Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

Csütörtök. 1955. szeptember 1. > TR—"—•••— NM 3 DÉLMBGYIIRORSZÍG KAPUNYITÁS ELŐTT az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Czombaton nyitja kapuit ^ az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás. Központi teréről körültekintve meg­kapó kép fogad. Nem volt hiábavaló a kertészek szor­galmas munkája. A hatvan­két holdnyi területből a ta­valyi 7000 négyzetméterrel szemben 15.000 négyzetmé­tert parkíroztak. A lovaspá­lya környékén és végig az utak mentén négyszáz új pa­dot helyeztek el. Már most annyi a látni­való, hogy nehéz 'Közüle vá­logatni. A növénytermelés három nagy pavilonjában ja­vában dolgoznak a grafiku­sok. A kiállított tárgyak már megérkezteik, csak a gyümlöcsöt, a zöldségfélét és egyéb romlandó dolgokat hozzák közvetlenül a meg­nyitás előtt. A növényter­mesztési részben 143 állami gazdaság, 183 termelőszövet­kezet és 81 egyénileg dolgo­zó paraszt állít ki. Hazánk legjellegzetesebb növényeivel ismerkedhetünk meg a kiállításon. Nagy te­ret kap például a makói hagyma. Méltán, hiszen ha­zánk 14.000 holdnyi hagy­matermelő területének több mint fele a makói zárt kör­zetben van. Érdekes fényké­pek mutatják be a hagyma hőkezelését, a termesztés különböző módszereit. A nö­vénytermesztési rész egyik új büszkesége a kecskeméti törpeparadicsom lesz, ame­lyet az idén termeitek elő­ször jelentős területeken. Egészen biztosan nagy si­kere lesz a több mint egy holdnyi öntözéses bemutató­nak, amelynek kapujához felépítették a tiszalöki vízi­lépcső egyik szelvényét. Egy holdnyi területen a legjob­ban bevált öntözött kukori­cafajtákat tanulmányozhat­ják az érdeklődők. Egy par­cellán most szökken kalász­ba a rizs és joggal keltenek csodálatot a zöldségtermesz­tési rész gyönyörű termé­nyei. A kiállítás területére átültetett szőlőtőkék a gon­dos ápolás következtében dús fürtöket hordoznak. A városi ember is kedvtelve nézegeti azt a kis házikertet, amelyet mintának rendeztek be a kiállítás területén. 111 egteltek már a tisztára i A meszelt istállók. Csu­pán szarvasmarhából több mint hatszázat hoztak fel. Nagy tejhozamú tehenek, kiváló törzsbikák láthatók. A magyar tarka és más nagy tejhozamú szarvasmarhákon kívül az idén bemutatják a Hortobágyról felhozott vil­lásszarvú szűrte magyar jó­szágokat is. A lótenyésztés eredményeit az állami gaz­daságok 195, a termelőszó­vet kezetok 68, az egyéniek pedig 58 állattal szemlélte­tik. Több mint ötszáz ser­tés között csaknem húsz olyan hízó van. amelynek a súlya meghaladja a négy mázsát. Az állatokkal együtt meg­jöttek tenyésztőik is. Csak­nem 600 kiváló állatgondozó tölt most együtt a főváros­ban három hetet, ami nagy­szerű tapasztalatcserére is alkalmat ad. Egy ilyen "ta­pasztalatcsere" alkalmából Iványi János, az orosházi Október TSZ tehenésze büszkén magyarázza, hogy felhozott két tehenük milyen kitűnően tejel. A «Manci» kétszáz nap alatt 4780 kiló tejet adott. Csendesebb már, amikor Adók János, a föl­deáki Dózsa tehenésze rá­kontráz, mert náluk tizenhét liter felett van az istálló­átlag. Ilyen beszélgetés fo­lyik az állatgondozók kö­zött .., A kisebb állatokat bemu­tató pavilonokban is folyik a készülődés, és kijavították az akváriumhoz vezető csöve­ket. A méhészek és a kisál­lattenyésztők új pavilont kaptak. A baromfitenyésztők sok meglepetést készítenek elő: bemutatják a libatömő­nyavetőgépet, újtípusú nö­vényvédőgépet, ekéket és számos más mezőgazdasági gépi berendezést. Nemcsak a gépesítést be­mutató részen, hanem a ki­állítás egyéb pontjain is sű­rűn találkozhatunk gépekkel. Az öntözésnél már működik az a szivattyú, amely másod­percenkint 200 liter vizet emel át. Az erdészeti kiállí­tásnál lánctalpas traktor­vontatású pótkocsi kelt ér­deklődést. Az egyik szarvas­marha-istállóban az önitató­berendezésekkel, fejőgépek­kel, a takarmányozás gépi berendezéseivel ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. Nehéz lenne összefüggő képet adni a kisebb pavilo­nokról. Közülük bizonyára igen látogatott lesz a borbe­mutató. A TÜZÉP külön fa­lusi házat és udvart építtet fel. amellyel azt mutatja be, hogy a mezőgazdasági épít­kezéseknél milyen nagy mér­tékben lehet pótolni a fa­anyagot. A Szentendrei Ko­csigyár hat kocsitípust állít ki és itt kezdik meg árusí­tani a gumikerekű táblásko­csit. /1 azdag, érdekes prog­ram várja a látogató­kat. Minden délelőtt tarta­nak lovasbemutatót. Épül a kiállítás szabadtéri színpada n röszkei gépállomás dolgozói fellesieif 6K nyári kampánytervüket TÁVIRAT a Röszkei Gépállomás dolgozóitól Mi, a Röszkei Gépállomás dolgozói örömmel jelentjük, hogy nyári kampánytervün­ket augusztus 30-án száz szá­zalékra teljesítettük. A Röszkei Gépállomás dolgozói Készü! a kenyér gépet, a csibék infravörös ] is, amelyen szeptember 5-én, sugarakkal történő erősíté­sét. A keltetőgépekben a ki­állítás nyitvatartásinak min­den napján körülbelül ezer­kétezer csibe kel ki. A kis­állatokat a helyszínen azon­nal el is adják. A különböző mezőgazda­sági gépek nagy része is megérkezett már. A több mint 150 magyar gép között nagy érdeklődésre tarthat számot a Vörös Csillag Gyár által készített diszpécser-rá­dió mintapéldánya. A készü­lék 7—8 méteres rövidhul­lámsávon működik, hatósu­gara pedig eléri a 25—30 km-t. Ezt a rádióberendezést különösen a mammut-gazda­ságok tudják eredményesen használni, mivel egyszerre 8—10 üzemegység dolgozói­nak lehet üzenetet küldeni. A kiállításon bemutatják több nyugat-német nagy­üzem, a Csehszlovák Köz­társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság gépeit is. Ezek közül a legérdekeseb­bek a "Kombinus* vonta­tott arató-cséplőgép, a nagy munkaszélességű fűkaszáló­gép, a répaegyelő, a répa­rakodó. Bemutatnak ezenkí­vül óránkint 1500 kilogramm teljesítményű vetőmagszárító berendezést, kétsoros burgo­hétfön jutalomműsort ren deznek Szeged és környéke dolgozó parasztsága tisztele­tére. A kiállítás mozija egész nap játszik. Az új vendéglőkről, a ven­déglátó üzemek készülődésé­ről is szólni kell. Most feje­ződött be két hatalmas ven­déglő építése és a tavalyi­hoz hasonlóan működik majd a halászcsárda, számos bor­kóstoló és még a mézeskalá­csos bolt is. A vásári részen a Belkereskedelmi Miniszté­rium szaküzletei, az állami áruházaik és a SZÖVOSZ boltjai várják a vásárlókat. Szerepelnek a vásáron a ma­gánkisiparosok is. A rendezőség százezer pél­dányban nyomatta ki a ki­állítás négy színnyomású térképét, de térképeket he­lyeztek el a legforgalmasabb pontokon is. Ezenkívül nyocvan szakvezető áll a kö­zönség rendelkezésére. Az Országos Mezőgazda­sági Vásár ezernyi látnivaló­ja varia szeptember 3-tól a látogatókat. HIREK= — Az Ali. Zeneiskola igazgatósága közli, hogy szeptember 1-én és 2-án, csütörtökön és pénteken dél­után 3—6-ig lesz a régi nö­vendékek pótbeiratása. Szep­tember 3-án, szombaton dél­után 3—6-ig hangszeres és szolfézs pótvizsgák, valamint az előképző tanszakra behí­vott azon tanulók pótfelvé­telije lesz, akik júniusban nem jelentkezhettek. A fel­vételt nyert új növendékek beírása szept. hó 8-án és 9­én, csütörtökön és pénteken 3—6-ig lesz. — Tanévkezdés és órabeosztásra vonatkozó t tudnivalókat később ugyan­csak közöljük. — A KIOSZ SZEGEDI csoportja IÍIOSZ-napot tr.rt 1955. szeptember hó 1-én, csütörtökön este 7 órakor az MSZT székház (volt ipartes­tület) nagytermében. Előadó: Semsei Ferenc elvtárs, a KIOSZ Országos Központ vezetőségi tagja. Napirend: Kül- és belpolitikai beszá­moló. A kisiparos feladata, jogai és kötelessége. Kultúr­műsor. Minden kisiparos és családtagját elvárjuk. KIOSZ Vezetősége. — A Szegedi Vöröskereszt Titkárság értesíti a Vöröske­reszt alapszervezeteket, az egészségügyi csoportok tag­jait, valamint tagjaikat, hogy a titkárság a Széchenyi tér 16 szám alól a Sztálin sétány 7 szám a!á költözött. — A Juhász Gyula Kultúr­ház baíettiskolájába az új tanévre megkezdődött a be­iratkozás. Beiratkozni minden napon délelőtt 9-től este 6-ig lehet. Az iskola vezetője Markóné, Kádár Andrea. — A Szegedi Tudomány­egyetem Természettudomá­nyi Kara évnyitó ünnepsé­gét az egyetem Ady téri épü­letének auditórium maximu­mában tartja ma, csütörtö­kön déli 12 órakor. A Szegedi Sütőipari Vállalat Gogoly utcai pékségében Önozó Szilveszter gép segítségével gyúrja, dagasztja a tésztát. A tésztát Petrovics István és Ábrahám Károly for­mázza, aztán kelesztö-szakaftóba teszik. A kemencéből Ungi Ferenc szedi ki a megsült kenye­ret, hogy aztán elkerüljön a fogyasztókhoz. dUéüáras a izcbh holnap kihzöbai V!!.1 Becsapódnak, akik várnak Köszönet az útiörő-lábor nevelőinek Engedjék meg, hogy levelem­mel a lapban mondjak köszö­netet az úttörő-tábor nevelői­nek. Az én fiam még soha nem volt nyaralni. Az idén azonban egy hónapot töltött az úttörő­táborban, és amikor hazajött elbeszélte, hogy milyen jó volt a táborban, pedig rossz, esős volt az idő, de nem unatkoztak. A nevelők mindig gondoskod­tak szórakozásról. Járlak a füvészkertben, hajókirándulá son voltak stb. Sokat emlegeti a jó ennivalókat is. Mi, vidé­kiek nem ismertük tanáraikat, címüket sem tudjuk, ezért sze­retnénk ezúton eljuttatni hoz zájuk hálánkat, köszönetünket és kérjük, jövőre is kedvvel és szeretettel foglalkozzanak gyer mekeinkkel. Siska Antalné Sándorfalva Vigyék el a tűzhelyet! udvarra kitenni és feleslege­sen foglalja konyhámban a helyet. Már beszéltem a Jósika utcai teleppel is, de mindhiába. A tűzhelyet még mindig nem vitték el, pedig tudom, van olyan hely, ahol nagy szükség lenne rá. Kecskeméti Sándorné Rom u. 9. Még áprilisban vettünk tűzhelyet és így a lakásunk­ban lévő, a KIK tulajdonát képező tűzhely feleslegessé vált. Én azonnal jelentettem a házkezelőségen, hogy a használható tűzhelyet adják oda olyannak, akinek szük­sége van rá. Azóta már több­ször kértem, vitessék el a tűzhelyet, mert sajnálom az ZAJOS „ÉJJELI ZENE" Már több esetben előfor­dult, hogy késő este és haj­nalban, 3—4 órakor, hangos kopácsolásra ébredtünk. A Kovács-Bognár Szövetkezet­nél (Petőfi Sándor sugárút) mintha félne valaki és fé­lelmét hangos kopácsolással akarná elűzni. Ma is, mikor from a levelet, augusztus 27-én hajnal 3 óra van és kísértetiesen cseng az üllő a kalapácsütések alatt. Ügy látszik, az illető nem gondol arra, hogy a környék lakói éjszakánként aludni szeret­nének, nem pedig az ő éjjeli zenéjükben gyönyörködni. Makra György " ... Eacsgó utca 2 Íj ,, A lsóvárosön három dolgozó paraszt: a Szabadság téri Vass János, a PálFi utcai Rácz Jánosné és a Szabad­sajtó utca: Vass Gergely egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy őnekik semmi bajuk a termelőszövetkezettel, de mégis ők lesznek a legutolsók, akik becsuk­ják az ajtaját. Másszóval, ők csak ak­kor választják a közös gazdálkodás útját, amikor Alsóvároson már min­denki más azt választotta. És most nyil­ván mindhárman abban a téves hiszem­ben ringatják magukat, hogy ezzel rendkívül okos választ fogalmaztak meg, amit nem tesz zsebre a népnevelő. Alighanem abból a meggondolásból in­dultak ki, hogy mivel Szeged mindjob­ban ipari városá alakul, nagyon jó fel­vevő piac teremtődött az ő zöldségeik számára. Amíg a tanyai, vagy a város­tól távol lakó parasztok legtöbbször nem tudják értékesíteni a zöldség és gyümölcs egy részét, addig ők könnyű­szerrel eladhatják akár a legsilányabb portékát is. ügy vélik, kihasználják te­hát a kedvező helyzetet ameddig lehet, és utána majd lesz valahogy. Egy dologról azonban megfeledkez­tek ezek az alsóvárosi emberek. Még­pedig arról, hogy a termelőszövetkezet gazdaságilag állandóan erősödik, tag­létszámát tekintve növekszik. Ennél­fogva sokkal hamarabb kiszorítja a piacról az egyénieket, mintsem azok gondolnák. Hogy miért szorítja ki? Egyszerűen azért, mert nagy tömeg­ben termel kiváló minőségű árut, ke­resett zöldségféléket, amit sokkal ol­csóbban tud adni. mint az egyéniek, hiszen a technikai lehetőségeket fel­használva sokszorta olcsóbban is ál­lítja elő. És nyilvánvaló, hogy az ipari munkás felesége nem a Ráicz Jánosné méregdrága uborkáját, vagy paradi­csomját veszi meg (Rácz Jánosné nem adhatja olcsóbban, mert drágán ter­melte), hanem a termelőszövetkezettől vásárol. Az egyéni bevételnek ez a ma még elég bőven buzogó csatornája tehát szükségszerűen eldugulóban van. Miközben a termelőszövetkezeti tagok egye gazdagabbak lesznek, az egyéni kis- és középparasztok (az állam segít­sége ellenére is) egy állapotban ma­radnak. Hogy mennyire becsapódnak azok, akik csak „legutoljára" akarnak belépni a szövetkezetbe, az rögtön be­bizonyítható. együk mindjárt Vass Gergely példáját, aki elismerten egyik legjobb gazda Alsóvároson. Mintasze­rűen gazdálkodik, iparkodik minél töb­bet kihozni a hat Hold földjéből, termé­szetesen, amennyire ezt az egyéni gaz­daság szűk keretei megengedik. Köte­lező beadását mindenből pontosan tel­jesiti elég könnyen, mert van neki mi­ből. Ez azt jelenti, hogy a kormány ilyenirányú támogatásával, mint ami­lyet most kap (kedvezményekről van szó), nem kell félnie az elszegényedés­től. Mintegy 13 mázsa termény, 80 kiló bús és tojás, valamint 2500 forint az az összeg, amit — a földje minősé­géhez és jövedelméhez mérten — az államnak kell fizetnie ebben az évben. Ezeket a nyilvánvaló terheket Ietehetné a válláról már a következő esztendő­ben, ha belépne — mondjuk — az üj Elet TSZ-be, mint ahogy Nagyi István tíz és fél holdas középparaszt is le­tette már öt évvel ezelőtt, ami kör tagja lett a szövetkezetnek. A párt és a kor­mány jól tudja, hogy Vass Gergely végülis szintén a közős gazdálkodást választja, mint előrelátóbb paraszttár* sai, hiszen, q is rádöbben majd, hogj alul maradt a versenyben. De éppen azért akar segíteni mindenkinek a párt. hogy hamarább meglássa a simább utat; hogy hamarabb hozzá jusson ah­hoz a magas jövedelemhez, amelyhez Nagyi István és társai már hozzájutot­tak. Minden gondolkodó ember meg­értheti tehát, hogy minél hamarabb vá­lasztja a közös életformát, annál ha­marabb megszabadul egyéni, anyagi gondjaitól. sakhogy erre az az ellenvetése ^ Vass Gergelynek, hogy az ö hat holdja több jövedelmet biztosít neki, mint amennyit az üj Elet Termelőszö­vetkezetben egyedül keresni képes. De miért egyedül? Hiszen a felesége maga mondotta, hogy egy percig sem tud meglenni dolog nélkül, amikor csak te­heti. ő is kint munkálkodik a földön. Ha a termelőszövetkezetben is mind­ketten dolgoznak, akkor könnyen sze­rezhetnek ötszáz munkaegységet; ötszáz munkaegység után pedig — ha az idén is csak a tavalyi 36 forint értékű egységeket számolják — 18 ezer forint jön a házukhoz tisz­tán, kiadásmentesen. Erre még ráadá­sul ott van az. 1600 négyszögölig ter­jedhető háztáji föld, amelyen terem annyi kukorica, hogy meghízik rajta 2—3 disznó és a konvhára is meghozza a szükséges zöldségfélét. Vajon hány egyéni dolgozó paraszt mondhatja el Alsóvároson, hogy az összes kiadásai után ennyije megmarad neki? Kevés van ilyen nagyon. A termelőszövetke­zetbe tehát ne csak a családfő, hanem a_ feleség és a felnőtt gyermekek is lépjenek be. dolgozzanak a közös gaz­daságban olyan szorgalommal, mint azelőtt az egyéni földön és akkor soha nem kívánkoznak vissza a régihez. '' gagg íjtván

Next

/
Oldalképek
Tartalom