Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

Péntek, 1955. szeptember 2. DELMBGYBR0RSZ1G Megnyíljak az iskolák kapui Tegnap, szeptember 1-én tartották meg az évnyitó ün­nepségeket a szegedi általános és középiskolákban és a Szegedi Tudományegyetemen is. Az új tanévben sok új diákot köszönthetnek iskoláink, városunk. Több új iskola •is megnyitotta kapuit: a szakérettségi helyén létesült álta­lános gimnázium, az újszegedi Bérkert utcai általános is­kola és az Erdészeti Technikum. Ünnepség a bölcsészkaron Csütörtökön délelőtt 10 óra körül az Auditórium Maxi­mumban gyűltek össze a böl­csészkar előadói és hallgatói. Nem sokkal tíz után elfoglal­ták helyüket az elnökség tag­jai: Ladányi Benedek elvtárs, a Szeged Városi Párt-végre­hajtóbizottság első titkára, Lukácsi Gyula elvtárs, az Ok­tatásügyi Minisztérium ki­küldötte, Baróti Dezső elv­társ, a Tudományegyetem rektora, Székely Lajos elv­társ, az egyetemi pártbizott­Sjág tagja, Moll János elvtárs, Fenyvesi István elvtárs, böl­csészkari párttitkár és Sipos totta meg az ünnepséget. Be­szédében foglalkozott az el­múlt tanév eredményeivel és hibáival. Eredményeinket tükrözi vissza — mondotta — az a két elismerő kitüntetés is, amely karunk két profesz­szorát, Mészöly Gedeont és Mérei Gyula elvtársakat érte. A hibák között a hallgatók nem kielégítő öntudatára hi­vatkozott, amelyet károsan befolyásolt a karon kialakult jobboldali nézet. Nyíri elvtárs beszéde után Ladányi Benedek elvtárs, a Városi Párt-végrehajtóbizott­I den hiba ellenére is a bölcsé­szettudományi karon volt a legjobb munka, és ez a mun­ka sikeresen segítette át a kart minden nehézségen. A párt — mondotta Ladányi elvtárs — a legmesszebbmenő támogatást fogja adni a kar­nak. hogy munkáját tovább­ra is jól végezhesse. Ezután Nyíri elvtárs kiosz­totta a Rákosi Mátyás ösz­töndíjakról szóló okmányokat Juhász Ottó, Kőhegyi Erzsé­bet és Sipos István elvtársak­nak. Ezután a megnyitó legün­nepélyesebb pillanatai követ­keztek: az elsőévesek esküté­tele. Az esküszöveg elmondá­sa után Nyíri Antal dékán kézfogással köszöntötte a kar új hallgatóit. Utána még Fenyvesi István kari párt­titkár és Sipos István, a böl­csészkari DISZ-titkár szólalt fel, s meleg szeretettel kö­szöntötte beszédében az új el­ság első titkára átnyújtotta a István elvtárs, kari DISZ- megyei pártbizottság vándor-1 sőéveseket. A bensőséges titkár. A himnusz eléneklése j zászlaját a bölcsészettudomá- ' megnyitó ünnepség az Inter­után Nyíri Antal elvtárs, a : nyi kar dékánjának. Ladányi ! nacionálé hangjaival ért vé­bölcsészkar új dékánja nyi- i elvtárs elmondotta, hogy min- i get. Ünnepségek a közép- és általános iskolákban Ax új gimnáxiumban tegnap délelőtt fél 10-kor volt az évnyitó ünnepség. Dr Bo­kor István, az iskola igazga­tója mondott beszédet Az új iskola kilenc osztállyal nyílik meg. A kilencből hat első osz­tály, — három fiú- és három lányosztály; mindegyikből egyik humán, a másik kettő pedig reál tagozatú — és há­rom második osztály. A má­sodik osztályok között kettő lányosztály és egy fiúosztály van. Tizenöt tanerő működik az igazgató mellett az új is­kolában. Érdekes, hogy a hu­mán osztályok iránt a szülők részéről fokozottabb az érdek­lődés. holott a reál tagozatú osztályok tanulói épp úgy ta­nulhatnak latint és idegen nyelveket, s az egyetemeken épp úgy elfogadják az ő vég­zettségüket, mint a humán tagozatú tanulókét. Igen ál­dozatkész munkát végzett a Vegyesipari Vállalat, hogy az iskola rendben várhassa a diákokat: két nap alatt elvé­gezték az összes legszüksége­sebb javítási munkálatokat. Ax Árpád-téri Általános Iskolában délelőtt 9 órakor nyitották meg ünnepélyesen a tanévet. Az iskola énekkara elénekel­te a himnuszt, majd Hámori Ede igazgató mondott beszé­det. Ismertette az új helyze­tet: most már ugyanis nem gyakorló iskola az Árpád téri Általános Iskola, a tanács ke­zelésébe került. Az idén rend­szeresen tanulószobát tartanak fönn a diákoknak, ahol a szaktanárok órarendszerűen foglalkoznak velük. Igen kedves jelenet volt a megnyitó ünnepélyen az, ami­kor a nyolcadik osztályosok virággal, füzettel és ceruzá­val ajándékozták meg az el­sősöket. Az iskolában harminckilenc első osztályos tanuló van. Az idén is két „műszak" lesz az iskolában, három osztálynak mindig délután tartják majd a foglalkozásokat. Délután tartják ezután az úttörő-fog­lalkozásokat is. Ax Erdésxeti és Mexőgaxdasági Technikum a Szent György téri, volt Ady diákszálló feldíszített nagytermében reggel fél 9­kor tartotta meg az évnyitó ünnepséget. Mintegy 308 ta­nuló — közöttük 185 erdész — és igen sok szülő vett részt az ünnepi évnyitón. Sisska Ernő erdőmérnök, igazgató mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy az új iskola Sze­geden végleges otthonra ta­lált, s itt azt várják a fiata­loktól, hogy szorgalmasan ta­nuljanak és fegyelmezetten viselkedjenek. Az ünnepség után az osztályfőnökök az új tanévvel kapcsolatos tudni­valókat ismertették az egyes osztályokban. Ax Április 4. úti Gyakorló Altalános Iskolában csütörtökön reggel 9 órakor kezdődött meg a tanévnyitó ünnpeség. Az iskola több száz főnyi tanulója és a megje­lent szülők nagy figyelem­mel hallgatták végig Kele­men Jánosné igazgató meg­nyitó beszédét, a jól sikerült szavalatokat és az énekszá­mokat. Az ünnepség után a tanulók nevelőik kíséretében osztályaikba vonultak a leg­fontosabb leendők megbeszé­lésére, A% új általános iskolában Újszegeden, a Bérkert ut­cában délután 5 órakor volt az évnyitó ünnepély. Baricz Károlyné igazgatónő mondott beszédet. Felhívta a szülőkés a diákok figyelmét, hogy az iskola környezete, adottságai lehetővé teszik, hogy valósá­gos erdei iskola legyen itt, tegyék tehát még szebbé a környezetet: ültessenek sok fát és virágot. Az új iskolának 250 tanu­lója lesz, s elsőtől nyolcadi­kig minden osztály műkö­dik. Egyelőre öt tanteremben — rövidesen azonban hatban — folyik az oktatás két mű­szakban. Októberben új cső­bútorokat is kap az iskola. Sajátságos, hogy több szülő ettől az új iskolától is ide­genkedik. holott éppen olyan adottságok vannak ahhoz, hogy a gyerekek jó munkát végezhessenek, mint bárme­lyik iskolában. — Dómján József buda­pesti festőművész alkotásai­ból a Műcsarnok kiállítást rendez a Móra Ferenc-mú­zeum Képtárában (Horváth M. utca 3.) Az ünnepélyes megnyitás szeptember 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. Megnyitó beszédet Tom­bácz Imre vb. elnökhelyettes és Szelesi Zoltán műtörté­nész mond. — A Szegedi Ruhagyár V. termében a Valkó és Tóth szalag dolgozik legjobban. A MÁV zsávolyruhák készíté­sénél 103.4 százalékot értek el. Visszatérül a kölcsön Tavaly szeptemberben az V. Békekölcsön jegyzésekor az egymilliárd százmillió fo­rintos kibocsátási összeget majdnem 24 millió forinttal jegyezték túl a dolgozók. Eb­ben az összegben benne van a Csongrád megyei dolgozók lelkes túljegyzése is, amivel segítették saját államukat a kitűzött célok elérésében. Népi államunk viszont azzal válaszolt a dolgozók bizal­mára, hogy a kölcsön adott forintokat jól használta fel. Köztudomású, hogy a kor­mány rendelkezése értelmé­ben a községi tanácsokat il­lette meg az Ötödi Békeköl­csön készpénzjegyzése utána befizetett összeg negyed ré­sze. A tanácsok a békekölcsön­jegyzésből való részesedé­süket közcélokra, gazdasá­gi, szociális és kulturális beruházásokra használták és használják fel. Csongrád megyében is szá­mos olyan terv valósult meg vagy van megvalósulás alatt, mire enélkül később, vagy talán csak évek múlva ke­rülhetett volna sor. A Szeged járásbeli dolgozó parasztok is most érzik, hogy érdemes volt békekölcsönt jegyezni. | falva a villanyhálózatot bő­Nincsen olyan község, ame­lyik ne kapott volna új ku­tat, járdát, vagy más fontos, a dolgozók munkáját, életét megkönnyítő létesítményt. Az V. Békekölcsön készpénz­jegyzése után eddig megkapott csaknem 200.000 forint részesedés­ből már több mint 160.000 forint értékű beruházást valósítottak meg. Domaszéken a villanyháló­zat kiépítéséhez járultak hozzá jelentős összeggel. Mó­rahalmán a többi között sza­badtéri színpadot, Röszkén új utakat, átjárókat építet­tek. Algyőn a piacteret kö­vezték kí, elárusító asztalo­kat állítottak fel s a község területén csaknem 1000 mé­ter hosszúságban csatornákat ástak ebből a pénzből. A megye más községeiben sem tétlenkednek a taná­csok a részesedés felhasz­nálását illetően. Őföldeákon például új óvodát létesítenek, Nagyéren, Csa­nádpalotán és Pitvaroson ku­tat fúratnak. Ferencszállás, Maroslele, Magyarcsanád és sok más község járdát épí­tett, Királyhegyes és Apát­1 víti a kézhez kapott összeg­ből. A városokban is látható nyoma van a gondos gazdál­kodásnak. Csongrádon tégla­égető-szint építenek, Szege­den pedig már 70.000 forin­tot használtak fel a részese­désből. Újszegeden és más városrészekben 11 kútkifolyó készült el, a petőfitelepiek kívánságára pedig hamaro­san új gyaloghíd építésébe fognak, ami sok száz méter­rel rövidíti meg a belvá­rosba vezető utat. A békekölcsön forintjai a fentebbi módon járulnák hozzá Csongrád megye gaz­dagodásához, mindamellett, hogy a kötvénytuljadoneeok tel­jes egészében, sőt nyere­ménnyel tetőzve kapják vissza az államtól » köl­csön adott összeget. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, hogy az eltelt hat esztendő alatt közel 7 millió egész kötvény számát sorsolták ki és csak az idei 5 sorsoláson csaknem 330 milliót fizettek ki nyereményként, cA betatiületnek kÉizítől kazatt A Csongrádmegyei Építőipari Vállalat Szeged Marx téri be­tonelemgyártó üzemegységében minden olyan előgyártott ele­met megcsinálnak, ami az építkezéshez szükséges. Lehet ott találni 70 kilogrammos da­rabtól 18 mázsásig több fajtát. A járdalapokat nagy tömegben késxitik, dolgoznak a földművesszővet­kezetnek, tanácsoknak, a megye különböző részeiben. Az ország másik feléből is jön hozzájuk megrendelés. Miskolc például szarugerendákat kért. Ezt gyár­tották az országban több he­lyen, Békéscsabán is. A sze­gedi betonelemgyártó részleg ebben a hónapban készíti elő­ször a szarugerendákat. Vass József művezető járt Békéscsa­bán és tanulmányozta ott ezt a munkát. Újítást is adott be a szarugerendák könnyebb elő­állítására. Javaslatának alkal­mazásával a felesleges munka­folvmatot megszüntették és 26 perces időmegtakarítás is je­lentkezik egy-egy elemnél. Na­ponként ez annyit jelent, hogy 7 darabbal több szarugerenda készül el. Ami azután a leglé­nyegesebb, egyetlen darab se­lejt sincs. A betonelemeket gyártó rész­leg elsősorban a vállalat épíG kezeseit látja el. Góréelemeket Tovább bővül Szeged vízellátottsága Búcsú az óvodától Vasárnap délután a Sze­ged Hétvezér utcai óvodában sok-sok nagy óvodást bú­csúztattak el az óvodai élet­től, hogy megnyíljanak előt­tük az iskola kapui. Amikor a kis óvodások szavalókórusa köszönetet mondott az óvó­néniiknek, minden kisgyer­mek kezében egy-egy virág­csokor volt. Ezzel rótták le hálájukat a kedves óvóné­niknek, köztük a hófehér hajú, derűs arcú Szél Mar­git néninek, aki 41 évi szol­gálat után most vonult nyu­galomba. A Madách utcai iskola út­törői is köszöntöttéik, majd Berta György, a Rókusi Álta­lános Leányiskola igazgatója és Piros Sándorné üdvözölte Margit nénit, mint egykori nevelőjüket. Ez a szeretet s a virágcsokor-erdő bizonyít­ja, hogy a gyermekek és a szülők mennyi szeretettel, megbecsüléssel voltak Mar­git néni iránt. Kívánunk Margit néninek hosszú, nyu­godt életet. Tamási Imre levelező Nagy sikerrel mulatták be a szegedi Nemzeti Színház művészei a „Nászufazás" címfi zené" vígjátékot A szegedi Nemzeti Színház több művésze most, a színi­évad megkezdése előtt beta­nulta Dihovicsnij: -Nászuta­zás» című zenés vígjátékát, s azt szerdán este az MSZT Horváth Mihály utcai szék­házának nagytermében telt nézőtér előtt nagy sikerrel mutatta be. Az előadás va­lamennyi szerep'óie-- DonUáo' yárwrolrteH). Edit, Papp Teri, Kovács Já­nos. Kc-Jó Flórián, Lakky Jó­zsef, Karikás Sándor, Le­hóczky Zsuzsa és Kakuszi Imre a kis színpadon igye­kezett beleilleszkedni D'ho­vicsnij mai életet bemutató vígjátékába. Az előadást a művészek még többször megismétlik Az árvíz után, 1879—1883 között épült ki Szeged csa­torna-, majd vízvezeték-há­lózata. A felszabadulás előtti évtizedekben a város veze­tői nem törődtek azzal, hogy a meglévő vízvezeték-hálóza­tot tovább építsék, korsze­rűsítsék. Siprikó Gyula elvtársat, a Víz- és Csatornaművek igaz­gatóját kérdeztük meg, mi­lyen ma Szeged vízellátott­sága? Szeged hazánk egyik víz­zel legjobban ellátott városa. A nagymennyiségű ivóvíz­szükségletet a belvárosban 12, a külvárosban 44 mélyfú­rású ártézi kút elégíti ki. Ez nagyon egyszerűnek tű­nik, és a dolgozók is olyan természetesnek tartják: ha megnyitják a vízcsapot, ha megnyomják a közkifolyó gombját, folyik az ivóvíz. Ez közelről sem ilyen egyszerű: sok gondos munka van amö­gött — míg a víz folyik a csapotkon. A belváros 12 kútja három gépházzal van összekötve. Három helyre •— a Dugonics utcában, a Sztálin és Moszk­vai körútotn — gyűjti össze a vizet és onnan gépek nyom­ják a vezetékekbe, a fölösle­ges vízmennyiséget pedig a víztoronyba. Ha nagyobb a fogyasztás — különösen a déd órákban — akkor sincs fennakad"': a víztoronyban tárolt vízböi í*ven jut min­ctanhtiva- a. vállaik rinl fotói gondosan ápolják a gépeket és azzal is lörődinek, hogy ha a városi áramszolgáltatással valami baj történik, saját üzemükben fejlesztenek ára­mot — így biztosítani tudják az állandó vízellátottságot. Nemcsak a gépeket kell ápolni, hanem a kutakat és az azokhoz tartozó felszere­léseket is. A kutakat terv­szerűen tisztítják, ezzel víz­hozamukat növelik, s a több mint száz kilométer hosszú vízvezetékre is sok gondot fordítanak. Bobolicstelepen most kezd­ték meg egy új kút fúrási munkálatait. A telep lakói már évekkel ezelőtt kérték, hogy legyen kútjuk — most teljesült kívánságuk. Ebben tek, hozzálátnak a Szegedi Szőrme- és Bőrruhaüzem bőví­téséhez szükséges előgyártott elemek készítéséhez. A Marx téri részleg a mi'ilt év augusztusa óta működik. De a rövid idö alatt az ott dolgo­zók Jó hlrneeet sxerextek maguknak. A vasszerelést vég­ző Bíró-brigád áll a munkafo­lyamatot tekintve az első he­lyen. Négyen dolgoznak. Sűrűn meglátogatják őket a betonozó brigádok tagjai. Sürgetik a vasszerelést. A Bíró-brigád pe­dig győzi a munkát. A tervet, ahogy ők számolják, ebben a hónapban is túlteljesítik. — Amit megcsinálunk, azért vállaljuk is a felelősséget — mondja Terhes Sándor, aki az egyik tagja a brigádnak. Az egyik épület a Dabis-bri­gád munkahelye. Nők mind­annyian a brigád tagjai és há­rom közülük egy testvér, a ne­gyediket a munkában fogadták maguk közé, s most már az is családtagnak számít. Nem is tudnának egymás nélkül meg­lenni, annyira összeszoktak. E hónap elején volt négy eszten­deje, hogy a brigád létrejött. Először kőművesek mellett se­gédkeztek, azután a betonozás­ra vállalkoztak. Egyesek lehet úgy tartják, nem nőnek való munka ez. ök éppen azt is szeretik benne, hogy nem igen akad. aki utá­nuk csinálja. Dabis Etelka, a középső testvér a brigádvezető. Ö kezeli a vibrátort és irányítja a többiek munkáját. Jusxti, a nőiére csillébe hordja a keverőtől a betont, s segit Sípos Erzsébet­nek sablonokba lapá/olni és el­igazítani, hogy mire a vibrátor csinálnak most. Ha ezzel végez-fodaér, tudjon mihez kérdem. Itt báromnak van munka, s a neg>edik, Dabis Mária az épü­leten kívül tevékenykedik. 'A! zsaluzást készíti elő a következő munkához. — Nagyon jó a beosztásúk — dicséri őket Vass József mű­vezető. — Az alkotmány-mű­szak alatt is három nappal ha­marabb végertek a vállalással. 160—170 százalék az eredmé­nyük mindig és a „szakma ki­váló dolgozói" már. Ha másutt nem, de náluk biz­tosan akad selejt, — gondolja a kívülálló. Ez nagy tévpdés, mert a brigád tagjai nem is­mernek ilyet. — Nem szabad elhibázni * munkát — mondja Dabis Etel­ka. — Selejt nálunk nem lehet,: de nem is volt. A lányok a góréelem oszlo­pait csinálják. Naponként két és fél, három köbméter betont használnak te! és már szep­temberi tervükön dolgoznak augusztus 29. óta. Még több termelési eredményt akarnak elérni. Erről nem beszélnek, dé a Bíró-brigádban mondják: a lányok biztatják őket a legjob­ban, hogy több vasszerelést ad­janak. Még két előgyártó brigád működik a részlegben. Tóth K. Endre betonozó-brigádja és Dobóék, akik betonosnak és keeernek Együttes erővel és jó beosztás­sal végzik a változatos mun­kákat. A szarugerendákat és minden előregyártott betonele­met a kitűzött határidő elöft igyekeznek átadni. Munkájukat dicséri a jó terv­teljesítés és a munkák minősé­ge. A szervezés a művezető ér­deme, de részesei ennek a bri­gádok is. A sikert együtt érték el. Szombaton filésf fart a megyei tanács A Csongrád Megyei Tanács végrehajtó bizottsága szep­tember 3-ra, szombatra hívta össze a megyei tanács ez évi harmadik rendes ülését. A tanácsülést Hódmezővásárhe­lyen tartják meg délelőtt fél . 10 órai kezdettel a városi ta­az évben például az I. kerü- nács épületének nagytermé­letben 1300 méter vezetéket fektettek le, nyolc közkifo­lyót építettek. A második kerület területén 2200 méter vezetékkel, 16 közkifolyóval bővült a vízhálózat. A III. kerületben 800 méterrel nőtt a vízvezetékek hossza és 10 közikifolyót építettek a lakos­ság kérésére. A régi, elavult csöveket fo­lyamatosan kicserélik. Ság­vári. a Partizán, a Gogoly utcában már megkezdték a munkálatokat. Ez évben még további 2200 méter hosszú vízvezetékcsövet fektetnek le. Ez nagyban hozzájárul Sze­ged ivóvízellátásának további JAVITÁAÁHŰA. ben. A végrehajtó bizottság el­múlt háromhónapos tevé­kenységéről Török István vb. elnökhelyettes tart beszámo­lót. A tanácsülés megtár­gyalja a megyei tanács be­gyűjtési és mezőgazdasági állandó bizottságának mun­káját. Előadó Szepesi István és Jegyinák János állandó bizottsági elnökök. A hozzászólások után több előterjesztett ügyben dönt a megyei tanács. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a megye dol­gozóit a tanácsülésre meg­hívja. — A szegedi járásban az elmúlt hónapban két új MNDSZ-csoport alakult. A kisteleki Felszabadulás és a zsombói Béke Termelőszövet­kezet nőtagjai alakították meg az MNDSZ-szervezetet. Most a rösakei Lenin TSZ asszonyai kérik a járási MN­DSZ titkárságot, hogy szö­vetkezetükben is alakítsák oiefi gg MKDSZ-t* _ - «A — Az alsóvárosi gazdakör szeptember 4-én délután 3 órakor gazdagyűlést tart. Tárgy; szérűskerti eiszámo­lásolk, jégkárok megállapí­tása. — Az MNDSZ felsővárosi szervezete ma délután fél 7 órai kezdettel nőnapot tart Római körút 31. szám alatti HAIYISEGEBESS <

Next

/
Oldalképek
Tartalom