életét sok kényszerképzetek." Napjaink szegedi irodalmát a Sztálin- és Kossuth-díjas Nagy Sándor, Lődi Ferenc, Fetrovácz István, Takács Tibor képviseli. Az irodalmi kiállítás a népművészeti emlékek, népszó- • kások bemutatásával teszi teljessé a kor társadalmi képét. Egyúttal bemutatják majd azokat a képzőművészeti alkotásokat is, — Tornyai, Koszta, Nyilasy Sándor, Endre Béla, Károlyi Lajos, Heller Ödön képeit — amelyeket ugyanaz az erő táplált, ami nagy íróinknak, kötőinknek adta az ihletet. A kiállítás példamutató n kezdeményezés. Minden bizonnyal ösztönzést ad majd a szakköröknek, irodalmi tanítással foglalkozóknak, hogy városunk irodalmi hagyományainak ismertetésével lelkesítsék tanulóinkát, dolgozóinkat az újért vívandó harc sikeres megvívására. A kiállítás lelkesíteni fogja minden látogatóját szép városunk szeretetére, mert megérteti, hogy "mi is lehet nagyobb jutalom az ember számára, mint az a tudat, hogy adott valamit a társadalomnak.* (Kalinyin.) Berde Mihályné Az Egyetemi Könyvtár kiadványairól és terveiről A SZERKESZTŐSÉGÜNKBE érkező tiszteletpéldányok között a Szegedi Egyetemi Könyvtár egyik ízléses kiadványa ragadta meg a figyelmünket: az Acta Universi•tatis Szegediensis. Az új acta a Szegedi Tudományegyetem dolgozói 1954. évi szakirodalmi munkásságának bibliográfiáját tartalmazza • magyar és francia nyelven. Tudvalevő, hogy a szegedi egyetemen régebben is jelentek meg ilyen acták. S bár az acták kiadása a háború következtében megakadt, két intézet: a Bolyai János Matematikái Int'ézet, valamint áz Ásványtani Intézet megszakítás nélkül mindmáig kiadta a sorozatban tudományos dolgozatait. Most, hogy az Egyetemi Könyvtár is újbőr megkezdte az acták ki"adását, felkerestük Hencz Áüfélt, a könyvtár vezetőjét, 's megkérdeztük, högy az elkövetkező időkben milyen áctákat terveznek kiadni és högy az' acták megjelenése után folytatják-e az Egyete"mi Könyvtár Kiadványai sorozatot? . — A KŐVETKEZŐ ÉVBEN .— mondotta Hencz Aurél — két actát szándékozunk megjelentetni: egyiket hasonlóan az ideihez —az egyetem dolgozóinak 1955. .évi . tudományos munkásságáról, a másikat pedig a magyar könyvtártudomány időszerű kérdéseiről, idegen nyelven, külföldi csere-célokra. Emellett az Egyetemi Könyvtár Kiadványai sorozatot tovább folytatjuk. Terveinkben a következő kiadványok szerepelnek: Az elmúlt tíz év pedagógiai Irodalma; A szegedi egyetem története; A szegedi Egyetemi Könyvtárban lévő külföldi bibliográfiák; A szegedi Egyetemi Könyvtárba járó folyóiratok, Emellett házi használatra — esetleg az ország néhány nagyobb könyvtárának, mint az Akadémiai Könyvtárnak, vagy a budapesti Széchenyi Könyvtárnak is megküldött — kéziratos kiadványokat is készítünk, de arra törekszünk, hogy ha kevesebbet is, lehetőleg nyomtatott műveket adjunk ki, hogy hozzáférhetőbbek legyenek. Ugyanakkor a Bölcsészettudományi Karral közösen folytatunk Juhász Gyula kutatásokat a Magyar Klasszikusok sorozatban megjelenő kötetek számára. Azt ls elmondotta Hencz elvtárs, hogy az Acta bibliothecaria újbóli megindításának gondolata a múlt évben merült fel. Nem utolsósorban azért, mert ezt a kiadványt — melyet külföldön régebben jól ismertek — kitűnően felhasználhatják csere-célokra. A könyvtárnak jelenleg mintegy 120 nagy könyvtárral van kapcsolata, s remélik, hogy az actáikkal újabb — a világ különböző helyein lévő — 150—200 könyvtárral sikerül állandó csere-kapcsolatot létesíteni, melyekkel eddig csak szórványos kapcsolatuk volt. Természetesen nemcsak ilyen csereakcióikat bonyolítanak le. hanem kölcsönzést is. így például előfordult, hogy a párizsi egyetemi könyvtártól kellett megszerezniük egy ott taláíható cikket. Körülbelül három hét alatt meg is kapták. Emellett mikrofilmen is cserélik kiadványaikat. AZ ACTA ITNIVFRSITATIS SZEGEDIENSIS sorozattal kapcsolatosan még azt is megtudtuk, hogy rövidesen újabb füzeteik jelennek meg: a Természettudományi Kar két. a Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar egv-egy önálló sorozatot indít ősszel. I Végezetül a következőket mondotta Hencz Aurél: ] — A Somogyi Könyvtár fejlődésével párhuzamosan az Egyetemi Könyvtár egyre inkább a tudományos kutatás felé fordul. De a külső szakemberek, a pedagógusok és az agronómusok munkáját is fokozottabban támogatjuk. Már eddig is sikerült körülbelül 25—30 Csongrád megyei agronómussal rendszeres szakirodalmi kapcsolatot teremteni a könyvtárnak, HENRI BARBUSSE 1873—193.1 Húsz éve, hogy Henri Barbusse, a modern francia irodalom büszkesége, az emberiség boldog jövőjének egyik legkiválóbb, rendkívüli költői és írói tehetségű harcosa meghalt. Ama napfényes aranykorról álmodott, amelyben az ember az embernek nem lesz löbbé farkasa, megszűnnek az osztálykülönbségek és a háborúk szörnyű emlékeit már csak a múzeumok őrzik. Egészen fiatalon írt. A Pokol (L'Enfer) című művében Anatole Francé „a zseni grandiózus jelenlétét" látja. Negyvenegyéves korában, 1914-ben, mikor kitör a háború, a pacifista író fegyvert ragad hazája védelmében. Nem a kalandvágy ragadta őt az emberviharba, hanem az oly sokak által hiába táplált remény, hogy vére hullásával hozzájárulhat egy jobb világ eljöveteléhez. Az ember nevéhez méltó maradt a lövészárkok sarában, az ágyúk pergőtüzének tudatdermesztő zuhatagában. Hetvenötszázalékos rokkantként 1917. júniusában leszerelik. 1916-ban jelenik meg főműve, a Tűz című háborús regénye, amely modern idők egyik legnagyobb könyvsikere. Rendkívüli népszerűségének titka főképp őszinteségében van. ő az első, aki minden irodalmi parfőmözés nélkül viszi el az olvasóhoz lövészárkok vér- ós gennyszagú levegőjét, aki a föld alá kényszerített emberek rettenetes életét a maga valóságában tárja föl, egyszóval ő az első, aki a háborúról az igazat, a nép igazát írja. Humanitárius realizmusának minden művészi teljessége benne van ebben a műben, mely valójában egy „csataviselés naplója«, ahogy ő maga Is írja. — Nincs itt e regényben semmiféle irodalmi beállítás, csak azt tartja írója szem előtt, hogy személyes háborús tapasztalatát minden túlzás nélkül mondja el. hogy az egyszerű, harcoló katona nézőszempontja érvényesüljön az események leírásában. A Tűr című regény világosan mutatja írójának békeakaratát: a remény hajnala ragyogja be a sötét csatateret. Az író Bertrand káplárral, a regény egyik főhőhősével mondatja el. hogy őmaga mit vall a jövőről: — A jövő! — kiált fel hirtelen, prófétai hangon. — Milyen szemmel néznek majd ránk azok, akik halálunk után fognak élni, de nem úgy, mint mi. hanem kiegyensúlyozott lélekkel, a haladás korában, amelynek el kall jönnie, sorsszerű biztonsággal be kell következnie! Milyen szemmel nézik majd ezt a vérontást? A mi kezünk munkáját, amelyről mi magunk, akik véghez vittük, mi magunk sem tudjuk, hogy Plutarchos és Corneille hőseinek tetteihez hasonlítjuk-e, vagy az apacsok gyilkosságaihoz? És gondoljátok csak meg! Van-e egyetlen egyéniség is, egyetlen alak, aki ki fog emelkedni ebből a háborúból. hogy örökre szépségben és bátorságban ragyogjon? A jövő! A jövő! A jövő dolga jóvátenni a jelent és kioltani még az emlékét is, mint valami aljas, visszataszító dolgot... A jövő a rabszolgák kezében van és jól látható, hogy a régi világot majd az a szövetség változtatja meg, amit azok fognak megépíteni, akiknek száma és nyomora végtelen. Barbusse a háborút a tőkés társadalmi rend belső törvényszerűségéből fakadónak tekinti és tanítja, hogy amíg egy társadalom hazugságra épült, amíg a gazdagok és a kiskirályok lesznek uralmon, addig a háború szörnyű csapásával mindig számolni kell. Lenin Barbusse művének óriási jelentőséget tulajdonított, Gorkij tanulmányt írt róla. Itt idézzük a Tűzről vallott nézetét: „Barbusse komor könyvét félelmetessé teszi kérlelhetetlen igazsága. De a komor és sötét képek légkörében itt is, ott is felvillannak egy új tudat szikrái. Rendületlenül hisezm, hogy ezek a szikrák nemsokára nagy lángra lobbannak, világra szóló tűzzé erősödnek, megtisztítják a földet a szennytől, a vértől, a hazugságtól és képmutatástól. amelyet a Tőke ördöge zúdított reánk.« A Tűz megjelenése fontos dátumot jelent' nemcsak a francia irodalomtörténetben, de az író életében is. Barbusse-ben végleg tudatossá válik írói feladata és célja: megszabadítani az emberiséget a tőkés rend hazugságaitól, a háború borzalmaitól, lehetetlenné tenni a társadalmi igazság feltárásával, az elnyomott népek tudatosításával az imperializmust. 1923-ban, miután megjelent a Világosság című műve, belép a kommunista pártba, ezekkel a szavaikkal: — Ha magamévá tettem eszméit, vállalnom kell a kockázatokat is. A Világosság című művében már igazi forradalmár hirdeti: „Hiszek az igazság diadalában. Hiszek annak a néhány valóban testvéries embernek immár megérinthetetlen fontosságában, akik a világ minden országában a fékevesztett nemzeti egoizmusok zűrzavarában felemelkednek, megingathatatlanul, mint a jog és a kötelesség nagyszerű szobrai. A bizcw nyosságig hiszek abban, hogy az új társadalom fel fog épülni. Ha nekünk még beláthatatlanul szenvedni kell is. a gondolat egyre tovább tüktet és növekszik, mint a szív és helyenként feltámadt az akarat és többé nem lehet lerombolni 1926. nyarán Barbusse Budapestre látogat. Bejárja a kelet-európai országokat és az itt szerzett élményeit írja meg a „Hóhérok* című művében. Rákosi Mátyás első perce idején több cikkel, felhívással, távirati tiltakozással segített a védelem munkájában. 1927-ben a Szovjetunióba utazik, hogy résztvegyen a Forradalmi Jrók Nemzetközi Uniója megalakításában. „Oroszország* című művében számol be egy nagy nép óriási lendületű szocialista építéséről. Meg kell még említenünk két híres monográfiáját Zoláról (1932) és Sztálinról (1935). 1935. júliusában a szovjet írók meghívására Moszkvába utazik. Űtközben megfázik, tüdőgyulladást kap, a Kreml kórházában ápolják, de nem tudják megmenteni. Halálabor Sztálin a Francia Kommunista Párthoz táviratot intéz: „Osztom fájdalmaikat drága barátunknak, a francia munkásosztály nagy barátjának, a francia nép nagy fiának. Barbusse elvtársnak elvesztése fölött, aki egyben minden ország munkásságának, a háború és a fasizmus elleni küzdelemben egyesült dolgozók egységfrontjának kiváló harcosa volt. Kívánjuk, hogy a világ dolgozóinak ifjú generációja példaképének tekintse őt abban a küzdelemben, melyet az emberiségnek a kapitalista rabszolgaság alól való felszabadulásáért folytatunk* Madácsy Lászlé Kacagó vidám esti Alfonzó új műsorral Szegeden Hétfőn, szeptember 5-én este 8 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon, a szegedi Nemzeti Színház művészeinek felléptével "Kacagó vidám est* lesz. Alfonzó új műsorral szerepel az esten, a szegedi színészek közül pedig Sugár Mihály, Iván Margit, Szabady István, Papp Teri, Lakky József, Komlóssy Erzsi, Kovács Gyula, Mucsi Sándor, és Kovács János szerepel. Zongorán kísér: Bíró Attila. A műsort Kakuszi Imre rendezi. Jegyek a színház pénztáránál és a DlSZ-szervezeteknél válthatók. A S S O N Y NAK Gyógynövények a háztartásban A Gyógynövény szaküzletet jellegzetes illatáról már messziről megismerhetjük a Sztálin körúton. Az üzlet vezetője Varró Aladár Béla. aki amellett, hogy gyógyszerész, kiváló és ismert szakértője a gyógynövényeknek. Az üzletbe térő vásárló nemcsak az öszszes hasznos gyógynövényt találhatja meg az üzletben, hanem Varró elvtárstól jótanácsoi és tudományos ismereteken alapuló felhasználási útmutatást is kap a vásárolt fűhöz, növényhez. Es hogy ezek az útmutatások mennyire szükségesek, arra vonatkozólag álljon itt néhány példa. A kamillát belső használatra, tehát ha teának írta fel az orvos, sohasem szabad kifőzni, hanem csak fofrázni. Csak így használ, így maradnak meg értékes anyagai, míg Tia erősen kifőzzük, csecsemőknél ártalmas is lehet. Ha külsőleg alkalmazzuk természetesen nyugodtan kifőzhetjük. A csipkebogyóteát magas — a citromnál jóval magasabb — C-vitamin tartalma miatt igen sokan isszák. Azt azonban kevesebber tudják, hogy a csipkebogyót sem szabad főzn' mert így a vitamin tartalmától fosztjuk mer? A bogyókat zománcos vagy porcelán edény ben összezúzzuk. Ezt vagy leforrázzuk, va?j egy éjszakára langyos vízbe áztatjuk és fo gyasztás előtt melegítjük fel olyan hőfokra hogy élvezhető legyen. A forrázáshoz használt vizet is csak zománcos edényben melegítsük, csak így nyerünk tökéletes teát. Blúzok | Japánszabású, magaI sított nyakú szövetí vagy pikéblúz. Az újját nyitottra hagyjuk és gombbal díszítjük. Mintás szövetből is készülhet. Fehér selyemblúz. Elöl mindkét oldalon négysoros tűzés díszíti. Készíthetjük sürüszövésü neyIonból is. A neylonblúz előnye, hogy nem kell vasalni. Nillböl vagy selyemből készíthetjük ezt a nagy maslival díszített fiatalos hatású blúzt. Az újja bő és buggyos, ® a válla hosszított: Áoró gyöngyház gombosai díszítjük. A helyes világításról Nemsokára rövidülnek a nappalok, hamarább kell lámpát gyújtani. Iskolába mennek a gyerekek is, és az otthoni feladatok megoldására is hamarosan lámpafényben kerül majd sor. Nem elegendő fényt gyújtani, tudnunk teli azt is, hogyan helyezzük el a fényforrást. A helyes világítás elsősorban egészségügyi szempontból, a szem épségének megőrzése szempontjából fontos, ezenkívül azonban hatással van a hangulatra is, elősegíti és fokozza a jó. vagy rossz kedvet. A gyermek vagy felnőtt munkaasztalát, ahol ír, tanul, vagy kézimunkázi, mindig úgy helyezzük el, hogy a fényt baloldalról kapja. Így nem teremt magának saját kezével árnyékot és nem rontja a szemét. Abban a szobában, ahol csak egyetlen, középen felfüggesztett villanykörte ég, sokkal nehezezebben, kedvetlenebbül megy a munka, mint ott, ahol a könyvet, papírt vagy munkadarabot az asztalon közelben álló kis lámpa még külön megvilágítja^ . ,„,. ,